Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-07-04 / 53. szám

dósre a, hazai tenyésztők véleményét is kikérte. A nagybirtokosok, lótenyésztő gazdák és külföldi kereskedőktől beérkező válaszok után fogja az egylet a vásár idejét meghatározni, és pedig vagy szeptember, vagy m á j u s hó elsejére. Érsekújváron tavasszal van a nemzetközi vásár, igy valószínűleg ezt a terminust fogják a külföldiek pártolni, hogy ne kelljen kétszer ide utazniok. Mi csak örömmel üdvözölhetjük ezt a nagyszabású vállalkozást ós kivánjuk annak teljes sikerét. * A gazdasági egylet igazgató-választmánya elintézett több más ügyet is. A titkár előterjesztette az őszi állatkiállitás programját s a választmány elhatározta, hegy az idén Szeghalmon rendezi a szarvasmarha kiállitást, esetleg birka, sertés és baromfi kiállítással is egybekötve. A létesítendő szövetkezet; ügyében hosszú ajánlatot nyújtott be Teván Adolf csabai kereskedő, ki a szövetkezet ingyenes kezelésére vállalkozott. Az ig. vál. köszö nettel vette tudomásul az ajánlatot, de nem bocsájtkozott annak tárgyalásába, hanem utasította a titkárt, hogy a szolnoki ós aradi szövetkezetek tanulmányozása után az őszi közgyűlésen tegyen előterjesztést Szalay József a debreceni, Pfeiffer István a kigyósi ós békési kirándulásról tett jelentést. ^ debrecenieknek köszönőiratot küldtek, gróf W enck h ei m Frigyesnek pedig, továbbá B a n n e r Béla ós E m p e r 1 Ernő tiszttartóknak jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét az egylet. Az alispán áttette az egylethez Bars vármegye köriratát a börzespekulác i ó korlátozására, az aradi egylet pedig a borfogyasztási adók leszállítása érdekében küldött átiratot. Mindkettőt kiadták véleményezésre egy bizottságnak, melynek Z 1 i n s z k y István, K r a f t Viktor, Wagner István és P t' e i f f e r István a tagjai. Több apróbb ügyet tárgyalt még a választmány, köztük a Békéscsabai Takarókpénztár ajánlatát az egylet pénzügyeinek kezelésére, s az Aradi Ipar- és Népbank csabai fiókjának megkeresését az egyleti pénzek elhelyezésére vonatkozólag. a pénzkezelést illetőleg előbb" tanulmányozni fogják az aradiak és szolnokiak eljárását. Választási mozgalmak. Meskó jelölése. A békési kerület képviselője : Meskó László dr. vasárnap tartotta beszámolóját, ugyanakkor újra jelölte őt a békési függetlenségi ós 48-as párt. Szombaton délután érkezett Meskó László Békésre. A vasúti állomásnál megérkezésekor a városi elöljáróság s nagy közönség fogadta. Vasárnap délelőtt tartotta a beszámolót a városháza udvarán, melyet zsúfolásig megtöltöttek a választó polgárok. E. Nagy István községi bíró üdvözlése után Meskó László beszédében erősen kritizálta Ausztriával való viszonyunkat. Ismertette az újonnan hozott törvényeket, foglalkozotta gazdasági helyzettel,az ujonclótszám felemelésével, az uj ágyukkal és a kétévi szolgálati idővel. Az önálló vámterülettől várja az iparnak, de még a földművelésnek is fellendülését. Körülbelül egy óra hosszáig beszólt s beszéde után a választók lelkes ovációban részesítették. A választók nevében dr. Török Gábor pártelnök köszönte meg a képviselőnek beszámolóját, kérvén, hogy továbbra is kitartással küzdjön a 48-as lobogó alatt Méltatván azon kiváló érdemeket, melyeket Meskó László Békósváros érdekeinek felkarolása körül is szerzett: az összegyűlt választópolgárok újra képviselőnek jelölték. Tudósítónk jelentése szerint a régi