Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-03-28 / 25. szám

hogy a közgyűlésnek bemutathatok legyenek. A vitát névszerinti szavazás rekesztette be s a választmány 25 szóval 4 ellen jóváhagyta az elnök által bemutatott házvételi szerződést. Igennel szavaztak : Sztraka György, Haraszti Sándor, Seiler Elek, Szabó János, Lavatka Gyula, Kocziszky Mihály, Lavatka József, Stojanovits Gyula, Reisz Simon, Fejér Béla, Banner Béla, Fábry Károly, Reiner Béla, Áchim Gusztáv, Such Kálmán, Morvay Mihály, Rosenthal Ignácz, Bakucz Tivadar, Vidovszky Károly, Varságh Béla, Kiss László, Kovács L. Mihály, Korosy László, Ursziny János, Sailer Gyula. Nemmel szavaztak: Beliczey Géza, Szalay József, Beliczey Rezső, Sohár Kálmán. Nem szavazott: Emperl Ernő. Elhatározta ezután a választmány, hogy megkeresi a vármegyét: engededje meg, hogy az általa örök időkre ajándékozott régi házat elcserélhesse, azaz eladhassa. Nagyobb vitát keltett, hogy a választmány által most már jóváhagyott házvételt bocsássák-e még a közgyűlés jóváhagyása alá is, vagy csak tudomásvétel céljából jelentsék be ? Miután az alapszabályok ezirányban semmiféle útmutatással nem szolgálnak, ezt is szavazással döntötték el És pedig 14 szóval 9 ellen ugy határoztak, hogy a közgyűlésnek csak tudomásvétel céljából jelentik be az ügyet. Végül egyhangú határozattal mondta ki a választmány, hogy az építkezés ü g y é t is eldöntöttnek tekinti, azt kivánja és szükségesnek tartja. A tervek elkészítésére bizottságot küldtek ki, melynék dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt tagjai : Áchim Gusztáv, Beliczey Géza, Fábry Károly, Fejér Béla, H a v i a r Lajos, Kocziszky Mihály, Rosenthal Ignác. A titkári állás. AZ ig.-elnök ezután a titkári állás betöltésére nézve tett előterjesztést. Az alapszabályok szerint az ig. vál. joga a titkár-választás. Bemutatta a pályázati hirdetményt. Többek hozzászólása után a választmány tudomásul vette a pályázati hirdetményt, mely helyi és szaklapokban közzé fog tétetni. A pályázati határidő április 15 s még április hó folyamán meg lesz a választás is. Emperl Ernő felszólalásából kifolyólag kimondta a választmány, hogy az alapszabályokat — melyek részben hiányosak, részben elavultak — revizió alá veszi. Az uj alapszabálytervezet kidolgozására bizottságot küldtek ki, melynek tagjai: Banner Béla, Beliczey Géza, Emperl Ernő, Fábry Károly, Lavatka Gyula, Rosenthal Ignác, Seiler Elek, Szabó János, Ursziny János. Lóversenyek. Beliczey Géza a kiküldött bizottság nevében tett előterjesztést a lóversenyek dolgában. Miután az a törekvés egyelőre nem biztat sikerrel, hogy a csabai pálya a Magyar Lovasegyletnél bejegyzett legitim pályák sorába felvétessék, azt indítványozza a bizottság, hogy az egylet kizárólag csak békésmegyei gazdák részére rendezzen lóversenyeket. Ho«szu vita indult ki ebből is. Zsilinszky Endre veszélyesnek tartja az idegenek kizárását, mert nem fognak a versenyek sikerülni. Fel kellene szólitani a vármegyei nagyobb községeket: nem volnának-e hajlandók támogatni az egyletet, ha az idén ott rendezne lóversenyt? Vidovszky Károly és Emperl Ernő a békésmegyei lóverseny mellett szólnak ; Morvay Mihály a ló-kiállitásokat és