Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-01-20 / 6. szám

SZEZON. Klub ur és Zsúr asszony. Legelőkelőbb ismerőseinket van szerencsénk üdvözölni: Klub urat, az érdemes gentlemant és mélyen tisztelt nejét: Zsúr őnagyságát. „Mindenütt láthatók, csak otthon nem. Ok reprezentálnak, a nyilvánosság porondján élnek. Szükséges ez és gazdaságos. Ez tartja fenn az összeköttetést, a melyből viszont megszületik a protekció és a karriér. Az apa egyik felé, az anya másik felé, a gyermekek, a hány annyifelé. Egymás unalmas és kedvetlen kópét miért néznék ; van már egymáshoz régen szerencséjük Es amig Zsúr asszony eleget tesz a társadalmi kötelezettségeknek, Klub ur sem marad tétlen Ugyancsak hiven megüli a kártyaasztalt, nem passzióból, uri időtöltésből, hanem kényszerű számitásból : hogy tudniillik kinyerje a holnapi költségeket. Mindenkit eltölt a pénzszerzés vágya. Vagyont akart gyűjteni a férfi, a háztartásban spórol az asszony, jó pártit vadász a leány és jó hivatalt az úrfi, vagy fényes házasságot. De azonközben mindegyik dobálja a pénzt. Nappalt csinál az éjjelből, nappalra, a kötelességteljes idejére pedig fáradt és kimerült. Csak le kell rázni minél előbb a rendes napi foglalkozást Ebben szükségtelen kitűnni, mert későre igór jutalmat, előremenetelt : még ma, vagy legkésőbb holnapra kell a jobb sors s ezért érdemes a vábankot tovább játszani. De a vábankhoz első sorban bank kell: akinek'nincs pénze, annak nem osztanak kártyát, akinek nincs kártyája, az elesik még reményétől is a nyerésnek. Tehát pénzt, pénzt! Ide vele, mi van eladó ? Kisded örökség, szülőktől maradt emlékek. Hamar készen vagyunk vele. Mi van még nagyobb drágaság, a miért pénzt adnak ? Bizalom, tisztesség, hivatalos pártatlanság, befolyás, ártatlanság. Ki avásárra! Nincsen inkompatibilitás ! Élni kell! Aki többet ad érette: viheti! Viszi is már. Nyomában a megbánás, a sülyedós, a dráma, az elcsüggedés, a büntetés. Klub ur is, Zsúr asszony is tudja, mondja is a másikról az ő háta mögött, erején tul költekezik, hogy nevetségesen nagyzol, hogy ennek nem lehet jó vége, talán önmagára nézve ki is van kövezve jó szándékkal, mint a pokol tornáca. De nincs meg senkinek az erkölcsi bátorsága, hogy magának odakiáltsa, ós más előtt is bevallja, hogy szegények vagyunk, rossz uton járunk, fogjunk kezet mindnyájan, térjünk vissza a régi, meleg családi tűzhelyhez, az otthon kultuszához, a nyugodt élethez, a kitartó munhához, a porhintő szélhámosság megvetéséhez ... TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A csikó. Egy jámbor, oktalan kis csikó három embert kerített bajba, a mi bizonyára nem mindennapi eset. Ugy történt a dolog, hogy Gr y ö m r e i József orosházi gazda a mult év april havában Kígyóson járt, s mikor ott ügyes-bajos dolgát elvégezte, hazafelé kocogott. Útközben egy eltévedt csikó szegődött kocsijához, mely hangos nyerítéssel kereste az anyját. Gyömrei gazda műértő szemmel nézte végig a nyugtalankodó párát, s közben azon tűnődött, vájjon kitől maradhatott el. Megpróbálta a kocsitól visszaterelni, de a csikó csökönös kitartással futott mindenütt nyomába. Ugy gondolta, nem vesztegeti vele az időt, hanem ha hazaér, majd bejelenti a község házánál. Ugy is tett. A. csikót felvitte magával s a rendőrbiztosnál jelentkezett. — Biztos ur, egy csikót hoztam, bitangságba találtam az uton. — Hol van ? ^ — Ehun ó. — Hát én mit csináljak vele ? — Doboltassa ki, s a kinek igaz jó. szága, majd jelentkezik érte. — Nem ugy lesz az barátom, nekem itt nincs szénám, s nem tudok neki enni adni, vigye kend haza, s ha keresi valaki, majd odautasitom. Gyömrei megfogadta az utasítást, s a csikót hazavitte. Már majd 3 héten át tartotta, s még mindig nem jelentkezett érte senki. A csikó formás kÍ6 állat volt, s szinte megfájult érte a szíve, ha arra gondolt, hogy elviszik tőle. Azonkívül aggasztotta a tartási költség is, vájjon megfizeti-e a gazdája azt, a mibe a széna, meg az abrak került. Miután ezen a gondolaton megakadt, arra határozta magát, hogy a csikót eladja. •Járlat nélkül azonban nem viheti vásárra, mert a nélkül nem veszik meg. Furfangos módón igyekezett hát egy ilyenre szert tenni. ]< meretségben volt Horváth József ós Horváth István orosházi lakosokkal s ezeket elhívta magához. Az udvaron ott viokándozott a csikó, s hamarosan szemet szúrt. A yendégek egyike megjegyezte : — Jó állású kis jószág. — Magam nevelése. — Ugyan ? — tamáskodók Horváth — nem is tudtam, hogy kigyelmednek ilyen nagy csikója is van. — Szeretném eladni, de nincsen hozzá passzusom. — Hát váltson rá. — A községházán csak ugy adnak, ha két tanú vagy egy igazolványon tanúsítja, vagy személyesen megjelenik s bemondja, hogy az én nevelésem. — Hm. — Megtehetnék kigyelmetek, hogy egy igazolványt aláírnának, legalább nem kellenék sokat lótnom-futnom. — Azt már nem tesszük meg, mert nem tudjuk kinek a nevelése. — Az enyém, ha mondom. A két Horváth csak a fejét lógatta, s nem sok hajlandóságot mutatott ez utóbbi állítást elhinni. Gyömrei nem kímélte a szót, hogy a tamáskodókat meggyőzze, s mikor látta, hogy fáradozása hiába való, kitört belőle a keserűség : — Igy van a szegény ember, még a saját jószágját sem tudja eladni. Ez a megjegyzés olyan hatást gyakorolt a két bizalmatlan magyarra, hogy menten aláírták a tanúsítványt: a csikó Gyömrei n.-.élése. Ez alapon a községházán kiábii itták a járlatot, melynek segélyével túladhatott a csikón, s 22 koronát kapott érte. Manipulációja azonban valami képen kipattant, s e miatt nemcsak ő, hanem a két Horváth is bajba került. Közokirat hamisítás bűntettével lettek megvádolva. A kir. ügyész megbüntetesüket kérte, mert mindhárman közreműködtek abban, hogy a marhalevelek kiállításának alapjául szolgáló jegyzőkönyvbe valótlan tények vezettettek be. A törvényszék előtt a két Horváth erősen tiltakozott a hamisítás vádja ellen. — Mi nem vagyunk okai, ha ez a furfangos ember bennünket becsapott; azt állította, hogy a csikó saját nevelése, s mi elhittük neki. — Biztosak voltak ebben? — kérdezte az elnök. — No, nem egészen, mert gyanuskodtunk egy kicsit. — Hát miért nem győződtek meg jobban ? — Nagyon rimánkodott, hát nem akartunk vele több szót szaporittatni. Gyömrei azt állította, hogy ő csak arra kérte Horváthókat, egy „csikóról" írjanak alá igazolványt, s egy szóval sem mondotta nekik, hogy saját nevelése. A törvényszék beigazoltnak találta a közokirat hamisítás vádját, azonban figyelembe vette a fenforgó enyhítő körülményeket, különösen azt, hogy Gyömrei anár előbb át akarta adni a csikót a rendőrbiztosnak, azért enyhe büntetést szabott vádlottakra, Gyömreit 3 napi fogházra, a két Horváthot pedig 10—10 kor. pénzbüntetésre Ítélte. A virtus. Öcsödön mokány emberek laknak, a fiatalság ugy vélekedik, nem is magyar, ha nem verekszik. Ennek az elvnek hódoltak ifj. Jordán Lajos, Jónás ^ndrás, Zubor Imre, Dezső János, Babóslmre, Ki s Benedek és Nagy Lajos őcsödi parasztlegónyek is. 1899. évi Szilveszterestén Boros Imre korcsmájában mulattak, s miután jól felöntöttek a garatra, ágaskodott bennük a virtus. A korcsmában ugyanakkor szintén ott mulatott Béres Sándor ós M i k ó András is, azonban egy másik kompániában. A fiatalság meglehetős görbeszemekkel nézett egymásra, mert némi nézet külömbségek merültek fel köztük. Jordán Lajos oda is szólt* cimboráinak: — Fiuk, ezeket meg kellenék tanitani A hajlandóság nem hiányzott a legényekben, de a józanabbak lebeszélték őket a verekedésről, s azt javasolták, jobb lenne velők kibékülni. — Béres és Mikó észrevették a gyanús sugdosásokat, s miután attól tartottak, hogy megtámadják őket, jónak látták a korcsmából eltávozni. A mint ezt Jordán Lajos észrevette, rögtön indítványozta : — Menjünk utánnok, s békülj ünk k i velők. Az egész kompánia felkerekedett, s a kibékülés sikeresebbé tételére jó somfa botokkal fegyverkeztek fel. A bókülés láza annyira elfogta a mámoros ifjúságot, hogy futva mentek haragosaik után. — A gáton utolérték a két legényt, s barátságos üdvözletül jókorát koppantottak a fejük búbjára. Ezek sem akartak udvariatlanabbak lenni, s igen szívesen viszonozták az ütlegeket. A túlerő azonban csakhamar legyőzte volna őket, azért futásra vették a dolgot. A vérszemet kapott támadók, Kis Benedek ós Nagy Lajos kivételével üldöíósükre keltek, s miután utolérték a menekvőket, a földig verték mindegyiket. Az okozott sérülések oly súlyosak voltak, hogy Béres 25 napig, Mikó pedig 15 napig nyomta az ágyat Támadóikat súlyos testisértós büntette miatt jelentették fel. A törvényszéken hosszú időbe került annak kiderítése, hogy a vádlottak közül ki verte az egyik, ki a másik panaszost. A sok ütésen vádlottak csak annyiban egyeztek meg, miként Jordán és Zubor magukra vállalták, hogy Mikót ők verték meg. A többi vádlott csak annyit ismert be: ők is ütötték Bérest. .ÜZ ítélkező tanács beismerésük által igazoltnak találta a súlyos testisértés vétségét s ez okból Jordán Lajost és Zubor Imrét 3 havi fogházra ós 20 kor. pénzbüntetésre, mig Jónás András, Dezső Jánost ós Babos Imrét 1—1 havi fogházra és 10 -10 kor. pénzbüntetésre ítélte ; Nagy Lajost ós Kis Benedeket pedig a vád alól felmentette, mert beigazolást nyert az az állításuk, hogy panaszosokat nem üldözték. AZ ítéletet Hubay Lajos, elnöklő bíró hirdette meg, s midőn megkérdezte : — Megnyugosznak-e az Ítéletben '? — az öcsödi magyarok egyhangúlag kijelentették : — Nem apellálunk. k' < >/.< i A Z I > ASA< ; . Gabona árak. B.-Csaba, január 19. Budapesti gabonapiacunkon a hangulat néhány nap óta kellemesebb, áremelkedés ugyan nem fordult elő, mindazonáltal az irányzat lanyhának n«m mondható. Csabai hetipiacunkon gyenge kínálat mellett a következő árakban vettek : Buza 6.70—7.00 Morzsolt tengeri 4-20—4'30 „ Csinquantin .... 5'20 — 5.30 Budapest, január 19. (Saját tud. táv.) Kószbuza változatlan, tartva, tavasz buza 7-56-57, tengeri 5*02-03. Elhaltak Csabán. Január 12-től jan. 19-ig. Rácz Katalin, zenész leánya, 4 hónapos, tüdőlob. Kraszkö György, földműves fia, 3 éves, agyhártyalob. Özv. Pluhár Mihálynó, földmiivesné, 76 évea, aggkori, végelgyengülés. Pepo János, földműves, 71 éves, szivburoklob. Lá-izló Istvánná, fogházőr neje, 66 éves, aggkori régelryengülés. Kovács Pál, földműves, 72 éves, agysz'Slhődés. Farkas Griecs Györgyné, napszámos neje, 62 érés, tüdőlob. Danielisz János, tiinár, 33 éves, agydaganat. Valent Sámuelné, bádogos neje, 39 éves, rnéhrák. Bihari Vinezéné, molnáj neje, 48 éves, csuz. Szamotni György, csizmadia, 81 éves, aggkori végelgyengülés. Marik Mihály, földműves fia, 10 éves, agyhártyalob. Zsiros György, harangozó, 59 évea, tüdőlob. Felelős szerkesztő: Kintzig Kopár Ferenc. Költözőknek a KAISER-féle MELL-BONBONT mint leghatásosabbat ajánlhatom. közjegyzőileg hitelesített üw»U bizonyítvány kimutatja annak biztos sikerét köhögés, rekedtség, hurut és elnyálkásodásnál. Egy csomag ára 20 és 40 fii. B.-Csabán kapható: BADICS ELEK gyógyszertárában. Pályázati hirdet mény. MEZŐ-BERÉNY községben üresedésbe jött évi 1000 korona fizetéssel és szabályrendeletileg megállapított látogatási stb. dijakkal javadalmazott községi állatorvosi állásra pályázatot nyitok. Felhívom pályázókat, hogy képesítésüket s eddigi működésűket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényeiket hozzám 1901. jauuar hó 30-ig bezárólag beterjesszék. A választás Mező-Beróny községházánál 1901. évi január hó 31-én délután fel 4 órakor fog megtartatni. Békésen, 1901. évi január 11-én. Popovlcs Szilveszter, 22 — 1.2 főszolgabíró. Csabán, a kaszárnya melletti ártózi kút háta mögött levő 674. sz. alatti hriss mely áll: 3 szoba, 2 konyha, 1 kamra; 1 istálló. 1 padlás, ós kertből, kedvező feltótelek mellett eladó esetleg h "szonbérba kiad6. Bővebb felvilágosítás nyerhető Kolpaszky László jegyzőnél Erzsébethelyen. ÉáApvJi fe lakiso i Kiadó S.-Csabsn, Fő-utcza 2026 sz a. egy üzlethelyiség lakással, mellékhelyiségekkel, továbbá egy Kétszobás szfjí utczai laiifc mellékhelyiségekkel. Kiadó az Ó-Bénát-utcza 400. sz a 4 utczára szolgáló sarok ház, melyben 28 óv óta jóforgalmu italmérő üzlet 31 —1'6 van. Fönti ház előnyös föltótftlek mellett eladó. Bővebbet LÖWI JÓZSEF üzletében B.-Csabán, Fő-utcza. Dr. FA£7A szanatóriuma Szegeden. Laudon utcza ós Mars-tér sarkan. (Ministeri engedálylyel alayiltitott 1893.) Szem és fülgyógyintézet, trahomaosztálylyal dr. Falta intézeti igazgató vezetése alatt. önálló sebészeti osztály, melynek vezető orvosa dr. ftegdon Káyolg műtőorvosba szegedi kir. ker. börtön-kórház vezetője. Azonkívül bármely bajbau szenvedő beteg felvétetik és önmaga által választott orvos kezelheti. Dúsan felszerelt műtő ós gyógyterem. Több hü lön és kétágyas betegszoba, fürdőszoba, stb. A fekvő betegek a leggondosabb ápolásban és ellátásban részesülnek: Intézeti igazgató-oroos lakása a szanatóriumban. állandó orvosi felügyeet. Telefon 263. — Kivánatra prospectus. Betegek felvétele egész napon át. Meghívó A Békés-Csabai Termény- és Árúraktár Részv.-Társ. máiodik évi rendes közgyűlésére, mely folyó évi február hó 7-én délelőtt 11 órakor fog az intézet helyiségében megtartatni. A közgyűlés napirendje: 1.,-Jegyzőkönyv hitelesítő bizottság kijelölése. 2. B-z igazgatóság és felügyelő-bizottság évi jelentése. 3. Az 1900-ik évi zárszámadás megállapítása, a nyereség felosztása, valamint felmentés megadása iránti határozathozatal. 4. Netáni indítványok. B.-Csaba, 1901. január 18. A Ws-Csabai Tcrm&iy- í$ árüral$!ír R.-T. 32—1 Igazgatóságé. JEGYZET. Azon t. részvényesek, kik a közgyűlésen rószveni kívánnak, felhivatnak, hogy ideiglenes elismervónyeiket, vagy az azokról szóló letéti leveleket legalább 3 nappal a közgyűlést megelőzőleg a vállalat pénztáránál letótemónyezni szíveskedjenek.