Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-05-30 / 43. szám

XXV III. évfolyam, f I B.-Csaba, 1901, Csütörtök, május hó 30-án 47) szám. BEKESM POLITIKAI LAP. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számu ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. — Negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számu ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttór-ben egy sor közlési dija 50 fii. Gazdák ünnepe. - Zlinszky István kitüntetése. — Pünkösd másodnapján rendes évi közgyűlésre gyűltek össze a Békés­vármegyei Gazdasági Egylet tagjai s részesei lettek egy olyan lélekemelő szép ünnepnek, a minőre ritkán kí­nálkozik alkalom. Az egyesület érdemekben gazdag népszerű titkárát: Zlinszky Istvánt, kit a vállaira nehezedő évek súlya si­kerekben dús munkálkodás után a jól kiérdemelt nyugalomba kényszerit visszavonulni, ő felsége a koronás ki rály a Ferenc József-rend lovag­keresztjével tüntette ki. Ezt az igazán kiérdemelt, szép kitüntetést dr. Lukács György fő ispán hozta az ünnepelt férfiú s az ünneplő közönség tudomására, egybsn gyönyürü szavakkal tolmácsolta 'Da­rányi Ignác földmüvelésügyi minisz­ter kitüntető megemlékezését s a maga részéről is koszorúba fonta az öröm és az elismerés szép virágait. A vármegye alispánja, dr. Fábry Sándor Bókésvármegye közönsége ne vében adott kifejezést örömének s méltatta a kitüntetett érdemeit, dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnök pedig az egyleti tagok hálás érzelmeit tolr mácsolván, indítványára nagy lelke­sedéssel határozta el a közgyűlés, hogy jegyzőkönyvébe foglalja a ki­tüntetés tényét s az igazgató választ­mányba tagul választotta a távozó titkárt. Zlinszky István kitüntetése ép oly nagy örömet keltett, mint amily meglepetésszerű volt s bizonyára örö­met fog kelteni szerte a vármegyében, hisz mindenütt ismerik és becsülik az ő odaadó, lelkes tevékenységét, mindenütt ismerik és becsülik szere­tetreméltó, kedves egyéniségét Sok és nagy érdemei méltatása alól felmentve érezzük magunkat, ékes szóval meg­cselekedték ezt az arra hivatottak az ünneppé avatott közgyűlésen s a tisz­teletére rendezett búcsú-ebéden. A közgyűlés nevezetes tényének kell még jeleznünk dr. Zsilinszky Endre elnöki megnyitó-beszédét, mely­ben két korszakosan fontos kérdést íejtegetett. Az egyik az agrárizmus kérdés®, melyben nyiltan és határo zottao. állást foglalt egy netán szer vezendő külön politikai agrár-párt ellen. A másik a gazda-társadalom tömörülésének szükségessége, a mit azzal vél elérhetőnek, ha ugy a fő úri nagybirtokosok, mint a kis­gazdák bevonatnak az egyesület kötelékébe. Hogy e fejtegetések és irányelvek mennyire megnyerték min­denki tetszését, mennyire helyesek és célravezetők, annak dr. Lukács György főispán adott a tagok általá­nos helyeslése közben kifejezést. A csabai kaszinó nagyterme, hol a nevezetes közgyűlés lefolyt, ritkán hallott még annyi tapsot és éljenzést, mint hétfőn délelőtt. A gyűlés rész­leteiről az alábbiakban számolunk be. Elnöki megnyitó. Dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnök nyitotta meg a gyűlést, élénk figyelemmel hallgatott, nagyszabású beszéd kíséretében, miután Geiszt Gyula elnök gyengélkedése miatt akadályozva volt a megjelenésben. Örömmel üdvözli a szép számban össze­gyűlt tagojsat; ez tanújele az érdeklődés­nek, arra pedig nagy szükség van, hogy a gazdaközönsóg érdeklődjék saját ügyei iránt, különösen ma, mikor az egész világon a mezőgazdaság helyzetének mostohasága fe­lett panaszkodnak. Ujabban az érdeklődós emelkedőben van ós csak a gazdaközön­ségtől függ, hogy érdekei felfelé is oly el­bánásban részesüljenek, aminőt helyzete megkíván. Magyarországon elsőrangú kér­dés a mezőgazdaság és csak a gazdakö­zönsógnek róható fel, ha nem í'ószesül kellő elbánásban. Két eszköz kínálkozik a hely­zet javítására : az egyik a törvényhozásnak és a kormányhatalomnak a mezőgazdaság érdekében való nagyobb mozgásba hoza­tala ; másik a gazdatársadalom szorosabb tömörülése. Az előbbi csak részben függ a gazdák­tól; amennyiben érvényesiteni tudják ma­gukat ugy a kormányhatalommal szemben, mint a kópvis^elővá­lasztásoknál. A magyar gazdaközön­sógnek joga van érdekeit hangoztatni a képviselőválasztásoknál, de végzetes hibának tartaná, ha egy külön a g r á r-p árt alakulna. Eléggé szót van forgácsolva úgyis az ország, a föld­mivelő Magyarországon pedig minden párt­nak agráriusnak kellene lenni abban az értelemben, hogy a mezőgazdaság érdekeit, mint a melyek közérdeket képeznek, mind­nyája zászlójára irja. Ha egy párt ragadná magához a mezőgazdasági érdekek istápo­lását, talán hevesebben küzdene, de szem­ben találná magával a többi pártokat. Ne akarjuk társadalmunkat még jobban szét­tagolni, hogy a sok politikai, felekezeti és nemzetiségi pártok mellett még foglalko­zások szerint is szakgassuk nemzetünk egységét. (Élénk helyeslés.) Atömörülósreinkább a gaz­da-társadalom terén van szük­ség. Főuraink egy része — sajnos —vissza­húzódik az egyesületi élettől, pedig volt idő, mikor az egylet ólén legelőkelőbb csa­ládjaink kiváló tagjai állottak. Mindenki készséggel elismeri most is, hogy a vezér­szerepre nagybirtokosaink vannak hiv-atva s csak akarniok kell, hogy az őket megillető helyet elfoglalják. Reméli, hogy az a közeledés, mely­egyik nagybirtokosunk ama eléggé meg meg nem becsülhető tényében nyilvánul, hogy a gazdasági egyletet uradalmi tanul­mányozása céljából készségesen látja ven­dégéül, jelentékeny javulást fog jelezni e téren. (Tetszés.) A középosztály, a bér­lők és gazdatisztek élénkebb érdeklődóst tanúsítanak, de ezzel szemben a kisbir­tokosság is majdnem teljesen távol áll az egyesületi élettől, a kisgazdák kevés számmal vannak a táborban. Ez nem jól vagy igy. Ha valahol Magyarországon, ugy Bókésvármegyóben lehet joggal várni, hogy az ép oly értelmes, mint életrevaló kisgazdacsatlakozzék azegye­sülethez. A nagybirtokosok ós a kis­gazdáknak nagyobb mérvű bevonása az egyesületi életbe egyik kiváló érdek. Egyéb jogok biztosítása mellett, a kisgazdák meg­nyerésére fog vezetni a szövetkezet léte­sítése, melynek alapjai már le vannak rakva. De nemcsak a szövetkezet, hanem a földmivelós, növénytermelés ós állattenyész­terón is fontos kérdések várnak megol­dásra. Csakis az egyesülésben van az erő s ezért reméli, hogy a gazdatársadalom szorosabb szervezkedéséhez, a távollevők bevonásához mindenki készséggel fog hozzá­járulni. (Zajos helyeslés) Dr. Lukács György főispán szó­lalt fel ezután, élénk tetszés mellett reflek­tálva az elnöki megnyitóra. Mindkét esz­mével, melyet az elnök kifejtett, nagyon szimpatirozik. egyik az, hogy a mező­gazdasági érdekek körét nincs joga egy politikai pártnak kisajátítani'; az egész magyar társadalomnak egyaránt köteles­sége a gazdasági érdekeket istápolni. Har­monikusan kell fejlődniök a közgazdasági ágazatoknak, harmonikusan kell együttműködniük, de a vezetés a mezőgazdaságot illeti meg, ezt el kell ismernie minden pártnak és érdekkörnek. A másik elv az, hogy az összes gaz­dasági érdekköröket össze kell tömörí­teni, a nagybirtokos elemet ép ugy, mint a kisgazdákat. Különösen ez az