Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-09-07 / 72. szám

báíyrendeleti tervezetet, melyet Csaba meg­állapított ebben, külön hivatalnoki karra bízván az ügylet 13 évi nagyarányú mun­kálatai foganatosítását, melynek miként való eszközlését e tervezetben precizirozza. Magát a vételt —javasolja az állandó választmány — hagyja jóvá a törvényható­ság, mert Csaba községe anyagi viszo­nyainál fogva képes ezen nagy ügylet sike/es lebonyolítására, annál is inkább, mert az ismét eladásokkal a községet kár alig érheti. Elutasítandó volt a szerződés­nek azon pontja, melyben ez állott a vé­telár-hátrálék bekebeleztessék, e helyett községi kölcsönné változtatandó, mely a képviselőtestület előtt uj élhatározás tárgya lesz. Javasolja az áll. választmány, hogy az ismét eladások-utján kötött adásvételi jogügyletekre a jóváhagyási záradék ráve­zethetése céljából a vármegyei alispánnál bemutatandók lesznek. Ennél a kérdésnél szót kér Fábry Károly, a ki ugy tudja, hogy a birtoktest Nagyszénás részét a földin i velésügyi minisz­ter telepítési czélokra akarta megvásárolni, de nem a telepítési akp terheré, hanem más kincstári alapból. Ha nem veszi meg a miniszter, mit fog tenni a megmaradt földdel, a város fizeti azt ? Kérdést intéz, hogy ez a miniszteri ígéret fönn áll-e ? Lukács György dr. főispán : Ilyen alakban nem, mert a miniszter ujabb in­tézvénye szerint kénytelen elállani a vá­sárlástólés ennek ellenében kitelhető erkölcsi támogatást igér. K o r o s y László a törvényhatéság tá­jékoztatására megjegyzi, hogy az 11.700 hold birtoktest négy-ötödrésze jegyeztetett és pedig két hónap alatt, abban az időben, midőn természetszerűleg a gazdák nem fog­lalkozhattak a földvételi ügygyei, nincs még eladva 3581 hold, de a község reméli, hogy ezt is eladhatja 670 ezer forintért; teljesen hozzájárul az állandó választmány javas­latához s azt elfogadtatni kéri. Ezzel a birtokvótel ügye elfogadtatott. A második rész, nevezetesen, hogy a birtokot megvevők által befizetett 10°/ 0-ot megkönnyítésül a község 200,000 írttal kiegészítse, hogy igy ez eladó birtokosnak a kivánt fél millió frt lefizethető legyen, — oly formán fogadtatik e', hogy a köz­ség egy évre ezen összeget 4y 2°/ 0 mellett kölcsönként jelzettcélra fölveheti és meg­bízza a vármegye alispánját, hogy az ily értelemben kötendő kötvényt a jóváha­gyási záradékkal lássa el. E község e ha­tározata annál inkább jóváhagyandó volt, mert ellene alaki kifogás nem emeltetett. Több szóval illették azonban azt a szabályrendeletet, melyet Csaba képviselő­testülete hozott, ebben külön kezelő sze­mélyzetre bizván e birtok lebonyolításának minden ügyét arra a tizenhárom évre, mig az a vevők tulajdonába megy a föld ós illetőleg, mig az ügylet végképpen le nem bonyolittatik. A szabályzat szerint: a bir­tok kezelő bizottság áll az elnök, elsőjegyző, négy bizottsági tagból, a városi ügyészből, ki irodaigazgató is és a ki mellé könyvelő és pénztárnok választatik. Ezen tervezetet azon indokolással, hogy igy a nagyjelen­tőségű kérdés a városi ügyésznek kor­látlanul kiszolgáltatik, — S e i 1 e r Vilmos dr. megfelebbezte. mintha régi ismerősök volnának s édes bi­zalmassággal haladtak egymás mellett. Malvinka az újság kéjes ingerével szívta magába az ifjú lágy olvadozását; mindent olyan különösnek, olyan szokat­lannak talált s egyszerre olyan szépnek látta az életet, ahol minden csak mosolyog, örvend, ragyog a boldogságtól. Őszinte egyszerűséggel csacsogta el, hogy a mama olyan különösöket beszólt Zágoni úrról