Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-09-22 / 76. szám

dr. Krcsmárik János szarvasi főszol­gabiró állásáról lemondott, tudomásul vette a gyűlés s buzgó működéséért elismerését fejezte ki. Jóváhagyta Csorvás község határozatát a Prág-fóle földek megvásár­lása iránt; a 125 kat. holdnyi területet 181 parcellában osztják szót s a vételár kifizetésére a község 140.000 koronás köl­csönt vesz fel a Bókósmegyei Takarék­pénztártól. Yógül Orosháza község­nek a Schossberger-fóle birtok megvételé­ből származó kölcsön-ügyót szintón jóvá­hagyta a közgyűlés. — Viziutaink kifejlesztése, Darányi földmivelésügyi miniszter elhatározta, hogy az ország viziutainak hajózhajóvá tételére vonatkozó terveket kidolgoztatja s ennek végzésére külön kirendeltséget állított föl, a kirendeltség vezetésével Fekete Zsig­mond miniszteri osztálytanácsost bizta meg. Vízrajzi viszonyaink ugyanis Magyaror­szágot arra utalják, hogy elsősorban a meg­levő természetes viziutakat kell kifejlesz­teni. Ezért végeztetnek Hármas Körös hajózhatóvá tételére a munkák, melyek ö t millió koronányi költséggel szaporítják természetes viziutainkat. Mig Ausztriában jóformán a Duna hajózható 600 Kilomé­ter hosszúságban, nálunk a Duna 1000, a Száva 700, a Dráva 200, a Tisza 600 ki­lométernyire hosszúságban hajózható s az előleges, hozzávetőleges számítások sze­rint 2000 kilométerrel szaporíthatjuk viziut hálózatunkat tetemesebben kissebb költség­gel, mintha mesterséges csatornákat épí­tünk. Az uj kirendeltség tehát munkához lát, hogy az ország mielőbb megismerhesse, miként természetes viziutaink csatornazá­sával milyen viziuthálózat létesíthető s ez mily költséget igényel ? — Az állami tisztviselők fizetésrendezés. Lapunk hirt adott arról, h-gy a pénzügy­minisztériumban serényen dolgoznak az ál­lami tisztviselők fizetósemlósének módoza­tain. Azóta már kiszivárgott az a hir, hogy a tisztviselők fizetésemelése nem az osztrák minta szerint fog megtörténni, hanem ugy, a hogy Horánszky Nándor szepsi beszédé­ben kijelentette. Az állami tisztviselők fi­zetését tehát a XI— XIH. fizetési osztá­lyig (bezárólag) mintegy 'husz száza lókkal fogják emelni. A többi "fi­zetés osztályban, bár kisebb arányban, szin­tén emelik a fizetési fokozatokat. A pénz­ügyminiszter a fizetésemelésre szükséges pénzforrások előteremtésére szigorú revízió alá vette az egyes minisztériumok költség­vetését és az 1901. évi költségvetés alap­ján erősen redukálta az egyes tárcák költ­ségvetési tételeit. E szigorú revízió folytán tetemes összeget takarít meg a pénzügymi­niszter. — A kereskedelmi és iparkamarából. Az aradi kereskedelmi ós iparkamara a napokban teljes ülést tartott, melyen Bé­késcsabáról Áchim János ós Wagner József voltak jelen. Az érdemleges ügyek során mindenekelőtt az ópitőip ar ren­delésének szabályozását célzó rendelet­tervezetet tárgyalta az ülés. A kamara szükségesnek látja, hogy az ezen ipar terén fennforgó visszásságok és visszaélések or­vosoltassanak, ugy találja azonban, hogy a rendelet nem ezeket szünteti meg, hanem inkább agyon rendszabályozza az építő­mestereket, meg a kőművesmestereket, tehát a képesített iparosokat, Mig ugyanis egy