függetlenségi párt ma is erőien áll s híven kitart Meskó László mellett. A Kecskeméti-féle ós egyéb apró töredékek nagyhangú párt-szervezkedéseit senki sem veszi komolyan. Bartha — Zentán. A gyulai régi (Ugron-fóle) függetlenségi párt jelöltjét: Bartha Miklóst Péter-Pál napján Zentán is képviselőül jelölték. Bartha több bive társaságában jelent meg Zentán s nagysz tbásu programbeszédét tartván, a felajánlott jelöltséget elfogadta. Hát igy már most mi lesz a gyulai jelöltséggel? Melyiket akarja hát tulajdon képen Bartha Miklós? Vagy melyiket fogja az utolsó órában cserbe hagyni ? Gyulát vagy Zentát? Annyi bizonyos, hogy ha Gyulát komolyan venné, akkor nem kereskednék Zentán ! Olvassuk egyik Gyulai lapban (van ott. hál' istennek három is), hogy végre valahára mozog már a szabadelvűpárt! Azaz még csak privát-jellegü diskurzusok folynak, nyílt fellépésről, szervezkedésről és jelölésről — sajnos — szó sem lehet még. Azok a jó urak olyan nyugodtan alusszák nyári álmukat, mintha nem is három hónap, hanem három év múlva lennének a választások. Egy uj jelölt. Vasárnap, a Kossuth-szobor leleplezése alkalmából, néhány belényesi választó felkereste a Nagyszalontán időző Kossuth Ferencet s függetlenségi jelöltet kért tőle. Kossuth Ferenc az éppen jelen lévő Kovács Lajost, a gyulai függetlenségi Kossuth-párt elnökét ajánlotta a belényesieknek. Mariette nem válaszolt ós sirt. Hallgatett Dépréz is. Mariette fülibe egyre csengettek Dépréz szavai. Végre megszólalt • — És ha én is azért a dicsőségért amelyet önnek szerzek, jutalmul azt követelem, hogy szerecsen ? Tudja, Zeneitának, legjobb darabjának a sorsa az ón kezemben van. Egyedül tőlem függ, hogy sikert arat e. Mit tenne ha ón annyira lealacsonyodnám, hogy alkudozni kezdenék önnel ? Dépréz csak mosolygott. — Dicsőséget nem csak egyszer szerezhet az ember . . . Isten vele . . . Higyje el, legjobb lesz ha jó barátok maradunk. Élment. És Meriette nagyon sokáig sirt * A Zenita-t előadták a Folies Párisi ennesben. Az utolsó felvonás vége felé járt, Desroches, a karmester, bármily fehér volt is a haja, nagyon buzgólkodott s lázasan vezényelte a zenekart. A közönség el volt ragadtatva. A zenekartól kezdve föl a legfelső karzatig mindenki lelkesedve hallgatta az előadást Marietta csodálatos szépen énekelt, —- ekkora sikert még soha nem aratott ő sem. — Ez már nem színház többé, — szólt egy hirneves kritikus — maga az élet! A darab véget ért s a közönség szinte őrjöngött, annyira tombolt. Számtalanszor kitapsolták a szerzőt s a szereplőket és Meriettának végül meg kellett ismételnie az utolsó dalt: Azt kivántail, szerelmesem, Hogy a szivem tied legyen . . . alighogy bevégezte a dalt, elővett egy kis tőrt, mely a cigányleány kosztümjéhez hozzátartozott — s a szivébe döfte. A pantini temetőben egy kis, fehér márvány keresztre ez a név van irva: Mariette Darcy. Egyébb semmi. Itt nyugszik az egykor hires fólvilági hölgy .. . S egy ezüstös hajú, fekete ruhás asszony minden tavaszszal fris virágokat ültet a sírjára. Madeleine vetólytársnőjónek meg kellett halnia, mert találkozott „hü férjjel". Szarvasmarha tenyésztésünk a tejszövetkezetek szempontjából, Irta: Bakos Béla. II. Feltéve, hogy ilyen kitenyésztés utján sikerülhet a magyar marhából jó tejelő törzseket létesíteni, ennek gyakorlati haszna a kisebb gazda közönség szempontjából alig lenne, mert ez az eljárás igen hosszadalmas és nagy