s neki szigorúan megtiltotta, hogy az ablak­ból átnézegessen, de azért ő, a mikor csak lehetett, átkukucskált Zágoni urékhoz . . . Es igy tovább még sok mindenféléről pergett a kis Malvin eleven nyelvecskéje s mire elváltak, már teljesen megbarátkoz­tak egymással. Malvinka szivében túláradó édes érzéssel gondolt Zágoni Dezsőre, aki pedig épenséggel nem szolgált rá a Mal­vinka lázasabb érdeklődésére, szivének he­vesebb dobbanására, mert ő nem érezett semmi olyan mélyebb igazabb érzést, amit szerelemnek lehetne nevezni. O csak egyszerűen elébe állott ennek a fakadó érzésnek s hideg tárgyként hagyta magát ennek forgatagába sodortatni. O in­kább csak eszköz és tanú volt ennél a bim­bófakadásnál s a szürke statista szerepét vette magára ott, a hol a hős szerepét . szánták neki. De Malvin ezt nem tudta s boldog naivitással ringatózott a legédesebb érzés tündér sajkájában. Zágoni Dezső leszigorlatozott és el­utazott haza. Odahaza pedig már eszébe sem jutott a kis Malvinka. Mikor Malvinka ezt megtudta, ugy érezte, mintha kijátszották, megcsalták volna s valami szorongó, keserű érzés foj­togatta a torkát, egyszerre megeredtek a könnyei s keserves zokogásba fulladt pa­rányi szivének mély keserűsége. Örökre elveszettnek hitt boldogságát si ratta. Ko'rosy László a szervezeti szabály­zatot feleslegesnek tartja a stipuált pénz­tárnoki állást nem tartja szükségesnek, so­kalja a 400 frtot a pénztárnoknak, mert ennek semmi dolga sem lesz. Felesleges a szab. rend, mert a városnak megvannak a maga felesküdött tisztviselői. Az ügyész helyesnek tartja, ha a vezetését kezében tartja, de a 10.000 frtig való utalványo­zási joga nagyon ki van terjesztve, kéri e végből a szabályzatot újra visszaadni a községnek, hogy ezt ujabb megfontolás tár­gyává tegye. Oláh György tiszti főügyész a ter­vezetet elfogadja, mert a városi hivatal­nokok kezelése alá ez ügy, mely nem az egész község ügye, — méltányosan nem bizható. Fábry Sándor dr. alispán: Ha a vétel és 200 ezer frtos kölcsön megszavaz­tatik, akkor a szabályrendelet természetes folyománya. A módosítások idősorán, a mint a gyakorlat szüliségességét mutatja, jövőben is megtehetűk. Haan Béla a felhangzott aggályt oszlatja el. Székács István : a praxisból ismeri a kérdést. Ilyen szervezetet fdott Orosháza akkor, midőn P.-Földvárt megvette és azt nem bánta meg, mert az teljesen jónak bizonyult. Fábry Károly kéri az ügynek vissza­adását, hogy az Csaba képviseleti köz­gyűlésén újra tárgyaltassék, mert tárgyalva voltaképpen nem volt vagyis mikor az tá­gyalásra került, a közgyűlés már nagyon fáradt volt, s annak idején tárgyalása a meg­hivón nem is jeleztetett. B o d o k y Zoltán dr. az alakszerűsé­geket betartva látja, csodálja, hogy K o­r o s y az egyhangúlag hozott határozattal itt szembe száll. Szerinte helyes, hogy a köz­ség készít ügyrendet s nem a másodvevők. Ezzel a vita kimerülvén, a közgyűlés magáévá teszi az álladó vál. indokolását. Jóvá volt hagyandó a szervezet, miután már a vételt és kölcsönt megszavazta. Szük­ség van egy zavartalanul működő hivatali szervezetre, mely az ügylet minden fázi­sát keresztül viszi. Ez a várost nem ter­heli, a oélnaü teljesen megfelel, az a része is szerencsés, mely a hivatalt igazgatásá­ban az ügyészre bízta, mert az ügyész a jogügyletek vezetője is, igy a kérdés egy vezető és organizáló kézben összpontosui. * Az ambulans számvevői állásra elfo­gadták a vármegye alispánjának javaslatát, liogy ez állás ellátójának még 300 frt mű­ködési pótlék adassék." Az ö c s ö d i első jegyző választást az állandó választmány javaslatához képest a felebbezés elutasításával, miután az abban felhozottak a valóságnak meg nem felel­nek, megerősíti. A közgyűlés a többi ügyekkel gyors tempóban végzett. Délre már vége volt a közgyűlésnek. Az arad-békési ág. ev. egyház megyei rendkívüli közgyűlése. A Rudolf-főgymnasium muzeum-ter­mében folyt le kedden az arad-békési es­peresség közgyűlése ós a tudománynak uj hajlékában, meglehetős izgatottság közben folyt a tanácskozás egy része. Ámde az indulatokat, az indokolt megbántásnak fér­fias és önérzetes hangját a hitbeli szeretet­nek türelme, az egyház helyesen falfogott érdeke fojtotta el. Az egyház érdeke, mely békét, türelmet követel a szenvedéseknek, még ha azok méltatlanul is érnek, békés eltűrését isteni parancsként és a keresz­tényi elvekből kifolyólag rendeli. Igy tör­tént, hogy ennek a legfőbb érdeknek min­den mást alárendeltek. Jeszenszky Károly berényi lelkész, a ki szenvedélye sugallatából a támadásnak indokolatlan ós méltatlan terére lépett, is expiált. Férfias szóval, ünnepélyesen bocsánatot kért Korén esperestől s súlyos vácijait visz­szo vonta. A kik a békét szeretik, hamar elfogják feledni a közelmúlt keserű nap­jait s együtt fognak dolgozni az esperes­ség egyházainak fölvirágoztatása érdeké­ben. Ezen czél sikere érdekében pedig lényegesnek tartjuk, hogy Korén esperes lemondását visszavonta, miután az egész esperesség osztentative tanúsította iránta szeretetét és ragaszkodását, a régi becs­vágygyal kormányozza tovább az esperes­séget és lelkében keserűség nélkül fogja viselni nehéz tisztét. Az esperesi gyűlésről a következő tu­dósítását közöljük: Zsilinszky Endre dr. világi fel­ügyelő elfoglalván az elnöki helyet, rövid és nagy figyelemmel hallgatott megnyitó beszédében arra kérte az esperesség tag­ijait, bogy ha az esperesség bármely tagját a hazafiság kötelességében bűnösnek tart­ják, ne a nyilvánosság terén lépjenek föl vádiókul, hanem ennek illetékes helyén, itt e az esperességben. A zsinati törvények mó­dot nyújtanak az illetők ellen eljárni. A megnyitó félreérthetetlenül czólzott az utóbbi időben a sajtóban elhangzott vá­dakra. Az elnöki megnyitó rövid, kathe­gorikus kijelentését élénk helyesléssel fo­gadták az egyházmegyének kiküldöttei; viszliangot az ellentétes oldalról ez a be­széd nem támasztott. Ezután az egyházmegyei jegyzők egyen­ként előterjesztették a tárgyalandó egy­házközségi szabályrendeleti tervezetet feje­zeteit, mely nagy gonddal írja elő az egyházi adókivetés, kezelés, költségvetés, (háztartás szabályait. A szabályrendeleti tervezethez többen szóltak és pedig S t e 1 1 e r Árpád, Frint Lajos, Bajcsy János, Insti t o r i s Kálmán, G á 1 i k Mátyás, S u c h Albert, S c h o 1 c z Róbert s azok pontról­pontra letárgyaltatván, — elfogadtatnak s végleges jóváhagyás végett a bányakerü­lethez fölterjesztetni hat.ároztattak. Korén Pál esperes jelenti, hogy az apateleki egyház beterjesztette a maga egyházi szabályrendeletét; ezen szabályren­delet a többi egyházéval együtt fog tár­gyaltatni és pedig indítványozza, hogy erre bizottság küldessék ki Csepreghy György, a. b r a y Lajos, S c h o 1 c Róbert személyében. Szeb erényi Zs. Lajos a maga részéről csak azt kérte, hogy a bizottság ne nyúljon bele az egyházköz­ségek autonom jogaiba, csak azt tegyék vizsgálat tárgyává, hogy az egyházak ré­széről bemutatott szabályrendeleti terve­zetek ellenkeznek-e az egyházi alkotmány­nyal ? Elfogadtatott. C sepreghy György f azekasvar­sándi lelkész kéri, hogy egyházának azon határozatát, hogy a kitérésekről a lelkész 1 frtot szednessen, — hagyja helyben az esperesség. Zsilinszky Endre esp. fel­ügyelő kórelmére ez a tárgy is a rendes közgyűlésnek hagyatott elintézésül. Most következett az esperes lemon­dásának tárgyalása Zsilinszky Endre felügyelő feláll és ezeket mondja : „A legnagyobb sajná­lattal vettem esperes urnák, nyomban a bányakerületi püspöknek a mezőberényi templomi ünnepély megengedésére kelt ha­tározata után abbeli bejelentését, hogy es­peresi tisztéről leköszön; azóta pedig le­mondása hozzám írásban is beadatott, ké­rem az esperes urat annak előterjesztésére. Korén Pál általános figyelem köz­ben azt bocsátja előre, hogy lemondása okait szóval is kifejthetné az esperesség előtt; nem akar azonban e kényes kérdés­ben csak egy meggondolatlan szót is hasz­nálni, azért írásban fogja okait előtárni. Maga olvasta föl lemondó levelét. Midőn esperesi tisztét három év előtt elfoglalta, kijelentette, hogy tisztét csak addig viseli, mig annak megfelelni tud. azonban az utóbbi időben, látva, hogy az önkormányzati jogok nem egész vonalon és teljességében érvényesülnek, lelkében keserűség támadt, ily kedély állapotban pedig tisztében nem járhat el. Lemondása nem erkölcsi szükség (ugy van !) Hiszen én nem intézkedtem a templomi affaire-ben. Az egyházmegye határozott. Én ma sem tartok azokkal, a kik az aradi határozatot tapintatlannak találják, mert ha így hala­dunk, addig fogunk tapintatoskodni, mig egyházunk nem lesz megtapintható ; ele­nyészünk. A püspök ur nem kompromittált engem, midőn a határozatot megváltoz­tatta. A václak, melyek hazafiasságomat vonták kérdésbe, nem érinthettek, hiszen éppen nt. Jeszenszky Károly lelkész mon­dotta néhány hóval előbb, hogy csak sza­vaim hazafiatlanok, tetteim nem. Meleg szavakkal köszöni meg, hogy az esperes­ség minden tagja esperesi tisztének ideje alatt támogatta. (Lelkes éljenzés !) Hangok : „A lemondást nem fogadjuk el." éljenzés. Zsilinsz ky Endre dr., mint elnök arra kéri az esperesség minden tagját, hogy csupán a tárgyhoz szóljanak ós pedig: az esperes lemondásához ; ne komplikáljuk a kérdést mással, tahin olyannal, a mi az ügy és lángoló szenvedélyt még jobban fölsza­badítaná. Az a kérdés most, hogy elfogad­juk-e az esperes lemondását ? (Felkiáltások : Nem fogadjuk el). Azt hiszem a méltatla­nul megtámadott esperesnek tartozunk elég­tételt szolgáltatni, Szónoki melegséggel és lendülettel, mely a hallgatóságban is lelke­sedóst támaszt, méltatja Korennek három évi esperességót, mely a legszebb remé­nyeket keltette föl, hogy az egyházát sze­rető, munkásságban fáradhatatlan és a kormányzás liivatottságával rendelkező ki­váló férfiú nagy sikereket fog fölmutatni. Kifejezést ad annak, hogy az esperesség­nek vissza kell utasítania azon rágalmat és meggjanusitást, mely Koien iiazafias­ságát kérdésbe vonta. (Leiket; tetszés és helyeslés). Kifejezést ad annak, hogy ezek a váuak Korén személyéről visszapattan­nak. (Tetszés.) Kéri az esperest, vonja vissza lemondását. Jeszenszky Károly lelkész általá­nos figyelem közben áll föl s ezeket mondja : Korén esperes ur lemondó levelében annak ad kifejezést, hogy az ő hazafiságát kétségbe vonták. A maga részéről kijelenti, hogy az esperes hazafiságát „sohasem" rágalmazta ös ha tette volna, azt visszavonja, az oko­zott megbántásért ünnepélyesen, az espe­resség szine előtt bocsánatot kér. de szabad­jon kiterjeszkedni a berényi ünnepélyre. Zsilinszky Endre dr. : Arról most szó nem lehet, kérem, tessék a tárgynál maradni. J eszenszky Károly : szóvá akarja tenni az isteni alapgondolatot. Zsilinszky Éndre: Tessék. (Hangok : Röviden !) Jeszenszky Károly ismétli azon váciját, hogy Korén a jegyzőkönyvet és pe­dig a millenáris évben való hazafias elha­tározás egy részét törülte. Korén: A jegyző ur előleges bele­egyezésével. Zsilinszky Endre dr. : Csak azon csodálkozik, hogy Jeszenszky vádjával most, ezen a rendkívüli ülésen áll elő, holott már négy rendes közgyűlés tartatott. Institori sz Kálmán minden sze­mélyes motívumot el akar kerülni. A kér­dés ugy áll, hogy az esperest polémiák lemondásra nem bírhatják, a meddig az esperesség benne bi/abr^i helyezi. (Helyes­lés.) Zzilinszky Endre dr: okadatolt­nak találja, ha az esperes csügged, aggó­dik ; de kéri őt az egyház érdekében, vonja vissza lemondását. (Helyeslés.) Korén Pál esperes: Nem édes ke­nyér az esperesi hivatal. Nagyon háládat­lan ós ízetlen feladatok járnak v'ele. Azért csak az ellenségemnek kívánom. Ha mind­azonáltal a bizalmat megköszönve, lemon­dásomat visszavonom, azért van, mert be­látom, hogy a kormányzat a gyakori sze­mélyi változtatásokat nem tűri, mert a kormányzatban következetességnek foly­tonosságnak kell lenni. (Helyeslés.) Zsilinszky Endre dr. a legna­gyobb örömmel üdvözli Korent elhutárofá­sáért, kijenti, hogy az esperesség egyhan­gúlag bizalmat szavaz neki ós azon táma­dásokat, melyek érték, visszautasítja. (He­lyeslés.) Még Szeberényi Zs. Lajos kérte, hogy az esperesség foglalkozzék azzal a dologgal is, hogyan lehetett a püspöknek, amihez joga nem volt az egyházmegyei határozatot, habár egy esetre vonatkozólag is, - - megváltoztatni ; de maga indítvá­nyozó a békés egyetértés érdekében, vissza­vonta indítványát. Ezzel a békés hangu­lattal ért véget az egyházmegj^T"", "iagyü­lóse. Délben társasebéd volt, a melyen több fölköszöntőt mondottak az esperesre, az esperesi felügyelőre ós az esperesség bó­kéjére, miután néhány hót óta sokaknak, kik egyházuk békés fejlődését szivén hord­ják, a hírlapi herce-hurc-a és méltatlan tá­madás annyi gondot s keserű órákat okozott. \ ,Béká smegyel Eozióiy" láTirííal A német üyvvivő és Dreyfuis. Budapest, szept. 6. (Saját tud. táv.) Labori védőnek Vilmos császárhoz intézett kérelmére Schwarzkoppen német politikai ügyvivőt, a kinek Dreyfus állító­lag a vád szerint a katonai titkokat el­adta, a berlini franczia nagykövetségnél fogják kihallgatni. Vilmos császár egyelőre még ellene van, hogy ez megtörténjék, de azt hiszik, hogy sikerülni fog, hogy a ki­hallgatásba beleegyezzék. ftz olasz ügyvivő kihallgat jssa. Budapest, szept. 6. (Saját tud. távirata.) Umberto olasz király beleegyezett, bogy az olasz ügyvivő Panizardi az olasz bíróság előtt a Dreyfusiigyre kihallgattas­sók. A birót cliplomácziai uton fogják de­legálni. Dreyfus a b.-j: esti Schlepper Budapest, szept. 6. (Saját tud. táv.) Egy R o h o n c z y József nevű budapesti ui\ ember táviratot intézett Laborihoz, Dreyfus védőjéhez, hogy szenzátiós felvilágosítást tud adni a Dreyfus pörben. Rohonczy állítása szerint Cer­nusky nem más mint „Schlepper", a mi alatt a hamis kártyások azt értik, a ki áldozatokat szállít a bandának. A ki Drey­füsról terhelő vallomást tett, azt a hamis kártyások már régen „Schlepper"-nek ne­vezték. Eddig abból élt, hogy áldozatokat szál­lított Bécsbe, Marienbadba, Pártba. Cer­n u s k y jelenleg is összeköttetésben áll egy budapesti ismert ós rendőri felügyelet alatt álló hamis kártyással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom