Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-04-28 / 34. szám

I. If elléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 34-ik számához. a kereskedelmi miniszter vasúti kedvezményeket fog adni, Debrecen városa pedig be fogja mutatni a kirándulóknak a hortobágyi ménest ós gulyát. Az igazgató választmány köszönettel vette az aradvármegyei gazdasági egylet kezdeményezését s a dohánytermelőket fel fogja szólítani, hogy minél többen vegyenek részt a kirándulásban. Haviár Lajos kir főmérnök tett ezután jelentést a cukorrépa terme 1 é s fejlesztése ós cukorgyár létesitóse ügyében kiküldött bizottság működéséről. A bizottság előterjesztésére az igaz. vál. elfogadott egy feliratot, mely a földmivelósügyi miniszterhez van intézve a cukorrépa termelés fejlesztése ós a répa szállításának megkönnyítése érdekében ; továbbá egy átiratot a mezőhegyesi és hatvani cukorgyárakhoz, melyben a gazdák kívánságai vannak felsorolva, A feliratot ós az átiratot a vármegye főispánjának is megküldik, kérvén támogatását. Kimondta továbbá a választmány, hogy az egylet az öt holdon aluli répatermelő kisgazdák képviseletét a gyárakkal szemben átveszi és a községekben megbízottakat választ. A választmány ifj D ó r c z y Péter indítványára az alapos ós szakszerű munkáért köszönetet szavazott a bizottságnak ós az előadónak. Ugyancsak Haviár Lajos indítványára felír az egylet a földmivelósügyi miniszterhez, hogy az Aradra kinevezett növénykisérleti szaktanár székhelyét helyezze át Csabára, miután itt ezen a vidéken van a kísérleti területek központja. Végül dr. Z s i 1 i n s z k y Endre ig. elnök bemutatta dr. Lukács György főispán átiratát a tej szövetkezetek ügyében, amit köszönettel vettek tudomásul. Azzal az óhajjal rekesztette be ig. elaz ülést, hogy bár minél gyakrabban láthatná együtt ily nagy számban a választmány tagjait. A gyulai színkör. — Megkezdték az építkezést. — A gyulai Erkel-szinkör építési munkálataihoz már hozzáfogtak. A színművészet pártoló egyesület választmánya Lukács György főispán elnöklete alatt tartott ülésében elfogadta és jóváhagyta a kiküldött albizottság által megszövegezett ós G r ó h Mihály ós S a 1 József vállalkozókkal megkötött szerződést,, 27.057 korona 62 fillért tevő vállalati öszszeggel akként, hogy a színkört a vállalkozók julius 10-ig készen átadni kötelesek. A választmány felkérte az építkezés vezetésére Szabolcs Dénes városi mérnököt, az épitós ellenőrzésére pedig Kellerimre elnöklete alatt Szarvassy Arzén, Haviár Lajos, P ós a Károly és Schriffert József tagokból álló bizottságot küldte ki. ^ szükséges téglamennyiséget A 1mássy Dénes gróf szállíttatja, körülbelül 60000 tégla lesz a fundamentumokba beépítve. A színpad ugyancsak jókora lesz, mert 14 méter szólesnek tervezik, hogy a látványos előadások fenakadás nélkül szinre hozhatók legyenek. A vidéki színpadoknak épen az a hibájuk, hogy nagyon kicsinyek, ez okból sok darabot, melyek külső hatásra vannak számítva, a színészek nem képesek előadni, vagy ha azzal megpróbálkoznak, vállalkozásuk nem sikerül. A gyulai szinügyi bizottságot ez az ok vezérelte elhatározásában, mikor a színpadot l-l méter szólesnek tervezte. A bizottság a különösen tágas földszinttel és karzattal biró nézőtéren olcsó árakat fog megállapítani, mert a színház látogatását a társadalom minden rétegében megakarja kedveltetni. E tekintetben meglehetős vérmes reményei vannak, s ezeket azokra a tapasztalatokra ós sikerekre alapítja, melyeket a hódmezővásárhelyi és mármaros-szigeti színköröknél elértek, hol a szinház-látogató közönség megtízszereződött. A gyulai színkör látogatottságához nagyban hozzá fog járulni a villamos világítás is, melynek szerepe — különösen a látvány s előadásoknál — megbecsülhetetlen lesz. Káprázatos ragyogás kifejtésére elég lesz egy csavart megfordítani és a nézőközönség a legkülömbözőbb szinváltozatokban gyönyörködhetik. A vállalkozók a kikötött határidőre munkájukkal valószínűleg készen lesznek,

1 mert villamos erőt is használnak : a szük- i sóges fürészeléseket villamos erö által hajtott körfűrészen eszközlik. Ábel, a nagy felfedező. A Kábel-Bábel. Ábel úr, a nagy fölfedező sokat jelentő mosolylyal kérdi tőlem : - Uram, tudja ön, mi az a Mars ? Ábel, maga vagy nagyon naiv, vagy nagyon szemtelen. Vigyázzon, hogy én ne kommandirozzam magának a marsot! - De uram, ön a Marsot nem kommandirozhatja! - Ugy*n miéit? - Mert a Mars a világ teremtése óta kommandirozva van. Igen uram, a Mars csillag szabályosan kering égi pályáján. - Igazán kár, hogy önt még mindig nélkülözni kénytelenek a Marslakók. - Nem fognak sokáig nélkülözni, mert hirt adandók magamról. Igen uram, én fölfedeztem az eszközt, mely a Marslakókkal érintkezésbe hozhat bennünket. - És ez az eszköz ? - A kábel 1 a kábel! - A tenger alatti huzal ? - És a Bábel! a Bábel! - A torony?? - A huzal és a torony, vagy rövidesen az Ábel-féle Kábel-Bábel! Ugyanis a kábelből egyszerűen Bábelt fogunk épiteni, egy nagy Bábelt, egy borzasztó nagy Bábelt és abból a levegő villanyosságával fogjuk föltolni a Marshoz a kábelt, vagyis jobban mondva magát a Bábelt, ugy hogy mire a Fold és a Mars között meglesz a kábel, akkor már nem lesz többé Bábel, mivel a Bábel maga lesz a kábel . . . <•* — Ábel! — orditám rémesen - még egy kábel és ön lesz a ledöntött Bábel ! - Jegyezze meg uram ! — folytatá Ábel rendithetlen nyugalommal - jegyezze meg, hogy a históriai Bábel nem döntetett le, hanem csak félben maradt, de az én Bábelem . . . — Az ön Bábelje is félbe fog szakadni! — kiáltám vésztjóslóan és ádáz küzdelem után csakugyan sikerült a nagy fölfedező száját betömnöm. Azután pedig hozattam három méter kábelt és megkötöztem Ábelt ! Az orrmányozható léghajó. Egy borongós napon azt kérdi tőlem Ábel ur, a nagy fölfedező : — Ön szerint uram, mi kívántatnék a kormányozható léghajóhoz ? — Hát kedves Ábel, mindenekelőtt is a kormány ! — Szerintem, szólt Ábel fölényes mosolylyal, elég volna egy pár hatalmas orrmány! — Orrmány ? Hah, Ábel ! és hol lenne a kormány ? — Az orrmány lenne a kormány ! — Vagyis az ön találmánya nem kor-, hanem orrmányozható léghajó volna. — Igen uram, ezt a nevet adtam léghajómnak és kérem önt, hogy találmányomat, mint a toll embere, műszakilag irja le. — Lássuk előbb a medvét, vagyis a léghajót! — Nos uram, hát mondja meg, mi akadályozta eddig a léghajók kormányozhatóságát ? Ugy-e bár a szél ? Mert a szél tudvalevőleg fúj és elfújta a léghajókat. Az én rendszeremmel ezen segítve lesz, mert a villanyos erővel működő orrmányokkal egyszerűen a szelet fogom a léghajó elől — elfújni... Kérem a műszaki leirást. Erre Ábel urat, a javíthatatlan fölfedezőt a lépcsőkön műszakilag lelejtméreztem. Szúnyog. A „Békésmegyei Közlöny' táviratai. A király szemléje. Budapest, április 27. (Saj. tud. távirata.) A király ma délelőtt szemlét tartott a budapesti helyőrség felett. Az összes csapatok Lobkowitz herceg hadtestparancsnok vezénylete alatt vonultak ki a Vérmezőre, hol 9 órakor jelent meg a király nagy kísérettel, Ü. fényes katonai parádét óriási közönség nézte. A Pikler-ügy a képviselőházban Budapest, április 27. (Saját tud. táv.) A képviselőházban ma folytatták az Adriatörvényjavaslat részletes tárgyalását. R ak o v s z ky István beszélt minden különösebb érdeklődés nélkül. Nagy szenzációt keltett az ülés végén, hogy Zichy x^ladár gróf meginterpellálta a kultuszminisztert Pikler Gyula egyetemi tanár anarkista tanítása miatt. Állítólag azt mondta volna Pikler a tanítványainak: „Nekem az a célom, hogy az ily kicsinyes fogalmakat : haza, nemzet, kiirtsam az önök tudatából. A vallás az emberi butaság legnagyobb megnyilvánulása." Mikor pedig tegnap az ifjúság kérdést intézett a professzoi-hoz, hogy csak— Én is azt mondom ! — tódította Ábrahám Ferenc és odébb ballagott. Mig ez a szóváltás folyt künn a kapuban, özvegy Henternó ezalatt valami ágyneműt teregetett a pázsitra. Tegnap temették el Sándort, az egyetlen fiát; annak az ágyneműjét hordotta ki a napra, szellőztetni. Jól hallotta a perlekedést, de nem törődött vele, elég gondot adott neki a maga bánata. Iszlainé egy kis idő múlva Henternéhez átszólt a kerítésen : — Ne busuljon, szomszédasszony ! Látja, mindenkinek kijut a maga keresztje! — Na, nekem kijutott! — Hát nekem, galambom 1 Igaz, hogy a fia magát hirtelen hagyta itt, de legalább természetes, azép halállal halt meg s becsületes jó emlék maradott utánna. De mit csinálok ón és gyermekeim, mikor az uramat tolvajsággal vádolva, ártatlanul vetették tömlöczbe? — Csakhogy az még haza jöhet, de a fiam soha ! A szegény Henternót ugy elfojtotta a keserűség, hogy nem tudott többet egy szót sem beszélni. Némán megfordult ós bement a .házba, mely a tegnapi temetés óta olyan örömtelen pusztaság lett, hogy az embert a bolondulás környékezte benne. Leült a tűzhelyre s jó darabig meg se mozdult onnat. Majd felkelt ós oda telepedett a nagy láda mellé. Felnyitotta a fakó jószágot ós a fia ruháit kezdte abból előszedegetni. Ugy elnézett, ugy megsiratott minden darab ruhát! Mindegyiket rendre, szépen kibontogatta s aztán szerető gonddal ismét összehajtogatva rakosgatta félre. Mikor azonban azt a zöldhaj tókás ujjast nézegette, amelyet a fia a mafai vásáron utoljára viselt : a belső zsebéből egész váratlanul egy kis csomagocska esett az ölébe. — Né! Hát ez mi ? Hirtelen kibontja s halálra sápadtan nagyot jajdul: — Szent Isten, el ne hagyj ! Egy kis babos kendő volt, benne ugyanaz az összeg, amennyiért Ábrahám Ferenc az ökrét eladta Henternének elállott a lólekzete s az első pillanatban összefutott a világ szemei előtt. Ugy érezte, hogy rászakadott a ház. — Jaj Istenem! Hanem hiába jajgatott, hiába töprengett : ott volt a babos kendő s benne volt a pénz is, sem több, sem kevesebb, mint amennyit az öreg Ábrahám Ferenc keresett Iszlain. Kót darabb százas és három darab tízes, éppen azon módon, ahogy a csendőröknek a káros elbeszélte. Visszakötötte a pénzt gyorsan a kendőbe s ijedten a kebelébe rejté. ^.ztán próbálta rend beszedni a gondolatait. Sehogy sem fórt a fejébe, hogy az ő drága, egyetlen fia képes lett volna ilyen gyalázatos dolgot elkövetni! De hát hogy kerülhetett a zsebébe más pénze ? Talán elveszítette az öreg Ábrahám Ferenc s a fia megtalálta . . . Mégis, ez nem tiszta dolog! Eleget kapkodott, eleget törte magát, hogy az ügyet valahogy tisztázza, de teljesen elfogadható lehetőséget nem tudott kisütni. Utóvégre is minden körülmény csak arra mutatott, hogy a fiút valami csakugyan rácsábithatta erre a lépésre. Ki tudj a mi ? Talán az ital . . . talán az alkalom . . . Szívszaggatóan zokogott s olykor-olykor feddőzve jajdult ki a fájdalom belőle : — Jaj, Sándor, Sándor, hogy tudtál magadról igy elfelejtkezni ! Azzal tisztában volt eleitől fogva, hogy az a pénz semmi szin alatt sem maradhat nála. Azt Ábrahám Ferencnek mindenesetre vissza fogja adni. De hogyan ? . . . Mégsem teheti, hogy nyíltan bevalja a fia gyalázatát. Saját maga csak még sem kürtölheti ki a faluban tolvajnak, hogy még a jövő ivadék is megvetéssel emlegessen nevét. Nem, azt nem teheti, akármi történjék. A saját gyermekét el nem árulhatja. Addig tusakodott, addig tépelődött, amíg megzavarodott egészen a lelke. Különös nyugtalanság, félelem szorongatta folyvást. A pénz ugy égette ott benn a kebelét, mintha csupa forró hamu lett volna a kendőbe kötve Ettől az átkozott pénztől akart menekülni, de nem tudta, miként? A fiát minden áron menteni akarta! De hát ki legyen -a tolvaj ? Kinos vergődésében észre sem vette, hogy szépen eltelt a nap ; már este felé járt. Többé nem volt maradása ott benn a szobában, ugy űzte valami. Összeszedte magát ós a pitvar hátulsó ajtaján sietve távozott. Végig ment a gyümölcsösön ós a kertek alatt leindult a malom felé. Útközben pedig többször mondogatta: —• Legjobb lesz igy. Más egyebet nem tehetek. J± falu végén az Ábrahám Ferenc kertjénél megállott. Az öreg unokája ott járkált éppen a gyümölcsfák alatt. A sövényhez szólította a leánykáját. — Erzsi! Otthon van nagyapó ? — Itthon. A kebeléből kivette a kendőt. — Nesze, ezt a kendőt vidd be nagyapónak. De el ne veszítsd ám, mert sok pénz van benne. — Dehogy vesztem ! — üztán mond meg nagyapónak, hogy ón vagyok a hibás, de bocsásson meg órte. Ugy se lát meg többet. A kis leányka vígan iramodott befelé az üzenettel. Henternó pedig sebesen neki vágott a bereknek, egyenesen arrafelé, ahol az a veszedelmes örvény van a malom alatt . . . ugyan ezeket a tanokat vallja e, Pikler elutasító és megdöbbentően frivol feleletet adott. Kérdi a kulturminisztert van-e erről tudomása s mit szándékozik tenni ? Wlassics nem felelt az interpellációra, de a képviselők között élénk megbeszélés tárgyát képezte az eset. Pikler Gyula különben a mai esti lapokban nyilatkozatot tesz közzé, melyben kijelenti, hogy a lapok által közölt dolgokat nem ugy mondta, elferdítették szavait. Laufenauer meghal?. Budapest, április 27. (Saját tudósít, táv.) A magyar tudományos világnak ismét gyásza van: Laufenauer Károly orvos-tanár ma reggel 9 órakor hirtelen rosszul lett s 11 órakor meghalt. Laufenauer volt a leghíresebb ideg- és elmegyógyász a magyar professzorok között, kinek európaszerte ismerték nevét Hirtelen halála nagy megdöbbenést és részvétet keltett. Felrobbant löporgyár. Bndapest, április 27. (Saját tud. táv ) Konstantinápoly közelében tegnap felrobbant egy lőporgyár, 11 gyári munkás meghalt, 30 életveszélyen megsebesült. A kár óriási, mert az egész gyártelep elpusztult. Munkácsy-ünnepély. - Május 2, Virágfakaszjró május második napján, Munkácsy Mihály halálának első évfordulóján nagy ünnepet ül Csaba község közönsége : emléktáblával jelöli meg azt a házat, melybon a festőművészet legnagyobb magyar mestere inaséveit töltötte. A leleplezési ünnepély fényét emelni fogja a nagy müvesz özvegyének, a város országgyűlési képviselőjének s egy kiváló magyar költőnek az ünnepélyen való részvétele. Díszközgyűlés. A község elöljárósága a mult hót folyamán szétküldte a meghívókat valamennyi vármegyei község elöljáróinak s a helybeli összes hivataloknak, intézeteknek és testületeknek. Máris tömeges jelentkezések történtek a részvételre nézve. Az ünnepélyek sorozata délután 8 órakor veszi kezdetét, amikor a községi képviselőtestület a városháza nagytermében díszközgyűlést tart. Az ülés tárgya : Megdicsőült Munkácsy Mihály emlékezete. K o r o s y László, a város első-jegyzője fogja az emlékbeszédet mondani. A leleplezés. Délután 4 órakor lesz a Lángi-fóle házon elhelyezett emléktábla leleplezése, a Munkácsy-utcában. Az ünnepély sorrendje: 1. Szózat. Énekli e Rudolf gimnázium ifjúsági énekkara. 2. Emlékbeszéd. Elmondja dr. Zsilinszky Mihály államtitkár, a város országgyűlési képviselője. 3- Az emléktáblát átveszi Z s i r o s András, a község birája. 4. Ünnepi óda. Irta s elmondja dr. V á r a d y Antal, az országos m. kir. színművészeti akadémia igazgatója. 5. Himnusz Énekli az Iparos Daloskör. Díszelőadás. Este 8 órakor Szalkay Lajos társulata díszelőadást rendez a színházban, melyen a vendégek is megjelennek. Jókai Mór „Keresd a szived" cimü történelmi drámáját adja elő a társulat s tablóban mutatja be Munkácsy két világhírű kópét. Az előadás kezdetén a „Siralomházban", az előadás végén a „Falu hőse" című kép fog a közönség szeme előtt megelevenedni. Munkácsyné levele. Csaba város meghívására Munkácsy Mihály özvegye a következő levélben válaszolt: Köln, 1901. április 18-án. Mólyen Tisztelt Elöljáróság ! Ü városi tanács azon nemes határozatát, hogy drága felejthetetlen férjem emlékezetére azon helyet, hol ő mint szegény árva küzdött és munkálkodott, emléktáblával jelöli meg, szivemből köszönöm.