Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-10-31 / 87. szám

immár életre ébred, de egyúttal annak is, hogy mind azon kivánságok, melyek Békéscsabát a kerületben egyrészt, mint a kerület egyik tekintélyes tagját, de más részt mint az eszme felvetőjét joggal megilletik, s a melyeknek minapi első cikkünkben indokolt kifejezést adtunk, — teljesülni tognak. ÚJDONSÁGOK. Emlékezés. Halottak napja. Fehér párázat száll a ködös, őszi levegőben. A jeges szellő sikoltva suhan a tájék felett. A leveletlen kopár faág megreszket, a sárguló fűszál fázósan hajlik meg a szellő nyomán. A halottak birodalmában szomorú a csend. A csillogó gránitkövek, alacsony fakeresztek mozdulatlanul állanak a szól árjában. Végig pereg rajtuk a hulló* pirosas levél s odatapad a rögös halomhoz, mely alatt örök álmodás, örök pihenés lakozik. Élők lépte alatt nem rezzen a levél. Csupán a remegő fűzfa ága borúi a sírhalom fölé, mintha védené ós mintha figyelné a jeges szellő sírontúli hideg beszédét. * S ime .... Hiába sikolt a szellő a leboruló sötétségben és kergetőzik a falevél a göröngyös avaron : élők tömege járja a holtak hónát. A sötétséget ingó lángok fénye töri meg, a zizegő levelei* leplét virág borítja ós a permetező őszi eső helyett kicsorduló, forró könyű áztatja a hideg halmokat. ÍÍ kemény, jeges rögök beiszszák a lepergő forró cseppeket s az élők könynye, mely a kesergő szivekből tört elő, leszivárog a föld mélyébe, a porladó szivekre. Az ingó lángok lobognak a halmok felett. A temető sötét éjjelében egy-egy rezgő csillagnak látszik a fény. S csillag az valóban : az élők szeretetének csillaga. Mint homályos árnyak bolyongnak az élők a temetőkertben. Hangtalanul állanak meg a sír előtt. S ez a némaság legszebb beszéde a szeretetnek, mikor a szót elfojtja a fájdalom keserűsége. És a sikoltó szél mintha megállt volna. Zizzenő levél mintha nem mozogna. Csak egy hosszú töredezett lehellet vonúl végig a temetőkerten : az élők sóhaja . . . Ü te napod ez : szent emlékezés ! — A gyulai választás. Lassanként lecsillapodik a gyulai függetlenségi párt hanincs a mi díszruhánknál szebb ós méltóságosabb ezen a világon ! Nem egyenruha az, mint a külföldi udvarok bármi fényes diszöltönyei: önérzetes, szabad embereknek a ruhája az, mely nem szünteti meg az egyéniséget, hanem csak annál jobban kiemeli és szabadon érvényesíti féltékenyen őrzötf keleti méltóságunkat! Es ahogy a nagy csöndben hallgatjuk a király szavát, mélységes magyar érzések mozdulnak meg bennünk. Az elmúlt századok szive dobban meg a mienkben s e rövid pillanatok alatt szinte átéljük a mi annyi borúval teli egész históriánkat. És amire őseink gyakran csak búsan voltak kevélyek, mi boldogan érezzük át, hogy magyarok vagyunk s legmagyarabbak a király előtt! Nincs nemesebb órzós a magyar ember naiv, alkotmányos idealizmusánál, az a hódolat, melylyel jó vagy balsorsban, de ezerév óta mindig a király elé j árultunk,voltakép a legnagyobb büszkeség,mert hiszen a korona szentségében a mi nemzeti eszményünket emeljük a legmagasabbra. A többi kontinentális nemzetek nem ismerik többé a daliás idők e nemes idealizmusát, mely ezer óv óta tart fent bennünket s melynek végre is teljesen diadalmaskodnia kell. De e modern nemzeteknek a modern királyai is egészen mások ám, mint a mi lovagias királyunk, kire a külföld méltán néz oly bámulattal, mint egy elmúló világ igazán Isten kegyelméből való jó ós nemes fejedelmére. Ő az utolsó régi értelemben vett igazi király és nem lesz többé hozzáfogható a jövendő világban . . . Szorongva jutottak nekünk ezek eszünkbe, ahogy az a jó öreg ember fölkelt ós sietősen levéve csákóját, barátságosan intett felénk. Mi lesz belőlünk nélküle? A jövő olyan bizonytalan . . . Es szinte ájtatos ima volt az az ajkunkon, ahogy teli szívvel kiáltottuk : éljen, — öh még soká éljen, éljen a király ! . . . ragja, s belenyugszik abba, hogy a város képviselője: dr. Bodoky Zoltán marad. Lemondottak a választás elleni petícióról, mert nehéznek találják annyi bizonyítékot beszerezni, melynek alapján a kúria a választást megsemmithetnó. A petíciókhoz melléklendő 3000 kor. összegyűjtése is akadályokba ütközik. A függetlenségi választók maguk között akarták ezt összeszedni, mert ugy voltak informálva, hogy ez az összeg csupán biztositókul fog szükségeltetni ; de mikor megtudták, hogy ebből lesznek a vizsgálattal felmerülő költségek fedezve, s amennyiben ez elégtelennek bizonyulna, a kérelmezők a további költségeket is fedezni tartoznak, gondolkodóba estek, s jobbnak látták a választás megtámadásáról lemondani. A városban ugyan ellenőrizhetlen hírek keringenek, hogy P o1 ó n y i Géza a napokban Gyulán járt, s adatokat szedett össze, hogy a választás megsemmisítését kérhesse. — Pártértekezlet Gyomán. A gyomai választókerület függetlenségi ós 48-as pártja november hó 10-ikón tart kerületi pártértekezletet Gyomán, délután 3 órakor az alsórészi olvasókör helyiségében. Ez értesítést a párt központi intózősóge nevében id. Pikó Béla, a központi párt elnöke adta ki. Az értekezleten Barabás Béla is jelen lesz, kit adott szava alól feloldanak s egyszersmind megállapodnak az uj képviselőjelölt személyében. — Mult számunkban irtuk, hogy a függetlenségi párt részéről deputáció ment fel Budapestre, hogy a jelölt személyében megállapodjanak. Kossuth Ferenc a kibukott nevesebb képviselőket ajánlotta, de miután a küldöttség kifejtette s nézetét nyomós okokkal támogatta, hogy csak helyi jelölt juttatja a pártot győzelemre, hosszabb tárgyalás után Pikó Béla személyében állapodtak meg. A november 10-iki gyűlésen tehát id. Pikó Béla jelölését fogják ajánlani, ki azt el is fogadja, ha a gyűlésre kiküldöttek mellette nyilatkoznak. A mint tudjuk, a kerületben H a v i á r Dániel és G y ő r y Elek mellett is mutatkozik a hangulat. Nem akarunk előre jósolni, de valószínű, hogy Pikó Béla jelölésével, vagy G y ő r y, vagy H a v i á r, esetleg a többi helyi jelölt is a küzdelem terére lép. — A gyulai kath. gimnázium. Dr. L uk á c s György főispánhoz a közoktatásügyi miniszter leiratot intézett a gyulai gimnázium ügyében, melyben 80 ezer kokorona építési segélyt ajánl meg. Alpár Ignác műépítész a telket már régebben megvizsgálta, a terveket elkészítette s az építést 200,000 koronára költségelte. A város 120 ezer koronát szavazott meg ós ezt az államsegély teljesen kiegészíti. A tárgyalások megindításával a miniszter dr. F i n á c z y Ernő budapesti egyetemi tanárt, mint miniszteri biztost bizta meg. Gyula város is nem sokára kiküldi saját megbízottjait, hogy F i n á c z y Ernő leutazásával, mi a napokban meg fog történni, megkezdődhessenek a tárgyalások. — Esperes és felügyelő választás. A békési ev. esperesség egyházai az esperes ós felügyelő választásra nézve, majdnem mind leszavaztak. A szarvasi egyház 6 szavalatát, a szarvasi főgimnázium 2 szavazatát dr. K r c s m árik Jánosra, mint felügyelőre és Csermák Kálmánra, mint esperesre adta. Orosháza 4 szavazatát Haviár Dánielnek ós Veress Józsefnek juttatta. Kondoros, Bánfalva, Csorvás, Szénás szintén igy szavazott 2—2 szavazatával, még nem szavazott Tótkomlós ós Pusztaföldvár. — Esküvök. A szarvasi társadalmi élet egyik rokonszenves tagja, dr. Fischbein Soma gyakorló ügyvéd, vasárnap esküdött örök hűséget Szegeden, kedves ós müveit arájának: Löwy Mariska kisasszonynak. — Tafler Jakab orosházi seprőgyáros kedves ós szép leányát Margitot, november 10-én vezeti oltárhoz az orosházi izr. templomban R ó t h József. — Moszkovcsák Ernő, volt mezőberényi segédlelkész, most a szepes-majerkai ev. egyház képzett, fiatal lelkésze kedden vezette oltár eló bájos menyasszonyát, nóh. K e m óny Pál mezőberényi tanitó kedves leányát Ilonkát, Szarvason. — Dobozi János pusztaföldvári községi tanitó kedden vezette oltárhoz Lövei András kisbirtokos leányát Etelkát. — Braun Márton fiatal mezőberényi birtokos ma esküszik örök hűséget N u n Márton birtokos Zsuzsika leányának. — Eljegyzés. Viczián Mátyás orosházi anyakönyvvezető-helyettes, eljegyezte Dobozi Mariska kisasszonyt Budapestről. — Kinevezések és athelyezé ek. A vármegye főispánja V a j d a Jenő nógrádverőcei lakos, végzett joghallgatót közigazgatási gyakornokká nevezte ki ós szolgálattételre a szeghalmi járásba osztotta be. Ugyanő Varga Károly egy évi szabadságával megüresedett árvaszéki irnoki állásra Tanozik Lajos gyulai lakost helyettesitette, végül Csornák István szarvasi és Viczián Mátyás orosházi járási írnokokat kölcsönösen áthelyezte. — A gyulai harisnya gyár. Jelentős befektetéseket ós átalakításokat eszközölt a gyulai kötött ós szövött iparáru részvénytársaság. A gyár üzeme olyan lendületet vett, hogy az apró gépek nem voltak képesek a keresletet kielógiteni, a munkások számát pedig a gyár helyiségére való tekintettel nem lehetett tovább szaporítani. Az igazgatóság ennélfogva ugy intézkedett, hogy a villamos áram felhasználásával gépek végezzék azt a munkát, melyet a munkásnők már nem képesek teljesíteni. A gyár üzletvezetője: Schwartz Adolf hosszabb időt töltött C h e m n i t z b e n, s ott alaposan tanulmányozta a kötőgépek működését. Az ő javaslatára igazgatóság két ujabb rendszerű gépet hozatott, melyeket villamos motor hajt s bámulatos precizitással működnek, óránként annyi munkát végeznek, mint 12 munkás leány együttvéve. A kötőgépek használata azonban nem teszi feleslegessé a munkásnőket, mert az igazgatóság a megbízhatóbb munkásnőknek rendelkezésére bocsátotta azokat a házigópeket, melyekkel eddig a gyárban dolgoztak. Igy lehetővé tette nekik, hogy odahaza házi teendőiket is végezhetik, a mellett a család fentartási költségeihez is hozzájárulhatnak. — A szarvasi szinügyi bizottság. Szarvas község képviselőtestülete legutóbb tartott ülésén a szinügyi bizottságba három évre szóló mandátummal egyhangúlag dr. W i e 1 a n d Sándor, Szirmai L. Árpád, dr H a v i á r Gyula, dr. Szlovák Pál, dr. Szemző Gyula, G r i m Mór, S a 1 a c z József, Jeszenszky Frigyes, Kollár Lajos, Medveczky József és dr. Lengyel Sándor képviselőket választotta be. — Fizetósemeles helyett pótlók. Az ország tisztviselői táborában az államvasutak alkalmazottai tudvalevőleg külön csoportosultak s a megindult általános mozgalomban a maguk helyzetén külön szervezkedéssel és külön memorandummal igyekeztek segíteni. A vasutasoknak ezt a szecesszióját megmagyarázza az ő speciális anyagi helyzetük, mely, az állam többi tisztviselőihez mérten csakugyan a legmostohább. Kérelmük is e miatt egész más volt, mint a fizetésemelést követelő hivatalnokoké. rx vasutasok memoranduma mégis sokkal szerényebb kívánságokkal állott elő a kormánynál, mint a többi államtisztviselőkó. A vasutasok csak annyi után kívánkoznak, bogy szüntesse meg a kormány azt az anomáliát, a melyszerint a vasúti hivatalnoktól ugyanazt a kvalifikációt követelik, mint a hasonló rangú államhivatalnoktól, de a vasutas fizetése mindamellet kétszáz forinttal kevesebb minden fokozatban, mint az államhivatalnokó. Ha ezt a kétszáz forintos differenciát most megadná nekik az állam, örök időkre bol doggá tenne minden vasutast. Ennek a szerény reménykedésüknek teljesülésében erősen bizakodtak is a vasutasok, annyi ígéretet és megnyugtató biztatást kaptak minden oldalról. Kiszivárgott hir szerint nem fizetésemelést, hanem csak fizetési pótlékot kapnának a vasutasok. A családosak évi fizetésük tizenöt százalékát, a nőtelenek tiz százalékát, mindaddig, mig a fizetósrendezós végleg keresztül lesz vihető. Ez a pótlék, a mely körülbelül megfelel a többi államhivatalnok által ma is élvezett, úgynevezett drágasági pótlóknak, 1902. évi január elsejétől kezdve jár az államvasuti tisztviselőknek, azonban csak a budapestieknek s ez okoz nagy elkeseredést a vasutasok között. — Iskola-szentelés. A szarvasi ág. hitv. ev. egyház Csabacsüdön iskolát építtetett, melyet a mult héten szenteltek föl szép ünnepély keretében, a melyen Scholcz Gyula igazgató-lelkész ós Zvarinyi János lelkész mondott egyházi beszédet, mig Dankó Sámuel tanitó az énekkart vezette, ^.z ünnepély után társasebéd volt. — ügyészségi megbízott Az igazságügyminiszter V a n d 1 i k Virgil békéscsabai kir. jbsági aljegyzőt az itteni bíróság mellé ügyészségi megbízottul rendelte ki. — Kinevezés. A pénzügyminiszter B or o s Béla orosházi adóhivatali gyakornokot adótiszttó ideiglenes minőségben, a ráckevei adóhivatalhoz kinevezte. — Köszönet-nyilvánitás. O m a z t, a Gyula kir. közjegyző, boldogult édes anyja, özv. O m a z t a Józsefné, szül. K á 1 1 a y Róza emlékére a csabai izr. nőegyletnek 40 koronát, dr. Szamek Ignác orvos pedig koszorú megváltás cimén 10 koronát adományozott, mely adományokért az elnökség ez uton nyilvánítja hálás köszönetét. — A csaba—békés —vasztöi motoros vasút ügyében a közigazgatási bejárás napját a vármegye alispánja már kitűzte, A. kereskedelmi minisztert dr. Bartho s Andor miniszteri titkár fogja képviselni r igazgatási bejáráson, mely Csabán no 19-ón, Vésztőn 20-ikán ós Békés fog megtartatni a községházáról - Véletlen lövés. A csabai kórházba a mult héten egy beteg fiút szállítottak be, kinek veszélyes lőseb volt az oldalán s ki néhány napi ápolás után bele'halt sebébe, A kórházi orvos feljelentése után kiderült, hogy a fiút véletlenségből meglőtték. Molnár Viktor makói tanár 14 éves Vilma leánya a mult hónapban Ambrózfalván nyaralt. Valahogy egy revolver akadt kezébe, melyet az udvaron próbálgatott. A fegyver töltve volt, elsült s a golyó az udvaron játszó M o k o s János 13 éves fiu oldalába fúródott. A gyermeket egy ideig otthon ápolták s mikor sebe veszélyes kezdett lenni, akkor hozták be a kórházba. Csodálni lehet az ambrózfalvi elöljáróság eljárását, hogy az esetet maiakkor nem jelentette a hatóságnak. - Táncvigalom. A békéscsabai R e i s z és Porjesz-féle bútorgyár személyzete, az újonnan épült gyárhelyisógben a gyári segélyalap javára, Purcsi János zenekarának közreműködésével szombaton, nov. 9-ón zártkörű táncmulatságot rendez. A meghívó belépőjegyül szolgál s a jótékony célra való tekintettel adományokat köszönettel fogad a rendezőség. - Igaza volt a sógornak. A napokban valami kihágásért beidéztek egy sárréti magyart a szeghalmi főszolgabírói hivatalhoz és menten elitélték egy pengő pénzbirságra. Hiába csürte-csavarta a dolgot, csak elo kellett keresni a „bugyelárist", mert meg kell adni az igazságnak, ami az igazságé. Amig aztán előkeresi a bírságot, alkudni próbál. - Nem volna elég ötven krajcár tekintetes főbiró uram ? A főszolgabíró szép szóval akart enyhíteni a a büntetésen. - Nem lehet alkudni öreg. Nincs nekem abban gyönyörűségem, ha elitélem magukat. Könnyebb volna ezt mondani menjenek kendtek mindnyájan haza, én meg majd csak pipálok. Hát csak fizesse le a pénzt, mert annyit mond a törvény. A megbírságolt magyar leolvassa a pénzt, aztán ballag az ajtó felé. De még visszafordul egyszer: - Mégis csak igaza volt az én sógoromnak szólt vissza a küszöbről. - Mért volt igaza? - kérdi a főbiró. - Mert azt mondta, hogy ha az főszolgabíró hivatalba mész, el ne felejtd elvinni bugyellárisodat! - Köszönet-nyilvánitás. Néhai özvegy O m a z t a Józsefné által a nőegylet részére hagyományozott 50 korona alapítványa béfizetóseért, valamint dr. Szamek Ignác koszorumegváltás cimen adományozott 10 koronáért hálás köszönetét nyilvánítja e helyen is a nőegylet elnöksége. - Szökött huszár. S z ó k á c s István gyomai legényt a Vilmos-huszárokhoz sorozták be. A kaszárnyából engedély nélkül elszökött s hazament Gyomára. De innen ismét visszament Nagyváradra, a hol egy rendőr letartóztatta ós bekísérte a szökött huszárt a Ferenc-József kaszárnyába. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Gyöngéd fiu. Az öreg Ibrányiné közös háztartásban ól első házasságából származott fiával: I farán yi Sándorral, s mint afóle öreg aszszony, minden csekélységben fenakad. Hyenkor pergő nyelvvel szokott nem tetszésének kifejezést adni. Különösen sok kifogása volt menye ellen, a miből mindunta lan perpatvar származott. Ibrányi Sándor többször figyelmeztette édesanyját: — Hallja ken' édesanyám, fogja be már a száját, mert meguntam hallgatni a veszekedést. — Hát te akarsz szülőanyádnak parancsolni ? — Igen, tanácsolom, ne kerepeljen sokat, mert baj lesz. Ibrányiné nem hallgatott és ez anynyira kihozta sodrából a fiát, hogy egy bottal háromszor a karjára vágott, mire az öreg asszony jajgatva futott szobájába. Ü fia durvasága nagyon elkeserítette, megdagadt karjáról orvosi látleletet állíttatott ki s a szeghalmi jbíróságnál bepanaszolta. Az eljárás felmenő ágon elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt lett megindítva. A törvényszéki főtárgyaláson már megbánta vádaskodását s mindenképen menteni igyekezett fiát. Siránkozó hangon jelentette ki : — Jaj tekintetes törvényszék, még sohasem jártam ilyen helyen, nagyon szégyenlem magamat, hogy tulajdon édes fiam ide juttatott. Megvert, nem tagadom, de hát nem akarok tovább huzakodni, azért megbocsátok neki, mert szeretem. Aztán nem 8 napig, hanam csak 3 napig nem bírtam a karom. Tóth Ferenc alügyész azt vitatta, hogy sértett vallomásával szemben nagyobb bizonyító ereje van az orvosi bizonyítványnak, azért Ibrányiné kérelmét figyelmen kivülhagyni s Ibrányi Sándort súlyos tescisórtós vétsége miatt megbüntetni kérte. A törvényszék nem fogadta el a közvádló érvelését, s arra az álláspontra helyezkedett, hogy a sértett fél jobban tudja, menynyi idő alatt gyógyult meg sérülése, mint a hogy azt az előzetesen ós feltételesen ;állított orvosi szakvélemény igazolhatja. tán Ibrányiné fia megbüntetését nem nta, a bíróság felmentő ítéletet hozott,