Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-03-21 / 23. szám

ról, ki szülővárosa haladását szivén viseli. Az alkotmányosság helyreállítása óta sok országgyűlési képviselője volt a városnak, de egy se tett annyit, különösen a nevelésügy terén, mint Zsilinszky Mihály. (Éljenzés) A város — úgymond — nagy elismeréssel lehet iránta s bár nem a képviselőtestületen, hanem a választó polgárokon áll, hálából kifejezést adhatunk annak, hogy jövőre is szivesen választjuk meg Z s i 1 i n s z k y Mihályt képviselővé. A képviselőtestület lelkes éljenzéssel fogadta e szavakat. A birtoktanács. Ez volt a tárgysorozat legnagyobb érdeklődéssel várt pontja. A főjegyző felolvasta a vármegyei törvényhatósági bizottság határozatát, mely a birtok-tanács megszüntetésére vonatkozó képviselőtestületi határozatot feloldotta. A tanács javaslata az volt, hogy a képviselőtestület t elebbezze meg a vármegyei határozatot a belügyminiszterhez, azon indokok alapján, a melyek őt a megszüntetés kimondásánál vezették. A megindult terjedelmes, de eléggé nyugodt lefolyású vitában többen vettek részt. B e 1 i c z e y István azt kívánta, hogy ne felebbezzen a képviselőtestület. Aki akar i apelláljon, de kópviselőtesztület ne. Különb«n sincs befejezve a földvóteli ügy, mert a kifizetés, a dolog nehezebb része, még hátra van. Zsilinszky Endre dr. az összes j eddigi indokok alapján kéri a felebbezést. j A földvételi ügy be van fejezve, ami még hátra van, az úgyis az elöljáróság dolga, a birtok-tanács felesleges. Bosenthal Ignác felemliti a szabályrendelet hiányait s kifejti, hogy a birtok tanács felesleges volt. Kéri a felebbezést. Korosy László első jegyző sorra cáfolja a vármegyei határozat indoklásában felhozott érveket s kifejti, hogy a birtoktanácsra abszolúte szükség nincs, úgyis minden felelősség az elöljáróságé. Megtoldja tanács javaslatát azzal, üogy a felebbezést küldöttségileg nyújtsa át Széli Kálmán belügyminiszternek s ott szóval is fejtse ki érveit. Beliczey Géza a szabályrendeletet jónak tartja s az megnyugvásul is szolgál a vevőknek. Megtakarítást nem lát a birtoktanács megszüntetésével s ezért ellenzi a felebbezést. Szavazásra kerülvén a sor, 21-en voltak a felebbezós mellett, 7-en ellene s igy a képviselőtestület felebbe z. A deputációt néhányan szintén ellenezték, de a közgyűlés elfogadta Tagjai később fognak kiküldetni. A tanács ezután egyszerűen tudomásvétel céljából beterjesztette a törvényhatósági bizottság azon határozatát, mellyel a birtoktanács tisztviselőinek jutalmazásátjóvánagyta. Tudomásul vették. Egyéb ügyek. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a nagyszénási birtok-ut ügyében hozott határozatot a törvényhatóság feloldotta, mert arra a község nem illetékes. A községi tisztviselők nyugdíjszabályzatába —• egy kis vita után — pótlólag beillesztetették, hogy a község szintén az illető tisztviselők fizetésének 4°/

0-val járul a nyugdijalaphoz. A törvényhatóság utasította a községet, hogy az erzsébethelyi orvos 1200 koronára felemelt fizetését ne személyhez kösse, hanem mint miniumot állapítsa meg szabályrendeletileg. Majd annak idején fognak ily értelemben intézkedni. Az újra építendő Zöldfa-vendéglő tervét és költségvetését elfogadták. Az építkezési összeg 36 000 koronát tesz ki. Lesz az uj vendéglőben egy nagy táncterem, két étterem, ivószoba, kávéház, vendégszoba és vendéglosi lakás. Felhatalmazta a közgyűlés az elöljáróságot, hogy ugy erre, valamint egyéb célokra szükséges pénzkölcsön