Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-06-16 / 48. szám

I. Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 50-ik számához. S árm e z e y Endre igazgató fömér • nök terjesztette elő az igazgatóság óvi je­lentésót, melyből kiemeljük a kővetke­zőket : A vasút üzemét illetőleg az 1899. év­vel szemben lényeges emelkedés mutatko­zik, mert mig az 1899. óvi összes bevétel 47.041 korona 04 fillér volt, a mult évi bevételek összege 82198 korona 74 fillért mutatott. A személyforgalom nem remélt mértékben lendült fel. Az 1899. évben a vasút megnyitásától az év végéig számi­tott 5 hónap alatt összesen 5643 utast továbbitottunk, a mult évben pedig ugyan­ezen 5 hónap alatt az utasok száma 17822 volt. A teheráru-forgalomnál az emelkedés szintén igen szembetűnő, amit már maga azon körülmény is igazol, hogy vasutvo­nalunk mentén 1899. évben összesen 475 kat. hold cukorrépa lett termelve, mig 1900-ban már 1186 kat. hold répatermelést kellett elszállítanunk. Az 1900. óv üzleti eredmény a követ­kező; bevételek 82.198 kor. 74 fill. kiadá­sok 64.373 kor. 18 fill., nyeremény 17.825 kor. 56 fillér. Ezen 17.825 kor. 56 fillér tiszta nyeremény hováforditását illetőleg az igazgatóság azt javasolta, hogy ezen összeg az üzleti tartalékalap gyarapítására Írassék, minek folytán ezen alap a mult év végével kitüntetett 17.610 kor 1. 44 fillér hozzáadásával 35.436 koronára emelkedett. Uj igazgatósági tagul titkos szavazás­sal Bartha István apácai lelkészt vá­lasztották meg 1690 szavazattal. Ellenje­löltje Csánk Lajos volt, a ki 468 sza­vazatot kapott. A felügyelő bizottságba Heinrioh Sándor elnöklete alatt újból dr. Bodoky Zoltán, bókósvármegyei főjegyző, ifj. Na­g e 1 Vilmos, ifj. Vásárhelyi László rendes ós Molnár György póttagot vá­lasztották meg. A közgyűlésen Bókósmegyóböl dr. Fábry Sándor alispán, dr. Szalay József ós E ö r ö m Ede részvényesek vol­tak jelen. dacs nem egyéb, mint egy pompás ebédnek a kivo­nata. Igen uram ! Az én ebédem, a melyre ma meg­hívtam önt, a következő fogásokból áll : marhahús leves, marhahús paradicsom mártással, kelkáposzta, rostélyos, túrós csusza, gyümölcs, fekete kávé, mé­nesi bor és kabanosz szivar. — Ábel, maga hazardíroz! — Biztosítom uram, hogy ez mind benne van az én labdacsaimban, tehát ha ezt beveszi, ugy érzi magát, mintha a fölsorolt fogásokat végig ette, itta és szívta volna. — Ábel! magát a kivonatolt ebédek miatt az összes szakácínék meg fogják lincselni. — Az mind semmi! Jóllehet igaz, hogy ezután már nem lesz szükség szakácsnékra, tehát nem lesz a háznál veszekedés és a katonák is jobban élhetnek a hivatásuknak. De labdacsaimmal átalakítom az egész világot. Mit gondol uram, mennyi időt paza­rol el az emberiség az étkezésre ? No hát az a sok idő az én labdacsaimmal mind megtakarittatik. Meg fog szűnni a háborúban az élelmezés nehézsége, mert minden katona akár egy évre való menázsit is vihet magával. Uram, az én labdacsaim a konyhából nem­csak a szakácsnét, de a tüzet is örökre száműzik. Szóval uram, találmányom egyszerűen korszakot alkot. — Abel, maga nagy fát mozgat. — Még pedig ilyen kicsiny labdacsokkal ! Tehát kívánjunk egymásnak jóétvágyat. Erre bevettük a két labdacsot. Várok öt percig : semmi hatás ! |J De azután hirtelen heves benső fájdalmat érez­tem és mialatt kengyelfutói szerepre kellett vállal­koznom : Abel, a javított Mark Twain-labdacsok ja­víthatatlan föltalálója, egy hamisítatlan angol fölfe­dező hidegvérével fogyasztá el az ebédemet. De mi­dőn a szivarjaimat akarta megdézsmálni, tetten értem őt s az ördöngös föltaláló kénytelen volt a szabad esés törvényeinek hódolva 9'8-nyi gyorsulással tá­vozni. Szúnyog. Ábel a nagy fölfedező. A Javított Mark Twain-labdacsok. Már ott volt az ebéd az asztalomon, a midőn benyitott hozzám Ábel ur, a jobb sorsra érdemes föltaláló és miután két kisebb kaliberű labdacsot tett elébem, azt mondá: — Ah, ön épen ebédelni készül ? — Igen! - feleltem éhesen, de nyomatékkal. — Kérem, ne egye most ezeket a közönséges ételeket, legyen ön ma az én vendégem. — Talán megütötte a főnyereményt az osztály sorsjátékon, kedves Ábel ? — Ütni senkit nem szoktam, hanem megjaví­tottam a Mark Twain-féle labdacsokat. — Hát a hires amerikai humorista labdacsgyá­ros volt? — A legkevésbé sem, de ő nála olvastam vala­mit ezekről a labdacsokról. Kóstolja meg! — Nem ettem bolondgombát! • Vegye tudomásul uram, hogy ez a két lab­Választási mozgalmak. Orosházán. Az orosházi szabadelvüpárt végrehajtó­bizottsága pénteken délután bizalmas érte­kezletet tartott a jelölés ügyében. Vasárnap, junius 16-án délután az oros­házi szabadelvüpárt értekezletet fog tar­tani, melyen a végrehajtó-bizottság beje­lenti, hogy T h ó k Endre nem fogadta el a jelöltséget s jelöltül dr. Szalay József tb. főszolgabírót fogja ajánlani Vasárnaphoz egy hétre, junius 23-án lesz az egész orosházi választó­kerület összes szabadelvű választóinak nagy értekezlete, melyen minden község képviselteti magát. Ezen a kerületi nagy gyűlésen az orosháziak dr. Szalay Jó­zsefet fogják jelöltül ajánlani, a mihez bizonyára lelkesedéssel fog hozzájárulni az egész kerület. Gyomán. Gyomán is megindult már a mozgalom, bár ebben a kerületben valószínűleg egy­hangú lesz a választás. A gyomai alsórészi függetlenségi olvasó­körben j e l ö 1 ó s céljából értekezletet tar­tottak a gyomai választókerület összes köz­madárijesztő ! Csak a gyermekek végett tartom ezt a fókát, különben pedig tíz versztnyire sem ereszteném a birtokomhoz. Olyan az orra mint a kányáé ... És a termete ! Olyan mint egy szög, szeretném a falba verni . . . Halt! már pedzi. Grajabov fölugrott s meghúzta a hor­got. A zsinór megfeszült . . . Grjabov még egyszer megrántotta, de a horog meg­akadt. — Megakadt! — mondá fanyar ábrá­zattal. — Valószínűleg egy kőben. Hogy az ördög vinné el. Sóhajtozva, káromkodva, nyugtalanul húzgálta ide-oda a horgot, de biz az nem ment. Grjabob elsápadt. — Ez már pech ! Be kell mennem a vizbe. — Hagyd a pokolba ! — Nem lehet. Este felé jobban pedzik. Gyönyörti história. Most be kell másznom a vizbe. Az angol nőt kergessük el innen ... az ő jelenlétében nem lehet. . . mégis csak nő. Grjabov ledobta a kalapját és a nyak­kendőjót. — Miss . . . ah . . . ah fordult a gu­vernánt felé. Miss Sfiee : Je vous prie . .. Hogy a fenébe kezdjem, hogy megértse ? . . . Hallja csak . . . oda ni! Menjen odébb. Nem hallod ? Miss Sfice megint végigöntötte Grja­bovot megvetésével s valami orrhangott hallatott. — Mit ? Nem érti kegyed ? Aszondom, félre mutatott s nagyobb magyarázat ked­véért leguggolt — Eredj oda a bokor mellé s ott bujj el! A guvernánt szemöldökeit erélyesen mozgatva, egy hosszú angol mondatot da­.rált le. A kót földbirtokos majd eldűlt a ka­cagástól. — Életembe először hallom a hangját. G'-yönyőrü hang, mondhatom, Nem érti? Mit csináljak vele ? sógeiböl összegyűlt tekintélyes választó­polgárok. Gyomáról, Mezöberényből, Körös­ladányból, Köröstarcsáról, Vésztőről, Szeg­halomról, Füzesgyarmatról, Endrödről ós Kondorosról mintegy 130 választó gyűlt össze. Az értekezleten id. Pikó Béla elnö­költ, aki előterjesztette, hogy jelölés cél­jából hivattak össze a tiz község képvi­selői. Megemlékezett ezután a kerület je­lenlegi képviselője: dr. B a r a b á s Béla működéséről, méltatván az érdemeket, me­lyeket ugy az országgyűlésen, mint a ke­rülettel szemben kivívott. Kérte végül az értekezletet, hogy nyilatkozzék, milyen ál­láspontot foglal el a jelölés ügyében. Utána Kollár János beszélt, a ki­nek indítványára a jelenvoltak egyhangúlag, nagy lelkesedéssel határozták el, hogy ismét Barabás Bélát jelölik a gyomai kerület képviselőjéül. Erről B ira­bást, ki aznap épen Monoron volt a Kos­suth-szobor leleplezésén, nyomban távirati­lag értesítették. Barabásnak eddig ellenjelöltje nincs. Hentaller Gyulán. H e n t al 1 e r Lajos, kit a gyulai 48-as Kossuth-párt mult vasárnap fölléptetett, ma : vasárnap Gyulára érkezik s elmondja programmbeszédót. Hentaller délután 3 órakor érkezik Gyulára s 4 órakor tartja programbeszé­dét a Magyar Király szálloda előtt. Kísé­retében lesz D i e n e s Márton ós móg kót Kossuth-párti képviselő. A párt ünnepé­lyesen készül fogadni a jelöltet. Wenckheim mandatuma. A kisjenői választókerületben, melyet négy cikluson keresztül Wenck­heim Frigyes gróf nemzeti párti pro­grammal képviselt, a szabadelvüpárt V á­s á r h e 1 y i László aradmegyei szabadelvü­párti elnök elnöklósóvel megalakult. Elnök­nek egyhangúlag K i r i 1 e s z k u Gyula királyi közjegyzőt választották meg, a ki tömörülésre hivta föl a választókat ós lel­kes szavakban szólt Wenckheim gróf erdemeiről. Elhatározták, hogy ötventagu küldöttséget menesztenek a Szókudvaron időző grófhoz, hogy neki a jelöltséget újból fölajánlják. A küldöttség rögtön át is ment Szók­udvarra, a hol Wenckheim Frigyes gróf kijelentette, hogy tekintve aggkorát, nem vállal többé jelöltséget, hanem maga helyett L i b i t s Adolfot, József kir. főherceg jószágkormányzóját ajánlja képviselőjelöltül. A választógyülés lelkes óljenzéssel já­rult hozzá az ajánlathoz ós L i b i t s e t kiáltotta ki képviselőjelöltnek. ÚJDONSÁGOK. — Ugyan hagyd ! Gyere inni. — Nem lehet! A halak most kapják a horgot legjobban . . . este felé . . . Mit csináljak? A jelenlétben kell levet­kőznöm. Grjabov levetette a kabátját ós a mel­lényét, azután pedig leült a homokra, hogy a csizmát húzza le. — Ugyan, ugyan Kuzimics Iván, — mondá marsall a markába kaczagva, ez több a soknál. — Ki mondja neki, hogy ne értsen belőle? Legalább jó leczke lesz neki. Grjabov lehúzta a csizqiáit, a nadrágját, az alsó ruháját s teljes Adámkosztümben állt ott. Oczov a hasát tartotta nevettében. A guvernátnak a szemöldökei mozogtak s a szemei rángatóztak. Sárga arczán büszke, megvető mosolyt vonult végig. — Előbb le kell magamat htttenem, — mondá Grjabov, — a czipőit csapkodva. Mondd csak, Oczov Andrejic.s, honnan van az, hogy minden nyáron kiütést kapok a mellemre ? — Ugyan eredj már a vizbe, vagy le­galább takard el magadat, te marha. — Csak legalább zavarba jönne a ca­naille ! — mondá Grjabov. Azután keresztet vetett magára ós be­ment a vizbe — Brrr! nagyon hideg . . . Nózd csak, hogy mozgatja a szemöldökeit!... El nem menne innen a világért! . . . Ma­gasan fölötte áll a tömegnek !. . . Hehehe ! . . . vagy talán nem is tart minket em­bereknek. Bement térdig a vizbe, felnyúlt egész óriási alakjában s hunyorítva mondá: — Ezt talán csak megérti. Miss Sfice hidegvérrel tett más gi­lisztát a horgára, ásított s a hörgött be­dobta a vizbe. Oczov elfordult. Grjabov kiszabadí­totta a horgát, lebukott a viz alá ós prüsz­kölve mászott ki. Kót perc múlva a homokon ült s to­vább horgászott. Múzeumi közgyűlés. Még élénken emlékezünk azokra a fé­nyes ünnepségekre, melyeket a Békés­csabai Múzeum-Egyesület a mult óv pün­kösd ünnepén első közgyűlése alkalmával rendezett. Tavaly még a kezdet kezdetén volt ez az egyesület s ezért szüksége volt, hogy ezen fontos kulturális intézmény iránt rendkívüli módon ós nagvszabásu eszközökkel költse fel a társadalom ér­deklődésót s annak felkarolását előmoz­dítsa. Ma :vasárnap délután tartja a Múzeum-Egyesület második évi közgyű­lését, melyen egy óvi csendes és kitartó munkásságának eredményeivel fog beszá­molni s egyúttal a muzeumot legújabb berendezésében ós fölszerelésében a kö­zönségnek bemutatni. Ezen a közgyűlésnek igaz, elmaradtak a tavaly élvezett művé­szeti keretei, de megmaradt a komoly, tu­dományos tartalma, a mennyiben két ki­váló tudósunknak elödása fogja annak ér­dekességét emelni. Egyik tudós dr. Zsilinszky Mi­hály államtitkár, városunk képviselője, a kinek főleg a történet művelése terén ki­fejtett irodalmi munkássága közismeretes s mint az egyesület védnöke, Csaba nevéről és az ittlakott né­pekről fog előadást tartani. A másik tudós dr. Réthy László a Magyar Nemzeti Múzeum régiség- ós éremtárának őre, a régészet köréből fog érdekes dolgokat előadni. A kót tudományos előadás kerete lesz Varságh Béla egyesületi elnök meg­nyitó beszéde ós zárószava, közben Maros György főtitkár a muzeum-egyesület egy óvi történetével és tevékenységével számol be, Bálás Ádám múzeumi igazgató-őr pedig a múzeum jelenlegi fölszerelését és állapotát fogja ismertetni. Zsilinszky Mihály államtitkár ma délelőtt a gyorsvonattal érkezik Csabára, Réthy László, a kiváló fiatal tudós, mái­tegnap óta városunk vendége. A közgyű­lésen jelen lesz dr. Lukács György fő­ispán és dr. Fábry Sándor alispán is ; a vidékről szintén sokan érkeznek Cs.ibára. Délután 3 órakor, a Rudolf-főgymná­zium tágas tornacsarnokában kezdődik a közgyűlés, utána a muzeum tárgyait mu­tatják be a közönségnek. A mindenesetre érdekes gyűlésre nemcsak az egyesülér, tag­jait, de Csaba váró* egész közönségét szivesen látja s ez uton is meghivja az elnökség. Este fél 8 órakor a fővárosi vendégek tiszteletére társas vacsora lesz a Széche­nyi-ligetben. * Itt emiitjük meg, hogy a közgyűlés alkalmából megjelent a Muzeum-Egyesület első Évkönyve. A 254 oldalra terjedő vas­kos kötet összeállításával Maros György főtitkár végzett érdemes munkát, a mű csi­nos és ízléses kiállítása a Corvina nyom­dát dicséri. A hivatalos részen kivül Kozma Andor, dr Jankó János, Bálás Adám, Donner Lajos ós dr Rell Lajos ér­dekes munkái gazdugitják a kötet dús tar­talmát. — Rendkívüli megyegyülós. Fábry Sán­dor alispán közhírré teszi, hogy a vármegye főispánja Békósvármegye törvényhatósági bizottságát junius hó 24-ik (hétfő) napjának délelőtti 10 órájára redkivüli köz­gyűlésre hívta össze. Túlságosan érde­kes nem igen lesz ez a kánikulai közgyűlés. A kiadott tárgysorozaton mindössze 14 pont szerepel. Az első: a belügyminiszter ren­delete a házipénztár 1901. óvi költségvetése ós az állami dotáció fölemelése tárgyában; a második: ugyancsak a bel­ügyminiszter rendelete a vármegyei alkal­mazottak temetési járulókaira vonatkozó szabályrendelet ügyében. A tárgysorozaton van Békéscsaba 22.000 koronás kölcsön ügye, valamint a községnek a magánosok­kal kötött hat szerződése, Békés község határozata a bólmegyeri birtok eladása ügyé­ben és még néhány kisebb községi ügy. — Fizetésemelés a vármegyén. A mai nyomasztó viszonyok között, midőn a létért való küzdelem mindig nehezebbé válik, kellemes meglepetést keltett a vármegyén a belügyminiszter abbeli intézkedése, hogy azoknak a tisztviselőknek uti átalá­nyát, kik hivatalos kötelességüknél fogva gya ran kénytelenek szókkelyükről eltá­vozni, — felemelte. Igaz ugyan, hogv ez az átalány-emelés nem valami jelenté­keny, de mégis a jóindulat bizonyítéka. Értesülésünk szerint az alispán ós a fő­szolgabirák fejenként200—200 kor. átalány­többletben részesülnek. A belügyminiszter intézkedésében mindössze az kifogásolható hogy nem volt tekintettel a járások ter­jedelmére s egy kalap alá vonta vala­mennyi főszolgabírót. Az egyszer bizonyos, hogy az orosházi ós szeghalmi főszolgabirák járási terület ós adminisz­trálás tekintetében nem hasonlíthatók össze a gyomai, vagy a csabai szolga­biróságokkal, hol a főszolgabirák hozzájuk képest ugyancsak könnyen végezhetik a felügyeleti teendőket. Ezt a körülményt az átalány többlet megállapítása alkalmá­val illetékes tényezők tudomására is hozták a belügyminiszternek, ki azonban nem volt hajlandó figyelembe venni az ellenvetése­ket s kijelentette, hogy vagy vala­mennyi főszolgabíró átalányát felemeli, vagy nem ad semmit. Azt a pro­poziciót sem fogadta el, hogy a vármegyén állapittassék meg, hogy az általa egy ösz­szegben utalványozott uti-átalánytöbblet­ből az egyes járási főtisztviselők minő arányban részesittessenek. Szigorúan ra­gaszkodott abbeli elhatározásához, hogy vala­mennyi főszolgabíró uti-átalánya egyenlő arányban pótlandó. — Békéssámson, AZ alispán közli, hogy a belügyminiszter legutóbbi rendelete sze­rint az orosházi járásba tartozó Sámson, község neve szintén változást szenvedett ós az „B ó k é s s á m s o n u alakban törzs • könyveztetett. Tehát igy kell ezentúl hasz­nálni. Ezenkívül móg csak egy változás tör­tént, t. i. Bánfalvát keresztelték el „G á d o r o s"-nak, a mire megjegyeztük, hogy a Bánfalva név bizonyára jobb volt. Ezt bizonyítják a község elsőjegyzőjónek hozzánk beküldött sorai is, melyekben fel­világosításul a következőket mondja: „Nem mi akartuk a Gádoros nevet, hanem az országos törzskönyv-bizottság tolta azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom