Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-10-03 / 79. szám

XXVIII. évfolyam. Békéscsaba, 1901 Csütörtök, október hó 3-án 79. szám Hl BEEESHEKYEI EOZLONT POLITIKAI LAP, Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. — Negyedévre 3 kor. - Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül Is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Uj képviselők. Békéscsaba, okt. 2. A tiszta választások jegyében indult ma harcba Békésvármegye öt kerülete. Kivéve Békéscsabát, kemény csata folyt mindenütt: Békésen, Gyomán, Orosházán és Szarvason. Meglepetéseket is hozott ez a mozgalmas nap, melynek izgalmát ós lázát országszerte átérezte a polgárság, mert nem kevesebb, mint 339 kerületben választottak ma képviselőt, ugyanannyi város és kerület, s legalább háromszor annyi jelölt leste szívszorongva, remény ós kétség között a nagy csata eld >ltét. A késő éjjeli órákban, mikor e sorokat irjuk, sok helyütt folyik még az élet-halál harc, az alkotmányos küzdelem belenyúl a sötét éjszakába, a távirat és telefon óriási tömegben röpiti a győzelem és vereség hireit. Összegezni és kommentálni alig lehet a rengeteg anyagot. Kiküldött tudósitóink telefon-jelentései alapj in különösen a bókósmegyei választásokról igyekeztünk hű és részletes leirást adni. Békéscsabán. A csabai volt áz egyetlen egyhangú választás a megyében. Zsilinszky Mihály volt a legelső képviselő, ki vidékről megkapta a mandátumát: reggel fél kilenc órakor választották meg Csabán s déli fél kettőkor Budapesten átadta neki a választási elnök a megbizó-levelet. Már korán reggel zenétől hangos volt a város, melynek négy kerületében különkülön gyülekeztek a választók, aztán zászlók alatt a Katonatéren egyesültek s impozáns menetben a Yasututcán vonultak fel a városháza elé, folyton lelkesen éltetve Zsilinszky Mihályt. A városháza előtt ezrekre ment a hallgatók száma, mikor Korosy László válasatási elnök az erkélyen megjelent, tudatva, hogy a király az uj országgyűlést | október 28-ra hivta egybe, s a központi választmány megbízásából mint választási elnök, felhívta a választókat hogy fél 9 óráig a képviselőjelölteket jelentsók be. — Éljen Zsilinszky Mihály! zúgott végig a nagy tömegen. Eltelvén a fél óra, a választási elnök tudatta a néppel, hogy hozzá csak egy beadvány érkezett: Varságh Béla ós társaitól, kik Zsilinszky Mihály államtitkárt jelölték ; ennélfogva, szavazás mellőzésével, Békéscsaba város egyhangúlag megválasztott országgyűlési képviselőjéül jelenti ki Zsilinszky Mihályt. Lelkes é'jenzós hangzott fel a széles térségen, mely mindaddig zúgott, mig Varságh Béla, a szabadelvüpárt elnöke megjelent az erkélyen s néhány percre kérte a választó polgárság figyelmét, hogy egy üzenetet adjon át attól, kit az imént oly spontán lelkesedéssel választottak képviselővé. Azt üzeni általa Zsilinszky Mihály, hogy végtelenül sajnálja, hogy nagy elfoglaltsága miatt rögtön személyesen nem köszönhette meg a kitüntető bizalmat, de igéri, hogy azzal fogja meghálálni, hogy életének hátralévő napjait szülővárosa javára, Békéscsaba város felvirágoztatására fogja szentelni. Lelkesen éljenezve oszlott szét ezután a közönség. A választási jegyző, dr. Fáy Samu pedig lázasan csinálta a jegyzőkönyvet, melyet kilenc órára elkészítettek, aláirtak, s ólén a választási elnökkel a polgárság huszonkét tagu deputációja nyomban a vasúthoz hajtatott s a délelőtti gyorsvonattal felutazott Budapestre, hogy átadja a mandátumot a képviselőnek. Részt vettek a küldöttségben: Korosy László választási elnök, dr. Fáy Samu választási jegyző, Varságh Béla, a szabadelvőpárt elnöke, Rosenthal Ignác, Kiiment Z. György és Koczlszky Mihály a párt alelnökei, Zsíros András községi biró, Áchim L. András, Bohus M. Márton, Bohus M. Gl-yörgy, Botyánszky András, Caucig Nándor, Donner Lajos, Kovács L. Mihály, Lőrlnczy László, Molnár János, Patay András, Porjesz Miksa, Uhrin János, Wagner József, dr Wallfisch Ferenc és Zahorán János. A küldöttség — mint nékünk sürgő nyzik — két órakor már Zsilinszky Mihály Vas-utcai lakásán volt, hol Korosy László beszéd kiséretóben átadta a megbizó-levelet. AZ államtitkár meghatva köszönte meg a polgárság bizalmát és ragaszkodását. Azután megvendégelte a deputációt Zsilinszky Mihály még október hó folyamán lejön Békéscsabára, hogy közvetlenül is megköszönje a választók bizalmát. Ez alkalommal nagy társas-vacsorát rendeznek a tiszteletére. Az elöljáróság nyomban az egj'hangu kikiáltás után táviratilag üdvözölte a képviselőt, ki erre 11 óra 20 perckor feladott következő táviratban válaszolt: Városi elöljáróságnak Békéscsabán. Üdvözletüket örömmel ós köszönettel vettem, boldog vagyok, hogy városunk javára önökkel együtt közreműködhetek. Zsilinszky. Gyomán. Leng a zászló, lobog a piros toll, rezeg az arany kalász. A gyomai választókerület polgárai gyakorolják alkotmányos jogaikat. Mintha a levegő is tele volna lelI kesedóssel, forrongással: olyan az izgatottság mindenfelé. Telve az utca, a tér s lázasan kapacitálja egymást még most is néhány polgártárs. Barabás Béla sárréti választói hajnalban jöttek meg külön vonaton. A berényi választók fél 8-kor indultak Mezőberényből. A köröstarcsai választók hosszú kocsi sorban jöttek, egytől-egyig Barabás zászlóval. A pályaudvarral állandó a köziekedós. Debreczenl Endre hiveit rezes-banda kísérte a választási tanyára, a kaszinó melletti telekre, A Barabás-pártiak tanyája a vendéglő. A Barabás párt biztosra veszi győzelmét s nagy a lelkesedós. A választási elnök : dr. Fábry Sándor alispán a kitűzött időben tudatta, hogy dr. Barabás Béla és Debreczeni Endre ajánltattak ielöltekül. A szavazás pont 9 órakor kezdődött meg. A katonai kordont felállították s a bizottságok elfoglalták helyüket. Az első bizottság dr. Fábry Sándor elnöklete alatt a városháza nagytermében szedi a szavazatokat. — Gyoma kezdte a szavazást, a Debreczeny-pártiakkal. A második bizottság elnöke dr. Kiss István. E bizottság a kaszinó termében telepedett le. Itt Endrőd kezdte a szavazást, szintén Debreczeni választóival. Fél tiz óra felé a második bizottságnál Debreczeni 85-nól áll. Ugylátszik egész Endrőd Debreczeni mellett szavaz. Az első bizottságban fél 10-kor Debreczeni gyomai választói 77 szavazattal bevégezték a szavazást. Sorra kerültek a Barabás-párti gyomai választók, a kik túlnyomó többségben vannak. A bizottságokban semmi fennakadás nem volt. Rendesen, nyugodtan folyik a szavazás. Szinte kár volt katonaságot és csendőrséget talpra állítani. A katonai kordonok körül sürü néptömeg táboroz. Aszszonyok is süröen állnak az utcán. Berónyből még fehérruhás nemzetiszin szalagos lányok is jöttek, hatalmas csokrokkal. Fél tizenegyig a második bizottságnál Debreczenire 27 polgár szavazott le. Még folyton Endrődiek. Ugyanekkor az első bizottságban a gyomai Barabás-pártiak közül 170-en szavaztak s sokan vannak hátra. Délben elfogytak Debreczeni endrődi hívei s a Barabás-párt nagy erővel nyomul előre. Barabásnak már 100 többsége van. Délután 4 órakor: Barabás Béla Debreczeni Endre 1039 590 A túlnyomó többség már leszavazott. Barabásnak még vannak szavazói. A zárórát ötkor kitűzik. Délután fél hatkor lejárt a záróra az egyik küldöttségnél, a másiknál is vógefeló közeledik. A szavazatok aránya: Barabás Béla 1110. Debreczeni Endre 786. A Barabás-párt, látva a nagy többséget, beszüntette a szavazást, a vidékieket küldik haza. Debreczeninek nincs több választója. Dr. Fábry Sándor választási elnök este fél hétkor lezárta a szavazást s kihirdette a következő eredményt. Leszavazott összesen 1902 választó : Barabás Bélára 1113, Debreczeni Endrére 789. Tehát Barabás Béla 324 szótöbbséggel a gyomai kerület országgyűlési képviselőjévé választatott. A fellelkesült közönség óriási óljenrivalgással vette tudomásul az eredményt, mindenki Barabást élteti. Békésmegyei Közlöny tárcája. Wenckheim Béla. Huszonkét esztendeje mult, hogy meghalt Wenckheim Béla báró, csak küszöbén az aggastyánkornak, hatvannyolc éves korában. Azóta ritkán van róla emlékezet. AZ élők gyorsan felejtik halottjaikat s a közfájdalom gyakran állhatatlanabb a magánemberek fájdalmánál is. Wenckheim Béla után nem maradt feleség, nem maradtak gyermekek, legényember volt egész életében; életét a köznek szentelte, tehát a köznek volna kötelessége, hogy virágot ültessen sírjára, hogy eleven tudatban tartsa derék ós nemes emlékezetét. A köz mindeddig adós maradt a hála köteles adójával. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszteré az érdem, hogy hálánkból vógrevalahára valamit leróhatunk, hogy látható emlék beszól nekünk a derék Wenckheim Béláról. Kis-Bóren hétfőn fölavatták Wenckheim Béla lovasszobrát, Fadrusz János szép munkáját. Wenckheim Béla nem volt egyenes ágon elődje Darányi Ignácnak, nem viselte soha a földmivelésügyi tárca gondját. Mint körösladányi nagybirtokos, előbb alispánja, majd követe és főispánja volt Békés vármegyének, megalapítója volt a Bókósmegyei Gazdasági Egyletnek, volt belügyminiszter az Andrássy kabinetjében, sok időn át volt miniszter a felség személye körül, és volt kabinet-elnök a fúziókor, hogy félesztendő multán átadja helyét Tisza Kálmánnak. És mégis van arra ok, hogy Darányi Ignác emlékezzék meg Wenckheim Béláról kegyeletes módon. Wenckheim Béla sokat ós sikeresen fáradozott abban, talán csak magyaros predilekcióból, talán mert tisztán látta, hogy milyen fontos magyar gazdasági érdek forog veszedelemben, hogy a nemes vórü ló Magyarországon ki ne pusztuljon. E fáradozását hot orálja most, halála után majdnem negyedszázaddal, Darányi Ignác, a magyar gazdasági érdekek hivatalos gond viselője. A Wenckheim-családot a magyar föld, a magyar égalj tette magyarrá. Ósei frankók voltak s csak a XVI. század derekán fordultak meg először Magyarországon. Akkor még csak ide-idelátogattak mint zsoldos katonatisztek a Habsburg-család, a dinasztikus érdekek szolgálatában. Nevük is akkor még Wenck volt. A család egyik tagját I. Ferdinánd király nemességében erősítette meg; egy más tagjának I. Rudolf király birodalmi nemességet adományozott, .ex katonacsaládban tudós fiuk is születtek, s a család egyik tagja, egy orvosdoktor, tudománya cimén emelkedik a birodalmi lovagok sorába, A XVIII. század dereka táján, Mária Terézia királysága alatt törtónt ez, a mikor a család még nem települt I meg ós még nem vert gyökeret Magyarországon. A doktor unokái visszatérnek a katonai pályára, generálisokká lesznek s bizonyára anyjuk révén, a ki Harruckerleány volt 1791-ben inidgenátust szereznek. A család egyik ága gróf, a másik báró titulust kap a koronától, katonaérdemekért. Wenckheim Bélának talán csak az apja született Magyarországon, s ő mégis olyan inkarnátus, olyan fajmagyar, a milyenek Árpáddal vándorolhattak be. Békósmegye rónája, a XIX. század első negyedének hazafias lelkesülése a második ivadékot már tősgyökeres magyarrá tették. Wenckheim Béla sovén magyar volt európai habitusban, európai műveltséggel. Közpályáját a megyénél, az aljegyzősógen kezdte s megfutotta a táblabíró magyar politikus egész iskoláját. Volt alispán ós volt dietális követ. A diétán a reformerekhez, a patriótákhoz csatlakozott az osztrák generális unokája. Ifjan már a magyar politikus ideálja Wenckheim Béla szemében Deák Ferenc, s ebből az ideáljából nem ábrándult ki soha. Követ korában egy táblabíró azt szokta mondogatni róla, s mondása szállóigévé vált, hogy csak két indigenát. becsül: a dohányt, meg Wenckheim Bélát. Közel tiz éven át harcolt a Batthyány Lajos s a Deák Ferenc oldalán, hogy 1848 tavaszán megszülessék a modern Magyarország ; mindig első sorban, a legderekabb harcosok között, vezéri pretenzióktól menten. Épp ugy barátságban állott Széchenyi Istvánnal, a reform-párt vezérével. Hogy Magy Országot a gazdasági gyámság alól föl kell szabadítani, azt Széchenyitől tanulta. Batthyány Lajos őt bizta meg, hogy Deák Ferencet kapacitálja az igazságügyi tárca elvállalására. Ritka szeretetreméltósága, rábeszélő tehetsége mintegy predestinálták a közvetítő szerepre. Innsbruckba is őt küldte 1848 nyarán a magyar kormány, hogy V. Ferdinánd király Jellasichot eltiltsa a reakció vezetésétől. Minthogy a békés megoldás nem sikerült, Wenckheim kardot kötött, honvódeink között harcolt Világos után emigrált. Az emigrációból korábban hazatérhetett az általános amnesztiánál s rósztve. hetett a kiegyenlítés előkószitóseben. Ismét a Deák Ferenc táborába állott. A passzív rezisztencia órája alatt ő is a gazdasági téren keresett magának foglalkozást, lelke volt a csákói vadásztársaságnak, a mely a vadászat örve alatt politikai kérdéseket tisztázott, s békés uton akarta a nemzetet az abszolutizmus karjaiból kiszabadítani. Az Andrássy kabinetjében a belügyminiszteri tárcát vállalta el. Nem soká viselhette ezt a tárcát, mert elbetegesedett s mert még politikai barátai sem voltak elógültek belügyminisztersógóvel. Lónyay nem lát benne adminisztratív tehetséget s csak szorgalmát s karakterbeli integritását dicséri. Mindenesetre inkább volt helyén a király oldalán s ott nagyobb szolgálatokat is tehetett hazajának. A király nagyrabecsülte ritka gavallórságáórt; azért, hogy minisztertisztót nem tévesztette össze soha sem a lakáj tiszttel. A felség személyétől is csak azért vált meg, hogy Tiszának megegyengesse az útját a miniszterelnökséghez. Ekkor már beteg ember volt. Nemsokára meghalt Deák Ferenc, a kihez a fiu gyöngéd szeretetével ragaszkodott. A politikában olyan korszak kezdődött, a melynek ugyan ő egyengetett utat, de a melyhez nem kötötte sem emlék, sem remény. Az ő ideje lejárt ; dolgát becsületesen elvégezte, készülhetett a halálra. Es a halál eljött érte, negyedfél évvel a Deák halála után, és kivágott az élők | sorából egy ritka derék, ritka becsületes, ritka lovagias magyar embert. Nagy alkotásokat nem hagyott maga után, de igen: ragyogóan tiszta emlékezetet. Nem volt vezér, csak közharcos, de annak példaszerű. Rászolgált arra a szoborra, a melyet emlékezetének igazi művészember az ihlet óráiban faragott. A szoborért köszönet Darányi Ignácnak és köszönet Fadrusz Jánosnak. A Gondviselés pedig adjoü sok olyan fiat Magyarországnak, a minő Wenckheim Béla, az indigena magyar !