Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-07-27 / 60. szám

nincsen ugy. Ott a hitelező épen ugy terminusra vesz, mint a kereskedő. Hiszen ott sincsen a vételek után szabályszerű kötlevél ós ott sem szigorú határidőüzletet kötnek; de azért mindenki tudja, hogy hat hónapon belül ü zleti tartozása esedékes, egy év után pedig halasztást nem tür. Nálunk nem igy van. A kereskedőnek jó sjczot kell vágnia ahhoz, hogy legtöbben csak „aufechreiben"-re veszünk tőle; de ahhoz is, hogy ennek fizetési kötelezettsége fix-termicushoz nincsen kötve és az edósság nyilvános jegyzékben tartása a vevő nemoirájától feltóteleztetik. És abban megint mór a czíkkiró — mint az átlagos nagyközönség egyik tagja — a maga praxisából hozhat fel példát, hogy minő megilletődés, minő megbántás ós minő káruk lett abból, a mikor egy nem várt pillanatban, jóllehet az udvariasság szemüvegén nézve, épen nem kifogásolható, rendki vül illedelmes formában X. Y. kereskedő felszólítani bátorkodott, hogy üzleti könyvei tanúsága szerint czimnek egy év előtt fennálló tartozása lévén, ennek mielőbbi szíves kiegyenlítését kéri s egyben szolgálatait felajánlja s örülni fog, ha a kellemes összeköttetés minél gyakoribb lesz. — De már abból nem eszel I A ki az embert „becsületében" igy megtámadja, hogy nem átall az adósságra figyelmeztetni, annak a boltjába ugyan többé nem megyünk, — állapodott meg szigorú elvként a megbántott család s ugy tudom, fogadását, melyet a számlahevület ünnepi perczében tett, állja is. És meg kell vallania e sorok irójá nak, hogy távol sejtelmét sem képezte valaha az érem másik oldalát is nézni a kérdésnek. Pedig, mint általán minden kérdésnek, ennek is kót oldala van. Egyik az a rideg kényszerűség, mely behajtja a kereskedőt abba a szomorú feladatba, hogy bosszúságot, lelki háborúságot okozzon a kundschaftjának ; a másik az,|hogy ezt rendesen abban az utolsó pillanatban teszi, midőn más mód számára az ő fize tési kötelezettségeinek pontos kiegyenlithetésére nincs. Mert elvégre — fájdalom — a takarékpénztárak ós mindazon tiszteletreméltó emberi alkotások, a hol határ dőre szóló f dós^eveleket forgatnak váltó néven, nem nagyon circum pecíusoskodnak. Hanem, ha elérkezik a fketés határideje, nincsen pardon. Ott még csak tuludvarias óhajtó móddal sem élnek, hanem a parancsoló módnál is jobbsn ráijesztenek az emberre ama bizonyos óvási eljárással. A kereskedő az árut hitelbe nógy-hat hónapra kapja, a bolti hitel meg a vevő becsületérzete vagy jó fizetőtermészete szerint van föltételezve s legtöbbször a végtelenbe megy. Ma kérni nem szabad; de a fedezetlen régi hitelre ujat nyújtani „muszáj." Hiszen kétségkívül nem is volna az hiba, ba a kereskedő nálunk aféle nagy pénzű ember volna, a ki győzi szuszszal és ha azt larthatná, hogy üsse kő : ha vevője nem fizet egy év után, — sebaj, majd fizet két-három óv múlva. Am még az sem baj, ha az adósság megfülled és rámarad az örökhagyó örököseire. Jó pénz, nem vész. Csakhogy mi keres kedői osztályunk általában nem bírja ki a hosszú és nekiszabadult k i h i t e 1 e z é 8 t. Ő neki forgatni kell tőkéjót, külömben a stabil kintlevőségekre bevásárló forrásai dugulnak be, vagy ujakat kell keresnie. Mobilitás az üzletben végtére a vevőnek válik hasznára, mert minél többször teszszük lehetővé a kereskedőnek, hogy pénzét megforgassa, annál olcsóbban árulhatja a kereskedő portékáját. ozus idejében éppenséggel nem köteleztük. Es tessék meghinni, a téves fölfogás eloszlatása nem csak a kereskedői testületnek fontos érdeke, de a vevő közönségé is. Ei ide tegyünk pontot. Ugy halljuk, a csabai kereskedők együttesen akarnak eljáiui a kihitelezós ellen. Együttesen ós egyöntetűen. Ez a helyes a kereskedő ós a jó vevő érdekében is. A kereskedő megállapítja azt a legmesszebb menő fizetési határidőt, melyet együttesen állapit meg, a vevő is tudja előre és nem érezhet megbánást, ha a számlával „zaklatják". Azután bizonyos realitás is beáll a vétel terén. Miután fix terminushoz kötött adósságot csinálunk, minden reális vásárló számot vet azzal, hogy tudja-e majd idején fizetni. A kereskedő is végre hozzá jut ahhoz, hogy mobil üzletét vezesse, már a tőke dolgában értjük ezt, maga is készpénzre vásárolván, olcsóbb áruczikkeket szerez be, nem lóvén kénytelen azt bizonytalan időre kihitelezni. Es ha a csabai kereskedői testület együttesen lép föl, akkor a számla küldés méreg fogai is kihulnak. Akkor nem lesz sérelem, megbánás, kázus, ha tiszteletteljes felszóllitás a kézhez jut. Hiszen akkor a fix batáridőre, azt, a mit el is feledhettünk, figyelmeztetnek ; most pedig egyszerűen infesztálnak olyan írással, — a közfelfogás szerint — a minek fizetésére magunkat a számlaküldés odiKÖZSÉGI ÜGYEK. — Békés község képviselőtestületi ülésén hosszabb vita fejlődött ki a Békés vésztői vasúthoz való hozzájárulás tárgyában. Mint tudva van, a vármegye alispánja 30000 frt törzsrészvény jegyzesóre hivta fel a várost, a vasúti bizottság többsége és az elöljáróság a kert hozzájárulásnak feltétel nélkül való megszavazását ajánlta. A vitában rósztvet tek mindannyian hangsúlyozták a kér déses vasútnak Békésre nézve véghetetlen fontosságát és azt, hogy arra nézve messze menő áldozatokat kell hoznia; a vita folyamán több rendbeli indítványok terjesztettek elő. Igy dr. Török G. csak az esetben ajánlja a hozzájárulás megajánlását, ha a vasút részére külön híd építtetik ós megyert atvágandja, K o n k o 1 y J. valamelyes tervet óhaj tana látni, miután pedig ez egyáltalában ninca s miután az átküldött térképen a vasutatjelző vonal szerint, a vasúti ál lomás Békésen a körgáthoz van tervezve, időelőttinek tartja hozzájárulásról beszólni. Emperl E. is feltételesen sza vazza meg a hozzájárulást. Szavazásra kerülvén a sor, 20 képviselő elfogadja a feltótlen hozzájárulást, 19 ellenében ; 1 nem szavazott. A közgyűlés ezután a város pénz szükségletével foglalkozott, beleegyezett 25 ezer frt rövid lejáratú kölesen felvételébe, hosszú lejáratú kölcsönt csak ké sőbb, a pénzviszonyok javultával hajlandó felvenni. Délután 3 órakor tartatott meg P op o v í t s Sylveszter főszolgabíró elnöklete alatt a rendőrbiztost megválasztó közgyűlés, mely váratlanul rövid lefolyású volt. Elnök előterjesztette, hogy a kellőképen meghirdetett pályázatra 7 pályázat érkezett. Egyhangúlag Madaras^i választatott meg. — A földmives munkásegylet a Döbögő vendéglő épület egy részét megvenni óhajtotta A közgyűlés kimondotta, hogy nem adja el. dományom, hogy ha ezen ón nem tudnék segíteni. Éljen a kémia 1 Azzal bement a laboratóriumába s egy perez múlva visszatért két kis üv< ggel. Mind a kettőben valami fehér por volt. — Ugy, ugy lelkem, most mossa meg a bust é6 főzelektt, asután m< bel pihenni, a többit csak bízza rám. Az asszonyka a férj rendelete szerint tett. Azután dr. Bangó elővette azegjik üveget, tartalmát erősen ráhintette a borjuezombra ós betolta a sütőbe, majd a babra is ráhintette a másik üvegcse tsrtalmát és feltette a tűzre. — Látja OJgsm — mondá ezután diadalmasan mosolyogva dr. Bangó, — egy fél óra múlva kész az ebéd. A nalacsinta sütését azonban megácskára bízom. Látja, látja lelkem, ha nem volna nátrium ós szóda. Éljen a kémia I Pont fóíogykor elborulni látta dr. Bangó msga felett az égboltot, a ve*>z kitörőben volt, hogy is ne, hisz megjelent a pedáns mamuska, kit Olga nem fogadhatott kellőkepen, mivel palacsinta sütéssel volt elfoglalva, dr. Bangó meg nem jöhetett ki laboratoiiumábóJ, mivel kegyetlen módon izzadt előre a btkö vetkezendő vihartól. — Menj csak mamuska — szólt egyszerre a férj és feleség — a parkba egy kissé sétálni, rögtön készek leszünk az ebéddel. A mama bár nem jot sejtve, de még is csak engedelmeskedett. Végre ott állott az asztalon a pá rolgó, bzép pirosra sült borjuezomb, a zöldbab és a töltött palacsinta, a fiatal házaspár első házi ebédje. — Mennyire fel fog emelkedni az ázsióm a mamuska előtt, ba e finom ebédet megkóstolja, gondolá magaban dr. Bangó. De jóságos ég, mi történik I A mamuska alig, hogy az első falatot megízlelte, egyszerre felugrik, mintha a vipera csípte volna meg Bangó ós felesége a pillanat behatásának engedve, szintén felugrálnak ós Bangó már riadtan látja az anyósokban lakozó fúriák első kitörését. — Az Istenért mi történt? — Mi baja drága mamuska ? A mama nagy nehezen végre szóhoz tud julni. — Fuj 1 miféle kotyvalek ez ? Olga is megkóstolt egy falatot és visszatette a tányérjára, azután egy nagyon keserű tekintetet vetett a férjére. Most azután Bangó állt neki a kóstolásnak. Ő is letette a falatot ós ugy állott ott, mint egy halálra itélt bűnös. A mama ez alatt visszanyerte nyugodtságát és megszólalt : — Da ez mégis csak borzasztó, ez az étel sós és keserű, teljesen élvezhetetlen. De hát hol járt az eszetek, mit csináltatok 1 — Oh mama I a nátrium, meg a szóda, mondá sirva Olga. — Oh a kémia 1 — mondá komikus rezignátióval a kémikus. A mama egy megsemmisítő pillán tással mérte végig vejét, azután Olgához fordulva, parancsoló hangon mondá: — Azonnal felöltözködsz és jösz velem. — Hová édes mamuska, kérdó dr. Bangónö ijedten csak nem akarsz elválasztani bennünket egy nem sikerült ebédért. Oh a látum, meg a kémia 1 — Jöjj Loránd te is, a cselódszerzőhöz megyünk. Még ma szakácsné jön a házhoz. Dr. Bangó nagyot lélegzett s bol dogan monda: még is csak többet ér az ón anyósom, mint a kémia s fütyörészve rohant szakácsnéért s többet nem háborgatták a konyhai vegyészet gondjai. íren. A lak bérviszonyok szabályozása. Tekintetes Szerkesztő ur ! Midőn kó relrnóre Csaba község elöljáróságához lakbérleti viszonyok szabályozása tár gyában intézett átiratom másolatát köz érdek szempontjából rendelkezésére bo csátom, szükségesnek tartom a kö'/.ön ség tájékoztatása végett szerkes tő ura értesíteni, hogy tekintettel arra, misze riut Csaba városa nagyközségi szerve zetében nem bir azzal a jogkörrel, hogj általános kötelecő lakbérleti nzabalyren deletet alkothasion és hogy tudomáson szerint a vármegyének ez ügj bea alko tott szabályrendeletei a felsőbb hatósá gok részéről jóvá nem hagyatnak a átiratomban a szabályzat kötelező vol tának érintésévei csupán arra czéloztam hogy ha a község elöljárósága, a hely viszonyoknak megfelelő kidolgozott lak bérszabályzati tervezetnek a háztulajdo nosokkal hozzájárulás és az abban fog laltaknak alkalmazása végett közlés uta arról győződnék meg, hogy azok jelen tékeny része a szabályzatban foglelt el veket kötelezőleg alkalmazni készek, e által a bérleti viszonyok jelenleg zavar helyzetében egy uj jogszokás létesítésé nek az alapját megadná, a mely a mos tani viszonyok között nem igen megfe lelő és mar avulásnak induló jogszoká helyébe, a váliozott viszonyokhoz alkal mázott uj jogszokást honosítaná meg, mely folytonos ós állandó alkalmazá mellett idővel altalános kötelező jogs"' kássá fejlődhetnék és ily módon digi zavart bérleti viszonyai

1dőn uj jogszokás még nem fejloui^.. — talan segiteni lehetne. A lakbérviszonyok szabályozása kéi dósében átiratom a következő : B -Csaba község eiőhaladását, fej lődését mindnyájan miridenuap szemlél jük. Ez a fejlődés nem rohamos ugyan de folytonos s állandó, s tekinUttel arra hogy reális alapokon nyugszik, a jövőbei is biztosra vehető. Bátran mondhatjuk hogy B. Csaba község ma mirnemc^al néppességének számarányára, hanem gaz dasagi, culturalis viszonyai rzempontjá ból is az ort-zág nagyobb városai közz küzdötte fel magat. Terinósznes dolog hogy a községe fejlődésevei karöltve já a lakosság életviszonyainak, S5,ük?ógleu-i nek az átalakulása, fejlődést ós bonyo lodottavá válása is. így töbaek közöl lényeges átalakuláson s fejlődésen men keresztül a lakosok lakásai viszonya is Kereskedők és iparosok nagy mennyiség ben nyitottak üzleteket. Megsokszorozódott azoknak a száma, kik nem saját házukban hanem bérelt lakásokban laknak, s kik a bérelt helyiségekért tetemes összegeket fizetnek. A tőkével rendelkezők között kezd a hajlandóság terjedni, hogy egyenesen bérbeadás czéljából, tehát tőkéjük gyümölcsöztetése végett a községben házakat építsenek, s ekként a városban az üzlet és lakásbérlet rendszere kezd mind általánossabb lenni. A lakbérleti viszonyok ez állapota és fejlődési foka rendkívül fontos vagyoni érdekeket tartalmaz, hogy a bérbeadó, mint a bérbevevő részéről az üzletek ós lakások bérbeadása, bérbe vétel", a bérleti viszony megszüntetésének ideje, s feltótelei, a köitözködósi idő általános egyidejűsége vagy rendszertelensége, a jog bizonyosság vagy bizonytalanság stb. nagy fontossággal bír és sokszor lényeges vagyoni károsodással jár, sőt a bérleti viszonyok rendezettsége vagy rendezetlensége magára a község fejlődésére is könnyítő vagy bónitő hatást gyakorolhat. B. Csaba községben pedig a lakbérleti viszonyok jogi szabályozása ez idő szerint hiányzik A mi helyi szokásjog, régebben itt érvónyb en volt s mint általánosan kötelező elismertetett, az megfelel az ország legtöbb falujában fenállott szokásjognak, a mely szokásjog keletkezésének alapjául pedig a cselédek szolgálati idejének kezdete és vége, s általában a legszegónyebbemberekóletviszanyai ós szükségletei szolgáltak. — Ez a régi szokásjog alkalmazható ugyan ós teljesen megfelel ma is a szegény emberek lakbérIeteire, kik szent György naptól szent György napig, szent Mihály naptól szent Mihály napig vagy a kót határidő egyikétől a másikáig béreinek lakást, s a házbért évenként vagy legalább félévenként fizetik ; ós ezzel a régi szokásjoggal boldogult a lakosság addig, mig a bérelt helyiségek legnagyobb részét ily kis bérletek képezték. — Ma azonban az ily lakások ós bérletek számszerűleg is csökkennek, a bérelt helyiségeknek, gazdasági horderejűket és fontosságukat tekintve pedig, egészen eltörpülnek a nagyobb bérletek mellett, — és ezekre a nagyobb bérletekre, valamint a tisztviselők altal kötött lakbórlotekre ez a régi szokásjog nem alkalmazható, szűk, alkalmatlan, feszélyező 8 csak bonyodalmak előidézője a a forgalom megbénitója. A nagyobb éa tisztviselői bérletek ugyanis kétfélék ; 1. hónapos, 2. éves berletek. — Az előbbinél a lakbér havonként, utóbbinál általánosan elfogadott jogelv szerint évnegyedenként fizettettek ; — szintén elfogadott elv, hogy a hónapos lakások 2 heti, az éves lakások pedig, — ha nem meghatározott határidőre vétettek bérbe — óvnegyedi felmondásra a bérbe vevő által kiüritendők, illetve kiürithetők s a bérleti viszony megszűnik. E mellett nagyobb üzleteknél nagy fontossággal bir, hogy a felmondási idő egy negyedévnél hosszabb legyen, mert egy nagy üzlethelyiség kiürítése, megtelelő uj üz'et helyiség kerítése, vagy viszont egy nagy üz eibeiyiségbe megfelelő bérlőt kapni nagyobb nehézséggel jár. nlveknek, ezeknek a köJ a >2 I Ka minek követke^menye, hogy a bórbeadó bérlőt, a bérlő bérbeadói nem kap és sok lakás egy két hónapig üresen j áll, mi világos gazdasági veszteség. Hivatali állásomnál fogva

; mint az itteni járásbíróság vezetője gyakran észleltem e bajokat, nehézsegekot, s kötelessőgdioneü velőm, bo^y arra a községi elöljáróság ügyeimét felhívjam es felkérje:!), hogy mas városok pé dija ulán indulva, esetleg az azok által készített lakbér szabalyaatok felhasználásává!