felvétele iránt indítson tárgyalásokat. A gerendási föld ve v ő-t ár saság folyamodott a városhoz egy bizonyos összeg visszatérítéséért s a kihasított utért is kárpótlást kérnek. A birtok-tanácsnak az volt a javaslata, hogy teljesítse a város a kérelmet, ha kijelenti a konzorcium, hogy hozzájárul ahoz, hogy a gerendási birtok pusztai jellege megszüutessók. Az elöljárói tanács azzal terjesztette elő az ügyet, hogy adassék vissza a birtok-tanácsnak ujabb javaslattételre. Többen szóltak a tárgyhoz. Sz eb erényi Lajos az engedmények megadását javasolta, Kocziszky Mihály ellenezte, B o s e n t h a 1 Ignác méltányosnak találja a kóróst, Zsilinsz ky Endre nem tartja időszerűnek. A közgyűlés erre az álláspontra helyezkedett s levette a napirendről az ügyet. A S a 1 z m a n n-cóg Vámmentességet kórt, amit azonban a község ezidőszerint még nem adhat. Az alispán rendeletet küldött a közigazgatási tanfolyam hallgatóinak időnkint való segélyezése érdekében, amit tudomásul vettek. Egyúttal Porubszky Vladimír, ki ilyen tanfolyamot hallgat Pozsonyban, segélyt kórt. Többen ellenezték, de Maros György, dr. Zsilinszky Endre és Bosenthal Ignác felszólalása után megadták a segélyt. K e s j ár Béla jegyzői gyakornoknak pedig napídijat állapítottak meg. Tudomásul vették, hogy a pénzügyminiszter a gerendási birtokosoknak, kik 120 holdra kértek dohány termelési engedélyt, csak 40 kat. holdra engedélyezte azt. Egész csomó átiratot, számadást, bérleti ós telekvételi szerződóst vett még tudomásul a közgyűlés, A járiatok jövedelmének mikénti felosztása iránt javaslattételre hivta fel a tanácsot. ^ esküdtszóki összeíráshoz dr. F á y Samut ós dr. Sailer Vilmost küldték ki bizalmi férfiakul. A Próféta vendéglő bérbeadására kifogják irni a pályázatot. Nagy István dobosnak 225, Kovács András udvarosnak 200 korona végkielégítést szavaztak meg. A makói ipar és gazdasági kiállítást anyagi támogatásban legföllebb csak ugy részesítheti a község, hogy esetleg a csabai kiállítókat fogja majd támogatni. Az állami mérnöknek, aki a Trautmansdor-féle birtok felmérését eszközölte, köszönő-iratot küld a képviselőtestület. Végül egy sereg uj lakói települési ós lakositási engedélyt nyert. legszebb talán az a hattyudal-féle, melyben a költő elsiratja, eltemeti szereimét: Szép Adrienne, ón indulok már . . . Ez a kezdet ós folytatja tovább a bánat, a gyász leírását. Hangzik Chopin gyászindulója . . . Mintha hallanánk is zokogni ezeket a megkapó sirámokat egy gyászos koporsó fölött, amelyben ott hervad egy élet mindörökre letarolt tavasza Almásy Erzsébet grófnőt Cziráky János, a kedves, nyalka, Budapesten oly népszerűségnek örvendett Jancsi gróf vezette oltárhoz, az ő leányuk volt Cziráky Jeanne grófnő, Pejacsevichné, akinek koporsója fölött most igazán fölzendül majd Chopin gyászindulója. Alig egy éve vette nőül Pajecsevich ^.lbert gróf a bájos Cziráky Jeanne-t s főúri körökben fehér holló számba menő boldvg házasság volt az övék. Aki jó fiu — jó férj lesz abból, tartja egy keleti közmondás. Sehol sjrn vált ez ugy be, mint Pajecsevich ülbert grófnál. Az ifjú grófot gyöngéd szeretet, tisztelet fűzte szüleihez s kivált anyján csüggött gyermek ós ifjú korában bálványozó szeretettel. Egy ízben, nagy társaságban, Albert gróf édes anyjával szemközt ülve, csak nézi, nézi. Végre a grófné nem tudva mire vélni a dolgot, megkérdezte fiát, hogy mit néz olyan nagyon : — Téged — felelte Albert gróf őszinte, meleg lelkesedéssel — hiszen olyan szép vagy, édes mama! Bájos nejét is valóságos rajongással szerette a daliás urlovas. Gyakran találkoztam velük a nyugoti pályaudvaron, utaztam is velük ós ilyenkor mindig igazi lelki gyönyörűségem telt a boldog fiatal párban. Mint két vidám gyermek, olyan édesen elcsevegtek együtt, kezükben rendesen apró csomagocskákat vittek s beszédjükből mindig kivettem, hogy másoknak örömet szerezni volt legfő örömük Karácsony el»t,t utaztam velük utoljára. A vasúti hordár véletlenségből egy óriási göngyöt is betett a vagonba. Valami perzsa szőnyeget rejtett a hosszú tok. Mellém tette a hordár és Pejacsevich Albert exkuzálta magát, hogy nekem alkalmatlan az a nagy pakk. Vele volt szép, kedves kis neje is. Mintha ma is látnám halvány, barnás, igazi race arcát, ernyős pilláit, a szép piros ajak mögül elővillanó, kissé rendetlen, de hófehér fogsort. Egyre nevetett, hogy a pakk hol jobra, hol balra dölt reám, én pedig stoikus flegmával mondogattam, hogy nem baj, se baj — hiszen úgyis rövid az ut. Akkor is arról beszólt : kinek, minő meglepetéseket visz karácsonyra és csupa öröm, csupa kacagás volt az egész asszony azért, hogy mások örülnek majd ajándékainak. Fogatuk várta őket az állomáson, a magyaros liberiáju kocsis, meg az inas, hoszszu, tubákszin katufrókban. Még ezekhez is volt egy nj'ájas szava, mint olyannak, aki maga a jóság, a szeretet. Mint Berónyi Borbála dédunokájának, akit a „cselédei anyjá-nak nevezteti a krónikák. Nincs annak egy negyed éve semmég. Most pedig zúg-búg a harang és siratja, zokogó bánattal azt a szép, mosolygó fiatal asszonyt, akivel férje, szülői minden boldoságát zárja majd a sötét koporsóba. ( Én pedig hallgatom ezt a búbánatos harangszót és ugy belejajdul a szivem, hogy mért kell épen olyanoknak fiatalon, boldogan itthagyni az életet, a kiknek annyi örömet hoztak volna még a következő napok — s akinek annyi virágból csak az jut immár, amit a korsójára szórnak : kedvest a kedvesnek . . . Színészet a megyében. — Szezon előtt. — Április elején megindul Békésvármegyében a szini szezon. Az idényt Csabán nyitja meg április 7-ikén: húsvét vasárnapján S z a 1 k a y Lajos színtársulata, mely aztán hat hónapon át végig járja a vármegye nagyobb szinpártoló községeit, kivéve Gyulát, a hol Krecsányi Ignác társulata tölt az idén két hónapot. Színügyek terén az utolsó esztendőben sok reform-törekvés merült fel nálunk, egy-kettő vallóra is vált, vagy fog válni nemsokára, mindenképen időszerű tehát e nagyérdekü kulturális kérdéssel foglalkozni. Egyelőre csak a legújabb események ismertetésére szorítkozunk. A csabai szezon. Szalkay Lajos, a miskolci szinház igazgatója, április elején érkezik társulatával Csabára s húsvét vasárnapján Herczeg Ferenc nagysikerű drámájával: O c skay brigadéro s-sal nyitja meg a szezont. Szalkayt már régen ismeri közönségünk Tavaly tavasszal is járt nálunk s mindig telt házakat tudott csinálni. Szalkay tudniillik arról nevezetes, hogy egyike a legrendezettebb viszonyok között lévő igazgatóknak s igy képes először: jó társulatot szervezni, másodszőr: mindig uj darabokat adni. Ezzel csinált nálunk is publikumot: jó társulattal bejött hozzánk tavaly tavasszal s lejátszott pár hót alatt minden újdonságot. Ugy lesz az idén is: egy kissé talán túlerősen is szervezett nagy társulattal jön s elő fogja adni egytől-egyig valamennyi uj darabot, amit a most lefolyt téli szezonban a fővárosi színházban bemu tattak. Eltekintve attól, hogy a tapasztalat mutatja, hogy csak igy boldogulhat nálunk a színtársulat, Szalkay azért is kénytelen jó társulatot hozni, mert a miskociakkal kötött szerződése értelmében neki már virág vasárnapkor kell a téli társulatot .szerveznie ; másrészt könnyű a mi hathetes szezonunkat csupa újdonságokból összeállítani, mikor Szatmáron, eddigi téli állomásán, lejátszott már minden uj darabot s kész repertoárral jön hozzánk. A társulat, mely hozzánk jön, jobb ós erősebb, mint a . szatmári téli társulat volt, mert ki van bővetve négy elsőrangú erővel. Ezek : Eápolthy Katinka, a vidék egyik legjelesebb drámai művésznője, Fele d y Boriska, a nálunk is ismert kiváló szubrett-ónekesnő, Bakó László drámai hős, ki egy évi szabadságot kapott a Nemzeti Színháztól s ezt mint vendég Szalkaynál tölti ós Bajz Ödön, a pécsi társulat jeles bonvivánja. A névsor egyébként a következő : Feledy Boriska primadonna. Déry Blanka és Halmay Margit szubrett-énekesnők. Szegedi Zelma koloratur-énekesnő. Rápolthy Katinka fiatal hősnő és drámai szubrett. Holéczy Ilona hősnő és társalgási. Mohay Adél naiva. Borsiczky Ilona komika. Folinuszné anyaszinésznő. Pálfi Mariska vígjátéki szubrett. Jászay Mariska és Bozóki Boriska segédénekesnők és társalgási színésznők. Perczel Karola és Perczel Rózsi balett-táncosnők. Hét kardalosnő. Szalkay Lajos igazgató, operett-buffó. Bakó László, mint vendég, drámai hős. Rajz Ödön bonviván. Kemény Lajos baritonista. Perczel Oszkár tenorista. Fábián László jellemszinész. Hetényi Elemér és Virágh Ferenc komikusok. Bogyó Zsigmond naturburs. Szepessy Gusztáv apaszinész. Bihari Zoltán karmester. Hét kardalos. Nyolc zenész. A műsoron pedig a következő darabok, túlnyomórészt újdonságok fognak szerepelni : Drámák, színmüvek és vígjátékok: Ocskay brigadéros (Herczeg), Hófehérke (Bródy), Bölcső (Brieux), Cyrano de Bergerac (Rostand), Troilusz és Kreszida (Shakespear), Tékozló apa (Dumas), Takácsok (Hauptmann), Emberevő (Gabányi), Párisi aszszony (Becque), Farkas (Verga), Robinzonok (Makay), Tartalékos férj (Rákosi-Guti), Titkos ren dőr, Coralie és Társa, Dolly, Angelló, Valeni nász, Holló, Éjfél után, Mintaférj, Karnéliás hölgy, Bánk bán, Demimonde, Utolsó levél, A király mulat, Vasgyáros stb. Operettek : Szan Toy, Napfogyatkozás, Postás fiu, Viceadmirális, Modell, Csodaember, Kadét kisasszony, Egiptom gyöngye, Kis szökevény, Asszonyregiment, Görög rabszolga, New-York szépe, Bur háború, Szép Heléna, Orfeusz, stb. Népszínművek : Amit az erdő mesél, Anyaföld, Kuruc furfang, Csárda virága, Pataki lányok, Titok, Cigány szerelem, Muzslai bankó stb. Kétségtelen, hogy ilyen körülmények között a csabai közönség ismét pártolni fogja a társulatot, szivesen fog járni a szinházba, hiszen — a téli szezon koncertjeit és felolvasásait leszámítva — ez az egyetlen hely, ahol nemesebb szórakozásra és műélvezetre nyílik alkalma. Szalkay a megyében. Az idei nyár hat hónapjára, ha nem is hivatalosan, de sikerült nyélbe ütni a bókésmegyei községek sziniszövetsógót. Szalkay Lajos ugyanis még tavaly, mikor itt játszott, megkapta az idei szezonra is az engedélyt Orosházától, a mult héten pedig Szarvas község szín ügyi bizottsága adta néki a színházat. Kívüle még ketten pályáztak a szarvasi színházért: Kövessy -adbert kecskeméti ós Deák Péter zombori igazgatók, de a bizottság egyhangúlag Szalkay mellett foglalt állást. Igy a legerősebb három község szezonja biztosítva lévén az igazgatónak, készségesen karolta fel az eszmét, hogy azt az egy hónapot, amit juniusban Zilahon szándékozott eltölteni, sz ntón itt tölti a megyében, kisebb megyei községeket: Mezőberényt, Gyom át ós esetleg Békést is részeltetvén abban a kétségkívül magasabb műélvezetben, melyet az ö társulata a harmad-negyedrendű kisebb társulatokkal szemben nyújtani képes. Az a terv, hogy juniusban Csabáról fog e községekbe 12—12 előadásra átrándulni, bemutatván ugyanannyi újdonságot. Az egész szezon beosztása tehát a következő: Csaba: április 7-től május végéigMezőberény, Gyoma esetleg Békés: junius hónap. Orosháza: julius elejétől augusztus augusztus j0-tól szép20-ig. S z a r v a s : tember végéig. Mindenesetre előny az igazgatóra, ha igy egy megyében, egymáshoz közel fekvő helyeken töltheti az egész nyarat, de meg biztosítva lévén az egész szezonja, jobban is szervezheti társulatát. Nyári szinkör Gyulán. Mint már emiitettünk, junius és julius hónapokat Krecsányi Ignác szegedi színigazgató Gyulán fogja tölteni, a hol nyári színkört építenek számára. Az állandó és modern felszerelésű nyári szinkör felépítése kétségkívül nagy lépés előre s örvendetes a gyulaiakra. A színkört azonban nem ők épitik, hanem L u k á c,s György főispán eszközölt ki a kormánynál jelentékeny államsegélyt, amelyből 12 év alatt a felépítendő aréna költségeit letörlesztik. A főispán e tárgyban február hó folyamán terjedelmes felterjesztést intézett Széli Kálmán belügyminiszterhez, melyre a napokban a következő kedvező válasz érkezett: Méltóságos Ur ! A folyó évi február hó 26-án 180. sz. a. kelt fölterjesztése kapcsán elismerésemet fejezem ki azon buzgalmáért, melylyel a vidéki színészet ügyét törvényhatósága területén felkarolta s részemről is méltányolván azon helyes szempontokat, melyek idézett felterjesztésében kifejezésre jutottak, értesítem Móltóságodat, hogy a magam részéről is hozzájárulni óhajtok annak megvalósításához, hogy egy nyári színkör építése által Gyula városban rendes nyári sziniévad rendszeresítessék s ezáltal a vidéki színészet egy jó nyári állomáshoz jusson, ennek biztosítása végett a következőket jelentem ki : Amennyiben Gyula városban 25000 kor. költséggel egy uj nyári szinház építtetik föl, az ott működő szintársulat részére a belügyi • tárcából tiz éven át, félévi egyenlő részletekben folyósítandó évi 3200 korona segélyt biztositok, amely összeg a szinkör használatának fejében járó bér gyanánt levén tekintendő, ugyan az illető színigazgatónak javára fog szolgálni, azonban nem ennek kezeihez fizetendő, hanem 20 részletben a megalakítandó szinpártoló egyesület rendelkezésére ! bocsáttatik. Ezzel szemben kikötöm, hogy a szóban : levő szinkör fenntartási költségei a szinpártoló egyesületet terhelik, s hogy az ott működő igazgató a szinkör után semminemű költséggel meg nem róható. Az uj szinkör tervezetét és a szinkör építésére a szinpártoló egyesület által fölveendő 25000 korona kölcsön törlesztési tervét visszaküldöm. Fogadja Móltóságod tiszteletem nyilvánítását. Budapesten, 1901. márczius hó 11-ón. Széli. Ezek alapján minél előbb hozzáfognak az aréna felépítéséhez, melyhez a Békésmegyei Takarékpénztár ad 25.000 korona kölcsönt, Gyulaváros pedig ingyen telket a Göndöcs népkertben s elvállalja a villamos világítás költségeit is. A megalakítandó „Gyulai színpár t o 1 ó-e g y e s ü 1 e t"-nek lesz feladata a szinkör felépitése ós minden egyéb teendő. Ez egyesület megalakítása céljából a főispán az érdeklődőket már össze is.hivta az alakuló közgyűlésre, mely március 24-ón, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a városhaza termében.