Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-02-21 / 15. szám

porodás, ami 8'12%-nak felel meg, de vi­szont tény az, hogy a lefolyt tiz óv alatt nagyon apasztották a vármegye népessé­gót a kivándorlások s különösen a töme­ges kitelepülések, a mit nem szabad figyelmen kivül hagyni a következ­tetések levonásánál. A vármegye valamennyi községe sza­porodott, egy kivételével : Pnszta-Szt-Tor­nyán 207 lélek a fogyatkozás, ami 6-9°/o" nak felel meg. Az alábbi kimutatásban a népesség sorrendjében állítottuk össze a községeket. Első helyen áll, mint a vármegye legha­talmasabb népességű városa: Békót-Csaba 87.128 lakossal, az utolsó hely Szabad Szt­Tornyáé, 1831 lakossal. Tízezren felüli la­kosa kilenc vármegyei községnek van. A járásokat szintén népesség szerint vettük sorrendbe, itt az orosházi járás áll az első helyen, a gyulai az utolsón ós külön van Gyula város. A tiz óv előtti népszámlálás adatait, valamint a szaporulatot vagy fogyatkozást számokban és százalékokban szintén fel­tüntetjük. Községek: 1. B.-Csaba 2. Békés 3. Szarvas 4. Gyula 5. Orosháza 1890. 34.179 25.093 24.340 19.931 20.016 6. Mezőberény 12.197 7. Endrőd 10.917 8. Gyoma 10.877 9. Tót-Komlós 9595 10. Szeghalom 8911 11. Füzes-Gyarmat 7810 12. Vésztő 7552 13. Öcsöd 7830 14. Körös-Ladány 7156 15. Szent-András 6717 16. Doboz 4911 17. Körös-Tarcsa 5385 18. Csorvás 4248 19. Kétegyháza 3781 20. Uj-Kigyós 4065 21. Sámson 3861 22. Bánfalva 3292 23. Kondoros 2585 24. Nagy-Szénás 2830 25. Gyulavári 2993 26. P.-Szt.-Tornya 3217 27. P.-Földvár 2547 28. Sz.-Szt.-Tornya 1684 1900. Szap. 7„ 37.128 2949 8'60 25,473 380 1*50 25.164 824 3'38 22.129 2198 11 "02 21.153 11 j7 5.67 12.861 664 5-44 11.833 916 7-74 11.543 668 5-57 10.237 642 6-70 9669 758 8'50 9512 1702 21-75 8144 592 7-88 8057 227 2-89 75C3 347 4-84 7251 537 8-00 5892 981 19-95 5448 63 M9 4959 711 16-73 4362 611 16-29 4293 228 5 60 3929 668 20-48 3836 544 16-51 3653 1068 41-31 3475 645 22'82 3356 363 12-12 3010 fogy. 207 6-90 2731 184 7-27 1831 147 8-72 Járások szerint: 1. Orosházi járás 50.690 55.161 4678 9"20 2. Szarvasi ,, 41.472 44'128 2656 6"40 3. Békési „ 42.676 43-782 1107 2*59 4. B.-Csabai „ 38.244 41.'21 3177 8'30 5. Szeghalmi „ 31.429 34.828 3399 10-81 6. Gyomai „ 21.794 23.378 1584 7.22 7. Gyulai „ 11.655 13.610 1953 16-77 8. Gyula r. t. vá r. 19.93 1 22.129 2198 11 02 Összesen 257.890 278.437 20./54 8'12 Ezek szerint a megye népessége 20.754 lélekkel szaporodott, s ezzel a tiz év előtti 257.890 léikről 278.437-re emelkedett. A megyei szaporulat 8-12%, m ely megfelel a tiz év előtti országos átlagnak. Legnagyobb a szaporulata Kondoros­nak: 41-31%, legkisebb K.-Tarcsáó: ri9.s 207 lólekfogya-tóka van P.-Szt.-Tornyának. Vidékek szerint legerősebb a gyulai­járás népességének növekedése: 16'77°/ 0, legkisebb a békési járásé: 2-59°/ 0. zatok mellett? A tulajdonképeni forduló­pont tehát az a rendkivüli közgyűlés lesz. Egyébként örvendetesen vették tudo­másul a részjegy-tulajdonosok a lefolyt évben elért szép üzleti eredményt s a tiszta jövedelmet ezúttal is a tartaléktőkéhez csa­tolták. A részjegyek teljes befizetése utáni felszámolásnál természetesen minden rész­jegy megkapja a tartelóktő kéből a rá eső részt. * Rosenthal Ignác elnök-igazgató megnyitván a közgyűlést, konstatálja an­nak határozatképességét s a jegyzőkönyv hitelesitésóre R é t h y Bélát és dr. U r­s z i n y Jánost küldi ki. S a i 1 e r Vilmos dr. vezérigazgató előterjeszti az évi jelentést, melyet tudo­másul vesz a közgyűlés, valamint a mór­leget s a nyereségi kimutatást is. A je­lentés szerint a tagok száma 1900-ban nem változott és 1900. végén 447 volt, kik ösz­szesen 5141 üzletrészt jegyezvén, 257050 kor. alaptőke befizetését biztosították és erre 1899. végóig 163646 kor. 20 fillért, 1900-ban pedig 53701 kor. 60 fillért, 1900. év végéig tehát összesen 217347 kor. 80 fillért fizettek be s igy terhükön 39702 kor. 20 fillér maradt, mint még befizetendő alaptőke. Ezen csekély hátraléknak na­gyobb része a folyó 1901-ben be fog folyni s 1902-re csak azon csekély számú tagok tartozása rrarad, kik 1897. évben jegyez­tek üzletrészeket. ^ pénztári forgalom 1.403.435 korona 22 fillért tett ki, a tiszta nyereség pe^ig 13.089 kor. 53 fill. A nyereség feletti rendelkezésre nézve azt javasolja az igazgatóság, hogy 10%-ot, vagyis 1300 koronát az igazgatóság és fel­ügyelő-bizottság jutalékára, 3°/ 0-ot, vagyis 400 koronát a tisztviselők jutalpaazására, 80 koronát jótékonycélra szavazzon meg a közgyűlés, a fennmaradt 11309 kor. 5 5 fillért pedig csatolja a tartaléktökéhez. Itt dr. K e r ó n y i Soma és dr. F á y Samu azon óhajuknak adtak kifejezést,! hogy a tiszta nyereség már most Írassék az egyes részjegyek javára, a közgyűlés azonban Rosenthal Ignác és dr. S a i 1 e r Vilmos felszólalása után az igazgatóság javaslatát fogadta el. Ezután következett az 'ái t a 1 a k u 1 á s ügye. S a i 1 e r Vilmos vezérigazgató előbb felolvasta az erre vonatkozó mult évi köz­gyűlési határozatot, mely utasitja az igaz­gatóságot, hogy a részvénytársasággá való átalakulás iránt tegye meg az előkészüle­teket. Azután utalt az iclei évi jelentésre, melyben részletesen ki vannak fejtvo azon okok, melyek az átalakulást mindezideig hátráltatták s melyek között legfőbb a lefolyt év kedvezőtlen és válságos pénzügyi helyzete. Arra kérte a közgyűlést: tartsa fenn a mult évi határozatot, miután van rá remény, hogy a jelen óv folyamán si­kerülni fog az átalakulás. R é t h y Béla fikszirozni kivánta az időpontot, mely alatt az átalakulásnak meg kell történnie ; Rosenthal Ignác, S a i 1 e r Vilmos és dr. Ke r ó nyi Soma felszólalása után a következő határozatot hozta a közgyűlés : a mult évi határozatot fentartja s utasitja az igazgatóságot, hogy három hónap alatt puhatolja ki mely rész­jegy-tulajdonosok kívánnak az átalakulás­ban részt venni s eljárásáról egy rendki­vüli közgyűlésnek tegyen jelentést Végül a választmányból kilépő nyolc tagot egyhangúlag újra megválasztották s ezzel a közgyűlés véget ért. Üdvözlet Fejérvárynak. Budapest, február 20 (Saj. tud. táv.) JTL képviselők ma pártkülömbsóg nélkül üd­vözlő iratot küldtek Fejérváry Géza bárónak, a súlyos betegségéből lábadozó honvédelmi miniszternek. Az aláirást Széli Kálmán miniszterelnök kezdte. Steynt elfogták? Budapest, február 20. (Saj. tud. táv.) A londoni reggeli lapok a következő szen­zációs hirt jelentik: Fokvárosban hire jár,, hogy S t e y n -t, a bur köztársaságok el­nökét az angolok elfogták. A liir még min­denképen megerősitósre szorul. Hitelszövetkezeti közgyűlés. — Átalakulás előtt. — A b.-csabai iparosok segély ós hitel­szövetkezete vasárnap délután tartotta ne­gyedik évi rendes közgyűlését, a városháza nagytermében, A részjegy-tulajdonosok nagy számban gyűltek össze erre a közgyű­lésre, melyről ugy is szólhatnánk, hogy forduló-pontot képez az intézet életében. xxz igazgatóság jelentése kapcsán ugyanis vita tárgyává tétetett: mi történj ók a szö­vetkezettel az első öt esztendő letelte után, átalakuljon-e rendes részvénytársasággá, avagy felszámolás után nyisson szövetke­zeti alapon uj ciklust? Miután már a mult évről van egy köz­gyűlési határozat, mely a részvénytársa­sággá való átalakulás előkészítésére uta­sitja az igazgatóságot, csak önmagához ma­radt következete s a közgyűlés, mikor az igazgatóság javaslatára újból az átalaku­lás mellett nyilatkozott s egyben utasította az igazgatóságot, hogy három hónap múlva egy összehívandó rendkivüli közgyűlésen tegyen jelentést: lehetséges-e az átalaku­lás s ha igen, mily alapon s mily módo­Az Aradi Ipar- és Népbanic elnökválasztó közgyűlése. Az Aradi Ipar- ós Népbank igazgató­sága már a 31-ik évre vonatkozó jelentését terjesztette be vasárnap megtartott köz­gyűlésén, melynek főérdekessógét a Var­jassy József elhunytával üresedésbe jött igazgató-e'nöki állás betöltése képezte. Egy­hangúlag Tagányi István nagybirtokost választották meg, kinek neve elég garancia arra, hogy a megboldogult kiváló elnök szellemében ós ambíciójával fog megfelelni a kezeire bizott tisztségnek. A részvényesek a legnagyobb megelé­gedéssel vették tudomásul, hogy a gazda­' ságilag rossz óv dacára is fényes eredmé­nyeket tudott az intézet felmutatni. Meleg elismerés hangján méltatták az eredmények körül elsősorban az ambiciózus és kitűnő szakképzettségű vezérigazgató, B ő h m Adolf érdemeit, ki tehetsége minden A „Békésmegyei Közlöny" táviratai A képviseiöliá^bőí. Budapest, február 20. (Saját tud táv.) A képviselőház mai ülésén folytatták a kul­tusz-budget tárgyalását. Wlassics minisz­ter is beszóit s a katolikus autonómiáról kijelentette, hogy a tárgyalások folynak, ő maga is őszintén kivánja a kérdés sikeres megoldását, de nem a néppártiak módján. |T i s z a István gróf a leánykiházasitási ügyekben interpellált* a belügyminisztert, mire Széli Kálmán kijelentette, hogy tör­vényben fogja rendezni a dolgot. Verekedés a Rechsrathban. Budapest, február 20. (Saját tud. táv.) Ma ismét botrányos ülése volt a Reichs­rathnak. A bécsi sürgönyök szinte hihe­tetlen <Jo it jelentenek. A botrány ab­ból kelti . ett, hogy Klofác, a hirhedt cseh képvise , csehül kezdett beszólni, mire óriási zaj támadt. „Disznóság! Ostobaság!" kiáltják a németek, Wassilkó báró (román) pedig odaugrik £ 1 o f á c-hoz és mellbe vágja. Klofác barátai rárohantak Wassilkóra, amiből nagy verekedés támadt. Csak nagy nehezen sikerült a dulakodókat szótválasztani. A németek az elnököt addig dobálták papir-golyókkal, mig az ülést be nem rekesztette. erejét az intézet felvirágoztatásának szen­teli. Hasonló elismeréssel emlékeztek meg ' az igazgatóságról, a felügyelő-bizottságról, | az igazgató választmányról a b.-c s a b a i fiók intézet vezetőiről s a buzgó i tisztviselői karról. Tagányi István igazgató, a gyűlés megnyitása után, kegyeletes hangon em­lékezett meg az intézet elhunyt elnök­igazgatójáról: csejthei Varjassy József­ről. Bő hm Adolf vezérigazgató felolvasta a jelentós azon roszet, mely lendületesen, szép szavakban emlékezik meg az elhunyt elnök ós igazgató érdemeiről Elmondja a jelentés, hogy a Varjassy József nevére : tett kétezer koronás alapítványt 20.000 koronáig fogják szaporítani. A közgyűlés elhatározta, hogy a nekrológot jegyző­könyvbe iktatja, valamint Varjassy Ár­pád kir. tanfelügyelő ievelót is. melyben megköszönte az atyjáról való szép meg­emlékezést. Ezután Tagányi István igazgató is­mertette a lefolyt üzleti év eredményeit. Örömmel jelentheti, hogy az intézet egy üzletágban sem szenvedett kárt, sőt az előző évi vagyonmérleghez képest tekin­télyes gyarapodást mutathat föl s igy azon kedvező viszonyba jutott, hogy örömmel ós biztos reménnyel tekinthet a jövő elé. E kedvező eredmények elérésében jelentős része van első sorban Böhm Adolf vezér­igazgatónak, ki az uj igazgatósággal egye­temben lelkiismeretes, szakszerű vezetéssel oldotta meg a reá bizott feladatot. Hasonló elismerést érdemel az igazgató-választ­mány, a csabai fiókintózet vezetősége s mindkét tisztikar, amely lelkiismeretes odaadással és buzgalommal felel meg kö­telességének. Böhm Adolf vezérigazgató felolvassa az évi jelentést, amely részletesen tárgyalja a lefolyt óv történetét ós pénzügyi ered­mónj'eit. A csabai fiókról a következőket mondja: Békés-Csabai fiókintézetünknél fo­kozatos, örvendetes fejlődós mutatkozi s ottani igazgató-tanácsunk buzgó, céltuda­tos, körültekintő működése folytán meg­felelő eredménynyel zárta le az évet. Pónz­váltóüzletünk, a tőzsde nyomasztó helyzete folytán nem fejthetett ki nagyobb tevé­kenységet ós leginkább az osztálysorsjegy­üzlet ápolásában talált jövedelmező fog­lalkozást. A b.-csabai termény- ós árurak­tár részvénytársaság mult évi működése teljesen megfelelt azon várakozásoknak, mei eknek számbavételével alapítottuk an­nak idején a vállalatot a b.-csabai takarék­pénztárral közösen. Azok kibővítése ós az uj építkezések célszerűsége, melynek szük­ségességót mult évi jelentésünkben kiemel­tük, már a lefolyt évben nyilvánvalólag kitűnt, a mennyiben az összes férhelyiségek majdnem teljesen igénybe voltak véve. A közraktár mórlege letemes leírások után 17 699 kor. 96 fii. nyereséget eredménye­zett és rószvónyekint 6%, vagyis 6 kor. osztalékot fog fizetni. AZ intézet összforgalma a lefolyt év­ben 189,358.455 kor. 30 fillért tett ki, a mérleg tiszta jövedelme 177.549 kor. 18 fii. A közgyűlés elhatározta, hogy a részvény­tőke 5°/ 0-os kamatainak levonásaután 10%-t, azaz 12,754 kor. 92 fillért fordit a tarta­lékalap dotálására s a különböző alapok gyarapítására ós a jutalékok levonásaután fenmaradó 113,110 kor. 91 fillér összegből rószvónyenkint — a korona kamaton felül — felülosztalékként 30 koronát, vagyis összesen 75 000 koronát oszt fel. Az ezen felül maradó 38.110 kor. 91 fillérből, a ju­talmak és jótókonycólu adományok levo­nása után fenmaradó 20-000 korona átvi­tetik az 1901. évre. A részvényesek nevében Szathmáry Gyula fejezte ki köszönetét és elismerését a szép eredményért, majd a tisztújítás következett. Weisz Márk indítványára egyhangúlag a következőkép alakították meg a vezetőséget: Elnök: Tagányi István (uj). Igazgató­ság: Kristyóry János (uj), Reicher Ferenc. Ring Lajos, Szalay Károly, Bőhm Adolf vezérigazgató. Felügyelő-bizottság: Kneffel Lajos, Révész Nándor, Varjassy Lajos (uj) ós dr. Páris Lajos. Az igazgató-választ­mányba a régieken kivül két uj tag vá­lasztott : Leopold Zsigmond ós dr. Priegl István. Miután Tagányi István elnök a hatá­rozatot kimondta, köszönetét fejezte ki a megtisztelő bizalomért ós az igazgatóság buzgó munkásságot igórt a jövőre is. Böjti levél — a farsangról. Kedves szerkesztő ur! Elmúlt a farsang is ! Szeretném megállítani a világ forgását, hogy mindig farsang legyen, hogy ne lehessen jövőre mondanom : na ez is már a har­madik farsangját táncolja, mert ebben a rossz világ­ban minden bálozó évet kettőnek számítanak. Ma van hamvazó szerda és itt a böjt, nekem már öt nap óta meg van a böjtöm, — ezt akarom én magának elpanaszolni szerkesztő ur, ugy-e meg­hallgat, ha szépen megkérem és nem veszi magára azt a sok rosszat, a mit nekem szándékomban van irni a mai modern bálozó fiatal-emberekről. Szer­kesztő urat már csak azért sem számítom közzéjük, mert nem táncol és mert nem mint más ha influen­zás, akkor a bálban egy pénzért már azt is kiizzadja (egy urnák a vallomása.) Hogy van az szerkesztő ur, hogy a nők sokkal jobban szeretnek táncolni, mint a férfiak ? Mért van az, hogy egy férfi hogyha husz éves, már adja a blazirtat, mig minekünk lányoknak dehogy szabad még csak mutatni is, ha valami, illetve valaki untat ? Statisztikai kimutatás szerint a táncosok (a ki nem kötelességből táncol) háromnegyed része husz éven aluli. Az én kuzinom, a ki májusban lesz husz éves, már nem táncol, ő már nagylelkűen átadja a tért a fiatalabbaknak. Magukban férfiakban mégis van annyi udva­riasság, hogy nem készítenek legalább nyilvános sta­tisztikát a táncosnők koráról. Ez nem is volna ta­nácsos, én ugyan csak két évet tagadok, de a barát­nőm már négyet . . . Különben egy praktikus mód a lányok korát megtudni: megkérdezni őtet, aztán megkérdezni a kebelbarátnéját, aztán a kettő közti különbség felét venni és megkapjuk az igazit. Pl. a Margitka magát 16-ra mondja, én mint kebelbarát­nője 20-at vallok, akkor szerkesztő ur tudhatja, hogy Margit 18 éves. De mindég eltérek a tárgyról - pedig nekem még sok az irni valóm, sok a tapasztalatom, voltam négy bálban a farsangon. A tanitók hangversenyén (a jégverembál) em­lékszik szerkesztő ur ? De azért táncoltunk nagyon sokat, minden köszvényes bácsinak eszébe jutott, hogy a köszvénynyel nem tanácsos ülni a hideg teremben, még táncolni is tanácsosabb. Azután a koncert után komolyan megakartam halni és most az egyszer ször­nyen prózai okom volt: hogy meghűltem. Más bál után is megakarok halni, de valakiért, nem - vala­miért. Voltam a közvacsorán — én mint lány nem tudok kalapot emelni a Maros ur eszméje előtt, (mert meg van tűzve a kalapom), de maguk megte­hetik. Azonban a naplómban egy egész oldalon di­csérem Marost, mert a közvacsorát rendezte. Okos ember ő, tudta hogy a férfiak szive a gyomron ve­zet keresztül. Mit gondol szerkesztő ur, nem ez az eszme vetette meg a közvacsora alapját ? El is ju­tott egy férfi sziv egészen az én szivemig, de eláru­lom, hogy az én gyomromon is keresztül, de nem csoda, hiszen annyi jó étel volt és én már nem va­gyok valami ideális bakfis. Voltain a tiszti koncerton is, mulattam ott is, nagyon fess kedves emberek ezek a tisztek és sze­retnek táncolni, még ha több is a csillagjuk. De ugye látta maga is, hogy eleget táncoltam ? Utolsó volt a kalikó-bál, ez is elég sikerült bál volt, de sajnos nem mindenkinek. Higyje el szer­kesztő ur, a mai világban bálban igazi mulatság csak a férfiaknak jut. Mi jut egy lánynak ? Előbb hány álmatlan éjszaka, micsoda félelem ! stb. Mi­lyen jó lehet az, csak akkor táncolni, a mikor jól esik, dehát ha a barátnőm többet táncol mint én, az nagy szégyen . . . Jaj annak a lánynak, a ki a négyesből kimarad, én nem hiszem, hogy Pap Béla kellemetlenebbül érezte volna magát, mint egy lány, a ki végig ül egy négyest és szegény még ne is mutassa ki, ez pedig lehetetlenség. A kalikó-bálon a rendezőség igazán nem volt figyelmes. Dehát, mint már említettem, meg van már a böjtöm. Apa, anya haragszanak rám, hogy miért nem fogtam férjet magamnak, hogy én olyan ügyet­len vagyok, hogy mikor anyus annyi idős volt mint én, mennyivel ügyesebb volt . . . Köszönöm, mikor a papa hagyta magát, de a Pali ára nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom