Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-10-10 / 81. szám

A yárm. számonkérőszék jegyzőkönyve a vármegyei tisztikar tevekenységéről jóvá­hagyatott ós szintén nem olvastatott fel, miután intéz kecK , k tételére szükség nem volt. A választások. Most következett a tárgysorozat azon pontja, melynek irányában annyira nyil­vánult a bizottsági tagok érdeklődése: a tisztviselők választása. xulnöklő főispán bejelentette hogy Sza­lay és Krcsmárik lemondott. S igy követ­kezik a kijelölő bizottság megalakítása és a lemondás folytán megüresedett szarvasi főszolgabírói s orosházi szolgabírói állások­nak, valamint az ezek betöltése folytán netán megüresedő egyéb tiszti állásoknak választás utján való betöltése. A kijelölő-bizottságba a közgyűlés megválasztotta Varságh Bélát, H a j­n a 1 Istvánt és H a v i á r Dánielt, a fő­ispán pedig Jancsovits Emilt, L ó d e­r e r Rudolfot és K e 1 1 e r Imrét jelölte ki ós a kijelölő-bizottság működésének idejére a közgyűlést felfüggesztette. A kijeiölő-bizottság nemsokára vissza­tért a terembe és tudomására hozta köz­gyűlésnek, hogy a megüresedett főszolga­bírói állásra dr. Wíeland Sándort ós Popovics Viktort jelölte, a szolgabírói állásra pedig dr. Debreczeni Lajost, dr. Konkoly Tihamért ós dr. P e t n e­h á z y Lászlót. n. közgyűlés többsége rögtön erős „Wíeland" felkiáltásokban tört ki. A főispán a benyújtott névszerinti szavazást kérő ivre már a szavazatszedő-bizottságot is kijelölte, mikor Popovics Viktor szol­gabíró beadott pályázatát visszavonta. Igy a szarvasi járás főszolgabírójául egyhangúlag dr. W i e 1 a n d Sándor vá­lasztatott meg. Most következett az orosházi és gyulai szolgabírói állás betöltése, miután Wieland állása is megüresedett. A főispán névsze­rinti szavazást rendelt el, mikor is a szolga­bírói állás betöltésénél Debreceni 187, Konkoly 30, Petneházy 1 szavazatot kapott. Igy a gyulai szolgabírói állásra dr. Debreczeni Lajost válasz­tották meg. A szolgabirók megválasztásánál, hogy gyorsabb menetelü lehessen a szavazás, a főispán két szavazatszedő bizottságot ala­kított. Az első bizottságnál Konkoly 50, Petneházy 24 szavazatot kapott. A második bizottságnál Konkolyra 70 Petneházyra 11 bizottsági tag sza­vazott. Dr. Konkoly Tihamér tehát szolgabírónak meg választatott. A vármegye főispánja e választással kapcsolatosan Debrecenit a gyulai, Konkolyt az orosházi főszolgabiró­sághoz osztotta be ós Petneházy Lászlót tiszteletbeli szolgabírónak nevezte ki. A belügyminiszáer leiratát, mely sze­rint dr. Lukács György, vármegyénk fő­ispánja ideiglenes minőségben Hódmező­vásárhely város főispánjává is kinevezte­tett, a közgyűlés örömmel vette tudomá­sul, azon határozott biztos reményben, hogy dr. Lukács György, a vármegye köztiszte­letben és szeretetben álló főispánja nagyobb munkakörében és hatáskörében is fényesen meg fog felelni a kormány ós a két tör­vényhatóság beléje helyezett bizalmának. A. m. kir. belügyminiszter rendelete szerint az 1897. XXXIII. t.-c. értelmében az esküdtszóki tagokat kijelölő bizottságba 12 bizalmi férfiúnak megválasztattak: Hoffmann Mihály, Szénásy József, Schmidt József, Czinczár Adolf, Diósy Béla, Bodoky Mihály, Rosenthal Ignác,. Varságh Béla, Beliczey Géza, dr. Hajnal István, Zlinszky István, dr. László Elek. Ezután tárgyalták a kereskedelmi mi­niszteri leiratát a vármegye 1901 — 1902-ik évi közúti költségvetésére, s ezzel kapcso­latban a bókós-gerlai ut kiépítésére vo­natkozólag. A kereskedelmi miniszter a folyó évi közúti költségvetést jóváhagyta a bókós­gerlai ut kiépítésére vonatkozó határozat kivételével, a mire vonatkozólag az ut jel­legére és a jelenlegi gyula-békési törvény­hatósági ut felhagyására vonatkozólag stb. felvilágosításokat kér. Az állandó választmány előterjesztése, mely a békés-gerlai útnak a törvényható­sági úthálózatba való felvételét, a mostani Doboz felé menő útnak a törvényhatósági úthálózatból való kihagyását és a kiépítés engedélyezésének újból való kérelmezését javasolja, teljes egészében elfogadtatott. A temetkezési járulókra vonatkozó szabályrendeletnek a belügyminiszter ren­deletéhez képest való átdolgozását elhatá­rozta a közgyűlés. A napidijakról ós úti­költségekről szóló szabályrendeletet a bel­ügyminiszter módosítani kívánja, hogy a podgyászdij-átalány helyett az állami al­kalmazottakkal életben levő hordárdij rend­szere hozassék be. A közgyűlés az állandó választmány előterjesztését elfogadta. A kótegyházi ós orosházi körállator vosi állások beszüntetésére vonatkozó ha­tározatok közül az utóbbit a belügyminisz­ter nem hagyta jóvá, mert Orosházának helyi szakértőre szüksége van. Amennyiben Orosháza külön községi állatorvost tart és az állatorvosi körbe nem is tartozik, a közgyűlés ugy határozott, hogy a határo­zat jóváhagyását újból kérelmezi a minisz­tertől, ez irányú felvilágosítás megadásával. A bélmegyeri birtok ügye. Morvái Mihály most szólásra állott fel és indítványozta, hogy a békési bizott­sági tagokra való tekintettel tárgyaltassók soron kivül a póttárgysorozat első pontja : Békés község képviselőtestületének hatá­rozata, a bólmegyeri birtokok becsértéké­nek lejebb szállítása tárgyában s az ellen Szathmáry Gábor békési I-ső jegyző által beadott felebbezós. E tárgynál nagyobb vita fejlődött ki, melyben többen felszólaltak. Morvái Mihály beszédében a békési képviselőtestület határozatát elfogadásra ajánlotta, tekintettel Békés község anyagi helyzetére, melyet roppant megnehezít a bélmegyeri birtok ügye. Most van vevő, aki nagyobb területet óhajt megvenni, ós aki előbb 15% árleengedést kórt a birtokok becsértékéből, de később 7-5% leengedéssel is megelégedett. Békés község érdekében kéri a határozat helybenhagyását és a fel­lebbezés elutasítását. H a v i á r Dániel szerint az ügy most, mikor a szerződós nincs még megkötve, nem is tartozik a törvényhatóság elé. „előkelő körük" egyik tagja — épen nem követ el semmi hibát. Azt mondja: „mert a szinésznők ál­talában kacér, romlott teremtések. Kijön­nek a színpadra s egyik-másikon alig van ruha. Tulbizalmasak a férfiakhoz, udvarol­tatnak maguknak, intimus ismeretségeket kötnek, amelynek pedig csak nagy ritkán házasság a befejezése." Szeretnék önnek valamit az emlékeze­tébe vezetni asszonyom. Egy pikniken vol­tunk együtt. Éjféltájt már csak pezsgőt ittak a haut créme ifjú hölgyei. Önök — akkor még fiatal leánykák — buzgón pa­naszkodtak, hogy Vilma nem tud inni. Egy bájos ifjú hölgy az augvalarcu Madlein oktatást is adott ebben azonnal. „Nézd — igy. Egész a fenékig! Csiri­riccau !" S majd valamennyiük szájában füstöl­gött a cigarette. Pedig hát az is volt olyan nyilvános helyiség, mint akármelyik étterem, ahol a szinésznők szoktak lenni Itt is vol­tak urak, meg pincérek is ; a mi a kacér toiletteket illeti: hát mondjuk ki no — önök sem voltak nagyon