Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-06-23 / 50. szám

I. Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 50-ik számához. meg a küldöttség előtt, mely zajos éljenzésbe tört ki, mikor a főispán befejezte szavait. Fábry Sándor alispán vette át ezután a szót s a következő szép beszédet intézte a miniszterhez: Kegyelmes Urunk! Békésvármegye törvényhatóságának megbízásából, a vármegye küldötteiként jelenünk meg Excellenciád előtt. Jöttünk ezúttal nem azért, a miért a küldöttségek rendszerint felkeresik a minisztereket, hogy kérjünk valamit, jöttünk csupán azért, hogy köszönetet mondjunk, hogy vármegyénk háláját, tiszteletét, Nagyméltóságod iránti ragaszkodását tolmácsoljuk. Ezelőtt másfél évvel Fólegyházán, az transzverzális ut ünnepélyének megnyitása alkalmával Nagymóltóságod azon kijelentést tette, hogy a többi közt egyik legfőbb törekvését ljépezendi az Alföldön ujabb és ujabb állami müutakat létesíteni, hogy ekként a minden időszakban való biztos köziekedós ós forgalom előnyeiben részeltetvén az eddig e tekintetben elhanyagolt Alföldet, nemzetgazdaságunk, az Alföldet lakó magyar faj s ezzel a magyar nemzet erősbitósére felszínre hozhassuk és értékesíthessük az Alföld dus termő talajának áldásait. Nagymóltóságod e nyilatkozata visszhangra tilált az egész országban; az Alföld népénél pedig a Nagymóltóságod kormányzata iránti bizalom s azzal Kapcsolatosan a közgazdaságunk fellendülésébe vetett remény ez alapon is csak erősbödött. Rövid másfél óv telt el Nagy méltóságod e kijelentése óta. S ime ez aránylag rövid idő Nagyméltóságodnak elég volt, hogy kijelentése jó részben valóra váljék. Ma már épülőben van a Il-ik transzverzális ut, mely JászNagy-Kun-Szolnok megy« síkjait leend hivatva összekötni a mármarosi havasok vidékével; ma már épül a Ill-ik transzverzális ut, mely Bihar megyétől—Csongrádig, az Alföld szivén: Bókésvármegyón vonul át, felöleli e megye forgalmát s az Alföld közgazdaságának igazi óletere leend; ez az ut majdan, mint a szívből kiágazó erek, fokozodó, lüktető erővel veszi fel ós közvetíti a közforgalomban e szép vávmsgye fejlődő közgazdaságának terményeit. Békés vármegye közönsége igazi nagy jelentősége szerint méltányolja a Ill-ik transzverzális-ut létesítését s hálával, köszönettel méltányolja Nagy móltóságodnak azon gyors, céltudatos, vármegyénk iránt valóban jóakaratra valló rendelkezését, hogy azon idő óta letelt másfél év alatt, midőn ugyanez a küldöttség kérelmezett ez utórt Nagymóltóságod előtt, elkészítette az útvonal épitósí terveit, megtartotta bejárását, biztosította íótesülésót s módot nyújtott a vármegyének arra, hogy a földmunkákat ós műtárgyakat már az idén kiépíthesse. Nagy móltóságod bölcs kormányzata minden pártatlan itélő előtt tiszteletet és nagyrabecsülést von maga után, irántunk való jóakarata azonban e mellett, Békésvármegye minden lakosának szeretetét, személye iránti ragaszkodását is megnyerte Annaleseink, törvényhatósági közgyűlési jegyzőkönyvünk, ezen úttal kapcsolatosan megörökíti Nagyméltóságod nevét s iránta való hálánkat: mi eljöttünk, hogy a mit a holt betűkben megörökítettünk, azt élő szóval is tolmácsoljuk. Ahhoz a 100 kilométeres müuthoz, mely pár év múlva megyónken átvonul, mindenha hozzáfüződik alkotójának neve, de a mi szivünkben sem fog elhalványulni hálánk és ragaszkodásunk. Kérjük Nagy móltóságodat, fogadja szivesen küldőinknek üdvözletét és vármegyénk köszönetének s hálájának