Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-11-28 / 95. szám

korona többletet vegyen fel, ami egyrészt a gubótermelés állandó növekedésében ta­lálja magyarázatát s másrészt a szederfa­tenyósztés fokozására szükséges. Az elő­irányzat szerint 19U2. évben is egy uj se­lyemgombolyitó gyár fog létesittetni, ami által fonodáink száma ötre emelkedik s hova-tovább bekövetkezik az az időpont, amidőn egész gubótermelésünk az ország határain belül fog földolgoztatni, aminek révén ezer és ezer munkás kéz állandó ós biztos keresethez jut s az a haszon, amely a nyersterménynek fólgyártmánynyá tör­ténő földolgozásából származik, az ország­ban marad. Szanatórium-egyesület. Lapunk mult számában tettünk emlitést a szegónysorsu tüdőbetegek alföldi szana­tóriumának felállitását célzó bizottság ülé­séről E bizottságot a vármegye törvény­hatósága küldötte ki dr. Lukács György főispán indítványára azon feladattal, hogy a tüdővész elleni védekezés tekintetében határozzon A bizottság szombaton délután tartotta meg ülését dr. Lukács György elnöklete alatt, aki körülményesen ismertette a sza­natórium kérdését. A tüdő vész elleni véde­kezés terén két része van az eljárásnak, a preventív és kurativ eljárás. Az előbbit a közegészségügyi egylet telj esi ti, a bizott­ság feladata a gyógyitásra terjed ki, mely­nek egyedüli eszköze a szanatóriumi kezelés. A betegség leginkább az alföldet sújtja, itt kell tehát a megkezdett munkát foly­tatni. Az alap is megvan, mert a törvény­hatóság 10,000 koronás alapitványa a buda­pesti intézettől átjön az alföldi szanatórium­ban. Indítványozza hogy egy sanatórium egyesület szervezésére tegyék meg az intézkedéseket és az előmunkálatokra küld jenek ki egy bizottságot. Dr. E á b r y Sándor nem bizik any­nyira a szanatóriumokban, mert tüdőbajok­ban 15—'20 ezren szenvednek, de mivel nincs más eszköz, s ha csak egy lelket sikerül is megmenteni a kórtól, azért hozzájárul a tervhez. Eigyelmeztetósül mondja, hogy egy 100 ágyas intézet létesitére és fentar­tására egy millió korona tőke szükséges, mert épületről, parkról kell gondoskodni, s ha a javult beteget ismét a nehéz mun­kához engedik, hiábavaló volt minden. Ily összeget társadalmi uton összegyűjteni nem lehet. Nehogy olyat kezdeményezzenek, a mi előre is sikertelen, javasolja, hogy előbb a kormány hozzájárulását kérjék ki ós biz­tosítsak a szanatóriumnak kórházi rendszer szerinti szervezését; Dr. Lukács György hangsúlyozza, hogy ha előre is a nehézségeket latolgat­juk, akkor sohasem érjük el a célt. A munkát meg kell kezdeni. Nem bókésvár­megyei, de alföldi szanatóriumról van szó, a nagyobb társadalom nagyobb erőkifej­tésre képes és az állam is bizonyosan hozzá fog többfélekép járulni. Az erőforrások felkutatása ós kihasználása lesz az egye­sület feladata. Dr. Zöldy János örömmel csatla­kozik a főispán indítványához. Munkára kényszerít a betegek nagy száma és a szükség. Példákkal igazolja, hogy az állam nem fog kezdeményezni, de a megkezdett munkát segélyezni fogja. Az intézetnek nem szabad oly sokba kerülni, mint az alispán számítja, mert figyelemmel kell lenni a betegek életviszonyaira. Haviár Lajos kérdi, nem volna-e a cél a közegészségügyi egyesület kereté­ben megoldható. Utal a tüdövész elleni védekezés többi eszközeire, amelyek mind felölelendők. L á s z 1 ó Elek dr. örömmel üdvözli a kezdeményezést. Kis eszközökkel, gara­sokkal kezdjük a munkát, de azok majd százezrekké nőnek. A célt nem