felöltözve a nyaktól — derékig. A kicsi kövér Lujzának „snájdig malőrje" is történt, a hogy önök nevezték. Keblének hol egyik, hol másik oldalán akadt igazítani való. Vilma szégyenlősen bujt hozzám. „Men­jünk haza Néni." A terem kulcsát azonban a szelid, szende arcú Madlein vette magához. „Csak nem rontják el mulatságunkat ? Inkább muzsi­kálok valami kedves dolgot. Nem szabad társaságot bontani." S oda ült a cimba­lomhoz. — Add át a helyedet, te kormos. Ilyen cigányt úgyis ritkán láthatsz ! — S hogy kacagtak önök ez elragadó chikken. Körül­ftllották őt, ugy hallgatták játékát, végül meg is éljenezték lelkesen. Feltűnt az is: valamennyien „te" be­széltek egymással. Urak és hölgyek. Pedig sem rokonaik nem voltak önöknek azok az urak, sem jegyeseik. És később sem lettek azzá. Vilmát kinevették, mert elsírta magát, mikor a vörös bajuszu Hans, az akkori idők don Jüanja csárdás közben megakarta csókolni. — Hogy lehet valaki ilyen libuska ? ! Suppó csárdásnál anynyira kényeskedni. Zárt körben ! — Vájjon emlókszik-e saját szavaira ? Érdemlegesen, tisztelt Asszonyom ! Ön kórdóst intézett hozzám, mikóp adják ér­tésére egy hölgynek — tapintatos, finom modorban -- hogy kerülje az önök társa­ságát, legalább addig, mig a színészek a városban időznek. Mert önök nem szeret­nének mindenféle emberrel összekeveredni. Mivel az a fiatal hölgy, akit bojkottálni akarnak történetesen, nekem kedves ós jó ismerősöm, nyugodt lélekkel felelek he­lyette. Sejtessók vele, hogy önök névtelen leveleket szoktak irni. Csak egész finoman adják tudtára. S akkor egyszer ós min­denkorra megszabadultak tőle. Mert az is csak olyan asszony, aki nem szeret „min­denféle népséggel" összekeveredni. S aztán ne a színésznők mikénti vi­selkedésével törődjenek önök. Hogy mint énekel, vagy játszik: efölötti tetszés, vagy nem tetszésüket bátran elmondhatják. Eh­hez megváltották a jogot azzal a jegygyei, melynek árát a pénztárnál lefizették. Magánéletükhöz semmi közük. Hogv az erényével mit csinál —• ami teljesen az övé — ne legyen gondjuk. Valamennyi asz­szonynak van saját erénye, amit őrizzen — ha ugyan van. Dr. B e r ó n y i Ármin és Drechsel Gyula br. dr. jogi szempontból szóltak a kérdéshez. Szatmáry Gábor, ki a felebbezóst beadta, ezt okadatolja ós a határozatot megsemmisíteni kéri. Végül azonban a közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát és a békési képviselőtestület határozatát — mely a bélmegyeri birtok becsértékét 7'5%-al lejjebb szállította — megsemmisítette fel­.állással való szavazás után. A bóké s-v ósztői vasút lé­tesítésére kiküldött bizottság 140,000 kor. hozzájárulást kór a vármegyétől. Hogy a kórt hozzájárulás kölcsön felvétele nélkül legyen fedezhető, a javaslat az összeget 10 évi részletben tartja utalványozandónak a közúti alapból. E javaslatot elfogadták) valamint Bé­késcsaba községnek 100,000 ós Vésztő köz­ségnek 30,000 kor. hozzájárulást megajánló határozatát is. Még pedig azon feltótelek mellett, hogy a 36 km. hosszú vonal 1908. évben átadassók a közforgalomnak s a hozzájárulás első részlete a munka meg­kez 'ósekor fizettetik. A törvényhatósági távbe­szólőhálózat jobb használhatósága érdekében a közigazgatási bizottság annak kibővítését tartja szükségesnek, a mi cél­ból a nagyváradi posta és távirda-igazga­tóság tervezete alapján kéri egy szegha­lom-orosházi, egy gyula-békéscsabai (4-ik) ós egy bókóscsaba-mezőberényi (3 ik) bronz­áramkör építését, a mi 7178 kor. 90 fill. költségbe kerül. Ez összeget az útalap ter­hére megszavazták. A várm. közkórházi bizottság jelen­tését a várm. elmegyógyintézet ós közkór­ház építkezési költségeinek leszámolásáról tudomásul vették ós jóváhagyták. S miután a kórház céljaira Gyula város az Erzsébet ápolda telkét ugy engedte át, hogy az eset­leges maradványból kárpótlást kap,4498 kor. 58 fill. maradvány Gyula város pénztárába átutaltatik. Szabadka város a kisgazdák megvé­dése érdekében a „homestead"-nak nevezett amerikai intézménynek behozatalát, vagyis a birtokok valamely minimumra való el­darabolásának megakadályozásat és ezen birtokminimumnak a végrehajtás alól való felmentését sürgeti köriratában. A törvényhatóság hasonszeilemü fel­iratot intéz a kormányhoz. Hódmezővásárhely átir a III. transz­verzális müutnak Szegedig leendő kiépítése iránt a kereskedelmi miniszterhez inté­zett feliratáuak hasonló szellemű felirattal leendő támogatása tárgyában. Békósvár­megye szintén felir. Arad város átiratára a borfogyasztási adó eltörlése vagy leszállítása iránt a vár­megye feliratot intéz. Sopronvármegye törvényhatóságának átiratát az amerikai kivándorlás ügyében tudomásul veszi. Pancsova város átiratára az állami tisztviselők fizetésjavitásaés szolgálati prag­matikája érdekében felir. A vármegyei katona beszállásolási pót­adót a jövő évre is a tényleges szükség mérvéhez a törvényhatóság kivetni rendeli. Névszerinti szavazással elhatározták, hogy a központi gyámpóntár ós egyéb vár­megyei pénztárak pénzkészlete egyenlő részben a Békés vár megyei takarékpénztár­ban ós a Gyulai takarékpénztárban helyez­tetik el. A vármegyei lielyi érdekű vasutak igaz­gatósági tagjaiul, a Mátravidóki helyiérdekű vasúthoz dr. Lukács György, dr. Fábry Sándor ós Keller Imre, a békés —csanádi egyesült vasutakhoz dr, L u k á c s György, dr. Fábry Sándor, G a j d á c s Pál és H a v i á r Dániel választattak meg Gyulaváros képviselő testületének a fogadó, vendéglő, szállóhely, kávéház és kávómórő iparokról szóló szabályrendelet 3. §-ának módosítása tárgyában hozott ha­tározata ellen Lederer Lajos és Messinger Ignác gyulai lakosok által beadott felebbe­zósnek helyet adtak. Igy tehát Gyulán negyven éven alóli kt«sszirnöket és szoba­leányokat, alkalmazni szabad . . . A közgyűlés további lefolyásáról jövő számunkban referálunk. Választási mozgalmak. Gyomán uj választás lesz. Nagyváradról külön vonaton 4500 tagu küldöttség ment Barabás Bélához Aradra, hogy neki a nagyváradi mandátumot át­nyújtsa. A küldöttség szónoka S z o k o 1 y Tamás pártelnök volt, kinek üdvözlő be­szédére Barabás kijelentette, hogy a fenn­forgó viszonyokra való tekintettel a n a g y­váraai mandátumot fogja meg­tartani. Ily körülmények között a gyomai ke­rület képviseletéről lemond s a képviselő­ház elnökségének a ház megalakulása után el kell rendelnie az uj választást. S a gyomai kerület már is el van árasztva a kombinációban levő jelöltekkel. A megtörtént választásokon sok tekintélyes függetlenségi képviselő kibukott, kiknek mentsvár lenne a gyomai választó kerület jelöltsége. A központ még nem ajánlott jelöltet a kerületnek. Igy a kibukottak kö­zül emlegetik H e n t a 11 er Lajost, M e s k ó Lászlót s azonkívül még G y ő r y Eleket ós P o 1 o n y i Gézát. Beszélnek még S z o k o 1 y Tamás a nagyváradi függetlenségi pártelnök jelölt­ségéről. Kombinációban van még