dijazásokat fontosabbnak tartja; S z a1 ay József és Sztraka György felszólalása után Belicz ey Rezső közbevetőleg indítványozza, hogy ne döntsön végleg a választmány, csak az idénre mondja ki, hogy a vidéken rendez lóversenyt és, azon csakis békésmegyei gazdák lovai futhatnak. Ezt el is fogadták. Fel fogják tehát szólitani a nagyobb községeket, hogy hajlandók-e az egyletet a lóverseny rendezésében — melyen ezúttal csak békésmegyei gazdák futtathatnak — támogatni'? Ezzel a gyűlés véget ért. á „Békésmegyei Közlöny" táviratai Politikai affér. Budapest, március 27. (Saj. tud. táv.) Bécsből érdekes politikai affér hirét hozza a táviró. Klofác cseh képviselő a minap eginterpellálta a Reichsrathban az osztrák honvédelmi minisztert, hogy egy katonatiszt brutálisan viselkedett egy közkatonával. A tiszt ma provokáltatta Kofáeot. A párbaj holnap lesz. Márciusi tél. Budapest, március 27. (Saj. tud. táv.) Budapesten az éjjel havazott Bécsből és Innsbruckból szintén azt jelentik a táviratok, hogy az éjjel erősen havazott s valóságos téli idő jár. Meghalt a burokért. Budapest, március 27. (Saját tud. táv.) Nápolyból jelentik, hogy egy Yo o s Ferenc nevű magyar ember meghalt az ottani kórházban. AZ elhalt a búr háború sebesültje volt, mint magyar önkéntes harcolt a burok oldalán és sebesülése miatt akart haza jönni. A gyulai kötött és szövött iparáru részvénytársatág közgyűlése. Megyénk egyik legifjabb ipar vállalata, a gyulai kötött ós szövött áru részvénytársaság hétfőn tartotta meg első közgyűlését. Mintegy 26 részvényes volt jelen, kik 522 részvényt képviseltek. A gyűlést a vállalat elnöke: Lukács György főispán nyitotta meg, ki a tőle megszokott ékesszólással fejtegette a részvénytársaság feladatát s az eddig elért eredményeket. A főispán megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a vállalat életképesnek bizonyult s nemcsak a magyar ipar fejlesztéséhez járul hozzá, hanem a város közgazdasági viszonyait is jelentékenyen felinditi, mert olyan iparágat honositott meg, mely a szegényebb sorsú családoknak kenyeret biztosit. Az a céltudatos eljárás, mely a gyár vezetésében nyilvánul, kizárólag az igazgatóság érdeme s meleg elismeréssel adózott annak a tevékenységnek, melyet a gyár felvirágoztatása érdekében az igazgatóság kifejtett. Ezután "W eisz Mór vezérigazgató jelentése olvastatott fel. Morvay István olvasta fel a szépen kidolgozott, tartalmas előterjesztést. Weisz Mór igazgató hangsúlyozta, hogy az igazgatóság mérleget nem készített, miután nincs még egy éve sem, hogy a részvénytársaság megalakult, s a törvény csak egy óv elteltével követeli a mérleg összeállítását. Csupán azt akarták most a közgyűlés tudomására hozni, hogy mire fordították a befizetett 50.000 k. alaptőkét. A jelentésből érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy a részvénytársaság a régi törvényszék rozoga épületének átalakítására 3300 koronát íorditott, vételár törlesztésbe 9600 koronát fizetett, a berendezés 4150 koronát emésztett fel, kötőgépek beszerzésére 9177 k., nyers anyagok árában pedig 9600 k. fizetett ki. A gyár helyiségében 78 munkásnö talál foglalkozást, kik kifogástalan minőségű cikkeket készítenek. A forgalom fokozatosan emelkedik, s a gyár készítményei Gyulán, B.-Csabán, Szarvason, H.-M.-Vásárhelyen, Aradon, Temesváron, Nagy-Váradon, Brassóban, Budapesten, Kolozsváron stb. kerülnek forgalomba s az áru k j óminőségüknél togva általános elismerésben részesülnek. Az igazgatóság jelentésének felolvasása után dr. FolmannJános inditványozta, hogy Hegedűs kereskedelmi minisztera nek azon tényeért, mert a gyár részér5000 kor. á llamsegélyt utalványozott, e közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezze ki köszönetét. az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Végül választásokra került a sor. R e i s n e r Zsigmond ügyvivő -igazgató állásáról elfoglaltságánál fogva lemondott s azt nem volt hajlandó újból elfogadni. A közgyűlés helyette Schwimmer n.rnoldot választotta meg, mig a felügyelő bizottság elnökévé S z é n á s i József lett. A gyár műszaki dolgait Schwartz Adolf végzi nagyszakértelemmel, ki W e i sz Mórral együtt ambiciój át helyezi abba, hogy ez az életrevaló vállalat ugy a részvényeseknek, mint a magyar iparnak hasznára váljék s a magyar névnek becsületet szerezzen. Nök az egyetemen. - Korkép. Közoktatásunk a fejlődésnek legmagasabb kakasülőjón áll: „Nők az egyetemen!" Ez a mi kultúránknak hármas koronája. Igaz ugyan, hogy van a mi közokkalap messze elgurult, a virágos tavaszi kabáton, az ing hófehér páncélján csúnya foltok éktelenkedtek. Az orvos a szerszámait mosogatta a patak vizében. Hirtelen megrezzent Gózony. Mintha a |felesóge nevét mondta volna valaki. Hátra fordult. A tisztek suttogtak egymás közt valamiről. A mikor Gózonyt észrevették, hirtelen elhallgattak, aztán hozzáléptek s kezet szorítottak vele, pár közömbös szót mondva. Gózony alig értette, mit mondanak, a felesége nev • csengett még fülében. Martinovics aztán karon fogta s a kocsihoz vezette. — Nagyon izgatott vagy még. Majd velem jösz egy kicsit a kaszinóba. — De haza kell mennem. — Ábrahám már előrement, hogy értesítse a feleségedet a dologról. — A feleségemet? Ábrahám ? — No igen, igy beszéltük meg. Nem volna tanácsos, ha most mindjárt ilyen izgatott állapotban . . . — De hát mit akartok ti a feleségemmel ? Martinovics az ajkába harapott. — Semmit, de tudod, mégis egy ilyen esemény .... Végre is, Alpár jó barátja volt . . . Gózony aztán nem szólt többt az egész uton. Csak a mikor a kocsi megállt a kaszinó előtt, mondta : — Te tulaj donképen azt hiszed, hogy Alpár a feleségem kedvese volt s ezért öltem meg. Martinovics zavarba jött, de Gózony, a mikor kiszálltak, ennyit mondott még: — Ostobaság. Fenn a kaszinóban nagy lárma volt, mintha erősen vitatkoztak volna valamin. Mikor beléptek, hirtelen csönd lett. Néhányan felkeltek és megszorították Gózony kezét, a ki gépiesen viszonozta. Szórakozott volt, nyugtalan és ideges. Bántotta ez a sok ismerős arc, mely mind ugyanazt kérdezte tőle. Pár perc múlva távozott a kaszinóból. Martinovics tartóztatni akarta, de szárazon visszautasította. Egy bérkocsiba vetette magát s haza hajtatott. Útközben ezer kinzó gondolat cikkázoti agyában. Milyen ocsmányság, gondolta s végtelen keserűséget érzett a világ ellen. Mi közük ehhez a dologhoz ? Miért avatkoznak be más ember családi ügyeibe ? Lám, ő maga sohasem jött volna erre a gondolatra. S a jó barátok, a kedves cimborák iine gondoskodnak, hogy legyen miről tépelődnie . . . Tépelődni ? Ah, nevetség. Alpár ós Ilona, — képtelen dolog. Igaz, hogy a hivatal nagyon elfoglalta az utóbbi időben, nem is fiatal házasok már, hogy érzelegjenek, de szeretik egymást, bizonyos. Csöngetett a lakás ajtaján, a szobalány nyitotta ki. — Itt van még Ábrahám ur ? — kérdezte. — O kérem, már félórával ezelőtt elment. Aztán a nagysága is elment. — A nagyságos asszony nincs ithon ? Olyan erős hangon kiáltotta ezt, hogy a szobaleány ijedten hebegte : — Nincs itthon . . . kérem szépen . . . elment ... én nem tudom ho'vá ment . . . — Jól van. Ha elment, hát majd vissza fog jönni. Becsapta az ajtót maga után s nagy lépésekkel ment a szobába Mit jelent az, hogy Hona elment, miután Ábrahámmal beszélt ? Oh Istenem . . . Leroskadt egy karosszékbe s homlokát kezei közé szorította. Iszonyúan nyilallott a fejében. Ugy maradt egy ideig, aztán hirtelen felkelt s átment a felesége szobájába. Ott voltak ruhái a fogason, a szekrényben, a könyv, melyet imént olvasott, még nyitva a pamlagon, a levelei szétszórva kis rokokó Íróasztalán ... ah, milyen gondolat is ! Bizonyosan halaszthatatlan dolga akadt a városban ós most mindjárt itthon lesz. Mindjárt, igen ... De mi ez ? Egy levél az asztalon. „Férjemnek" ez van a boritókra írva. Neki szól ez a levél ? Reszkető kézzel bontotta fel s olvasta ? - „Mire ezt a levelet olvasod, én már nem vagyok a városban. Elutaztam, hová, ne tudakold. Ábrahám elmondta,' hogy megölted Alpárt, igy hát mindent tudsz és bosszút is áltál. Nem merek szemed elé kerülni, bűnösségem tudata lesújt ós öszetör. Nem védelmezem magamat, méltatlan vagyok hozzád, de nem tehetek róla. Vess követ utánam, átkozd meg emlékemet, ón áldani foglak a távolból. Mariskát neked hagyom, nem volt bátorságom magammal vinni. Oda, a hova én megyek, nem vihetem. Bucsut veszek tőle is, örökre. Mond neki, hogy anyja meghalt. Ilona? Elolvasta kétszer, elolvasta háromszor, még mindig nem értette. Iszonyúan lüktetett a halántéka, táncot jártak szeme előtt a betűk, a bútorok, a sok aprócseprő, filigrán, illatos nipp, a képek ós csipkés függönyök. — Ilonám! Edes Ilonám ! — kiáltott recsegő, durva hangon s tárt karokkal tántorgott az ablakhoz. . Felszakította az ablakot. Erős tavaszi levegő áramlott be kívülről, napfény és ibolyaillat Az utcán nyüzsgöt a járókelő nép, az asszonyok ruhái suhogtak, a férfiak sugárzó arccal, lf -un haladtak ós mólyen tekintettek az asszonyok szemeibe. Március volt odakinn, az illatos ós édes, a boldog március és Gózony, miközben teleszívta tüdejét a friss levegővel, megértette, hogy ez az áruló alattomos napfény, ez a szóicsap márciusi szellő lopta meg őt, beszüremkezve lakásába, otthonába, szivébe, megmérgezte nyugalmát, feldúlva boldogságát, kiröpítve családi fészkéből a szép, dagadó, pelyhes galambot, mely valaha az övé volt, de most már elszállt és nem tér vissza többé . . . tatásunknak egy kis fogyatkozása némely tekintetben. Például: a tanítók sok helyütt éheznek, másutt nincs is tanitó és a gyermekek felnőnek boldog tudatlanságban. Oláhjaink nem tudnak magyarul, — de ez mind csekélység. Fődolog, hogy a leányok tudják, ki volt Radamanthysz és mikor született Thalész ! Már ezután bizony megváltozik a dolgok sora. Nem elég, hogy a leány szép s izdag legyen, diploma is kell neki, mert: „Turi vásár sátor nélkül, Mit ér a lány diploma nélkül ?• Igy énekeljük ezt ezután. Az éneklésről jut eszembe, hogy a népdalok is át fognak alakulni a megváltozott körülményekhez képest. Az érettségit tett maturás kisasszonyok, kik az egyetemre utaznak, ezt a nótát fogják énekelni a robogó vonaton: Zsindelyezik az egyetem tetejét, Mind elviszik a leányok elejét. Maradt otthon kettő-három nyomorult . . . Vasfazékra még az ég is beborult. Ü szerelmes udvarló pedig a következő nótával tartóztatja vissza: Ne menj rózsám egyetemre, Gyönge vagy még a betűre. Ha elrontod 'gyönge szemed, Hordhatod a pápaszemet. Ha pedig az egyetemi polgár belebolondul a sárgacipős i'gyetemi polgárnőbe, bizonyos, hogy ezt a nótát dalolja: Ezt az egyetemet járom én, Ezt a barna kis lányt várom én, Ez a barna kis lány philolog, Az én szivem érte sanyarog . . . A többi nóták szövege is nagy változáson megy keresztül. Az iszákos férj vígan danol a korcsmában, mert hát : Azért csillag, hogy ragyogjon, Azért asszony, hogy - tanuljon, Azért került e világra, Hogy keressen az urára Urára! Azon t. előfizetőinkhez, kiknek az előfizetése lejár, azt a tiszteletteljes kérelmet intézzük hogy előfizetés megújítása-iráut lehetőleg azonnal intézkedni szíveskedjenek, hogy lapunkat továbbra is pontosan megküldhessük. ÚJDONSÁGOK. A Zenekör koncertje. Szombaton este lesz a Vigadó nagytermében a békés-csabai Zenekör első nagy koncertje. A nyilvánosság előtt ugyan bemutatkozott már a tanítók estélyen ez az ifjú müvósz-egyesület, első nagyobb és önálló szereplése azonban a szombati lesz, amikor egy egész estét kitöltő műsorral fogja szórakoztatni közönségünket. Azt hisszük, hogy az a meleg rokonszenv, melylyel a közönség e művészeti kulturális célokat szolgáló uj egyesület eszméjét felkarolta, fokozottabb mórtékben fog megnyilvánulni a szombati hangversenyen, mely után véglegesen meg is alakul a Zenekör. Ez a megalakulás kulturális fejlődésünknek minden esetre örvendetes és jelentős mozzanata. A hangverseny érdekesen összeállított műsora a következő: 1. Hét sváb. Induló. Milöcker K. 2. Magyar opera-egyveleg. Átirta Irsa Ferenc karnagy. 3. Mazurka. Schrammel. 4. Magyar népdalok. 5. Kávéházi csevegés. Reimann R. 6. Nők a hangversenyen. Irsa József. 7. Mártha. Flotow F. A Zenekör muzsikusai hónapok óta nagy ambícióval készülnek erre a hangversenyre, hogy méltóképen mutatkozhassanak be közönségünknek. Az estély pontban 8 órakor kezdődik s teritett asztalok mellett fog lefolyni; belópődij személyenkint 2 korona, családjegy 5 kor. * A Zenekör nyilvános egyesületté való megalakulása érdekében hétfőn délelőtt Keresztes Ferenc elnöklete alatt ülést tartott, melyen a kiküldött albizottság előterjesztette ós felolvasta az alapszabályokat, melyet a kör, alapos megvitatás után, véglegesesen elfogadott. Az alapszabályokban három féle tagság van megállapítva : működő, alapító ós pártoló-tagság. Az alapító tagdijat 25 koronában, a pártoló tagdijat évi 4 koronában állapították meg.