vonná be a közegészségügyi egylet körébe, mert azt önálló nagy feladatnak tartja. Dr. Hajnal Albert hosszabb be­szódben szól a cél fontosságáról. Ha nem is gyógyul meg a beteg, de visszanyeri munkaképességét és terjesztője lesz a vé­dekezés módszerének. A külön sanatorium­egyesület létesítését óhajtja és a szervezést egy bizottságra utalná. Dr. F r e y Géza, dr. E i s 1 e r Vilmos, dr. Dóri Henrik és még többen ismé­telve szóltak a tárgyhoz, megállapodván abban, hogy az egyesületnek létjoga csak speciális cél kitűzése által van és hogy a praeventiv munkálkodást a közegészségügyi egyesület feladatában hagyja. A főispán összegezte a tanácskozás eredményét és kimondta, hogy a bizottság szükségesnek tartja egy szanatórium-egye­sület alakítását és ennek szervezésére, ta­gok gyűjtésére egy szűkebb bizottságot I küld ki, melybe megválasztotta elnökké : dr. Lukács Györgyöt, tagokká dr. Fábry Sándort, dr. Z ö 1 d y János, dr. Berkes ' Sándort, dr. Hajnal Albertet ós dr. 'Kun Pált, jegyzővé Berthóty Istvánt. Megállapította a bizottság a tagok dijának tervezetét a következőkben: ágy­alapi tó tag 10000 kor., alapító tag 2000 kor., pártoló tag 100 kor., rendes tag évi i (3 kor., (a közegészségügyi egylet tagjainak évi 2 kor.), rendkívüli tag évenként leg­alább 1 korona. * A szűkebbkörü bizottság hétfőn dél­után tartott ülésén megállapította az alap­szabály-tervezetet és megszövegezték a felhívást, melyet a társadalomhoz intéznek, hogy a szanatórium-egyletbe tagul belép­jenek. A felhívást dr. Lukács György főispán irja alá ós nemsokára ki fogják bocsátani. A fiatal házasok elutaztak. Nyolc hó­nap múlva egyszerre csak az ifjú asszony­kához hivtak, aki visszatért a szüleihez. Viszontláttam ós alig ismertem rá. oldott állapotban volt, megsoványodott, arca viaszos lett, szeme üveges, beesett, ajka halovány volt. Szépségének rombahullása elrémitett. Csak rá kellett néznem és tudtam mi baja. Aggodalom szállt meg, éreztem felelősségem egész súlyát. Mit tettem ? Bosszul vizsgáltam -e meg a vőlegényt és, nem láttam-e semmit? Vagy rászedtek-e, hogy ne láthassak semmit? Valóságommal, ostobaságommal a bűn részesévé lettem. : Megöltem volna a fórjet, hogy meg­bosszulhassam magamat! Szerencséjére, a gazember nem mutatkozott. Szegény fele­sége holtat szült. Egykor rendithetetlen egészsége most rohamos, feltartózhatatlan pusztulásnaK indult. Én kezeltem és segít­ségül egy szakorvost hívtam a beteghez Műtét sem segített a szerencsétlen fiatal asszonyon. Három nap múlva h lott volt. Apja, anyja a szoba két sarkában zo­kogott 'és még azt remélték, hogy minden jóra fordul, holott leányuk már halott volt. Az ágy lábánál egy kis szőke ember térdelt ós zokogott. Ami a férjet illeti, bölcsen nem mutatkozott. — Uram, — szóltam az apámhoz, — beszélhetnók-e az ön vejével ? — Miért? . . . Jaj! leányom . . .meg­halt ! . . . — Hol van a veje, uram ? Az apa az ágy lábánál guggoló alakra mutatott. Nem értettem meg. Csak lassan kezdett derengeni előtttem, hogy mi tör­ténhetett itt. A kis szőke emberhez men­tem és a vállára tettem a kezemet. Meg­fordult. — On a férje, uram, e nőnek ? Felállt ós a fejével igent intett, .cikkor láttam először szemtől-szembe. — Hiszen uram — riadtam fel —j ön nem az, akit én megvizsgáltam. Felelet helyett csak a fejét rázta,mintha mondaná : „Csakugyan nem." — Tehát mást küldött el maga helyett. Felelet helyett intett a fejével: „Igen." Városatya választás Békéscsabán. Azt szokás mondani a választásról, hogy ennek gyakorlása az alkotmányos jogok legszebbike. És bizonnyal ugy is van ! A mikor bizalmunkkal ajándékozunk meg valakit, a kiről csak sejtjük a dolgozni akarást és munka bírást: ezzel az előlege zett bizalommal okozati kapcsolatot léte­sítünk szándékaink és reménységünk között Csakhogy az emberi élet számos pél­dája sokszor tett már tanúbizonyságot arról, hogy a választó jó szándékai és a megválasztotthoz fűzött reménységei között az oki összefüggés, a kapcsolati viszonynak keletkezésekor annyira laza, annyira ért­hetetlen, semmivel sem indokolható, hogy önkéntelenül támad a kérdés : mi is hát tulajdonképen az a bizalom? A békéscsabai hétfői községi képviselő­választások mozgalmaiban is számos fele­letet találhatunk erre a kérdésre, s e kér­désnek az imént taglalt összes részleteire még is nem késünk kijelenteni, hogy a választó közönség bizonyára azokat kül­dötte ki bizalma letéteményeseiként a község képviselőtestületébe, a kik a hozzájuk fű­zött reménységeknek teljes mórtékben meg fognak felelni. Nagy sajnálattal s teljes meglepetéssel constatáljuk azonban, hogy e választások során a képviselő testület régi, kipróbált tagjai, a közéletnek hűséges munkásai, a haladásnak fáradhatlan lelkes zászlóvivői kiestek. Tudjuk jól, hogy a választás esé­lyei kiszámithatlanok; de hogy Urszinyi János, Korén Pál ós S i m k ó István kibuktak : megérteni képesek nem vagyunk. Erősen fogja érezni a képviselő testület ezen érdemes tagjainak hiányát. Mozgalmas képet nyújtott hétfőn egész nap Békéscsaba, a városatya választás va­lósággal olyan arányokat öltött, hogy beil­lett volna országgyűlési választásnak is. Robogó kocsik az utcán, vidám zene a korcsmákban, kapacitáló kortesek, mo­solygós képű atyafiak : ez volt a külső kép. A kortesfogások legválogatottabb fur­fangjai nyertek megnyilatkozást az egyes jelöltek érdekében. Az érdeklődés még soha nem tapasz­talt mértéket öltött s bár az összes válasz­tóknak csak mintegy 40 %" a szavazott le, mégis a 10 kerületben 217Ö érvényes vok­sot adtak le. Legcsekélyebb volt az érdek­lődés a Vl-ik, legerősebb a Ill-ik ós IV-ik kerületben. Az I-ső kerület 592 választója közül leszavazott 236; megválasztatott rendes taggá Bakos Mátyás 151 szavazattal, mig az eddigi képviselő Urszinyi János kis­sebbségben maradt. Póttag lett M a c z á k Adám 155 szavazattal. j. Il-ik kerület 592 választója közül csak 165 ólt szavazati jogával; melyek kö­zül dr. Zsilinszky Endre 108 szavazattal Molnár P János 51 szavazata ellenében újólag megválasztatott. Póttag V a n d 1 i k Mátyás 52 szavazattal. Élénk volt az élet a Ill-ik kerületben, a hol 604 szavazó közül 294 járult a sza­vazó urnához ; hata'masan nyilatkozott meg a közbizalom a kerület régi képviselője dr. Fáy Samu iránt, a kit 217 szavazattal, Botyánszki János 46 szavazata ellené­ben ismételten megválasztották. A válasz­tás igen kedélyes hangulatban folyt le. A sok jó izü intermezzo közül ime egy: az elnök, egyúttal az egyik jelölt, reggel 8 órakor felhívja a közönséget a meghatalma­zások benj'uj tására .j Botyánszky János, a másik jelölt, egy hatalmas paksamétát nyújt át az elnöknek. Szemmel látható volt az elnök s hü famulusainak megdöbbenése, mert az átnyújtott csomag súlyra és vas­tagságra nézve tartalmasnak mutatkozott. Az elnök szörnyüködóse azonban csakha­mar derült mosolyra változott, a mikor ki­tűnt, hogy a vastag iratcsomag — üres la­pokat tartalmaz. Póttag 69 szavazattal Z s i r o s András. Legelevenebb és a legváltozatosabb volt azonban a mozgalom a IV. kerü­letben, a hol több, mint a választóknak fele, 569-ből 342 leszavazott. Szervezett pártok állottak szemben egymással, melyek hetekkel ezelőtt kezdték meg az agitációt; a jelöltek népszerű, agilis tagjai a társa­dalomnak, a szavazók oly nagyarányú ér­deklődósét voltak kópes_ek felkölteni, a minőt a választások törtenetében egy ke­rület sem mutathat fel. j*. rendben lefolyt választásból R é t h y Béla került ki győz­tesként 176 szavazattal Reisz Simon 124 ós Zahorán János 42 szavazata ellen. Póttag lett S ü d y István 99 szavazattal. Az V-dik kerület 596 választója közül leszavazott 181, melyekkői azonban 6 sza­vazatot az elnök megsemmisített ; az ér­vényes 175szavazatból76szavazattal Hüke Lajost választoták meg, Lauriny ecz István 65 szavazatával szemben. S i m k ó Istrán eddigi képviselő kisebbségben ma radt. Mint halljuk, e választást kérvénnyel fogják megtámadni. Póttag K e s j ár A. János 59 szavazattal. Leglanyhább volt a mozgalom a Vl-dik kerületben, a hol 592 választó közül csak 124 szavazott; itt P a t a j Z. András győzedelmeskedett 62 szavazattal Korén Pál eddigi képviselővel szemben. Póttag Bohus M. György 56 szavazattal A VlI-dik kerület 208 voksot adott le 592-ből; képviselővé választatott Zs ilák András 84 szavazattal Aradczky Pál 70 szavazata ellen. Póttag Sipiczky K. János 71 szavazattal. A VHI-ik kerület 582 választója közül csak 149 ólt szavazati jogával; S e i 1 e r Elek az eddigi képviselő 122 szavazattal került ki győztesként P a t a j György 23 szavazata ellenében. Póttag : Salát Já­nos 93 szavazattal. A megválasztott kép­viselőt a választók győzelmi lakomájukon lelkesedéssel ünnepelték. Nagy volta lelkesedós a IX-ik kerületben, a hol a választók, felénél többen, tömegesen adták le szavazatukat, 590-ből 263. Alta­talános örömmel fogadták a választás ered­ményének kihirdetését, a mikor kitűnt, hogy Fábry Sámuel 233 szavazattal diadalmaskodott. A választók nagy tömeg­ben, lobogókkal, fáklyafény ós zeneszó mellett, hatalmas éljenzósek között a jelölt lakása elé vonultak, s zajos óljenzóssel ün­nepelték a megválasztottat, a ki magyaros lakomával vendégelte meg barátait vendég-j szerető házánál. P o r j esz Miksa az ő 28 szavazatával kisebbségben maradt; póttag Nóvák János 174 szavazattal. A X-ik kerület, melyhez a szöllők ós a környékbeli puszták tartoznak, nagy ér­deklődést tanúsított a választás iránt, a mikor 590 szavazóból 214 voksolt, diadalra juttatva H a a n Béla eddigi képviselőt, a ki 185 szavazattal győzött az időközben visszalépett P o r j esz Miksa 28 szava­zata ellen. Póttag: Malatyinszki Já­nos 75 szavazattal. Ezek a lefolyt választásról a krónikás száraz feljegyzései. A megválasztott 10 városatya közül 6 homo novus. Nagy volt a versengés a pálmáért! Hisszük, hogy a diadalért való versengés alapelveit a közjóra törekvés képezte ugyanazért erős a meggyőződós bennünk hogy a mikor hat óv múlva, a mandálum lejártával megcsináljuk a mérleget a most megválasztott képviselők működéséről, a legsikeresebb munkásságról lesz alkalmunk beszámolni. * A községi képviselők választásáról szóló tudósításaink kiegészítéséül itt adjuk a vár­megye többi községeiből is a választások eredményét. Községi képviselők lettek : Köröstarcsán: I. ker. Bernáth Gusztáv, Tóth A. István, ör. Tóth Imre, Nagy Sándor, Ladány János. Póttagok : Nagy^ Sándor, Szentesi Mihály, Makay László, Szilágyi István. II. ker. Makay Péter, Nagy Antal, Petneházy Imre, Marty István, Pardy István. Póttagok: Kovács Pál, Pardy János, Nagy Sándor, Nagy Antal. Orosházán: I ker. Jankó Hor­váth Mihály. Póttag : Tóth Mihály. II. ker. Freuder Mór, Kvanka György. Póttag : Faragó Sándor. III. ker. t. Baranyai György, Bor Mihály. Póttag: K. Horváth János. IV. ker. Tóth Sándor, Czikora Sándor. V. ker. Nagy János Póttag: Németh János. VI. ker. Kvanka György. Póttag: Hári Pál VII. ker. Sz. Molnár Lajos. Póttag : Kis Dávid. Szentandráson: Tolnai Már­ton, Bagaméri Imre, Kertész Aron. Hajas Lajos, id. Sinka Mihály, Fazekas ' Jár.os, Nagy Márton, Kis István, Bencaig Pál Pintér Pál. Öcsödön: D. Kis Bólián, Molnár P. Lajos, Petz Lajos, dr. Oláh Antal, Szabó Sándor, Dózsi László, Papp Mihály, Tóth G. Sándor, G. Tóth Sándor, Izsó Imre. Győry Elek választókerületében. Programbeszéd Gyomán. A gyomai kerület függetlenségi kép­viselőjelöltje, Győry Elek vasárnap, a délutáni vonattal érkezett Gyomára dr. Barabás Béla kíséretében. A vasúti állomásnál nagy néptömeg várta Győryt zászlókkal és zenével ós a párt küldöttsége fogadta Biró Benedek vezetése mellett, ki üdvözlő beszédet is I mondott. Vincze Dániel gazda verses köszöntőt szavalt. A képviselőjelölt rövid beszéddel meg­köszönte a fogadtatást, azután a küldött­séggel együtt, a nép éljenzése között a városháza udvarára vonultak. A városháza udvarát teljesen betöl­tötte az óriási hallgató közönség. Elsőnek B a r a b á s Béla beszélt, megköszönte a választók szeretetét, ez alkalommal is el­búcsúzott és ajánlotta Győry Eleket maga helyett. Barabás után Győry Élek elmondta programbeszédét. Körülbelől 3/i óráig tartó beszédet mondott, melyet többször meg­szakított a lelkes éljenzés. A jelen politikai helyzet ismertetése után kitért az agrárizmusra, majd hossza­san foglalkozott az ármentesitő társulatok­nak fizetendő költség és kölcsönjárulókok­kal, melyek igen terhesek a kerület pol­gáraira nézve. Különben ugy látszott, hogy szimpa­tikus egyéniségével és megjelenésével meg­nyerte hallgatói rokonszenvét. A programbeszód után Kollár János a függetlenségi párt alelnöke mondott be­szédet, melyben Györy Elek mellett lel­kesítette a hallgatóságot. Az utolsó szónok Pikó Béla volt. A beszédek után a hallgatóság lelkes éljenek között szótoszlott. Győry Elek a párt vezetőembereivel együtt látogatást tett a függetlenségi körben. Este a Holler vendéglőben társasvacsora volt Győry Elek tiszteletére, melyen mint­egy 150-en vettek részt ós amelyet több sikerült pohárköszöntő élénkített. Hétfőn reggel Győry visszautazott Budapestre, az országos ügyvódgyülósre. A megyebeli községek látogatását e héten megkezdette. Tegnap Ladányban tar­totta programbeszédét, ma Szeghalmon tartja. Szombaton Vésztőt, vasárnap M ezőberónyt ós hétfőn Körös­tárcsát fogja meglátogatni. Szendrey Gerzson vasárnap En­drődön tartott progrembeszédet csekély számú hallgatóságnak. A gazdapárt jelöltje visszalépett. Gyomáról vesszük a meglepő hírt, hogy a gyomai választókerület gazdapártjának jelöltje, Debreczeni Endre visszalépett ós nem megy bele a választási küzdelembe. Visszalépésének oka, mint azt alábbi nyilatkozatában közli, felekezeti izgatásokra vezethető vissza. NYILATKOZAT. A gyomai választókerületben újból megindult ellenem a felekezeti hajsza. Nincsen a vádnak, az izgatásnak, az in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom