Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-04-25 / 33. szám

voltak továbbá Orosháza, Békés ós több más megyei község kiküldöttei. Dr. Lukács György főispán igen szép beszéddel nyitotta meg a népes értekez­letet ; kiemelte, hog) a földmüvelésügyi miniszter gazdáink, különösen kisgazdáink érdekében mindent elkövet, hogy azok bol­dogulhatását előmozditsa; nekik a lehető­séget megadja arra, hogy az egyoldalú gabona termeléssel szakítva, jövedelmüket állandósíthassák, bevételeiket olyan cikkek­ből is gyarapithas. ák, melyek' a gazda­ságban eddig figyelmen kivül hagyva, a szó teljes értelmében elkallódtak. Lendü­letes szép szavakban üdvözölve a nagy számban érdeklődő gazdákat, átadta a szót a tejgazdasági felügyelőnek. S i e r b á n János kitűnő előadó; köny­nyed modorban, frappáns hasonlatokkal megvilágítva, a lehető legegyszerűbb, leg­népiesebb és mégis szép előadással adta elő mondandóit. Vázolta eddigi alföldi gazdál­kodásunk elhibázott voltát s utalva hely­zetünk ós földünk kiváló jóságára, fénj'esen kimutatta, hogyha igy gazdálkodunk, a csőd veszélye fenyeget, ha nem is közvet­len minket, de annál biztosabban gyer­mekeinket. A statisztikából merített szám­adatokkal világította meg, hogy az eddigi, kizárólag szemtermeléssel foglalkozó rend­szerünk mellett liszt éa összes gabona­neműink kivitele kitesz átlagban 150.000 forintot, holott már ma is, a midőn a tej, vaj,' apró jószág, tojás ós toll-nemü ter­mékeink kivitelének még csak a kezdetén vagyunk, évente ezekből 70 millió forint ára a kivitelünk. Áttért e bevezetés után a tulajdon­képpeni tárgyára: egy Csabán lé­tesítendő központi tejszö­vetkezet alapítására,. Számadatokban mutatta ki, hogy speciálisan Csabán milyen hasznos és fontos vállalkozás volna a gaz­dák részéről, ha e szövetkezetet minél előbb létesítenék. Csak 8000 fejős tehenet véve is számba, egy tehén után a mini­mális átlagot 1000 liter tejre véve fel, értékesíthető s az elkallódástól megment­hető, pénzzé átváltoztatható lenne 100—120 métermázsa vaj ós zsír, melyért 11— 12 000 forintot lehetne a külföldről minden rizikó, minden befektetés nélkül behozni. De fel­véve a jobbik esetet, a midőn a gazda igy kedvet kapva, eddig tenyésztett riskáját tengeri kóró s töreken kivül még egy ki­csit jobb takarmányozásban is részesítené ós jobb tejelő fajtával cserélné el, bátran számithat napi 5 liter, vagy még ennél is nagyobb átlagra, a midőn a 11—12 000 forint is megkétszerezhető. De ez a haszon­nak csak egyik fele, van még két olyan közvetett haszna is, a miből ugyan pénzt rögtön nem lát, de gazdasága jövedelmét rövid időn át tetemesen fokozhatja. Tehén állományából hasznot látva, annak jobb táplálásától nem idegenkedik, ez által az a mai napon 60—70 frtot érő tehén, pár hónap múlva 80 —85 frtra emelkedik érté­kében; a jobban táplált állat jobb és több trágyát szolgáltatván, földjét termékenyebbé teheti. És a mi a legfő^ 1 >nye: nem kell hozzá tőkebefektetés, gazda egyszerűen csak bejegyezteti 1 —2 tehenét, fizetvén érte egyszer s mindenkorra 1 korona beiratási dijat s nem kötelezi masíát egyébre, csak hogy a háztartásából nélkülözhető tejet a szövetkezetnek hamisítatlan állapotban be adja. A szövetkezet gondoskodik helyiség­ről, beszerzi a tej lefölöző gépeket és egyéb szükséges eszközöket, az állam ingyen bo­csát rendelkezésre egy sajtost, aki a tejfel kezelésére, a nyert vaj csomagolása ós el­szállítására díjtalanul oktatja be a szövet­kezet emberét. Hónap végével a szükséges kiadások levonása után osztják