Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-10-13 / 82. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 82-ik számához. Bodoky Zoltánt, érdekeiknek legjogosabb képviselője körül csoportosulnak és diadalra viszik. A gyomai kerület. A gyomai kerület tele van jelöltekkel. Biztosat csak annyit tudunk, hogy a kerület választóinak máshol megbukott országos nagyság semmi áron sem kell s mindenfeléhelyi ielöltet akarnak. Valószinüleg kárba vész a 48-as központ erőlködése, ha akár Győryt, akár Hentallert óhajtaná is a gyomai kerület nyakára ültetni. Mégis most már kezd valamivel komolyodni a jelölések dolga. Az idegen ós ismeretlen embereket nem emlegetik, a. gyomai 48-as párt tegnap tartott volna értekezletet, de fölülről még nem kapta meg a hivatalos jelöltről az értesitóst, igy az elmaradt. Pólónyi, Szokoly maga sem mozdult. Dr. Nagy Sándor aradi ügyvéd csütörtökön tartott „helyszini szemlót", de ugy látszik, eredménytelenül. A Debreczeni párt pedig hatalmasan, munkálkodik. Tegnap bocsátotta ki falragaszait, melynek élén B a r a b á s-nak nem rógeu kiadott nyilatkozatát közli, melyben Barabás kijelenti, hogy „egyedüli büszkesége az lesz, ha a gyomai kerület megbízásából juthat be a képviselőházba." Mondja még a plakát, hogy ez lett jutalma a „személyhez fűződő" hűségnek és hogy „valamennyi mandátumért epedő fiskális" ós „bukott jelölt" mind tapogatódzik a kerület körül. A gazdapárt e hó 26-ikán, délután 3 órakor tart értekezletet a már meginditott mozgalom tárgyában. Mezőberényből azt a hirt kapjuk, hogy a mezőberényi függetlenségi érzelmű polgárok Belencéresi Józsefet, az ág. ev. egyház felügyelőjét óhajtják jelöltjükül. Belencéresi József azonban, kinek közkedvelt egyéniségét és kiváló szónoki képességét általánosan ismerik, csak abban az esetben fogadná el a jelöltséget, ha egész Mezőberóny csatlakozik hozzá. J] kondoros/' függetlenségi párt legutóbb tartott értekezletén Haoiár Dániel jelölésével a köröstarrcsai és gyomai választók mellé csatlakozott. Kondorosról Írják, hogy minden olyan hir, mely azt erősiti, hogy Haoiár a jelöltséget el nem fogadná, alaptalan. Haoiár jelölését a központ is szivesen fogadná, azonban Haoiár azonban mindeddig nem nyilatnozott. Körösladányban 7 óth József ev. ref. lelkész 48-as programmal szintén fellépett. A körösladányi választók egyrésze hozzá csatlakozott s már a képviselőjelölt plakátjai is ki vannak ragasztva. A Sárrét függetlenségi és 48-as pártja Wenckheim-Hoyos Fülöp grófot, a népszerűségéről és 48-as függetlenségi órzeltetet és hogy különösen a halálhoz közel álló ismerősöket előre megláthatják, vagy a gyászmeneten, vagy egyedül a templomban. Ehhez hasonló hiedelmek egyébként más országokban is el vannak terjedve. Ilyen látományok nem a jövőbe előre vetett pillantások, hanem hallucinációk. A közfelfogás arra a kérdésre, lehet-e például szemeinkkel hallani vagy füleinkkel látni, tagadólag válaszol. Burdin már évtizedekkel ezelőtt kitűzött néhány ezer frankot jutalom gyanánt annak, aki a szemek használata ós világosság nélkül olvasni képes lenne; tény, hogy e tiszteletdijat senki fel nem vehette. A francia tudományos akadémia a harmincas évek vége felé egy bizottságot küldött ki, hogy vizsgálja meg azokat az állítólagos csodadolgokat, a melyeket az állati magnetizmussal kezelt személyek bekötött szemekkel tettek volna, A vizsgálódások kimutatták, hogy nincs állati delejessóg, hogy nincs clair-voyance. Dr. Bur din ekkor tűzte ki a fentemii tett dijat. Franciaországban hatan jelentkeztek a kitűzött pályadíjra. Uj bizottságot neveztek ki, de a magnetizmusra csak ujabb kudarcok következtek, a pályázókat sorban leleplezték, egytől-egyig. Mindazonáltal a hatvanas évek elején Angliában is a franciákóra emlékeztető praetenziókkal léptek fel, mire Simpson, hogy alaposan elnémítsa ez idétlen törekvéseket, egy bankban egy szelencébe zárt 500 frankos bankjegyet tett le azzal a kijelentéssel, hogy annak adja a bankót, aki annak a sorszámát a szelencében keresztül el tudja olvasni. Labouchére újonnan hasonló ajánlatot tett egy hírhedt gondolatolvasónak, anélkül, hogy az meg tudtt« volna kaparintani a jutalmul kitűzött összeget. Dr. meiröl jól ismert főurat, Wenckheim Béla báró örökösét óhajtotta országgyűlési képviselőjéül megnyerni. Gróf WenckheimHoyos a jelölés elfogadását bizalmas körökben meg is igórte. Erről Barabás Bélát és Kossuth Ferencet értesítették. Ugy ök, mint a párt a grófot örömmel fogadták ós érdekében mindent megtettek volna, ha a gróf a napokban közbejött akadályok miatt a jelöléstől vissza nem lép, azon kijelentéssel, hogy erre a ciklusra mandátumot nem vállalhat. A „Bókésmegyei Közlöny" legutóbbi számában a gyomai választásról írott közleménynek reám vonatkozó részére kérem azon Helyreigazítást közölni, hogy engem formális deputáció a képviselő-jelöltségre fel nem kért, igy tehát annak elvállalása iránt nem is nyilatkozhattam, sőt nem is óhajtok nyilatkozni. Csaba, október 11. Fábry Károly. Nyilatkozat. A gyomai választó kerületben ellenem különféle rágalmakat terjesztettek, sőt terjesztenek még ma is. Többek között, hogy ón „antiszemita, — titkos néppárti, — rekcionárius vagyok." Akik ismernek jól tudják, hogy szabadelvű voltam, vagyok, s kijelentem, hogy a jövőben is az fogok maradni. Akik pedig nem ismernek, vegyék tudomásul, hogy mindez nem egyéb rosszakaratú hülye kortesfogásnál. Gyoma, október 10-én, Debreceni Endre. Akkor jó, ha kevesebb. Csaba költségelőirányzata. Ez a kevesebb, az adóra, meg a kiadásokra vonatkozik. Csaba képviselőtestülete csütörtökön tárgyalta a jövő évi költségelőirányzatot s az a néhány város atya, ki a közgyűlésen jelen volt, majdnem minden kiadási tételnél arra törekedett, hogy az előirányozott összeg h<* nem is tőrültessók egészen, de részben lejjebb szállitassók. Azonban jóakaratuk hiábavaló volt, mert S e i 1 e r Gyula számvevő-előadó oly reálisán állította össze az előirányzatot, hogy egyetlen fillért sem sikerült abból lealkudni, mindössze a városi szabályozási pénztár gyarapítására előirányozott 2000 koronát az összes országos adócsoportja áttolták a ház, személy és jövedelmi adót fizetők vállaira, mert hiszen az egyenes utcákban gyönyörködni leginkább azoknak van módjukban. Az ez évi bugdethez képest a jövő évi annyival jobb, hogy az egyes egyházaknak megadja az azelőtt szokásban volt segélyt. Alig hogy Zsíros András biró megnyitotta az ülést, felemelkedett Beliczey Rezső s a költségvetésre nézve megjegyezte, hogy azt általánosságban véve teljesen realisnak találta s igy áttértek az előirányzat részletes tárgyalására. Miért nagyobbodik az állami egyenes és a törvényhatósági útadó ? kérdezte S z a1 a y József, mire derültséget keltve jegyezték meg többen : az adónak olyan a természete, hogy folyton nagyobbodik. Az már azonban hosszabb vitát keltett, hogy a vízszabályozási és ármentési társulat költségei 1539 koronáról 2154 koronára emeltetett. Sz eb erényi Lajos kérdezte e tételnél a nagyobbodás okát. Áchim Gusztáv mérnök szolgált felvilágosítással, hogy éppen a költségek emelése miatt több felszólalás törtónt az ármentesitő társulat legutóbbi közgyűlésén. A társulat ugyanis 257,000 koronát vitt át mint maradványt a mult évről, már pedig a társulatnak nem az a czólja, hogy vagyont gyűjtsön, AZ egy milliós kölcsönt a társulat nem vette tel, hanem az állam adott 600,000 korona előleget s remélhetőleg ha a társulatnak ennél nagyobb öszszegre szüksége nem lesz, ugy már a következő években az ármentesitő költségek tetemesen apadni fognak. Az ólöviz csatorna fentartási költségeinél S z e b e r ó n y i Lajos utasítani kérte a társulatot, hogy a fényesi gátrószt, hol az átszivárgás történt, hozzák jó karba. A két liget fentartására 1200 korona van előirányozva. Szalay József azt indítványozta, hogy ezen összegnek legnagyobb része ne a Széchenyi, hanem a Petőfi ligetre forditassék. Szerinte az uj ligetet nem gondozzák eléggé. S e i 1 e r Gyula ós K o r o s y László jegyző felszólalása után elfogadtatott: hogy annyi forditassék a Petőfi-ligetre az előirányzott összegből, a mennyi éppen szükséges. Az előfogat tartásának kérdését, mint minden évben, ugy most is megvitatták. Szalay József ós Kocziszky Mihály is azt ajánlták, hogy előnyösebb, illetve olcsóbb a városra, ha az előfogatozást bérbe adják s nem házilag kezelik. S e i 1 e r Gyula jegyezte meg, hogy éppen e tételnél az évenkint megismétlődő kifogásokra beszerezte a megyebeli azon községektől, melyeknek az előfogatozást bérlő adja, az erre vonatkozó adatokat és minden egyes esetben kitűnik, eltekintve a sok kellemetlenségtől, hogy a bérbeadás többe kerül. Mint az előbbi tételeket, ezt is változatlanul elfogadta a közgyűlés. az egyházak segélyezésére 4146 kor. lett felvéve s Szalay József azt törülni kérte, miután kevés a gazda s az iparos jövedelme, és az anyagi helyzet nem valami kecsegtető. Kocziszky Mihály a segélyadás felett nem vitázna, magunknak adjuk. Beliczey Rezső nem tartja valami komolynak, hogy egyik évben megadják a segélyt, a másik évben nem. Korosy László szintén azt tartja, különben is az a kis összeg, mely az egyes felekezeteknek jut, alig javitja az egyházak mérlegét. Móg az adóságok törlesztésére előirányzott összegből 3425 koronát, mely a földadót terheli, Kocziszky Mihály az összes országos adóra óhajtotta áttenni ; megkísérelték az előre nem láthatókra előirányzott 14,000 koronát apasztani, s midőn már a kiadási tótelek legvégére ért a közgyűlés, hogy mégis csak valamennyire csökkentsók a kiadást, Szalay, Kocziszky a város szabályozására szolgáló 2000 koronát ajánltak, mint fölösleges összeget törülni. Azonban ez sem sikerült, csak áttolták a ház és jövedelmi adót fizetők csoportjára. A bevételi előirányzat vita nélkül jóvá lett hagyva, csak a rétöntözósi tetemes kiadások részbeni viselésére megkeresi a közgyűlés a földmivelésügyi kormányt,mely annak idején azt kilátásba is helyezte. Délre véget is ért a közgyűlés. Ki legyen a képviselőnk? - Egy agrárius levele. — Barabás Béla otthagyta Gyomát, 10 éves szerelme tárgyát, s eljegyezte magát Nagyváraddal. Sokan zokon veszik ezt tőle, de mi örülünk r^jta. Örömünket nem is titkoljuk, kimondjuk nyiltan, őszintén, hogy igy legalább a biztos győzelem reményében sorakozhatunk újra Debreczeny Endre zászlaja alá. Megmutathatjuk az országnak, hogy vagyunk és számot teszünk mi gazdák is a politikában, nem csak szavazatunkkal, de elveinkkel és akaratunkkal is! Hogy mit akarunk mi gazdák, mit kivánunk mi agráriusok, azt már jelöltünk kifejtette elég érthetően, annak ismétlésébe bocsátkozni nem célom, de hogy agráriusnak lenni manapság minden magyar gazdának legfőbb kötelessége, nemcsak hazánk de önmaga iránt is, engedjék meg tisztelt választó polgártársaim, hogy bebizonyítsam. Ha szabad a nagy tőkének, ha szabad a gyáraknak, ha szabad az országban mindenkinek, még az utolsó lókupecnek is összebeszólni, szövetkezni a gazdák ellen, azok kizsákmányolására, Ja gazdának is van joga szövetkezni érdekei megvédésére. Eddig nem törődött a mi érdekeinkkel senki, magunkra voltunk hagyatva egészen. Mondjuk ki nyiltan, magunk sem vettük észre, hogy fejünk felett ég a ház, néztük tétlenül, összedugott kezekkel, mint rántják ki lábaink alól a gyékényt. Vártuk a sült galambot, Ugy voltunk, mint a gyermek, a ki maga sem veszi észre, hogy veszedelmes örvény felett csónakázik, minden figyelme csak arra irányul, hogy halad-e a csónak. De végre öntudatra ébredtünk, látjuk az örvényt, szeretnénk kimenekülni, de a biztos parton állók ezt a jogunkat, ezt a törekvésünket nevetséges, sőt bűnös önzésnek akarják minősíteni! Es erre a törekvésünkre mondják, hogy ez „nesze semmi, fogd meg jól" politika. Nem semmi az a mit mi megakarunk fogni, hanem az evező nyele, a melylyel partra hajtjuk a csónakot, ha ügyes a kormányosunk ! Debreczeny Endre ebből a munkából kéri ki a nészót választóitól, .adjuk meg neki polgártársaim a lehetőséget, hogy karja erejét a mi sülyedő hajónk partra segítésénél kipróbálhassa. Válasszuk meg őt képviselőnkké, hisz ő a mi szülöttünk, neki is az fáj a mi nekünk ; ő lehet a mi órI dekeink leghívebb szószólója ós képviselője. Mutassuk meg választó polgártársaim, hogy a mi kerületünk mandátumát nem lehet elajándékozni a mi akaratunk és beleegyezésünk nélkül senki fiának, hanem azt majd csak mi nyujtjuk át annak, a ki azon fog fáradni, hogy a magyar gazd

a boldoguljon. —r. ÚJDONSÁGOK. Megyebizottsági tagok választása. Ez év végével a választott megyebizottsági tagok felének mandátuma lejár. A megye közgyűlése a törvényhatósági tagok választási idejét folyó évi november hó 11-ik napjára tűzte ki. A választás vezetésére elnökökül és helyettesül a következők választattak meg : Gyulán: í. ker. Ladics György, hely. Fürdők István. II. ker. Keller Imre, hely. Kukla Ferenc. Hl. ker. Hoffmann Mihály, hely. dr. Follmann János. Békéscsabán: I. ker. Fábry Károly, hely. dr. Margócsi Miklós. H. ker. Haán Béla, hely. dr. Pándy István. III. ker. dr. Sailer Vilmos, hely. dr. Urszinyi János. IV. Urszinyi János, hely. Kerényi Soma. Békés községben: I. ker. dr. JHajnal István, hely. Benedikty Gyula. II. ker. Konkoly Jenő, hely. Lavaka József. IH. ker. Kratochwill Gyula, hely. dr. Török Gábor. Orosháza közsegben: I. ker. Bulla Sándor, hely. dr. Nagy Elemér. II. ker. dr. László Elek, hely. Herczegh Géza. Szsrvas községben: I. ker. gróf Bolza Géza, hely. dr. Mázor Elemér. II. ker. id. Salacz Ferenc, hely. Gólián Soma. Hl. ker. dr. Szemző Gyula, hely. dr. Fischbein Soma, IV. ker. dr. Haviár Gyula, hely. dr. Plavecz Béla. Gyoma községben: Garzó Gyula, hely. Németh Lakács. Enrőd községben: Kalmár József, hely. dr. Jakus Benő. Mezőberény községben: Horváth János, hely. ifj. Kollár János. Köröstarcsa, Vésztő, Doboz kerületekben : ifj. Szabó János, hely. Aszalay Gyula. Szentandrás, Nagyszénás, Kondoros kerületekben : Léderer Rudolf, hely. Darabos Sándor. Füzesgyarmat községben: Korniss Gyula, hely. Pap Lajos. Körösladány községben: Chilkó László, hely. Kovács Albert. Szeghalom községben: Szabó Sándor, hely. Sárréti János. Tótkomlós községben: Gajdács Pál, hely. Németh Kálmán. Kótegyháza községben : Böhm Miklós, hely. Szerb Miklós. Öcsöd községben: Oláh Antal, hely. Soós István. Csorvás, Puszta- és Szabadszenttornya, Gádoros, Pusztaföldvár, Sámson, Gyulavári, Ujkigyós kerületekben: Reck József, hely. elnök Gremsperger József. Múlik az idö . . . - Legenda. Volt egyszer kót fiatal emberi teremtés, — ott állottak vala az élet partján ós midőn felszálla a nap, ujjongva néztek egymás tündöklő szemébe ós megcsókolták egymás ajakát — ekkor először. Akkor eljövének a vén, okos emberek rikoltozván: — Nagyon fiatalok vagytok móg ti ahhoz, hogy elérjétek minden vágyatoknak célját! Nagyon fiatalok vagytok még, benneteket az élet nem tett próbára, nem acélozott meg. Váljatok el, és hagyjátok az időt áthaladni a ti szerelmeteken. Az idő mindent eligazít. Es — ime — sirt a kót emberi teremtés, mivelhogy oly fiatalok valának. Az Idő pedig hozzájuk lépett és befogadá őket az ő szóles, határtalan karjaiba. * Találkozók a keresztúton egy férfi ós egy asszony, kik a munkából jövónek. Az asszony szikár, fáradt és elvirágzott vala, a férfi arca lapos, unott. Ruhája átázott az izzadtságtól. Alig köszöntötték egymást, szomorú szemük mikóntha szólt volna: -- Dolgoznunk kell. Nincs időnk szerelmetes enyelgésekre. Dolgoznunk kell reggeltől estólig, estétől reggelig. Dolgoznunk kell, mig szegény testünk elgyötrött lesz, mig lelkünk fagyos lesz és többé nem álmodik . . . * A kis kertben, ott a szegények háza előtt, a hol jázmin-bokrok nyiladoznak,