részről a kis- ós nagyközségekben — me­lyekben az ország lakosságának 85 száza­lókja lakik — továbbra is megengedi, hogy az úgynevezett kisebb munkákra jogosított kőművesek, tehát a szakvizsgát nem tett egyének építsenek, addig a vizsgázott építő­mesterek és kőművesmesterek működési kö­rét a mérnökök előnyére tetemesen meg­szorítja. A kamara állást foglalt azon irány­zatnak a szabályzatban kifejezésre jutó tulhajtása ellen és több lényeges kifogást emelt annak szabályai ellen. — Ezután egy egész sereg piaci ós vásári helypónzdij­szabályzat tárgyaltatott, miután a községek részéről valóságos járványszerüsóggel lép fel az a törekvés, hogy jövedelmeink sza­porítása céljából felemeljék a helypónzeket. Ezt akarta Nagyszénás község is, de a kamara a forgalom érdekeit tartva szem előtt, nem járult hozzá, hogy a díjtételek felemeltessenek. — Feliratokat intéz a ka­mara a kereskedelmi miniszterhez, hogy az u. n. vigéctörvénynek a nyomdák, papirkereskedők ós könyvkötők rovására való megkerülése akadályoztassók meg ós ne legyen szabad papírokkal, üzleti köny­vekkel ós íróeszközökkel üzletembereknél azon cim alatt megrendelést gyűjteni, hogy ezek a cikkek az üzlet folytatásához szük­ségesek. Azután kimondta a kamara, hogy a megrendelés-gyűjtési tilalom alól nem tartja kiveendőnek az acetilen vilá­gítást fejlesztő készülékeket. — A vármegye öszi közgyűlése. Már mult számunkban emiitettük, hogy Békés „rmegye törvényhatósági bizottságának rendes őszi közgyűlése október 7-ó n, hétfői napon lesz. Az alispán már tudatta a bizotzsági tagokkal, hogy a főispán a közgyűlés határidejét e napra kitűzte. Meg­említi az alispán, hogy a közgyűlésnek az alispáni jelentés után első tárgyát fogja képezni az 1902. óvi házi pénztári költs ég­vetés és ezzel kapcsolatban a közigaz­gatási szükségletekre előirányzott, szokásos l°/ 0-os vármegyei pótadó megsza­vazása tekintetében való határozathozatal. — Községi jegyzők gyűlése. A bókós­vármegyei községjegyzői egyesület ma, vasárnap tartjarendes évi közgyűlését Gyo­mán. Ugy a közgyűlés, mintáz ezzel kap­csolatosan rendezendő táncmulatság előre­láthatólag népesnek és sikerültnek ígérkezik, amennyiben az összes vármegyebeli jegy­zők élénk érdeklődéssel viseltetnek iránta, sőt megyei életünk kitűnőségei közül is többen megígérték részvételüket. — A kondorosi kat. egyház ünnepe. Kondoros község katolikus hitközségének fényes ünnepe volt e hó 15-én, Mária nevenapján. Ekkor áldotta meg S p e t t Gyula pápai kamarás, ker. esperes, gyomai plébános az uj orgonát, mely Schiefner Ede pápai prelátus, prépost-kanonok bő­kezűségéből, O r s z á g h Antal igen jó nevű nagyváradi orgonaépitő műhelyében készült. Az uj orgona felséges hangja nemcsak a vallásos buzgóság magasztos énekét lesz hivetra Istenhez kisérni, hanem hirdetni fogja az áldott lelkű jótévő kegyességet is, folyton ébren tartja a hitközség háláját iránta, a ki már eddig 16,000 koronát áldo­zott a kondorosi szegény kath. hitközség­nek egyházi célokra. Az orgona megáldás ünnepélyén S p e 11 Gyula mondott remek beszédet, melynek végén az orgona hiva­tásáról szólt, mely az Isten dicsőségére a szivekből feltörő ének kísérete. E beszédre fenséges válasz volt az a gyönyörű Mária­ének, melyet G e i s t Lilly kisasszony oly bájosan, meghatottan énekelt az uj orgona kísérete mellett. Az orgona szakértői felül­vizsgálását 111 ó s y Gyula gyomai ós P r i v 1 e r Pál szarvasi organisták tel­jesítették. — Halálozás. Súlyos veszteség érte a gyulai járás főszolgabiráját,L ukácsEndrót. Edes anyja, özv. Lukács Károlynó, szül. kisjeszeni Jeszenszky Mária hunyt el pén­teken délután 4 órakor Gyulán, élte 65-ik évében. A jó és gondos anya ravatalát könyezve állják körül gyermekei: Endre, dr. Lukács Gyula honvédorvos, Ilona, Mariska férj. Szarvasy Arzénné, Janka, Károly, Mar­git s nagyszámú rokonság. Temetése ma délután 4 órakor megy végbe. — A szarvasi járásbíróság palotája. A napokban érkezett le N o v á k Kamill tör­vényszéki elnökhöz az igazságügyminisz­ter rendelete, melyben felhívja, hogy a szarvasi járásbíróság helyiségeinek építé­sére írja ki az árlejtést. A műszaki ter­vek szerint diszes otthont fog nyerni a bí­róság. Az uj épület egyik legszebb középü­lete lesz Szarvasnak. A városi képviselő­testület a Kossuth- ós Deák Ferenc-utcák összeszögelósónél 770 D-öles telket adott az államkincstárnak s az igazságügyminisz­ter ezen fogja a bíróság ós fogházópület részére szükséges helyiségeket felépíttetni. A paiotaszerű épület diszes homlokzatú emeletes ház lesz, a földszinten a vizsgáló­bíró ós a telekkönyvi hivatal talál elhelye­zést, mig az emeleten a többi hivatalok fognak otthonra lelni. Az előrehaladt idő­szak miatt az építkezést a folyó évben már nem lehet megkezdeni s igy az alapozási munkálatok csak kora tavasszal veszik kez­detűket. — Csabai diákok Aradon. A csabai Ru­dolf-főgimnázium négy felső osztályának tanulói október 5-ón, szombaton, kirándu­lást rendeznek Aradra, ahol megtekin­tik a 13 vértanú szobrát, a vesztőhelyet ós a szabadságharci ereklye-muzeumot. Az aradi gyásznap ötvenkettedik évfordulóján leróják kegyeletük adóját a magyar Gol­gotán. A diákokat Bálás Adám, K a­b o s Bálint és dr. R e 11 Lajos tanárok vezetik a kirándulásban. Esküvő. Kozma Márton békés­csabai vendéglős ma délután 4 órakor ve­zeti oltárhoz Szegeden Fa r k a s Erzsi­két, özv. Farkas Imrénó szegedi ven­dóglősné szép ós kedves leányát. Nagyvárad—Gyula—Orosháza. Nagy­várad város szinügyi-bizottsága meglehetős idegesen tárgyalta gróf Festetich Andor szinészeti felügyelő levelét, melyben abbeli óhaját fejezte ki, hogy mint szini­kerület, Nagyvárad Orosházával kapcsoltassák össze. A levélben többek kö­zött igy ir a felügyelő : „Gyulához hasonló jó nyári állomás válnék Orosházából, mihelyt ott is felépül a színkör. Az illetékes körö - — élén dr. Lukács György békési főispánnal — komolyan foglalkoznak a kérdéssel és biz­ton remélem, hogyajövő óv nyarára az orosházai színkör is fölépül olyan módozatok mellett, mint fölépült pár hónap alatt a gyulai, mi is készek vagyunk e tervet támogatni, előmozdítani, megvalósítani és ebben leg­főképen az a törekvésünk vezet, hogy épen a nagyváradi társulatnak is biztosít­sunk egy jó nyári állomást. A nagyváradi szezon kiterjed 8—8 és fél hónapra, sőt esetleg kiterjeszthető 9-re is; Orosházán eltölthet a társulat 2 hónapot s egy vagy másfél hónapot szüneteljen." A bizottság tagjai közül többen ne­heztelő szavakkal emlékeztek meg a Fes­tetich gróf törekvéseiről, dr. V á r a d j Zsigmond indítványt tett a belügyminisz­terhez intézendő panasz iránt. Somogyi Károly színigazgató kijelentette, hogy csak Gyulával és Orosházával együt­tesen lehetne létrehozni a kapcsolatot, de Gyulát a, felügyelő már Szegednek szánta. H o v á n y i Géza dr. bizottsági elnök felemlíti, hogy érintkezésbe lépett Gyula város vezető embereivel, kik határo­zottan Nagyvárad színtársulatát óhajtják. Erre nézve felkérte a főispánt is, hogy a bókósmegyei főispánnál tegye meg Nagy­várad érdekében a kellő lépéseket Bízzák meg az elnököt, tegye magát érintkezésbe Gyula ós Orosháza város vezetőségével s mikor megállapodásra jutott, tegyen jelen­tést a bizottságnak. Hosszabb vita után elhatározta végül a bizottság : átir dr. Lukács György főispánhoz, hogy lehe­tővé váljék, hogy a nagyváradi színtársulat szezon után a gyulai ós orosházi szinkörök­3en játszók. Mi pedig a szinészeti felügyelő nagy­váradi leveléből tudtuk meg, hogy Oros­házán már a jövő óv nyarán ugyan­olyan színkör, ugyanolyan módozatok mel­lett — tehát állam segély ly el — fog fel­épülni, mint a gyulai. — Ingerlés-e a dobszóval való hirdetés ? Még csak rövid idő előtt napirenden vol­tak az iparhatóságoknál azok a perek, a melyeket az ipartörvónynek ama szakasza alapján akasztottak egyes kereskedők nya­kába, a mely tiltja a „gyors és tömeges vételre ingerlő módon való hirdetést". A kereskedelmi miniszter ugy vetett véget ennek az állapotnák, hogy kötelezővé tette az ily esetekben az illetékes keres edeimi és iparkamara véleményének meghallgatá­sát. Az aradi kamara egy érdekes ily ügy­ben adott legutóbbi ülésén véleményt. Egy gyomai kereskedőt a kót alsó iparható ság hihágás miatt birságra itélt azért, mert üzletét dobszó mellett hirdette. A ka­mara ez ügyben olyan véleményt adott, hogy kisebb helyeken, hol a doboltatás a közhírré tételnek megszokott módja, ez iparkihágást nem képez ós nem büntetendő. — Vérvád Békésen. E címen szenzációs vórvád-mesóről, egy ügynök megtámadta­tásáról és félholtra veréséről közöl cikket szombati számában egyik aradi újság. Béké­sen senki sem tud a dologról. A legilletéke­sebb helyről értesítenek bennünket, hogy a közölt vérvád-mese nem igaz. Valaki felültette az aradi újságot. Pedig kár az ilyen dologgal tréfálni. — A gyulai kaszinó uj kelyisége. A gyulai uri kaszinó mostani helyiség nem mindenben felel meg az igényeknek, de et­től eltekintve, tekintélyes bérösszeget is kell érte fizetni, s miután a háziúr: M i s­kolczy Barna nagyváradi közjegyző a bórfeltótelekből engedni mítsem akar, a kaszinó választmánya dr. Bodoky Zol­tán indítványára elhatározta, hogy a je­lenlegi helyiség bérletét felmondja ós uj lakást vesz fel. A választmány az indít­ványt elfogadta s egyben megköttök szerződóst B1 a u r Gyula pénzügyi titkár­ral, kinek házát óvi 900 koronáért a ka­szinó számára bérbe vették. A kaszinó tagjai közül többen nincsenek megelégedve az uj helyiségekkel, a kaszinó céljaira szűknek, azonfelül elég drágának is talál­ják. Mozgalom indult tehát meg, hogy a mennyiben lehetséges, a kaszinó maradjon továbbra is mostani helyén. — Közgyűlés. Az alsó-fehór-körösi ár­mentesitö, belvizszabályozó és vizhasznositó társulat szeptember hó 30 án délelőtt 10 órakor, Gyulán, saját helyiségében rendes közgyűlést, ezt megelőzőleg választmányi ülést tart. — Az Iparos Olvasókör vasárnapi sike­rült táncmulatságán, mint már említettük, Zsilinszky Mihály államtitkár is meg­jalent városunk több előkelőségének kísé­retében, kiknek szives érdeklődésükért ez uton is hálás köszönetét fejezi ki a ren­dezőség. Jelen voltak a mulatságon: Leányok: Matulai Mariska, Mikulai nővérek, Lamper Ilonka, Andrássi Juliska, Zsiga Erzsike, Ancsin Juczika, Lipták Jucika, Maiina nővérek, Vitális Mariska, Michnai Mariska, Lindenberger Zsófia, Adamik Jolánka, Pleva Tercsike, Soltész Mariska, Lamper Mariska, Hrdlicska Juczika, Oavenda nővérek, Kollár Mariska, Binder Juczika, Török Gizella, Fekete Juczika, Uhrin Zsuzsika, Salamon Erzsike, Fischer Erzsike, Ferenczy Etuska, Kőváry Gizella, Dimitrovics nővérek, Szova Etelka, Szekerka Jucika, Vasas Mariska, Zvaratkó Rózika, Boskó Erzsike, Győri Mariska, Gulyás Erzsike, Nóvák Ilonka. Asszonyok: Adamik Jánosné, Maiina Istvánné, Michnai Istvánné, Lamper Györgyné, özv. Matulay Ferenczné, ifj. Matulay Ferencné, Ferenczy Józsefné, Zlehóvszky Györgyné, Botyánszky Jánosné, özv. Salamon Jánosné, Matyasko Pálné, Bajcsi Gusztávné, Dukon Ferenczné, Makai Ferencné, Brengyák Pálné, Hrdlicska Mihályné, Lamper Pálné, Kinder Károlyné, özv. Boskó Jánosné, özv. Vitális Mihályné, Ancsin Györgyné, Lipták Adámné, Csjer­nyik Jánosné, Durai Pálné, Zsiga Mihályné, Meskó Györgyné. Felülfizettek: Zsilinszky Mihály 20 kor., gróf Wenckheim Erigyes 10 kor., Rosenthal Ignác 10 kor., dr. Urszinyi János 4'40 kor., Varságh Béla 2-40 kor., Mikulai György, Vajda Mihály 2 2 kor., Botyánszky János (kőműves) 1 kor., Blaskó István, Blaskó József, Hajnalfi Gyula, Nemes János, Bren­gyák Pál, dr. Fáy Samu, Korossy László, Tóth Lajos 40-40 fillér. — TassyPál — helyettes koronaügyész. Az igazságszolgáltatás egyik jeles ténye­zőjét: T a s s y Pál dr. nagyváradi kir. • főügyészt, az igazságügyminiszter korona­ügyészi helyettessé nevezte ki. A kiváló jogikészültséggel és szónoki képességgel biró férfi gyorsan halad a hivatalos rang­lépcsőzeten. Alig néhány évvel ezelőtt lett győri táblabiróból nagyváradi törvényszéki elnök; itt szerzett érdemeit méltányolta az igazságügyminiszter, mikor a főügyészségek szervezése alkalmával nagyváradi főügyósz­szé nevezte ki. Ebben az állásában jófomán még meg sem melegedett s már a buda­pesti koronaügyész helyettesévé lett elő­léptetve. Tassy Pál Gyulán is megfordult s legutóbb a juniusi esküdtszéken szerepelt, a mikor a dobozi orgyilkos bűnügyében három órás vádbeszédben, fényes logiká­val bizonyította a vádlott bűnösségét. A nagyváradi főügyészi állásban utódjául dr. W a r g h a Ferenc budapesti főügyészi helyettest emlegetik, ki úgyis mint büntető­jogász, úgyis mint iró igen jóhangzásu névvel bir. — Rejtélyes csontváz. Körösladányban nagy fejtörést okoz pár nap óta egy rej­télyes csontváz, melyet Kovács László gazda a háza előtt, az utcán ásott ki a a földből. A fasor mentén gödröt ásott s alig fél méternyi mélységben egy női csontvázra akadt, mely még teljesen óp ál­lapotban van. A nyakán kalárist ós bros­tüt találtak. Hogy miként és mikor került oda a csontváz, azt kutatja most a ható­ság, mert temető azon a helyen nem volt. Alighanem valami régi bűn titkát fedték fel, ha ugyan ki tudják kutatni. — Békéscsabai közraktárak. Szept. hó 22-ón raktáron levő gabona-, termény- és iparczikkek álladóka 57,000 métermázsa, Ezekre kiadott kölcsönök összege 410,000 korona; áruforgalom ez évben 155,000 mm. — Tüz volt pénteken éjfélkor Békésen. Babaczni István háza gyuladt ki ós égett le. A kár 1000 korona. — Beirás a gazdasági ismétlő Iskolába. A csabai állami elemi fiu- ós leányiskolá­val kapcsolatos gazdasági ismétlő iskolába a bírások szept. hó 23-átói 30-ig eszközöl­tetnek délelőtt 10-től 11 óráig. A fiuk a fiúiskola, a leányok a leányiskola helyisé­gében vétetnek fel. Midőn ezen iskolát a szülők ós a közönség szives figyelmébe aján­lom, tájékoztatás végett megemlítem, hogy ezen iskola az eddigi ismétlő iskolától ab­ban különbözik, hogy a hittan, olvasás, számolás ós irás tanításon kivül suly fek­tetik a gazdának ós háziasszonynak szük­séges gazdasági ágak, ugy mint: szán­tás, vetés, fanemesitós, konyhakertószet, varrás stb. tanítására. Az iskolába felvé­tetnek az elemi iskola VI. osztályát vég­zett oly fiuk ós leányok, kik felsőbb isko­lába nem járnak s kik a törvény rendel­kezése szerint 15 éves korukig az ismétlő iskola látogatására kötelezettek A tanítás díjtalan. Id. S u c h János, igazgató-tanitó. — Tottis és Kren 40 óv óta Budapes­ten fenálló, az egész országban a legjobb hírnévnek örvenaő cég t. olvasóink figyel­mébe ajánlja vászon ós fehérnemű áruhá­zát, valamint gyári raktárát a legmoder­nebb szőnyegekből, bútorszövetekből, füg­gönyökből stb. Egyúttal a n. é. közönség b. tudomására hozzuk, hogy e kiváló cég nagyobb megrendelések ós menyasszonyi kelengyék vételénél direkt levélbeli meg­keresésre megbízottját teljes miutacollek­cióval saját költségére küldi bárhova. — Az óv utolsó negyede annyi újsággal köszönt be, — melyek közt legnagyobb újság az uj országgyűlés lesz, - hogy müveit ember már iga. zán nem lehet el újságolvasás nélkül. Ez alkatomból figyelmébe ajánljuk t. olvasóinknak a kipróbált jó­ságú Pesti Hírlapot, mely első helyet foglal el na­pilapjaink között s legtöbb olvasni valót ad napról, napra, ami nagyon megbecsülendő körülmény a hosz­szu téli estékre való tekintettel. A lap ,minden elő­fizétője, aki három hónapon át a Pesti Hírlapot já­ratta, karácsonyi ajándékul diszes kiállítású nagy ké­pes naptárt kap az 1902-ik évre, mely tehát min­den más karácsonyi- mellékletnél és ajándékkönyv­nél többet ér, mert egész éven át hasznát veszi az olvasó. A Pesti Hirlap előfizetési ára negyedévre 7 korona; október hóra 2 kor. 40 fillér. A Divat Sálon cimü dustartalmu és igen praktikusan szer­kesztett, igen szépen kiállított divatujsággal együtt negyedévre 2 koronával töhb (azaz 9 korona). A kiadóhivatal cirae: Budapest, V., Váci-körüt 78. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom