Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1901-02-28 / 17. szám
lelküségét, annyiszor tanúsított humáaus j érzését sokkal jobban ismerem, semhogy aj múltkori határozatot érzéketlenségének tulajdonítanám. Ugy vélem ós ugy véljük mindannyian, hogy az a határozat azért létesülhetett ugy, mint létesült, mert bizottságunk igen tisztelt tagjainak figyelme nem volt eléggé felhiva a fontos tárgyra, az ügy nemzet fentartó jelentőségére. Ennek a felvilágosításnak hiányában történhetett csak az, hogy a közönség egy része csupán az adóval való megterhelés szempontjából indulva ki, megtagadta a leghumánusabb csekély adomány megszavazását. En appellálok a kellőleg nem informálandó közönségtől a kellőleg informált közönségre. Soha sem csalatkoztam Bókésvár megye közönségének nemen lelküsógóbe vetett bizalmamban. Szilárd hitem, hogy Bókósvármegye közönsége a véletlen ül esett csorbát kifogja köszörülni, s azt, amit a nemes céltól megtagadott decemberben, legközelebb, talán már májusban meg fogja szavazni. Sőt hitem, hogy ennél többet fog tenni. Hitem, hogy a tüdővész elleni küzdelemnek, a tüdőbetegek megmentésének ügyét egész nagy horderejében fel fogja karolni, hogy azzal az alapossággal és azzal a humánizmussal, mely ezt a közönséget az egész ország előtt jellemzi, a fővárosban megindult mozgalmat hatalmas karokkal fogja a vidéken szótterjeszteni, országossá, általános jelentőségűvé tenni. Hogy fel fogja vetni népszanatoriumoknak országszerte, vidékenkint való létesítése eszméjét, hogy maga elől fog járni a megoldásban, propagandát, népszerűséget fog teremteni az eszmének és mindenfelé fel fogja kelteni a nemes áldozatkészség tüzét. Nem teszek konkrét indítványt. Csak felvetem az eszmét. Tudom, hogy meg fog az érni. Hiszen a közszellem ujabban öly sok szépet ós nemeset alkot az emberszeretet terén. A társadalmi osztályok már át vannak hatva annak tudatától, hogy egymást kölcsönösen támogatniok kell s hogy a gyöngébbeket, akik a maguk erejéből nem képesek megállani a lét küzdelmeiben, az erősebbeknek kell segíteni. Nemcsak emberi kötelességét teljesiti ezzel az erősebb, hanem önmaga érdekének is eleget tesz, mert jóakaró szövetségest nyer a gyöngébben, akit megsegített. Egy kily nemes, humánus intézmény kér épen most bebocsáttatást a magyar gazdasági ós társadalmi életbe. A gazdasági munkás és cselédsegélypénztárról a mult évben megalkotott törvény most áll végrehajtás alatt. Ez a törvény méltán nevezhető a szegény emberek törvény ó— Megyek utána! — kiált fel nagy lelkesedéssel — és a másik felével harcol tovább. Telik az idő : kilenc, tíz óra is elmúlik, vejjre éjfélkor plüre vágódik Muki. Most már se pénz, se vacsora, se becsület, se kapukulcs. Barátaitól kér kölcsön néhány forintot és elmegy a többiekkel a korcsmába halestélyre. A hal átkozott, ha másodszor a maga levében fürösztik. Bort kiván a hitvány hüllő és bort kiván még a bánatos Muki is. A cigány és Muki koccint, mint hajdan a régi jó világban. Már a hajnal is derengni kezdett, mi kor hazafelé iudul. Cifrázza a lépést, mint egy balletmester, végre megáll a kapu előtt. De hiába áll ott, mert az be van zárva. Végre is a kerítésen kellett átugrania; nehezen megy ugyan, de mégis sikerül. Hallgatózik a hálószoba ajtaján. A kis Muki sir, acsarkodik