Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-10-06 / 80. szám

XXVIII. évfolyam. Békéscsaba, 1901 Vasárnap, október hó 6-án 80. szám BGEE SH • I KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. - Negyedévre 3 kor. - Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belUI is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. A választások után. Előttünk fekszik immár az általános képviselőválasztások eredménye Az a néhány uj választás vagy pótválasztás, mely még hátra van, ugy sem sokat nyom a mérlegen. Kétségkívül nagy meglepetésekkel jártak a választások. Erre azonban előre el lehettünk készülve, hisz ez a választás volt az uj törvény első tüzpróbája; midőn jóformán eddig ismeretlen mennyiségekkel és tényezőkkel dolgoztunk. Nem is csoda, ha aztán egyesek számitása nem vált be, sőt talán éppen balul ütött ki. Az uj törvény igen mélyen megváltoztatta' a választási eljárás rendjét. A köznép erkölcsi érzületére pedig kiszámíthatatlan hatással lesz. A ki csak a köznéppel érintkezett a ke rületekben, mindenki csodálattal tapasztalta azt a szigorú törvénytiszteletet, melylyel a józan magyar nép a választás uj rendjét fogadta Azt lehet mondani, hogy a választóközönség megemberelte, megbecsülte magát. Ezt pedig a minden kényszertől ós nyomástól mentes szabadság érzete és a szabad ember tulajdonságát képező büszke önérzet okozta. Minő lélekemelő hatással lehetett arra az egyszerű polgáremberre, mikor lépten-nyomon tapasztalta, hogy az uj törvény alkalmazói mennyire megbecsülik az ő legszebb polgári jogát, a választói jogosultságot, mely eddig a hatalmasok kénye-kedvétől függött jórészt. Ezt a drága kincset aztán a választópolgár maga is a legnagyobb becsben tart tta. Már két esztendő óta a legnagyobb lelkiismeretességgel állítják össze ós igazítják ki a választók névjegyzékét. Abból senkit törvénytelenül ésazillető értesítése, valamint a jogorvoslatokra való pontos figyelmeztetése nélkül ki nem hagynak. Ennek az eljárásnak mindjárt meg lett közerkölcsnemesitŐ hatása. Ennek következtében megkétszereződött a választók száma ós különösen a kisiparos, kiskereskedő, negyeltelkes gazda-választók száma szaporodott. A meggyőződés és szabad elhatározás szelleme lebegett az idei választások felett. Ez a legszebb és a legfényesebb oldala az imént lefolyt tiszta és becsületes választási harcnak, mely alig néhány szomorú esettől, igy a pincehelyitől, hol vér folyt, eltekintve, a legszebb mérkőzése volt a pártoknak, az elveknek ós a meggyőződésnek. A választási szabadságnak egyenes folyománya, hogy ugyanis a kerületek akadálytalanul, nyomás nélkül válogassák meg jelöltjeiket és képviselőiket, bármely politikai álláspontot foglalnak el. De még ez a kivétel is megerősíti a szabályt, hogy ugyanis nálunk nemzetiségi veszedelemtől nem kell tartani. Mert íme, a legteljesebb választási szabadság mellett sem került ki több nemzetiségi képviselő, mint 4 —5 Ez a pár ember pedig ugyancsak elenyésző csekélység az országgyűlés általános nagy többségével szemben, mely az egységes nemzeti politika védelmére vállalkozott, bármely párthoz tartozzék különben. A tiszta választást tehát, az imént vázolt óriási erkölcsi sikerek mellett azért gáncsolni valóban nem lehet, hogy íme néhány nemzetiségi jelölt bejött és néhány kiváló tehetséges politikus viszont kibukott. A tiszta választás pedig nem alkalmas arra, hogy a pártok vezetői, a politikai élet emberei a választókat elhanyagolják, pedig Nagyváradon, Biharban, ugy látszik, ez történt meg s ez boszulta is meg magát. A. választóközönsóg, a midőn megkapta a tiszta választás lehetősége által az igazi politikai szabadságot, nagyon sok helyütt, igy Biharban is, egyúttal kemény leczkét kapott. Ennek az átmenetnek, ugy látszik, ez az ára, a „tandíja". De azért a szabadelvű párt vezérének ez a becsületes, bátor és hazafias kísérlete mégis sikerült, mert országszerte a szabadelvüsóg mégis diadalmasan győzött, hogy annak kétségbevonhatlan, erőteljes sikerét semmi meg nem csorbíthatja, meg nem csökkentheti, sem annak a pár nemzetiséginek a bejutása, sem annak a néhány, még oly kiváló államfórfiunak a kimaradása. Bókósvármegye az elmúlt félévben. — Az alispán jelentése. — A hétfőn tartandó vármegyei őszi közgyűlésen az alispán terjedelmes jelentéssel számol be a lefolyt fél év alatt tett nevezetesebb intézkedésekről ós eseményekről. A közegészségügyről. A közegészség a május havi közgyűlés óta általában kedvezőbb volt és az előző időszakkoz viszonyítva jobb is, a mennyiben a fertőző betegségekben törtónt megbetegedések száma bár 180 al emelkedett, de az ezekben a betegségekben törtónt elhalálozások százaléka 4°/

0-al csökkent; mig ugyanis 1901. óvi február hó l-töl egész 1901. óvi május l-ig terjedő időszak alatt heveny ós fertőző betegségekben megbetegedett 341 egyén ós meghalt 61; addig 1901. évi május hó 1-től egésÉ 1901. évi szeptember hó l-ig terjedő időszak alatt heveny ós fertőző betegségekben beteg lett 521 ós meghalt 71, vagyis a halálozások százaléka 13% volt. A trachomások létszáma 226 trachomás ós 15 trachoma gyanús s igy tehát az előző időszakhoz viszonyítva 36 trachomással több mutatkozik, minek oka abban található, hogy részint idegenből trachomás munkások érkeztek az aratási munkákhoz, részint, hogy a közkórház elmebeteg osztályán ujabb megbetegedések fordultak elő. A feltüntetett adatok igazolják, hogy a heveny ós fertőző bajok közül leginkább a vörheny volt uralkodó, de e mellett nagyobb emelkedést mutatott a kanyaró ós a szamárhurut. Jóllehet, a vörheny még mindig, főleg egyes községekben, nagyobb elterjedést mutat, lefolyásában mégis eléggé szelídnek jelezhetem, mit legjobban igazol az, hogy ebben a betegségben elhaltak halálozási százaléka a megszokott határt tul nem lépte. Ugyszinte enyhe lefolyásúak voltak a kanyarós ós szamárhurutos esetek. Közbiztonság. A közbiztonság állása a május havi rendes közgyűlés íta eltelt idő alatt általában nem adott aggodalomra okot, jóllehet ugy a személy, mint a vagyon biztonság több izben megzavartatott. A személybiztonság néhány kisebb jelentőségű verekedésen és könnyű testisértésen kivül jelentékenyebben támadtatott meg Gyulán, hol Zsugye Tódornó koldusnőt megölték és kirabolták, Dobozon, hol Csűri István orvvadász Szűcs János erdőőrt lövéssel súlyosan megsebesítette, Békésen, hol Cs. Horváth Gábornét ágyában megfojtották. A vagyonbiztonság súlyosabb megtámadtatásoknak kitéve nem volt és csupán 76 lopási eset által zavartatott meg. Öngyilkosságot 40 esetben követtek e). A munkások magatartása nyugodt és közbiztonsági szempontból semmi intézkedést nem igényelt. Közutak építése. A közúti adóbefizetéseknél nagyobb hátralék, 172,621 kor. mutatkozik, remélhető azonban, hogy a mezőgazdasági termények őszi értékesítésével az adóbefizetés e téren is kedvezőbb eredményeket tüntet fel. A várm. adók pontos behajtása iránt az intézkedések egyébként megtótettek. A csabai, békési é

s öcsödi hidak átBékésmegyei Közlöny tárcaja. Noé apánk hagyatéka. Ismeretes dolog, hogy mikor Noé apánk a szőlőt kezdte művelni, meg nem ismerte a bornak erejét. De annál jobban ismerte az ördög. Azért mikor Noé aludni ment, a Sátán az ültetésre szánt vesszőnyalábot egymásután négy állat vérébe áztatta. Ez a négy állat volt a bárány, az oroszlán, a majom és a disznó. Innen vau, hogy mikor az ember kevés bort iszik, szelid mint a bárány. Ha valamivel többet, erős mint a z oroszlán. Öntsön csak még néhány pohárral a garatra, utánozni fog mindenkit, akár a majom. Ha pedig az elégen tul iszik, négykézláb fog mászni a sárban, mint ad... — Miért ne innánk, mondja a borivó ember, hiszen maga a természet jár elől jó példával. Nem iszik a föld is ? Égből eredő áldott esővizet. A tenger mérhetetlen bendője megemeszti a világ összes folyóvizeit. Maga az ég is iszik: pára alakjában magához emelvén a vizek felső rétegeit ... És csak mi ne innánk, hogy még a nyomorult szivacs is szemünkbe nevessen! ? A régiek — dicséretükre legyen mondva sokkal jobban értettek az iváshoz, mint gyáva unokáink Öblös, arany, ezüst ós elefántcsont serlegeik ma is váltig hirdetik ebbeli dicsőségüket. Némelyiken az is meg van örökítve: ki és hányszor volt képes egymásután kiüríteni. Érdekesek azok a nagy tülkök is, melyeket őseink egyetlen hajtásra szinte kiszomjuhoztak; valamint azok a gömbalaku edények, melyeket örökös himbálóázsuk miatt csak üresen lehetett az asztalra visszatenni. Cantorés amant liquida; a mesterek nem utálják a borókát. — Egy a borászat terén érdemeket szerzett mester panaszkodott plébánosának: — Az idén vásárolt borom olyan, hogy ivás közben ugy érzem magam, mintha egy macska karmolna végig a torkomon. — Hagyja el barátom, vág vissza a plébános, az enyém meg olyan, mintha a lement macskát farkánál fogva akarnám torkomból kirántani. Hanem azért van még jó boróka is. Egy előkelő német lovag, ki már betelt az ő híres Rajna-melléki borukkal s megizleltette a mi világhírű budai egri, és tokaji borainkat is, egyedül a zamatos olasz borokra volt még kíváncsi. Inasát előre elküldte Olaszországba, egy kis tanulmányútra, hogy keresse föl ós jegyezze meg magának azon helyeket, ahol a legjobb bort mérik. Az inas hiven megfelelt föladatának. Ahol jó bort talált, mindenütt ezt a latin szót irta a fogadó ajtajára: Est (van). Egy helyen aztán olyan kutya jó borra akadt, hogy a nevezetes szót háromszor irta föl: Ést, Est, Est! s megérkező gazdáját egyenest ide vezette. A lovag urnák fölöttemód izlett a nemes nedű, ivott is belőle rogyásig, sőt azontúl is — halálig. Hiv szolgája csak annyit Íratott síremlékére : „Meghalt a sok Est, Est, Est következtében." A mohamedán vallásuaknak tudvalevőleg tiltva van a borivás. Azért, mikor a török vagy arab iszik, igy sóhajt föl magában : — Oh Mohamed, hunyd le most szempilládat ! Mikor pedig egy lakomán a férjemuram már meglehetősen el volt ázva, a röstelkedő asszonyka mindenáron szeretett volna haza menni. Csakhogy hátra volt még a marasztaló szent János-áldás. A fiatal asszony megrémült a nagy pohár láttára. — Ugyan öntsd az asztal alá, súgta férjének, most nem látják . . . — Mit, rivalt rá a jámbor férfiú, a jó Isten,mindent lát! És fölhajtotta. A rómaiak hiresak voltak dus lakodalmaikról ós ivászataikról. Tőlük ered az a kis vers is, mely ékes latin nyelven öt titulus bibendi-t emlit föl. Inni kell 1. ha vendég jön; 2. ha szomjazunk; 3. ha jó borunk van ; 4. ha kedvünk kerekedik; 5. ha bármely más okot ki tudunk fundálni. Gróf Battyányi egyszer nagy hordó bort küldött a prágai barátoknak. A bor kiváló minőségű volt, hanem a szegény barátoknak nem volt pénzük, hogy a vámot megfizessék. Mit tettek már most a jó emberek ? Neki gyürkőztek, s ott a város kapuja előtt megitták az egész készletet. Igy aztán nem kellett érte vámot fizetni. Egy szigorú ós mértékletességéről hires, rövidlátó főúr házi kápolnáját gyönyörű freskókkal akarta ékittetni. Talált is alkalmas festőt, kinek azonban ismeretes nyavalyája volt, hogy a pohár vig csengése között sokszor megfeledkezett ecsetjéről. A jámbor piktor, hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon, valahányszor a vendéglőbe ment, mindig kót lelógó lábat rajzolt állványa alá, s a legjobbat sejtő mértékletes főúr művészével teljesen meg volt elégedve. A részegség — nevezzük a gyereket saját nevén — minden emberben más és másféleképpen nyilatkozik meg. Egyik szerelmes lssz s mindenkit megcsókol, még az aj tó félfát is ; másikban mogoldódnak a nyelvek zsilipéi s idegen nyelven társalog. Ez túlságos érzékeny lesz, amaz komoly ós magábaszállott. Egyik sir, a másik nevet. Ez elnémul ós merően egy pontra néz, az beszél ós kifecsegi minden titkát. Az egyik dalol és tánczol, brúdert iszik mindenkivel. a másik filozofál és elmélkedik; vagy elalszik ós álmélkodik Noé apánk lugasairól. A berúgott állapot gyakran komikus helyzetbe sodorja az embert! Láttam egy képet, aláírása-volt: „Caesar átkel a Rubikonon." A kép egy részeg embert ábrázol, ki a legnagyobb sárban lavíroz a túloldalon fekvő házába. Egy másik kartársa Isten kegyelméből fölvánszorgott félemeletig, de onnan visszahanyatlott s mikor emelgették, még ő sajnálta amazokat: — Ssegények, ezek most ugyancsak megüthették magukat! Egy harmadik illuminált a sik tengeren képzelte magát s ugy érezte, hogy ha-