Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-12-15 / 100. szám

melléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 100. számához. utcák nyitásának költségeit részben vagy egészben a szomszédos telek tulajdonosaira háritja; igazságos és méltányos ez intéz kedés azért, mert ha a háztulajdonosok tel­kének értéke a széle ütéssel, vagy uj utca nyitással növekedik, az értéknöveke­dés arányában hozzá kell járulniok a költ­ségekhez. Szükségesnek tartjuk, hogy a benyúj­tandó tervekhez (12 §.) a telek helyszínrajza is mellékeltessék, s hogy a tervek benyúj­tás előtt a községi mérnöknek előzetesen bemutattassanak. Ezzel az építtető a tervek esetleges hiányaira idejekorán figyelmeztet­tetvén, az engedélyezési eljárás gyorsabb elintézést fog nyerni. Helyesebbnek tartjuk, ha az építkezési bizottságban a szakembereken kívül nem egy esküdt (13. §.), hanem a községi kép­viselőtestület által választandó több tag vegyen részt. Kívánatosnak tartanánk oly intézke­dést, hogy a benyújtott tervek a jó izlés tekintetében is megbiráltassanak s ezen szempontból vissza utasíthatók legyenek. Intézkedés volna teendő a vakmesgyó­ken való építkezés módjáról, — tűzbizton­sági szempontból, valamint a telknk be­építetlen területének nem csak térfogatá­ról, de szélességéről is. A 41. §. és 65. az uj építőre tul SOK terhet ró a szomszéd előnyére. Igazsá­gosabb volna a szomszódház fedelének ós kéményének átalakítási költségeit részben a régi háztulajdonosra is áthárítani. A külterületeken való építkezést korlá­tozni kellene, mert keskeny dülő utak men­tén az eddigi építkezések a közlekedést már most is nagy mérvben nehezítik. Korlátozandó volna a külterületen való építkezés kis parcellákon, mert ez a köz­igazgatás menetének lasusságát és nagy­mérvű drágítását vonja maga után s mert ezáltal csak szaporodna az a sok apró­cseprő kár s ennek nyomán a sok jogos bosszúság, melyeket ily kis parcellákon a szomszédos birtokosok szenvedni kényte­lenek. Nem intézkedik a szabályrendeleti ter­vezet a kerítések felállítása és fentartásának kötelezettségéről. Egészségügyi szempontból üdvös a 87. §. mely a késő ősszel való vakolást tiltja s igy száraz lakásokat biztosit. Sokaljuk az épitósi engedélyért fize­tendő dijakat, melyek különösen a szegé­nyebb sorsuakra terhesek. De tul magas­nak tartjuk a nagyobb építkezések után megállapított 50 korona engedély dijat is. Sok szó íérne még a szabályrendeleti javaslatnak a gazdasági cselédlakásokra vonatkozó káros, s a gazdákat súlyosan terhe'ő intézkedéseihez ; ugy tudjuk, hogy a gazdasági egylet tagjai mindent elkö­vetnek, hogy a kérdés a gazdák érdekeit kevésbbé sértő módon oldassók meg. A lentiekben szűk korlátok között jelzett hiányok szerintünk a szabályrende­letben okvetlenül pótlandók lennének. A helyi viszonyok szeiint ugy is igen sok intézkedés lenne még felveendő városren­dezési, szépitészeti, közegészségügyi ós tűz­biztonsági szempontból ; ezekre azonban módot nyajt a tei ?ezet 1. §-ának azon in­tézkedése, mely megengedi, hogy a köz­ségek a helyi viszonyok figyelembe vétele mellett, szabályrendeletet alkothatnak. Hisszük, hogy e — megfelelően mó­dosítandó — szabályrendelet üdvös hatás­sal lesz a vármegyebeli építkezésekre. mekkorunkb in tanultuk, hogy az illemtudó ember beteszi maga után az ajtót. De látjuk a felírást': jsle esukja be az ajtót I Fejcsóválva megyünk tovább. A másik ajtó előtt kopogtatni akarunk, mert tudjuk, hogy ez az illem: kopogtatni kell, ha valahova belépünk. DJ itt meg ez ragyog le a falról : fle kopogjon I Belépünk tehát kopogtatás nélkül. Bemutatko­zunk és mint müveit emberek, előbb néhány röpke mondatot eresztünk meg az időjárásról, kitérünk a világítás ügyére és a néppártra. De hát ott áll a falon: Csakpövidenl Melllette pedig Sz idö pénz i Végzünk tehát röviden. Marasztalnak bennün­ket, már le akarunk ülni a karosszékbe, mikor látjuk a cédulát; A szives magasztalás nem komoly I Bosszankodva távozunk. De hát okul az ember a tapasztalatok alapján. Nagy hadi tanács után elhatároztuk, hogy a redakció ajtajára a következő felírásokat helyezzük I^éziPaUlt az ablakon adja be I fia diskunálnijón na lépjen be I A ki pedig ennek dacára is bejön, annak a kö­vetkező intelmek szólantk: A „Békésmegyei Közlöny" táviratai Vizsgálat két mandátum ellen. Budapest, dec. 14. (Saj. tud. távirata.) A Kúria mai ülésében a szepesszombati ós a margittai képviselőválasztás ellen beadott petíciót tárgyalta és mindkét mandátum ellen elrendelte a vizsgálatot. Felgyújtott császári palota. Budapest, december 14. (Saj. tud. táv.) Sanghaiból érkező távirat jelenti, hogy egyik titkos társaság emberei az özvegy kinai császárné születése napján felgyúj­tották Kaifenga városában levő császári palotát. Az indemnitás. Budapest, december 14. (Saj. tud. táv.) A főrendiház ma tartott ülésén az indem­nitást megszavazta. A modern illem. Haladunk kérem, ez megdönthetetlen tény. Egymás után vetjük lomtárba a régi idők hagyo­mányait. Sok mindenfélét lehánytunk már magunk­ról, most az illemre került a sor. Ma már ez kezd alaposan kimenni a divatból. Mert ime : Bemegyünk egy nagyobb irodába Apró gyer­nJ « köszönjön! fia kéndezze Sml az újság I IS A magasztalás távozásfa int I De ha a látogató mégis csak marad, akkor a következő feliratokat szemlélheti: Csak lapp nyelven beszélünk I fte menjen leülni I A látogató ekkor már dühös lesz, elmegy és kiviil láthatja; Aviizont nem látásra! De utóbb mégis ugy határoztunk, hogy e fel­iratok kiragasztásával várunk még hitvány ötven esztendőt. De miután közeleg az uj év, és vele együtt a gratulációk özöne, ajánlatosak a következő feliratok. Tudom hogy mit akax I — fle is mondja «11 Ha az illető bátor és mégis gratulál, rámutatunk a táblára : Viszont kivánom I A ki pedig Írásos gratulációt akar átnyújtani, annak két felirat szól két kis ládika felett: Tegye ide I Vegyen ebből I A jóttevö szivekhez! .ri békéscsabai nőegylet a szeretet ün­nepe, a közelgő karácsony alkalmából, i felebaráti szeretet nevében azon kérelemme fordul az érző szivekhez, tegyék lehetővé hogy a szegónysorsu iskolás gyermekei e napok alkalmából legalább a meleg ru házat jótéteményében részesüljenek. Eddig már 50 gyermeket felruházoti az egylet, de még aunyi a jogosult jelent­kező, hogy e célra körülbelől 700 koronára lenne szüksége, holott csak 290 koronát tesz ki azon összeg, a mely felett rendel­kezik. Kéri tehát mindazokat, a kik e napo­kat a családi ós baráti kör szeretetének melegségével eltelve töltik el, emlékezze nek azokra is, a kikről a