Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-04-18 / 31. szám

érdekében. Törvényül állítja, hogy azon házastársaknak, kiknek gyermekük van, válniok nem szabad, mert: „egy gyermek jövője fölér egy anya boldogságával." Nemcsak Párisban, de Budapesten is egész kis irodalom keletkezett a A bölcső e problémája körül, melyet a lapok hasáb­jain heteken át vitattak a legkiválóbb esz­tétikusok. Emlékezetes nagy sikere volt a darab főszerepében Márkus Emmának, aki az első urálioz visszatérő elvált asszony sze­repét játszotta. Hivatott művésznő kezében van nálunk is e szerep : Rápolthy Katinka fogja játszani, ki a többi szereplőkkel együtt napok óta nagy ambícióval készül a pre­mierre, hogy mindenképen emlékezetessé tegye közönségünknek a mai estét. Az első férjet Rajz Ödön, a másodikat Kemójny Lajos játsza. Alább bemutatjuk a darabból azt az érdekes jelenetet, mikor Liurenoe tudatja második íérjével, hogy elválik tőle, a gyer­mek érdekében. Ez a III. felvonás 3. je­lenetében történik s kivülök az asszony szülei: Marsanne és Marsanne-né vannak még a színen. Girieu : Az imént kaptam meg a le­.veiét, Laurence. Ön tehát válni akar? Laurence : Nem én akarom, hanem ön. Girieu: Hogyan? Laurence : ön jój tudja. Girieu: Kérem, mondja meg még egyszer Laurence : Én magamnál akarom tar­tani Julient. Ön pedig nem akarja. Marsanne-né : Nem gondolod meg, mily komoly dolog, amit tenni akarsz . . . hogy mit jelent az, elválni férjedtől . . . hogy mit fog a világ rólad gondolni! . . . Girieu urnák jó szive van, szeret és minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy szeresse a fiadat. Együtt élhettek tehát mind a hár­man, békében, a világ becsülése és tiszte­lete között ... Ez nem lesz a tökéletes boldogság ... Ej, szegény leányom, hát azt hiszed, hogy van a világon tökéletes boldogság ? Nem. E földön szenvednünk kell egymás miatt és ezt a szenvedést nem enyhíthetjük csak bizonyos áldozatok meg­hozása és kötelességeink teljesítése által. Girieu : Nos, Laurance ? Laurence : Girieu ur, ez a megbeszélés bizony ára az utolsó, melyet egymással folytatunk. Legyen tehát bátorsága egész hangosan kimondani, amit most mindketten tudunk, amit önnönmagunkban felfedez­tünk. Mikor önhöz nőül mentem, nem szerettem önt. Fiamnak akartam biztos támaszt szerezni. Hazudtam önnek ? Talán. Qn pedig nem szerette Julient. Le vágyó­dott utánam és hogy bírhasson, oly szere­tetet színlelt fiam iránt, melyet szintén nem érzett. Egyesülésünk kezdete tehát kettős hazugság volt. Ma meg kell érte lakolnunk. Az igazság az, hogy dacára e házasságnak, idegenek vagyunk egymásra nézve. Csak azok a törékeny kapcsok fűznek össze, melyeket a jegyző és a polgármester kötött. Nincsen családunk. Valamint a házasság alkotó eleme a szerelem, ugy a családot csak a gyermek alkotja. Mi megkíséreltük másnak a gyermekével alakítani családot; ez nem sikerülhetett, apaságot valakire ki­nevezéssel átruházni nem lehet! Marsanne : Felejted azt, hogy vannak özvegyasszonyok, anyák, akik újra fórjhez­mennek . . . Laurence: Vannak. De én nem va­gyok özvegy ... A gyermek atyja él és éppen mert él, azért nem szeretheti Girieu ur a fiamat. Girieu: Es éppen mert él, azért nem szeret ön engem többé. Laurence (megdöbbenve): Meglehet. Girieu: On köuyörtelen és rossz. Marsanne-né : Igen, kegyetlen vagy, gyermekem. Girieu: Esdve kérem . . . Laurence : Nem, nem, nem ! Marsanne : Végre is elég, Laurence és Girieu ur túlságosan jó, hogy igy könyö­rög. Nem értem, mért nem akarsz hinni ígéreteinek és hogy szeretete mért nem tudja lefegyverezni büszkeségedet. Semmi okod sincsen rá, hogy igy visszautasítsad Most három hete még boldog voltál. Férjed nem kiván tőled egyebet, mint hogy azt az életet folytassátok, ott, ahol elhagytá­tok. Ö engedett. 'ígéreteket tett neked, melyek őszinteségét nem tagadhatod. Ugy viselkedel, mint valami gonosz és esztelen asszony, ós bár fájdalmasan esik nekem, atyádnak, ellened állást foglalnom, meg kell mondanom, hogy nem érdemelsz annyi szeretetet, annyi tiszteletet és jóságot. Marsanne-né: Öregségünkre keserű­séggel és fájdalommal sújtasz bennünket, Laurence. Marsanne : Boldogtalanná teszel mind­nyájunkat. Laurence : Mindnyányan felelősek va ­gyünk azért, ami történik. Marsanne-né,: En Laurance ? Marsanne: Én ? Laurence : Te. Marsanne: Lelkiismeretem azt mondja, hogy kötelességemet teljesítettem. Laurence (keménység nélkül) : Az nem volt kötelességed, hogy a válásra biztass. Marsanne : A te érdekedben tettem. Laurence (mint fenn): Igen. Tudom* Érdekemben tetted. Nem vagyok az egye­düli nő — fajdalom! — akinek életét a szülők ezzel a mentséggel zúzták össze. Marsanne: Ez már sok! Szememre veted . . . De emlékezzél csak vissza ! Marsanne-né : Emlékezzél vissza ! Marsanne : Zokogva és jajveszékelve jöttél ide. Marsanne-né : Kijelentetted, hogy in kább meghalsz, mintsem visszamenj a fér­jedhez. Laurence : Nos i'»en ! ü.zt kellett volna mondanotok, hogy ez nem egyéb egy na­gyon gyakoi'i és nagyon közönséges eset­nél ós hogy egy tűrhető házasság többet ér a legjobb válásnál. . . a.zt kellett volna engednetek női s annyai ösztönömnek, mely bizonyára a bocsánatot sugallta volna szi­vemnek Marsanne: Gondolj csak vissza . . . Elhagytad férjedet . . . Marsanne-né: Boldogságod el volt veszve, házasságod megbontva. Marsanne : Az egész múltból nem ma­radt semmid sem. Laurence (kitörve): Megmaradt a gyer­mek ! . . . Megmaradt a gyermek, a kisze­melt áldozat, akire minden csapásnak hull­nia kellett, melyet egymásra mértünk. Ö miatta kellett volna megakadályoznotok a szülők válását és nem lett volna szabad belőlem olj'an határozatlan teremtményt formálnotok, egy özvegyet, akinek a férje él, szóval elvált asszonyt — és nem lett volna szabad olyan árvát csinálnotok e gyermekből, aki még gyászt sem viselhet elvesztett atyja után. A te hibád, hogy ezt tanácsoltad nekem, az ón hibám, hogy nem szegültem ellene a tanácsodnak. Ah ! ha az ón szerencsétlenségem legalább hasz­nára volna másoknak ! Szeretném odakiál­tani mindazoknak, akik ma ott állnak, ahol én akkor állottam : „Tegyetek amit akartok, ha házasságtok gyermektelen volt: váljatok el, menjetek újra férjhez, szaba­dok vagytok ós nem okozhattok bajt más­nak, csak önönmagatoknak. De ha van gy rmeketek ... ha csókjaitokból egy pici, gyenge és szeretet szomjazó lény szü­letett, akkor már nem áll jogotokban a számára alapított családot szétrombolni. Nem áll jogotokban ? . . . Boldogtalanok lesztek? . . . Hiába ! Egy gyermek jövője fölér egy anya boldogságával !" ÚJDONSÁGOK. A csabai kender kikészítő telep. Kora tavasz óta üzemben van a föld­mivelésügyi miniszter és Csaba községe által a Borjú-réten közösen létesített ön­töző-hálózat, melynek mintegy kiegészítő részét fogja képezni a szegedi Salzmann­cég által létesítendő nagyszabású kender kikészitő telep. A kender kikészítő telep közgazdasági fontosságát első sorban felismerte és mél­tányolta a földmivelésügyi miniszter, a ki még tavaly kilátásba helyezett 24.000 ko­rona szubvenciót s most ugyan e tárgyban a következő leiratot intézte dr. Lukács György főispánhoz : Méltóságos Főispán Ur ! A Salzmann-cég által B é k é s-C s a b á n létesítendő kender kikészitő telep tárgyá­ban fotyó évi február hó 21-én 149. sz. alatt kelt felterjesztését tudomásul véve, értesítem Móltóságodat, miszerint a telep támogatására m ó. május hó 16 án 27323 sz. a. kelt leiratommal kilátásba helyezett 24.000 korona, azaz huszonnégyezer ko­rona államsegélyt oly feltétel mellett, hogy a telep működését m ég a f. év­ben megkezdje, az általam meg­állapított feltételek mellett engedélyezem. Az engedélyezett államsegély fele ré­szét Móltóságod előterjesztésére a békés­csabai kender kikészitő telep építési mun­kálatainak megkezdésekor, a másik fele részét pedig a munkálatok bevégzésekor, nevezetesen akkor fogom folyósítani, a mikor a szakközegem közbejöttével meg­ejtett vizsgálat után a gyárat a felté­teleknek megfelelően építettnek s üzemre képesnek fogom találni. Fentartom azon­ban magamnak a jogot, hogy a második részletet tárcám hitelviszonyainak tekin­tetbe vételével esetleg csak a következő évben folyósíthassam. Fogadja Móltóságod tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1901. márc. 27-én. A miniszter helyett: Kiss, államtitkár. — Titkár-választás a gazdasági egylet­ben. Réges-régen nem volt olyan népes gyűlése a Bókésvármegyei Gazdasági Egy­let igazgató-választmányának, mint a minő most vasárnap, április hó 21-én lesz. Ezen a gyűlésen választja meg az igazgatóság az u j titkárt, a mi az egyesületi élet­nek kétségtelenül messze kiható, fontos mozzanata. Április 15-ikéig, a pályázat lejártáig, összesen 18 pályázat érkezett be dr. Zsilinszky Endre igazgató elnök­höz. Többnyire igen szép kvalifikációval ós képzettséggel biró szakemberek pályáz­tak s annyi bizonyos, hogy nehéz feladat lesz a választás. A pályázók közül Kemény Szilárd Pfeifer István, Egedy Sándor, Vidats István, Bartholomeidesz János, Németh János, Csurgay Józset, Cserszky Adrián, Zavod­szky Gyula és Plécheisz Lajos magyar­óvári gazdasági akadémiai képzettséggel bírnak ; Lavatka Gyula gazdasági gyakor­latára hivatkozik ; Bálinth Károly, Klein Béla,Molitórisz Akos, Nagy László, Fazekas Bóla, Szekeres Akos ós Hegedűs K. Ármin gazdasági tánintézeti oklevéllel birnak. A gyűlés tárgysorozata egyébként a következő : Titkár választás. A földmivelés­ügyi miniszter leirata a földadókataszter tárgyában. A földmivelésügyi miniszter 2005. sz. leirata. Gróf Wenckheim Frigyes levele a birtokszemle tárgyában. Magyar Gazdatisztek Orsz. Egyesületének kórelme képviselő kiküldése tárgyában. Jelentések. Folyó ügyek. — Választási mozgalmak Békésen. Mint békési tudósítónk közli, vasárnap a Vincze Ödön diósadi lelkészt jelölő 48-as Kossuth­pártiak őt jelöltjüknek kiáltották ki s a jelöltség elfogadására felkérő iratot mintegy 300 választó aláírásával már elküldték hozzá. Vincze Ödön Békésen született s fia annak a Vincze Sándornak, ki a békési 48-as Kossuth-pártnak 30 éven át vezér­szerepet vivő tagja és elnöke volt. A közeli napokban megtartja programmbeszódét, mit nemcsak a város közönsége, hanem az úgynevezett radikális (Kecskeméti) 48-as párt is érdeklődéssel vár. A Kecskeméti­párt is annyiban próbál mozgolódni, hogy köröző-levelet bocsájt ki, melyben meg vagyon irva több malíciával, mint szelle­mességgel ellenjelöltjeinek minden általa elképzelt fogyatékossága. — Egyházmegyei közgyűlés Kondoroson. A békési ág. hitv. evang. egyházmegye Veres József esperes és H a v i a r Dá­niel felügyelő elnöklete alatt április 24-én Kondoroson rendkívüli közgyűlést tart. Az előző nap délutánján lelkészi értekezlet és közgyűlési előórtekezlet lesz A közgyűlés főbb tárgyai: A felügyelő meg­nyitja a közgyűlést. Megalakulás, igazolás. Az esperes jelentése s az ezzel kapcsolat­ban le\ő ügyek, az orosházi lelkészi ós a tót-komlósi tanítói hiványok. Az egyházm. számvevőszék jelentése. A szarvasi egyház határozata az istenitisztelet ügyében. Pónz­táros-választása. A következő gyűlés helye. — A jÖVÖ évi választók. Békésvármegye központi választmánya legutóbb tartott ülé­sében, az 1902. évre ér vény nyel bírandó országgyűlési képviselőválasztók ' névjegy­zéke kiigazításának alapját képező : az újonnan felvett választókról, valamint a kihagyottakról szerkesztett külön névjegy­zékeket felülbírálta s annak eredményéhez képest a szükséges pótlások s kiigazítások eszközlésére az összeíró küldöttségeket uta­sította. A hiigazitott s pótolt névjegyzékek beérkezte után fog a Központi választmány a tekintetben intézkedni, hogy a külön névjegyzékek alapján kiigazított ideiglenes névjegyzékek, a netáni észrevételek s fel­szólamlások megtehetése végett közszemlére kitétessenek. — Képviselőtestületi közgyűlés. Csaba képviselőtestülete április hó 19-ón, pénte­ken délelőtt 9 órakor tartja rendes havi közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozata: I. Havi jelentések : adóbehajtás-, pénztárak vizsgálata-, kórház és szegényház-, nópmoz­galornról. II. Rendeletek, átiratok: Vár­megyei alispán ur köszönő levele ; állami iskolai gondnokság átirata a gazdasági is­métli iskola tárgyában; özv. Mizsley Mi­hályné köszönő levele. III. Jelentések, elő­terjesztések : Községi közmunka előirány­zat 1902. évre; kórházi előirányzat; községi számadások 1900- évről; kórházi szükség­letek beszerzése, orvosi díjazások s bizott­ság választása; marhás jártatok jövedel­mének megosztása; Sailer Dezső iktató felmentése s végkielégítése ; vadászati jog bérbeadása; Frey József, Melik György, Csányi Mátyásné, Erzsébethelyi iskola te­lekvóteli, Mekis János, Kertnyik Mihály, Králik György, Opauszki Pál házszabályo­zási ügyei; anyakönyvi hivatalok részére tűzmentes szekrény beszerzése ; Sueh Béla írnok lemondása; adóvégrehajtó jutalma­zása ; Nagyréti szántó bérbeadása ; Próféta vendéglőre benyújtott ajánlatok tárgyában. IV. Kérvények: Monspart István, Kesjá Béla, Jancsok Endre, Bezsán Kornél sza badságolás ; Silberstein I. bérlet meghosz szabbitás ; Aradszky János költség hozzá járulás ; Kavocska Mihály, Kruskia Mihálj ós Mokos József lakositási ügyei. V. Ké­sőbb érkező ügyek. — A Rudolf-főgimnáziumból. A csaba főgimnázium tanári kara és evangelikus tanulói szombaton, április 20-án veszi fö az idén másodszor az urvacsorát a szoká sos deprekáció alakjában. Az ájtatosság - £ tornecsarnokban énekléssel s beszéddel kez­dődik délelőtt 8 órakor, azután az úrvacsora fölvételére a kistemplomba vonulnak. — Eljegyzés. Dr. Gyulai Hugó buda­pesti ügyvéd eljegyezte Gyulán Bleyei Berta kisasszonyt, B 1 e y e r Adolf ter­ménykereskedő leányát. — Táblai döntés a szeghalmi tagosítás ügyében, A sok panaszra okot adó tagosí­tás ügye végre dűlőre jutott. A nagyvá­radi kir. tábla annyiban megváltoztatta a gyulai törvényszék határozatát, hogy jóvá^ hagyólag tudomásul vette a tagositó mér­nöknek azt az intézkedését, mely szerinl az egyes földtulajdonosokat illető terület­részeket azoknak kiosztotta. A mérnök el­len irányuló feifolyamodásokat pedig mind elutasította. Igy most már mi sem gátolja a hitelesítési eljárás megkezdését s dr. T h o 11 István úrbéri biró ennek határ­idejéül május 7-két tűzte ki. Ekkor lesznek elbírálva azok a felszólalások is, melyeket egyebek a kiosztások sérelmes volta miatt emeltek a törvényszéknél. A hitelesítési eljárás több héten át fog tartani, mert nem kevesebb mint 12.000 kat. hold szét­osztásáról van szó s a közbirtokosság tag­jai közül számosan emeltek kifogást ugy a föld minősége, valamint a kiosztott te­rület nagysága miatt. Különben dr. T h o 11 úrbéri biró dr. L o v á s z y Gyula tör­vényszéki jegyző kíséretében a f. hó 14-ikén Szeghalomra utazott, hogy a közlegelő el­különítése kérdésében az érdekelt birtoko­sokat meghallgassa s a netáni sérelmeket orvosolja. — Rovancsolás a postán. R u t t n e r Emil posta és távírda tanácsos több napon át Csabán időzött, megvizsgálván az itteni postahivatal ügykezelését. — Házasság. Héttőn esküdött örök­hüsóget a gyulai róm. kat. főtemplomban Weinmann Viktor gyulai járásbirósági jegyző báj os arájának: Schriffert Maris­kának, Schriffert József tekintélyes építész szeretetreméltó leányának. 7— Halálozás. Kondoroson közrészvó­tet keltett egy fiatal urnő halála. Borsody Józsefné, Augusz Erzsébet, egykor a kon­dorosi első jegyzőnek Pethe Józsefnek neje rövid súlyos szenvedés után április 15-én este elhalálozott. Csak nem rég temette el 93 éves édes atyját, Augusz Jánost s utána ő maga is elköltözött mostan alig 40 éves korában. Az egész családnak gondviselője, gyámolitója volt a boldogult. Számos csa­pás nehezült reá már évek óta s minden szenvedő családtagnak ő volt a gyámoli­tója, sok gyászesetben kimerült már nemes lelke, mig most zaklatott élete véget ért. A súlyos csapásokkal meglátogatott család iránt, általános az őszinte részvét. — A gyulai aréna. A gyulai Erkel­szinkör építéséhez még e héten hozzáfognak. A szinügyi bizottság Lukács György főispán elnöklete alatt egyhangúlag elfo­gadta azokat a terveket, melyeket G r ó h Mihály ós S a 1 József vállalkazók mutattak be. A. bizottság az árlejtés kiírásának mellő­zésével megbízta őket, hogy az aréna fel­építését eszközöljék, n. tervek tetszetősök s a favázas épület a Göndöcs- kert szépen gondozott fái között hatásosan fog érvé­nyesülni. A vállalkozók arra kötelezték magukat, hogy juniusra az építkezéssel készen lesznek, ami ugyancsak rövid határ­idő s ha az időjárás kedvezőtlen lesz, a magukra vállalt feladatnak nehezen fognak megfelelhetni. — Tüz Gyulán. Vasárnap éjjel a ha­rangok kongása riasztotta fel álmukból a gyulaiakat. M a y e r István asztalosnak a csendőrkaszárnya szomszédságában levő műhely telepén támadt a tüz. A lángok a fészerben levő forgácsot ós az ott elhelye­zett deszkák egyrószót megsemmisítették. Szerencsére szélcsendes idő volt s igy az oltás elég könyen sikerült, sőt az asztalos­segédek még a deszkákból is megmentet­tek néhány szálat. A tüz folytán nagy ve­szedelemben forgott G á 1 b o r y József törvényszéki biró lakása s csak is a tűz­oltók éberségének köszönhető, hogy a szerte­röpködő sziporkáktól a tetőzet ki nem gyulladt. — Tanitók hangversenye. A „Szarvasi helyi tanitó-egyesület" szokásához hiven, ez idén is nagyszabású hangversenyt rendez a „Tanitók házá u-nál levő alapítványa gya­rapítására. A hangverseny iránt már is nagy az érdeklődés s a közreműködésre a tár­sadalom minden osztályából szivesen vál­lalkoznak. A hangversenyen száz tagból álló vegyeskar, a szarvasi fórfidalkar ós a műkedvelők zenekara is közreműködik, azon kivül lesz szóló ének, zongorajáték, monológ, dialóg ós egy egy felvonásos víg­játék. Az előadást táncz követi s a rende­zőség minden t^le telhetőt elkövet az iránt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom