Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-07-30 / 61. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny" 61-ik számához. könyveiből a „Disznótorban" ifjúi ki~ sér'e et. Mint nagyon csöpp szintuxista fgy izben leveht irt az elemi leányiskola egyik reményteljes növendékének. A Petőfi meleg szivének ez a dokumentuma az Emmácska (most p^poé ós oly ezüstbe ment a hója, miot az enyém) tanítójának a kezébe kerüít. Es pedig Korén István tanárunk kezébe. A tuikorai rügyezői padig bántotta a lelkes tanárunkat módtalanul. A jelenetre igen jól emlékszem, Igen zordonan jött be a terembe Korén. Petőfit ssólitotta. Petőfi sejtette a dolgot ós a homlokáig elpirult. — Nem is tudtam, hogy vőlegény vagy, — szólt rá komolyan, — mindjárt megtartjuk a lakodalmat. Es a Petőfi e ső lakodalmánál mi is hopp kéntelen, nem örömest, — jelen véltünk és „funkciónk" is jutott. Petőfinek egy lócián kellett egész órán át ülnie- Esztergályi (szín tón „levelezésben" ludas) volt a menyasszony. En meg Dömők voltunk a násznagyok. Egész órán igy álltunk pollen górnék; az öreg pedig komolyan fixirozta különösen Petőfit, a kinek önér zetót a gúnyos büntetés rendkivül bántotta. De tanárunk elérte, a mit akart: Emmácskától nem kaptak többé levelet az aszódi diákok. A Neumann Jenő (szarvasi tanár) apja bohókás ember volt. Különös ötletei voltak. Ő alakította meg az első aszódi titkos társulatot, melynek Petőfi vei ón is tagja voltam. Ez a társulat gyermekes ceinytevósekre szervezkedett, lopni három krajczár értékig szabad volt. Mindegyikünk betyár álnéven szerepelt. A társulatalakitó Rinaldini volt. Petőfit Zöld Marczi névre kereszteltük. Eq nekem is elsőrendű betyár neve jutott. Petőfi népi époszának czime aszódi reminiszczenczia. * mondotta, hogy Petőfi István is ide volt elzárva akkoriban. Es bár Petőfi István mellette ült beszédes társának, — egy szóval sem lep lezte le magát. A bátyja fiát igen szerette, habár a bohém, könnyelmű fiu sok bajt és ke serüséget okozott is neki. Sokat tartózkodott nála Ssendrey Júlia második házasságából való fia, Horváth Árpad, ki nek az öreg ur könyvtárát ajándékozta. * Majd a kedves család beszédes ur nője mondott el nekem érdekes emléket. Ö igen jól ismerte a költő fiát, Zoltánt. Nálunk, az édes anyjáéknál is lakott Debreczenben. Még pedig ugy került el hozzájuk, hogy egyszer testvére, F ü I e k i Lajos lelkendezve szaladt haza. — Édes anyám! adjál két forintot. Ne kérdezd, hogy mire, de nagyon sürgősen kell. A nagy ösztökélésre beszélte el, hogy a nagy költő fia, Zoltán Debreczanbe érkezett s nincs hova hajtani a fejét Magukhoz is vették. De erre szükség sem volt, mert a könnyelmű fiuk nem igen hajtotiák le odahaza fejüket. Az urnő bátyja, h sok éjjeli tivornyának lelt az áldozsta Zoltánnal együtt. Egy éjjel, de már akkor, mikor a debreczeni szintarsulat Váradon játszott, — a szabad ég alatt hált, meghűlt és tifuszbau meghalt. Nem sokára követte Zoltán is, ki a legnagyobb nyomorúságban egy kis földes szobában fejezte be viharos életét. A szerencsétlen fiu az édes anyja forró vérét örökölte, mert a költő igen reális ember volt, Zlinszky Istvánnak a ki végrendeleténél tanúskodott, beszéli Petőfi István : — A bátyám kitűnően tudta beosztani keresetét. Ha neki annyi jövedelme lett volna, mint nekem, igen vagyonos ember vált volna belőle. —r.—ó. Petőfi igen jól tanult s az a téves adat, hogy lanárának, Korennek sonkáját ellopta, aztán visazaajándékozta, — mese. Ez a diákcsiny igen régi. S érdekes, hogy igen sok, később nagy em berre, előszeretettel ráfogjak. * Mikor a hetvenes években komolyan felmerült a terv, hogy a Petőfi hamvait felkutatják, Török Aurél dr. egyetemi tanárunk meglátogatott, közölném velr, hogy nem volt-e valami feltűnő Petőfi kopouya alkatán? Éi c.ak arra emlék szem, hogy egyik sí > nfoga feitünő nagyvolt. Mikor a kn diákokat megakarta ijesztgetni, p

jrsze csak tréfából, mindig azt vicíoii ora ki a száján. * Megköszöntem kedves taairom ér dukes adatai'. — Yo na még em'ékem Petőfiről, de ha alaposan akar felőle irni, Török Aurélnak átadott emlekezó^emet hasz naija, — mondotta távozóban a derék tanár, a kihez a legki-ebb unoka ké redzett. Es az öreg szeretettel vette karjaiba a csöppséget. Rágondoltam, hogy egykor, régen a most reszkető kezek', az én lá«as agyamat is aggódva tartották, mikor tífuszban feküdtem. Pedig ón sem inge, sem galléra nem voltam. Azért bocsássák hát meg távozóban ezt a subjekúv hangot, m-dy tárgyamtól elzavar. * A Petőfi ünnepre valami, eddig még ki nem hámozott irodalmi emléknek ösz szegyüjtésére, — eiutaztam a héten tea Csaba-Csüdre B a 11 a Sándor tiszttartó úrhoz is, a ki tiszttársa volt Csákőn Petőfi Istvánnak, a költő öcsc-ienek — Pelőfi Sándorról, — szólt szivé iyesen Balla — keveset ludok. C!ak i« ismert adatokat. Ooscse István, az én principálisom, nagyon zárkázolt ember volt. Csak egyet sajátságoí jelleméről. Egy izoen Budapestre utaztunk együtt, Az uion utasok a teróziumstudti kazamátakrói beszóltuk, a hol a forradalom foglyai ülttk. Egyik utitársunk elbeszélte, hogy maga is ült ott kel tsatendtig; ÚJDONSÁGOK. A m.-herényi Petőfi ünnepély. A berónyi társadalom holnap mutatja meii, mi telik tőle. Ve élkedve, lel kesen faradoznak, hogy az országos ünnep minél szebb legyen. Tegnap egész nspon át a diszités munkái folytak. Föltűnnek a költő arciképevel való piros hattyú tollak. Az üzletekben igen szép a napot feltüntető és jelző kirakatok. A házakon zászlók, ünnepi tisztaság ós intézkedések az ünnepre. Száznál több bandérista vonul ki a vendegek elejoe. A népi bandériumnak egyforma fövege és arvalányhajas kalapja lesz. Az ünnepélyt követő bankettre eddig kétszázan irat koziak. Az cm'ék'ábls, mely csütörtökön érkezett meg, uiar be van falazva, a f u c* t'e ő. tran,a berenyi tak arekpénztirral s/.em ben. Most lepel borítja. Tudósítónk Jatta az emléktáblát s bi/.vást el is mondhatja, hogy művészi munkával állunk s/.emben. Petőfinek renfje disziti az emléktáblát, jobb olia oa alatta a négy soros e.rjlékvers igen igen jellemző és bájos. Somló Sándor ihletét es töltői tehetseget dicséri. Ma a fő uícia vonalán a közlekedést elzártak, délután pedig a piaczon, a hol népi emieküunepely lesz, szünetel minden közlekedes. A délutáni népi emlékünnepély programmja ez: Buday Alajos vezetese mellett a dalárda énekel, a honved íenekar Rákóczy indulója, ezután Bertóthy Karoly dr. els-zavalja Jókai Apotheozisat, majd a dalarda es katonazenekar szamai köveíkeznek s Jeszenszky Imre jogliailgato Petőfi egyik köl emé nyet adja elő, Az erkezö vendégeket a vasútnál Horváth János, a fogadó bizoitság nlnöke üdvözli. A közművelődési egyesületnek számos tagja érkezik, ezenkívül a csabai nemzeti szövetség deputációt küld az ünuepeiyre. A vendegek mindegyikét elszállásolják. A Petőfi társasagot Abafi Aigner L-ijos, a kiefaiudiakat S.'.aoolcska Mihály, •Ái. Otthont Papp Zoltán, a hírlapírók egy letét C 1 a i r Vilmos képviseli. Több hírlapíró is leérkezik az ünnepélyre. Igen s;:-:p mozzanat* az ünnepélynek a honved/enekc.r reszvéteie. A magyar önvidelmi harcz lángszavu költő jenek felszabadó* ünnepén az a katonaság fújja meg hf.rsonáit, melynek egyik tsgja a költőben Segesváron elvérzett. Nemzeii szempontból is nngy vívmány dz. Móitó a magasztalaira. Szóval: a herényiek holnapi ünnepe igfez culiur hódítása és hazafias nagy tette lesz a közmivelődósi egyesületnek, dicsőség annak is, a kinek lelkében ez a köteles, gyöngéd ós hazafias erzme megfogant. A holnapi ünnepélyen Bókósmegye minden községé elöljárói által Mezőberényben képviselve lesz. Csabát Zsíros András biró ós K o r o s y László főjegy ő képviselik. Kondoros községének képviseletében Suhajda Antal főjegyző vezetése alatt Erdélyi László törvénybiró és Farkas Mihály esküdt vesznek részt. Farkas közeli rokona a nagy költőnek. i s — Személyi hírek. Csaba országgyűlési képviselője, Zsilinszky Mihály államtitkár a kormány képviseletében a segesvári Petőfi ünnepélyre utazott. Csabáról az ünnepélyen részt vess Zsilinszky Endre is. — Kemény Mihály, Csaba volt országos képviselője, a polgári kör disztagja ma a kör látogatására Csabára érkezik, Tiszteletére a polgári kör a ligetben társasvacsorát rendez s a polgárságot ez uton is meghívja. — A csabai nemzeti szövetség mai ünnepélye. A Széchenyi ligetben rendezendő Petőfi ünnepély nagyszabásúnak és igen eikereánek Ígérkezik. Az ünnepély iránt oly nagy az érdeklődés, hogy ezrek ós ezrek fognak az ünnepélyen megjelenni. Intézkedés történt az iránt, hogy a tanuló ifjúság testületileg vesz részt az ünnepélyen, a helybeli nőegylet lelkesült tagjai szintén testületileg vonulnak fel az ünnepelyre. A programban némely változás történt, Jókai Petőfi apotheozis czimü költeménye elkésve érkezvén, a költeményt szavaló Leszich Endre fel fogja olvasni. A záróbeszéd elmondására pedig R o b e u t h a 1 Ignácz alelnök akadalyoztatása miatt Bielek Dezső gymnasiumi tanár vállalkozott. Az ünnepélyen díjtalanul külön csinos em lóklapon Petőfinek nahány szép költeményét osztják ki a nép között. — Azev. egyház es a jaminal magyar is kola. Ismeretes dolog, hogy a jaminai szülők közül igen sokan kérelmet intéztek a városhoz, hogy Jaminában magyar iskola felállíttassák. A város a kérelmet kiadta az ev. egyháznak, fölkérve, jelentse ki, hajlandó-e, mint iskolafentartó ezen kérelemnek megfelelni. A csabai ág. ev. egyház most válaszol a kórelemre. Tekintette: arra, hogy Jaminában csak nemrégiben is templomot ós paplakot épített, azonfölül iskolakat tart fönn, melyekben a tót mellett a magyart is tanítják, — anyagi helyzetére tekintettel nem teheti, hogy mo3t magyar tannyelvű iskolát létesítsen. Most már minden kalózolás nól küi egyenesen komoly intézkedésekre hivjuk fel a városi elöljáróságot. Községi pótadónk van nekünk elég Tehát a községi iskolák szaporítása sem mehet határok nélkül. Most azonban helyén való lesz az iskola telket és dologi szükségleteket fölajánlani, majd létesít az állam iskolát Jaminában is, a hol a szülők kérelmét teljesen okadatoltnak találjuk. — Gyászünnepély Petőfi István sírján. a csákói uradalmi temetőben porladozó Pelőfi István sírjánál, a nagy költő halálának félszázados fordulóján gyászünnepélyt rendeznek a kondorosiak. A gyászbeszédet Keviczky Lásiló ág. ev. lelkész mondja, Fülöp József pedig al kaimi szavallatot ad elő. A sírra nemcsak a kondorosiak tesznek koszorút, ha nem G e i s z t Gyula birtokos is, a ki a jó öreg úrban a kiváló gazdatisztet kegyeletesen gyászolja. — A Katona-tér — Petőfi tér. Maros György, csabai községi jegyző a tanács tegnapelőtti ülésén következő indítványt nyujtoita be: A magyar uzabadságharcz törtenete ezreivel örökíti meg azoknak em léket, a kiknek nemes vére hullásán mi, a késő epygonok a szabad és alkotmányos Magyarországon az élet minden megnyilatkozásai közben áitalanos szabadságot élvezünk. Ez évben értük meg 50-ik évfordulóját ezen dicíő harczok emlekónek Ez óv minden egyes napja alkalmul szolgai ama tüneményes korszak nagy eseményeinek kegyeletes megünneplésére, Mindenki a ki magyar, elszoruló kebellel gondol arra, hogy folyó hó 30 án érjük meg fél százados emlékét annak, hogy Petőfi Sándor, a legnagyobb magyar költő a segesvári csatatéren Magyarország szabadságáért harcolva,elesett. A kegyeletes ünneplők sorából Békés Csaba község közönsége sem maradhat el : s bár egyénenként márványnál ma radandóbb emlékét őrizzük sziveinkben Petőfi Sándornak: maradandóbb ta nuságtételt kell tennünk arról,hogy Petőfi Sándor elhunytának 50 éves évfordulóján együtt erezzünk az egész nemzettel. Ezen érzelmektől áthatva teljes tisztelettel indítványozom, hogy folyó 30-án bekövetkező nagy nap emlékére nevezzük el a katona-téri ligetet „Petőfi ligetnek" s kéiem az igentisztelt tanáCíOt, hogy ezen indítványt határozati javaslat alakjába a legközelebbi képviselő testületi közgyűlés elé terjeszsze. A tanács lelkesedéssel az indítvány szellemében határozott. — Tündérest a Széchenyi-ligetben. Nem hírlapírói rabulisztika, de igazság, hogy jövő hó 19-én és 20-án, Szent István napkor tündórestót varázsol a tisztviselők vigalmának rendezősége a tisztviselők ünnepélyén közönségünk elé. Fó nyes villanyvilágítás a liget egész területén, kedvtelései közben nyüzsgő ünnepi közönség, Csaba szépeinek egész hadse rege, confetti, szerpentindobálás, virágcsata, kerékpár virágkorzó, diszfelvonulások, zene. Egész Csaba hölgyvilága részt vesz a tisztviselők tündérestje fényének előidézésére. Es a szép látványosságok mellett lesz még gyakorlati, igen érdekea mutatványok egész serege. Ugyanis W o 1 f Sándor, a vasúti ós forgalmi részvénytársaság műszaki tanácsosának személyes rendezése mellett bemutatják a villamos erőátvitel csodáit: főzést, mosást, a XX. század előleges háztartási rendjót, melyben a szorgos női kezet a villamos erőt pótolja. Igen érdekesen verbuvált, renumirt műkedvelőink Almássy Tihamérnak Rendelő óráját adják elő, lesznek továbbá ős-buda vári nyilt színpadok. A szereplő úrhölgyeknek és mindazoknak, a kik a czél érdekében fáradoznak, — névsorát legközelebb közre adjuk. — A rendező bizottság ma délután a Petőfi ünnepély után a ligeti színkörben ülést tart. — Esküvők. Csabán Kubinszky Erzsikét, Kiiment Mária kedves ós szép leányát kedden délután 5 órakor vezeti oltárhoz az ev. templomban Facsinay Géza községi kémónyseprőa. — Pleva Antal csabai államvasuti szertárkezelő szép leányának, Idusnak csütörtökön délután félhat órakor esküszik ölök hűséget Sarkadi László, államvasuti tiszt — Orosházán tegnap vezette oltárhoz Hidy Juliannát Szász József, volt orosházi kertgazdasági tanár, most a tordai állami gazdasági iskola igazgatója. — Választás. A bányai ág. h. ev. egyházkerület közgyűlési tanitó képviselőjének az 1899 évre Láng Gusztáv, b -csabai tanitó lett a bányakerületi tanitók szavazatainak többségével megválasztva. — A béna csősz. A napi krónikának közönynyel teli gyorstollu riportere sem minden megindulás nélkül irja meg ezt az esetet. Lapunk legutóbbi számában megírtuk, hogy Königswarter báró, a jótékonyságáról ismert nábob, csabacsüdi látogatásának emlékére 1700 frtot osztott szót cselédsége között. A sorban ott állott egy béna ember, a ki nem is régen szolgálja a bárót, de eddig nem nagy szerencsével. A tavalyi szecskavágásnál, a mag* vigyázatlansága miatt a lelketlen gép, mert nem törődik azzal, hogy a tenyér veritókóvel keres a .munkásember magának és családjának kenyeret, bekapta kezefejót és összezúzta. Akkor a tudós doktor ugy mentette meg a munkás életét, hogy levágta a sérült kezet. Behegedt a seb ós béna maradt az ember. Félt, hogy most már kitelt a bére. De nem az törtónt. Betegsége minden költségét az ő főnemes gazdája viselte s mikor felgyógyult, a régi bérével betették határcsősznek. Es most maga is ott állott a sorban. Reá 8 forint jutott, mint a többi csőszre. Es mikor a béna jobb keze miatt a reszkető baltenyerébe tették a pénzt, — kicsordult a könye. Szólni nem tudott. Másnap a béna csősz eljött a tiszttartóhoz, B a 11 a Sándorhoz s illedelmesen levette a kalapját a folyosón. — Már engedelmet kérők. Tegnap nem tudtam egy szót se szólani a báró ur előtt. Ugy elszoritotta a szivemet az öröm megannyi jóság. Jósága a bárónak, hogy engem, a nyomorékot, nem hogy