Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-05-30 / 43. szám

XXV

III. évfolyam, f I B.-Csaba, 1901, Csütörtök, május hó 30-án 47) szám. BEKESM POLITIKAI LAP. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számu ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. — Negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számu ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttór-ben egy sor közlési dija 50 fii. Gazdák ünnepe. - Zlinszky István kitüntetése. — Pünkösd másodnapján rendes évi közgyűlésre gyűltek össze a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tagjai s részesei lettek egy olyan lélekemelő szép ünnepnek, a minőre ritkán kínálkozik alkalom. Az egyesület érdemekben gazdag népszerű titkárát: Zlinszky Istvánt, kit a vállaira nehezedő évek súlya sikerekben dús munkálkodás után a jól kiérdemelt nyugalomba kényszerit visszavonulni, ő felsége a koronás ki rály a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Ezt az igazán kiérdemelt, szép kitüntetést dr. Lukács György fő ispán hozta az ünnepelt férfiú s az ünneplő közönség tudomására, egybsn gyönyürü szavakkal tolmácsolta 'Darányi Ignác földmüvelésügyi miniszter kitüntető megemlékezését s a maga részéről is koszorúba fonta az öröm és az elismerés szép virágait. A vármegye alispánja, dr. Fábry Sándor Bókésvármegye közönsége ne vében adott kifejezést örömének s méltatta a kitüntetett érdemeit, dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnök pedig az egyleti tagok hálás érzelmeit tolr mácsolván, indítványára nagy lelkesedéssel határozta el a közgyűlés, hogy jegyzőkönyvébe foglalja a kitüntetés tényét s az igazgató választmányba tagul választotta a távozó titkárt. Zlinszky István kitüntetése ép oly nagy örömet keltett, mint amily meglepetésszerű volt s bizonyára örömet fog kelteni szerte a vármegyében, hisz mindenütt ismerik és becsülik az ő odaadó, lelkes tevékenységét, mindenütt ismerik és becsülik szeretetreméltó, kedves egyéniségét Sok és nagy érdemei méltatása alól felmentve érezzük magunkat, ékes szóval megcselekedték ezt az arra hivatottak az ünneppé avatott közgyűlésen s a tiszteletére rendezett búcsú-ebéden. A közgyűlés nevezetes tényének kell még jeleznünk dr. Zsilinszky Endre elnöki megnyitó-beszédét, melyben két korszakosan fontos kérdést íejtegetett. Az egyik az agrárizmus kérdés®, melyben nyiltan és határo zottao. állást foglalt egy netán szer vezendő külön politikai agrár-párt ellen. A másik a gazda-társadalom tömörülésének szükségessége, a mit azzal vél elérhetőnek, ha ugy a fő úri nagybirtokosok, mint a kisgazdák bevonatnak az egyesület kötelékébe. Hogy e fejtegetések és irányelvek mennyire megnyerték mindenki tetszését, mennyire helyesek és célravezetők, annak dr. Lukács György főispán adott a tagok általános helyeslése közben kifejezést. A csabai kaszinó nagyterme, hol a nevezetes közgyűlés lefolyt, ritkán hallott még annyi tapsot és éljenzést, mint hétfőn délelőtt. A gyűlés részleteiről az alábbiakban számolunk be. Elnöki megnyitó. Dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnök nyitotta meg a gyűlést, élénk figyelemmel hallgatott, nagyszabású beszéd kíséretében, miután Geiszt Gyula elnök gyengélkedése miatt akadályozva volt a megjelenésben. Örömmel üdvözli a szép számban összegyűlt tagojsat; ez tanújele az érdeklődésnek, arra pedig nagy szükség van, hogy a gazdaközönsóg érdeklődjék saját ügyei iránt, különösen ma, mikor az egész világon a mezőgazdaság helyzetének mostohasága felett panaszkodnak. Ujabban az érdeklődós emelkedőben van ós csak a gazdaközönségtől függ, hogy érdekei felfelé is oly elbánásban részesüljenek, aminőt helyzete megkíván. Magyarországon elsőrangú kérdés a mezőgazdaság és csak a gazdaközönsógnek róható fel, ha nem í'ószesül kellő elbánásban. Két eszköz kínálkozik a helyzet javítására : az egyik a törvényhozásnak és a kormányhatalomnak a mezőgazdaság érdekében való nagyobb mozgásba hozatala ; másik a gazdatársadalom szorosabb tömörülése. Az előbbi csak részben függ a gazdáktól; amennyiben érvényesiteni tudják magukat ugy a kormányhatalommal szemben, mint a kópvis^előválasztásoknál. A magyar gazdaközönsógnek joga van érdekeit hangoztatni a képviselőválasztásoknál, de végzetes hibának tartaná, ha egy külön a g r á r-p árt alakulna. Eléggé szót van forgácsolva úgyis az ország, a földmivelő Magyarországon pedig minden pártnak agráriusnak kellene lenni abban az értelemben, hogy a mezőgazdaság érdekeit, mint a melyek közérdeket képeznek, mindnyája zászlójára irja. Ha egy párt ragadná magához a mezőgazdasági érdekek istápolását, talán hevesebben küzdene, de szemben találná magával a többi pártokat. Ne akarjuk társadalmunkat még jobban széttagolni, hogy a sok politikai, felekezeti és nemzetiségi pártok mellett még foglalkozások szerint is szakgassuk nemzetünk egységét. (Élénk helyeslés.) Atömörülósreinkább a gazda-társadalom terén van szükség. Főuraink egy része — sajnos —visszahúzódik az egyesületi élettől, pedig volt idő, mikor az egylet ólén legelőkelőbb családjaink kiváló tagjai állottak. Mindenki készséggel elismeri most is, hogy a vezérszerepre nagybirtokosaink vannak hiv-atva s csak akarniok kell, hogy az őket megillető helyet elfoglalják. Reméli, hogy az a közeledés, melyegyik nagybirtokosunk ama eléggé meg meg nem becsülhető tényében nyilvánul, hogy a gazdasági egyletet uradalmi tanulmányozása céljából készségesen látja vendégéül, jelentékeny javulást fog jelezni e téren. (Tetszés.) A középosztály, a bérlők és gazdatisztek élénkebb érdeklődóst tanúsítanak, de ezzel szemben a kisbirtokosság is majdnem teljesen távol áll az egyesületi élettől, a kisgazdák kevés számmal vannak a táborban. Ez nem jól vagy igy. Ha valahol Magyarországon, ugy Bókésvármegyóben lehet joggal várni, hogy az ép oly értelmes, mint életrevaló kisgazdacsatlakozzék azegyesülethez. A nagybirtokosok ós a kisgazdáknak nagyobb mérvű bevonása az egyesületi életbe egyik kiváló érdek. Egyéb jogok biztosítása mellett, a kisgazdák megnyerésére fog vezetni a szövetkezet létesítése, melynek alapjai már le vannak rakva. De nemcsak a szövetkezet, hanem a földmivelós, növénytermelés ós állattenyészterón is fontos kérdések várnak megoldásra. Csakis az egyesülésben van az erő s ezért reméli, hogy a gazdatársadalom szorosabb szervezkedéséhez, a távollevők bevonásához mindenki készséggel fog hozzájárulni. (Zajos helyeslés) Dr. Lukács György főispán szólalt fel ezután, élénk tetszés mellett reflektálva az elnöki megnyitóra. Mindkét eszmével, melyet az elnök kifejtett, nagyon szimpatirozik. egyik az, hogy a mezőgazdasági érdekek körét nincs joga egy politikai pártnak kisajátítani'; az egész magyar társadalomnak egyaránt kötelessége a gazdasági érdekeket istápolni. Harmonikusan kell fejlődniök a közgazdasági ágazatoknak, harmonikusan kell együttműködniük, de a vezetés a mezőgazdaságot illeti meg, ezt el kell ismernie minden pártnak és érdekkörnek. A másik elv az, hogy az összes gazdasági érdekköröket össze kell tömöríteni, a nagybirtokos elemet ép ugy, mint a kisgazdákat. Különösen ez az utóbbi ragadta meg a figyelmét. Régóta sajnálattal látja, hogy általában a gazdasági I egyletek csak a jobb gazdák érdekeit karolják fel, ezért volt kénytelen a kisgazda külön szervezkedni. Igy van ez országszerte, igy volt Bókósmegyóben is; ez az egylet a kisgazdák érdekeit nem karolta fel oly módon, ahogy kellett volna, ezért azok távol tartották magukat, pedig ma Békésmegyei Közlöny tárolja. Prolog a b. csabai nőegylet pünkösdkor tartott műkedvelői előadására. Pünkösdkor leszállt az égi láng a népre; Szeretetben gazdag sziveknek visszfénye Lobbant föl im most is az arcokon itt benn: Koldussá nem lettünk még reményben, hitben 1 Reményben, hogy még van, kit nyomor megindít Kegyes adományra készen talál mindig, Mint, a mely kihajtson, rögökben barna mag, Ha ráözönlenek hő égi sugarak. Hitben, hogy a bősz harcz e rövidke létért, — Az önzés tűzi ki e hívságos cégért Nem tör be, csak a lét alanti körébe S biztos menedék az embersziv fensége, Mint a nap melege a magas égbolton Sose fogy, bár felhő alatta tomboljon. Gyönyörrel nézzük a réten a virágot, Pedig szemünk pompás rózsákat nem lát ott ; Összeillő szinnel himzék e szőnyeget Tavasz kivirultán titkos égi kezek A jótékonyságnak szép hímes mezeje Vegyes virágjval vajqn nem ilyen-e? Jótett, kicsi vagy nagy, ilyen vagy amolyan, Összhangba egyaránt olvad be, a hogy van, Nem maga szerzőjét dicsőiti egy se, Azért van, hogy az ég kegyelmét hirdesse. De a nők ez égi kegynek a papnői S e külön hivatás a mily szép, oly ősi. Vesztaszüzköntösben, gyász apácamezben Tettek írt a sebre, a szivre régebben. Ünnepet tartani joguk ma sem csorbult, Bár az idők sorja közben nagyot fordult; Szellemük a régi s ma e hely itt oltár. Ha nem tölti is be áhitatos zsoltár,, Mégis szent, a mit itt játék, zene, szó mond, Hogy segítsed, kire nehezül súlyos gond, Hogy enyhíts szükséget, ápold a beteget, Védelmezd a gyöngét, törölj le könnyeket! A kik ezt hirdetik szóval, nemes tettel, Tekints e papnőkre igaz tisztelettel! Donner Lajos Pünkösdi ünnep. - A csabai nőegylet estélye. Piros pünkösd napján a Szentlélek száll vala alá ós megtöltő az emberi sziveket. És ugyan hova szállhatna a Szentlélek méltóbb helyre, mint a női szivekbe ? Igen, a Szentlélek megtölté vala a nőknek sziveit a mindent átfogó, mindent melengető szeretetnek tüzével, hogy annak biztató viszsugarai enyhet hintsenek azokra is, a kik nélkülözés sötét gondjaival tépelődnek. Ennek a segitő, munkás szeretnek láttuk szép példáját a cs bai n ő e g y 1 e t pünkösdi koncertjón, melyet ez az agilis és városunk társadalmi élénkségét oly kedvesen fokozó egylet rendezett az annyi szeretettel ápolt szegényei javára. A nőegyleti elnökség ós a vigalmibizottság mindent elkövetett, hogy a koncert kielégítse a hozzá fűzött várakozásokat ós a fáradhatatlan utánjárásnak valóban sikerült is egy minden izében megfelelő programot összeállítani. Ehez különben már hozzászoktattak a vigalmi-bizottság buzgó tagjai: Fejér Bóláné, Friedrnann Mórné és N ómeth Lajosné, kik valóságos mesterek ezen a téren s most is a lehető legrövidebb idő alatt érték el azt a szép sikert, melynek a Széchenyi-ligeti pavillonban összegyülekezett előkelő közönség tanuja volt hétfőn este. Esteli nyolc qrára diszes közönség töltqtte meg a pavillon termét, hol a függöny felgördültével a csabai Iparos Daloskör a tőle megszokott precizitással adta elő Gally János karnagy vezetése alatt a „Suhog a szól" cimü versenydarabot, melyet a Kassán tartandó országos dalárversenyen is énekelni fog. Azután Hajdú János mondta él Donner Lajosnak ez alkalomra irt prológj át. Ugy maga a prológ, mint előadása méltó volt a jószivü nőkhöz, a kiket a ! gördülő alexandrinok választókos szavakj ban dicsőitettek. Zongorán S z ü o s Lijosnó játszott egy nehéz, de kedves darabot, melynek kifejező és átértett interpretálásával szépen rászolgált a tapsokra és a csinos csokorra, melylyel a figyelmes rendezőség meglepte. E kedves szám után műkedvelők adták elő Szomaházy István egy felvon ásosát: a Hófúvást. Jól összetanult előadás volt, a szereplők oly bátran mozogtak a színpadon, mintha soha egyebet se tennének. Terka szerepében Szarnék Gizike érdemelte ki a szép virágcsokrot; már megjelenésével hangulatot keltett a bájos, üde leány s kedves beszédével viharos tapsra ragadta a közönséget. Illés távirótiszt szerepében Kálmán Gyula ügyeskedett. Neki a legnagyobb ós legnehezebb szerep jutott, melynek minden tekintetben elismerésre méltó módon megfelelt. Ifj. Horváth Mihály Entzenthalnak, a tipikus kereskedelmi utazó kabinet alakjával hangolta nevetésre a közönséget, Németh István a postaszolga szerepében árult el sok humort, Vajda Mihály elegánsan játszotta Szalay szerepót. A föl-föl ujuló tapsok után Szalay Líni cimbalmozta el Állaga -Vihar"-ját. A közönség szívesen gyönyörködött az ízléses előadásba^ Szalay Líni játékát már többször volt alkalmunk élvezni S elohaladásáról ez alkalommal is bizonyságot tett. A szűnni nem akaró tapsokra móg néhány szép magyar nótát adott elő, melyek után „virággal ékesen" lépett le a színpadról, hogy helyet adjon Haj d u Jánosnak, a ki Gárdonyi: „Házassági ajánlatá"-ban pompás előadónak bizonyult ós ügyes szavalatával állandó derültségben tartotta a közönséget; sat hogy sokoldalúságát bemutassa, még egy pár népdalt is elénekelt. Ezután a csabai Z e n e k ö r lépett a színpadra ós I r s a Ferenc dirigálása mellett olyan játékban, összetanulásban ós finom zenei képzettségben gyönyörködhettünk, a mely mindinkább meggyőz bennünket arról, hogy ez a fiatal egylet móg sok élvezetet fog szerezni közönségünknek. Máris ugy játszik ós annyira rutinirt, mintha évek óta összetanult volna. A karnagynak s a zenekar minden egyes tagjának csak elismeréssel adózhatunk. A Rákóczy-indulóval zárta be a hangversenyt az Iparos Daloskör. Ezzel a szép darabbal, mely a kassai dalárverseny összkara ; bizonyára fel fognak tűnni dalosaink az országos versenyen is. A szólót Gally János énekelte, zongorán I r s a Ferenc kisérte a szép éneket. Aztán persze a szókeket hamar kihordták, a fiatalság táncra perdült ós a reggeli órákig a legkedélyesebb hangulatban maradt együtt. A közönség — ós maga a rendezőség is — teljesen meg volt elégedve a szép eredménnyel, a mely anyagi tekintetben is megfelelt a várakozásnak. Gratulálunk a nőegyletnek ós őszintén kívánjuk, hogy még sokszor legyen alkalma ilyen kedélyessé tenné közönségünk pünkösdi ünnepét. A jelenvolt előkelő, nagy közönségből a következő hölgyek vettek részt a táncban: Badics Ilona és Margit, Beleznai Mariska, Fábry Margit, Falta Oiza, Qécs Jolán, Galli Mariska, Haan Ágnes, Horváth Margit, Holitscher Helli (Bécs), Kocziszky Ella, Melczer Jenke (Budapest), Nyemetz Linka, Pándy Erzsike, Sonnenfeld Margit, Stojanovits Erzsike és Sárika, Szamek Giza, Szalay Lini, Schwarcz Janka, Szalay Ágnes és Margit, Tausz Giza, Urszinyi Matild és Ilona, Vajda Olga és Giza kisasszonyok; Sztics Lajosné, Mannheimer Arnoldné (Gyula), Gencsi Józsefné, Vajda Dezsőné, Weisz Miksáné, Reisz Hermanné, Áchim Gusztávné úrasszonyok. -e-