Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-09-08 / 72. szám

méljegy 1 kor. 60 fill. — A tánczmulatság kezdete fél 9 órakor. — Az ünnepélyre belépti dij nincs. Kedvező'len idö esetén ugy az ünnepély, mint a mulatság a következő vasárnap tartatik meg. — Tüz volt a héten Szarvason T ör ö k András tanyáján, hol nem nagy értékű takarmány égett el. — Bajok egy ártézi kútnál. Körösladány község ártézi kutat fúratott, mely azonban nem felel meg az igényeknek. A község Bartha Pál dévaványai vállalkozóval oly órtélmü szerződést kötött, hogy a nevezett vállalkozó kötelezte magát a község vizszükségletének fedezésére olyan kutat fúrni, mely percenkint 20 liter vizet sz 1gáltat. Amennyiben ennél nagyobb tömeg viz állana rendelkezésre, a többletért megfelelő percent fog részére megáll apittatni. Ha pedig vállalkozása nem sikerülne, ugy kárpótlásul 1600 koronát kap. Bartha fél munkát végzett, mert bár 300 méternél mélyebbre haladt, a kat vizbő-sóge meglehetős csekély, mivel percenként csak 10 litert szolgáltat s attól lehet tartani, hogy idők multával még kevesebb lesz. Miután a fúrást nem volt hajlandó tovább folytatni, Csánki Jenő főszolgabíró szükségét látta annak, hogy a községet a károsodástól megóvja, főleg mivel Birthaa részére kikötött munkabérnek jelentékeny részét már felvette. A kulturinórnöksóg kiküldöttjével megjelent a helyszínén s elrendelte, hogy a vall i'co.íó tulajdonát kép9ző vascsövek, szerszámok ós egyéb furókószülókek csak akkor adassanak ki számára, ha szerzödósózerü kötelezettségének megfelel. A megszorult vállalkozó erre kijelentette,hogy a fúrást mindaddig folytatja, inig olyan bő viz érre akad, mely a szükségletet teljesen fedezi. — Összeégett asszony. Békésen B ok o r Mihálynó csütörtökén háza udvarán szilvalekvárt iőzött. a. kandalóból kipattant szikrától tüzet fogott ruhája. A már 60 éves asszony a kúthoz akart futni, de mire odaért és segitségóre siettek, oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy egy napi iszonyú szenvedés után meghalt. — Békéscsabai közraktárak. Szept. hó 7-én raktáron levő gabona-, termény- ós iparcikkek álladóka 527,000 métermázsa, Ezekre kiadott kölcsönök összege 365000 korona; áruforgalom ez évben 147,500 métermázsa. — Választási mozgalmik. Az országgyűlési választások főkellókót a zászlók képezik. A rózsahegyi; magyar textilipar r. t., a zászlószövetek gyártását oly mérvben bővítette ki, hogy az országnak ebbeli szükségletét teljesen fedezni képes. Ezen hazai iparvállalat, a gyártmány kitűnő minősége és szintartóssága, továbbá^olcsó árak által tűnik ki. A magyar textilipart r. t. központi képviselettel Freidiger Mózes ós fiait Budapest Laudon-utcza 6. bízta meg, kik eddig is a hazai ipar fejlesztése körül nagy érdemeket szereztek. E czég ugy a fővárosban, mint nagyobb vidéki városokban oly cégeknél, kik eddig is zászló el árusításával foglalkoztak, főelárusitó helyeket létesít, ahol megrendeléseket a gyár által megállapított eredeti árak mellett vesznek föl. Bővebb felvilágosítást vagy képes árjegyzéket ingyen ós bérmentve küldenek. A gyomai Don iuán. Orfeum-hölgyek mint tanuk. Másodszor állott a törvényszék előtt a gyomai leánycsábitó : Weinstein Vilmos, de ezúttal egy cseppet sem volt romantikus a vád : lopás vétsége miatt tettek ellene panaszt. íotárgyalási terem tornácán, a tanuk szobáiban pezsgő ós eleven élet hullámzott, mert sokan voltak beidézve. Gyomáról a Lakatos család teljes számban berukkolt. Terka, a szegény megcsalt Torka csendesen ós hallgatagon viselkedett, még az sem hozta ki sodrából, mikor Weinstein budapesti barátnéi fitymáló megjegyzéseket tettek rá. A csábításban utazó kereskedősegéd ellen két vádat is emelt a kir. ügyész. Weinstein meglepő rutinnal védekezett s nem rajta mult, hogy továbbra is a fogház lakója maradt. Nagy segítségére voltak a budapesti „hölgyek" is, kik orfeuménekesnő k-kónt szerepeltek a törvényszéken. Tolvaj gavallér. A gavallér volt gazdája: Halász Oszkár gyomai kereskedő azt panaszolta, hogy azon idő alatt, mig Weinstein nála volt, különböző alkalommal összesen 121 korona értékű divatáru cikket lopott el tőle, melyeket lakásán rejtegetett. Mikor Lakatos Terkát megszöktette, az ellopott holmikat kútba dobta, nehogy árulói legyenek. Nem is tudta volna meg segédje bűnös manipulációit, ha a kutásók az öpszeázott portékára rá nem bukkannak. A csomagokban cipők, harisnyák, nyakkendők, fűző védők, keztyűk, stb. voltak összekötve, melyeknek legnagyobb része összeázott ós e miatt haszonvehetetlennó vált. Mikor Weinsteint a budapesti rendőrség elfogta s a vizsgálati fogság megszüntetése után Gyomára hazament, ajánlatot tett neki, hogy az ellopott cikkek árát megtéríti, csak ne csináljon neki kellemetlenséget. 200 frt kártérítést ígért, melyet a Terka hozományából szándékozott megfizetni. Hilász nem volt hajlandó az egyezségre, hanem feljelentést tett ellene. Weinstein kereken tagadta a lopás vádját s ügyes furfanggal igyekezett kimagyarázni, hogy gazdájának előadása tiszta — k é pz e 1 ő d ó s. Annyit beismert, hogy egyezkedett vele, de nem azért, mintha kártérítést szándékozott volna neki adni. Ebben az időben volt a Lakatos Terka vőlegénye s magától értetődő dolog, hogy szeretett volna közelében maradni. Arra kérte hát Halászt, miután úgyis felmondás nélkül hagyta ott, illőnek tartja őt kárpótolni, viszont ezzel szemben azt kívánta, fogadná vissza üzletébe, hogy legyen jogcíme Terka közelében maradhatni. A barátnőkHalász ezzel szemben mereven megmaradt állítása mellett s az elegánsan kiöltözött vádlott felé fordulva mondotta : — jxzt a nyakkendőt is tőlem lopta, melyet most visel. Weinstein elvörösödött, szó nélkül leoldotta nyakkendőjét s a bíróság asztalára helyezte. Az elnöklő V. Szakmáry Arisztid megkérdezte panaszost: — Miről ismeri meg, hogy a nyakkendő az öű tulajdonát képe te ? — Benne van a cégem jegye. Weinstein szerencséjére a nyakkendőbe semmiféle jegy sem volt s később Csámpai Katalin orfeum-énekesnő erről azt állította hogy ő vette neki Budapesten. Weinstein azt is tagadta, mintha az ellopott holmik egyrószét postán másik kedvesének: Reisz Paulának küldte volna. A szapora nyelvű hölgy szédületes gyorsasággal hadarta: — Nekem sohasem küldött Weinstein semmit. Igaz ugyan, hogy második pesti időzóse alatt nálam szál't meg, de annyira le volt rongyolódva, hogy Csámpaival ketten ruháztuk fel . . . — Ü. rendőrség nem tartott önnél házmotozást ? — De igen, hanem néhány cipő és keztyünél egyebet nem talált. Igaz, hogy ezeket Weinsteintól kaptam, ki szolnoki időzósem alatt lepett meg vele. — Miből pezsgőztek? — Weinsteiimak nem volt pénze, azért ugy segítettünk a dolgon, hogy elmentünk vele egy alsóbbrendű mulatóhelyre, a hol balekokat fogtunk s azokkal fizettettük ki a pezsgő árát . . . Méla akkorddal végezte be vallomását: — Különben Weinstein nagy csélcsap, feldúlta az én családi boldogságomat is, mert a férjemtől elcsábított . . . A Gyomáról beidézett W e i s z Mórné, A k a n t i s z László és Geschmey Mór azonban igazolták, hogy Weinstein tényleg azért alkudozott Halászszal, hogy a tőle lopott árukért kárpótolja. Vőlegény, aki lop. Ezután a Lakató s-család panaszára került a sor. Farkas János azt állította: Weinstein második szökése alkalmával apósától: Lakatos Istvántól 200 frt, tőle pedig 60 frtot lopott. A lopást valószínűleg ugy követte el a vőlegény ur, hogy a szólütött öreg Lakatos feje alól a mellényt kivette s a benne levő pénzt zsebrevágta. Később hozzáment, éppen a csizmáját tisztította s ezt az alkalmat használta fel, hogy a másik szobában levő tárcájából 60 frtot kivegyen; aztán azzal az ürügygyei, hogy a szolgabírósághoz kell mennie, eltávozott s Gyomáról elszökött. Leleplezések. Weinstein nem ismerte be a lopást. Azt vitatta, hogy bosszúból vádolják, mert Lakatos Terkát ott hagyta. Szerette a leányt, de mikor észrevette, hogy a saját kocsisuk is udvarol neki, megutálta s többé tudni sem akart róla, azért hagyta el. Farkas Jánosné nagy hévvel állította : — Csak ez a zsidó lehetett a tolvaj, ugy gyűlölöm, hogy ha a kezembe kaphatnám, megenném, mint a hust. A szegény Terka csendes hangon mondta el vallomását, kijelentette: — Nem gyűlölöm Weinsteint, de az a meggyőződésem, hogy a tolvaj ö volt. Némi komikum vegyült az öreg L ak a t o s n ó vallomásába, ki együgyű őszinteséggel adta elő : — Azzal vette meg a szivem tekintetes törvényszók, mivel azt ígérte, hogy zsidóból keresztény lesz, csak Terkát megkaphassa. Járt is Speth tisztelendő úrhoz, de nekem nagyon gyanús volt, hogy hirtelen visszajött Mondottam is Terkának: nagyon hamar jön ez a zsidó ; de Terka bizott benne és azzal nyugtatott meg: hát édes anyám jó esze van s hamar megtanul mindent. Utólag tudták meg, hogy sohsem volt a tisztelendő urnái, hanem másfele csavargott. Tóth Ferencz kir. alügyész röviden összegezte a tanúvallomásokat s arra a következtetésre jutott, hogy a Halász Oszkár kárára elkövetett lopásokban Weinstein vétkes, azért megbüntetését kérte. K ó h n Mór dr. védőügyvéd hosszabb replikában igyekezett a közvádló érveit megcáfolni, s különösen hangsúlyozta, hogy a Lakatos-család panasza semmivel sincs igazolva, csak bosszúból tették meg feljelentésüket. A törvényszék ítéletét Szakmáry Arisztid hirdette meg. A Halász Oszkár kárára elkövetett lopásban Weinstein bűnösnek mondatott ki, ezért -1 havi fogházra lett elitélve, melyből 3 és fél hónap a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vétetett. A Lakatos-család által emelt vád alól a bíróság felmentette. Az Ítélet jogerős. A rendőrség pedig — amint „elég gyorsan megérkezett" mikor szükség volt reá — bizonyosan tudni fogja a kötelességét a lelketlen felbujtókkal szemben is. Bízzuk ezt csak ő reá. Önkéntes árverési hirdetmény. Szász János tulajdonát képező Békéscsabán, Dombos-utcába 145. szám alatt fekvő sarokház a um ö

l Vérvád Békéscsabán. Grünwald Jakab nyilatkozata. Grünwald Jakab baromfi kereskedő, a csabai vérvád-mese önkéntelen hőse, levelet küldött hozzánk, melyben csütörtöki cikkünk némely részleteit helyreigazítja. Grünwald Jakab igy adja elő az esetet : Hetek óta a cigányok itt Csabán ijesztik a népet, hogy a zsidók keresztény gyermekeket fogdosnak össze, hogy azok vérét vegyék ós ezt mindeddig, habár az egész negyedet felizgatták, senki sem jelentette fel a ,hatóságnak. Én sem tettem volna, mert jól tudom, hogy városunk lakossága sokkal értelmesebb, mintsem hogy ily buta rágalmnkat elhigyjen, de minthogy épen vélem történt meg a sajnálatos eset, kénytelen voltam a feljelentést mbgtenni, a mi a következőket tartalmazza : F. hó 3-án Hursán György békéscsabai lakos felkeresett mezőberónyi-uton levő házamban és távollétemben felkérte családomat, hogy látogassam meg, mert libákat akar nekem eladni. Délután hazaérkezve, elindultam a csillag-utcában levő lakására, s a mint a baptista templomhoz értem, hallom, hogy az utcán lézengő cigányok, a kiket már elhagytam, ordítoznak : „Itt a zsidó, fogjátok meg, üssétek agyon !" Annyira nem gondoltam, hogy ezen lárma engem illet, hogy még megálltam ós körülnéztem, mi lehet ez ; meglátva azonban az utánam rohanó cigány csoportot, nem akarván magamat azok megtámadtatásának kitenni, siettem, hogy előlük elmeneküljek, ami sikerült is, mert Braun Hermann gőzmalmához érve, abban menedéket találtam. A cigánysereg még az udvarba is betolakodott ós csak akkor hagyott fel üldözésemmel, amikor egynehányat közülök kidobtak, de azért a malom előtt zajongtak, mig a rendőrség meg nem érkezett. Az elég gyorsan megérkezett rendőrség előtt a cigányok, akik mellesleg mondva nagyrészt zsidóknál találnak keresetet, elég lármásan hangoztatták, hogy Békésen ós Mezőberényben is agyonütöttek zsidókat ós mostmár C s a b á n a s o r. Es engem csak az lep meg, hogy ezek közül még egyet sem fogtak el. Igaz, hogy a népet eddig nem tudták fellázítani, de a parasztasszonyok közül so kat megijesztettek és különösen gyermekeiket, a kik amint egy szakálas embert megpillantanak, majdnem görcsöket kapnak a nagy rettegéstől. Ha a rendőrség a lelketlen felbujtókat, akik nyilván megrendelésre dolgoznak, nem szigorúan, hanem csakúgy kesztyűs kézzel fogja elővenni, akkor csak azon vesszük észre magunkat, hogy a népnek nagy része elhiszi a vádakat, különösen ha látja, hogy a felbujtóknak semmi bajuk sem esik. Az előadottakból tehát kitűnik, hogy 1. Nem Grünwald Mór, hanem Jakabnak hivnak és nem szatócs, iianem baromfikereskedő vagyok. 2. Az egész krajcáros história, a siró gyermekkel nem igaz, mert én egy általán nem is láttam azt a bizonyos kis leányt. * Igy adja elő a való tényállást Grünwald Jakab, a ki erre kétségkívül a legilletékesebb. A siró gyerekre vonatkozólag meg kell jegyeznünk, hogy a Csillag-utcából szétrepült hirek szerint az egész városban igy volt elterjedve az eset, a mi pedig a krajcáros históriát illeti, arról világosan irtuk, hogy ezt a cigányok állítják. Vagyis : csak olyan mese, mint a többi. Grünwald Jakabot az az aggodalom bántja, hogy ha ő tényleg hozzá nyúlt volna egy ilyen gyerekhez, akkor talán létezhetnének olyan emberek, a kik az ő nyájaskodását feltűnőnek tarthatják, — de azt hisszük, ezen nyilatkozat után nem fognak létezni olyan emberek. 5 szobával ós kellő mellékhelyiségekkel —• amelyen 1550 korona teher van — folyó évi szeptember hó 22-én d. u. 3 órakor a városháza kis tanácstermében önkéntes árverésen el fog adatni, amelyre a venni szándékozók meghivatnak. Kikiáltási ár • 2400 korona. Bővebb felvilágosítás nálam nyerkető. Baukó János, községi esküdt. Árverési hirdetmény. Alulírottak által ezennel közhírré tétetik, miszerint ÖCSÖD község vadászati joga az 1907. évi julius hó 3l-ig bezárólag terjedő időre folyó évi szeptember hó 11-én délelőtti 8 órakor a községháza tanácstermében tartandó nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. Az árverési teltételek a hivatalos órák alatt az első jegyzői irodában megtekinthetők. Öcsöd, 1901. szept. 4. Sóos István, Pap László, jegyző. biró. Pályázati hirdetmény, Békéscsaba nagyközsége által a m. kir. földmives iskolánál tett alapitványos tanulói hely megürülvén, felhívatnak azon békéscsabai születésű szegénysorsu, földműves emberek gyermekei, kik ezen alapitványos ingyenes helyet elnyerni óhajtják, hogy szabályszerű kérvényüket személyesen Békéscsaba elöljárósághoz nyújtsák be. Eorosv László, Zsiros András, elsőjegyző. biró. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldölt bir. végrehajtó az 1881. LX. t-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy : I. a szeghalmi kir. jbíróságnak 1900. V. I. 127/1. sz. végzése folytán Konkoly Jenő békési ügyvéd által képviselt „Békési Népbank" javára Csorba Géza én neje Békássy Lujza szeghalmi lakosok ellen 800 kor. tőke s jár.; II. a szeghalmi kir. jbiróságnak 1901. V. 275/1. sz. végzése folytán dr. Thury Kálmán nagyváradi ügyvéd által képviselt Szirmai és Nagy nagyváradi ozég javárá Csorba Géza ellen 44 kor. a jár.; III. a szeghalmi kir. jbiróságnak 1900. V. I, 86/1. sz. végzése folytán dr. Braun Fülöp budapesti ügyvéd által képviselt „Budapesti kisiparosok takarék- és kölcsönegylete, mint szövetkezet" czég javára Csorba Géza elleu 180 kor. s jár. ; IV. a szeghalmi kir. jbiróságnak 1900. V. I. 671. sz. végzése folytán dr

1 Komlós József nagyváradi ügyvéd által képviselt Walleratein Ferenc nagyváradi czég javára Csorba Géza ellen 131 kor. a jár.; V. a szoghalmi kir. jbiróságuak 1900. V. I. 49/1. sz. végzése folytán dr. Mayer Ernő budapesti ügyvéd által képviselt „Budapesti jobbparti koronatakarék- és hitelszövetkezet" czég javára Csorba Géza ellen 400 kor. s jár.; VI. a szeghalmi kir. jbiróságnak 1900. V. I. 36/1. bz. végzése folytán dr. Berezeli Antal budapesti ügyvéd által képviselt „Kereskedők ós iparosok banktársasága, mint szövetkezet" czég javára Csorba Géza ellen 1200 kor. s jár.; VII. a szeghalmi kir. jbiróság iák 1900. V. I. 7/1. sz. végzése folytán dr. Bachruch Gyula budapesti ügyvéd által képviselt Cseley Pál (budapesti lakos javára Csorba Géza ellen 1200 kor. s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtások folytán Csorba Géza és neje végrehajtást szenvedettektől le- illetve felülfoglalt ós 1192 koronára becsült bútorok s tűzmentes vasszekrényből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Az árverésnek a szeghalmi kir. járásbíróság 1901. V. 203/3, 275/2, 86/3, 1900. V. I. 67/3, V. I. 49'3, V. I. 36/4, 1901. V. 311/2 ós 1901. V. 132/7. sz. kiküldő végzései folytán a helyszínén Szeghalmon, Csorba Géza és neje lakásán leendő eszközlésére 1901. szeptember 13-ik (tizenharmadik) napjáiak délelőtti 9 órája határidőül kitfizetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is 1<» és felülfoglalták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Elsőbbségi igények az árverés megkezdéséig a'ulirott kiküldöttnél Írásban beadandók vagy szóval bejelentendők. Szeghalom, 1901. szept 1. Boros Flórián, kir, bir. végr.