Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-09-14 / 74. szám

a kereskedelmi törvény a társaságnak ad < igazat. K o r o s y László ragaszkodik a hozott határozathoz s attól el nem térhet. Hogy a társaság később alakult meg, elkésve adta át a részvényt, arról Csaba nem tehet. Különben is téves a kamatszámítás, mert csak a határozat jóváhagyásától kezdve követelhető esetleg a kamat. Végre szavazással döntöttek, 26-an a tanács javaslatát fogadva el, iiogy kamat nem követelhető. A községi közmunka előirányzatot a jövő évre 13289 frt bevétel, 12900 frt ki­adás, 389 frt maradványnyal megállapítva, tudomásul szolgált, hogy a báró Prónay Dezső-féle alapítvány 9736 frt 25 krt tesz ma már ki. Az állami elemi iskola dologi kiadásai fedezésére 20000 frt az épületért, 5000 frt annak átalakításáért és 3400 frt a felsze­relésekig, 13.000 frt a városháza kibővíté­sére, igy mintegy 40—50 ezer frt kellene, tehát ujabb kölcsön felvétele válik szük­ségessé. A közgyűlés azonban, tekintve a pénz­piacz jelenlegi helyzetét, azt ajánlta, hogy egyelőre segítse ki magát a város, kölcsön­véve saját alapjaitól. Az idei szüret megkezdésének ideje szept. 25-ére állapíttatott meg. A kis-piacz térről a panorámák s egyéb látványosságok elhelyeztetnek a katona­téri ártézi kúthoz, az ottani szabad téren állithatják csak fel sátraikat. A Széchenyi-liget nyáron csak kissé száraz időjárás mellett oly poros, hogy az ott tartózkodás teljesen lehetetlen. A mér­nök készített tervet, benzinmotorral óhajtja a vizet a csatornából egy víztoronyba hú­zatni, honnan az csöveken az öntözésre szolgálna. Ez azonban 4500 frtba kerülne­— Egy kicsit sok ! mondotta a köz­gyűlés, azonban Rosenthalés Var­ság h felszólalására felkéretett az elöljáró­ság, ejtse módját kisebb költséggel a kert öntözésének, mert örömmel tapasztalják, hogy a vasárnapi korcsmázás helyett a fiatalság a kertet látogatja nagy tömegben. Fikker Lipót a vasút melletti 11 holdas földjét ajánlja házhelyekül megvé­telre a városnak 15.000 frtért. — A köz­gyűlés azt véli, hogy a szegény nép ház­portákért nem hajlandó oly magas árt fizetni s igy az ajánlatra nem reflektál. — Berkovics Rezső bácskulai lakos ajánlata, hogy itt selyemszalag gyárat állítani haj­landó, kiadatott a gyárak létesítését szol­gáló bizottságnak. gpk;^ J""Os nyugdíjazott rendőr­biztos a megállapított nyugdiját 2C0 frt lakbér kárpótlással kérte kiegészíteni. — Elutasittatott, mert nyugdíj' megálla­pításáéi a lakbér nem jöhet tekintbe. J. jaminai jegyzői laknál 150 frt költ­gé^gfl pincze építése elhatároztatott. A lakositásért folyamodók mind fel­vétettek a várós kötelékébe 10—20 frt díjjal. Ezzel kapcsolatban felemlítette B e 1 i­czej István, hogy bár öt antiszemitiz­mussal nem vádolhatják, mégis kérdi az elöljáróságot, tesz-e valamit, hogy a liaj­tincses, a kulturától idegenkedő, nyomorgó zsidóknak a városba özönlését megakadá­lyozzák ? Korosy első jegyző nyugtatta meg a felszólalót, hogy a mit a törvény meg­enged, teljesítve lesz, bár a rendőrség kissé lazán jár el. A nagy buzapiaczokra, meg a forga­lom biztosítására kívánta Beliczey, hogy ugy mint Aradon, hivatalos mórleghátak legyenek felállítva. — Az elöljáróság igért javaslatot s ezzel a közgyűlés befejezést nyert. A báijakerület iskolaügye. K u :!' ii I' á I esperes jelentéséből. — Tudvalevő dőltig, Tiogy az ág. ev. bá­ayakerületnek, mely északra a magas Kár­párok bérczeit foglalja magában, délen a Délmagyarország rónáit, — Korén Pál esperes a tanügyi ' előadója. A most tar­tott bányakerületi közgyűlésen osztották si a mult tanévre szóló jelentését, inely­)ől minket órdeklőleg a következőket kö­iöljük: Iskolába járt a békési esperesség­>en 2989 fiu, 2936 leány, ismétlőbe 774 iu, 741 leány, idegen elemibe összesen 330 idegen jellegű más iskolába ismétlős 1092. x^z arad-békési esperességben lemibe járt 2688 fiu, 2360 leány; ismót­íibe 739 fiu, 711 leány ; idegen jellegű is­olába mindennapi 383, ismétlőbe 6l4 nö­endék. arad- békési egyházmegyében ílső-polgáriba 88, középiskolába 13, ösz­ses tanulók száma 9631. Százalékokban sszes lélekszám 18'6 része járt az arad­ékósi és 16'5°/o a békési esperességben kólába. Nem igazoltan mulasztott az arad­ékésiben 8582, a békésiben 13.338 félnap, elentóse szerint a bírságolás csak ü.rad­)an és Zólyomban történt némi szigorral; már pedig a míg ez nem gyakoroltatik ko­molyan, rendes iskoláztatás nem lesz. Tanitó volt az arad-békési esperesség­ben 46 képesített, 4 nem képesített, bé­késiben 58 képesített, 6 nem képesített. Iskola volt arad-békésiben 50 egyházi, 9 községi, 48 egyház tulajdona; a békésiben 64 egyházi, 4 községi, 62 egyház tulaj­dona, 2 bérelt helyiség, tanterem volt az arad-békésiben 49, békésiben 64 ; iskolák jövedelme volt arad-békésiben 12.900 frt, terményben 18.592 frt, összesen 50.914 frt. Kiadásai: Arad-Békésben 49.183 frt, Bé­kásban 50.014 frt. Az iskolába a felvezetés különböző, né­hol deczemberben is. Jelentés szerint, a hol későn vezetik fel, ott korán is szedik ki az iskolából a gyermekeket. Igy például Tót-Komlóson a tanulóknak 25%-a hiány­zott a vizsgáról. Általában legrendetlenebb, legrosszabb az iskoláztatás a fenti táblázatban megne­vezett esperességek tót egyházaiban. Pél­dául novemberben és azontúl vezettetik fel Nagylakon az iskolásoknak 40%-a, Pivnyiczán 54°/ 0-a, Bánhegyesen 60°/ 0-a, Majsán pedig szeptemberben és október­ben még egy gyermek sem volt felve­zetve. Az ilyen egyházakban a rendes ta­nítás természetesen csak deczemberben kezdődhetik s miután áprilisban már el­maradnak a gyermekek az iskolából, a rendes tanítás az ily helyeken alig tart öt-hat hónapig. Ki az ily állapotnak oka ? A nép ? Sajnos, az még nem képes a ne­velés értékét méltatni s ha iskolája rossz, nincs is mit méltatnia, vagy a tanítókat okolják ? Ha a lelkész nem veszi erélye­sen kezébe az ügyet, a tanitó hasztalan panaszkodik. De sok talán különben sem tenné. Mert tisztelet ugyan a szépszámú kivételeknek, de akadnak olyanok is, a kiknek az jól esik, ha az iskolai szünidő 5—5 hónapig tart. A rendetlen iskolázta­tásban legnagyobb bűne van azon lelké­szeknek, kik híveiknél és az országos tör­vény végrehajtására hivatott hatóságnál nem szorgalmazzák kellő erólylyel az is­koláztatást. Ideje volna, hogy az ilyen nemű mulasztásért az illetők felelősségre vonassanak. A vallástanitást az iskolából a sok tantárgy szorítja ki, a lelkészek meg nem látják szükségét annak, hogy ők pótolják azt, a mit az iskola már nem adhat. Oda jutottunk, hogy az evangélikus, u. n. ta­nitó egyházat, már a tanításban is túl­szárnyalta a római. A katholikusoknál a vallástanitást teljesen a papok veszik ke­zeikbe, mi pedig evangélikus lelkészek a vallástanitásban ma-holnap mindent a ta­nítókra hagyunk. A mi pedig