dr. Nagy Sándor aradi fiatal ügyvéd is. Mindezek függetlenségi programmal. A fővárosi lapokat valószínűleg felül­tették azzal, hogy C h r i s z t ó Miklós nyugalmazott árvaszéki ülnök szabadelvű programmal fog fellépni. Azonban ezen jelöléseknek alig van meg a reális alapjuk. A gyomai választó­kerületnek aligha kell olyan jelölt, kinek személye iránt máshol sem nyilvánult a választók bizalma. Annál kevésbé idegen ember, — ki lehet ugyan tehetséges — de akit nem ismernek. A gyomai választóke­rület minden bizonnyal helyi jelöltet fog állítani. Bárki legyen a jelölt, a gazdapárt újólag telveszi a küzdelmet ós szimpatikus jelöltjével : Debreczeni Endre föld­birtokossal kemény tusát kell vivni annak, ki a mandátumot elnyerni akarja. Debre­czeni első fellépésével sokakat maga ré­szére hódított, mit bizonyít az is, hogy alig 2 hét alatt 789 szavazatot tudott ma­gának biztosítani, a mi nem kicsinylendő eredmény egy olyan kerületben, melynek Barabás Béla volt két cikluson át a képviselője s a függetlenségi eszme úgyszól­ván dogmája a választóknak. A mint értesülünk, Debreczeni jelölt­sége rokonszenves érdeklődést kelt az egész kerületben ós híveinek száma jelentékenyen meg fog növekedni. Tartalmas program­beszédével még olyanok jóindulatát is meg­nyerte, a kik különben tántorithatlan hívei a 48-nak. Azonban a függetlenségi párt nem igen fogja átengedni a kerületet ós a má­sodik választáson is győzelemre óhajtja juttatni jelöltjét. Amint értesültünk, Gyoma községéből j küldöttség járt a függetlenségi párt rószó­! ről Fábry Károly csabai ügyvédnél, a 48-as eszmék régi harcosánál, a jelöltség el­fogadása végett ós sikerrel is, mert F á bry hajlandó a jelöltséget elfogadni. A gyomai választókerület függetlenségi pártja szombaton tart Gyomán értekezletet ós az értekezleten valószínűleg megállapod­nak a jelölt személyében. Ugyanekkor fogják a köröstarcsai füg­getlenségi polgárok, — kik Vámos Sán­dor elnöklete alatt gyűlést tartottak — H a v i á r Dánielt ajánlani a párt je­löltjéül. Haviárt, a függetlenségi párt volt alelnökét jól ismerik a kerületben. Ismerik mint volt szarvasi követ képviselői szerep­lését s azonkívül az országos és megyei közügyek iránt való meleg szeretetét s e tekintetben kifejtett működését is és igy biztosan lehet remélni, hogy H a v i á r-ral a kerület, ha győzelemre viszik, szerencsés választást tett. Gyulai választás. Mikor lesz a pótválasztás ? A megyebeli választó kerületekben, a gyomait kivéve, már mindenütt el van döntve a mandátumok sorsa, egyedül a gyulai kerül pótválasztás alá. H e n­t a 1 1 e r ó k neheztelnek a gyulai szabad­elvű pártra, mert azzal az ígérettel voltak kecsegtetve, hogy ez a párt jelöltet nem állit, hanem a szabadelvű választók majd csatlakoznak a Kossuth frakcióhoz. Ebben bizakodva vették fel a küzdel­met B a r t h a Miklóssal, s megvoltak győződve, hogy a szabadelvű párt segít­ségével játszva fogják őt legyőzni. A kö­vetkezmények azonban nem igazolták a vérmes reményeket. A szabadéivűpárt je­löltje : dr. Bodoky Zoltán váratlanul tekintélyes szavazathoz jutott, mig Hen­taller, dacára annak, hogy érdekében maga Kossuth Ferenc és 15 képviselő járt Gyulán korteskedni, 272 szavazatnál többre nem birta vinni. Ez a csekély eredmény lehangolólag hatott a Kossutü-pártra, s szemrehányáso­kat tettek a párt gyulai vezórembereinek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom