Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-07-20 / 58. szám

Élek. Leányok : I. o.: Herniovits Eszter, Veres Margit. II. o.: Freuder Erzsi, Havas Erzsi. III. o.: Horváth Irén, Kis Mariska, Szórády Ilona. IV. o.: Csizmadia Ilona, Grossmann Klára, Heinrieh Erzsi, Kovács Irén, Kovács Róza. Ösztöndíjakat kaptak : Ileinrich Erzsi, Zsomboki Lajo3, Kiss Endre, Hernig Lujza, Ravasz Antal, Kerekes Ferencz, Márkus Sándor, Csizmadia Ilona, Verasztó János, Madarász Lajos, Harsányi Béla, Szabó Márton. Am brózy József, Weisz Sándor. Tandij 5 frt, me'lókjárulékokkal 8 frt 15 kr. * A szarvasi polgári leányiskola értesítőjét Margócsy Gyula teszi közzé. Klimacsek Irón a család a magyar költészetben czimén igazán közvetetlen hangon és női gyöngédséggel ir erről a thémáról. Az iskolának 133 növendéke volt. A tanitó-testüler tiz tagból áll. Tandij a vele kapcsolatos elemi iskolában 25 frt, a polgári iskolában 40 frt. Tandiját, miután az iskola jóformán ebből tartja fönn magát, minden növendéknek fizetnie kell. Az iskola igazgatója jelentésében egy helyen ezeket mondja : A rendkívülieknek beiratkozott növendékek csupán a magyar nyelv elsajátítása végett jártak be. íme ez is mutatja, hogy iskolánknak mily fontos nem zeti missiója volna, mennyire terjeszthetné községünkben a magyarosodást, ha a szerfölött magas dijak leszállításával — a nem magyar ajkú leánykák előtt is megnyitná az intézet artait, kik nek legnagyobb része az anyagi kényezernek engedve, megvonja magát attól, a mit más körülmények mellett öröm mel tenne, — iskoláink látogatásától. A kormány mindössze 500 frtot, a város 1000 frt segélyt adott az iskolának. Méltó dolog lenne, ha a kormány egy kissé több segélyt adna, mikor a szomszédos Mezőinion ime felsőbb leányiskolát ópit. A gazdák réme. Iloncza, meg a rozsda. Fábry Sándor alispán a következőket teszi hivatalosan közzé : A szőlőmoly a folyó évben is jelentkezik. Ezen rovar nem uj ellensége ugyan a szőlőnek, de ez ideig nagyobb károkat csak szórványosan okozott. Az 1896. év óta azonban s különösen az idén ós különösen azokon a vidókekeD, a hol az ellene való védekezés nem foganatosíttatott kellő erélylyel, fokozatosan terjed s tömeges elszaporodása esetén nagy ká rokat okozhat nemcsak az idei termésben, hanem több egymásután következő évre kihatólag i?. Mulhatlanul szükséges ennélfogva, hogy szőlőbirtokosaink figyelme a szóban levő rovar tömeges elszaporodásából szarmazható veszélyre sürgősen felhivassék s az ellene való védekezés módjóra és szükségessegére nézve utmutatassal látassek el. A rovar felismerése és az ellene való védekezés módjára nézve tájékoztatóul szolgáló „Uimuiatas" közlése melleit m. évi julius hó 9-én 14760. S'ám alatt kelt a fehér ur hirielen rámutat egyik gyűrűjére : — Elvesztettem a gyémántkövet. Az arany gyűrűből a kő hiányzoti. — Még az imént, a verandán, benne volt, ott esett ki bizonyosan. Lagkedve sebb emlékem szegény tábornok nagybátyámtól, aki mindenét reám hagyta ő viselte, . . . kedveuez gyűrűje volt, s meghagyta, hogy mindig hordjam, reá való emlékezésül. S keresgélni kezdett a nőkkel együtt künn a verandán. S mig a báróné ós leánya a veranda színes koczkaköveit nézték : a fehér ur hirtelen beszaladt a szalonba, s csakhamar visnzatért egy szekrénykulcs csal. — Ah, mily gondatlansági A drága nyakéket künn feledtük az asztalon. Be záriam a szekrénybe. Itt a kulcs, báróné mama. Mai nap még a falnak is ujjai vannak ! — Mily figyelmes, mondotta a báróné. — A saját veszteségekor is reám gondol, szólt hálás tekintettel a menyasszony. Eey ideig kerestek még, de a gyémánt! ő nem került elő. — Most már távoznom kell. Ha visz s; átérek; talán meglesz a gyémántom. Az egyik a becsesebbik, a legdrágább — s menyaszonyéra nézett — bizonyára. Elkísérnek? 1 . . . — Csak igy utazik? — kérdi a báróki<asszony. — Nem elegendő a felöltő ? 1 . . . Kastélyomban mindenem van. Mindenem?! ... s nagyot sóhajtott. — Az ón mindenem — s menyasszonyára mutatót — itt van I Mama s leánya vonathoz kisérik a fehér urai, ki előtt mindenki talán narendeletem kapcsában felhívom az elöljárókat, intézkedjenek haladéktatanul, hogy a hatóságuk területén szőlőmüveléssel foglalkozó birtokosok figyelme a azőlőmoly tömeges elszaporodásából szár mazható veszélyre alkalmas módon minél szélesebb körben hivassák fel, in tüzkedjenek továbbá, hogy abban az esetben, ha a szóban levő rovar hatóságuk területén is jelentkezett volna vagy jelentkeznék, az ellen való védekezés az útmutatásban ismertetett módon a legerólyesebben foganatosittassék s az illetékes hatóságok a mezőgazdaságról és mezőrendőrsógről szóló 1894. évi XII. t.-cz. idevonatkozó rendelkezései a törvény 50 §-ában ós a 95. §. k) pontja a legszigorúbban alkalmaztassék. Ha egyes helyeken a rovar felléptének megállapítása vagy bővebb felvilágosítás nyújtása czóljából szakértő kirendelése lenne szükséges, ez iránt hozzám jelen. tós teendő. Gyulán, 1899 évi julius 4 ón* A rozsda a vetéseken a jelen évben ismét feltűnő sok helyen nagy mérvben és kiterjedésben mutatkozott. Minthogy e baj által okozott kár az utóbbi években folyton ismétlődik, a földmivelésügyi m. kir. miniszter szükségesnek talál'a, hogy az beható kutatás és tüzetes tanulmányozás tárgyává tétessék és a baj korlátozására módok kerestessenek. Ehhez képest utasította a tudomány mai állásának megfelelően újonnan felszerelt magyar óvári növónyóiet- ós kórtani állomást, mely szerint a kórdóst szóles körű beható tanulmány tárgyává tegye és elrendelte, hogy a rozsdának elterjedéséről és kartótelének mérvéről alapos tájékozást szerezzen. Egyúttal ez intéz kedósekről a gazdasági egyesületeket értesítve, közrehatásra kérte fel arra, hogy a gazdák az állomás megkeresésére közreműködésük által az állomás részéről történő kutatást gyakorlati tapaszta latok közlésével és esetleg kísérletek megejtóae által elősegítsék. A esábitó bűnhődése. — Saját tudósítónktól. — Gyoma, julius 18. Futó tűzként terjedt el kedden virradóra Gyomán, hogy C s a t ó Bálint, a község egyik módos embere kegyetlen bosszút állott felesége ideálján s annak fejét egy fejszével porrá zúzta. A dráma helye vérbe van borulva, rettenetes, halálos küzdést tüntet fel. Aféle nem lovagi törvényekkel regulázott halálos parbaj vol', mely életbalálra ment s ezt épen ugy tudta a most már csendes és eltemetett halott, mint a csabai járásbíróság fogházában letartóztatott fogoly. Maga a gyilkosság csak borzalmasság&val keltett feltűnést, hogy a két em ber balálra kereste egymást, azt megértették Gyomán a beavatottak. Hiszen egyiküknek felesleges volt ezen a föl dön élni. gyobb hódolattal hajlong, mint a bárónéék előtt. Első osztályú külön kupit vált, érzékenyen búcsúzik s illatos selyemken dőjót soká lobogtatja a neki indult vonaton. * Másnap a bárónénak valami dolga akadt abban a szekrényben, a mely a legdrágább családi ékszert őrzi. Felnyitja a rejtett fiókot is: üres. — Ah, az lehetetlen 1 Hivja a leányát. — Nézd. — Tréfa. Máshová rejtette, hogy megijesszen. De rosz tréfa. Ezért lakolni fog, feleié a leány mosolyogva. Elmúlt két nap, három ie, egy hét is, de a fehér ur csak nem érkezett vissza. — Megszökött, sziszegte a báróné. L ánya csak ennyit mondott 1 — UtazzunK. A fürdő első szállodája is hiába várta. A mi holmija vistzamaradt, az a pazar életmód meg nem téritett költségeinek századrészét se fedezte S a fürdővendéeek kezdtek mosolyogva beszólni a fehér úrról, a gúny darazsának szár nya fölkapta s röpdö ött vele s körüizümmögte a báróné kastélyát s e guny elől utaztak el az anya ós leánya. Ah, ha még azt is megtudnák, hogy a gye mant nyakéket magaval vittel Nem is tettek feljelentési Minek is ? 1 . . . Mikor a fehér ur a gyémánt nyakéket egy bécsi ékszerésznél értéke siteni 8karfs, kisült, hogy ez a „családi ereklye", a melylyel neki annyira impo cálni akartak — hamis volt. Az eset részletei a következők: Bogár János már rég ideje bűnös viszonyt folytatott Csathó Bálim feleségével. Eszvesztő szerelemmel csüggött az asszonyon ós a mint látszik, ez is ragaszkodott a bűnös viszonyhoz, melyet Csathó tudott ós a melyért szive állandóan vérzett. Ha erélyesebben lépett föl a csábító ellen, ez leöléssel fenyegette. C a a t h ó e miatt sűrűn fordult a rendőrséghez oltalomért, sőt a mult hónapban Steller Árpád csabai járásbiróhoz is bejött ós tanácaot kórt, mit tegyen az életét folytonosan fenyegető Bogárral szemben. Vasárnap kiment a tanyájára aratni. Bogár megtudta, hogy szabad a vásár és állandóan ostromolta az asszonyt, ki már maga is véget óhajtott vetni a bűnös ezerelemnek, annálinkább, mert Bo gár messzire gurult már a züllés lejtő jén. Iszákos, rabialus emberé valt, a kitől a szerető félt. Most kedden reggel is megöiest»el fenyegette, ha nem szakit végleg Bogárral ós nem hagyja el őt gyermekét ós rem követi uj hazaba, uj otthont keresni. Megijedt a menyecske. És kiüzent az urának. — Bij van. Bogár már megint nem hagy neki bókét. Csathó, neje megvédésére hazajött s estig hiába várta Bogért. Nyolcz órakor lefeküdtek. Kilenczkor este Bogár megzörgette az ajtót — Nyiss ajtót. — Ne kódorogják erre — szólt kissé bátrabban az asazony, miután férje is otthon volt. Nem ereszthetem be. Itthon van az uram is. — Akkor meg fog halni, — szó-t Bogár s a pitvarajtó ablaküvegét beverte, az ajtót kifeszítette s rajok akart törni. A végzetes perez elérkezett. Csathó magához vette a kenyérszelő kést e maga nyitotta ki az ajtót. — Mit akarsz János ? — A te véredet 1 — Nesze hát a vérem s oldalába döfte a kést. Bogár hasonlithatlanul nagyobb erejű volt, mint bőszült oroszlán kapta ki Csathó kezéből a kést s egy piitanat alatt leteperte. Ebben a végzetes perezben Csathónó öt gyermekének epjara gon dolt, nem a rabiatus szeretőre, a kit lehúzott férjéről s dulakodott. Csathó pedig olyan dühhel, mtly már nem beszámíthatatlan, fölkapta a pitvarban levő fejszét 8 egyet, de biztos halált mért vágytórsára. Az áldozat arezra bukott. Az orvosi vélemény szerint azonnal meghalt. Hihető, hogy Csathó még tovább mérte kegyetlen ütéseit, mert a koponya szilánkokra tört, rettenetes nyomok tüntelik föl a bűntény véres helyét. Csathó a gyilkos tett után kalap nélkül megindult a városházára, hogy kihűlt bosszújáról beszéljen ós magát följelentse. A cirkáló őrjáratnak átadta magát ós ő, azon véresen bemu'atta a fejszét, melylyel vágytársa életét kioltotta. J a n t y i k szolgabíró azonnal, még ez estén kihallgatta Csathót, másnap kedden pedig kiszállottak Steller Árpád jarásbiró, Pethes Manó, járásbirósagi jegyző, a kik elrendelték a bonozoiást, melyet Nagy Ernő dr. ós E i s 1 a r Vii mos dr. végeztek. Egész Gyoma osztatlanul a gyilkos Csaihóval rokonszenvez, a kit igen de rók embernek ismernek és a kit becsületérzete tett gyilkossá, mert családi éle lének befertőzesót el nem nézhette es a jogos önvédelem következtében nyúlt a gyilkos eszközhöz. A mennyire sajnáljak Csaíhót. oly nagy az ellenszenv C^athóne irán , a ki nek tulajdonUjak a rettenetes vegü megfeledkezest, kezdetben olyan nagy harag volt ellene, hogy megakarták az asszonyok lincselni. Bogárt kedden délután temettik el. Csathó ügyét Berényi Ármin dr. vállalta el, a ki kedden délután Gyomára érkezett á „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Miniszterek utazása. Budapest, julius 19. (Saját tud. táv.) Thun osztrák miniszterelnök I-ebiből, hol a király kihallgatáson fogadta, viszazatért Becsbe, Krieghammer hadügyminiszter viszont I-chlbe utazott. Elhunyt püspök. Nagyvárad, julius 19. (Saját tud. táv.) A nagyváradi kaptalannak gyásza van. Nogáll János czimzetes püspök meghalt. Dreyfus pöre. Budapest, julius 19. (Saját tud. táv.) Páriából sürgönyzik, hogy a kormány Dreyfus pőrének tárgyalásakor a titkos dossier összes iratait a rennesi haditörvényszékkel közölni határozta. Arton, a panamista. Budapest, julius 19. (Saját tud. táv.) Páriából sürgönyzik : A panama pörből ismeretes Arton négy év óta börtönben bűnhődik. Egyik fia katona, leánya tanítónő Londonban, hol órák adásával keresi kenyerét. A gyermekek sok előkelő aláírással ellátott kérvényt nyújtottak be Loubethez, apjuk megkegyelmezóseért, s valószínű, hogy eredményes lesz. ÚJDONSÁGOK. A csabai ipari értekezlet. A szeptember nyolezadikán Csabán tartandó alföldi iparosok értekezlete igen szép sikeiüntk ígérkezik. Nemcsak az aradi kamara teiületéről, hanem az egész Alföldről már eddig is nagy számban jelentkeztek, illetőleg kórelmek történtek, hogy az iparosok nyugdija agitácziójában a kamara területén kivül való iparosok is bevét< ssenek, illetve meghívassanak. Eltekintve attól, hogy Zichy Jenő grtffal élén az országos iparegylet számos országos nevü f'érfia érkezik ekkor Csabára, indíttatva azon szeretetteljes érdeklődéstől, melylyel a vármegye főispánja és alispánja a megyei társadalmi nozgalmak iránt viseltettek, őket küldöttség utján hivja meg, a ragybizottság egyértelmű vélekedése, hogy a mozgalom m8^át tiszteli meg, midőn őket élén akarja tudni. Az eddigi megállapodások szerint a vendégek az ország minden részéből szept. hetedikn érkeznek. Ekkor van az előértekezlet s ese a ligetben ismerkedési estély. Másnap kilencz órakor kezdetét veszi a koDgressíus, melynek előadási tárgyai, a mint eddig megállapittattak, ezek : T h é k Endre : Taconcz-otthon. Gellóri Mór: Az ipartestületek működésének hatályosabbá tételéről. V e r n e r László : Ipari szövetkezetek. E. II lé 6 Léfz!ó: AZ iparosok Dyugdija. DéiuiáD az (gyes előadások határozati javaslataiból folyó és kiküldött bizott>ágok Isnécskozásai lennének, mig este Zichy Jető gióf ázsiai útjáról a színházban előadást tert, melyen a da lárda ősmagyar dalokat énekel. A nagybizottság előtt vázlatosan még e héten ezt a programmpontokat mutatják be. A meghívásokat még e hóban kibocsájtják, hogy az érdekelt ipartestületek augusz u-i alőljárósagi ülésükön ezt az ügyet tárgyalás alá vehessék ós a kiküldötteket megválaszthassák. — A Petőfi- ünnepély Mezőberényben. AZ országos ünreprendező bizottság késlelteti a békósmegyei közművelődési egye sülét Petőfi ünnepélyének műsora közzétételét. Annyit tudunk eddig, hogy az emléktáblát, melynek szövegét Somló Sándor koszorús köitőnk irta, Kallós Ede szobrászművész már elkószitettes még e hót folyamán leküldi M.-Berénybe. Szab o 1 c s k a Mihály ünnepi ódát ir a mező-berényi leleplezési ünnepélyre s maga fogja az ódát elszavalni. — Az emlékűi nepély helyének kérdésében fölmirült ellentét eloazlatásara az ág. ev. presbyterium ktrő levéllel fordult Sárkány bányakerületi püspökhöz s a mennyiben a mezőberenyi ünnepéiy országos jelentőségű, éppen oly arányú, miut a segesvári s ezen — mint a segesvárin — a kormány is képviselteti magát, hisszük, hogy a bányakerület püspöke az ügy elsimításához hozzá fog járulni. — Or vos-gyülés. Az országos közegészségügyi igye-ülat békesmegyei osztályának orvos-természettudom4nyi szakosztálya (az összes megyei orvosok) julius hó 23-án, vasárnap délután fel 4 órakor Gyulán, a vármegyeház kistermében gyűlést tart, meiyen Nagy-Színás község részére készült, a gümőkór megakadályozására szolgáló szabályrendelet tervezetenek megvitatása van napirenden. — Gyárak a megyében. Azon irányzat, n»i> luitijinfck íjiiiptii bereiidtzke-