türelmet ós szaktudást igényel. A magyar marha későn fejlődik. A tinót négy, négy és fél éves kora előtt járomba fogni nem szabad; rnig a nyugati marha három éves korában teljesen kész ökör. Igaz, hogy a magyar ökröt 12 —14 éves koráig is lehet igára használni, míg a nyugatit csak 8—9 éves koráig; de ha azt a foghíjas magyar ökröt kiselejtezés után hízóba fogják, hát annak legalább tizenöt százalékából nem lesz göböly ; lábfájást, meg mindenféle fájást kap, ugy hogy híz lalás előtt el kell vesztegetni, mert még rendes mészárszékre sem való. Ami pedig a selejtezésből hízásra alkalmas, annak kell fél esztendő, míg egészen kihizik. Ezzel szemben a nyugati ökör, melyet 8—9 éves korában, különösen ellustulása miatt ki kell selejtezni, kitűnő hízó anyag és 4—5 hónap alatt teljesen kihizik. Mint hízott, áruért 14—16 fillérrel is töb bet kap a gazda érte, mint a magyar göböly ért. A m igyar marha az istálón tartást nem tűri ugy, mint a nyugati s ezzel a faj tulaj donnái okvetlenül számolni kell annak, aki tejgazdaság berendezésre gondol Nem célja, ezen cikkelynek, hogy a magyar marha felett pálcát törjön. Sőt igen is elismerem, hogy aki haszonnal tenyésztheti, az helyesen teszi ha tenyészti, mert a magyar ökörnek biztos- piaca van. De az alföldi kisgazda egyátalán nem tenyészti, az nem nevel ökröt, hanem a bika borjut mészárosnak adja el. A kivétel oly csekély, hogy figyelmet sem érdemel. Mire jó hát akkor az a miniszteri rendelet, amely tiltja a községeknek és egyeseknek is, hogy más, mint magyar fajta bikát köztenyésztésre tarthassanak ? ) Hiszen a községek epen azok részére tartanak apa állatokat, a kiknek nincs módjukban saját tulajdonul ilyeneket beszerezni, vagyis a kisgazdáknak és részben azon polgároknak, akik tehenet azért tartanak, hogy tejet adjon. Ezek pedig ökröt nem nevelnek. Ezek ugyan a magyar fajta szarvasmarha tenyésztést nem fogják előbbre vinni, akár milyen szép bikák legyenek is a község akláiban Ha például a tótkomlósi csordán végig nézek, alig látok ón abban egy-két tűrhető külsejű magyar tehenet; olyat pedig, amely fajta jelleg tekintetében teljesen megfelelő lenne, egyetlen egyet sem. a mi szemre való tehén van, az többnyire keresztezési ivadék. Ez igy van a többi alföldi községekben is, pedig ezek a községek mindig magyar bikákat és pedig szép bikákat tartottak. Nem is a bikákban van a hiba, hanem egyéb tenyésztési feltótelek kedvezőtlen voltában. így aztán az alföldi községek lakói mig egyrészt tenyósz ós igás állatok eladásából hasznot nem látnak, másrészt jó tejelő marhára sem tehetnek szert. Szerény nézetem szerint épen az alföldi községeknek kellene megengedni, hogy nyugati bikákat ós pedig siementhali vagy berni fajtát tarthassanak, hogy igy azon osztály, mely a tehenet azért tartja, hogy' tejet adjon — és a kisbirtokosok is ide sorozandók — egy' évtized vagy móg rövidebb idő alatt keresztezés utján létre j jött jobb tejelő fajtához juthasson; mert

1 bizony ezek a kis pénzű emberek nem mehetnek Bonyhádra tehénért, annál kevésbé Svájcba. Hát a bikákon kell kezdeni a dolgot. Ha ily módon jobb tejelő tajtához jutott az alföld, akkor a tejszövetkezetek lótesülhetésének legfontosabb előfeltétele meg lesz. a. többi aztán könnyen megy. A tejszövetkezetek nem csupán a tagoknak nyújtanak közvetlen hasznot, hanem nemzetgazdasági szempontból is figyelemre méltó eredményeket mutatnak föl, bizonyítják ezt azok a vidékek, ahol már régebben alakultak ilyen szövetkezetek. A tagok, látván a kézzelfogható hasznot, igyekeznek azt lehetőleg fokozni. Lassankint rájönnek, hogy értékesebb állatok ós jobb tartás mellett viszonylag is nagyobb jövedelem érhető el. Nem fognak irtózni többé az anyagi erejükhöz mórt nagyobb pénz befektetéstől sem. Rá tó.-uek a mesterséges takarmány termelésre, ez szükségképen maga után vonja a rendszeres trágyázást és jobb talajmivelóst. Jó szülőktől származott növendék állataikat jó áron, tenyószcélra is eladhatják. A tej szövetkezetek alakítása a legalkalmasabb mód a kisgazdákat az inten zioebb q r/.dalkodásra rávezetni. Az állam azonban, miután egyrészt különös kedvezményekkel a tejszövetkezetek létesítését előmozdítani igyekszik, másrészt ne zárkózzon el attól, hogy a megalakulás előföltételót — a szarvasmarha állomány jobb tejelővé átalakítását is elősegítse ott, ahol különben tej szövetkezetek" nagyon nehezen, vagy nem olyan számmal ahogy kellene, vagy sehogysem jöhetnek létre: épen a magyar alföldön. pályázó elnyerhet egy-egy helyet a Tanitók Házában. Több kisebb ügy elintézése után a gyűlés véget ért. A gyűlés után Bezey Szilviusz kir. tanfelügyelő a gyűlésen részt vett tanítókat a Fiume-szállóban megvendégelte, kedélyesen töltvén közöttük néhány órát. Tanítók gyűlése. - Julius 2. A Bókésvármegyei Altalános TanitóEgyesület igazgató-bizottsága kedden délután 3 órakor, a békéscsabai állami népiskolában fontos ülést tartott. Képviselve voltak : Békéscsaba, Gyoma, Gyula és Orosháza. Láng Gusztáv egyesületi elnök 'üdvözölte a megjelenteket, liülönösen Eezey Szilviusz kir. tanfelügyelőt, az egyesület diszelnökét, a ki mindig szívesen jelenik meg ott, hol a tanügy előmozdításáról van szó. . Eezey Szilviusz az egyesület adminisztratív ügyére vonatkozólag három indítványt tett s az ig. bizottság mind a háromat elfogadta. A többek közt arra is kérte a tanítókat, hogy minden áilásváltozást jelentsenek be nála, hogy a tanítókról vezetett törzskönyv helyesen vezethető legyen. A mi minden tanitó saját érdekében áll. Tudomásul vették a Békéscsabai Muzeum Egyesület átiratát, melyben felkéretnek a tanitók, hogy a Muzeum érdekében tevékenykedjenek. A gyűlés legfontosabb tárgya volt a Tanitók Házában biró szobaalap jótéteményének odaítélése. Nevezett jótéteményért ketten pályáztak : D o n n e r Kornél, Donner Lajos csabai polg. isk. igazgató fia, negyedéves műegyetemi hallgató, és N ómeth István, Németh Lajos csabai nyugalmazott tanitó fia, másodéves joghallgató. Titkos szavazásra kerülvén az ügy, a jótéteményre Donner Kornélt ajánlotta a bizottság. Megjegyezzük itt, hogy a békéscsabai járáskör, mint az Eötvös-alap 4 drb. részjegy tulajdonosa, szintén jogosult valakit a Tanitók Házába való felvételre ajánlani. A járáskör még a mult héten tartott gyűlésén élt ezen jogával ós határozatilag ki mondotta, hogy azt fogja ajánlani, kit az igazgató-bizottság nem ajánl, igy mindkét ÚJDONSÁGOK. — Rendkívüli közgyűlések. Egymást követik a vármegyén a rendkívüli közgyűlések, melyek összehívását egy-egy sürgősebb tárgy teszi szükségessé ebben a kánikulai melegben. A tegnap, szerdán délelőtt dr. Lukács György főispán elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésen is alig jelent meg a hivatalos embereken kívül még néhány bizottsági tag s röviden, vita nélkül tárgyalták le a 9 ügyet, elfogadván az előadók javaslatait. Ezúttal a Gyulán tervezett főgimnázium ügye tette szükségessé a gyűlés egybehivását, mely egyhangúlag, vita nélkül hagyta jóvá Gyulaváros ismeretes határozatát a gimnáziumra való hozzájárulás tárgyában. — Julius 20-án, szombaton ismét tart a vármegye rendkívüli közgyűlést, melynek az orosháziak földvótele lesz a tárgya. — Harmincévas találkozó. Tizenhármán azok közül, a kik 1871-ben a szarvasi evang. főgimnáziumban érettségi vizsgát tettek, most Péter-Pál napján, harminc év után, ismét találkoztak Szarvason. H irmindketten tettek akkor érettségi vizsgát, közülök tizenketten elhaltak, hatan nem jelenhettek meg a találkozón, akkori tanáraik közül már csak hárman vannak életben: Zsilinszky Mihály államtitkár, B e n k a Gyula igazgató és L á n y i Gusztáv tanár. A főgimnázium dísztermében gyűltek össze tizenhármán, a következők: Alt Miksa mérnök, Benczúr Sándor járásb. irnok, dr. Blattner Ármin orvos, Brengarten Henrik közs. jegyző, Delhányi Béla nyug. adótiszt, Elefánt László közalapítványi tiszt, dr. Engel Jakab ügyvéd, dr. Klein Ignác ügyvéd, dr. Kerényi Soma ügyvéd, Kossá József adótárnok, Mérő Lipót a Telefon Hírmondó rószv.-társaság igazgatója, dr. Szalai Sámuel közjegyző, dr. Túri Manó orvos. A díszteremben üdvözölték B e n k a_ Gyulát ós Lányi Gusztávot, kik meghatottan válaszoltak egykori tanítványaiknak. Z s i 1 i n s z k y Mihály államtitkár, kit szintén meghívtak a találkozóra, meleg hangú táviratban fejezte ki sajnálatát, hogy nem jöhetett el s üdvözölte volt tanítványait. Az üdvözlés után hálaadó istentiszteletet hallgattak, aztán lefényképesztettók magukat, majd kivonultak a temetőbe s megkoszorúzták elhalt tanáraik és iskolatársaik sírját. Este vidám lakomán elevenítették fel a régi emlékeket és a régi barátságot. Elhatározták, hogy tíz óv után ismét találkozni fognak s Benka ösztöndíj alaphoz mind a tizenhármán 10 — 10 koronával járultak hozzá. — Részt akart venni a harmincéves találkozón Szakái Mihály szentesi jegyző is, útközben azonban sajnálatos baleset érte: felfordult a kocsija s oly szerencsétlenül bukott az országútra, hogy eltörte a lábát. — A szeghalmi tagosítás befejezése. Az úrbéri bizottságnak heteken át tartó megfeszített fáradozás után sikerült a hitelesítési eljárást befejezni. A közbirtokosság 9/i

0-ed része meg van elégedve, hogy a sok izgalmat, keserűséget és szenvedélyt felkavaró ügy végre lekerült a napirendről. Tholt István dr. úrbéri biró nagy önmegtagadással igyekezett az elégedetlenkedőket lecsillapítani s ez sok esetben sikerült is neKÍ. Vannak ugyan néhányan, kik a bizottság pártatlan eljárása dacára sérelmesnek tartják magukra nézve a tagosítást jelen alakjában, s előterjesztéssel éltek az úrbéri biró határozata ellen, azonban ezek száma oly csekély és vélt sérelmeik oly ingatag alapokon állanak, hogy sikerre nem igen lehet kilátásuk. Tholt Istvának sikerült a Berettyó vizszabályozó társulatnál kieszközölni, hogy a régi rozoga ós félig elbontott híd helyett a társulat ujat épit a Berettyón, s ezzel lehetővé teszi azoknak a birtokosoknak, kik az ugynevazett „szlukai" határrészén bírnak ingatlansággal, birtokaik könnyű kezelését. A hitelesítési eljárás befejeztével Kovács Gyula mondott köszönetet a bizottság önzetlen működéséért, s az úrbéri biró tiszteletére társas összejövetelt akart rendezni, azonban dr. Tholt kérte, hogy a megtiszteltetésnek erről a módjáról mondjanak le.