konfirmácziói tanítás anyagát illeti, azt hiszem, hogy a­konfirmácziói tankönyvre ismételten kiirt pályázat eredménytelensége elég hango­san felhívja a kerület arra, hogy haladék­talanul terjeszsze l»i figyelmét tanügyünk ezen ágára is. Katechisatio már csak imitt-amott van a kerületben. Mert az, hogy az egyházak jelentékeny részében évenként 5—6 vasár­napon át 10—2(J növendék megjelenik a dólesti istentiszteleten, nem nevezhetem ka­techisatiónak. Nézetem szerint — mondja Korén es­peres — azon lelkész, ki akár a konfir­mácziónál, akár a katechisatiónál nem fejt ki minden kitelhető buzgalmat ós nem mu­tat fel kellő eredményt, ép oly vétkes, mint az a tanitó, a ki iskoláját elhanya­golja. Indítványaim ezek folytán röviden a következők: 1. A rendes iskoláztatás érdekében uta­sítsa a kerület a lelkészeket, hogy a tör­vény erre vonatkozó rendeleteinek végre­hajtását, szükség esetén a legfelsőbb fó­rumig haladva, sürgessék. 2. A tanügyi táblázatok rovatainak magyarázatára vonatkozó fenn előadott nézeteimet vagy fogadja el, vagy helyes­bítse, de adjon az általam az imént meg­jelölt rovatok betöltésére nézve, a jelen közgyűlés jegyzőkönyvében világos uta­sítást. 3. Hívja fel az egyházmegyéket arra, hogy iskoláikról a kerületi előadóhoz éven­ként kimerítő jelentést küldjenek be. 4. Utasítsa az egyházakat, hogy a vallási tantárgyak, tehát a bibliai törté­netek is, a kerület által elfogadott tan­könyvek szerint tanitandók. 5. Tegye a tanítók kötelességévé az egyházi éneknek intensivebb tanítását, ki­mondván, hogy a magyar vagy német tan­nyelvű iskolákban legalább 100, a tót tan­nyelvű iskolákban pedig legalább 200 egy­házi dallam tanítandó be. 6. Utasítsa a kerület a lelkészeket, hogy a konfirmándusokat legalább három hónapon át tanítsák. 7. Rendelje el a katechisatiók lega­lább husz vasárnapon át való rendes meg­tartását. 8. Hívja fél a lelkészeket az ismétlő iskolai vallástanítás teljesítésére. Korén Pál. ÚJDONSÁGOK, Rablógyilkosa g Gyulán. Napokkal előbb jelentette a Bókés­megyei Közlöny, hogy aug. 2-án virradóra a gyulai vásártéren holtan találtak egy embert. Az orvosrendőri bonczolás szivszél­liüdést és természetes halált konstatált, a szájában lévő piaczi hulladék a halál ver­gődése közben, ugy vélték, — került az áldozat szájába s a nyakán lévő zacskó zsinórról hiányzó pénztárcza azt sejtette, hogy lelketlen ember a halálvonaglót ki­fosztotta. Lopás ügyében indult meg vizsgálat. Mikor reggel Murádi rendőr megtalálta a haldoklót, első dolga volt száját kitisztí­tani. Az áldozat még csöndesen lólekzett; de az éjszaka borzalmas titkát csak egy jottányival se árulta el, mert csakhamar kiszenvedett. Később azután megállapították, hogy K 1 a n d a Tódor, 60 esztendős cigányfalusi módos telkes gazda, többszörös biróviselt, népszerű ember a falujában. Őt ökröt ho­zott eladni, melyből kettőt adott el, tehát ennek árát rabolták el az éjszaka. Endrődy rendőrfőkapitány bűntényt sejtett az orvosi bonczolás daczára is ós igen helyes szimattal azt gondolta : a gyil­kosságot, ha ez forog szóban, olyan ember követte el, a ki Klandát ismerte, a ki pénzt sejtet nála, a ki tudja, hogy pénzét, mely összesen 270 frt, a kebelére volt rejtve, hol tartja.Mert az éjjeli támadás, ha az volt/raffi­náltan és gyorsan hajtotta végre. Távira­tozott tehát mindazon őrsöknek, a melyek ezigányfalu szomszédságában vannak, hogy a gyanús pénzköltőt fogják el. Csakhamar meglepő eredmény következett. A tassádfői csendőrség telegrammja igy szólott: Bálint János hajcsárt elfogták. Gya­Részt vett gyulai dologban. Endrődy kapitány, a kinek becsvágyát ritka és főbenjáró nyomozás az első perctől kezdve fölköltötte, — azonnal ko­csira ült s három napig űzte a tetteseket. Az eredmény ennyi: Bálint János beismerte, hogy Klonda Tódort ketten támadták meg Gliga Tódor pesteresi lakossal. Klonda Tódor száját ocsmány hulladékkal tömték meg, hogy kiáltani ne bírjon. Gliga rabolta el a 270 frtot, melyből ő 20 frtot kapott. — Elég volt neked ennyi is ? — Dehogy. De beértem foglalóban ennyivel is. Mert Gliga azt mondotta, ha több pénz lesz nálam, gyanúba keveredem. Majd ha a szolnoki vásár után haza me­gyünk, kapok többet. Gliga is el van fogva ; de ez már raffi­náltabb. Tagad mindent. Ámde tagadása mit sem ér, mert szolgája, M u n d u k Já­nos szemtanuja volt a bűnténynek s Bá­linttal egyezőleg vall terhelöleg a gazdája ellen. Mikor Endrődy kapitány Gligát Eles­den letartóztatta, többen felkönnyebbülten örültek ezen s a közsajnálkozás Gligát il­letőleg igy nyilatkozott meg: — Bárcsak felakasztanák. Ugy látszik Gliga sokszor adott már okot a büntető igazsággal összenézni. Most azonban erősen hurokra kerül. A nyomozás nagy bravúrral eszközöl­nus. ez a óva, rendkívül érdekes esküvő ment végbe. A vőlegény J ó kai Mor volt, a mennyas ­szony Nagy Bella kisasszony, bájos ifjú barna leány, a ki a nyáron a budai szín­körben játszott és tragikának készült. A frigy a Múzsák védő szárnyai alatt szö­vődött. Nagy Bella kisasszony Jókainak a Petőfi ünnepre irt apoteózisát szavalta a budai színkörben és szeretetreméltó való­jával annyira belopta magát a költő szi­vébe, hogy ez fölajánlotta neki az ország légiin epe ítebb nevét. Az uj pár már délu­tán Velencébe utazott, a fiatal szerelmesek e Mekkájába. Ezt a hirt a tegnapi lapok megczá­folták, mire mi fővárosi tudósítónknál tet­tünk távirati kérdést, ki ez ügyben követ­kezőket távirja : Jókai ma délelőtt tizenegy órakor a VI. ker. elöljáróságnál esküdött Grósz Bellával, kinek atyja Grósz Móricz laka­tos, anyja P 1 a m m Éva. Jókai derült humoru. Feketében voltak. Mikor az állami anyakönyvvezető az iratok közt kutatott, Jókai megszólalt: — Talán hiányzik valami ? Meglehet katonakönyvem. Nyugodt lélekkel mond­hatom, eleget tettem katonai kötelezet­ségemnek. Azonnal útra keltek. — Küldöttség a földmiv. miniszternél. Békésen, mint onnan tudósítónk jelenti 25 tagu küldöttség szer zkedik, hogy a rosszerdőnek kiirtását s szántófölddé való fölhasználását kérelmezze. A küldöttség szeretné, ha vezetőjéül Hajnal István drt nyerhetné meg, ki azonban elvileg el­lenzi a többség részéről ujabban fölvetett ezen régi mozgalmat. A képviselőtestület az erdőirtást már elhatározta. — Kiiüntetett tanitók. ül bányakerü­leti közgyűlésen a következő bókésmegyei tanítókat részesítették a bányakerület ösz­töndijában. Wallner Ferencz m.-berényi, Sas Ferencz orosházi, Sinkovics Pál orosházi tanítókat. — A hivatalból. A vármegye főispánja dr. Konkoly Tihamért vármegyei közig, gyakornokká kinevezte és a szeghalmi já­rás főszolgabírói hivatalához osztotta be. Ugyanő az alispáni hivatalhoz Szűcs Győző árvaszéki dijnokot áthelyezte s ugyan­oda Braun Károlyt, a vármegyei árva­székhez pedig Hasas Jánost dijnokokká nevezte ki. Ónodi Illés csabai járási ír­nokot és J a n d ó Pál szarvasi anyakönyvi dijnokot állásuktól felmentette és ez utóbbi helyére S z v á k Mihályt nevezte ki. A vármegye alispánja a vármegyei közkór­házhoz ideiglenes dijnokká özv. H o f f­mannó Szabó Juliskát kinevezte. Az orosházi főszolgabíró az orosházi mérnöki állásra, a szeghalmi a füzesgyarmati köz­ségi írnoki állásra hirdetnek pályázatot. — TÜZ. K.-Ladányban, L ő w y Mór bérletén pénteken leégett egy 1700 ke­resztből álló buzakazal. A tüz keletkezé­sének oka ismeretlen. A kár 4000 frt, de megtérül, mert a Generálinál biztosítva volt. — Fegyveres kiséret a lakodalomban. Plósz Sándor igazságügyminiszterhez ké­relmet intézet volt Stern lgnácz, most rabviselt ember, hogy engedje valamelyik fia lakodalmára. Ha a miniszter e kérel­met teljesíti, a börtön levegőjéből lako­dalmi nászra menü vendéget, a biztosság okáért fegyveres kíséret vezeti. Bizony szomorú lakodalom lesz az akkor. Leg­jobb lenne, ha a miniszter nem teljesítené kérelmet. tetett, elismerés azoknak, a kik benne fá­radoztak. , — Az istentiszteletek ügye a bányake­rületen. A bányakerület előkészítő ülésén szóba került a kérdés, hogy az egyházke­rület hozzon oly határozatot, mely szerint világi czélokra a templomot át nem en­gedi. Az ügyben aztán elfogadták P o d­m a n i c z k y Géza bárónak azt a javas­latát, hogy ez ügyben, nehogy a legtávo­labbról összeköttessék a mezőberényi kon­fliktussal, most nem foglalkoznak, hanem az ág. ev. egyházak jövő évi egyetemes gyűlés előtt az országos egyházmegyeire szóló rendszabályozás ügyét fogják ini­cziálni. Nagyobb, vita volt a vegyes há­zasságok megáldásáról, melyben Veres József és H a v i á r Dániel vettek részt, ezt a kérdést is az egyetemes ülés elha­tározása alá bocsájtják. — Jókai Mór megnősült. Tegnapelőtt a fővárosi anyakőnyves hivatalok egyikében, teljes csöndben avatatlan szemektől meg­— Dráma és operett. B a r t h a Miklós, a gyulaiak követe „Egy feleség" czimmel drá-rát nyújtott be a magyar színház­hoz, mely azt előadásra elfogadta. — Ha pedig politikus és publiczista írhat drá­mát, a törvénykezés ós a közigazgatás kót ifja miért ne cselekedhetnének ÖSP w eo-*/,,. <»• >rettet. — Ennek hírét jelenti",, ^ckuiik: ín Szarvasról. S a 1 a c z Elemés-fuj. { s z b e k Sándor három felvona. ope­rettet nyújtottak át M i c s e y György szín­igazgatónak „Idol" néven. Az igazgató elfogadta a darabot, mely igen romantikus. Egy olasz halászleánynak sorsát festi ná­lunk a török világban. Legnagyobb szerepe lesz a halásznak, a ki a tenor-partit énekli, ezt Békefinekosztották ki, a címszere­pet Koppan Margit kreálja, a basát K e­m é n y játsza. A librettót S a 1 a c Elemér, zenéjét N u s z b e k Sándor szerzette. A kik a darabcffi láttak, elragadtatással nyilatkoz­nak rólai. Legközelebb szinre kerül Szarva­son, a hol az' érdeklődés igen nagy iránta. — Az iskolák népessége. Említettük, hogy a csabai Rudolfgyumnasium népessége szükségessé tette egy parallel első osztály felállítását. _ A létszám a gymnásiumban most 330. Örvendetesen szaporodott a lét­szám a polgári leányiskolánál is; ott 119 növendék iratkozott be. Az állami elemi iskola népessége'a legvérmeseb reményt is fölülmulta. Eddig a létszám a hat osztály­ban 200; és pedig jár az elsőbe fiu-leány 38, a másodikba 38, a harmadikba 36, a negyedikbe 41, az ötödikbe 23, a hatodikba

Next

/
Oldalképek
Tartalom