Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-11-21 / 93. szám

A járáskör vigalmi bizottsága felkére­tik, hogy f. év december havában a Tani­tók Háza javára rendezzen műkedvelői előadást. Majd I r s a Ferenc olvasta fel dolgo­zatát a tanítókat érdeklő törvények és döntvényekről Érdekes felolvasása mind­végig lekötötte a hallgatók figyelmét. Miután többen hozzászóltak "e tárgy­hoz, a járáskör hálás köszönetet szavazott a felolvasónak. A tanfelügyelő indítványára elhatároz­ták, hogy a megyei ált. tanitó-egyesüiet közgyűlése kérvénynyel járuljon az Orszá­gos Bizottság elé a felekezeti tanitók uta­zási kedvezményének érdekében. Uhrin Károly indítványozza, hogy a csabai tanitók lépjenek be tömegesen az „Eötvös-Alap" egyesületbe. Paulovies József, a járáskör agilis tagja magára vállalta a tagok gyűjtését. Számos kisebb ügy elintézése után Don n e r Lajos köszönetet mondott a tanfelügyelőnek megjelenéseórt, ki válaszá­ban hangsúlyozta, hogy szívesen ós szere­tettel időzik a tanitók közt, különösen mi­dőn azt tapasztalja, hogy a tanitók hiva­tásuknak magaslatán állanak és örömmel foglalkoznak a kart érdeklő szakügyekkel. Tanítói értekezlet. A „Szarvasi helyi tanitó-egyesüiet" november 15-én délután népes órtekezletetet tartott. Az értekezlet Molnár János egyesületi elnök lendületes megnyitójával vette kezdetét, a ki örömét fejezte ki a felett, hogy még másutt az egyesületi élet iránt sajnálatos közönyösség nyivánul, a „Szarvasi helyi tanitó-egyesü­let" tagjai állandó lelkesedéssel és érdek­lődéssel viseltetnek független egyesületük iránt s kéri is őket, hogy az a kötelesség­érzet/lelkesedés, áldozatkészség,munkásság, kitartás ós szeretet, a mely az egyesületet eddig is fentartotta, továbbra is jellem­vonásuk maradion. Ezután Brózik Károly egyesületi tag fél óráig tartó gyakorlati előadásban mutatta be számtantanitási mód­szerét a népiskola első osztályú növendé keivel. A bemutatott gyakorlati előadás szorgalmas előkészültségről tett tanúbizony­ságot. Utána az egyesületnek fáradhatat­lan és szorgalmas jegyzője, Paulenda János, alapos jártassággal ismertette dr. Beke Manó „Vezórkönyv a ^zámtantanitá­sához" cimü munkáját, részletes kivonato­zásban mutatva be annak hasznavehető­ségót és célszerűségét. D a n k ó Sámuel egyesületi tag mutatta be ezután a szép­irástanitásnál használt módszerét, példákkal mutatva be ebbeli eljárását. Legközelebbi értekezletét az egyesület december 15-én tartja, amikorra előadókul Huba János ós jánovszky György egyesületi tagok jelentkeztek. TÖftVÉftYSZÉiCg CSARNOK. A sorsüldözött. Szánalomra méltó ember Fordai János volt gyulai lakos, ki régebben jobb napokat látott, s mint vasúti alkalmazott, tisztességes módon tarthatta fenn magát. Állását azonban elvesztette s azóta a leg­borzasztóbb nyomorral küzködik. Hasztalan volt minden igyekezete, hogy kenyeret s ezzel biztos existentiát teremtsen, bárhol kopogtatott, mindenütt elutasították. A folyó év nyarán a környékbeli ura­dalmakban próbált szerencsét, de akár mi­lyen megható szavakkal ecsetelte is nyo­morát, a stereotyp válasz az volt: — Nem tudjuk alkalmazni, van embe­rünk elég. A. boldogtalant a sok kudarc végkép lesújtotta, ennivalója sem volt és az éh­ség is kezdte gyötörni. Kétségbeesésében lopásra vetemedett. ^ bgyósi határban gyalogolt, midőn a mezőn több falka libát látott legelészni. Az arató emberektől meg kérdezte: — Kié ez a sok liba ? — ^ községé, itt vannak azok egész nap. — Nem látok velők senkit. — Nem is szokták azt őrizni, a jó Istenen kivül nem törődik azokkal senki. Ez a felelet nagyon megzavarta For­dait. A nyomor, az éhség, a holnap bi­zonytalansága azt a gondolatot ébresztette fel benne, hogy ugy segit magán, a hogy lehet. Nem habozott sokáig, a liba falká­ból 54 dbot kiszakított s maga előtt te­rvelte Kétegyháza felé. Mikor a községbe étkezett, a gágogó állatokat rögtön áruba bocsátotta. Több darabot el is adott be­lőlük. A vásár azonban nem jól ütött ki. Midőn kérdőre vonták, hogy honnan sze­rezte a libákat, zavarba jött s ezzel gya­nusá tette magát. A rendőrség is közbe­lépett és töredelmesen bevallotta, hogy a kigyósi határból hajtotta el őket. Miután állandó lakással nem bírt, letartóztatták, a vizsgálóbíró pedig fogságba helyezte. A közvádló lopás miatt kérte meg­büntetését és ő a tárgyalás alkalmával nem is tagadta tettét, egyedüli mentségül két­ségbeejtő nyomorát hozta fel. A bíróság a szerencsétlent 3 hónapi fogházra ítélte, melybe a vizsgálati fogságban eltöltött időt azonban beszámította. ölesí katnatti jelzálog­kölesönöket földbirtokokra és csabai házakra engedélyez és azonnal folyósít Hu Békés-Csabai takarékpénztár egyesület. SiO/(í A-ZI)A fiJ^Xi. Gabona árak. B.-Csaba, november 20. Budapesti gabonapiacunk irányzata lényegesen ellanyhult. A kedvezőtlen liszt­üzlet megakasztja az árfejlődést, sőt visz­szafeló irányítja. Csabai hetipiacunkon mérsékelt kínálat mellett a következő árakban vettek : Buzi 7.50—7.95 Morzsolt tengeri 4.25—4'35 Chinquantin 4 50 - 4.60 Felelős szerkesztő; Kintzig Kopár Ferenc. JEladé ingatlanok. Endrödön fekvő Dávid Géza-féle l3 4 07is„o hold szántóföld fele része, Er.drődön fekvő Kalmár Gy. flflihály-fé'e kb. 36 kat. hold 'föld, Szeghalmon, a Dányi István tulajdonát képezett ház U tscnderföid, Szeghalmon, a Szirotka Elskné Ambrus Eszter tulajdjnái köpezeit feíirt^fe h a n y a cl jutányos áron, szabad kézből, igen i kedvező és nyugodt visszafizetési módo­zatok mellett eiadé. Venni szándékozók jelentkezhetnek a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesületnél. irdetisiéoy a ház bérjövedelem b vallása és hárösszeirás tárgyában. A házbéradó két óv tartamára, vagyis í az 1902. ós 1903. évekre való érvényre újból kivetendő lóvén, az ezen kivetés ! alapjául §zolgáló házbér jövedelem vallo­mások benyujtásara a in. kir. pénzügy­minisztérium f. évi 82,688. sz. alatt kiadott rendeletével az 1901. evi november hó 15-töi 30 ig terjedő időt tíi/.te ki. Fdlliivatnak ennélfogva a háztulajdo­nosok, hogy a nekik (ingyen) kézbesített házbérjöyedelem vallomási ivet pontosan ós a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki s azt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) legkésö ben november hó 30-ig okvetlenül nyújtsák be. A háztulajdonos, vagy a háznak állandó haszonélvezője, a názbérvallomását a. meghatal­mazott is eszközölheti, házbér eltitkolás eseién az-.nban az adómegrövid .tés miatti felelősség, a háztulajdonos 1 terheli. Ha több a tu'ajdonos, a valioa'ást valamennyinek, vagy az ál alok e végre különösen felhatalmazottnak kell aláírni és a vallomás helyességeért valamennyi felnlős. A házak nyers jövedelmét képezi együtt­véve minda ., amit a tulajdonos a bérbeadott ház használata fejében a bérlőtől huz. A béljövedelem alatt tehát nemcsak az e CJíimen tényleg kikötött pénzbeli szolgáltatás, hanem mindaz értendő, mit a bérlő a bérlemény használata fejében ellenértékkép űzet; ilyenek az állami és községi adók, tiizkáibiztositási ös­szeg, közmunka, katona-elszállásolás és házja­vitások, vagy állandó átalakítások költsége, to­vábbá, mindazon összegek, melyeket a bérlő a bérbeadónak vízvezeték, éjjeli világítás, szemét­kihordás és más ilynemű kötségek czimón fizet s végre minden egyéb természetbeni szolgálta­tások. Ennélfogva a háztulajdonos vagy annak meghatalmazottja a lakbéreket minden épületnél, lakosztálynál, vagy egyes lakrészeknél általában minden levonás nélkül ugy köteles bevallani, a mint azok szerződésileg megállapittattak. Bútorzattal együtt adott épületek vagy lak­részek házbéradó alapjául ugy vétetnek fel, mintha bútorzat nélkül adattak volna ki, 'evo natván az összes bérből az a többlet, mely a butorzatia esik Ugyanaz áll akkor is, ha a ház kerttel együtt tjdatik bérbe, mely esetben a kertre eső többlet vonatik le. A házak nyers jövedelméhez csupán azok az összegek nem számittatnak, melyeket a bérlő némely községben úgynevezett házbérkrajezárok elnevezése alatt fizet. Ezek az összegek azonban a ház nyers jövedelmétől elkülönítve mutatandó ki, vagy a vallomásban megjegyzendő, hogy a bevallott nyers házbérjövedelemben ezek a ház­bérkrajezárok is benfoglaltalnak, mely uMbbi esetben az adókivetést teljesítő közegek a ház bérkrajezár czimén szedett összeget a ház nverí jövedelméből mindenekelőtt., vagyis még az épü let fentarlási költség és értéktörlesztés fejében leszámitand > töryényes százalék leütése előtt hivatalból fogják levonni. Az ezen leülés után mutatkozó s teljes ösz­szegében bevallott nyers házbérjövedtdem alap­ján a házbéradó tárgyát képező tiszta jövedelem szintén nem a bevalló háztulajdonos, hanem i házbéradót kivető közegek számítják ki a fenn álló törvény értelmében. Tényleges viszonyok és adatok iránt, me lyekből bárkinek házbérjövedelme megítélhető, köteles mindenki tudomása szerint felvilágosítást adni, ha erre ft a hatósági közegek felszólítják. A lakbérlők magán és bérvallomás' iven bizonyítják e vallomás helyességét, nevöknek a háztulajdonos kötelességszerű felhívása folytán az illető rovatba bejegyzése által. Az a házbirtokos, ki a bevallási ivet, annak kitöltése előtt, azaz mielőtt abba a bérösszegeket bejegyezte volna, a lakbér­lőkkel aláiratja, annyiszor büntettetik 100 forinttal, ahány bérlőnél követte el ezt a mulasztást. ix befizetett birság egészben a felje­lentőnek adatik. (1873.'VI. t-cz. 3. szak) A házbérjövedelem eltitkolása ós valót lan adatok bevallása jövedéki kihágást ké­pez, mely az eltitkolt bérösszeg után járó aeó 1—8-szárosával büntettetik. (1883. évi XLIV. t.-cz. 100. szak.) Ha a házbirtokos és lakbérlő közötti egyetértésből szándékoszn követtetett el az adó kijátszása s ez által az állam incstár megkárosítása, — mindkét fél a megrövi­dítésnek kitett összeg háromszoros meg­fizetésével büntetendő (1868. XXII. t.-cz. 22. szak.), e büntetés alól azonban felmen­tetik a bérlő, ha a törvény megszegését ő maga jelenti fel a pénzügyigazgatóságnál. (1873. TI. t.-cz. 3. szak.) Az a házbirtokos, házgondnok vagy házfelügyelő, a ki a liásbér vallomást az 1883. XLIV. t.-cz. 15. szakaszban körülirt felhívás daczára sem adja be, vagy a hiá­nyos alakban beadott vallomás hivatalosan megjelölt hiányait a kivető közegek által kitűzött legalább nyolez napi záros határ­idő alatt nem pótolja, a hiányok pótlása végett elrendelt helyszíni szemle költségeit viselni tartozik és 1 foronttól 50 forintig terjedhető bírsággal* büntetendő, (1883. XLIV. t.-cz. 15. és 101. sz.-ai.) Végül kijelentetik, hogy a bevallási űrlapoknak az érdekelt felek könynyebb­ségére elrendelt kézbesítése bármely ok, vagy akadály miatt elmaradna is, ez az illető háztulajdonost a* bevallás benyújtá­sának kötelezettsége alól fel nem menti, ez esetben a szükséges űrlapok a község­nél (város)-nál szerzendők be. Békéscsaba, 1901. nov. 20. Békéscsaba Elöljárósága. TROPON s^ 2 0 e b r b tápMÓ és er ö" TROPON ° tszört e táplálóbb, m ;nt a 1 lx v-' i * hús, a melynek lef'outosabb részét : fehérnyéjét tartalmazz:!. T|3 OPO N növsli a z egészségesek testi í iWl vi.' erejét, megakadályoz.za a be­tegek elgyöngülését, ero-ödését. sietteti az üdülők meg TD OPON m eííbec3Ülhetetleii mindama * XN.V-'A vylN betegségekben, melyekben áönnyen emészthető és bőséges táplálékra van szökségd a betegnek. TROPON nélkülözhetetlen tápláléka J- ÍN. V-J A J.N a zérí mindazoknak, kiknek rossz a gyomruk, betegek a beleik, gyön­gék az idegeik, akik vérszegények, kösz­vényesek, tüdöbajosok, ezukorbetegek és más olyan bajokban szenvedünk, melyek a rendes ételekkel való táplálkozást (leheletlenné teszik. TROPON nerucsal í legjobb, hanem a * Í^Y legolcsóbb fenérnyekészit­mén is. Ára: ÍOO grm. 1 kor. 20 fill. TDHPOW kapható minden gyógy­A IN.WJT V^-LN szertárban. 1 A békéscsabai határban (nagyrét) 102 oktás tanyai birtok hozzávaló jókarban levő épületekkel, nem­különben a városban 9 szoba, mellékhelyi­ség és belsőségből álló úri liá« szabad kézből eladó. Értekezhetni Zeller ViüCZéllél Békéscsabán, Gyulai-út 963. sz. alatt. Egy 120 holdas egytagban levő (vasútállomás Nagyváradhoz közel) gazdasági épületekkel együtt I. oszt. legjobb minőségű föld haszonbérbe vagy pedig örök áron kedvező feltételek mellet' 1: eladó. Értekezhetni §zokoly Tamás ügyvéd úrnál Nagyvárad, Apáca-utca. Hirdetmény. Békéscsaba nagyközség nyilvánossági jelleggel felruházott kórháza betegeinek, valamint a szegényház ápoltjainak zárt ajánlati versenytárgyalás alapján óhajt­ván biztosítani, felhívja a pályázni óhaj­tókat, miszerint zárt ajánlataikat legkésőbb t'. évi deczember hó 10-ik napjának déii 12 órájáig a községi kórház gondnoksá­gához czimezve, a kórház irodájába annál is inkább benyújtsák, mivel a később ér­kezett ajánlatok nem vétetnek figyelembe. A szállítandó ótelnemek minősége ós mennyiségére nézve felvilágosítással a kór­házi gondnokság szolgál. Békéscsaba, 1901. nov. 19. A nyilv. jelleggel felruh. kórház vezetésével megbizott Gondnokság. Árlejtési hirdetmény. Békéscsaba nagyközség mezörendörei ratatüí Élteit zúrt ajánlati versenptárgyalás alapján óhajt­ván biztosítani, felhívja a pályázni óhaj­tókat, miszerint zárt ajánlataikat a kellő szövetmintákkal lelszerelve, legkésőbb f. évi deczember hó 6-ik napjának déli 12 órá­jáig a község iktató hivatalába annál is inkább benyújtsák, mivel a később érke­zett ajánlatok nem vétetnek figyelembe. Az ajánlathoz a vállalati összeg lü°/ 0-a, mint biztosítéki összeg csatolandó. A szállítás tárgya: 7 drb téli bekecs, 7 „ köpenyeg, 7 n téli nadrág, 7 „ őszi-tavaszi öltözet, 7 „ nyári öltözet vitorlavászonból, 7 „ posztó sapka. Közelebbi felvilágosítással a gazdasági intéző szolgál. Békéscsaba, 1901. nov. 19. Békéscsaba Elöljárói. katonaposztóból 1 / 1 / A. 4 AA1

Next

/
Oldalképek
Tartalom