odabenn ; ketten is csititják, a mama, meg a nagymama. Végre megszólal az egyik: — Csitt, hallgass te korhely; éppen olyan lump leszel, mint az apád ! Azután megszólal a nagymama : — Hadd el leányom, az édes apád is igy kezdte, mint a te férjed ; de az első alkalommal szigorúan fogtam és nem mert többé kiugrani a hámból. Mikor ezt a beszédet hallja Muki, vissza mászik a kerítésen és másnap délben kerül haza, a mikor is kegyetlenül szidja a vármegyét, hogy még éjjel is dolgoztatja a tisztviselőit. De az asszony nem a vármegyét szidja már, hanem Mukit. n e k. De nemcsak a támogatásra szorult munkásnak, cselédnek lesz megsegitője ez a törvény x hanem szervezetében a munkaadó és munkások közös érdekében, a társadalmi béke fenntartásának is erős tényezője lesz. érezni fogja az a szegény ember, hogy balesetből vagy rokkantságból származó munkaképtelensége esetére a társadatom nem hagyja öt magára és halála esetére nem hagyja magukra gyámoltalan hozzátartozóit. Nemcsak erkölcsi alapon nyugszik ez a törvény, hanem fejleszti a szegény ember öt érzetét is, mert nem alamizsnát ád a munkára képtelennek, hanem megtakarított filléreinek méltányos ellenszolgáltatását. Az a mérsékelt adomány pedig, melylyel a munkaadó is hozzájárul a segély-alap képzéséhez, az egymásra utalt társadalmi osztályok szolidaritásának, munkaadó és munkás békés egyetértésének jótékony biztosítéka lesz. Minthogy azonban a törvényhozás az intézményt népünk lélektanának figyelembe vétele mellett akkép szervezte, hogy a munkás és a cseléd belépése önkéntes, az intézmény jótékony hatása a népnél annál szélesebb rétegekben fog érezhetővé válni, mennél nagyobb számban lépnek be a segélypónztárba a kis gazdasági exisztenciák. Fel kell tehát ébresztenünk ezen kis gazdasági exisztenciák érdeklődésót, amit csak ugy érhetünk el, ha alaposan megismertetjük velők azokat az előnyöket, melyeket a sególypónztár tagjainak nyújt. Mindannyiunkkomoly, hazafias kötelessége ilyenkópen közremunkálni az intézmény megerősítésén. Meg vagyok róla győződve, hogy ennek a mélyen tisztelt testületnek minden egyes tagja át van hatva az ügy fontosságától és a maga körében minden lehetőt el fog követni az intézmény népszerűsítésére. Ebben a meggyőződésemben már maga az a körülmény is megerősít, hogy a pénztár alapító tagjainak névsorában örömmel volt alkalmam olvasni vármegyénk tekintélyes birtokosainak nevét, valamint több községünkét is. A jó példa hatni fog ós meggyőződésem, hogy ha a nép felvilágosítása iránt fennálló hazafias kötelességünknek kellőleg megfelelünk, minden jóravaló gazdasági cseléd és munk.'s saját jól felfogott érdekéből örömmel fogja megtakarított filléreit a segélypónztárba beszolgáltatni. Ennek a törvénynek okos végrehajtásával ismét ujabb összetartó kapocs létesül munkaadó ós munkás, birtokos és szegény ember között s megint egy lépéssel közelebb haladunk célunk, ideálunk: a társadalmi béke felé. ugy legyen! A vármegye közgyűlése. — Február 25. — Ahoz képest, hogy milyen rövid és érdektelen volt a tárgysorozat, igen sokan gyűltek össze a vármegye első közgyűlésére. Nagy csoportban vonultak fel: csabaiak, békésiek, berényiek s a gyakorlott szem mindjárt megtalálta a tárgysorozatban e tömeges érdeklődés inditó-okát: a esabaikat, a békésieket, a herényieket érdeklő községi ügyek voltak napirenden. Ez pedig vonz, csak nem ugy vonz, mint a választások. A békésieket főkép a békós-gerlai ut kölcsöne érdekelte. Simán ment keresztül a dolog, mert az alispán — a ki csakugyan szokatlan ambícióval ós praktikus leleményességgel kezeli az ut-ügyeket — tudott olyan módot találni, hogy a kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad : nem kell felvenni a méreg drága kölcsönt s az ut mégis kiépül. A herényiek ügye: az uj városháza építése szintén simán ment keresztül, csupán a költségvetésén k$ll pótolni egyetmást. A csabaiak dolga: a Trautmansdorfféle birtok-tanács feloszlatása élénk vitát keltett s szavazással kellett dönteni a kérdésben. Erre a döntésre szakasztottan ráillik, amit a főispán megnyitó beszédében egy múltkori határozatról mondott: a kel-1 lőleg nem informált közönség határozatát a kellőleg informált közönségnek kell majd j megreparálnia. A közgyűlés határozata foly- j tán tehát egyelőre marad a birtok-tanács, a tisztviselők jutalmazása azonban — mely ezzel kapcsolatos ügy — jóváhagyatott. Két érdeklődést keltő mozzanata volt még a közgyűlésnek. A legelső Luk ács főispán gyönyörű megnyitó beszéde. A nemes hévvel előadott szép beszédet feszült figyelemmel, élénk tetszéssel hallgatta a közgyűlés s több ízben zajosan megéljenezte. A másik F á b r y alispán örvendetes bejelentése, hogy az uj transzverzális út építkezése már talán a jövő hónapban megkezdődhetik. Érthető örömmel fogadta a közgyűlés ezt a bejelentést s lelkesen megéljenezte az alispánt, kinek oroszlánrésze van ez ujabb nagy sikerből. Részletes tudósításunk a következő : Megnyitó. Dr. Luk ács György főispán megnyitó beszéde után — melyet lapunk első helyén egész terjedelmében közlünk —tudomásul vette a közgyűlés az alispán szokásos jelentését s javaslatára dr. Konkoly Tihamér tb. aljegyzőnek 200 kor. jutalmat szavazott meg. Özv. Lukács Béláné köszönő-levelót, férje elhunytával hozzá intézett részvétiratra, szintén tudomásul vették. Elfogadta a közgyűlés a vármegyei alkalmazottak temetkezési j árulékára vonatkozó szabályrendeletét; Heves vármegye átiratát a hazai ipar pártolása s az önálló vámterület érdekében egyszerűen tudomásul vette, miután ez ügyekben már önállóan felirt a vármegye. A közgyűlés megbízást adott az alispánnak, hogy a főszolgabirák személyzetének szaporítása tárgyában tegyen javaslatot. Az alispán előterjesztésére most elhatározta a közgyűlés, hogy megvárja az egyszerűsítési eljárás befejezését, miután kilátái van arra, hogy járási számvevői állások fognak létesíttetni. Út-ügyek. A békós-gerlai ut kiópi tésére szükséges 200,000 koronás kölcsön ügyében jelentette az alispán, hogy három pénzintézet tett ajánlatot: a Jelzálog Hitelbank, a Pesti Kereskedelmi Bank és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár. Legelőnyösebb a hazaié, mely 94 1/ 2°/ 0-os árfolyam mellett, 1/ 2% órtókesitósi dij levonásával, 50 éves törlesztésre adna kölcsönt. Habár ez se valami nagyon előnyös, az állandó-választmány ajánlja, hogy ezt fogadja el a közgyűlés. — Elfogadjuk! Nem fogadjuk el! — hangzott össze-vissza s már ugy látszott, hogy kitör a vihar, mikor felállott F á b r y Sándor alispán s egyszerre lecsendesítette a hullámokat. Módot ajánlott, hogy lehet az útépítést még ez évben megkezdeni, drága kölcsön nélkül. Az 1.200.000 koronás közúti pénztárban maradt 42,000 korona maradvány, ehez csak 100.000 korona kellene még. Azt ajánlotta: építsék ki még az idén a 42.0 0 koronából a földmunkákat s jövőre vegyen fel a törvényhatóság saját alapjából 100.000 koronát, a mivel majd befejezik az építkezést. Majd ha olcsóbb lesz a pénz, viszszafizetik az ilapoknak ezt a kölcsönt. A közgyűlés tetszéssel fogadta s egyhangúlag határozattá emelte ezt a javaslatot. Ezzel kapcsolatban felemiitette az alispán, hogy már legközelebb le fog érkezni a miniszteri rendelet, mely az u j transzverzális, ut közigazgatási bejárását március hó folyamára kitűzi s a miniszter képviselője azzal a megbízással lesz kiküldve, hogy ha akadályok nem merülnek fél, mindjárt az építkezési engedélyt is megadhatja. Az alépítményeket tehát nyomban meg lehet kezdeni. Eljenzéssel vette tudomásul a közgyűlés ezt az örvendetes jelentést. A N.-Búcsáról a puszta-ecsegi vasúti állomásig vezető utat felvették a községi közlekedési utak hálózatába. A kéményseprési szabályrendelet módosítását elfogadták, Szerető Lajos kérvényét elutasitották. Szarvas község határozatát a kórházépítésre vonatkozólag visszaküldték ujabb határozat-hozatal céljából, AZ öcsödi ártézikut ügyében felebbező Czoll Demetert a törvény útjára utasították. Nagy Ferenc békési községi kertész ügyében feloldván a képviselőtestület határozatát, a kertésznek adtak igazat. Balogh Ferenc békési lakos felebbezósét Wallinger Péter és Tassy Lajos fizetésemelése ellen, elutasitották. A csabai birtok-tanács. Nagy mozgolódás támadt, mikor D a i m e 1 Sándor tb. főjegyző referálni kezdte a csabai képviselőtestület határozatát a birtoktanács feloszlatása s az erre vonatkozó szabályrendelet megszüntetése iránt. Négy felebbezós volt ellene: Fejér Béla főpónztárnok és Gally Mihály ellenőr, Háan Béla ügyész, Beliczey István ós társai ós dr. Fáy Samu felebbezték meg a határozatot. Az állandó-választmány javaslata az volt, hogy a határozatot ne hagyja jóvá a közgyűlés, illetőleg a jelenlegi állapot tartassák fenn. Az indoklás, mely majd negyedórát vett igénybe, a felebbezésekből szedte az érveit. Rosenthal Ignác szólt elsőnek a tárgyhoz, nem fogadva el az áll. vál. javaslatát, mert téves alapból indul ki. A birtok-tanács feloszlatásával kapcsolatos a tisztviselők jutalmazásának ügye s ha a tanács fel nem oszlatható, mert lebonyolítva nincs a föld-vételi ügy, a tisztviselők sem jutalmazhatók egy befejezetlen ügyért. Nézete szerint azonban be van fejezve az ügy, 90 hold kivételével az egész föld el van adva, Csaba község csak a közvetítésre vállalkozott, a vevők az adósok. A szabályrendelet megfontolás nélkül, elhamarkodva hozatott, a birtoktanács, mely a mostani tormában fennáll, semmiben sem vitte előbbre az ügyet, hanem igenis az a szabályrendelet nélküli előbbi bizottság. Az állapot ma más: semmi szükség nincs a birtok-tanácsra, egyedüli teendő a pénzek ki és beutalása, azt pedig úgyis az elöljárók végzik. Az elöljáróságban pedig teljesen meg lehet bizni, rá is ér. Méltányossági szempontból sem fogadja el az áll. vál. javaslatát Korosy László felszólalásában a képviselőtestület eljárását igazolja. A képviselőtestület indokolta, hogy miért tartja feleslegesnek a birtoktanácsot. Erkölcsi ós anyagi felelősséggel úgyis az elöljáróság tartozik. Ahol a közérdek parancsolja, mindenféle mellókórdeknek el kell némulnia. Ajánlja, hogy a képviselőtestületi határozat fen tartásával állja útját a közgyűlés mindenféle magánérdek érvényesülésének : ha bármily kis mórtékben jelentkezik is ez, ki kell irtani. Kéri az. állandó választmány javaslatának elvetését. B e r ó n y i Ármin dr. gyulai ügyvéd emelt ezután szót s frázisokban bővelkedő hosszú beszéddel kelt a javaslat védelmére. Egy kis müfelháborodást is rögtönzött, hogy az előtte szóló a jogi szakosztályt és az állandó választmányt magánérdekek tímogatásával gyanúsította. Lukács György főispán nyomban kijelentette erre, hogy ő nem találta, hogy ilyen éle lett volna a felszólalásnak s Korosy László is kijelentette, hogy távol állott tőle akár a törvényhatóságot, akár az áll. választmányt gyanúsítani. Ezután szavaztak felállással. A állandó választmány javaslata mellett 55-en, ellene 36-an szavaztak s igy elfogadtatott. Egyéb ügyek. Ezután meglehetősen kiürült a terem. Mezőberény község három határozatát a 160.000 kor. kölcsön felvétele, a Berónyiféle telek megvétele s az aj községházaépitóse ügyében, jóváhagyta a közgyűlés. Csupán az építkezési költségvetést kell módosítani s azt jóváhagyásra az alispánnak bemutatni. A közgyűlés Bernát István ós társai felebbezésére feloldotta a csabai képviselőtestület határozatát egy dülő-út áthelyezése tárgyában, mert a község arra nem illetékes. Tót-Komlós módosított szervezeti szabályrendeleténél helyt adott a közgyűlés Hanka József felebbezósének, mert ha nincs is diplomája, 27 óv előtt, mint sebész lett községi orvos s most nem lehet az állását beszüntetni. Madarassy László békési rendőrbiztos felebbezósének szintén helyt adott a közgyűlés i fizetését 800 koronáról felemelte 1000-re. Salzmann és Társa cég kérvényét, a Csabán létesítendő kenderkikészitö telepre vonatkozó vámmentesség ügyében, pártolólag tették át a községhez, mely a vámos utakat megváltja. Érdekes kis vita volt még Csaba község határozatánál, a Trautmansdorf-féle birtok eladása körül közreműködött tisztviselők jutalmazása tárgyában. Az állandó választmány a határozat jóváhagyását javasolta. Rosenthal Ignác ellenezte a jóváhagyást, mert a törvényhatósági bizottság előbbi bölcs határozata meggyőzte őt arról, hogy a földvételi ügy befejezve még nincs, ha pedig rnncs, akkor időelőtti a jutalmazás. A birtoktanács feloszlatására vonatkozó eiőbbi határozaton alapult a képviselőtestületnek ez a második határozata, ha azt elvetettek, el keli vetni ezt is, Varságh Béla elfogadja az áll. vál. javaslatát. Ismeri a nagy munkát, melyet a tisztviselők végeztek, a díjazás mérve nincs is arányban a tett szolgálattal. Tizenhárom évig a jutalmazással várni nem lehet. Dr. F á b r y Sándor alispán látja a következetességet Rosenthal felszólalásában, de a tisztviselők nagyon megérdemlik a jutalmat, sőt ezt a csekély jutalmat a nagy munkával és az elért erkölcsi sikerrel szemben csak előlegnek tartja. Ajánlja elfogadásra. A közgyűlés erre jóváhagyta a jutalmazásra vonatkozó határozatot. Ezután nem maradt más a teremben, csak a központi tisztviselők s minden szó nélkül tárgyaltak le egy csomó apró-cseprő községi ügyet.
