Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám
1901-07-11 / 55. szám
zépiskolát, vagy ezzel egyenrangú más tanintézetet érettségi vizsgával elvégeztek, 18-ik életévüket betöltöttek és magyar állampolgárok. Pályázati kérvények az illető foszolgabiró vagy polgármester utján azon postaigazgatósághoz nyújtandók be, melynek kerületében a kérvényező alkalmaztatni óhajt. A pályázat feltételei a békéscsabai posta-főnökségnél, esetleg bárme'y postahivatalnál betekinthetők. — Lökösháza-megyesegyházi vasút. A kereskedelemügyi miniszter a Szilágyi Sándor kunágotai földbirtokos részére három óv előtt kiadott vasutépitési engedélyt még egy évre meghosszabbította. Szilágyi az államvasutak Lőkösháza állomásától Dombiratos és Kunágota községek érintésével Megyesegyh ázáig menő szabványos távolságú, személyközlekedésre berendezett uj vasútvonal kiépítése kért előmunkálati engedélyt. Megvásárolt > bérbeadott feleség. Egy békésmegyei községben történt minapában e hallatlan eset: Cs. öregedő gazdaembernek csinos, fiatal felesége volt, aki nagyon megtetszett egy ott állomásozó huszárnak. Kerülgette is, amennyire tőle telt, de a gazda szeme is rajta volt mindig a feleségén, no meg a menyecske sem volt valami kikapós fajta s ha mindjárt vonzódott is a huszárhoz, nem feledkezett meg az oltár előtt tett esküjéről sem. A huszár jómódú legény volt s nem tudott lemondani az asszonyról, nagyot gondolt s beállított a gazdához: — Megvenném az asszonyt, ha adná, kezdte a huszár. — Oszt mit adna érte öcskös? — Adnék vagy száz pengőt! — Hát te Eózsi mit szólnál hozzá ? kérdi az asszonyt a gazda. — Kend parancsol a házban . . . — No ha az asszony is hozzád huz, hát mikor fizetnéd ki? — Rögvest. — Aztán vidd is magaddal rögvest. A huszár megvakarta a füle tövét. — Azt még nem lőhet ám, mert egy évig még a császáré vagyok. Hanem tudja mit? Arendálja ki tőlem az asszonyt. Egy óv múlva eljövök érte. — Oszt mit adjak érte? — Hát vagy tíz pengőt adhatna. — Vagy ötöt! — Adj ék kend hatot err.j az évre. A gazda gondolkozott egy kicsit, azután odanyújtotta a kezét. — Üsse kő! Eb, aki megbánja. És szépen megkötötték az üzletet. AZ egész dologban az az érdekes, hogy tényleg igaz — mondja a kedélyes Sárrét közlönye, melyet egyedül terhel felelősség a furcsa históriáért. Gyulai élet. Sárika nagy leány. t Sárika, az aranyos kis Sárika, azzal a nagy sötétbarna szemeivel, melyekből ha sötétek is, de csupa derű, a tizenhétéves kor ártatlansága tekint tisztán, üdén a világba, szép szemeivel visszanéz a múltba s olyan csodálatos előtte az a nagy külömbség, mely a mult és jelen között van. A mult, az egy év előtti közelmúlt is milyen más volt! A lippai zárdában növekedett, távol az édes szülőktől. Egész éven át csak a karácsonyi ünnepekkor jött haza s alig töltött néhány napot otthon, már ismét vissza kellett mennie, hogy magyar, német, francia nyelvet és irálytant tanuljon, azonkívül a jó ég tudja mennyi tudományt elsajátítson ; főleg pedig hogy a vallástant, zongorát és kézimunkát tanulja és gyakorolja. A jámbor nénik, kikre lelki és testi jóléte volt bizva, azt mondogatták: ezek mind nagyon szükségesek az életben, mert ezek nélkül nem foroghat a társaságokban. Sárika ugyan tamáskodott benne, mert sehogy sem fért bájos fejecskéjébe: miért gyötrik őt mértannal, fizikával, csillagászattal, mikor nem akar tanítónő lenni ? Örvendett is, mikor tavaly, az iskolai év végével édes anyja érte ment, hogy hazavigye s többé ne bocsássa el a szülői háztól, csak ha — feleségül viszik. Bizony, Sárika kinőtt az iskolából, kinőtt a kis lányos kurta szoknyából, egy év alalt nagy lánynyá lett. Az ismerősök mind csudálkoztak, mikor édes mamájával a délutáni korzó alkalmával végig sétált a Sugáruton : - Nini, mekkora lány lett a kis Sárika! Szivében ártatlan büszkeséget érzett, hogy íme : ő már most valóságos nagy leány, hosszú szoknya van rajta s voltaképen már alig külömbözik az aszszonyoktól. Igen, igen! Ne tessék rajta mosolyogni. Neki már most ép olyan komolyan köszönnek, mint az édes mamának : „Jó napol Sárika kisasszony !"... „Csókolom a kezét!"... ah, az ő kezét csókolják üdvözlő szavakkal valóságos fiatal emberek : urak ! azt a kezet, melynek még nem is oly régen iskolai feladatokat kellett írni. Oh de aranyosak, mikor oly udvariasan köszönnek. Szinte nem akarja hinni, hogy az üdvözlet neki szól. Tétovázva, szinte akadozva kérdi anyjától : — Mond csak mamám, ugy e hogy én már most nagy lány vagyok ? — Az vagy Sárika, mosolyogja az édes anyja. Sárika őszinte elismeréssel csilingeli: — Istenem, beh jó vagy te mamám ! Azt mondod, nagy lány vagyok ! Nagy, nagy ! Valósággal nagy lány ! . . . Hiszen akkor nekem regényeket is szabad lesz olvasnom, aztán színházba is járhatok, ugy-e mamám ? Oh milyen fenséges érzés is az, mikor a kisleány először vesz magára hosszú ruhát és először vehet kezébe regényt — szabadon, nem pedig dugva, rejtegetve, nehogy rajta kapják a tilalmas cselekedeten. Sárika boldog. Most már kétségtelen, hogy nagy leány, hisz az édes mama adott neki regényt olvasniFontoskodva kérdezi kis húgait: — Gyerekek, szorgalmasan tanultok ? — Igen, Sárika. Hát te mit csinálsz? — Én ? Hát regényeket olvasok. Nem nektek való az! Ti még azt nem értitek. Majd később, . . S mivel hogy most Gyulán szinház is van, oda is eljár. Igaz, hogy nem minden előadásra, mert a mama ugy találja: Sárikának nem szükséges még minden darabot látni. Sárika ez ellen nem szól, de magában ugy vélekedik: - Mégis különös a mama eljárása, hiszen én már nagy lány vagyok ! Páratlan napokon aztán páholyban ül, a mamával és kisebb nővérével együtt gyönyörködik az előadásban; különösen el van ragadtatva, mikor Anday Blanka játszik. Oh de szép is az a szinpad ! Hogy kipirul, milyen lélekből tapsol kedvelt művésznőjének. Nagyszerű élvezet a páholyból végigmustrálni a közönséget. Az az hogy ő nem nagyon mustrálja, fölöttébb röstelli, hogy annyi sok fiatal és nem fiatal ember tekintget feléjük. Aztán ha még szabad szemmel néznének, de sokan látcsövet is vesznek kezükbe s ugy bámulnak. Pironkodva kérdi az édes mamától: — Miért néznek ide ezek az emberek ? Az édes mama nem szól, csak mosolyogva néz reá s gyönyörködik piruló kis leányában. A népkertben, mikor a honvédzenekar játszott, szintén ily feltűnő módon fixirozták. Haragudott is érte. Azaz dehogy haragudott, tudja Isten, maga sem tudja hogy mit érzett, de . . . ugy véli . . , nem lehetett az harag, mivel titkos öröm töltötte el szivecskéjét, hogy őtet nézik — és nem Olgát, a ki pedig szintén ott járt-kelt. No, ha még ez sem elég bizonyíték az ő nagylánysága mellett, ugy a legkonokabb ellenségének is el kell hallgatnia, ha megmondom, hogy a múltkoriban a kis húgával kettesben sétáltak az utcán és a — főispán is köszöntötte. Persze, a kik elfogultak vele szemben, erre azt mondhatják: Ebben nincs semmi, mert a főispán nagyon udvarias ember s mindenkivel szemben előzékeny. Hanem Sárikának ne kerüljön a szeme elébe, ki ilyen véleményt táplál, mert nagyon, de nagyon fog haragudni s megteszi, hogy rá se néz, mert tud ám ő büszke is lenni, hisz azért — nagylány. Milyen kevély volt, hogy a nevét múltkor az újságba kiírták ! Hisz ő már valósággal „szerepel." Aztán Isten tudja, hányszor fog még a neve az újságba kerülni. Igen Sárika, ha az ember már „nagy", sohse tudhatja, hogy mikor - és mindig cl lehet rá készülve, hogy belekerül az újságba. Mert azok az újságírók mindenkit és mindent meglátnak. Nos, maga pedig már nagylány, igy természetes — ha meglátják. Akác. ^ar^it'J GYOGYFORRAS. Marjjitforrás-telep (Bereg . egye) A budapesti tn. kir egyetem vegyelemzése sserint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és lithiumot tartal» maz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fölé emelik. KitünS hatású a légutak s tüdő hurutos állapotainál, különösen ha a köpet nehezen szakad fel; tüdővészeseknél még akkor is ha vérköpésük van, a „Margit'Viz" megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavánál fogva. Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hurutos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a fölös menynyisegben képződött sav oka a rossz emésztésnek A húgysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá a hó' lyag hurutos bántalmainál, a kő ÓS ho« ! mokképzödés eseteiben, miért is a budapesti es bécsi egetem orvostanárai, j mint az orvosvilág eg ób előkelőségei a legszívesebben használják, előnyt adnak a „Margif'-forrásnak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött. pg- JMLint ivóviz ~BK1 kiváló óvószernek bizonyult járványos betegségek idején, f'óley typhus ellenMist borvíz általános keáveltségnek örvend, Főraktár ÉDESKUTY L.] cs. és kir. udvari szállító ásványviz nagykereskedő. Kapható minden gyógyszerlárben, fűszerkereskedésben és vendéglőben. Köszönet nyilvánítás. Fogadják mind azok, kik a felejthetetlen jó gyermek, gondos anya és testvér Lehóczky Juliska, férj. Kertész Gyuláné temetésén megjelentek s őszinte részvétükkel nagy bánatunkat enyhíteni óhajtották, őszinte köszönetünket. Békéscsaba, julius lé. Lehóczky Mihály és családja. KÖZGAZDASAG. Gabona árak. B.-C'aba, julius 10. Budapesti gabonapiacunk irányzata változatlan. Helybeli piacunkon, gyenge kínálat mellett a következő árakban vettek : Buza 6 80—7.20 Morzsolt tengeri 4 70—4-80 Csinquantin „ .... 4 00 - 4 95 Budapest, julius 10. (Saját tud. táv.) Készbuza tartott; tavasz buza 8 02—03, őszi buza 8 8(5—37, tengeri 5-19—20. Felelős szerkesztő: Kintzig Kopár Ferenc. (Nancy és magyar) — tetszés szerint: érett vagy felérett kilónként 16 krajcárért kapható STARK A. és FIA cégnél Békéscsabán. TROPON sitö^eí táplá l° és erőTROPON ötszört e táplálóbb, mint a - , . hu s> a melynek lefontosabb reszet : fehérnyejet tartalmazza. TROPON növeli a z egészségesek testi . , erejét, megakadályozza a betegek elgyongűlését, sietteti az üdülők megerősödését. TROPON m e8'l ,ecsülhetetlen mindama AV V, J- betegségekben, melyekben áounyen emészthető és bíséges táplálékra van szökségd a betegnek. TROPON nélkülözhetetlen tápláléka x v^XI azé r, mindazoknak, kiknek rossz a gyomruk, betegek a beleik, gyöngék az idegeik, akik vérszegények, köszvényesek, tüdöbajosok, ezukorbetegek és más olyan bajokban szenvednek, melyek a rendes ételekkel való táplálkozást leheletlenné teszik. TROPON nemcsa k legjobb, hanem a A Jx v-f' 1 legolcsóbb fenérnyekészitmén is. Ara: ÍOO grm. 1 kor. 20 fill. TROPON Sártn mÍnden gy Ó? y" Békéscsabán, a Nádor-szálloda mellett egy szép bútorozott utcaiszob^ külön bejárattal AZONNAL KIADÓ Munkácsy-utcza 851. sz. házban. Eladó üzlet. Békéscsabán a Főtéren egy hentes-üzlet betegség miatt ELADÓ, vagy igen előnyös feltótelek mellett berendezéssel vagy anélkül bérbe átadó. Értekezhetni ugyanott ifj. Eisoer Jánosnál, Malmoknak, gyáraknak és cséplésliez kitüna minőségű £upcnyi darabos-, Hoczfc-, dio-, aHna-szén, toVábbá mosott Hotfácsszétt £5 pirszen (Coksz) LEGJUTÁNYOSABBAN meg274-110 rendgl etö Polídk Vilmos Arad, a Magyar Altalános Hitelbank szénosztályának képviselője. Pályázati hirdetmény. A Körösladánybcín megüresedett s én SCO koronával, valamint a szabályrendeletileg megállapított látogatási dijakkal javadalmazott i állatorvos pályázatot hirdetek. Megjegyzem, hogy Körösladány község 23324 132 4/i6 0 0 hold teriiletü s lakosainak száma — a folyó évi népszámlálás szerint — 7503. Á kellően felszerelt pályázati kérvények 1901. julius 27-ig bezárólag adandók be hozzám, mert a később érkezett kervények figyelembe nem vétetnek. A választás napját később fogom kitűzni. Szeghalom, 1901. junius 25. Csánki .fenő, 314-1'3 főszolgabíró. BMtMP»hmMfflB»gj|) 'lii'ÁxHiuestM ItilMe ái IBBHBffixErfindunq I *Hur Sciiti.lt y Sokkal jobb, mint a piros f én y e zö-p o m ád é Glóbus tisztifóKiVonat Legújabb kitüntetés Arany érem a párisi világkiállításon 1900. A kemikai gyártm collectiv,'csoportja. II Fritz Sehultz jun. Akt. Ges, LEIPZIG und EGER. Mindenhol raxtáron. QGazdák és föld birtoko sok ligyelmób eQ J iit&iayosaii ! eia«IA ! 16 drb marhamázsa, 1500 klgr. hordkópessógii, erős vaskoHáttal; 4 m. hosszú, 2 m. széles, to!ésulyg»efidizerii és különféle nagyságú 283—1-10 az összes sulyokkal együtt. 35 drb tized esm érleg Dénes JfMmné mérlegműszerés*: Budapest, VII., Dohany-utcza 78. •^t ttíftííttttttí t f tf Tttttt+r++tt+tttf tt+tt ftttt+ttt tt t+f ttl 1^ Nyomatja és kiadja a „CORVINA" könyvnyomda Békés-Csabán. 1901.