utóbbi ragadta meg a figyelmét. Régóta sajná­lattal látja, hogy általában a gazdasági I egyletek csak a jobb gazdák érdekeit ka­rolják fel, ezért volt kénytelen a kisgazda külön szervezkedni. Igy van ez ország­szerte, igy volt Bókósmegyóben is; ez az egylet a kisgazdák érdekeit nem karolta fel oly módon, ahogy kellett volna, ezért azok távol tartották magukat, pedig ma Békésmegyei Közlöny tárolja. Prolog a b. csabai nőegylet pünkösdkor tartott műkedvelői előadására. Pünkösdkor leszállt az égi láng a népre; Szeretetben gazdag sziveknek visszfénye Lobbant föl im most is az arcokon itt benn: Koldussá nem lettünk még reményben, hitben 1 Reményben, hogy még van, kit nyomor megindít Kegyes adományra készen talál mindig, Mint, a mely kihajtson, rögökben barna mag, Ha ráözönlenek hő égi sugarak. Hitben, hogy a bősz harcz e rövidke létért, — Az önzés tűzi ki e hívságos cégért ­Nem tör be, csak a lét alanti körébe S biztos menedék az embersziv fensége, Mint a nap melege a magas égbolton Sose fogy, bár felhő alatta tomboljon. Gyönyörrel nézzük a réten a virágot, Pedig szemünk pompás rózsákat nem lát ott ; Összeillő szinnel himzék e szőnyeget Tavasz kivirultán titkos égi kezek A jótékonyságnak szép hímes mezeje Vegyes virágjval vajqn nem ilyen-e? Jótett, kicsi vagy nagy, ilyen vagy amolyan, Összhangba egyaránt olvad be, a hogy van, Nem maga szerzőjét dicsőiti egy se, Azért van, hogy az ég kegyelmét hirdesse. De a nők ez égi kegynek a papnői S e külön hivatás a mily szép, oly ősi. Vesztaszüzköntösben, gyász apácamezben Tettek írt a sebre, a szivre régebben. Ünnepet tartani joguk ma sem csorbult, Bár az idők sorja közben nagyot fordult; Szellemük a régi s ma e hely itt oltár. Ha nem tölti is be áhitatos zsoltár,, Mégis szent, a mit itt játék, zene, szó mond, Hogy segítsed, kire nehezül súlyos gond, Hogy enyhíts szükséget, ápold a beteget, Védelmezd a gyöngét, törölj le könnyeket! A kik ezt hirdetik szóval, nemes tettel, Tekints e papnőkre igaz tisztelettel! Donner Lajos Pünkösdi ünnep. - A csabai nőegylet estélye. ­Piros pünkösd napján a Szentlélek száll vala alá ós megtöltő az emberi sziveket. És ugyan hova szállhatna a Szentlélek mél­tóbb helyre, mint a női szivekbe ? Igen, a Szentlélek megtölté vala a nőknek sziveit a mindent átfogó, mindent melengető sze­retetnek tüzével, hogy annak biztató visz­sugarai enyhet hintsenek azokra is, a kik nélkülözés sötét gondjaival tépelődnek. Ennek a segitő, munkás szeretnek lát­tuk szép példáját a cs bai n ő e g y 1 e t pünkösdi koncertjón, melyet ez az agilis és városunk társadalmi élénkségét oly ked­vesen fokozó egylet rendezett az annyi szeretettel ápolt szegényei javára. A nőegyleti elnökség ós a vigalmi­bizottság mindent elkövetett, hogy a kon­cert kielégítse a hozzá fűzött várakozásokat ós a fáradhatatlan utánjárásnak valóban sikerült is egy minden izében megfelelő programot összeállítani. Ehez különben már hozzászoktattak a vigalmi-bizottság buzgó tagjai: Fejér Bóláné, Friedrnann Mórné és N ó­meth Lajosné, kik valóságos mesterek ezen a téren s most is a lehető legrövidebb idő alatt érték el azt a szép sikert, melynek a Széchenyi-ligeti pavillonban összegyüle­kezett előkelő közönség tanuja volt hét­főn este. Esteli nyolc qrára diszes közönség töltqtte meg a pavillon termét, hol a füg­göny felgördültével a csabai Iparos Daloskör a tőle megszokott precizitás­sal adta elő Gally János karnagy vezetése alatt a „Suhog a szól" cimü versenydara­bot, melyet a Kassán tartandó országos dalárversenyen is énekelni fog. Azután Hajdú János mondta él Donner Lajosnak ez alkalomra irt pro­lógj át. Ugy maga a prológ, mint előadása méltó volt a jószivü nőkhöz, a kiket a ! gördülő alexandrinok választókos szavak­j ban dicsőitettek. Zongorán S z ü o s Lijosnó játszott egy nehéz, de kedves darabot, melynek ki­fejező és átértett interpretálásával szépen rászolgált a tapsokra és a csinos csokorra, melylyel a figyelmes rendezőség meglepte. E kedves szám után műkedvelők ad­ták elő Szomaházy István egy felvon áso­sát: a Hófúvást. Jól összetanult elő­adás volt, a szereplők oly bátran mozog­tak a színpadon, mintha soha egyebet se tennének. Terka szerepében Szarnék Gizike érdemelte ki a szép virágcsokrot; már megjelenésével hangulatot keltett a bájos, üde leány s kedves beszédével viha­ros tapsra ragadta a közönséget. Illés távirótiszt szerepében Kálmán Gyula ügyeskedett. Neki a legnagyobb ós legne­hezebb szerep jutott, melynek minden te­kintetben elismerésre méltó módon meg­felelt. Ifj. Horváth Mihály Entzenthal­nak, a tipikus kereskedelmi utazó kabinet alakjával hangolta nevetésre a közönséget, Németh István a postaszolga szerepé­ben árult el sok humort, Vajda Mihály elegánsan játszotta Szalay szerepót. A föl-föl ujuló tapsok után Szalay Líni cimbalmozta el Állaga -Vihar"-ját. A közönség szívesen gyönyörködött az ízléses előadásba^ Szalay Líni játékát már több­ször volt alkalmunk élvezni S elohaladásá­ról ez alkalommal is bizonyságot tett. A szűnni nem akaró tapsokra móg néhány szép magyar nótát adott elő, melyek után „virággal ékesen" lépett le a színpadról, hogy helyet adjon Haj d u Jánosnak, a ki Gárdonyi: „Házassági ajánlatá"-ban pompás előadónak bizonyult ós ügyes sza­valatával állandó derültségben tartotta a közönséget; sat hogy sokoldalúságát be­mutassa, még egy pár népdalt is elénekelt. Ezután a csabai Z e n e k ö r lépett a színpadra ós I r s a Ferenc dirigálása mel­lett olyan játékban, összetanulásban ós finom zenei képzettségben gyönyörködhet­tünk, a mely mindinkább meggyőz bennün­ket arról, hogy ez a fiatal egylet móg sok élvezetet fog szerezni közönségünknek. Máris ugy játszik ós annyira rutinirt, mintha évek óta összetanult volna. A karnagynak s a zenekar minden egyes tagjának csak elismeréssel adózhatunk. A Rákóczy-indulóval zárta be a hang­versenyt az Iparos Daloskör. Ezzel a szép darabbal, mely a kassai dalárverseny összkara ; bizonyára fel fognak tűnni da­losaink az országos versenyen is. A szólót Gally János énekelte, zongorán I r s a Ferenc kisérte a szép éneket. Aztán persze a szókeket hamar ki­hordták, a fiatalság táncra perdült ós a reggeli órákig a legkedélyesebb hangulat­ban maradt együtt. A közönség — ós maga a rendezőség is — teljesen meg volt elégedve a szép eredménnyel, a mely anyagi tekintetben is megfelelt a várakozásnak. Gratulálunk a nőegyletnek ós őszintén kívánjuk, hogy még sokszor legyen alkalma ilyen kedé­lyessé tenné közönségünk pünkösdi ünnepét. A jelenvolt előkelő, nagy közönségből a következő hölgyek vettek részt a táncban: Badics Ilona és Margit, Beleznai Mariska, Fábry Margit, Falta Oiza, Qécs Jolán, Galli Mariska, Haan Ágnes, Horváth Margit, Holitscher Helli (Bécs), Kocziszky Ella, Melczer Jenke (Budapest), Nyemetz Linka, Pándy Erzsike, Sonnenfeld Margit, Stojanovits Erzsike és Sárika, Szamek Giza, Szalay Lini, Schwarcz Janka, Szalay Ágnes és Margit, Tausz Giza, Urszinyi Matild és Ilona, Vajda Olga és Giza kisasszonyok; Sztics Lajosné, Mannheimer Arnoldné (Gyula), Gencsi Józsefné, Vajda Dezsőné, Weisz Miksáné, Reisz Hermanné, Áchim Gusztávné úrasszonyok. -e-

Next

/
Oldalképek
Tartalom