Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-07-11 / 55. szám

Alispáni jelentés. B odoky Zoltán dr. főjegyző olvasta fel az alispáni jelentést, melyből kiemeljük a következőket: juniusban a személybiztonság igen kedvező volt, csak Uj-Kigyóson fordult elő egy súlyos testisórtés. Lopás 13, baleset 9, öngyilkosság 8, tüz 8 esetben fordult elő. Az aratási munkálatok mindenütt kezdetüket vették. Az aratási kilátások a kalászosoknál, oly helyeken, a hol esőzés inkább járt, közepesnek mondható, a hol azonban szárazság volt, de másrészt a hol a rozsda és szorulás fellépett, a termés a közepesen alól marad. Ezt igazolják a helylyel-közel megkisérlett próbaeséplések. Az elmúlt hón sípban a gazdák és munkások között súrlódások, egyenetlenségek nem fordultak elő, munkás kivezetés egy pár esetben történt. Különben a munkások helyzete elég kielégitő, átlag napszám férfiaknak 2 k., nőknek 1 k. 40 fii. Ily körülmények között a legalaposabb a remény arra, hogy az aratási munkálatok, az egész vármegyében teljes rendben, minden zarar nélkül fognak lefolyni. A munkások legnagyobb része elszerződött, szerződés nélkül maradt legnagyobbrészt saját hibájukból— Orosházán 100, Köröstaresán 12, Gyomán 40, Szarvason 100, Gádoroson 125, Békésen 120 munkás, de remélhetőleg még ezek is elhelyezhetők lesznek. A m. kir. törvényhatósági állatorvos jelenti, hogy az állategészségügy kedvezőbb volt, mint májusban, a ragadós betegségek kisebb számban fordultak elő. Kondoroson szórványosan a sertés-orbánc fellépett. Egészségügy. Z ö 1 d y János dr. főorvos jelenti, hogy a közegészségügyi viszonyok jobbak voltak, mint az előző hónapban. A fertőző betegségekben az elhalálozások száma 7°/

0-al volt kevesebb. Leginkább a légzőszervek betegségei fordultak elő, leggyakoribb halálok a tűdővész. Difteriában 3, skarlátban 12, kanyaróban 2, hasihagymázban 1 halálozás fordult elő. A halálozás a betegségek 15°/

0-je. Vörheny volt az uralkodó járvány, de csökkent. A trahomás betegek száma 203 volt. Adózás. Somossy Zsigmond helyettes-pénzügyigazgató jelentése szerint junius hó végéig befizettetett egyenes állami adóbán 1.648.198 kor. 20 fii., hadmentességi dijban 5883 kor. 31 fii. Előbbiben 40.632 koronával, utóbbiban 430 koronával volt kedvezőbb a befizetés, mint az elmúlt óv hasonló szakában. Elemi károk Öcsödről, Gyomáról, Vésztőről és Uj-Kigyósról jelentettek be, a törvényszerű becslést elrendelte. Panasz a vasutakra. Havi ár Lajos kir. főmérnök az utak állapotáról számol be. A posta ellen nem merült fel panasz, de annál több a vasutjáratok ós a távbeszélő ellen. A bizottság a menetrend megváltoztatása érdekében újra felir a kereskedelemügyi miniszterhez. IJjra figyelmébe ajánlja azokat a kivánságokat, melyeket előbbi feliratában kifejtett, különösen pedig a Vé'ztő —Hollódi vonalon a kötegyáni csatlakozást sürgeti. E mellett kéri, hogy a Nagyvárad—Szegedi vonalon, ha már gyorsvonatot nem ad, legalább ugy segitsen a közlekedésen, hogy adóli órákban ahosszas csabai várakozásokatröviditsemeg. A Várad felől jövő vonat 88 percig, a Szeged felől jövő meg pláne 104 percig várakozik Csabán, a legforróbb déli órákban, a mikor a kocsik annyira átizzadnak, hogy közegészségügyi szempontból is szükséges a várakozás megrövidítése. A Máv. aradi üzletvezetősége a vasúti állomások előtti járdák kijavitása és kivilágítása ügyében azt felelte a bizottság átiratára, hogy már intézkedéseket tett a panaszok orvoslása iránt. A telefon javítása. n. törvényhatósági távbeszélő ellen felmerült panaszok orvoslására a nagyváradi postaigazgatóság az áramkörök szaporitását tartja az egyedüli orvosságnak. Be is nyújtott egy tervet a bizottsághoz, mely szerint a kapcsolás ós a beszélés lényegesen megkönnyebbül, ha kiépitik a következő három uj bronz-áramkört: 1. Orosháza—Nagyszénás—Kondoros — Mezőberény 2. Szeghalom—Körösladány — Köröstarcsa — Mezőberény—Békéscsaba 3. Csaba —Gyula. Az uj vezetékek a vármegye hozzájárulása fejében 7178 koro nával terhelné meg az utalapot A kir. íőmérnök azt javasolta, hogy az uj áramkörök létesítése egyelőre h agyassók függőben, legalább addig, mig az állam kiépíti a Nagyvárad—Szegedi interurbán telefont. F á b r y Sándor alispán az önálló intézkedést sürgeti. Ha nagy költséggel létesítettük a telefont, ki is kell elégíteni a közönséget. Különösen jogosult a szarvasi, orosházi és szeghalmi járás panasza, amiken segíteni fognak az uj áramkörök. írjon át a bizottság a törvényhatósághoz, hogy szavazza meg a 7178 kor. hozzájárulást. G e i s z t Gyula : A telefonnal sok a baj és fél, hogy alaposan most se lesz segítve. Direkt összeköttetést szeretne a községek között létesíteni, igy tökéletes volna a távbeszélő. II a v i á r Lajos főmérnök kifejti, hogy külön vezetékeket kellene építeni a közvetlen kapcsolás elérhetésére, ez pedig lehetetlen. F á b r y Sándor alispán abban látja az anomáliák legfőbb okát, hogy járások szerint vannak a központok, de ezen lehet segíteni parallel hálózatokkal. A közvetlen kapcsolás rengeteg pénzbe kerülne. Haj n a 1 István dr. szeretné, ha a Geiszt által indítványozott megoldás legalább tanulmány tárgyává tétetnék. Rosenthal Ignác: Nem a rendszerben, hanem legtöbb esetben a személyzetben van a hiba, ezt is figyelembe kell venni. De ezen segíteni lehet, ha panaszt emelnek. A bizottság végül elfogadta az alispán javaslatát, vagyis kérni fogja a törvényhatóságtól az uj áramkörök létesítését. A közvetlen kapcsolásra nézve pedig tájékozást kér a postaigazgatóságtól. Tanügyek. Rezei Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a vizsgák az egész megyében jó eredménnyel folytak le. A miniszter a csabai állami leányiskolát hat osztályúvá fejlesztette ki s kinevezte az uj tanítókat R o h a y János békéscsabai r. kat. tanitó nyugdíjaztatott, Tóth Mihály köröstarcsai ref. tanitó korpótlók óimén államsegélyben részesült. Gj'ulavári községet utasították, hogy az állami iskola terveit és költségvetését 9 nap alatt mutassa be. Füzesgyarmat peüig az ovoda terveit köteles bemutatni. A mezőberényi ev. ref. hitközség kórvényét államsegély iránt pártolólag terjesztették fel. özv. Nóvák Ferencnó ós özv. Gorove szül. Nóvák Gizella csabai birtokosok felebbezósét a r. kat. iskolaadó ellen, elutasították. A szeghalmi ovoda. Nagy vitát keltett a szeghalmi Sí ma yovoda ismeretes ügye. A tanfelügyelő beterjesztette Dapsy Gizella óvónő megválasztásának jegyzőkönyvét s az ellene beadott felebbezóst. Javasolja, hogy hagyják- jóvá a választást, mert az a községi szabályrendelet értelmében folyt le. B o d o ky Zoltán főjegyző azt kívánja, hogy előbb szereztessék be az alapító-levél, melyben benne van, hogv a Simay-roko noknak feltétlenül előjoguk van. Rezei Szilviusz tanfelügyelő: az alapítólevél a választás után lett jóváhagyva, tehát az előbbi szabályrendelet az irányadó. Hajnal István dr. a választást helybenhagyandónak véli, mert érvényes szabályrendelet alapján törtónt. Bodoky Zoltán: Az alapitó-levól két óv előtt lett alkotva ós azt Szeghalom község elfogadta. A végrendelkező akaratát mindenek fölött respektálni kell. Zsilinszky Endre dr. jogosnak tartja a felebbezést, a végrendelet folytán a rokonokat előnyben keli részesíteni. K e 11 e r Imre : A végrendelet a kötelező, nem egy helytelen szabályzat, mely ellenkezik a végrendelkező akaratával. L a d i c s György azt indítványozta, hogy döntés előtt kérjék be az alapító levelet. Miután kéznél volt az alapitó-levél, rögtön felolvasták. Lukács György főispán vetett véget a hosszas vitának. Folytonos helyesléssel kísért fejtegetéseiben megvilágította a kórdós minden oldalát Ez egy alapítványi kisdedovoda. Van vógren elet, van alapító-oklevél és van egy kezelési szabályrendelet, csakhogy az az utóbbi a kérdés jogi természetének megítélésére nem lehet irányadó. A végrendelet ós az alapítólevél kizár minden mást, amíg rokon van. Ezzel szemben egy rossz és téves községi keze lési szabályrendelet nem lehet irányadó De még a szabályrendelet értelmében is a rokonoké az előny, a kérdés tehát igy is tisztázva van. Rezei Szilviusz fentartja javaslatát, hogy a választás jóváhagyassók. A bizottság nagy többsége magáévá tette a főispán álláspontját s a v á 1 a sztást megsemmisítvén: uj választást rend elt el. Kimondván egyutlal, hogy amig képesített Simay-rokonok pályáznak, más nem választható. Egyéb jelentések. Jancsovics Péter árvaszéki elnök az árvaszékek működéséről tette meg szokásos jelentését; dr. Z ö 1 d y Géza t. főügyész egy csomó felebbezóst referált; dr. L i s z y Viktor kir. ügyész pedig a fogházak állapotáról számolt be. Ezzel véget ért a gyűlés. Jelen voltak : dr. Lukács György főispán elnöklete alatt: dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán főjegyző Somossy Zsigmond h. pénzügyigazgató, Rezei Szilviusz kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. főmérnök, dr. Zöldy János főorvos, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Liszy Viktor kir ügyész, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Zlinszky István közgazd. előadó, továbbá csákói Geiszt Gyula, dr. Zsilinszky Endre, Kosenthal Ignác, dr. Hajnal István, Keller Imre, Ladics György. Megjegyzések a „Közvizsga a Rudolffőgimnáziumban" cimü cikkre. A Békósmegyei Közlönynek f évi 50-ik számában a helybeli főgimnázium közvizsgálatával foglalkozó cikk jelent meg, a mely sok tekintetben kifogás alá eshetik, a. cikk megjelenésekor, mint minden iskolai év végén s ez idén különösen, rengeteg s időhoz kötött munkahalmaz közepette, nem volt érkezésem, hogy tartalmával foglalkozzam s róla szerény nézetemet formába öntsem. A jelzett cikk szemére veti a főgimn. bizottságnak, hogy a közvizsgálatot újból elevenítette föl s azt ugy a tanári kar, mint az ifjúság felesleges megterhelésére életbe léptette. De hogy mi okból határozta el a főgimn. bizottság a közvizsgálat megtartását, azt a cikkíró nem hozza nyilvánosságra ; pedig az indító oknak a föl nem említése az az eszköz, a melylyel — nem tudom — micsoda hatásra számított a cikkével. Kötelességemnek tartom, hogy erről az indító okról felvilágosítással szolgáljak a t. olvasó közönségnek. Országszerte általános a panasz, hogy a szülői ház nem vesz részt az iskola munkájában. Kiváló pedagógusok módokat keresnek arra, mókópp lehetne a s?ülők érdeklődésót, segédkezósót megnyerni az iskola számára. Oly helyeken, a liol a szülők érdeklődése már fel van keltve, közös értekezletek folynak a tanárok ós a szülők közt: miképp lehetne az élet fokozottabb igényeinek megfelelő eredményt mutatni fel ugy a nevelés, mint a tanítás terén ; «tt pedig, a hol az érdeklődés az iskola iránt még nem elég nagy, mindenféle módok után kutatnak : hogy lehetne a szülői házat közelebb hozni az iskolához s segítségét az iskola részére biztositani. A mi igen tisztelt főgimn. bizottságunk, számot vetve a helyi viszonyokkal, a közvizsgálat utján is szándékozott a szülők ós a nagyközönség érdeklődését a főgimnázium iránt ébren tartani és fejleszteni. Tehát a legtisztább, s tegyük hozzá, a kor színvonalán álló szándék vezérelte akkor, a midőn a közvizsgálat megtartását kimondotta. A szóban levő cikk szerint a közvizsga népiskolákba való s onnan plántáltatott át a főgimnáziumba. Ebben tökéletesen igaza van, de ón rá akarok mutatni arra a gondolatmenetre is, a mely a népiskolai közvizsgákból indul ki s elvezet a mienkhez. A bizottság látva azt a nagy érdeklődést, a mely a népiskolai vizsgák iránt városszerte mutatkozott, azon volt, hogy egy hasonló, a közönségnek kedves intézmény behozatalával a főgimnázium iránt is eddiginél nagyobbfokú érdeklődóst támaszszon. Azt akarta elérni, hogy a mi gazdáink is csak oly szeretettel viseltessenek a főgimnázium iránt, a mekkora szeretettel vannak eltelve népiskoláik iránt; magukénak vallják a főgimnáziumot is, necsak a népiskolákat. Ennyit a „Suum cuique" elv érdekében! Hogy a t. főgimnáziumi bizottságnak helyes inditó okból eredt határozata meghozta-e a maga gyümölcsét, az más elbírálás alá esik. E tekintetben részben egyet értek a cikkíró véleményével, mert magam is azt állítom, hogy nem egészen értük el a kitűzött célt. Nem pedig azért, mert kellő tapasztalatokkal ezen a téren nem rendelkezvén, nem sikerült oly programmot összeállítanunk, a mely alkalmatos lett volna arra, hogy nagyobb hallgatóságot vonzon a közvizsgálatra, s a megjelenteket jobban kielégítse. Ha a tanári karnak kellő tapasztalata s az első alkalommal elég ideje is lett volna arra, hogy a jeleztem cél szemp ntjából behatóbban foglalkozzék a közvizsgálattal; ha a programmba csak oly tárgyakat s csak oly részleteket vesz fel, a melyek a közönség szélesebb körének is élvezetet nyújtottak volna, a tulajdonképpeni cél el lett volna érve. De nemcsak a nevelés és tmitás szempontjából, egyébként is igen-igen nagy szüksége van a mi főgimnáziumnknak Békéscsaba társadalmának szíves támogatására. Ne feledjük el, hogy Békéscsaba közönsége hozta létre ezt a mi intézetünket s csak azután járult hozzá a'4 állam. Annyi hálával tehát igenis tartozunk Békéscsaba társadalmának, hogy azért a sok áldozatért, a melyet iskolánk érdekében hozott, némi csekély magunk megerőltetésével — ha kívántatik — élvezhető napot szerezzünk ennek a társadalomnak, annál is inkább, mert ugyanakkor a jelzett magasabb célnak is szolgálatot teszünk. Mint 15 óv óta tagja a gimnáziumi bizottságnak, ugy tapasztaltam, hogy ez a mi bizottságunk soha sem zárkózott el oly érvek elől, a melyek meggyőző hatalmuknál fogva képesek voltak egy vagy más tekintetben fordulatot idézni elő. Lépjen elő a cikkíró s tanácsoljon más módot: hogyan lehetne minálunk a szülők és a társadalom érdeklődését a főgimnázium iránt hatásosabban éleszteni? AZ osztályvizsgálatok, bár nyilvánosak, a felhozott s más egyéb oknál fogva is, nem alkalmatosak a cél elérésére. De ha csak birálgatásnál marad, sohse feledje el, hogy az iskola igen-igen kényes természetű s nem tűri meg, hogy ügyeit a nyilvánosság elé vigyük s olyanok előtt is pertraktáljuk, akik esetleg ferde fogalmat nyerhetnek ^az intézet belső viszonyairól. Szóvá kell tennem végül azt a legnagyobb hibáját a kérdéses cikknek, hogy részben a tanuló-ifjuságra bizza az Ítélet kimondását a főgimnáziumi bizottságnak egyik határozatáról. No ez már pedagógiai szempontból is öreg hiba. „Sapienti sat" erről a dologról. Bukovszky János, igazgató-tanár. Állami tisztviselők mozgalma. — A gyulaiak felhívása. A gyulai állami tisztviselők tudvalevőleg már junius 16-án tartottak népes értekezletet Csák György, kir. tanácsos, pénzügyigazgató elnöklete alatt, amelyen nagy lelkesedéssel csatlakoztak a tordai állami tisztviselők által megindított mozgalomhoz. Junius 30-án újból tartottak értekezletet, a melyen magukévá tették a szegedi állami tisztviselők felhívását egy kongresszus megtartása érdekében és Kiss István számvevőségi főnök indítványára elhatározták, hogy felhívást intéznek az összes hazai állami tisztviselőkhöz a kongresszusnak Szegeden leendő m egtartása iránt. A kongresszusra képviselőkül S om o s s y Zsigmond pónzügyigazgató helyettes, dr. Nyisztor ^dórján törv. biró, dr. Tholt István törv. biró, G ám á n Károly p. ü. fogalmazó, Kiss István számvevőségi főnök és S t e 11 e r Árpád csabai járásbiró küldetett ki. Ezenkivül permanens bizottságot választottak 25 tagból, kikerülendő az összes tisztviselőknek minden egyes alkalommal való összehívását, amely bizottság határoz az összes békesmegyei állami tisztviselők nevében. Ez ülésből kifolyólag a gyulai állami tisztviselők a következő felhívást intézték az ország összes állami tisztviselőihez : Tisztelt kartársak ! A tordai állami tisztviselők mozgalma feltartózhatatlanul vonult végig az egész hazán s a magyar sajtó ezen mozgalom célját móltányosnak, helyesnek, időszerűnek felismerve, felkarolta, magáévá tette abban a mértékben, aminél többet valóban nem kívánhatunk. Köszönet érte a sajtónak, mert ezzel igazán hazafias célt szolgál. A gyulai állami tisztviselők a folyó év junius 16. és 30-án tartott látogatott gyűlésén kimondott, hogy a tordai kezdeményezést helyeslik, ahoz lelkesedéssel hozzájárulnak, 25 tagu intéző, illetve állandóbibizottságot választottak s végre a szegedi kartársak felhívását egy kongresszus tartása érdekében magukóvá tették, a kongresszusnak Szegeden leendő megtartása mellett döntöttek s elhatározták, hogy ily irányban leendő állásfoglalás érdekében felkérik az összes állami tisztviselőket. E határozatból kifolyólag felkéljük a tisztelt kartársakat, szíveskedjenek a kongresszus megtartása iránt gyűlést összehívni s ezen kimondani, hogy a kongresszusnak Szegeden való megtartása mellett döntenek, mert a vidéki tisztviselők kezdeményezték a mozgalmat, illő tehát, hogy a kongresszus is itt tartartassók meg s Szeged városa elóg gócpontja az országnak, hogy alkalmas legyen ily kongresszus tartására ós a mi fő dolog, Szegeden a mozgalom oly kezekbe van letéve, hogy annak dűlőre való jutása iránt teljes bizalommal lehetünk. Határozatukról szíveskedjenek a gyulai intéző-bizottságot, dr. Tholt István kir. törvényszéki biró iutéző alelnök nevére címezve, értesíteni. Végül, minthogy ezen felhívást csak a vármegyék székhelyén levő kartársakhoz intéztük, felkérjük szíveskedjenek ezt az összes vármegyei kartársak között köröztetni. Gyulán, 1901 évi julius hó. Hazafias üdvözlettel: Csák György, kir. tanácsos, pénzügyigazg., elnök. Szabó László, jegyző. * A szarvasi állami tisztviselők a községházán tartották értekezletüket. Elnökké M ó s z á r 0[s Gusztáv járásbiró, alelnökké M a y e r Frigyes adótárnok, jegyzővé Csiszár János adóhivatali tiszt