szót a be szálitott tejből származott vaj árából az egyes szövetkezeti tagokat megillető ösz­szeget. Mindezeket érthető, világos és meg­győző modorban adván elő a felügj'elő, Ígéretet tett, hogy a tejszövetkezetek meg­alakítására vállalkozó községek kórelmére részletes utasításokkal szolgál, alapszabály­tervezetet küld, a kezdet nehézségeivel birkózó kezdeményezőket mindenben tá­mogatja s lelkes szavakban buzdította gaz dáinkat a tej szövetkezetek nnnél előbb leendő életbeléptetésére. Lukács György dr. főispán megkö­szönte a felügyelő szives fáradozását és felhívta a Békésmegyei Gazdasági Egyle­tet, hogy a kezdeményezést megindítva, az eszmét tegye egészen magáévá. Dr. Zsilinsz ky Endre igazg. elnök erre kifejtette, hogy a gazdasági egylet már három éve foglalkozik ez eszmével, de eddig vezetőfonal hiányában ós mert nem volt, aki ezt ilyen érthető formában, ilyen könnyen megvalósíthatónak tüntette volna fel, a tejs^övetkezetek ügye elodá­zódott, most azonban, hogy a kormány is támogatását helyezte kilátásba, Ígéretet tett, hogy a titkárral az egész vármegyét be­utazva, rajta lesznek, hogyazigeminól előbb testet öltsön s a Békésmegyei Gazdasági Egylet e tekintetben se maradjon el a dél­vidéki egyletektől. S i e r b á n János felügyelő ezután figyelmébe ajánlotta az egyletnek a már működő délvidéki szövetkezetek megláto­gatását. A legtöbb jót és eredményt attól várná, ha az egylet a földmivelésügyi minisz­tertől támogatást kérne egy a legközelebbi hónapban Tolna-Hőgyószen megtartandó tenyósz-állat kiállítás és tejelő-verseny meg­szemlélésére való kirándulás szervezésére. Zsilinszky Endre igazgató-elnök erre nézve is igéi-étet tett, hogy a gazda­sági egylet igazgató-választmányi ülésén javaslatba hozza az ilyen csoportos kirán­dulás szervezését. Végül Lukács György főispán az ér­tekezlet eredményekónt kimondta, hogy a gazda-közönség kívánatosnak t ar t j a Csabán egy tejszövetkezet lé­tesítését, kívánatosnak tartja egy központi vaj termelő állomás létesítését s kívánatos­nak tartja egy tanulmányi kirándulás ren­dezését. Ezután meleg szavakban emléke­zett meg Darányi fgnác földmivelésügyi miniszter érdemeiről, ki a kisgazdák igazi apja s gondviselője, a ki a mai kezdemé­nyezésével ismét csak arról győzött meg bennünket, hogy minden tettében, minden elhatározásában a gazdák jólétének emeló sén fárádozik. Azért Sierbán János felügye­lőnek mondott köszönetén kivül indít­ványozta, hogy az értekezlet Darányi Ig­nácnak is sürgönyileg fejezze ki köszönetét és öt az értekezletből üdvözölje. Az értekezlet lelkes óljenzóssel járult hozzó az indítványhoz. * Csabán és a megye nagyobb községei­ben a Békésmegyei Gazdasági Egylet fogja a tej szövetkezetek megalakítását keresztül vinni. Gyulán a vasárnapi értekezlet külön bizottságot alakított, melynek elnökei: Lukács György és D u t k a y Béla polgármester, tagjai: Berónyi Ármin, Weisz Mór, Lendvay Mátyás, Illés József, Mis­kucza György, Schriffert József, K. Schrif­fert József ós több gyulai gazda. Titkár választás a gazdasági egyletben. Évek óta nem volt oly nagy érdeklő­dést keltő, fontos ülése a Bókésvármegyei Gazdasági Egyletnek, mint vasárnap dél­előtt. Uj titkárt választott az igazgató-vá lasztmány, ami persze nem ment izgalom ós pártoskodás nélkül. Pályázó tizennyolc jelentkezett, pártja azonban csak háromnak volt: Kemény Sziláidnak, L a v a t ka Gyulának ós Pfeiffer Istvánnak. Az utolsó pillana­tig kétséges volt, hogy ki nyeri el a több­séget, azt pedig senki sem képzelte, hogy mindjárt az első szavazásnál konstatálható lesz az abszolút többség. Pedig igy tör­tént: Pfeiffer Istvánra 24 szavazat esett, Kemény 12 és Lavatka 10 szavaza­tával szemben. Igy Pfeiffer lett az uj tit­kár. Békési származású,'rokonszenves, java­korabeli ember, a magyaróvári akadémiát végezte, egy ideig gazdatiszt volt Wenck­heiméknál, legutóbb Biharban volt bérlete. Olvasóink előtt neve nem ismeretlen, több közgazdasági cikke jelent meg lapunk ha­sábjain. A rendkívül népes ós izgalmas gyű­lésről, melyen ötvennél többen voltak jelen, a következőkben számolunk be: Dr. Zsilinszky Endre igazgató­elnök hosszabb beszéddel nyitotta meg a yyülóst, ismertetvén atitkár-választásügyót. Mikor elismerő, meleg szavakban megem­lékezett Zlinszky István, a sok érdemeket szerzett titkár lemondásáról, a gyűlés lelkes óljenzésbe tört ki. Az ő kiváló képességeit ós arravalóságát ismerte minden tag, nagy ürt hagy maga után. Az uj titkárnak az elméleti képzettség ép ugy kell, mint a gyakorlati; mert a gyakorlati élet követel­ményei kopogtatnak, az üzleti szellemet is érvényesíteni kell a küzdelemben. Abban a meggyőződésben, hogy mindenki tuda­tában van annak, hogy itt az egylet jövő­jéről van szó, üdvözli a szép számban megjelent tagokat. A jegyzőkönyv hitele­sítésére U r s z i n y Dezsőt ós Fejér Bélát kérte -el. A. választást megelőzőleg az elnök még bemutatta azt a közgyűlési jegyzö­könyvet, mely a házvótel ügyében a hatá­rozatot tartalmazza s mely egyik legutóbbi ülésén kétségbe vonatott. Tudomásul vet­ték. Ezután a titkári állásra pályázó 18 egyén nevét ós kvalifikációját olvasta fel, feszült érdeklődés mellett. Hosszú vitát keltett a választás mikénti megejtetóse. L ó d e r e r Rudolf kandidáló­bizottság kiküldését javasolta, amit Zsi­linszky Endre és H a v i a r Lajos is pár­toltak ; B e 1 i c z e y Rezső, Rosenthal Ignác ós Fábry Károly ezt ellenezték, S z t r a k a György és E m p e r 1 Ernő az összes folyamodványok felolvasását kíván­ták. Szavazással ugy döntött a gyűlés, hogy kandidálóJaizottságot nem küld ki, de a választásnál abszolút többséget kiváti. Az elnök erre elrendelte a szavazást, V a r s á g h Bélát, L é d e r e r Rudolfot és Fejér Bélát küldvén ki a szavazatszedő bizottságba. A választás névszerinti szava­zással, nyíltan folyt s egy kissé mindenkit meglepett, hogy mindjárt előszörre elnyerte az egyik jelölt az abszolút többséget. Összesen -16 választmányi tag szava­zott: P f e i f f e r Istvánra 24-en, Kemény Szilárdra 12-en, Lavatka Gyulára 10-en. A két elnök nem szavazott, három vál. tag tartózkodott a szavazástól. Zsilinszky Endre ig. elnök kihir­dette a szavazás eredményét, Pfeiffer Istvánt megválasztott titkárnak jelentvén ki. Fel fog hivatni, hogy állását azonnal foglalja el. A gyűlés éljenzóssel vette tudomásul az eredményt s aztán áttért a tárgysorozat többi pontjaira. Ezek iránt persze már nem volt oly nagy az érdeklődós, a hallgatóság egyszerre megcsappant. A gyűlésen elintézett egyéb ügyekről legközelebb számolunk be. * A kaszinó nagyterme ritkán látott még együtt annyi gazdát, mint ezen a gyűlésen. Jelen volt a két elnök: csákói Geiszt Gyula és dr. Zsilinszky Endre, továbbá az igazgató-választmány következő tagjai: dr. Fábry Sándor, Beliczey Rezső, Varságh Béla, Léderer Rudolf, Kállay Ödön, Fejér Béla, Bajcsy János, Beliczey Oéza, Ursziny Dezső, Fábry Károly, Kiss László, Rosenthal Ignác, Vidovszky Lás/.ló, Pfeiffer Antal, Stojanovits Gyula, Szalay József, Kovács L. Mihály Reisz Simon, Seiler Elek, Haviár Lajos, Sztraka György, Korosy László, Tár­kány Péter, ifj. Dérczy Péter, Kraft Viktor, Bőhm Miklós, Mázor József, Szabó János, Vidovszky Károly, Király Ferenc, Debreczeny Endre, Such Kálmán, Zsiros András, Horváth János, Banner Béla, Lavatka József, Horváth János, Reiner Béla, Bakos Mátyás, Kocziszky Mihály, Bajcsy Gusztáv, Ursziny János, Németh Lajos, Sohár Kálmán, továbbá Zlinszky István titkár s mint vendég: Lae h n e Hugó, az aradmegyei gazdasági egylet igazgatója. Választási mozgalmak — Pártok szervezkedése. — A választási mozgalmak Békésen verik a legnagyobb hullámokat, hol több 48-as helyi jelölttel kell majd megbirkóznia a szintén 48-as M e s k ó Lászlónak. Vasárnap két jelölt hívei tartottak pártgyülóst. Délután két órakor Kecske­méti Ferenc ref. lelkész hívei a bérház nagytermében gyülekeztek össze. Voltak ugyan több százan, de többnyire nem­választók. Megalakulván a magát radikális­nak nevező 48-as Kecskeméti-párt, elnökké Varga András egyházi pénztárnokot, alel­nökké Ba j k án Illés egyházi kurátort, jegy­zővé Pap József korcsmárost választották s szerveztek egy 301) tagu végrehajtó-bizott­ságot, de a tagok több mint felének nin­csen szavazata. Az értekezlet kimondta, hogy mivel a parlament még feloszlatva nincs, nem tartja időszerűnek, hogy á je­lölt már most tartson programmbeszédet, úgyis ismerik elveit és gondolkozását. Délután négy órakor a piactéren a V i n c z e Ödön, diósadi ref. lelkész jelölt­sége körül csoportosulok tartottak nagy­gyűlést Konsitzky János pártelnök üdvözölte V i n c z e Ödönt, ki hosszabb programm-beszédet mondott. Hivatkozott arra, hogy ő békési származású, azután a 48-as elveket fejtegetve, kijelentette, hogy a Kossuth-párt hive. Hatást csak akkor ért el szavaival, mikor az adó-leszállitásról s az általános választói jogról beszólt, me­i lyeket a nép érdekében szükségeseknek tart. M u r v a y József alelnök köszönte i meg a jelöltnek, hogy kifejtette program in­ját. Vinoze az egész hetet Békésen tölti s látogatásokat tesz. Szóval Békés benne van az alkotmá­nyos vigéletben, de — mint nekünk irják — a választók nagy zöme a sokféle szervez­kedés és gyülósezós dacára híven kitart mostani képviselője, Meskó László mellett. Gyulán egyre zavarosabb a függet­lenségi párt ügye. A legutóbbi szervezkedő­gyülés tudvalevőleg eredmény nélkül osz­lott szét, mert nem tudott az elnök szemé­lyében megegyezni. És aligha fog sikerülni azoknak a törekvése, kik a két árnyalatot: a Kossuth-pártiakat és Bartha hiveit egy táborban szeretnék egyesíteni. B a r t h a Miklós a mult héten levelet irt A d á m S c h r j-í í e r t Józsefhez, pártja vezéréhez, melyben arra kérte, hogy hívjon össze e hó 21-óre értekezletet s tudatta, hogy 20-án ő is lejön Gyulára. Egyúttal tudatta e levélben azt is, hogy irt Jantsovist Emilnek ós felkérte, vállalja el a pártel­nökséget. Valami kedvező híreket nem igen kaphatott Bartha erre a levélre, mert nem jött le Gyulára s a párt-értekezletet nem tartották meg. Arról sincsen semmi hirünk, hogy Jantsovits elvállalta volna az elnök­séget. Ellenben a Kossuth- párt erősen szer­vezkedik. Állítólag már 580 választópolgár irt alá egy nyilatkozatot, hogy a jövő választás alkalmával függetlenségi 48-as Kossuth-párti jelöltet léptetnek fel s sza­vazataikat arra adják, A Kossuth-párt in­téző-bizottsága április 28-ára, vasárnapra szervezkedő pártgyülóst hívott össze, me­lyet délután 3 órakoí' a Magyar Király­szállóban fognak megtartani. A „netáni rendzavarás" elkerülése végett, csak meg­hivóval lehet a gyűlésen részt venni. Az orosházi választó kerületbe tartozó Öcsödön is megindultak a mozgolódások a választásokra. A függetlenségi Kossuth­párt vasárnap tartotta szervezkedő gyű­lését, melyre a központból Papp Elek orsz. képviselő jött le. Az orosházi füg­getlenségi párt is képviseltette magát a gyűlésen. Egyik fővárosi lapban az a furcsa hir látott napvilágot, hogy Zsilinszky Mihály államtitkár, Csaba város képvise­lője, Szarvason fog fellépni, mig Csabán Bánó József lesz a szabadelvüpárt je­löltje, a nemzetipárt egykori alelnöke, ki a várost egy izben már képviselte. Mon­danunk sem kell, hogy ez a „szenzációs" hir a tudósító fantáziájában született. ÚJDONSÁGOK. — A Schossberger-féle birtok megvé­tele ügyében a napokban Orosháza község képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tar­tott. Jankó György biró a 12-es bizottság nevében jelentést tett a birtok megvételéről és bemut tta az írásba, ;foglalt szerződési pontozatokat. A közgyűlés a jelentést egy­hangúlag örvendetes tudomásul vette és az eddig eljárt bizottság feloszlatása mellett, egy 21 tagu bizottságot küldött ki azon utasítással, hogy a szabályszerű adásvételi szerződóst szövegezze, irassa alá ós mutassa be jóváhagyás végett, továbbá készítsen tervet és javaslatot a kölcsön szerzés, a parcellázás és értékesítés tekintetében. A 2l-es bizottság tagjai: Jankó György biró elnök, Vangyel Szilárd első-jegyző, Bózy Balázs és Bán Zsigmond jegyzők, Ágoston Lajos pénztárnok, Krausz István ellenőr, Szól István mérnök, Veres József, Freuder Mór, Mikolay István, Kovács Antal, K. Horváth János, Nagy Lajos, Kvanka Mihály, Bulla Sándor, Benkő József, Brósz János, Tobak István, Pásztor János, ifjú Horváth Mihály képviselők és mint ügy­vezető dr. Bikádi Antal ügyvéd. A község küldöttségileg kérni fogja a belügyminisz­tertől, hogy a megvett földterületet csatolja Orosházához. — Csabai iparosok a makói kiállításon. A makói ipar és gazdasági kiállítás érde­kében kiküldött Lélek István ipartestületi elnök és T o p c s i László pénztáros Makó­ról, valamint Edvilllós László keresk. ós iparkamarai titkár Aradról hétfőn Csa­bára érkeztek, AZ ipartestületben a kiálli- ' tás iránti szép szátnu érdeklődőkkel érte­kezlet volt, melyen a kiküldöttek ismer­tették a kiállítási bizottság eddigi műkö­dését, a kiállítási szabályokon a kiállítók javára törtónt több módosítást ós a sikerre mutatkozó örvendetes kilátást. Jelentette azt is, hogy a kiállítást augusztus L1-ÍA Hegedűs Sándor keresk. miniszter, mint a kiállitás védnöke fogja ünnepélyesen r^g­nyitni. Ezután az értekezlet megalakította a helyi bizottságot a következőkből: eínök lett: P o r j e s z Miksa, tagok : T u r c s a n Pál, Kovács Károly, ifj. Horváth Mihály, G á 1 István, Klein Gusztáv, Z v a­r a t k ó Pál, T i m k ó János, Zlehóczky György, Zlehóvszky János és Nye­m e c z Károly. A bejelentési határidő május i5. A tárgyak beküldésének határideje aug. 1. A beszállítást a helyi bizottság eszközli, valamint a bejejentóseket is ezen bizottság ós az ipartestület f gadja el, a hol bejelen­tési ivek kaphatók. — Előléptetés. Az igazságügyminiszter előterjesztésére a király VáradySzak­m á r y Arisztid gyulai kir. törvényszéki birót a VII. fizetési osztályba léptette elő. j A jeles tehetségű biró előléptetése élénk | örömet keltett a törvényszéken, mert ezzel | azok az érdemek nyertek elismerést, melye­ket az uj bűnvádi eljárás életbeléptetése körül szerzett. Neki nagyrósze van abban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom