Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-10-03 / 79. szám

részegségükkel igyekeztek magukat kimenteni. A mult óv karácsony estéjén Szabó István, Kocsis Gergely, Bökfi István és Nyilas János nagyon vigan voltak. Sorra szedték a füzesgyarmati korcsmákat, pálinka üzleteket, s mindenütt felöntöttek a garatra. A sok szesz nagyon megzavarta a fejüket ós ugyancsak garázda hangulatban érkeztek aGottfried Fülöp korcsmájába. Amint beléptek a terembe. Szabó István legelső dolgának tartotta pálcájával végig ütni a teke asztalon ós recsegő hangon követelte : — Korcsmáros, 10 liter bort! Gottfried nem volt hajlandó kívánságát teljesíteni, a miért dühbe jött ós pálcájával még jobban csapkodott. A tekeasztal zöld posztója veszedelembe forgott, a korcsmáros ezt nem akarta elnézni, azért rákiáltott: — Hallod-e hé, ne verd azt az asztalt, hanem takarodj ki innét! A kategorikus felszólítás indulatba hozta a legényeket és Gottfriedet körülfogták, miközben Szabó biztatta pajtásait: — Ha még egyet szól, üssük le a kutyát ! Gottfried a további szóváltást ki akarván kerülni, nem ellenkezett a legényekkel, hanem kiosont az utcára ós ott P a r d i János rendőrt felszólította, hogy menne be hozzá rendet csinálni. .a. rendőr a felszólításnak engedett ós Török Sándor nevü társával bement a korcsmába. Ott felszólította a garázdálkodókat: — Ne lármázzatoK itt, hanem menjetek dolgotokra. Szabó indítványozta : — Fiuk, mászszunk be a kapu tetején ! Az indítvány köztetszóssel találkozott, s csakhamar a korcsmában voltak. Itt rátámadtak a rendőrökre, Szabó egy szódás üveget kapott fel s durva káromkodások közt kiabálta: — Ezzel ütöm be a fejeteket! Pardi ruháját letépték, Törököt pedig kihasitással fenyegették. A dulakodásból nagy heccz keletkezett, melybe később a többi korcsmai vendég is beleártotta magát. A rendőrök már azon a ponton voltak, hogy a duhaj fiatalok elnyomják őket, mikor a korcsmáros megsokalta a dolgot ós segítségül hivta vendégeit. A lármára előkerült Diviki rendőr is, egyesült erővel aztán ártalmatlanná tették a dühöngőket. A legények közül hármat bekísértek a községházára, egyedül Nyilas János maradt szabadon. A rendőrök hatóság elleni erőszak miatt tettek ellenök feljelentést. A tárgyalás alkalmával azzal védekeztek mindnyájan, hogy részegségük miatt nem emlékeznek rá, mit csináltak. Egyedül Nyilas vallotta be: — Én nem voltam részeg, csak mámoros. A korcsmában nem azért maradtam vissza, hogy a rendőröket bántalmazzam, hanem kíváncsi voltam rá, hogyan bánnak cimboráimmal, ha bekísérik, Azt beismerem, hogy a, korcsmában garázdálkodtunk. Előadását a rendőrök is megerősitet; ték s miután a tanúvallomásokból az de1 rült ki, hogy a legtöbb galibát Szabó István és Kocsis Gergely követték el, sőt : a rendőröket is ők támadták meg, a törI vényszók beigazoltnak találta a hatóság elleni eröszakot, azért a közvádló indítványához képest 1—1 napi fogházra itólte őket, mig Bökfit és Nyilast a vád alól felmentette. Kardos menyecske. Adótartozásait késedelmésen fizette Rácz Sándor gádorosi gazda, ennélfogva megtörtónt vele az, a mi már sok magyar emberrel megesett: hogy ingóságait lefogi 1 lalták. A községi végrehajtó : BikádAndrás figyelmeztette, igyekezzék a hátralékot mielőbb lefizetni, nehogy árverés alá kerüljenek ingóságai. Rácznak azonban rosszul mentek dolgai, s kötelezettségének nem volt képes megfelelni. A községi jegyző kiadta a parancsot, hogy a Rácz ingóságait szállítsák a faluházára, a hol majd elárverezik, j*. mult óv szeptember havában meg is jelent házánál Tóth István esküdt, Bikádi András végrehajtó és Héjas István rendőr. Mikor a kellemetlen deputáció belépett, nagy haragra gyulladt Rácz Sándorné, s mérgesen jelentette ki : — Megmutatom, hogy innen ugyan semmit sem visztek el! Bikádi megpróbálta csendesíteni az indulatos asszonyt, de az olyan hevességgel támadt rá, hogy jobbnak látta elhallgatni. A sok beszédnek nem levén barátja, utasította a rendőrt: — István, gondoskodjék kend, hogy a lefoglalt tárgyak kocsira rakassanak. A rendőr kiáltott a kocsisnak, mire az vele együtt bement a lakásba. Először a kanapét akarták kivinni, Ráczné azonban nagy furiával rohant hozzájuk: — Leteszitek azt a bútort gyalázatosok ! S azzal nem várva feleletet, falnak lódította Hójas Istvánt A rendőr megszégyenülten kapaszkodott ismét a kanapóba, Uj pénzintézet Csabán. A Békéscsaba-városi Takarékpénztár megalakulása. Uj pénzintézet alakult meg vasárnap Csabán : a „Békéscsaba-városi Takarékpénztár", melynek tervezetét és céljait va- ( sárnapi számunkban már ismertettük Az j uj intézetet tulajdonképen a „Békéscsabai í iparosok segély és hitelszövetkezeté"-nek ' tagjai alakították üzletrészeikkel, melynek j üzletkörét is át fogja venni a részvény- t társaság, ha leszámol a szövetkezet. ( Az alakulás a részvényesek élénk ér- í deklödóse mellett folyt le s a közgyűlés elfogadta mindazon előterjesztéseket, me- 1 lyeket az alapítók' tettek. s A megjelent részvényesek egyhangú- I 1-ag Rosenthal Ignácot választották a j közgyűlés elnökévé, ki megnyitó beszédé- • ben ismertette a feladatokat, melyek megoldása az alakuló gyűlésre háramlik. Kon- 1 statálta, hogy a gyűlés szabályszerűen lett 1 egybehiva s a részvényesek határozatképes számban jelentek meg. i A jegyzőkönyv vezetésére dr. S a i 1 e r 1 Vilmos, hitelesítésére S u c h Albert és s R ó t h y Béla küldettek ki. í Dr. S a i 1 e r Vilmos terjesztette elő 1 ezután az alapítók jelentését, mely részié- i tesen beszámol a megalakulás körülményei- s ről s az eddig tett intézkedésekről A rósz- t vénytársaság 200.000 korona teljesen befi- i zetett alaptökével alakul meg. Oszszesen 1 1107 drb. 200 koronás részvény jegyezte- i tett, 107 aláírást tehát törülni kellett. Az i 1000 drb részvény 198 részvényes birto- í kában van. A jelentést a gyűlés tudomá- Í sul vette. 1 Ezután az alapszabály-tervezet került megvitatásra. Mindjárt az 1. pontnál fél- • szólalt S u c h Albert s azt kívánta, hogy : ne „Békéscsaba-városi Takarékpénztár" legyen az uj intézet cime, hanem valami más, mert hasonló cimü intézet már van s < ez zavart okozhat. Rosenthál Ignác az < eredeti cim fentartását kívánta. Több felszólalás után szavazásra került a sor s a : uagy többség elfogadta az eredeti cimet. A 64. pontnál azt a változtatást, tette a közgyűlés, hogy az üzletrészköny vek után az egy korona, kezelési költség nem előre, hanem utólag fizetendő. A 65 ós több más ponton stiláris módosítást eszközöltek. A 95. pontnál, mely a tiszta nyereség

1 felosztásáról intézkedik, Such Albert azt javasolta, hogy 15% forditassék a tartaléktőkére s a tisztviselők nyugdijára is vétessék fél 2%• Ezt kívánta R é t h y Béla is. T é v á n Géza a tartaléktőkére 2Ö°/

0-ot kívánt levonni. Rosenthal Ignác és dr. S a i 1 e r Vilmos felszólalása után elfogadtatott az eredeti szövegezés. Az alapszabályok elfogadása után az elnök egyhangú határozat alapján kimondta a részvénytársaság megalakulását. Az uj részvénytársaság 1902. ó v i március lón kezdi meg működését. Akkor a „Békéscsabai iparosok segély és hitelszövetkezetéinek egész üzletkörét átveszi, az óv eleji mérleg alapján, A január ós február hónapok üzleti nyeresége már az uj részvénytársaságot fogja illetni, de ennek fejében a takarékpénztár a szövet kezet leszámolását teljesen ingyen végzi ós lebonyolítja. A közgyűlés ezután egyhangúlag megválasztotta a felügyelő-bizottság tagjaiul: Láng Gusztávot, T e v a n Adolfot ós Fábry Gézát. Póttagul Szihelszky József választatott, ki azonban elfogfaltságára való tekintettel nem fogadta el, erre D e u t s c h Antalt választották meg póttagnak. Végül az alapítók jelentették, hogy az alapszabályokban fenntartott joguknál fogva; az első három évre kinevezték igazgatókul: Rosenthal Ignácot, L e p a g e Lajost, dr. P á n d y Istvánt és R e i s z Simont. Tehát csak négy helyet töltöttek be. A legközelebbi közgyűlés, ha szükségét látja, választhat még hármat. A gyűlés óljenzéssel vette tudomásul az igazgatók neveit s ezután az alapitóknak a felmentést egyhangúlag megadta. Ezzel a gyűlés véget ért. Jelen voltak a közgyűlésen : Deutsch Simon, dr. Fáy Samu, Fried Lipót, Fried József, Fuchs Gyula, Grünbaum Ferenc, Haraszti Sándor, Klein Géza, Kovács Károly, Kun Ede, Kucserá Mihály, Kulpin Dániel, Kulpin L. B., Kulpin Jakab, Láng Gusztáv, Lepage Lajos, dr. Margócsy Miklós, dr. Pándy István, Petrovicsjózsef, Plesch M. 1. Reisz Hennán, Reisz Izidor, dr. Reisz Miksa, Porjesz Miksa, Reisz Simon, Réthy Béla, Richtszeit Fábián, Rosenbaum Ignác, Rosenthal Ignác, Seiler Elek, dr. Sailer Vilmos, Simkó István, Singer Manó, Schwartz Emánuel, Szeberényi Lajos, Szihelszky Józsefi Tevan Adolf, Tevan Géza, Thury Lajos, Ursziny János, Vlcsko György, Weisz Bernát, Zamecsnyik János. Az uj pénzintézet tisztviselőit: az ügyészt, a könyvelőt, a pónztárnokot s a titkárt vagy vezérigazgatót, az igazgatóság fogja kinevezni, ha majd az intézet megkezdi működését. ÚJDONSÁGOK. — Egy lelkészi állás betöltése, a vészit ői ref. egyháznak junius hó 1-je óta nincs lelkésze. Az egyháztanács határozat i ugyanis Kun Bélának, a volt lelkésznek elra 'zdi- , :ását harmadfokulag is eldöntötte. Kun , Béla, kit időközben Fancsikára választottak neg lelkésznek, az egyháztanács határozata < íllen perújítással ólt s mig e per be nem t éjeztetik, a mire körülbelül egy esztendő , síeli, Vésztőn nem lesz a lelkészi állás be- ( öltve, dacára annak, hogy a vósztőiek J s á k Aladár szilágypércsi lelkészt már neg is hivták a vésztői lelkészi állásra. — A választások halottja. Budapesten lalottja is van a választásnak. Mint tudó- 1 lítónk sürgönyzi, tegnap a VI. kerületben d á t r a y kerületi előljáró a választási ' íelyiségben, szívszélhűdés következtében , isszeesett ós meghalt. A szerencsétlen- s iég liire gyorsan elterjedt és nagy rísz vétet 1 keltett. 5 — Szarvasi járásbíróság uj épülete. A 1 lapokban bocsájtotta ki a gyulai rir. tör- j /ényszók elnöke : Nóvák Ka nill, a j szarvasi járásbíróság építésére vonatkozó ^ írlejtósi hirdetményt. Összesen 117,912 kor. j /an épitósi költség cimón előirányozva, j nelyből 90 9zer korona a hivatali helyi iógek, 27,912 kor. pedig a fogházra van jlőirányzatba véve. A műszaki tervek, le- ( ,1'ások, rajzok és költségelőirányzat másoások a törvényszék elnökénél tekiiithetök ^ neg. Az árlejtósi feltételek szerint az épit- { iezés a jövő év tavaszán veszi kezdetét, 5 a munkálatoknak augusztus hó 31-ig • mnyira elő kell haladniok, hogy az épület tető alá legyen hozható. A végleges átadás 1903. julius 31-én lesz, a mikor is a biró- | ság az uj épületbe beköltözik. A tervrajzok | szerint diszes kivitelű ós csinos ép:tmónynyel fog Szarvas gazdagodni, az épület homlokzata a Deák Ferenc utcában fog j emelkedni, mig a Kossuth utcában a .szárnyépület és fogház egy része lesz elhelyezve. A homlokzaton 11 ablak díszíti az épületet, ] 3 a főbejárat is itten lesz. Egy kis elő- • csarnok vezet majd a lépcsőházba, melynek ( földszinti jobboldalán a büntető Osztály, baloldalán a telekkönyvi osztály talál otthonra. A hivatali helyiségek tágabak, vi- ^ lágosak ós kényelmesek lesznek. A birák szobái díszesebb festéssel, mig a többi lokalitások egyszerűbb módon lesznelk elkészítve. A homlokzaton elhelyezendő szobrász munkák terrakottából, a folyosók burkolata az emeleten terazzo, a földszinten pedig cementből fog készülni, mig a lépcsőházban kemény homokkőből fog állani a lépcsőzet. Költség kímélés szempontjából az igazságügyi kormány mellőzni kívánta a drága fedélzetet, azért tető borításra egyszerű cserép alkalmaztatik. A fogházban három egyes ós két társas zárka lesz, ugyanitt nyer a fogházőr is csinos í lakást. A Kossuth utcában vau tervezve a kocsi bejáró, hogy a könnyű közlekedés akadályokba ne ütközzék. Az épület teryr.ijz.iit Wagner Gyula miniszteri műépítész készítette, ki ezen a téren szaktekintély, miután az országban levő igazsagyügyi paloták háromnegyed része az o tervei szerint épültek. — Kinevezések. A vármegye fejispánja D u b á n y i Imre vármegyei számvizsgálót vármegyei alszámvevővó, ifj. Sghmidt Gyula számtisztet számvizsgálóvá, K ucskó Korjolán számgyakornok, helyettes számtisztté és P a p p Endre ideiglenes minőségű számgyakornokot számgyakornokká végleges minőségben kinevezte. — Halálozás. Bókósmegyének egyik ismert, általánosan tisztelt ós szeretett földbirtokosa : M á z o r József elliuuytáról vettük az alábbi gyászjelentést: öiv. Mázor Józsefné szül. nagj'jeszeni Jessenszky Antónia, dr. Mázor Elemér, Mázor Dalma, férjezett: Fejér Imróné ugy a maguk, — mint a kiterjedt rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják al felejthetlen jó férj, az áldott édes apa, a, gyöngéden szerető testvér és rokonnak Mázor Józsefnek Kondoroson, október hó 1-én reggeli 4 órakor, életének 65-ik, boldog házasságának 37-ik óvóben törtónt gyászos elhunytát. A megboldogult temetés i október hó 3-án, d. e. 10 órakor megy végbe s a kondorosi ev. temetőben helyezik örök nyugalomra. Áldás legyen einlókezítón! — Honvéd önkéntesek tiszti vizsgája. J3. mult hó utolsó napjaiban volt a honvéd önkéntesek tiszti vizsgája Budapesten. Összesen 180 fiatal embert vezényeltek fél, kik közül többen igen szép eredménynyel vizsgáztak. A vizsgáló bizottság elnöke: L u d m a n n Gyula dandár parg.ncsnok volt, kívüle még V 1 a d á r Mihály, Wagner és Wóber őrnagyok, azonkívül a kirendelt tisztek teljesítették a censori feladatot. A gyulai honvédezred önkéntesei általában jó sikerrel* vizsgáztak, mert 17 közül csak egy bukott meg. Valamennyi önkéntes közt a legkiválóbbnak Varga János 2-ik honvódezredbeli önkéntés bizonyult, ki a jelesek között is első: volt, s ezért a dandarparancsnok elismerő szavakban fejezte ki előtte megelégedését. A gyulaiak közül még Barna Domokos 'és Varga Gyula vizsgáztak jeles eredménynyel. A szép siker első sorban az önkóntesi iskola tanárjának: Fehér Ferenc főhadnagynak érdeme, kinek működésével a dandárparancsnok anynyira meg van elégedve, hogy újólag a budapesti önkéntesi iskolához lett kivezényelve. — Előléptetés. Az igazságügyminiszter T imáry Alajos békéscsabai járásbirósági telekkönyvvezetőt a X-ik fizetési osztály második ós Mecs-Balogh Sándor ugyanottani írnokot a Xl-ik fizetési osztály második fokozatába léptette elő. — Viktória zu Berlin. Az „Iparosok Lapjá"-ból vesszük át a következő sorokat: Magyarországon az utóbbi időben egy csomó külföldi biztosító-társaság telepedett meg. Különös előszeretettel vándoroltak hozzánk a német ós osztrák biztosító-társaságok. Ugy gondolkozva, hogy a mi nem sikerül a németnél, vagy az osztráknál, az majd sikerül a magyarnál, a kit még mindig rá lehet szedni. Csak hogy ám a magyar közönség uem ül fel a sok ámításnak ós ígéretnek. Igy került hozzánk 1—2 óv előtt a „Viktória zu Berlin" német biztosítótársaság is. Nagy zajjal kezdtek a munkához, vagyis a szegény ország megszervezéséhez. A társaság ügynökei beszáguldották az országot ós sok hamis Ígérettel sikerült is néhány bistositást kötni. Különösen nagyban csinálták a nópbiztositást, a mi más szóval annyit tett, hogy : nópbolonditást. A nép azonban nem hagyta magát elboionditani a társaság repülő ügynökeitől. Az óriási kiadások teljesen felemésztették azt az összeget, a mit a berlini központ Magyarország megszervezésére előirányzott. A magyar fiók pénzéből kifogyva, az itteni igazgató sem tehetett mást, mint elhagyta igazgatói állását. Ezóta a magyar fiók küzd a válsággal. A berlini központ belátta, hogy a magyar üzletre ráfizet, most visszavonulni készül. És hiába cáfolja le a magyar fiók a visszavonulásról szárnyra kelt híreket, a valóság még is az, hogy a „Viktória zu Berlin" Magyarországon már nagyon rövid életű lesz. — E sorokat azért közöltük, mivel tudomásunk szerint itt Békóstnegyóben is csinált, sőt ma is csinál „üzleteket" a német társaság. — Ellenőrzési szemle Csabán. A közös: hadseregbeliek ellenőrzési szemléje a békés1 csabai sorozó járás területén tartózkodó j közös hadseregbeli tartósan szabadságolt, i póttp.rtalókos ós tartalékos katonákkal Bó-; késcsabán a gyalogsági laktanyában — min-; denkor reggel 8 órakor — sorozási óvfo <yam szerint a következő sorrendben fognak megtartatni: Október 14-én Békéscsabáról csupán a 101. számú gyalog ezredhez tartozók közül az 1891, 1893, 1895 óvfolyambeliek; október 15-én csupán a 101. sz. gyalogezredhez tartozók közül az j 1897. és 1899. óvfolyambeliek; október' 16 án a 101. sz. gyalog ezredhez tartozók I közül az 1900. óvfolyambeliek és a külömböző csapatnemhez tartozók közül az 1891 í és 1892 óvfolyambeliek ; október 17-ón a 1 külömböző csapatnemhez tartozók közül az 1893. ós 1891 évfolyambeliek; október 18-án ugyancsak a külömböző csapatnemhez tartozók közül az 1895. 1896, 1897 ós 1898 óvfolyambeliek; október 19 ón Újkígyósról az összesek Az idegenek sorozási évfolyamuknak megfelelőleg tartoznak jelentkezni. — Betöréses lopás. Pár hónapi szünet után ismét életjelt adtak magukról Csabán a betörők. Szerda virradóra a Vigadó épületében, a Vasút-utcán levő Fekete Sándor füszerűzletét törték fel, a folyósóra nyiló ajtón hatoltak az üzletbe. A betörést csak a helyi viszonyokkal ösmerös egyének követhették el s hogy a sötétben lássanak, Ketter szállodás pincelámpását vették magukhoz s onnan kerítették a feszítő rudat, három kést; mindezt, mikor mintegy 150 korona apró ezüstpénzt, szalámit, szivart, likőrt magukhoz vettek, az üzletben hagyták. A rendőrség a tettesek nyomán van. — Aranyban való fizetés, A pénzügyminiszter komolyan veszi a valuta rendezést. Ismét nagyobb mennyiségű 20 koronás arany lett a közforgalomba bocsátva. A gyulai állami tisztviselők fizetésüknek jelentékeny részét aranyban kapták meg, melynek jelentőségót nem lehet kicsinyelni, miután az eddigi pénzviszonyok úgyszólván lehetetlenné tették azt, hogy az arany egyáltalán forgalomba is kerüljön. Igaz ugyan, hogy a hivatalnokok nem sokáig [ gyönyőrködhettek a sárga csikókban. . mert a legtöbbnél a hogy jött, ugy el is - repült. De egy dolgot az arany megjele. nése mégis bizonyít: a magyar állam pénz b ügyeinek rendezettségét. i . TÖRVÉNYSZÉKI CSAftffOü. Korcsma hösök. Az osi magyar virtus : a verekedés éí 3 korcsmai hősködés bajba juttatott négy - sárréti fiatal legényt, kik a törvényszékei