Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-06-13 / 47. szám

Adózás. Csák György kir. pénzügyigazgató jelentése szerint május hó végéig egyenes állami adóban 33.618 kooronával, hadmen­tessógi díjban 251 koronával kedvezőbb volt a befizetés, mint a mult év hasonszakában. Váratlan pónztárvizsgálatot a szarvasi ós békési adóhivatalban tartott s szabályszerű rendet talált. Kristóffy Árpád, Máar János és Láary Jenő békési lakosok kereseti adója részben leiratott. Tanügyek. 'Rezeg Szilviusz kir. tanfelügyelő je­lenti, hogy 26 tantermet látogatott meg. Vésztőn rósztvett az uj iskola lótesitése ügyében tartott tárgyaláson. A kultuszmi­niszter a békéscsabai evang. egyház 7 ós az izr. iskola 3 tanitója részére korpótlók cimén államsegélyt engedélyezett A szeghalmi óvónő-választás ügyé­ben, melyet többen megfelebbeztek, egy­előre nem határozott a bizottság; előbb bekéri a főszolgabirótól a Simay-fóle vég­rendeletet s az ovodai szabályzatot. Az oión'ók korpótléka két ügy kap­csán került szóba. Heisler Mária szarvasi óvónő ügyében ugyanis ugy döntött a mi­niszter, hogy a község a korpótlókot nem tartozik fizetni, de ez ellen az óvónő pa­nasszal élhet a közigazgatási bírósághoz. Ez dönt végérvényesen. Két békési óvónő szintén panaszolta, hogy a község nem akar korpótlókot adni. a. bizottság — dr. 'Bodokg Zoltán indítványára — dacára a fenti miniszteri határozatnak, következetes maradt eddigi álláspontjához s az óvónők­nek a korpótlókot megitólte. Igy ez az ügy is végig fogja járni a fórumokat. Novak Kamill kir. törvényszéki elnök megfelebbezte a csabai róm. kath. egyház által reá kivetett iskolai adót, miután nem lakik Csabán. Az előadó, egy miniszteri rendeletre hivatkozva, a kivetés helyben­hagyását javasolta. Hajnal István dr. a felebhező állás­pontját védte, Varságh Béla az egyházét, Keller Imre pedig a hiteles iratokat kérte bemutatni. A bizottság az előadói javaslatot fogadta el. Szabó József szarvasi róm. kath. ta­nitó hivatalból való nyugdíjaztatása ügyé­ben a bizottság megtette az intézkedéseket. Egyéb ügyek. Zöldy Géza dr. tiszti főügyész egész sereg kisebb ügyet referált. A füzesgyarmnti ós a körösladányi közbirtokosság elhatározta, hogy a nyo­másos gazdálkodást megszünteti s a szabad gazdáikadásra tér át. Előbbi határozat ellen névtelenül, utóbbi ellen Kardos Gergely és társaitól érkezett felebbezés, de a bizott­ság mindkettőt mellőzte s a határozatokat jóváhagyta. Havi ár Lajos kir. fönaérnök az utakról tett jelentést. A III. transzverzális ut alap­munkái háromnegyed részben elkészültek Eddig 75.000 korona lett kiucaháv 4 gőzhengerelés felülvizsgálására az >Cdöu­kondorosi szakaszra Ilaoiár ? ; u i.'i, \ ko. doros—gyulai szakaszra Keiler Imre lett kiküldve. Jancsovics Péter árvaszéki elnök az árvaszékek működéséről, dr. Liszy Viktor kir. ügyész a fogház állapotáról referált Jelenleg 61 férfi és 10 nő van a gyulai fogházban. Szarvassy Arzén kir. folyammórnök előadmányai között legérdekesebb volt a gyulai villamos-telep kut-ügye. Egy mély kutat furatot a vállalat, melyet az alispán mint elsőfokú hatóság engedélyezett, de az aradi kultúrmérnöki hivatal megfeleb­bezte s be akarja tömetni a kutat, mert más kutak rayonjába esik. A bizottság el­utasította a felebbezóst. Jelen voltak. Dr. Lukács György főispán elnöklete alatt jelen voltak az ülésen : dr. F á b r y Sándor alispán, dr. B o d o k y Zoltán főjegyző, R e z e y Szilviusz ktr. tanfelügyelő, Csák György kir. pénzügyigaz­gató, dr. Zöldy János főorvos, Haviár Lajos kir. főmérnök, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, Jan csovics Péter árvaszéki elnök, Szarvassy Arzén kir. folyammérnök, Zlinszky István köz­gazdasági előadó, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, továbbá V a r s á g h Béla, K e 11 e r Imre, R o s e n­t h a 1 Ignác, dr. László Elek és dr. H a j n a 1 István. Bartha — Hentaller. — Két függetlenségi jelölt Gyulán. — Gyulán nagy a kavarodás az ellenzék soraiban^Most már két függetlenségi jelölt­jük van: Bartha Miklós Ugron-párti ós Hentaller Lajos Kossuth-párti. Bartha Miklós jelöléséről részletesen megemlékeztünk. Rá egy hétre, most vasár­nap törtónt Hentaller Lajos jelölése. Hentaller jelölése. A nemrég Kovács Lajos ügyvéd elnök­lete alatt megalakult gyulai függetlenségi ós 48-as párt vasárnapi jelölőgyülésén a központból Dienes Márton orsz. képviselő, az Egyetértés felelős szerkesztője ós fíáth Endre, az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt titkára jelentek meg. Délelőtt a 150-es intéző-bizottság tar­tott ülést, melyre küldöttség hivta meg a vendégeket a 48-as pártkörbe. Itt megjelent a kapu előtt Lovászy Márton, a Magyar­ország szerkesztője, a Bartha-párt vendége, bent a teremben pedig Domonkos János tanitó vezetésével öt-iiat Bartha-párti vá­lasztó. Domonkos János napirend előtt szót kért és azt fejtegette, hogy ebben a függetlenségi ós 48-as pártkörben nincs helye a Kossuth-párti ülésnek. 0 48-as ugyan, de nem hive Kossuthnak. (Zaj. El­áll ! kiáltások.) Kovács pártelnök erre kon­statálta, hogy a pártkör egyhangúlag a Kossuth-párthoz csatlakozott, tehát e párt intó/ö 1-' •.'••• ;het a körben. Az intéző-bizottság elüatározta, hogy a délutáni jelölő-gyűlésen Hentaller Lajost aianliák ielön^iek, A ; ülés délután dályozta meg how hrthbP mondott iiCKQ ,-q! em elhallgatta mindazt, ami enyelgett e pillanatban, a pajtás noveliaszerú léha kalandjait, a melyek közül egyetlen egy is vissza­vezette volna karjaiba e megszédült gyer­meket. De Balatondy halálos megvetést ér­zett iránta, a miért ily szivtelen kegyet­lenséggel eltaszította magától, nem óhaj totta többé azt, ami kedvenc ábrándja volt valaha, hogy magáénak mondhassa e szi­vet, mit, sajnos, oly hamar megmérgezett az irigyeltetés hiú vágya ! Csak otthon érzi, hogy a lóg der­mesztően fagyos és a természet bohó tré­fát űzött vele, egyetlen hideg szellő fuva­lomtól meghervasztván reményeinek összes nyilló virágait. Szinte mosolyogva zárja el a kicsiny, ezüsttel vert revolvert, pedig csupán asztaldísznek tekintette eddig, azon­ban most fél tőle, a kicsiny rejtélyes cső­ből örök megnyuvás int feléje, pillanatnyi fajdalomért néma elmúlást igór cserébe, a csalódás halálvágya kisérti ... és ekkor lassan ajtót nyit az ingerkedő Végzet egy küldönce: siránkozó bánatos öreg­asszony, a ki a vejét perelné egynehány fillér miatt. Balatondy meghallgatja őt ós mikor hosszú panasza után szünetel — akkor veszi észre, hogy egyetlen szavára sem emléke­zik. Később már nem is csodálkozik ha­sonló eseteken, bár aggodalommal gondol e tünetekre, ilyenkor hosszú, fárasztó sé­tákra indul, hogy az üde levegő orvosolja jótékony hatásával. A korzó tolongó szépségei között ilyen lelkiállapotban találkozott egyszer Mariná­val, aki büszkén mutatta be a világnak hóditó jegyesét; csak akkor vett hatalmat szép vonásain a zavar, midőn Balatondy üdvözölte. Lassan fejet hajtott ő is, de ebben a mozdulatban több volt az alázat, mint a diadal, aztán elfordult, de a fő­hadnagy hirtelen megállt. — Ha nem csalódom, ez Balatondy Tedó, — szólt, miközben tekintetéből a visszaemlékezés derengő fénye biztató su­garat vetett az ifjúra, — kinyújtott jobb­jával megrázta férfiasan annak kezét ós örömtelt mosolylyal fordult Marinához. — Nézze édes ! mily váratlan találko­zásban részesít a sors szeszélye, Tedó — a kivel önnek baráti kezet kell szorítania — egyike volt leghűbb pajtásaimnak a régmúltban, a kitől egy izben már örök­bucsut is vettem — emlékszel cimbora ? — nagylelkűen tért engedtél Bianka udvará­ban, noha te valál a kegyelt! Marina ! maga elkomolyodik ? Semmi félreértés gyermek ! a mult összes emlékeit apró lábai elé he­lyezem, hogy eltiporja. Könnyed mosolylyal fonta vissza a leány kezét saját karjába, ugy felelt Bala­tondynak: — Amint óhajtod, kedves cimbora! Elfoglaltságod, szorgalmadat dicséri, tehát nem tartóztatlak, de estére a szállodában várlak . . . A pezsgő érintetlenül állt előttük, Ba­latondy minden kínálást visszautasított. — Tehát vegyünk még egyszer örök bucsut, mondta a főhadnagy. Marina nyug­talan lelkiismerettel bevallotta nekem a multat ós ebből következőleg visszatérek Biankához, — most kvittek vagyunk ! Balatondy erélyesen megrázta fejét, az indulattól lángbaborult arccal felállt ós ugy nézett barátja szemébe. — Nem Raimund ! nem vagyunk kvit­tek ! Uri embernek ilyen adósságot nem szoktak letörleszteni. Ajánlatodat megbo­csájtom ós kívánom, hogy légy boldog az életben helyettem is! . . . Marina ezen az éjszakán két fé­nyes üstökösről álmodott, melyek találkoz­tak a ragyogó égbolton, de nem ütköztek össze, hanem megvilágítva egymást, tova­haladtak ellenkező irányba — a leány resz­kedve követte tekintetével őket — egy­szerre eltűntek örökre és velők együtt se­tótsógbe veszett a jövő rózsafénye. 4 órakor kezdődött a Magyar Király szál­loda kerti helyiségében. Kovács Lajos pártelnök hosszabb be­szédben fejtette ki a gyulai függetlenségi ós 48-as párt álláspontját s végül tudatta, hogy a százötvenes bizottság Hentaller Lajost ajánlja jelöltnek. Felolvasta Kossuth Ferenc levelét, a melyben Kossuth Hental­lert a legmelegebben ajánlja A nagygyűlés határozatilag kimondta ezek után, hogy Hentaller Lajost jelölte mint a gyulai függetlenségi és 48-as párt jelöltjét. Dienes Márton országgyűlési képviselő hosszabb beszédet mondott. Bőven kifejtette a Kossuth-párt és Ugronók közt fenforgó nagy elvi ellentéteket; rámutatott a dele­gációba járásra, a kormánynyal való barát­kozásra, a sötét néppárttal való testvéri viszonyra stb. Bizonyította, hogy Bartha Miklós ma távolabb áll a Kossuth-párttól, mint valaha, a mit különben nem is lehet csodálni „Kossuth Ferenc legádázabb ellen­ségétől ós rágalmazójától." Bartha ma ta­lán joggál várhat segítséget a néppárttól, de nem a függetlenségiektől. Végűi azzal mutatta be a Kossuth-párt és Ugronók közt való nagy különbségét, hogy a legutóbbi tornaversen a Gotterhalte hangjaira Bartha Miklós levette a kalapját, Rátkay László pedig kijelentette, hogy gyalázat ennek a nótának a hangjaira kalapot emelni. Utána Ttáth Endre, az országos párt titkára emelt szót s lelkesítette a közönsé­get az igazi függetlenségi párt támoga­tására. Hentallert levélben kérik fel, hogy programmbeszédót jövő vasárnap tartsa meg. A gyűlésről Kossuth Ferencnek üd­vözlő táviratot küldtek. Kossuth levele. A két függetlenségi párt: Kossuthék ós Ugronók tudvalevőleg békülni akartak a tavasszal. Ennek a békülósi akciónak a Gyulán kiütött háborúság vetett furcsa véget Kossuth Ferenc a mult héten Gyulára levelet irt, melyet éppen Bartha Miklós beszámolóján tette közhírré s melyben ki­jelenti, hogy egy semmi névvel nem biró saját pártjabeli jelöltet is hajlandó Bartha Miklós ellen támogatni, annál inkább Hentaller Lajost, aki tehetségét és életét mindennap kész a hazáért feláldozni. Bartha Miklós erre az alábbi levelet irta Kossuth Ferencnek : Tisztelt Barátom ! Egyesülési moz­galmunkat Gyulára irott leveled váratla­nul és alaposan befejezte. Tisztelő barátod Bartha Miklós. Bartha Miklós Kossuth levelének ha­tása alatt gyulai beszámolójában a követ­kezőkép nyilatkozott „Tisztelt Barátjáról" : „En huszonöt esztendeje müvelem a függetlenségi talajt, hogy termókenynyó tegyem. En szántottam, ón boronáltam, én vetettem s most egyszerre itt ez az olasz, aki az én munkám ideje alatt citro­mot facsart és nyalt ós ő akarja learatni a termést." Igy áll ma a függetlenségiek ügye, folytatása azonban a legcsudálatosabb vál­tozatban móg csak ezután következik. A „Magyar Szó" értesülése szerint várják Kossuth Ferencet, hogy személyesen tűzze ki a függetlenségi zászlót Bartha ellen. Hol a szabadelvüpárt? Levelet kaptunk Gyuláról, melyben igen tekintélyes választópolgárok azt a kér­dést vetik fel: hol a szabadelvüpárt ? Miért nem mutatkozik ? Vagy egyáltalán nincs már Gyulán szabadelvüpárt ? Közöljük a levélből az alábbi részletet, mely az események ismertetésével érdeke­sen világítja meg a helyzetet: A gyulai függetlenségi pártban befe­jezett a szakadás, a vasárnapi jelölő­gyülósen nem minden incidens nélkül, a Kossuthista kissebb töredék Hentaller La­jost kiáltotta ki jelöltül. Nagy visszatetszést keltett Kovács Lajos pártelnök által elkö­vetett az a tapintatlanság, hogy az ellen­párthoz tartozókat nyilt falragaszokon „csőcselék"-nek nevezte. Hentallernek ugyan nem nagy reménye lehet a sikerhez, mert a függetlenségi vá­lasztók nagy része kitart Bartha mellett, , de vállalkozása arra mégis alkalmas, üogy | a két ellenzéki párt között a kormánypart könnyű szerrel győzelmes legyen. A jelölő gyűlésre különben Dienes Márton országos képviselő ós fíáth Endre utaztak le Budapestről, kik higgadt szónok­latban igyekeztek a választókat ügyök igazságos voltáról meggyőzni. Mig a nyilt szinen igy folyik a taktikázás, addig a kortesek egész sorát röpítik világgá a Bartha-ellenes rágalmaknak. Van gondos­kodva arról is, hogy minél nagyobb szám­ban forduljanak meg a nép kezén az olyan lapok, melyek Bartha ellen a legkvalifikál­hatlanabb támadásokat intézik. E tekintet­ben utolérhetetlen rekordot ér el a kolozs­vári „Újság." A jövő vasárnap érkezik Hentaller Gyulára, hogy programbeszédét elmondja; kíséretében lesz Barabás Béla is. A kót frakció engesztelhetetlen gyűlölettel fog küzdeni egymás ellen, a minek a szabad­elvüpárt örvend legjobban, mert Hentallerók akaratukon kivül is hozzájárulnak ahhoz, hogy közös erővel Barthát legyőzzék és a mandátumot dr. Bodoky Zoltán megyei főjegyző nyerje el. Á „Bókésmegyei Közlöny" táviratai. Rakovszky mosakodik. Budapest, junius 12 (Saját tud. távirata) Hosszú szünet után ma tartotta első ülését a képviselőház, mely érdekfeszitő jelenet­tel kezdődött. Rakovszky István, a néppárti vezér mosakodott azon vádak alól, melyeket K u b i n y i György emelt ellene. Hogy t. i. a pánszlávokkal paktál, egy izben pedig kijelentette, hogy királyt nem ismer, csak császárt. Rakovszky István kijelenti, hogy nem igaz, hogy a panszlávokkal paktált ; nem is ismeri az emiitett vezéreket. Hur­bánt a szegedi államfogházban ismerte meg. Szemére hányja Kubinyinak, hogy a hatva­nas években mint hadnagy katonáival szesz­adóért megekzekválta a magyarokat, mikor mindenki, Rakovszky atyja is megtagadta az adófizetést. A mi a királyról és császár­ról mondott 16 év előtti szavait illeti, le­het, hogy mondotta, de csak a fehér asztal­nál, a Tisza-óra hatása alatt. Politikai pályája bizonyítja, mint gondolkozik ko­molyan. Végül hivatkozott családja hazafi­ságára. K u b i n y i György válasza után át­tért a Ház az összeférhetlensógi törvény­javaslat tárgyalására. A Gotterhalte a képviselőházban. Budapest, junius 12. (Saját tud. táv.) A képviselőház mai ülése végén Rátkay László meginterpellálta a miniszterelnököt a Gotterhalte miatt, melylyel leg­utóbb az országos tornaversenyen is meg­botránkoztatták a közönséget. Széli Kálmán miniszterelnök nyom­ban felelt az interpellációra s arra kérte a Házat, ne csináljanak mesterséges ellen­tóteket a király és a nemzet között. ÚJDONSÁGOK. A gyulai gimnázium. Gyulaváros képviselőtestülete tegnap, szerdán délelőtt rendkívüli közgyűlést tar­tott, D u t k a y Béla polgármester elnök­lete alatt. A közgyűlés egyetlen tárgyát az a rendelet képezte, melyet a Gyulán emelendő gimnázium ügyében dr. Wlassics Gyula kultuszminiszter dr. Lukács György főispánhoz intézett. A rendeletben a miniszter Gyulaváros határozatát kéri, hogy a maga részéről milyen támogatással hajlandó a gim­názium létesítéséhez hozzájárulni? A ren­delet nagy örömet keltett Gyulán. A városi szakosztályok azt javasolták, hogy a város az építkezési költségekhez 32 éven át évi 6000 koronával járuljon hozzá, miután azonban a város a mai rossz pénzügyi viszonyok miatt nem kaphat előnyös kölcsönt, kéressék fel a kormány arra, hogy e 6000 koronának meg­felelő kölcsöntőkét vegyen fel ; továbbá a még hiányzó építési költségeket is a kor­mány vállalja magára. Ugyanaz a segély­összeg, melyet eddig a polgári fiúiskola élvezett, engedtessék át a gimnáziumnak, a polgári iskola épületét kivéve, mely ado­mányoztassók a Gyulán létesítendő felsőbb leányiskola céljaira, A tegnapi közgyűlésen Popovics Jusztin főjegyző terjesztette elő a tanács javaslatát, mely a szakosztályok javasla­tától csak annyiban tér el, hogy az épít­kezés céljaira egyszersmindenkorra 120.000 koronát ajánl tel, egyébként teljesen meg­egyezik a szakosztályok javaslatával. A 120.000 koronát kölcsön veszi a város. A közgyűlés, melyen rendkivül nagy számmal voltak jelen a városi képviselők, nagy helyesléssel fogadta a tanács javas­latát. Miután K e 11 e r Imre pártolólag szólt a javaslathoz, a névszerinti szavazásra került a sor. Impozáns többség szavazta meg a javaslatot: 110-en szavaz­tak igennel s csak 3-an nemmel. Most már csak az a kérdés, hogy megelégszik-e a miniszter azzal a hozzá­járulással, melyet Gyulaváros felajánlott?

Next

/
Oldalképek
Tartalom