Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-05-23 / 41. szám

csaknem valamennyi kisebb-nagyobb köz­ségi ügy. — A gazdasági egylet közgyűlése. Mint minden évben, ezúttal is pünkösd hétfőjén, május hó 27-én délelőtt 10 órakor tartja rendes évi közgyűlését a Békés­vármegyei Gazdasági Egylet. A közgyűlés­nek, mely a csabai kaszinó nagytermében fog lefolyni, következő a tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az igazgató-elnök évi jelentése. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése. 4. Az egyleti kertész jelentése az egy­leti kertről. 5. Zlinszky István titkár búcsúja és az ui titkár bemutatása. 6. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége végrehajtó bizottságába uj tagok választása. 7. Netaláni inditványok. Ünnepélyes mozzanata lesz a közgyűlés­nek az eltávozó népszerű titkár: Zlinszky István búcsúztatása. Az egyleti tagok, a kik másfél évtizeden át tanúi voltak az ő oda­adó, sikerdús munkálkodásának, meleg ová­ciókban fogják részesiteni most, mikor végleg búcsúzik a titkári széktől s helyet biztosítanak néki az igazgató-választmány­ban, hogy kiváló szakértelmét, nagy buz­galmát és gazdag tapasztalatait ezután se nélkülözze az egyesület. A közgyűlés után a fehér asztal mellett is elbúcsúztatják Zlinszky Istvánt: a gazdasági egylet tagjai banketet rendeznek tiszteletére, mely déli egy órakor a Fiume-szálló étter­•mében fog lefolyni. Az ebéden részt vesz­nek a közgyűlésre megjelenő összes tagok s máris tömegesen érkeznek a jelentkezések a megye minden részéből. Egy teritók ára 2 kor. 20 fillér; jelentkezni lehet a kaszi­nóban letett iven s Pfeiffer Istvánnal, az egylet uj titkáránál. — Honvéd dandárparancsnok Gyulán. Nem sok idő múlva kezdetüket veszik az ezredgyakorlatok s a gyulai honvédezred Tápió-Sűlyre fog masirozni, hogy később a pécsi nagy hadgyakorlatokban résztve­hessen. A legénység kiképzésének ellen­őrzése céljából a honvédség dandarparancs­nokai szemleutra indultak s Csesznák Benő altábornagy, L u d m a n n Gyula ez­redes kiséretében hétfőn Gyulára érkezett. A tisztikar élén Kir chner Hermann ezredes fogadta a dandárnokot ós tiszte­letére a Komló vendéglőben társas-összjö­vetelt rendezett. Az altábornagy két na­pot töltött Gyulán. — Lukács Béla emlékszobra. Közgyűlési jelentésében megemliti az alispán, hogy Lukács Béla volt kereskedelemügyi mi­niszternek, a ki vármegyénk közgazdasági életében az I. transzverzális ut létesitósével kiszámíthatatlan előnyöket biztosított, Za­latnán emlókszobrot akarnsk emelni. Ja­vasolja az alispán, hogy a vármegye hálás kegyeletének kifejezéséül ezen szobor költ­ségeihez való hozzájárulásként a vármegyei közúti alapból 500 koronát szavazzon meg a közgyűlés. — Benka Gyula-alapitvány. Negyven éve lesz az idén, hogy Benka Gyula tauára, illetve igazgatója a szarvasi ág. ev. főgimnáziumnak. Hogy milyen kiváló, ritka tehetséggel, milyen lángoló lelkesedéssel és hazafias buzgalommal tölti be nemes hiva­tását immár negyven esztendő ótaBenka^ Gyula, annak méltatása Bókésmváregye közönségével szemben igazán felesleges. Egy egész generáció nőtt fel keze alatt, 1 ezer ós ezer növendék oltotta tudomány­szomját az ő nagy tudásának és fenkölt szellemének kiapadhatatlan forrásánál s nagy számban szerepelnek közéleti je­leseink között azok a férfiak, kik Benka Gyula tanításából szerezték az élet küz­delmeire szellemi fegyvereiket, az ő lelke­sedéséből tanulták hazájukat szeretni és hiven szolgálni. A negyven éves évfordulót igazán nem lehet hozzá méltóbban megünne­pelni és megörökíteni, mint a „Benka Gyula ösztön dijai ap" létesítésével, melynek ügyében a gyüjtőbizottság a kö­vetkező felhívást bocsájtotta ki: A szarvasi főgimnáziumnáziumnál az 1861. évben kapta tanári megbízását, annak jelenlegi kiváló igazgatója: Benka Gyula ur, minek negyvenedik évfordulója alkal­mából a szarvasi főgimnáziumnál Benka Gyula ösztöndíjalapot kívá­nunk létesíteni, a mely célból fölhívjuk Benka Gyula urnák Szarvason járt volt tanítványait és tisztelőit, hogy az alapra szánt adományaikat ezen év j u n i u s 15-é i g szíveskedjenek az alulirt gyüjtő-bi­zottság elnökéhez: Haviár Dániel, békési egyházmegyei felügyelőhöz Szarvasra kül­deni. Az ösztöndíjalap föltételei a meg­tisztelni száudókolt igazgató ur kikérendő véleménye után íognak megállapittatni s a gyűjtés eredményét a szarvasi főgim­názium kormányzótestületének fogjuk be­szolgáltatni. Szarvas, 1901. május 21. J1 gyüjtőbizottság. — Az orosházi közjegyzöség — ürese­désben. Az igazságügyminiszter teljesítette Török Árpád világosi közjegyző kérel­mét s hozzájárult ahhoz, hogy előbbeni állomáshelyén maradhasson. Az orosházi közjegyzői állás így ismét üres, betöltése egyhamar nem is várható, ez csak az eset­ben volna lehetséges, ha a miniszter a mult alkalommal pályázott egyének közül nevezne ki valakit, A verseny az állás elnyerése iránt újból megkezdődik, aminek a miniszter bizonyára nem örül, mert sok mindentéle befolyás igyekszik érvényre jutni. — Irányi szobra Békésen. Az elmúlt vasárnap leplezték le Budapesten Irányi Dániel siremlókót. A siremlék-bizottság legutóbbi ülésén J u sth Gyula elnök je­lentette, hogy a gyűjtött 28.965 koronából fennmaradt 9215 korona ,s indítványozta, hogy a még rendelkezésére álló összegből készíttessék el a kerepesi-uti temetőben fel­állított síremlék mása és ez a főváros te­rületén valamely erre megfelelő helyen nyerjen elhelyezést. (Értesülésünk szerint a Ferenc József-téren, az akadémia előtt lévő parkban fogják az Irányi-szobrot fel­állítani.) J u s t h szerint még e szobor­másolat elkészíttetése után is oly összeg fog fennmaradni, a mely szintén hozzá­járulhat Irányi emlékének fenntartásához és indítványozta, hogy ebből a pénzből a nagy politikus egykori kerületének szék­helyén : Békés városában mell­szobrot állítsanak fel. Az in­dítványhoz pártolólag szólott hozzá Kossuth Ferenc, mig Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter ajánlotta, hogy ne készítsenek most az emlékek felállítására vonatkozólag előzetes költségszámításokat, mert a gya­korlatban rendszerint változnak a számok. Ajánlja, hogy a bizottság egyelőre csak a fővárosban felállítandó emlék tárgyában hozzon határozatot. Igy egyelőre a főváros­ban állítanak fel szobrot s ha maradna még fenn bizonyos összeg, ugy Békésen is állítanak emlókszobrot. — A nőegylet estólye. A Széchenyi­ligeti nyári színpadon serényen folynak a próbák: a nőegylet pünkösdi estólyóre ké­szülnek a műkedvelők, A már jelzett pro.­gramm kibővült annyiban, hogy a csabai Daloskör szintén közreműködik ós pedig zongorakisóret mellett azt a darabot fogja előadni, melylyel a kassai országos dalárversenyen készül résztvenni. Teljes ós részletes műsorral legközelebb szolgá­lunk. A belépő-jegyek, melyek G e n c s i József üzletében kaphatók, szépen kelnek ; az elsőrendű hely 2 korona, a másodrendű 1 kor. 60 fillér, g, diákjegy 1 korona, ami — tekintve, hogy a táncmulatságra is ér­vényesek — igen jutányosán van megálla­pítva. Az estély fél nyolc órakor veszi kezdetét, hogy tíz óra fele megkezdőd­hessék a tánc. — Párt-gyülések. A szarvasi függet­lenségi párt tisztújító közgyűlését vasár­nap délutánra hivta össze Haviár Dá­niel pártelnök. Ezzel kapcsolatos volt az uj körhelyiség felavatása, ami egy felol­vasás ós társas-vacsora keretében meg is történt, a közgyűlést azonban későbbre halasztották. — A gyulai függetlenségi párt intéző bizottsága, Kovács Lajos elnöklete alatt, pünkösd első napján tart jelölőgyülést. — Iparos hitelszövetkezet felszámolása. A b.-csabai iparosok segély- ós hitelszövet­kezete a f. év február 17-én tartott évi rendes közgyűlése által összehívni rendelt rendkívüli közgyűlését B.-Csabán, a város­háza nagytermében junius hó 2-án, d. u. 2y 2 órakor tartja meg; az igazgatóság arra kéri a szövetkezet tagjait, hogy e fontos közgyűlésen mindenesetre megje­jelenni, vagy magukat meghatalmazott által képviseltetni szíveskedjenek. A köz­gyűlés tárgysorozata: 1. Az igazgatóság jelentése az alapítandó részvénytársaságról. 2. A szövetkezet felszámolásának kimon­dása. 3. Felszámolók kirendelése ós a fel­számolás módozatainak s különösen a szövetkezeti vagyon értékesítésének meg­állapítása. — A vármegyei építkezési bizottság e hó 19-ón tartott ülésében tárgyalta a vár­megyei ópülétek 1901. évi tatarozására vonatkozólag bemutatott terveket és azokat összesen 4204 korona 80 fillér költségelő­irányzattal a közgyűlésnek elfogadásra ajánlja. — Uj orvos Szarvason, AZ alispán köz­hírré teszi, hogy dr. P á 1 f i Ignác orvos­gyakorlatának folytatása céljából Szarvason állandóan megtelepedvén, orvosi oklevelét bemutatta. — A gyulai szinkör bokréta ünnepe. Ha­gyományos szokás az ópitő munkásoknál, hogy ha az épület tetőzetével készen van­nak, azt megünneplik, A gyulai szinkör munkásai a f. hó 20-án tartották meg a szokásos bokréta ünnepélyt. Ez alkalom­mal zöld ágakkal ós nemzetiszínű lobo­gókkal díszítették te! a favázas épületet. A vállalkozók: Sal József ós Gr óh Mi­hály megvendégelték szorgalmas munká­saikat, kik vidám hangulatban éltették a munkaadóikat. A szinügyi bizottság tagjai közül többen részt vettek az ünnepélyen. Később Lukács György főispán is meg­jelent neje kíséretében s megszemlélte a munka előhaladását. Krecsányi szín­igazgató már el küldötte megbízottját, hogy a szinkör belső berendezésénél a szükséges útbaigazításokat megadhassa. A szinpár­toló egyesület választmánya legutóbbi ülé­sén a következőkép állapította meg a szinkör helyárait: páholy (négy üléssel) 8 korona, I. rendű zártszék 2 korona, II rendű zártszók 1 korona 40 fillér, III. rendű zártszék 1 korona, karzati zártszók 60 fillér, földszinti álló 50 fillér karzati álló 3 ) fillér Bérletárak 50 előadásra: páholy 300 korona, I. rendű zártszók 75 korona, II. rendű zártszék 52 korona 50 fillér, III. rendű zártszók 37 korona 25 fillér. Bérelni lehet 25, sőt 12 előadásra is. A színkörben ösz­szesen 1065 hely lesz és pedig: 16 páholy (64 ülőhely), I. rendű zártszók 68, II. rendű zártszék 68, III. rendű zártszók 194, karzati zártszék 171, földszinti állóhely 300, karzati állóhely 200. — Csatornázás Szeghalmon. A tagosí­tással egyidejűleg a belvizek levezetéséről is gondoskodni kívánt a közbirtokosság, azért ugy egyezett meg Lábas Gyula tagositó mérnökkel, hogy az egyes tulaj­donosok birtok részleteinek kimérése alkal­mával a tervezett csatorna irányát is meg­fogja jelölni s a szükséges területet a ta­gosítás alá jutó határrészekből kihasítja. Az uj csatorna három vizszabályozó tár­sulat árterébe esik s ehhez képest a Be­rettyó-Sebes-Körös ós Hoszzufoki társula­tok által fog kiépíttetni. T h o 1 t István dr. úrbéri biró a mult héten beható tárgya­lásokat folytatott a társulati megbizottakal s véglegesen megállapították azt az irányt, melyben az uj csatorna haladni fog. A közbirtokosság ezzel a sertés-éri, lukácai, dió-éri ós majtai határrészeken felgyülemlő vizeket kívánja elvezettetni, mert az itt fekvő földterületek csak ugy fognék érté­I kesekkó válni, ha a felfakadó vadvizektől i ' mentesittetnek. — A szombati jégvihar. Lapunk mult számában már emiitettük, hogy a szombaton délután hirtelen támadt jégzivatar minő nagy károkat okozott Gyulán. Mint ujabban értesülünk, a csapás főleg a várost és a környékén levő szőlőskerteket sújtotta. A rettenetes jégzápor földig vert, zúzott, paskolt mindent, ugy, hogy az idén sem gyümölcs, sem szőlőtermésre nincs kilátás. A vetések aránylag kevesebbet szenvedtek s azokban nincs is olyan nagy kár. A mogyoró ós diónagy­ságu jégszemek egyes helyeken ugy meg­torlódtak, hogy még másnap is lapátszámra lehetett összeszedni. A jég legtömegesebben a vasút melletti szőlőkben és a vásártéren zuhogott, a hol szintén nagy károkat csi­nált. A vásártér alig egy félóra alatt sík­tengerré vált s a rohanó viz felfordította a sátrakat, magával ragadta a fazekasok kirakott edényeit s rövid idő alatt olyan zűrzavart idézett elő, hogy a szegény vá­sárosok alig ismertek portékáikra. Ember, I állat igyekezett menhelyet találni, hogy a sujtoló, pattogó jégszemek elöl biztonság- ( ban legyen. A városban az is növelte a veszedelmet, hogy a Fehér-Körös árinente­sitő-társulat igazgatósága &z élővizcsatorna zsilipjeit zárva tartotta s igy a felgyülem­lett viznek nem lehetett gyorsan lefolynia, minek következtében az Újvárosban a szenynyes ár benyomult több házba. Sze­rencsések voltak a Nagyoláhváros lakói, kik olcsón szabadultak meg az általános pusztulásból, mert ott alig esett néhány szem jég s érezhető kárról szó sem lehet. — Az elmebetegek összeírása. Az elme­betegek összeírását, mit legutóbb 1895 ben eszközöltek, a belügyminiszter újból elren­delte ; az összeírás közvetlen teljesítésére a községi orvosok s a községi elöljáróságok vannak hivatva, az egész eljárás végered­ményét feltüntető jelentést a vármegyei főorvos állítja össze és azt a törvény hatóság utján a folyó évi augusztus hó végéig terjeszti fel a belügyminiszterhez. Az összeszámlálást tehát a községekbeu augusztus hó első felében be kell fejezni. — Gyűjtés templomépitésre. A belügy­miniszter Lukács Imre pusztaföldvári lelkésznek engedélyt adott, hogy a Puszta­földváron építendő római katolikus temp­lom céljaira az ország területén adomá­nyokat gyűjthessen. — Lóvásárlás az angolok részére. A másfél óv óta folyó bur háború iszonyú pénzükbe van az angoloknak, a hivatalos kimutatások szerint körülbelől 3700 millió koronát adtak ki eddig a háború céljaira. Ez az összeg azóta is folyton szaporodik. Magyarországból több mint 21.000 darab lovat szállítottak Dél-Afrikába s ez a ren­geteg állat-állomány még mindig kevés. A mostani gyulai országos vásáron ismét sok paripát szedtek össze megbízott embe­reik és száz-számra szállították tovább a vasúton. A lovakórt jó árakat fizettek s volt is miben válogatni, mert körülbelül 12000 darab volt eladásra leihajtva. A vevők többnyire budapesti, szabadkai és székesfehérvári lókereskedők voltak. — Számvevői állás Békésén. Békés község szervezési szabályrendeletének tár­gyalása során a törvényhatóság kötelezte a községet egy számvevői állás rendszere­sítésére, A község felebbezóse folytán a belügyminiszter elé került a kérdés, a ki a felebbezós elutasításával a közgyűlés határozatát jóváhagyta. — Csőd Gyulán. A kir. törvényszók Kóhn Adolf gyulai divatáru kereskedő ellen csődöt nyitott. Csődbiztos dr. N y i s z t o r Adorján törv. biró, tömeggondnok Kovács Lajos ügyvéd, helyettese dr. Kóhn Mór. — Orvost keresnek. A békésvármegyei kózkórházban szabadságolás folytán 1902. óv április hó elsejéig megüresedett s helyet­tesítés utján betöltendő segéd-orvosi állásra az alispán pályázatot hirdet. A kérvények junius hó l-ig adandók be. — Magyar név. A belügyminiszter meg­engedte, hogy K o h n Adolf orosházi la­kos vezeték nevét K u n-ra ; B r d á r La­jos b. csabai lakos Kertes z-re, Klein Soma öcsödi lakosKövesi-re változtassa át. — Margit-Krém. Kevés hölgy van az országban, ki a Földes Kelemen hires aradi gyógyszerész ezen kiváló arckenöcsét ne ismerné. Ugyanis az összes szépítő szerek között a Földes-féle Margit króm örvend a legnagyobb kelendőségnek, mert teljesen ártalmatlan, sem higányt, sem ólmot nem tartalmaz, a bőr mindennemű tisztátalansá­gát, szeplőt, pattanást stb.Jnéhány nap alatt eltávolítja s az arcotszóppó,üdévé varázsolja. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona Kapható a készítőnél ós minden gyószertárban. Után­zatoktól óvakodjunk. — Öngyilkossági kísérlet. Egy tizenhét éves gyulai cigány-leány: Rácz Ilona hétfőn reggel marólúgot ivott. Komolyabb baja nem esett, mert a kórházban hamaro­san kigyógyították. — Betörés Csabá . Hétfőn éjjel eddig ismeretlen tettesek behatoltak W e i s z Mihály vasut-utczai mészárszékébe és a fiókból mintegy 30 — 40 korona ezüstpénzt elloptak. A tolvajok a mészárszék ablakán levő vasrácsot átfürószeltók s ugy hatol­tak be. — Egy kis leány balesete. Akácvirágot akart szedni Z a c h a r Teréz, egy nyolc esztendős csabai kis leány ; felmászott az utcán egy akácfara, melyről oly szeren­csétlenül bukott le, hogy nyakát , felhasí­totta s valamennyi fogát kitörte. Életben­maradásához kevés a remény. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Bajba jutott adós. Kenyerének javát oiár megette Antal Mihály tótkomlósi lakos, aztán nem is va­lami fényes viszonyok között ól, mert a mi kis vagyona volt, azt a hitelezők el­szedték. Most is azért kellett törvényt állania, hogy a lefoglalt ingókat eladta, s a végrehajtónak nem volt módjában árverezni. Sikkasztás miatt panaszolták be. Sze­gény, törődött, beteges ember őszintén be­vallott mindent ós csendes resignációval jelentette ki: — Mindegy már tekintetes Törvény­szék, akármit csinálok, a vagyonomat igy is, ugy is elviszik, magam pedig mehetek koldulni. A tárgyalás folyamán kiderült, hogy az egyik foglaltató, a tótkomlósi népbank kára megtérül, mert követelése az ingat­lanokból kitellik, s az árverés ezekre ki is van tűzve. Az öreg azért adott tul a le­foglalt búzán, kukoricán, rostán stb.-in, mert szüksége volt a pénzre. A törvényszék nagyon enyhén bírálta el tettét, hozzájárult ehhez még az is, hogy a panaszosok közül senki sem jelent meg, igy a közvádló indítványához képest 7 napi fogházat kapott, a miben megnyugodott. Megvert legény. A tótkomlósi fiatalság sem akar hát­rább maradni másoknál, épen ugy verek­szik, legénykedik, mint akármelyik vérbeli magyar. A mult óv november havában történt, hogy K a n k a i Lajos, Buda Mihály ós Kecskeméti Lajos társaságában fonókában volt, hol nagyon vidáman teltek az órák. Ugy este felé szörnyű elázott állapot­ban bedüllöngólt Tuska Mihály is és arra kérte a konyha ajtóban álldogáló kis fiút : — Eredj be a szobába s mond meg Farkas Marisnak, jöjjön ki, beszédem volna vele. A gyerek a leányt kihitta, ki gyanút­lanul közeledett Tuskához. Ez minden teke­tóriázás nélkül átölelte, s ajkait kezdte

Next

/
Oldalképek
Tartalom