Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-03-07 / 19. szám

értelmében a kiigazítási munkálat évenként körülbelől kót hónappal előbb történik, mint eddig volt gyakorlatban, ennélfogva Széli Kálmán miniszterelnök, mint belügyminiszter, már most valamennyi központi választmányhoz rendeletet intézett az országgyülósi képviselő-választók 1902. évre érvényes névjegyzékének kiigazitása tárgyában. A belügyminiszter a központi választmányok figyelmét első sorban az eddigi eljárástól eltérő s a választási jog megóvását célzó lényegesebb rendelkezésekre kivta fel. Igy meghagyta a belügyminiszter a központi választmányoknak, hogy az öszszeiró küldöttségek ugy az ujonan felvettekről, mint a kihagyottakról községenkint külön névjegyzéket tartoznak késziteni; ezenfelül azokat, kiket a választók sorából kihagyandókuak találtak, erről a kihagyás okának közlésével Írásban értesíteni kötelesek. Ugy, hogy a kihagyottaknak okvetlen tudomást kell venniök a kihagyásról, hogy ez ellen esetleg jogorvoslattal élhessenek kellő időben. Mert még ezen Írásbeli értesítésen'felül a választókerület összes választóinak ideiglenes névjegyzéke a kihagyottak névjegyzékével együtt közszemlére kitétetik a központi választmány székhelyén ós még ezen felül az egyes város vagy község választóinak ideiglenes névjegyzéke a kihagyottak névjegyzékével együtt az illető városban, községben, vagy körjegyzőségben szintén közszemlére kitétetik. Vastag hanyagság kell tehát ahhoz, hogy valamely jogosult kimaradjon a névjegyzékből csak azért, mert kellő időben jogorvoslattal nem élt. A belügyminiszter arról is meggyőződóst akar szerezni, vájjon kihirdették-e azt, hogy a választók névjegyzéke közszemlére kitétetett és azt, mikor ós hol lehet megtekinteni. E végből kívánja, hogy a közzéteendő hirdetmény hozzá bemutattassók. Ez csak egy jelenség, de azért egyik főbiztosítéka annak, hogy a kormány a maga részéről mindent elkövet a választások tisztaságának megóvására. Az orosháziak földvótele. — Ujabb parcellázási terv. — Orosháza község csabai mintára készül megvenni ós parcellázni a báró S ch o s sberger-fóle pusztaszenttornyai 3400 holdas birtokot. Az eszme már hosszabb idő óta foglalkoztatja a község vezér-embereit s most már annyira megérett, hogy a hétfőn tartott képviselőtestületi közgyűlés elé konkrét javaslatot terjesztettek: vegye meg Orosháza község a Scho ssberger-fóle birtokot s parcellázva adja el a lakosoknak. Az indítványt a képviselőtestület nagy tetszéssel fogadta s rögtön kiküldött egy négytagú bizottságot, melynek Jankó György biró, Bézi Balázs jegyző

) Vere s József esperes ós dr. B i k á d i Antal ügyvéd a tagjai, hogy tegyék magukat érintkezésbe báró Sch ossberger Nándorral. Ez a négy tagu bizottság tegnap már fel is utazott Budapestre, hogy a báróval a tárgyalásokat megindítsa. Az eladás alá kerülő báró Schosb e r g e r-fóle puszta szent-tornyai birtok — mely valaha Horváth íöldesur tulajdona volt — összesen 3395 kis hold kiterjedésű. Az árát a majorokkal ós fákkal együtt holdankint 375 írtra tartja tulajdonosa, ha pedig egy vevő veszi meg, 340 írtjával adja. A vételár íelét f. évi októberre kell kifizetni, akkor a vevő nevére is, kezére is kapja a birtokot, a vételár 20 százalékát (egy ötödrészét) 1902. junius 1-ón, a fennmaradt 30 százalékot pedig 6 óv alatt kellene lefizetni, a tőkét utólagos, a kamatot (6%) előleges félévi részletekben.. . x*. birtok összes adója (állami, községi) 17.071 korona, ebből az állami adó 13.355 kor. (földadó általános jövede mi pótadó.) A majorok és ültetvények ára szép összegre megy, annyival kevesebb esik a föld vételárába. Az orosháziak nagyon szeretnék, ha sikerülne a vétel ós a parcellázás. Valamikor a Szénás alatt elterülő egész H o rv á t h-fóle birtokot — mely most a Sch ossberger és S vá b-családok tulajdona — kínálták Orosházának 50—60 írtjával holdját, de akkor nem kellett nékik, mert a kupaktanácsban kijelentette az egyik főkolompos : — Nem kell megvenni, mert ha megvesszük, nem lesz a községben szegény ember, ki végzi akkor a mezei munkát ? Ez a klasszikus érv hatott, nem vették meg a hatalmas birtokot 50 írtjával, bezzeg most szívesen adnának érte hatszor annyit. A birtok közel fekszik Orosházához, kézre esik, jó föld, az orosháziaknak bizonyosan többet ér, mint mákoknak. Eddig ott többnyire idegen aratók dolgoztak, akkor az ő embereiké lesz ez a haszon; eddig ott többnyire idegen cselédeket alkalmaztak, akkor az övéik kapnának állandó foglalkozást; a forgalom a lakosság szaporodtával emelkednék, nyerne P.-Szt-Tornya községe is, de nyerne maga az állam is, fogyasztási, jövedelmi adóval és illetékkel tetemesen több jövedelmet, mint a mennyit kapott az egy birtokostól Az orosházi nép bajainak is az a forrása, hogy nemcsak földje nincs, a mit művelhetne, hanem munkája sincs egész esztendőn által. Ott sokakat kisbirtokhoz, még többeket állandó dologhoz lehetne juttatni. A megvételt ós a parcellázást egészen a csabai mintára akarják csinálni : a vevőknek élére áll a község s vezeti az egész ügyet. A község könnyebben eszközöl ki kölcsönt, mint az egyes vevő s azt is remélik, hogy a hatóságok és a kormány ép ugy fogják Orosházát támogatni, mint támogatták Csabát a Trautmannsdorf-íéle vételnél. Iparkiállitás Makón. — Békésvármegye bevonásával. A szomszédos Csanádvármegye szókhelye : Makó város közönsége hónapok óta készülődik arra a nagyobbszabásu iparkiállításra, melyet a kereskedelemügyi miniszter s az aradi kamara támogatásával a nyár folyamán rendeznek Makón. Miután a kiállítás keretei az aradi kereskedelmi és iparkamara egész területére kiterjednek, igy Békósvármegye is meg fog reá hivatni s részt fog benne venni. A kiállításon az aradi kereskedelmi és iparkamara területéről, (Arad-, Csanád-, Békés- és Hunyadmegyók), nemkülönben Szeged és Hódmezővásárhely szab. királyi városokból minden kózmüipartermók, oly gyári ipartermék, melyek kézi erővel állíttatnak elő, továbbá a makói honi gyártmányt áruló kereskedők árucikkei, az aradi iparkamara területéről a segédek ós tanoncok munkái állíttatnak ki, továbbá oly magyarországi ipari termékek, melyek a kamara területén nem honosak, de hivatva vannak a külföldi termékekkel a versenyzésre, a végrehajtó bizottság engedélye alapján kiállíthatok. A kiállítás a következő csoportokra oszlik : I. Bőripar: prémáru, készített bőrök, szíjgyártó, nyerges, bőröndök. II. Élelmiszerek mint iparcikkek : őrlemények, sütő, mézeskalács, cukrászipar, cukor- ós cukorkagyártás, bor, szesz, sör, ecetgyártás III. Faipar, bútoripar: építési ós asztalosmunkák, esztergályos és faragottmunkák: parkette, kádár, ács, kosárfonó, mázoló, bútoros, kárpitos, üveges, aranyozó, diszitőmunkák, ópitósi rajzok. IV. Vas- ás fémipar: vas, acél, bronz, lakatos, kovács, bádogos, késes munkák, harang, fegyverek, szerszámok és konyha-berendezés. V. Közlekedési jármüvek és gazdaságieszközökcsoportja: kocsigyártó ipar és gazdasági eszközök. VI. Ruházati csoport: férfi, nőisz.ibó, fehórnemükészitós, divatáru, szűcs, ágynemű, kalapos, lábbelikószités, fodrász ós művirág VII. Vegyes ipar: arany, ezüstműves, vésnök és esernyős, tajtókpipa, agyagipar, hangszer, könyvkötés, nyomdászat, fényképészet, cimfestós, órásipar ; továbbá minden olyan ipar, mely az előző pontokban nincs megemlítve. VIII. Munka kiállítás: a kamara területén lakó iparossegódek es tanoncok rajzai és munkái. IX. Háziipar: házi és iskolai iparmunkák. X. Időleges csoport: a kamara területére szarvatmarha, ló, stb., tej és terméke; virág, gyümölcs és konyhakertészet. A kiállítási bejelentések 1901. év május l-ig foganatositandók. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai A képviselőházból. Budapest, március 6. (Saj. tud. táv.) A képviselőház mai ülésén folytatta a honvédelmi tárca költségvetésének részletes vitáját. Felszólaltak Tóth János, T h a 1 y Kálmán ós Ugrón Gábor, kiknek a beteg miniszter helyett G r o m o n Dezső államtitkár adott feleletet. Az ülés végén megszavazták a tárcát. Holnap a pénzügyi tárcára kerül a sor, melylyel előreláthatólag négy-öt nap alatt végez a Ház s ezzel a budget-vita befejeződik. Káldy meghalt, Budapest, március 6. (Saj. tud. táv.) A magyar zene világnak nagy gyásza van: Káldy Gyula, a magy. kir. Operaház volt igazgatója szerdán reggel meghalt. Káldy kiváló képviselője volt a magyar zeneművészetnek s fáradhatatlan buzgó kutatója a kuruc-daloknak, amikkel országszerte ismertté és népszerűvé tette a nevét. Mint a vidéki színházak karmestere kezdte pályafutását, később Budapestre került s szép karriert futott be : előbb a Zeneakadémia, majd az Opera igazgatója lett, amely díszes állásából alig egy éve vonult vissza. Gyilkos lett a csend ! Vágygyal, szerelemmel gondolt az asszonyra, felhevült fantáziája elhitette vele, hogy az asszouy is boldogtalan. Benn jártak az álom ország legveszedelmesebb rengetegób -n s az asszony is szerencsétlennek hitte magát. _A gondolatuk már egy volt. És az álomországból nagyonnehéz visszajönni, rendszerint csak kényszerrel lehet. De jött a Valóság a kicsi, hajlott Helón alakjában, A tóhoz igyekezett s el kellett a hársak alatt mennie. Mind a ketten ugy néztek rá, mintha egy idegen planéta lakója toppant volna eléjök. A férfi, benn volt már a valóságban, csaknem dühösen kérdezte: — Ki ez? — Helón, — felelte az asszony. — Ennyit eddig is tudtam, de miért van itt? — Nem tudom, — hazudta az asszony és egy kacér, békítő oldalpillantással mondta: szegény kis béka! — Bóka, mosolyogta meg Domoszlay György, a bóka nem veszedelmes . . . — Senkinek, — mondta az asszony s felállva helyéről, indultak a ház felé. A búcsúzásnál kezet fogtak, szemük összevillant, mintha ismételték volna: — A béka nem veszedelmes senkinek Ettől fogva aztán egészen jó barát ságba kerültek a bókával. Az asszony kedves volt hozzá és Domoszlay tréfált is vele De ha csendesen, szótlanul köztük ült, titkos pillantást váltottak egymással, mintha azt mondták volna: — Oh kicsi béka, meresztett, örökké figyelő szemeiddel hiába ülsz itt. Néha az asszony ott hagyta őket s ilyenkor Domoszlay beszólt. Beszélt hiábavaló dolgokat, csak ugy rakta a szavakat egymás mellé s a lány hallgatta. Kicsi szive dobogása mintha megállt volna a férfi hang zenéjétől s egyszerre fényesnek, szépnek látta ezt a nagy, szürke világot. — Mórt oly szomorú mindig, kis Helén? — kérdezte a íórfi A leány nem felelt, de a haja tövéig elvörösödött s még jobban ráhajolt a nimzésére. — Mosolyogni kell az ilyen kis leánynak, hisz olyan szép az élet! A lány ránézett a szép barna emberre s csöndesen mondta: igen —- s magában azt gondolta: lám, milyen ostoba voltam, csakugyan szép minden, nagyon szép ! Másnap mosolygott, mikor Domoszlayval összetalálkozott. Rosszul állt neki) a mint vértelen kis ajka mosolyra rándult, csak a szeme lett szebb. Egyszer meg a kertben kerültek össze; virág volt a lány kezében. — Adjon belőle, — mondta a férfi. Helón oda tartotta az egész csokrot. — Igy nem kell; maga adja. A leány kivett egy halvány viola ágat. — Köszönöm — mondta a férfi s a mint a kabátjára tűzte, lehajolt hozzá s mólyen beszívta a viola-illatot. Este a lány ott ült a tükre előtt. Merően nézett bele, de nem látta a vértelen, keskeny arcot, a szabálytalan vonásokat, a homlokba nőtt sűrű hajat, hanem ugy Játtá, mintha mögötte állana Domoszlay György s a tükörben nézne rá, mintha feléje hajolna, hogy jobban a szemébe láthasson, hogy belásson a lelkébe. Szabadon hagyott sovány vállai összerándultak, felugrott s mintha menekülnie | kellene egy dómon üldözése elől, a párnáiba fúrta fejét, a kezét a szivére szorította, | hogy meg ne pattanjon s az izgalom, a kétségbeesett boldogság egyetlen elfúló szóba olvadt: — szeretem! Domoszlay nagyot gondolt — Hm, ugy látszik, velem bolondítja a békát s ő meg engem bolondit. Nagy füstöt fujt maga körül, aztán eldobta illatos szivarját s hangosan azt mondta: elég! Tudniillik nem a szivarból volt elég, hanem a bolondulásból. Leült az asztalához ós azon mód, józan agygyal irt levelet Elza asszony-nak : — Elza! nem bolondulok tovább; beszélnem kell magával, ma jöjjön ki a gyarmati hidhoz. György. Ágoston Tamás künn ült a terrasszon a feleségével meg Helónnel, alkonyatkor. A falu felől jövő uton, már messziről látszott egy lekete pont rohamos közeledése. pont csakugyan fekete volt, mi or befutott a kapun is, a kavicsos útra, mert a Domoszlay levélhordó, a fólkezű cigánygyerek volt. Mikor a fehér alakot meglátta a terrasszon, még jobban nekiiramodott, mintha egy kedves remény ösztönözte volna s jó messziről előkapta fogyatékos toilettjéből a levelet s magasra tartva futott vele. Az ég felhőtlen, tiszta volt, Ágoston Tamásnó mégis ugy hitte, a menybolt irtózatos robajjal lezuhant a földre, pedig csak az ura mozdult meg, előre hajolt, hogy majd a levelet átvegye. Helón is tudta, hogy a hírnök Domoszlay tói jön, bibor piros lett s az asszonyra nézett. .i^z holthalványan, megmeredve nézett a levegőbe. Egy pillanat volt és Sóder Helón is mót rut volt, hajlott hátú és nem mosolygott többé. Ez a pillanat elmondta neki: játék vagy, csúf vagy, tőled csak irtózni lehet! És ugyan ebben a pillanatban lett igazi asszony, a ki minden áldozatra kész, mindent elvisel, mindent elszenved, a boldogság reménye nélkül attól a kit — szeret. Kiröppent a szivéből minden gyűlölség, mely oly sok évig lakója volt; a bosszúállás fegyverét nem emelte fel az ellenség ellen. Még mindig lángoló arccal Ágoston Tamás elé hajolt, elkapta a levelet s rekedt hangon csak annyit mondott: — Az enyém ! —- s elfutott vele. az asszony az urával egyedül maradt, a íórfi mosolyogva mondta: — Lám, lám a béka! AZ asszony szelíden hajtotta hozzá a fejét s csendes, vádoló hangon felelt: — Ki hitte volna 1 ÚJDONSÁGOK. A szabadság -apja. Az ibolyák hónapjának örök időkre szóló csodaszép emléke közeleg: a nagy ' évforduló. Ilyenkor, mikor a márciusi szél fodrozza a négy folyó habjait, megmozdul ezen a magyar földön minden sziv, amelyben szent emlékek élnek. Ötvenhárom esztendeje lesz immáron ennek a hónapnak idusán, hogy felcsendült a szabadság dala. Ötvenhárom éve ! . . Azóta minden esztendőben imádságos kegyelettel üli a nemzet a magyar szabadság virradatának fordulóját. Az idén, természetesen ismét ünnepi lelkesedéssel ülik e napot a haza minden határán. B.-C s a b á n négy helyen is megünneplik március 15-ikét: a Polgári-kör, az iparos-olvasókör, az ács és kőművesek önképző egylete s az iparosifjak művelődési egylete rendez emlékünnepélyt, közvacsorával egybekötve. Orosházán a Polgári olvasókör március 14-ón este 7 órakor, saját nagytermében társasvacsorával egybekötve ünnepli meg március 15-dikének emlékét. Az ünnepélyre Orosháza egész polgárságát meghívják. A függetlenségi és 48 as olvasókör március 10-ikón üli meg a szabadság ünnepét, a Polgári kör helyiségében rendezendő táncmulatsággal. Szarvson a főgimnázium Vajdaköre március 15-ón, délután 3 órakor a tornacsarnokban tart emlékünnepélyt. Az iparosifjak önképző egyesülete március 15-én este 7 órakor, az Arpád-szálló dísztermében társas-vacsorával és táncmulatsággal ünnepel. Az ünnepi emlókbeszódet Dan cs Szilárd ügyvédjelölt fogja tartani. Békésen az összes társaskörök együttesen ülik meg a szabadság napját. A bérház előtti téren, szabadban lesz az ünnepély s dr. M e s k ó László országgyűlési képviselő tartja az ünnepi beszédet. Este minden egylet a maga körében is ünnepel. Gyulán a 48-as kör március 15-ót a nagy naphoz méltóan fogja megünnenepelni. Meghívja arra a város országgyűlési képviselőjét: Bar c.li a Miklóst, ezenkívül ünnepi szónoklatok tartására felkéri Dombi Lajos lelkészt ós G u lyás János ref. rektort. Felhívást intéz ezenkívül Gyula város összes köreihez, hogy az ünepólyen mindnyájan — lehetőleg testületileg — képviseltessók magukat.