ezen megnyilatkozását. Lelkes éljenzés követte az alispán szavait, melyek láthatólag a legkellemesebb hatást gyakorolták a miniszterre A meghatottság ós az őszinte öröm melegsége áradt ki Hegedűs Sándor válaszából. A legmelegebben köszönte ugy a főispán, mint az alispán szép szavait. A legritkább esetek közé tartozik — folytatta aztán — hogy ilyen népes deputáció csak azért fáradjon fel Budapestre, hogy megköszönjön valamit. Békés vármegye érdemes közönsége ezzel a kedves figyelemmel nagyon lekötelezett, nagyon megtisztelt, vigyék el küldőiknek szivem legforróbb érzelmeit, köszönetemet, hálámat és becsülósemet. Végül biztosította a küldöttséget, hogy ha eddig talán tett is valamit a vármegye érdekében, ezentúl kétszeres figyelemmel fogja kisérni közérdekű törekvéseit s az ő részéről valóban csak a legjobb akarattal, a legodaadóbb támogatással fog találkozni mindenkor. Zajos éljenzés volt a visszhang a miniszter beszédére, ki előbb a főispánnal és alispánnal szorított melegen kezet, aztán a küldöttség tagjaival, kiket az alispán mutatott be. — Szeretném mindnyájuknak külön megköszönni, — mondta Hegedűs s a legkegyesebben bocsájtotta el a küldöttséget. A küldöttség tagjai voltak : dr. Lukács György főispán, dr. Fábry Sándor alispán, Keller Imre, Berthóty Ist ván; dr. Krcsmárik János Szarvasról, Petneházy Ferenc, Nagy Sándor Köröstarcsáról, Korosy László, Seiler Gyula, Haraszti Sándor, Reisz Simon, Áchim Gusztáv Csabáról, Popovits Szilviusz, L avatka Gyula Békésről, Csánki Jenő, Varga János Szeghalomról, Kovács Albert, Vakarcs János Körösladányról, Homoki István, Gecsári Antal, Fejér László Füzesgyarmatról. A megrendelések gyűjtése. — Életbeléptetés A kereskedelmi bocsátott ki, amely a tóseről szóló törvényt l-ó n lépteti életbe, a kedósei ezek: A törvény 1. § gyűjtésének korlátlan . Kivételek. — miniszter rendeletet megrendelések gyüjfolyó óv j u 1 i u s rendelet főbb intéz-a a megrendelések szabadságát csak a rősök, régibarátok, kollegák megvető tekintetét. Az természetesen elfog terjedni még e mai napon Engol Fülöp tökéletesen megbukott, egy fizetésképtelen semmi, aki minden tiszteletbeli hivatalait elvesztette. — A Rákóczi-asztaltársaságnál többé nem ő az alelnök, a Lázáregyletnél nem bizottsági tag, a kis Kereskedők egyesületében nem fog ezentúl szerepelni. Oh, mekkora bajok ezek ! Érdemes e tovább hordozni ? — Nem, nem, — sóhajtott előbb, majd kiálltott fel utóbb. Szerencsére senkise volt a boltban s ez égető küzdelmeket nem látta. Végiggondolt családja jövőjén. Hiszen ha a leányok egy hét alatt jó férjhezmehetnének,de ki veszi el ma a kereskedő-leányt pénz nélkül ? Senki, senki. Itt tehát nem talált oltalmat. De hát mennyi kis poziczió van még a világon, ahol egy bukott, becsületét vesztett kereskedő is elhelyezkedhetik, ahol nem kérdik: ki vagy mi voltál, csak végezp jól, amit rád biztak. Hatvanöt évvel hova, micsoda osztályba ékelheti be az ember magát ? Kopasz homlokát kiverte a nagy öreg verejték. Eszméket, gondolatokat keresett, de nem talált. Elmúlt a dél, az egy óra, a két óra. E hosszú idő alatt csinos, férfias leveleket irt nejéhez, leányához, a rendőrkapitánysághoz, mely levelekban igen okos, praktikus intézkedéseket tett eltemetésére, felbonczolására, utolsó apró óhajtásaira nézve. — De hát nem lehet ebből a bajból tisztességesen kimenekülni, teszem Amerikába menetellel, de oda pénz kell s az nincs, egy kis szökéssel a felső vármegyékben, ott senkisem ismerné. Hogy menne ez ? Nem lehet. Pénz, pénz ! Koldulni nem koldulhat, jóllehet a hatvanöt esztendő éppen alkalmas már koldulásra. Hatvanöt év, lerongyolódott ruha, megsoványodott, ránczos arcz, tántorgó léptek, könnyező szemek, ezek mind meglennének ós segítenék az esdeklósben. Hát ha az emberek mégsem oly szívtelenek ! Nem mindenüt oly szivtelen az ember mint Pesten. Vidéken még lehet jó, könyörülő lelkeket kapni! Tán lehet ! Megéhezett. — No, te vén bolond, — lépett be felesége egy kosárral, — de nagy ur lettél. Megvárod, hogy helyedbe hozzák az ételt. Az öreg asszony teritett a pult sarkára ós kirakta az óte'eket. — Jó leves, egyél! Oh, hogy evett. Megfeledkezett minden szomorú szándékról. — Zöldbab, — vagdalt-hússal, — egyél Fülöp,! És Fülöp evett, mohón, igazi ótvágygyal, a sir előtt. — Palacsinta. Te ezt szereted. Egyél ! És az öreg, megkinzott, szegény ember nemcsak a nagy szajával, de a nagy, vizesszürke szemeivel is evett, — a felbon czolás előtt! Máskor egy kis feketére átszokott futni Engel ur, hogy átfussa a lapokat, és öszszeszedje a fris hireket. Most ettől elállott. Felesége beszólt neki erről-arról hogy Eliznek a komisz Róth felmondott.. De már ezeket ő nem igen hallotta. Alig várta, hogy felesége távozzék. Most a szomorú határozatok teljes erejükből talpraállottak. Engel ur a levelek lezárásához fogott. Kijavitotta az ortografiai hibákat ós leányának, Eliznek, a sorok közé egy-két használható jó tanácsot szúrt. Mindent elrendezett, a könyveket rendbenhagyta s az utolsó tételt, ö felesége vásárlását felderítette Weisz ós Kohn urak számára. Már este volt, elmúlt kilenc óra. Be csukták a boltot, magára zárta. Sétált fölebb-alább a kis boltocskában, de mintha hajtotta volna egy nagy, harapós kutya. Hátra-hátra nézett. Végre vette a kis hüvelykujjnagyságu revolvert, megnézegette, oda mérte a homlokához. Nem, mégis a szájába sütötte el. Egyet kiáltott ós meg volt halva ! Tolnai Lajos. kereskedő, vagy iparos lakhelyén tartván fenn; ebből következik, hogy a ke reskedő vagy iparos más oly község területén, melyen csakis megrendelések gyűjtése végett bár huzamosabb ideig tartózkodik, a törvény korlátozása alá esik. Ugyanaz áll a kereskedő vagy iparos megbízottjáról, ügynökéről, még ha a kereskedő vagy iparos lakhelyén kivüli helyen állandóan letelepedett (helyi ügynök), úgyszintén a vásár látogatókra nézve a vásár helyéről, valamint az olyan helyekről, ahol vándor- és mintaraktárak tartatnak. Az idézett törvény 2. §-aban kivótetótetvén az irodalmi és művészeti termékekre nézve, ezek megrendel lése csak annyiban korlátoztatik, amennyi ben az 1848. évi XVIII. t.-cikk 45. §-a értelmében az „ügynevezett ^házaló vagy zugkönyvárulók" az illető hatóság rendőri felügyelete alatt állanak, amely ezen felügyeleti hatáskörben megfelelő korlátozásokat is tehet. Ettől eltekintve, tehát az irodalmi és művészeti termékek megrendelésének gyűjtése teljesen szabad s minthogy e törvényes kivétel a közműveltség terjesztése érdekében tétetett, az iparhatóságok tartózkodjanak még attól is, hogy az „irodalmi ós művészeti termékek" fogalmát szorosan magyarázzák. Nem veendők ki nevezetesen e fogalom alól a művészeti termékek iparilag előállított utánzatai (metszetek, szinnyomatok) sem. AZ idézett törvény 3-ik §-ában nyert külön felhatalmazás a törvény 1. §. 1-ső bekezdésének összes rendelkezései alól a következő kivételeket engedélyezi a miniszter: 1. aházi iparcikkekre, de csak azon feltétel alatt, ha a megrendelést gyűjtő a cikk házi ipari jellegét helyhatósági bizonyítvánnyal igazolja; 2. a műszerekre ós tudományos eszközökre; 3. a varrógépekre; 4. a nagyobb gazdaságigépe k r e: mint cséplőgépekre, vető- ós aratógepekre, mozdonyokra, lokomobilokra ós gőzekókre, továbbá a gőzszivattyukra ós malomberendezósekre; 5. a villamos erőátviteli ós általános világítási és távbeszélő berendezésekre. .cl 4. pontban felsorolt cikkek megrendelésének gyűjtését a kisbirtokosoknál azonban csak azon feltétel alatt engedélyezi a rendelet, ha a megrendelés a községi elöljáróság által a megrendelési vagy szerződési okiraton hitelesíttetik. Az idézett törvény 4-ik §-ában megállapított b ü n t e t é s alkalmazására nézve utasítja az iparhatóságokat, hogy a kihágási eljárást minden esetben haladéktalanul indítsák meg és soron kivül tárgyalják. Előzetes letartóztatás uak csak azon esetekben van helye, ha az alapos gyanúval terhelt egyének rendes lakvagy tartózkodási helyet nem igazolhatnak, ezekhez az átutazásban levő igazolvány nélküli külföldiek is számíttatván; vagy ha a szökést megkisórlettók, vagy arra határozottan felismerhető előkészületeket tettek. Levél Mezőberényből. — junius 20. Tisztelt Szerkesztő Ur! A. mult szombaton az uj községháza épitő munkásai a bokréta-ünnepélyt tartották meg, az erre vonatkozó közleményt kerestem becses lapja mai számában, a mikor nagy meglepetésemre azt olvasom, hogy Gyoma járásbíróságot kér, olyformán, hogy Mezőberónyt is csatolja oda a miniszter. No képzelem az óii herényi atyámfiai micsoda nagy szemeket meresztenek erre a hirre s talán jobban bosszankodnak felette, mint Békés nemes városa, mikor a békési járásbíróságot „már majdnem" Berónybe tette át - az újság ! Nem hisszük azonban, hogy Barabás képviselő a gyomaiak kedvéért vállalkozik arra, hogy a herényieket Békéstől elszaki tani tanácsolná, mikor adóhivatala, járási székhelye, telekkönyve Békésen van, Békés határából mintegy 4000 hold földet bír örök tulajdonul, mely után oda adózik, Békéssel kőuttal összeköttetett stb. száz ós egy okból, elég annyi, a mennyit elősoroltam, valószínűleg gyomai szomszédaink kívánsága és reménysége nekünk nem sok aggodalmat okozhat Az uj községháza tető alatt van ! A milyen nehezen sikerült a tervnek elfogadása, annál sebesebben halad annak felépítése ; ilyen kedvező idő mellett az átadásra kikötött október 1-jére teljesen készen fog állani s nem kétlem, a megyében nem lesz párja ennek a községházának, a melynek bokréta-ünnepélyén ifj. Jjbrahárn Mihály derék kőmives munkás elszavalta : És ha majdan pompájában Büszkén itt áll, Falai közt úr és szegény Mind egyformán Igazságos törvényt talál ! Megemlítem, hogy a bokréta-ünnepély a község képviselőtestülete ós számos érdeklődő jelenlétében folyt le; a munkások egy-egy napszámmal lettek megjutalmazva és áldomásban részeltettek, a trombitás banda pedig a nagy örömre a talpalávalót ropogtatta. Egyidejűleg az uj községházával a réginek a helyén földszintes bérház épül, a hol a második gyógyszertár, a hitelszövetkrzet talál elhelyezést s állítólag egy vaskereskedés, amelynek legnagyobb szükségét érezzük; ezen épület nagyban fogja emelni a fő-utcát s mególónkiti üzleteivel a forgalmat. Polgári iskolánk vizsgái a mai nappal megkezdődtek, reméljük, az óv a kellő szép eredmónynyel végződik, amely dicséretére szolgál az intézetnek s miután a magas tandijat az iskolaszék leszállította, a növendékek csekély száma is bizonyára megszaporodik, különösen ha a tervbe vett uj építkezés után remélhető állami kezelés alá kerülhet az intézet, a miben a községi iskolaszók dicséretreméltó buzgalommal fáradozik. ő. B. Egy uj színház. — Az Erkel-szinkör megnyitása. — Vármegyénkben uj hajléka nyílott a színművészetnek: csütörtökön ünnepélyesen felavatták a g y u 1 a i nyári színkört, mely Erkel Ferenc halhatatlan nevét viseli. A gyulaiak régi vágya teljesült az Erkel-szinkör felépitósével, amit — főispánunk hathatos támogatása folytán — a kormány tett lehetővé. Az évről-évre Gyulán működő színtársulat állami szubvenciójából épült az uj szinkör, olyanformán, hogy a szinpártoló-egyesület kölcsön vette az építkezéshez szükséges összeget, abból az arénát felépítette, a belügyminiszter pedig biztosította, hogy a Gyulán működő igazgató részére óvenkint adandó állami szubvenció mindaddig, míg az épitós költségei letörlesztve nincsenek, nem a színigazgatónak, hanem a szinpártoló-egyesületnek a kölcsön letörlesztésére fog kiutalványoztatni. Ennek fejében természetesen az igazgató teljesen ingyen kapja a színkört ós a világítást, mely utóbbinak költségeit a város viseli. Ez az Erkel-szinkör lótesülósónek története, melynek részleteiről egyébként időről-időre beszámoltunk olvasóinknak. A szinkör, mely a Gőndöcs-népkertben, az ott lévő pavillontól balra eső részen épült fel, 30.000 koronába került; de ebben nincs benne a villamos felszerelés, melynek költségeit a város viselte. A tágas nézőtéren, páholyokban, földszinten ós a karzatokon 1200 ember fór el, de a legfőbb és legsikerültebb ebben az uj színházban mégis a színpad: annak kényelmes, tágas ós a modern igényeknek teljesen megfelelő berendezése. Nagy előnye a nézőtérnek a helyárak rendkívüli olcsósága. Mindezekről legközelebb bővebben. * Krecsányi Ignác szegedi színigazgató a vidéki direktorok egyik legjelesebbike s a vidéki színtársulatok egyik legjelesebbikével vonult be Gyulára. A fiumei és trieszti kirándulás mámoros napjai után érkezett a társulat Gyulára s vérmes reményekkel kezdi a szezont. A szezon hat hétre fog terjedni. Aug. elsején kötelezve van Krecsányi Hódmezővásárhelyen játszani, addig 40 napja van. S miután a bórletet 40 előadásra csinálták, bórletszünetes előadást egyetlen-egyet sem tarthat. Kivételt csak a megnyitó-előadás képezett. A bérlet összege 5000 korona. Páholyok és földszinti helyek 20—20 előadásra, páros ós páratlanra vannak kibérelve. Van a földszinten 12-es bérlet is, de ez egymásután következő 12 estére szól. Junius 20-án, csütörtökön este volt a megnyitás. A színház zsúfolásig megtelt, délután már nem lehetett helyet kapni. Gyula város közönsége — igen helyesen — kulturális ünneppé avatta ezt a napot. Nagy parádé nem volt, de szép ós lélekemelő volt az ünnepély lefolyása. A páholyokat ós földszintet a város legelőkelőbb közönsége töltötte meg, az urak feketében, a hölgyek estélyi öltözetben jelentek meg. Mint egy theatre paróe, olyan volt a színház. Az állóhelyen ós a karzaton intelligens emberek is szorongtak az ifjúság ós a nép között. Ifj. Nuszbek Sándor, a jeles fiatal poéta nagyon szép verset irt a megnyitásra. „Erkel Ferenc szelleméhez" intézte a zengzetes nyelvű, magasan szárnyaló prológot, melyet Cz. Tó völgyi Margit, a társulat drámai hősnője gyönyörűen adott elő. Ü zenekar előbb a H i m n u s z-t játszotta, melyet állva hallgatott a közön-