sors oly mosto­hán gondoskodott, hogy még a szükséges ruházatot is nélkülözik és az irgalmasság nevében adakozzanak ez emberbaráti célra. Az egyesület bármily szerény adományt hálás köszönettel fogad és hirlapilag nyug­táz. Az adakozásokat Such Albertné egyleti pénztároshoz kéri eljuttatni. A nőegylet elnöksége. Szarvasi tanítók hangversenye. Evek óta legsikerültebb mulatságok Szarvason a „Szarvasi helyi tani tó-egyesü­let" által rendezett nangversenyek s az azokat követő táneestélyek. É-< ezen nem is csodálkozunk, mert a rendezőség mind­annyiszor elkövet mindent, hogy az áldo­zatkész mivelt közönségnek élvezetes esté­lyeket szerezzen s az viszont nem kiméi áldozatot, hogy a nemes eszmékért lelke­sedni tudó tanitók ügyét hathatósan elő­mozdítsa. Mult szombaton ez évben máso­dik hangversenyét tartotta a tevékeny egyesület, ezúttal nem a Tanitók házára, hanem a Benka-féle alapítvány javára, mely ugy anyagilag, mint erkölcsileg szé­pen sikerűit. — Az Árpád szálló nagy disz­terrnét teljesen betölte az intelligens nagy közönség s a rendezőség fáradozása nem maradt eredmény nélkül, amennyiben 202 koronát juttatott a jelzett alapítvány gya­rapítására. A hangversenyen elsőnek Z a 1 a y Masa jeles tollú irónő s lapunknak kiváló munkatársa lépett a színpadra, a kit a kö­zönség tüntető tapsviharral s óljenzéssel fogadott s szellemes és figyelmet lekötő felolvasása után hasonló elismeréssel j utal­mazta. Ez után következett a könyed s biz­tos játékkal előadott trió, melyet Darier hegedűn, dr Salacz Aladár gordonkán, L e v i u s Ernő zongorán játszották a kö­zönség általános tetszése mellett. Harmadik pontját a hangversenynek „A hajótörött" cimü monolog képezte, melyet Huszár József fővárosi hírlapíró adott elő a tanitók iránti szívességből. Utána „Az angyalok dalá"-t kellemes, lágy s fölbemászó hangon énekelte Mili ál fi Emma óvónő, a kit művészi hegedüjáték­kal Darier, zongorán pedig Szarvasnak a megjelenésében is kedves ós megnyerő szépségű^ K u 11 i k Etelka kisérte, a kinek ezen első fellépése biztos reményt nyújt arra, hogy a szarvasiaknak még számos kellemes estét fog szerezni. Ezt követte Darier-nek nagy teknikai ügyességre s kiváló zenei tehet­ségre és felfogásra valló szóló hegedű já­téka, melyet a szarvasi tanítóságnak őszinte jóakarója, a tanítóképző szorgalmas ének ós zenetára, L é v i u s Ernő kísért zon­gorán. Utolsónak jött „Az egyetlen leány" cimü vigjáték Bobvos Soma rendezése mellett. [Jgy a rendező, mint a szereplők mindent elkövettek, hogy előadásuk a hang­versenynek méltó befejezése legyen s ez sikerült is nekik. Horváth Ilma, D an kó Ilonka, Kos tyán Vilma, L á s z 1 ó f f i Rózsi, Harmati Ilonka, B o b vos Soma, B r ó z i k Károly, Benczúr Mihály, P a u 1 e n d a János tűntek ki ügyes já­tékukkal. ÚJDONSÁGOK. A tisztújító közgyűlés. Békésmegye törvényhatóságának tiszt­újító közgyűlését, — mint már irtuk — a vármegye főispánja kedre hívta össze. A közgyűlésen 6 évre megválasztják a vár­i megye választás alá eső tisztviselőit ós újra alakítják az összes bizottságot. E gyűlés feladata lesz megválasztani a megye al­ispánját, főjegyzőjót, három aljegyzőjót; azonkivül a tiszti főügyészt, főpénztárno­kot, pénztári ellenőrt. Az árvaszókhez el­nököt ós elnök-helyettesét, három ülnököt és egy jegyzőt. A járásokba pedig hét fő­szolgabírót ós nyolc szolgabírót. A vármegyei törvényhatósági bizott­ságnak békéscsabai járási tagjai tegnap délután 3 órakor Csabán a városháza nagy­Ha pedig elmegyünk hazulról kitesszük az utolsó táblát: |Kimáljen meg ismételt látogatási tól| Tehát: Le az illemmel! Meggyilkoltak egy leányt. A buosai gyilkosság. Lapunk mult számában már megem­lékeztünk, hogy Bucsatelepen egy 18 éves leányt: Molnár Juliannát különös kö­rülmények között lakásukon halva találták Tudósítónk erre vonatkozólag most a kö­vetkezeket közli velünk: A füzesgyarmati csendőrség által meg­indított vizsgálat kétségtelenül megálla­pította, hogy Molnár Julianna gyilkosság­nak esett áldozatul. A leány egyedül volt odahaza s miután édes anyja már régebben elhalt, atyja pedig mint szegődményes Springer báró birtokán szolgált, leg­többnyire magánosan töltötte idejét Molnár Julianna anya nélkül nevel­kedvén, nem a legpóldásabb erkölcsi életet ólt9, szívesen fogadta a fiatal legények látogatásait Különösen nagy barátságban élt Nyahó Károly gara-pusztai tanyással, aki jóllehet egy más nővel vadházasságban élt, a leányt többször felkereste. Tudta, hogy a leány atyja fizetését évnegyedenként kapja az uradalomtól s azt rendesen hazaviszi. A gyilkosság éjje­lén, beismerése szerint, a leánynyal együtt volt. Pesti Ferenc őrsvezető több napon át tartó nyomozás után jutott arra a gon­dolatra, hogy a gyilkost Nyahó Károly sze­mélyében kell keresnie. Erre véletlenül jött rá. Megtudta, hogy Nyahót este 7 órakor egyií bucsai korcs­mában látták, hol pálinkát ivott; a korcs­máros még kérdezte tőle: — Mikor jött? — Éppen most érkeztem. A korosmából aztán eltávozott. Egye­nesen a lányhoz ment. A boldogtalan te­remtés szívesen fogadta s hosszabb ideig együtt voltak. Sötét tervének kiviteléhez csak akkor fogott, mikor Molnár Juli­anna már elszenderedett. Az óra nehezékét levette s azzal ütötte fejbe. Az ütés nem volt halálos és a meg­émült leány ijedten ugrott talpra. Gyil­kosával kétségbeesett tusára kelt, patakzó ?ére szerte frecskendett a szobában. Tusa­kodás közben az órát a falról leütötték, nelynek mutatója megállott. 1UV 2 óra volt, nikor ez törtónt. A vórvesztéstől elgyön­gült leánnyal támadója könnyen végzett, iz óra nehezékével erős ütést mórt nyak­szirtjére, mire összeroskadt, és a padkára enyomva, megfojtotta. Nagyobb biztonság okáért még több itést mórt rá. Aztán, hogy a gyanút el­íáritsa, a holt testet az ágyra tette, a ámpában levő petróleummal a leány ru­íáit és az ágyneműt leöntözte s meggyuj­iotta. Az volt a terve, hogy öngyilkosság átszatát költse fel. A szobában levő ládát feltörte, a benne evő ruhát szótszórta, s az öreg Molnár íltal esetleg hazavitt pénz után kutatott. Pénzt azonban nem talált, mert Molnár iz nap nem volt otthon, igy leányának lem adhatta át fizetését. Előre eltökélt szándékát bizonyítja az is, hogy a leány :estvórének ujjasát vette magára, mert izon vastag csomóban vérfoltok láthatók. Ez az egyik bűnjel, melyet a csendőr­ség a gyilkosság színhelyén talált, a másik a, tarkavirágu ablakfüggönyön látható. A j gyilkos áldozatának kivégzése után vértől párolgó kezét a függönybe törülte, s azon kezének véres lenyomata tisztán kivehető. A legterhelőbb bizonyiték Nyahóra véres inge volt, melyet lakásán a vele élő asz­szony ládájában a csendőrség megtalált. Erre nézve a nőnek azt mondotta, hogy ílőzö nap Füzesgyarmaton volt, ott paraszt legényekkel verekedett össze, s orra vére eleredvén, inge csupa vér lett. Az asszony bevallotta, hogy Nyahó azon éjjen, mikor a szerencsétlen Molnár Julian­nát megölték, hajnali 4 órakor került elő, 3 kérdésére ugy nyilatkozott, hogy Füzes­gyarmt-tról jön. Nyahó a csendőssóg előtt nem tudta kellőképen igazojni, hogy mely időben járt a községben. Állítása szerint gyalog járt, Bucsatelep pedig 4 l/ 2 óra járás­nyira van Füzesgyarmattól, s miután esti 7 órakor egyik bucsai korcsmában pálin­kázott, mesének bizonyult az az előadása, hogy délután 4 órakor Füzesgyarmaton verekedett paraszt legényekkel. Pesti őrsvezető le is tartóztatta, de Nyahó több napon át makacsul tagadott s erősen hangoztatta, hogy ártvtlan. A kezén körömtől származó négy karmolás volt látható, melyről később beismerte, hogy viaskodás közben kapta. Erősen tagadja, hogy a leányt rablási szándókból ölte volna meg, azt állitj i : összevesztek, mert a leány szemrehányást tett neki, hogy 21 éves létére más növel ól vadházasságban. Haragjában az óra ne­hezékkel ütötte, majd lenyomta a kemence padkájára s mindaddig fojtogatta, mig meg­fulladt. Azt sem ismeri be, hogy a leány holt­testét petróleummal öntözte volna le, s hogy a gyanút magáról elhárítsa, ruháit meggyújtotta volna. Állítása szerint ezt más valakinek kellett tenni, ki a ládában pénz után kutatott. A csendőrség az előnyoinozatot befe­jezvén, az összes iratokat a kir. ügyészség­hez beterjesztette, s dr. L i s z y Viktor kir. ügyész azonnal intézkedett, hogy az iratok ügyészi indítvány kapcsán a vizs­gálóbírónak kiadassanak. Nyahó most a gyulai törvényszék fegy­házában van letartóztatva, s dr. N y i s z­t o r Adorján vizsgálóbíró fogja a további nyomozatot megejteni, hogy az ügy ho­mályos részleteire világosságot derítsen. Kérelem. Mint minden évben, ugy ez alkalom­mal is a jólelkű közönség nemes szivéhez folyamodom, hogy a szent kar icsonyi ün­nepeket azok részére is ünneppé tehessük, akiknek nagyon kevés jut ki az élet örömei­ből. A legszegényebb szegényeknek, a be­teg szegényeknek kívánnám megszerezni azon szerény örömöt, melyet a jólelküek kedves adományai folytán az előző évek­ben mindig sikerűit nekik juttatni. Hálás köszönettel fogadunk el e célra minden adományt, legyen az pénz, gyümölcs, édes­ségek, dohány vagy szivarfólék, játéktár­gyak (gyermekeknek), szórakoztató játékok (kártya, dominó, schach, hangszerek stb.) felnőtteknek. Jól tudom, hogy a közön­ség nagylelkűsége számos oldalról vétetik igénybe, de azt is tudom, hogy a nemes szívűek minden évben megemlékeztek eddig | is a szeretet nagy ünnepén a betegekről! is, és kegyes adományaikkal fefviditották e napon a kórházi betegek bánatos, egy­hangú életét. Kérve fordulok tehát a nagy közönséghez, adakozzon viszonyaihoz képest e nemes célra minden nemes szivü ember­barát, hiszen jobb helyre, üdvösebb célra senki sem juttathatja jótékony célra szánt kegyes adományát. Cim: Bókésmegyei közkórház igazgató­ságának Gyulán. Gyula, dec. 12. Dr. Berkes Sándor, közkórházi igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom