Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-05-26 / 42. szám

elnökének szép beszéde mellett koszorúztunk meg. Gyönyörű látványosság volt ez a kivonulás, melyet a város remek ötös fogata nyitott meg s 30-nál több szebbnél-szebb magánfogat szállitotta a kirándulókat és a kísérőket; a Nagyerdőn át remek szép uton, csupa árnyékos fasor közt haladva, érkeztünk fél 10 óra felé a gazdasági tanintézet telepére, amely 2—3 év múlva valóságos kis paradicsommá fog fejlődni. A fogadtatás hasonló volt az estélihez, az a hamisítatlan ós minden cikornyától ment őszinte szivélyesség, melylyel minden egyes vendégnek minden gondolatát figyelemmel kisérték, utánozhatatlan ós csak Debrecenben található fel. Itt K e r p e 1 y Kálmán, a tanintézet agilis vezetője és az intézet derék tanári kara kalauzolása mellett — persze ismét jó magyar szokás szerint bőséges villásreggeli után — a tanintézet dohánytermelési kísérleti állomását tekintettük meg. A tanulságos szemle magyarázatát, bővebb ismertetését és leírását ideiktatni nem lehet célom, azonban egykét dolgot nem hallgathatok el, hogy referádám nagyon is töredékes ne legyen. Láttuk ott a világ minden részéből behozott — összehasonlító termelési kísérlet céljából ültetett — 180 féle dohányfajta termelését, mindenféle rendszer szerint, igazán a tudomány legmagasabb fokán álló alaponkon bemutatva görög,Brazil, Havana, Sumatra stb. fajtákat, magnyerés, honosítás, keresztezés, nemesítés végett, hogy ezen különféle fajtákból meghonosított ép hazai viszonyaink közé legjobban beillő féleség elterjesztésével dohánytermelésünk oda fejlődjön, hogy az idegen import a legkisebb fokra legyen leszállítható. K e rp e 1 y Kálmán igazgató, e kísérleti állomás vezetője a közel jövőben valóban nagy átalakításokat van hivatva tenni Magyarország dohánytermelésén s merem állítani, nincs is messze az az idő, a midőn ez be is következik. Megismertetett bennünket a különféle kezelési, szárítási, csomagolás ós szállítási módozatokkal, mik már inkább a jövedéknek szolgálnak megszívlelendő tanulságokkal s ugy látszik, hogy foglalkozik is ezzel a kérdéssel a kormány, mert éppen most van ott négy tisztviselője egy osztálytanácsos vezetése alatt e kérdések tanulmányozása céljából. Yégig tanulmányozva a dohánytermelés módozatait és praktikus újításait, a mag elvetése, kiültetóse, szedése, szárítása ós további kezelóseig, a tanintézet összes látnivalóit a gazdaságban és az újonnan épített telepet és iskolaberendezóst tekintettük meg. Persze áldomás követte ezt is. Kedden reggel 4 órakor megreggelizve, indultunk a végtelen síkságra, a máskor délibáboktól rezgő Hortobágyra. Hűvös, szeles időben délibábot ugyan nem láttunk, de láttunk annyi sok szép jószágot a rengeteg pusztára kiverve, hogy azt hittilk, hogy soha sem érjük már végét. Összesen 45,000 darab állat — egy-egy csapatban 1000—2000 - legel a 40,000 kat. hold területen, a sok ló, a töméntelen sokaságú gulya, az ökör, üsző ós tehéncsordák váltakozva a különféle ménesekkel festői látványt nyújtanak. Reggel fél 9-től délután fél 2-ig folyton a Hortobágy kifogyhatatlannak látszó látványosságaiban gyönyörködve, Debrecen város vendégeiképen a hires hortobágyi csárdába tértünk be ebédelni. Nagy szerencsónk, hogy itt csak másfél órai időnk volt, mert a vasúthoz kellett sietnünk, különben itt is agyon ünnepeltek volna bennünket a mi kedves házigazdáink. Király Gyula városi tanácsos, Fark a s Berti mátai biztos és Markovits Gyula ménesmester voltak vezetőink; az ebéden a tanácsos üdvözölte Debrecen város nevében a vendégeket, mire Vásárhelyi László az aradi s Szalay József a békésmegyei egylet nevében válaszolt. Nem akart ez gazdasági tudósítás is lenni részemről, de kitör belőlem a lószerető gazda és nem hallgathatom el, hogy kevés szép szarvasmarhát láttunk a Hortobágyon, a mi szép is volt, a város tulajdonát képezte, de jó és szép lovat annál többet, ezt élvezettel nézhette volna a lókedvelő reggeltől estig étlen-szomjan ; s hogy ennyi igazán remek szép jószág van a város kezén, abban igen sok része van kitűnő képzettségű gazdasági tanácsosának és mónesmesterónek, ezek igazi lelkes és buzgó mesterei az állattenyésztés tudományának. De hát — est modus in rebus, sunt certi denique fines — a mi ünnepeltetósünknek is az utolsó vacsorával vége szakadt. Mi, akik ott voltunk : Szalay József, Vidovszky Károly, Seiler Elek, Kocziszky Mihály, Banner Béla, Korossy János, Eöröin Ede, Goorik János, Szánthó Dezső, Zolnay Béla, Morvay Mihály, Wagner István, Debreceny Endre,Fejér Imre, Serly Kálmán soha sem feledjük el a kedves benyomásokat ís emlékeket, miket a debreceniek páratlan szívessége bennünk keltett, de akik itthon naradtak, azok sajnálhatják, hogy el nem öttek. Pfeiffer István. Rímes mókák. A vésztői automobil. Boldog világ lesz majd nálunk, Automobilon járunk! Csabára — nem is sokára — Bejárunk „friss csapolásra"-ra. No a mi vasútunk mellett, Ilyen eszme nagyon kellett! Mert üsse kő ! a mily drága, Ép' oly lassú esigalába. Díjszabás ? ... és csatlakozás ? . No az barnummódon csodás ! Már is olyan tariffája, Csak egy Rothschild ülhet rája. Ha törvényben akad dolgunk, Zónázásra ne gondoljunk; Hisz' akármily pihés pára Gyorsabban bevisz Gyulára. Baross-szellem kéne ide! Látná meg, hol van a bibe, Mert az több, mint kriminális, Mily gyatra e vicinális! Örvendj vasútverte Vésztő, A jobb világ rád is eljő ! Legyen hát a jelszó nálunk: Automobilon járunk! A csökönyös gólya. Belgrádban inár kötéllel is Megfognák a gólyát; ; De úgy látszik a konakban Nem értik a módját . . . Nagy hűhóval hirdették már A várandóságot, De a gólya csökönyösen Más kéményre szállott. Zokon is vehette biz' azt A jó gólyanéni, Hogy Belgrádba készülését Sok kandi szem nézi. Bánthatta ambícióját Hogy az ő dolgába, Belekontárkodott a sok Professzor és bába. Ő még a „bizonyos tó"-ban Jól körül se nézett, Már a könnyenhivő Sasa Komaságba lépett. Pedig azt már Belgrádiján is Jól kellene tudni: Kényes dolog csakúgy blindre Koma után futni. Hagyták volna maga módján Dolgozni a gólyát, — Nem kéne most félredobni Bölcsőt s babapólyát! Két - ess. Gazdasági reformok. — Az alispáni jelentésből. A közgazdasági életünk terén felmerülő nevezetesebb eseményeknek kimerítő ismertetését találjuk Fábry Sándor alispán negyedéves jelentésében. A gazdáinkat élinken foglalkoztató reform-törekvésekről : az öntözésről, a szövetkezetekről ós a munkás pénztárról a következő érdekes adatokat szolgáltatja a jelentést : Öntözés. A törvényhatósági bizottságnak indítványomra 5 óv előtt indított akciója, hogy vármegyénkben gazdasági öntöző müvek létesitessenek, aközel jövőben eredményekre fog vezetni, a mennyiben a földmivelósügyi kormány kórelmünkhöz képest elkészítette az Elővizcsatorna vidékének, mintegy 3000 J kat. holdnak öntözésére vonatkozó terveket j és Csaba községe vállalkozott a község közvetlen közelében a csaba—gyula vasút vonala ós a lencsósi-ut között fekvő u. n. Bor/u-rét szikes területének öntözésére oaló berendezésére. Ez a próbatelep már teljesen elkészült ós a legközelebbi időkben már megnyitható lesz a tervezett nagyjelentőségű munka ezen első részlete. 'Űarán'./i Ignác földmivelósügyi m. kir. miniszter urat, kinek erkölcsi és anyagi támogatása az egész terv kivételének megkezdését lehetővé tette, személyesen felkértem, hogy a megnyitáson megjelenni méltóztassék, a mire ő kilátásba is helyezte iejövetelét, ha nem is az első öntözés, hanem később az üzem megtekintésére A csabai öntöző telepnek igy előzetesen az általános munkálatokból kiszakítva történt létesítése azért volt indokolt, mert egyrészt ezen munkálat kísérletül fog szolgálni, mert továbbá a nagyobb arányokban való öntözés a rendelkezésre álló erők csekélysége miatt ugy is csak fokozatosan lesz létesíthető és végül mert ezideig nem volt biztosítva az, hogy a Gyula felett készült duzzasztó müvei az Eíőviz-csatornába beszorított ós abból öntözésre használt viz minden időben, nevezetesen akkor, ha a csatorna visszatorkolásánál a Körös folyóvíz állása magasabb, visszabocsátható lesz, más szóval fent forgott volna annak veszélye, hogy ily esetben az öntözött terület a megengedett időn tul is kényszerűségből viz alatt és a termesztmóny ez által tönkre tétetett volna. Most már az alsó-fehér körösi társulat elismerésre méltó buzgalmából ós áldozatkészségével az öntözőmüvek létesítésének ezen akadálya is elhárittatott, a mennyiben a nevezett társulat, melynek árvédelmi területébe esik az Elöviz-csatorna völgye, ennek békési torkolatánál 280000 korona költséggel egy szivattyútelepet létesítvén, ennek és az emiitett duzzasztónak segélyével a csatorna vize bármikor az öntözőmüvek kívánalmához képest szabályozható lesz ós igy nincs akadálya annak, hogy a készen álló teroek — a borjuréti mintatelep beválása után, — eyyébb részeikben is végrehajtassanak. Szövetkezetek. Az országos központi hitelszövetkezet kötelékében a vármegye területén 14 szövetkezet alakult, u. m. Békés, Bánfalva, Gyoma, Gyula (ipari), Kondoros, K.-Ladány, Körös-Tarcsa, Mezőberóny (gabonaraktárral), Orosháza (egy gazdasági ós egy ipari), Sámson, Szent András, Tót-Komlós ós UjKigyós községekben. A szövetkezetek tagjainak száma a mult évi záró kimutatások szerint 4519, a jegyzet üzletrészek száma 11.473, ezeknek értéke 584.570 korona volt. E helyen megemlítem, hogy a vármegye közúti alapja az országos központi hitelszövetkezet alapjába befizetett 40.000 korona alapítványi üzletrész után a mult évről 3 százalók osztalékot kapott. Munkás-pénztár. A gazdasági munkás és cseléd segélypénztár intézménye vármegyénk minden községében behatóan ösmertetett a munkás nép előtt. Népünk konzervativizmusa s e törvény életbelépésének kereseti szempontból való kedvezőtlen időpontja folytán azonban munkásaink igen kis számban léptek be eddig a segélyá 'nztárba, remélhetőleg azonban később megbarátkoznak ez üdvös intézménnyel, s az aratás után többen igyekeznek a segélypónztárba való belépéssel sorsukat s családjuk sorsát biztosítani. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai A harmadik egyetem. Budapest, május 25. (Saját tud. táv) Kassa város közgyűlése Takács Menyhért prépost-prelátus indítványára elhatározta, hogy memorandumot intéz a kormányhoz és az országgyűléshez a harmadik egyetemnek Kassán való felállítása iránt. A bankkormányzó Aradon. Budapest, május 25. (Saj. tud. távirata.) B i 1 i n s k i Leó lovag, az Osztrák-Magyar Bank kormányzója, ki magyarországi kőrútjában Pranger József vezértitkár kíséretében tegnap Aradra érkezett, ma délelőtt elutazott innen. A búcsúzás ép oly ünnepélyes volt, mint a fogadtatás. A kormányzó a küldöttségek előtt, meg a tiszteletére rendezett banketen is a teljes paritást hangoztatta. Elfogott kereskedő. Budapest, május 25. (Saját tudósít, táv.) Kaiser Pál beregböszörmónyi kereskedőt, kit a budapesti törvényszók okirathamisitásórt köröztetett, Bécsben ma letartóztatták. A kulcsról. Fölösleges annak a magyarázatába bocsátkozni, mit jelent az emberi életben a kulcs, milyen fontos szerep jut neki, a hatalmas kapukulcstól kezdve a legapróbb órakulcsig ! Pedig a folyton munkálkodó gazdasszony is igen keserűen sóhajt föl, ha emlités tétetik az eltévedt kamra- vagy szekrénykulcsról, melynek malicziózus eltűnése nagy családi drámák indító oka is volt már. A mult homályos ködében vész el a kulcs eredete, annyi azonban bizonyos, hogy igen sok átalakuláson ment át, amig mostani szilárd álláspontját elfoglalta. Volt ugyan a régi időben is több fajta kulcs és zár is, de az igen szövevényes gépezett volt, mert minden - belül elhelyezett - zárhoz két kulcs szükségeltetett, a hosszú nyelüt kívülről, a rövidet belülről használták. Régi kiásott ládákon látható volt egy nyilás — hasonló a takarékperzselyek réséhez — melyen benyúl a kéz, hogy a belső kulcsot megfordíthassa. Ez antik gépezett csak a tolvajoknak vált ha.,z nára, de igen czélszerütlen volt és a muzeumokban most is látható óriási, kivert templomkapukulcsok, valamint az apró kulcsok, melyeket az előkelő római divathölgyek karpereczükön -viseltek, csupán mint a mult idők maradékai bírnak érdekkel. Németországban állítólag egy nürnbergi lakatos mester állította össze 1551-ben az első kulcsot a mai alakjában, de a franciák, olaszok és angolok is a saját mesterembereinek tulajdonítják a kulcs föltalálását, illetőleg átalakítását. A kulcs, mely valójában igen prózai, mindennapi szerzátn, nagy jelentőségre tett szert a költői jelképes világban is. Már a bibliában is emiitik, mint a birtokosság, a vagyon jelképét, hasonlóan a jogarhoz. „Dávid házának kulcsa" annyit jelent, mint az uralom jelképe, a mi Megváltónk pedig Péter apostolra bizta helyettesítését: „Reád bizom a mennyek kapujának kulcsát!" Péter apostolt már a régi képeken is kulcsokkal ábrázolták és ezért választották őt védszendült a lakatosok és a — házmesterek ! A régi németeknél a menyasszony esküvőkor egy csomó kulcsot akasztott az övébe és ezt válás alkalmával köteles volt visszaadni a férjnek. Ha az ellenség egy várost bevett, a megvert sereg párnán átnyújtotta a győzőnek a város vagy az erőd kulcsait, Most is sok helyen szokás, hogy vétel vagy eladás alkalmával az eladó vagy az építőmester átadja az uj birtokosnak a ház kulcsát. A cimertanban igen gyakran fordul elő a kulcs. Sok város paizsában és a pápa címerében két keresztbe dűlő kulcs látható, az egyik ezüstből, a másik aranyból való, ez még Szent-Péter jelvénye volt. A kulcs nevét átruházták mindenféle eljárásokra is, melylyel valamit nyitni vagy megoldani lehet. A titok, a rejtély kulcsát nagy fejtöréssel keressük, nagy szerepet játszik a gyorsirászatban és a zenében : általa jelzik a magas és mély hangokat. Az emberi hiúság különös jellemzése a „kamarási kulcs", mely az udvari egyenruha hátulját disziti és mely leginkább látható alázatos mély meghajlásoknál. A puskakulcs ismeretes minden vadász előtt és a kulcscsontot — azaz annak zuzódását megérezte sok lovas és tornász. Ha a háziasszony jogara a kulcscsomó, akkor a háziúr kiváltsága (kis városokban) a kapukulcs kezelése, de van eset, mikor e szent jogtól is eltiltatik, mely esetben a házi béke némi heves hullám zásokba merül. Erre az eshetőségre azonban nem gondol az ifjú pár, midőn virágfakadáskor, napsütötte mezőn, kezök forrón egymásba kulcsolódik. K. G. ÚJDONSÁGOK. Öngyiikos pénztárnok. Szenzációs üngyilkosság tőrtént tegnap Szarvason. Olyan eset, melynek hire egy pillanat alatt elterjedt a városban s lázba ejtette az egész közönséget. A dolognak erősen panamás ize van. Krcsmárik János dr. főszolga. biró tegnap, szombaton délelőtt 8 órakor megjelent a községházán, a szokásos pénztárvizsgálat megejtóse céljából. Alig kezdte meg a vizsgálatot, V e 1 e s Tamás adószedő pénztárnok szó nélkül eltűnt a hivatalából, kilenc óra felé pedig ezt a hirt jelentették a községházán: — A pénztárnok úr agyonlőtte magát! Leírhatatlan kinos megdöbbenést keltett a váratlan hir. V e 1 e s Tamás, mikor a főbiró a vizsgálatot megkezdte, egyenesen haza sietett. Feleségének feltűnt, hogy férje szokatlan időben jön haza. »— Talán itthon felejtettél, valamit ? kérdezte tőle. — Igen, a betegsógélyző iratait hagytam itthon, azért jöttem haza, — válaszolta Veles. Azzal bement a szobába s revolverrel főbe lőtte magát. Jobb halántékába fúródott a golyó s nyomban megölte. A. lövés zajára felesége és a szomszédok rémülve futottak a szobába, hol Veles Tamás véres fővel feküdt a padlón. Akorra már halva volt. A községházán óriási meglepetést és konsternáciot keltett mikor jelentették a hirt; a hatósági emberek nyomban a helyszínére siettek s felvették a jegyzőkönyvet, Krcsmárik János főszolgabíró pedig folytatta a pónztárvizsgálatot, melynek összefüggését a szenzációs öngyilkossággal senki sem vonhatta kétségbe. Veles Tamás évek óta adószedő pénztárnoka volt a községnek, ő kezelte a községi és állami adóban lefolyt összegeket s a kerületi betegsególyző pénztár pénzeit is. Mindezideig a lehető legnagyobb pontossággal teljesítette kötelességét, valamennyi vizsgálat alkalmával példás rendben találták a dolgait, soha egy fillér sem hiányzott Egész napon át folytatta a főszolgabíró egy adóhivatali számvevő és egy ott levő pénzügyigazgatósági tisztviselő segítségével a vizsgálatot s konstatálta, hogy a pénztárakból összesen 1300 korona hiányzik. Ezt az összeget Veles János, az öngyilkossá lett pénztárnok testvéröcscse,