Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-05-05 / 36. szám

I. If elléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 34-ik számához. Váradi ódája. Most a jelenkori magyar költők egyik legkiválóbbika: Váradi Antal lépett az emelvényre, egyszerű fekete magyar ruhában, hogy elszavalja ünnepies ódáját. Mai tárca-rovatunkban találja az olvasó a remek költeményt, melynek magas röptű eszméi, gyönyörű nyelve és poétikus szépségei tökéletesen érvényesültek a költő művészi előadásában. Mert Váradi nemcsak jeles poéta, de kitűnő szavaló művész is. Előadását nyomon követte a közönség tetszése, mely végül percekig tapsolta és éljenezte Váradit. Aki közelébe fórt, sietett megszoritani a kezét. A tiudoit-főgimnázium ifjúsági énekkara fejezte be az ünnepélyt a Himnusz eléneklósével. Amint felhangzottak a magasztos hangok, Munkácsyné könnyezve jegyezte meg: — Ez a Himnusz ! Ismerem, ezt énekelte Miska mindig . . . Végül pedig, mikor felállott, hogy eltávozzék az ünnepély színhelyéről, a közönség felé fordult s magyarul igy szólott: — Éljen a magyar haza. A közönség lelkes óljenzésbe tört ki, mire Munkácsyné meghatottan, többször, ismételte : — Köszönöm szépen ! Köszönöm szépen ! Az özvegy az államtitkár karján tért vissza szállására s lassan a közönség is szétoszlott. Díszelőadás a színházban. Este 8 órakor a városi színházban Szalkay Lajos színtársulata által rendezett díszelőadással fejeződött be az ünnepségek sorozata. A színház nézőtere zsúfolásig megtelt városunk legelőkelőbb közönségével, még a zenekarba is szókeket tettek. A baloldali első páholyban foglalt helyet Munkácsyné, Zsilinszky Mihályné és Dirner Gusztávnó társaságban, a jobboldali első páholyban ült Zsilinszky Mihály, Váradi Antal és Reök Iván. Előadásra Jókai Mór „Keresd a szived" cimü hatásos színmüve volt kitűzve, az előadás kezdetén ós végén pedig Munkácsy két világhírű, magyar tárgyú festményét élőképekben mutatta be a társulat. AZ előadás kezdetén a Siralomhúz elevenedett meg a közönség előtt, végén pedig a Falu hőse. Munkácsyné és a vendégek tiz óra utánig jelen voltak az előadáson s előljártak a tapsolásban. A sikerült élőképeket háromszor is látni kívánta a, közönség, a díszelőadásban pedig ftápolthg Katinkának volt meglepő nagy sikere, s K. Holéczy Ilona, F. Köoesi Ilon, ftajz Ödön ós Kemény Lajos kaptak még tapsokat. * Fél tizenegykor Munkácsyné és kísérete a kaszinóban megvacsorázott s azután vasúthoz hajtattak. Külön kocsijukat a fél tizenkét órakorBudapestfelóinduló személyvonathoz csatolták hozzá. AZ államtitkár pénteken utazott el Szeged felé, horgosi birtokára Kormányok, törvényhozások, oly mereven oly ridegen ma már nem zárkóznak el a munkásnóp, a kis emberek kívánalmai elől. Mindenütt teljes erővel, szinte gőzerővel igyekszenek helyrepótolni azt, a mit e téren a múltban az általános emberszeretet és egyenlőség ellen vétettek. Első sorban Németországban valóságos szociális reformláz uralkodik és egymásután születnek a törvények, melyek a munkások sorsának javítását célozzák. Most külön birodalmi munkásügyi havatalt is fognak létesíteni. Franciaországban hathatós védője és pártfogója a munkásoknak Millerand kereskedelmi miniszter, a ki maga is szociálista. Nagy szabású reformot csináltak a munkaközvetítés terén, melyet kivettek a magánosok kezéből s a hatóságokra bizták. Most van készülőben a törvény a munkások kötelező életbiztosításáról aggkor és rokkantság esetére. Még Oroszországban is olyan reformokba kezdenek, a melyek a munkásnép helyzetének javítását célozzák. Ami bennünket illet : mi magyarok meglehetünk elégedve azon intézkedésekkel, a miket a munkásügy fejlesztése érdekében tettünk. A magyar kormány igazán humánus érzékkel tett eleget az uj kor követelményeinek. Egymásután születtek a törvények, melyek az alsóbb néposztályok bajainak orvoslására törekedtek. Darányi Ignác földmivelósügyi miniszternek e tekintetben nagy érdemei vannak. Utalunk a munkások és munkaadok jogviszonyait szabályozó törvényre, mely az agrár-szociálizmus hathatós ellenszerének bizonyult, utalunk a gazdasági cselédpénztár lótesitésére, mely a humánus szellemű törvényalkotás diadala. Most lépett életbe a hatósági munkás közvetítés intézménye is és a korma iy jelenleg tervbe vette a szociális muzeum felállítását. Ezenkívül folyik egyre a kodifikálás munkája s a humánus szellemű, a kis exisztenciákat védő javaslatok egész sora lát legközelebb napvilágot. Mindezekből látható, hogy a munkás népnek az elkeseredésre, kétségbeesésre oka nincs, mert a kormányok ós törvényhozások utóbbi időben kezdik belátni, hogy a negyedik rend jogos kívánalmait meg kell valósítani s már a megvalósítás munkája is megindult. Persze, csak a jogos kívánalmakról lehet szó, nem a szociálista ós kommunista ábrándokról. A jogos kívánalmakat a liberális korszellem szárnyaira veszi és diadalra viszi, mert a liberáliztnus fogalma egy a testvériség ós emberszeretet fogalmával, a mely minden embert, minden nóposztályt keblére ölel. Vörös május? B.-Csaba, május 4. Évekkel ezelőtt még szorongó aggodalommal vártuk május első napját. El voltunk készülve, hogy a szervezkedő negyedik rend, a mely lefoglalta ünnepéül ezt a napot, zajos tüntetésekkel teszi szenzációssá e kritikus nap krónikáját. Vártuk a puskaropogást ós a vérontást, az áldozatok jai kiáltásait. Mert május költészete egészen elveszett már a modern kor e vad lármájába. A fényes, sugaras első májusból véres, borzalmas nap lett, az elégületlenek, a felforgató tanok híveinek tüntető ünnepe. Az utóbbi időben azonban már május krónikairója nem mártja vérbe a tollát, A munkások, különösen nagyobb városokban) kivonulnak ugyan ma is a műhelyekből, körmeneteket tartanak kívánalmaikat hangoztatván, — de a véres, forradalmi jellegű zavargások lekerültek a napirendről. A szociálista forrongás kissé pihenőt tart, véres kitöréseket nem csinál, nem fenyegeti oly imminensül a létező világrendet. Ám, ha figyelemmel kisérjük Európa modern államainak kormányzati tevékenységét és törvénj'hozását, nem tagadhatjuk el, hogy azon ujabb időben a szociális Donás és szellem vonul végig. Öngyilkos az anyja sirján. Budapest, május 4. (Saj. tud. távirata.) Bécsből jelentik telefonon, hogy G r ó s z Ferenc, nyugalmazott főhadnagy mult éjjel az anyja sirján agyonlőtte magát. Anyjának mult héten történt halála búskomorrá tette s ezert dobta el magától az életet. A „Békésmegyei Közlöny-' táviratai. A képviselőházból. Budapest, május 4. (Saját tud. táv.) A képviselőházban ma letárgyalták az Adria-szerződést s rátértek a függőben hagyott első szakaszra, melynél Széli Kálmán miniszterelnök megtette ismert módosítását, hogy a szerződós csak 1911. évig érvényes. Ezt az egész ház helyesléssel fogadta. A m niszterelnök után Rakovszky István, P o 1 ó n y i Géza, V i s o n t a i Soma ós P i c h 1 e r Győző beszéltek, követelve, hogy a miniszterelnök indítványa kinyomattassék s annak tárgyalása hétfőre halasztassók, amibe Széli Kálmán is beleegyezett. Az ülés befejezte előtt P e r c z e 1 Dezső házelnök bejelentette, hogy a király a delegációkat május 20 ra Bécsbe egybehívta. Egy főispán halála. Bndapest, május 4. (Saját tud. táv) V a d n a y Andor, Csongrádmegye fiatal főispánjának hirtelen halála őszinte, nagy részvétet keltett a kormány és a parlament köreiben. Holttestét vasárnap délelőtt Szentesről Budapestre szállítják s itt fogják eltemetni. Budapest., május 4. (Saját tudósít, táv.) A képviselőházban ma hire terjedt, hogy \ G a j á r y Ödön országgyűlési képviselő lesz Csongrádvármegye uj főispánja. Gajáry nemrégen még Csongrád város képviselője i volt. Békés nem államosít. — Rimes móka. Honatya kiván majd lenni Tiszteletes Kecskeméti, Békésnek a jobb jövendőt Már előre is igéri . . . Először is : sutba löki A kultjrának zászlóját, S vertheim-lakatra csukatja A gimnázium ajtóját. Főiskola fejlesztésre Pénzt adni ki volna dőre? Akad annak jobb helye is: Kell az borjú-legelőre ! Jobb is az, hogy a civis A tudományt »!céztül" kapja ! Mert ha megtelnék a feje, Nem birna vele a papja. Tiszteletes programmjának Van még egy érdekes pontja: Tanügy á mosításra Honfiúi íét ontja. Szeretni ii, hogy bántsák Az ős ómiát! Istentr /á tegyék A bé népiskolát! Átk< KÓrmány ! coki tőlünk ! - Igy dörög jó Kecskeméti A gyámság kényzerzubbonyát Békésre Wlassics nem méri ! No, no ! tiszteletes Uram ! Savanyu is tán a szőlő ? A gyűlölt államosítás Talán nem is oly könnyen jő ! . . Jó lenne még lágy kenyérke A savanyú szőlő mellé ! Lesz idő : kalap levéve Megy Békés a kormány elé. Fékezze hát szent haragját Ön is, hős szittya, szivében ; S a vótumot ne halassza Elfogultság vadvizében. Maradjon a bibliánál, Mivelje az Ur szőlőjét ! Jobban fogja igy szolgálni Békésnek árva tanügyét. és vezércikk nem tudott elérni: én megtaláltam a; iszákosság csalhatatlan óvszerét! — No és miben áll az ? — Hát én ezután, hogy magamat a pálinka ivásról leszoktassam, kizárólag csak bort és sört fogok inni. Igy hát a pálinka elmaradna. De a bor- éi sörivással még mindig iszákos lehet ön, mint eg) világfájdalmas viziló. — Ah, uram ! ön nem ért engemet, mert mi helyt a pálinkaivásról leszoktam, akkor azonnal ; sör bojkottálását kezdem meg és kizárólag csal bort fogok inni ! — Helyes Ábel, helyes ! De mit fog ön aztár a borral csinálni ? — A borról ismét leszoktatom magamat a pá Unkával, azután a pálinkáról megint asöriel, a sör ről ismét borral és igy tovább . . . — De hiszen igy sohasem fog az ivásról le szokni! Es ezt az eljárást még az iszákosság csalhatatlan óvszerének meri nevezni, maga svindler ! — Jegyezze meg uram ! — dohogott Ábel neheztelve - hogy az én módszeremet nem maga az eljárás, hanem az annak folytán előálló öntudat éí lelkiismereti megnyugvás teszi nevezetessé, mert ; ki az én módszeremet követi, az elmondhatja, hog) teljes életét az iszákosság ellen való küzdelember töltötte el, jóllehet győznie nem is sikerült! Nen gondolja uram, hogy az iszákos embereknek erre ; vigasztalásra szükségük volna? Nos hát: ez az éi fölfedezésem — és ez itt ! — kiáltott Ábel ur, meg ragadván a konyakos üvegemet és egy pillanat alat az üveggel együtt elrohant elvtársaihoz. Én pedig — dacára a konyakos üvegnek, da cára a bécsi kongresszusnak és a hangzatos vezér cikkeknek, sőt dacára önmagamnak - kénytelen vol tam belátni, hogy Ábel urnák, a tántorithatlan föl fedezőnek mostani előadásában van valami vonzc iszákos logika, a melynek remélhetőleg nag) jövőt jósolhatunk ! Szúnyog. Két-ess. Abel, a nagy felfedező. Nyelvészeti fölfedezések. Ábel ur, a megdönthetetlen felfedező berohan hozzám és igy kiált: - Miért könyvtár a könyvtár? - Mert a könyvtár olyan tár, a melyben sok könyv van. - És miért ruhatár a ruhatár ? - Mert a ruhatár olyan tár, a melyben sok ruha van. - Helyes! És miért raktár a raktár ? - Mert a raktár olyan tár a melyben sok .. . sok . . . - A melyben sok rak van ! zajongot diadalmas Ábel ur. - Magának igaza van Ábel! - Mint mindig! Imé most is sikerült bebizonyítanom a rak-nak, mint főnévi gyökszónak a létezését, a mely legújabb nyelvészeti fölfedezésemet képezi. - De hát tulajdonképen mi a rak ? - A rak nem egyéb, mint fölhalmozása bizonyos dolgoknak. Teszem : ha az ember egy deszkabódéban bizonyos árukat csomóba rak, akkor azt ugy hívjuk, hogy ba-rak tbarak). Vagy ha valakiben a düh felhalmozódik, akkor előáll a ha-rak. (Rossz használat folytán ezt ma harag-nak irják.) Bizonyos szabályossággal egymásra és egymásmellé helyezett ponyvákból és karókból lesznek a sát-rak, akik pedig a veszélynek egész tömegével szemben sem ijednek meg, azok bát-rak, vagyis mivel ők a veszély elé önérzetesen (bom-)bát raknak, azért hívjuk őket bátraknak. Az egymásra halmozódott porszemekből és esőcseppekből lesznek a sa-rak, a fűzfavesszőkből pedig a kosa-rak. Az a ruhadarab, melyet báli alkalommal minden férfi magára vesz: férfi rak ; ebből lett aztán később fi-rak, vagy összevonva: frak (melyhez a közhasználat még egy k bötiit toldott.) Azt a négy oncát melyet a szántalpakra halmozunk ugy hivjuk hogy: rak-onca .... - Ábel, Ábel! maga egy kissé rak-oncátlan, azaz jobban mondva orcátlan rak ! - Ha én rak vagyok, akkor ön is az! folytatá Ábel diadalmasan. Mert mi ketten együtt tudja-e mik vagyunk ? U-rak ! ~ Hát ha én most nyakon ragadom önt és kihajítom, milyen rak lesz az akkor ? - Ki-rak! - nyögte a törhetetlen Ábel és a másik pillanatban a földszinten szuszogott : kiraktam ! Az iszákosság' csalhatatlan óvszere. - Heüréka! — kiáltja egyszer Ábel ur, a makacs fölfedező. A mit annyi értekezés, kongresszus ÚJDONSÁGOK. — Automobil közlekedés Szarvas —Csaba —Gyula között. Érdekes tervről beszélnek néhány nap óta a megyében : egy társa ság automobil-közlekedést aka}'

: Ijéjeáfcen Szarva s—C s a b a és G y Uj]b%g}§pqiött Ha létesül a vállalkozás, mely

fd»|j^Í3ar hordja a prosperálás minden j.^HJRlét legalább némikép ki lesz korrigái

J>j«t

!

í,fiz s súlyos hiba, hogy a vasúti vomjaji.;^ vár megye egyik legnagyobb községéi,•qk ó; egész északnyugati részének fors^^MKte relték a központtól. Hiszen ma| |Éüfc»lak vasúton Szarvasról Gyulára, a megye szi'ifíh© lyóre akar jutni, előbb el kell mennie a szom szód vármegye területére, Mezőtúron és Csa bán kétszer átszállania s egy nap alatt nen járhatja meg az utat. Ezen az anomáliái fog segíteni az automobil-válallat, mely — hir szerint — naponta kétszer fog 12 vagi 16 személyt magában foglaló kocsika Szarvas, Csaba ós Gyula között — a transz vsrzális állami műúton — közlekedtetni Ezzel nemcsak Szarvas, hanem Öcsöd, Szt. András, Kondoros községek ós a közben fekvő tanyák is közelebb hozatnak Csabá hoz és Gyulához. Az érdekes tervvel vármegye intézőkörei is komolyan foglal koznak. — Uj táblabíró. Egy érdemes biró ki tüntetéséről adunk hirt, ki páratlan szói galras, puritán jelleme ós buzgó működd sóiiél fogva régen kiérdemelte a királj kegy megnyilvánulását. A hivatalos la egyik közelebbi száma publikálta, hogy király S a 1 János orosházi járásbirót mos tani alkalmazásában való meghagyása me lett, kir. táblai birói cim és jelleggi ruházta fel. Az uj táblabíró gyulai szá: inazásu, hol kiterjedt rokonsággal bir; pí lyáj át a gyulai kir. törvényszéknél kezdet meg ; mint albiró hosszabb ideig volt Szej; halmon, honnan 1889-ben Orosházára le járásbírónak kinevezve. Hivatalos pályájá igazi s e 1 f m a d e m a n n, ki a mag energiájának köszönhet mindent. Műnk; szereteténél csak szivjósága nagyobb, epei azért bárhol volt is alkalmazva, nemcsá hivatalnok társainak, hanem a nagy közöl sékuek is gyorsan megnyerte szeretetét < becsülését. Orosházán egyike a legnépsz' ríibb embereknek, a^ hol őszinte öröm keltett kitüntetése. Előléptetése alkalmáb* a megye minden részéből kapott gratul ciókat s üdvözlői sorában a legelsők egyi] lóvolt Nóvák Kamill törvényszéki el ki mindig kiváló nagyrabecsüléssel^ indulattal viseltetett a jeles biró . — Májusi előléptetések. A ^

ad léptetéseket tegnapelőtt P"%aghullásbc sereg rendeleti lapja. A állüm

á kijutott a 101 gyalogezrc melyn

ek nóg sozo II. zaszloaljang> ' fokozatb

a. , tisztje epett ma£ ^ r Q h e zaszloalj par,- degsó lé tt el

ö Károly ori igy rov

v idö alatt valószínűleg at helvét Csabáról. M u ntyá n Sand( míÍodosztályu százados elsöosztalyu szí dóssá, lovag bartenthali G ö t ti i c h