Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-07-16 / 57. szám

A vármegyei közigazgatásból — Juliusi ülés. — Talán szaporában, mint odakint a rendek, gyűltek keresztekbe a húsos akták, a miket előadóink arattak, illetőleg ereszlettek át a bizottsági retortán. Két nagyobb ügy volt, a tisza-marosi ármentesitő területnek vadászati tulajdonjoga, melyben a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a terület a társulaté és igy nem Békés községé, tehát a vadászati jog bérlője előtt e területen a tilalomfa felállítandó. A második ügy egy szarvasi egyházi adó-ügy, a melynél szinte elvi határozatot hozott a bizottság, kimondván, bogy egyházi adó mindig az állami adók arányában az adófizető félre vettetnek ki és hogy az igy kivetett adót a f.rj tartozik egészben vagy részben (a menynyiben felesége más vallású, fizetni, az más elbírálás alá tartozik. Néhány fegyelmi ügy élénkítette még az egyhangú tárgysorozatot, melyben az utadó-ügyek uralkodtak. Lukács György dr. megnyitván az ülést, felolvastatik az alispáni jelentós. Ebből közöljük: A személy és vagyonbiztonság ked vező volt. Csupán néhány verekedéssel zavartatott. Baleset 4, öngyilkosság 7, tüz hat esetben fordult elő A termésről a jelentós azt mondja, hogy középtermes várható. Ugyanezen rendszerinti havi jelentés, valamint a pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek tudomásul vétettek. Ülésen kivül elintéztetett 50 ügydarab. A földmivelfsi miniszter rendelete, melylyel Puskás István ós társait erdő kikebelezési kérelmükkel elutasitja, a járási főszolgabíró utján az érdekelteknek kiadatott. A vármegyei alispán határozata, melylyel Szaihmáry Gábor és Nagy Gábor Békés községi jegyzők ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetett, Szaihmáry Gábor felebbezése folytán felülbiráltatván, az alispáni határozat indokainál fogva helybenhagyatolt. A meiőbírényi ág. hitv. ev. egyház azon kérelme, hogy a kamutkerti ág. hitv. ev. lakosok htlálesetei ne a békési, hanem a mezőberényi állami anyakönyvekben jegyeztessenek be, a belügyminiszterhez elutasító véleménynyel terjesztetett fel. Egyenes adó btfizetós mult hóban 25479 frt 72V» krral kedvezőtlenebb a mult óv hasonidőszakában elért befizetési eredmónynyel. A főorvos rendszerinti havi jelentése, mely a ragalyos betegségeknek egész vonalon való csökkenésről számol be, — tudomásul ' étetett. R e z e y Sylvius királyi tanfelügyelő jelenti: A tanév befejeztetvén, az eredmény az iskolaszékek érdeklődése ós a tanítók dicséretes törekvése folytán kielégítő ós a tanügy folytonos fejlődésnek indult. A tanfelügyelő rós«t vett a Csabán, Békésen, Gyulán, Mezőberényben és Szarvason tartott polgári iskolai magánvizsgálaton, a szarvasi ág hitv. ev. tanítóképezde képesítő vizsgáján, vala mint a Gyulavari Dénes-majorban, a gyulai Scherer-féie iskola, a nagy magyarvárosi r. kath. iskoláknál tartott vizsgálatokon, valamint a békési, csabai orosházi, polgári iskolák egy-egy nyíl vános vizsgáján. Végül meglátogatott Gyulán 3 gör. kel. iskolát, Kondoroson az állami ovodát és Szarvason 3 ovodát. Nyugdíjazva lett 3 tanitó, úgymint Nó metb Lajos, Simkó István csabai tani tók és Scháffer Lipót békési izr. tanitó. Az endrődí izr. tanköteleseknek a katho likus iskolákba való befogadása tudomá sul szolgál. C:orvás és Kondoros községek községi iskolák létesítésére utasíttatnak. P.-Földvár államsegély iránti kérvénye partolólag terjesztetik fel a minisztériumhoz. A csabai kath. hitközség köteleztetik, hogy Simkó István tanitó nyugdiját 180 Írttal évenként kiegészítse. Azon minisztériumi határozat, mely szerint Kárász Imróné, gr. Blankenstein Pál ós gr. Blankenstein János mezőberényi r. kath. iskolai adót nem tartoznak fizetni, azonban báró Wenckheim Vikter ós báró Yécsey Józsefnó, amenynyiben az iskolai adó rendszeresen ós törvényesen kivettetnék, ez adó fizetésére helyesen köteleztettek, — tudomásul vétetett. Mikolay Mihály szarvasi lakos az ottani róm. kath. egyház által követelésbe vett iskolai adóknak fizetési kötelezettsége alól — miután nemt tartozik nevezett az egyház kötelékébe — felmentetett. Ebben az ügyben vita volt. Ugyanis Mikolay Mihály szarvasi közjegyzőnek kath. vallású a neje, a szarvasi kath egyház iskolai adó czimén 91 frt 78 krt rótt reá, holott a férj összes jövedelrte után kivetve fizeti az evang. egyháznak az egyházi adót, a kath. egyházhatósági segéiyt kér sz adó behajtására, ez a kórelem megtagadtatik, mert a bitközségr ek csak sajat híveire van joga adót kivetni, hogy aztán az igy kivetett adót a férj tartozik e egészben vagy részben fizetni, az más elbírálás tárgya. Névery Albert gyógyköltség megfi zetóse iránti ügyében vizsgálat rendeltetett el. Salamon Gábor zálogjog törlése iránt folyamatba tett ügyében az alispán határozata helybenhagyatott. Hajdú István és tarsai k.-tarcsai lakosok építkezési ügyében a másodfokú határozat feloldatott s helyszíni tárgyalás ós szemle rendehetett el. P. Szt.-Tornya község önállásának megszüntetése iránt folyamatba tett ügy ben a belügyminiszter határozata meg hirdettett. Jánosi János felebbezése, mely két egybehangzó határozat ell«n irányult, visszautasittatott. Epp igy Elek F. István és társaié is. A kir. államépitészeti hivatal havi jelentésével kapcsolatosan felterjesztés tétetik a magyar kir. kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a szegedi kazánvizs gáló biztos székhelyét Békósvármegye terü'etére tegye át, mivel ugy a működési területre való tekintettel, mint főleg a gőzkazánok száma miatt ez szükséges ós indokolt. Geiszt Gyula csákó kondorosi mezőgazdasági vasutjára nézve a m. kir. ker miniszter megadta az engedélyt. Az orosházi ártézi kut ós fel-aleges vizének levezetésére vonatkozó alispáni határozat, mely a község által felebbezve lett — helybenhagyást nyert. A fegyelmi választmány felülvizsgálta felebbezés folytán a var ! megye alispánjának Banyai László békési rendőrbtztos fegyelmi ügyében hozott hatarozatot, melyszerint a nevezett hivatalvesztesre Ítélte s a hatarozatot indokainál fogva helybenhagyta. Az árvaügyi felebbviteli küldöttség Bruckner Lipót orosházi lakost azon kérelmével, hogy részére 2200 frtnyi biztosítási összeg a gyám pénztárból kiadassák, elutasította. Hosszasabban targyalta a bizottság Wenckheim Frigyes gróf képviselttéban Emperl Ernő uradalmi tiszttartónak vadászati jogosultság iránti kere;e;ét. A gróf ugysnis Békés község területén kibérelte a vadászati jogot, ámde a tiszamarosi ármente.-itő társu at a saját árvízvédelmi vonalán, 88 holdon tilalomfai állított, a hol vadászni tilos. Emperl az vitatja, hogy ez nem lehet önálló vadászterület ós mint békési határ, a bórlel ts tárgya. Azonban a bizottság hosszú vita után, melyben Oláh György, Keller Imre és Ladics György vettek részt, kimondotta, hogy miután a társulatnak összefüggőig 4000 kat. ho'd. árvízmentestsi területe van, ez törvény szerint ö n a 11 o vadászterület és tulajdonjog a társulaté. Nem osztotta azonban a többség azon, a vitában kifejezett nózetit, mintha a társulatnak sem lehetna vadászatra, m nt árvízvédelmi területet, ezt a helyei használni. AZ ülés délre befejeztetett. Iskolai értesítők. — II-ik közlemény. — Aszarvasi főgymnasium óvi beszámolója vaskos kötet. E^y szép ircdalom történeti programmértekezés emeli tartalmát, H e 1 t a i Gáspár bibliafordításának jellemzéséről, Udvardi Sándor avatott tollából A második közlemény B e n k a Gyula igazgatóé, a szünetek szabályozásáról, a nevelési egyöntetűség ről, a tanévnek három időszakra való beosztásáról, az eltő osztályokban folyó szaktanitásról, az otthon való ellenőrzésről mond igen figyelemre méltó dolgokat. A tanulók száma 409, a tanároké 16 volt. A tanítóképzőben kileccz tanár vezetése alatt 23 an tanultak. Az alumneumra a suplikáczióból befolyt 1077 frt 11 kr. Ez iskola nem tünteti ki a a tanulók osztályzatát, igy az intézet legjobb tanulóinak azon növendékeket kell vennünk, a kik ösztöndijakat kaptak. Ezek voltak : Kincstári jövedék ki hagási alapból 6ü—100 frtnyi segél\t kaptak : Aron Géía VIII. Rácz Ernő VI ós Rícz Aladar I. o-izt. tanulók. Erdélyi Géza a Nádasdy nevelési segelyt elvezte A Besán ösztöndíjak élvezték : Margcc^y Emil IV. ós Rohoska Jenő VII. oszt. tanulók. A Teleki-ösztöndijat Csobrda Vladimír, Szuchovszky János, Tóth J.nő, Möhler János, a Beyschlag-Töltóssi 40 frt dijat II lerter Adam VIII., a Boczkófelét 32 frt Győri Gáspár ós Har.-ányi Gyula VII., a Tatay felét 40 frt Schulmeister Jdnő és Müiler Vilmos VII., a Németh István-fóiet 42 frt Pintér János VIII., az Urszinyi Andor-felét 32 50 Pe nyaska Mihály VII., a Mikolay Mihalyfólet 40 frt Lukács Béla es Huba János tanitókepzőbeli IV. o., a Haviár Danifóiót 15 frt Kozsuch István 1. o. tanítóképzőben tanulók kapták, a Rafinszky félőt Halasz Gyuia VI., a Haviar Dánielfelét Gaal Pal VII., a Zsilinszky Mihalv rajzjuialmat Badics József VIII., a Party Fcrencz-félét Palkovics András 111., a szarvasi festők dijat Behan Pal V., a Szókacs József-íólet Kollár Iván IV., a Vozárik Pá.-felét Bánhegyi István V., a Siéchy-félét Walrabenstein Jakab IV., a szarvasi nőegylet jutalom-aranyát Sa ' rossy József VII. ós Salgo Zoltán VI, a dr. Szlovák Pal-felet Timar Ambrus VI, a Ponyiczky Mató féléi S.ein Ernő VIII., a Grimm Móricz félóiUugar Aladar Vlll. ós Varga Gyula VI, a Bernát Jánosftlei Sirnka Mihály IV., a Dancs Béiaféiét Opauszky János III. o. tanulók kap tak. A bányai egyházkerület (105 frt) ösztöndíjából apróbb összegekben kaplak: Eichardi József VII., Motyovszky Pál VI, Sárkány Miklós, Csermák Elnmer, Márz Konrád VIII. es Korén Jenő VII., Mornau Jakab, Krcsmarik Elek VI. es MorgenthaJer Ferencz V, Eiler Dani es Dudás János IV., Lehcczky Igor es Skrada János III., FiJippi Karoly ós Gaal János III. A Vajda-kör két diját a válságos időszak lyrájának jellemzéséről szólót Kun Andor, a hazafias ódára hirdetett Haviár Dani pályaművét Elekes Mihály Jutalom. — A Békósmegyei Közlöny eredeti tározája. — Az orvos egyre a hideg vízbe már togatta a szivacsot s oda tartotta az elalelt fiatal ember homlokára Azon a szép klasszikus homlokon tátongó mély seb volt, a szegény fiúnak ugy hörgött a melle, olyan bánatos volt a szeme, hogy az orvos, a ki sokszor varrt be már ilyen sebet, egészen belesápadt az ijedtségtől. Maga az ellenfél is majd hogy csak nem zokogott. Kellemetlen jelenet volt az nagyon, mindnyájunkra nézve. Ilyen ostobaságért majd nem megölni egy fiatal embert, azt a fiút, a ki szük fizetéséből az édes anyját is tartja, szörnyű szivtelenség, de meg kelletett, hogy legyen. Szegény Bars Jóska sem tehetett róla. Hiába könyörgött a felbuzdult szivének, hogy a bankigazgató lányát ne szeresse, a szive nem hajolt meg a ki ceisége, a szegógysóge előtt, sőt annyira vitte — Uram bocsáss 1 — hogy Marjay Eliz O nagyságát feleségül is megmerte kérni. A merész fellépés, valósággal meg hűtötte Bolh Laciban a vért. A zsentii fiu volt benne megsértve, a ki summás összeget költött már a leányra. Arra a leányra ki a vármegyében nem csak az intelligenciájával imponál, de a vagyonával is, ne is szóljunk arról, hogy a riporterek ugy irnak róla, ha valahol meg jelenik, mint a vármegye leguribb, legszebb, legfinomabb leányáról, sőt sokszor azokat a jelzőket is megeresztik, mint, mikor Küry Klára zsábát kap és ez ki nem gondolható kedve.- sággel int csókot s lopja magát a közönség ra jongó szeretetébe. Az olyan lányra pedig, a kire ugy pazarolják azt a sok virágos jelzőt, mint a színésznőkre, hej azok, mar nem lehelnek aféle közönséges leányok, nem lehetnek azok a szép, egyszerűen gazdag lányok, azok olyan lánj ok, a kik örökké felvannak jegyezve a riporterek zsebkönyvében, hogy ha hát kell, neki rontanak egy waggon szó virággal. Nem olyan ostoba az a hasonlat, esik ugy gondolkozzunk, mint Both Laczi. Képzeljük el, hogy vannak zsentri fiuk (kell, hogy mindenütt legyenek felszeg emberek) a kikeket sért az, hogy valami szegény fiu az ő orruk elébe álljon. Gondoljunk csak arra, hogy a mikor szegény fiu mulat, ők marékkal dobjak a pénzt, értsük csak meg azt, hogy a mikor Bars Jóska Marjai E izért bolondul, nem éppen a feltekenység ördöge, de az, hogy a szegény ember még ilyen lányt is szeretni mer, rém mód megharagudik — Both Laczi. Hát ezért történt a párbaj. Látta volna valaki, hogy félt a párbajtól a mi bec.-ületes lelkű barátunk: Bars Jóska, bizony mondom, az is megsajnálta volna, a ki, majd elolvadt, mikor Eliz kisasszonyt latta. Végre is az ő bá janál meghatóbb, a Jóska szivébe oltott anyai szeretet. Én biztattam, hogy hagyja abba ezt a párbajt. Vegye ugy, mintha nem vágta volna pofon a mágnás vőlegény. De ő egyre csak azt csikorgatta a toga alatt : — Nem. Ha az Isten fogná meg a karomat, hogy ne bántsam, akkor is azt mondanám : — Ez az ember bennem a becsületet sértette meg, ne mondja, hogy a szegény emberben sziv sincs, blek sinc*, én megkísérlem vérrel lemosni a sértési. Lehet, hogy ón esem el, de a halál még a ha álom előtt vissza hozza a becsületemet, a melyet *zent ereklye képpen még az apámtól örököltem. Nem lehetett vele birni. Aztán az egyik barátunk kezébe nyomta a kardot. Abban a pillanatban ijesztő sapadtság öntötte el az arczát. majd nem csak olyan volt a fiu, mint mikor az emberből ki szaladt a lélek. Egyre az anjjit hajtó gatta, már majdnem a becsteb-nséget is elviselte volna, de még is az volt a vég eredmény, hogy megverekszik. Ugy volt. Másnap kora reggel behajtattunk a honvéd kaszárnyába. A lovagló terembeD, a többiek már vártak. Csúf, esős idő volt akkor. Mintha az é* is a szegény fiút siritta volna. Keidtük a békitést, nem ha z.iáK Vezényeltem, s alig mondtam ki a szót, Jóska velőt rázó sikolylyal mondta ki a jajt. Both Laczi is fehér volt, mint a fal. S a hogy ott a leroskadt fiatal ember a vérben uszó szemével amúgy igen nagy fájdalmasan reá nézett. Botb Laczi hátra fordult ós selyem zsebkendőjébe sirt egy pár könnyet. Az embernek eoha sincs jó napja, ha párbajnál szekundál Akárhogy veszszük a modern kötilesség^t, még is valami bibliai tanács, valami papi intelem zaklatja az ember sávét. Látni olyan embereket, a kik vadul ide oda hajítják a kardot, kiki azt nézi,hogy melyik perc ben vághat be a szabad helyen a testrészbe. Olyankor az embernek eláll a lélekzete. Aztán, ha ugy vágnak, a hogy Both Laczi is vágott, az meg elég, különösen nekem, hogy folyton azon tépelődjem egész nap. Nem vá'lalhattam tehát el azt, hogy a Jóska anyját én értesít^eoa. Hanem, Sós Géza azt mondta, ő valahogy eligazítja a mamánál a dolgot. Nehéz szerep. Elgondoltam, hogy annál az anyánál, a ki hát tartja a leg szebb, a legjobb, a legkedvesebb ember nek a földön, elgondoltam, hogy micsoda szeretet lakik abban az asszonyban, Sós Gézának, jaj, iszonyú lesz a szomorú eredményről értesíteni az asszonyt. Ha nem Sós Géza megpróbálta ; megbánta ő is, mert a hogy egy félóra múlva vi

;aza szaladt, irtózatosan kikelve arczából, ros kadt elénk. — Fiuk 1 Nem láttátok, nem láttátok Mindjárt kiugrik a szívem, v igy m -g ha°ad, vagy . . . Nem láttátok. A hogy a torkán csak kiiőhstett a fajdalom u^y jajgatott fel, az Istenig. A bogy a szemebői csak a köny folyhatott, ugy áztatta arczát a fájdalom árja. Ha lattátok volna 1 A becsületben megőszült haját tépte, a ruháját rongyokba szaggatta, a földet rúgta, a fia lába nyomát esokolta, mind, mind, ezt a fiáért. És a mikor a kenyer nélkül maradt asszony el volt készítve a szomorú temetésre, felord tott, nekem jött, a? eszet vesztő gondolatavai, késsel . . . késsel kövttalte vissza a fiát, az Isten, a keresztény ember szeretet — törvénye oevében. Alig tudott Gézánk baszólni. Már az anya is ott volt. Megragadtuk, a hogy a fia pihegő mellére akart rogyni. De ki bir meg egy olyan asszonynyal, a kibe az őrület erőt ad? Soha sem hittem, hogy a fájdalom, az ilyen állapot, oly borzasztó erőt ad a karokba. Ugylökö t el bennünket, mintha semmi lettünk volna. És a fajdalom borzasztó valami. Na illésén senki váddal, ne mondják azt, hogy egy szikra rethorikai izlós nincs bennem, de ki kel mondanom: ez az asszony a fia vérét nyalta, onnan a homlokáról. Ugy esett neki, mintha nektárt inna, ugy, mintha valami édes mérget inna, a mi akkor épp6n jól esik, csak azután keserű . . . Jóska megismerte az anyját. Szegény fiu olyan hálásan nézett reá. Mintha mondj ta volna vigyetek most már nem fasemmi. És haza vittük. Hogy ottthon mit tett vele az anyja, elmondanam, de ha ón ilyen asszonyokra gondolok, mindég nagyon, fáj a» szivem. Sokan azt beszélik a városban, hogy a mikor Bars Jóska felgyógyult ós mikor azt a töpörödött anyját a karján vezeti, mikor Marjay Eliz ugy találkozik velük és a sápadt fiatal emberre néz, Eliz a legkószségesebben oda ugrik és az ősz aszszonynak kétszer is megcsókolja a kezét. Jóskának — a szeielmóórt — ez is jutalom s a jó fiu, ezzel is nagyon m^g van elegedve. Verner Jenő.