Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-08-31 / 70. szám

pólyén6k lezajlása utáD, néhány hónapra, más inczidemből kifolyólag, hogy az esperesség területén templomait világi egyesületek számára ünnep színhelyéül át nem engedi: csak ne mondotta volna ki akkor, midőn a berónyi ág. ev. egyház állást foglalt s templomát az ünnep helyéül átengedte. Ez igaz. A vitát ezen a téren folytathatjuk. De nem történt-e meg sz elnökség részéről, hogy még az egyházi sutonímia sérelmével is, ez a hiba megkorrigáltassék ? Hiszen az egyház felügyeifje tett előterjesztést a bá nyakerületi püspöknek; hiszen az ünnepély a templomban iái tátott meg? Minek tehát a lélekemelő szép ün nep hatását leiontani ? Kinek telik abban kedve, bogy az arad-békéBi esperesség békéje fö'dultBEsék ? ki lalál albtn gj önyört, hogy micden különösebb ok nélkül, hazat atlanséggal vádoljuk meg azokat, a kik a közgj üléf i bata'rozatnak hi vatalból végrehajtó szervei voltak? Szerintünk nem a békés haladás, a testvéri ésfelebaráti szeretet barátai azok, a kik ebben a kérdésben minden erőből az ellentéteket fokozzák és a gyűlöletet mozgósítják. Az általános mondások helyett egyenesen a kérdés legérzékenyebb részére térünk. Igenis: Korén Pál, mint csabai lelkész és mint esperes többet tett a magyarságért, mint azok, akik most vele szemben szittya erkölcseikkel vitézked nek. Es szinte félő, hogy a folytonos gyanúsítás, a méltatlan támadás játsza őt oda, a hol a gyűlölet látja. Egy bizonyos: ugyan rossz szolgálatot tesz a magyarságnak, a ki a szerencsétlen aradi határozatnak minden ódi urnát most egynek a vállára rakja. E kérdés nem a hirlapi szóvátétel ós vita mezeje; ne legyen legalább azok előtt, a kik cz egyházi téren való villongásokban kedvöket nem találják. Ha van serelem, meg van minden történt sérelem orvoslásának a maga fóruma. Előkerül az ügy az esperesség közgyűlésén. Elég sajnos, hogy a hirlapi hercze-hurcza ugy összekuszálta a kérdést: hogy Korén esperes lemondásához ragaszkodni fog; de előkerül amúgy is, mert az esperesBégben sokan — igen helytelenül — azzal komplikálják a kérdést, hogy a templom átengedésében, szemben az egyházmegye határozatával, az autonómia sérelmét leljék. Szóba ktrül még ahánya-kerületi közgyűlésen is, mert Jeszenszky Károly lelkész az aradi határozatot megfelebbezte és fellebbezését, melyet a keresztényi szeretet valóban nem sugalt, a törvényes fórum negligálásával már eleve a nyilvánosság Ítélőszéke alá is bocsájtotta : hadd legyen egy kis parázs botrány. Mi még tódítanánk a sok tapintatlanságot, ha vitatkozásba elegyednénk a f eleibe: ésnek siános fgytbként az Ítéletet igazan kibivó és cda nem ar tozó részeivel. A sajtó Benőiképpen te szítsa a gyűlöletet, se ferdítéssel, le baiudozással. Mennyire igaza van C s a j t b a y Ferenczcek, a „Budapesti Hirlap" felelős szeikesztőjének, aki a n inap,midőn Turóc Szt.-Márlonbó) haza utazéban fölkeres em ői a ndtkcz ójában, s izeket norr'ota: — Nagyon helyetti) lógta fél fel adatát. Nircs borzasztói b, miit a n» rczeiiségi kérdésit n való bazudozás, fer dilés. A mi ne n ittiségdek türein e len ségét és { y ülőit tél EÍ gy léííbii) a tajtó lelkiii meretlen targja ekozza. Tudatlanságból, jóhiszemüleg-e, egyoldalú felfogás miati, 1 öl t ii né ti viszketi ks églő), i í < né Íj i 11; ét' nj ki dé Í lő

1, ü lölelből, ugy a vallása iránti büség hiány á lól-e, it m 1 utat,uk, c'e oly t ck oldaliéi kuszálják feidíléssel ezt a kérdést, bogy még a békés szenvedélyű tüielmts embereket is föllovalta. A tudatlanság, avagy a jóhiszemű egyoldalú fölfogás ebben a kérdésben a múltnak egész szemetes gödrét kéjjel kutatta föl ós ásott ki belőle bűzös sarat, hogy azzal méltatlanul megdobjon tiszteletre méltó egyéneket. Helyrehozható e, a mit a kedélyek zaklatásában, az igaztalan gyanúsítás által okozott keseiüséggel a sajtó műveli ? . .. Erre feleljen neg az, a kinek iem lehet nyugodt a lelkiismt íete, miután tgyházál pellengérezte. nagyság rejtőzhetik benne, mert ez ideig csak a madarászásra, verekedésre és csiliagrugatásra érzett magában nagy hajlandóságot. Hajh, de hát ha igy van, hogyha ugy kell lenni, akkor nagy em ber lesz, vigye el az ördög. Ekkor már szürkülni kezdett a ke leti égbolt s Bandi, édes anyja egy érintésére, kiugrott az ágyból. A egész házinép mind felébredt vele. Fejétől lábáig újba öltöztették a ami fő, a Zsuzsi sza kác8nó „ifiurnak" szóllitotta, ami nagy önérzettel tölte el a lelkét. Ott a regge linel nyakig a kávéba akarták füröszteni de hát a diáknak most nem csúszott le az omlós kalács a torkán. Nagy pattogá> között állt elé a kocsi és fölültek hármán. A kocsis a bakra, Bandi s édes apja a hátsó ülésre. A jó édes anyja nem tarthatva vissza kitörő könyeit, elkezdett zokogni. Bandi két kis öCtCíe pityergett, a Zsuzsi meg bőgött, a mibe beleszólt, a Bodri kutya fájó vonítása. Csak Bandi tartotta magát nagy vitézül, könytelen szemekkel nezte a jegenyét, melynek tetejéről tegnap szedte le a sárga rigó fészket. Am hogy megindultak, elhagyták a falut, el a bükkös erdőt, el a másik falu', s az útszéli tanyakat, hát a Bandi gyerek egyszer csak sirás közt, fuldoklón zokogva borult az apjára. — No, mi bajod Bandi? — Mi . . . ba . . . jom ? Hát . . . csak . . . az, . . . hogy . . . nem .... fo . . . fog . . . tam kezet a . . , a . . . Bod . . . ri ku • . . tyá . . . val . . . Vége van a nyárnak, a vakációnak. A reggeli órákban szekerek döczögnek a város utc.áin. Jó vidéki apák ülnek bennp, meg pár ifjú gyerek könnyel telt szemekkel. Ugy biztat valami, hogy rá juk kiáltsak: — Eredjetek vissza! Azt a falut, az erdőt, a virágos kertet, azt a szülőházat, az,t a boldogságot, a mit elhagytatok, nem adja hajh senki,soha többé nektek vissza a világon 1 Gazdasági egyletünkből. — Kertész választás. — Állami biztosítás. — Munkás lakások. — Cseléd jutalmazások. — Gazdasági egyletünk igazgstó valaszlmánya igen fontos ügyben és nagy érdeklődéssel ülést taitott vasárnap. Betöltötte a Borsföldy Károly lemondásával megüresedett kerteszi állást s bizo't ságot küldött ki a cselédlakások ügyében teendő javaslat szerkesztésére, valamint tudomásul vette, hogy az egylet mily elágazó gazdasági objektumokkal vesz részt a szegtdi gas datági kiállításon. Az ülésről a következő tudósítást hozzuk : Zsilinszky Endre dr. igazgatc-elnök üdvözölvén a szép számban megjelent tagokat, az igazgató választmány ülésst megnyitja s mindenekelőtt bemutatjak a kertóezeii szakosztálynak előterjesztesét a kertészi állásnak betöltése kérdésében Első helyen jelöltettek: Borsföldi Őrs, Ásványi Józn-ef, Bara József, Bárányos István, Hermán Miklós es Schwdlle Jó zsef, másodsorban: Michoay Pal, Csontos Antal es Molnár Sándor. A megjelentek két pályázó körül csoportosultak és pedig Ásványi József 14, Bara József mellett 7-en szava/.ván, a gazdasagi egylet kerieszeül Ásványt József választatott. Az uj kertész aliasa: október hó 1 én fogja elfogl Inj. Elnök aztán bemutatja a megyebe i községek által jutalmazásra erdeme ^e ledek es mezei munkások altai betér jesztett névsort. Szamos ajanlat tétetvén ós a szegedi kiállitasra csupán ötnek jeIöltetóse kivántatváu, jelölő bizottság küldetett ki Zsilinszky Endre dr., Sztraka György ós Szalay József tagokból, a kik ugy a szegedi nagy biíous-ignak az ötös jelölést megejtik, valamint a földmivelésügyi miniszter részérő! kitűzött két cseled és két mezei munkás juta mazá sára az illetők jelölését végezze. A temesmegyei gazdasági egylet a i állami kötelező tűz ós jégbiztosítás léte sité8e érdekebea akciót inditott s annak pártolása a békésmegyei társegyletet is fölkéri. Az igazgató-választmány örömmel vette a taisegylet kezdemenyezeset a gazdákat érd<klő fontos ügyben a elhatározta, hogy általában az allim; bizto sitás kórdesóben emlékirat szerkesztésével egy három íagu bizottságot biz meg. Miután e kérdés már előző eg egy bizottságnak kiosztalott, ugyancsak a temesvári átirat véleményezése ós befoglalása a bizottságnak adatott ki Zlinszky István titkár jelenti, hogy az egylet tagjai közül többen ^et tek részt a szegedi termenykiállitásban. A kiállított tárgyakat már feladta és ennek elrendezése érdekében még a mai nap folyamán Szegedre utazik. A beje lentóst a választmány tudomásul ve^zi és a rendezésre a titkár mellé társul Omaszta Eleket kérik fel, ugyancsak kimondja, hogy 8Z áilatkisérők szánéra 50 kr. napidíj állapittatik megsumaszta Euknek tiszteletdíjul tiz ntpra 30 frt s az útiköltség megszavaztató. Stark Adolf elfoglaltsága miatt a Szegeden tartandó szőlészeti kongreszszuson nem vehetvén részt, helyébe Kollár János vagy Bajcsy Gmztav fog a reszvételre feik<retni. Az egyletnek a löldn ives-i.-kolánái migüiült alapitvanyi helyere a löldmi ves-iskola ígazgau janak javaslatéhoz k<ptst a valasztnuany Liptak György Csabai gazda hat megválasztja. Fabry Sándor dr. Bekesvármegyu alitpanja es lg. \al. ttg, a tőle megszokott i» ndülettei benyujija a vain.etyei közegészségügyi t gy etületnek éves- mezei cseieddek es murjkasjakasokia vonatkozó szabaiy rendeleti íeivezeté', kérve, bogy azt beba'ólag taigy a.i i és ma nézve veleméEyé', eteihg acdositesBit vele, n ini a közegészségügyi egyesület elnókév el közölni sziveskt djek, mert az lenne az óhajtása, hogy tZtn tervezetet a gazdasagi egyhttel z t( rvényhaióság eg^ut érivé hozza meg ilietve a közeges;seg ügyi egyesü.et s a gazdasági egylet egy közös emleknatban mutasson a nagy horderejű kerdésre, kerte annak az illetekes heiyen való elfogadását. Az igazgató váiasztmany köszönettel veszi a ügyeimet, melyet a vármegye alispánja mint minden alkalommal, ugy most is az egylettel szemben tanúsít, midőn fő leg a mezei gazdakat érdeklő ügyek ke rülnek elintézésre, — a jelen alkalommal is a szabalyrendeieti tervezetet, a alla.-foglalas es velemeny nyilvánítás tekintetében maganak szabadkezet hagy vát>, elfogadja s annak tárgyalására an nak idején — lehetőleg minél előbb bt zottságot küld ki; a bizo ts g tagjai lettek : Z?innszky Endre dr elnöklete aiatt Beliczey István, Hajnal István dr., Urszinyi Dezső, Brfliczey Géza,Koc iszky Miha y ó-> Ziinszky lnvau. Az ülésen jelenvoltak Zsilinszky Endre dr. ílncklete alatt: Fábry Sándor dr , Hajnal István dr„ Beliczey Rezső, Banner Béla, Kállav Gdcin, Seiler Eltk, Sztiaka György, Urszinyi Dezső, Beliczey Géza, Szalay József, Varságh Béla, Vidovezky ííároly, Bajcsy János, Bakucz Tivadar, Morvay Mihály, Kiss László, Reisz Simon, Suk Kálmár, Ktcziszky Mihály, Kovács L. Mihály, Fejér Béla, Sobár Kálmán és Zlinszky István titkár. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Dreyfus uj pöre. Budapest, aug. 30 (Saját iud. táv.) Rennesben a deleiő.t lolyamán több < ka démikust hallgattak ki. Mayer és Mo lierxre mint írásszakértők azt bizonyították, hogy a borderó Walsin Eszierházy írásához hasonló. Paty du Ciam leleplezései. Budapest, aug. 30. (Saját tud. tav.) Parisból sürgönyeik, hogy Tavernie hadbíró százados legnap egy órán at Paty du Ciam ezred-st hallgatta ki ós a kihallgatást ma délelőtt folytatta. Kiszivárgott hiiek szerint Paty szenzáiios uj leplezéseket tett. A esabai Rudolf-fögymnasium. — Egy kis ismertetés. — Csaba, aug. 30. A ki az Alföld haladását a müvelődes terén figyelemmel kiséri, azt meglepi ós csodál altai tölti el az a folytonos tevékenység és áldozatkészség, melylyel az alföldi nép igyeksik eltünetni az előbbi századok mostoha VÍSÍO nyai miatti elmaradását. Gyorsan fej'ődő városainkban egymásután keletkeznek a közjó szolgálatára szánt monumentális intézmények és épületek, melyek mig egyrészt a művelődő lakosság szükségeit elégítik ki, másrészt a jövő számára nevelik és erősitik. Ilyen törekvés hozta létre a békéscsabai Rudolf főgymnázium'ot is, mely nek immár két emeietes, dis:.^ palotája keszen all s csak még a belső berendezés ós teljes felszerelem van bátra. Ket ségtelenil eztin tanintézet Békésmegyé nek legí.aebb s legnagyobb iskolája s városunknak is legdíszesebb épülop. M^r alakjával s nagyságával is kifejezi magasztos hivatásá s a szenalélőra ünnepi halast gyakorol aranyos méreteivel és szépségével. A« épület azon terv szerint készült, mely jílenieg egéuz hazánkban a közepiskolf.k épitésónul mintiul szolgál; igy az ujabban keletkezett ilynemű iskolák beosztása nsgyjóban egyezik. A termek igen tágasak; a tantér meknek szánt helyiségek közt némelyek oly nagyok, hogy 70—80 tanulót kényelmesen befogadhatnak, mig a legkisebb tantermekben is szorongás nélkül elfér 40 tanuló. Összeszámítva a tantermek befogadó képességét, a tanintézetben 450— 500 tanuló — mind a nyolez osztályban — elhelyezhető. Minden terem az utcza és udvar felől a széles ablakokon át kellő világosságot kap s ugy az egész épület, mint az egyeB termek könynyen szellőztethetők; szóval egészség tekintetében az iskola mindenben megfelelő. Különben az egész épület beosztása és berendezése a következő: A földszinten a bejárattól jobbra van az I. osztály nagy tanterme s az igazgató hivatalos helyisége, a hol a taüulók beiratásatör ténik s általában a közönség érintkezése az intézettel hivatalos ügyekben. Az igazgatói iroda mellett van a IV. és V. osztály tanterme. A kapu bejárattól balra van a b.-csabai muzeumnak szánt három nagy szoba, mely nőst még üresen várja a rendeltetésének szánt felszerelést. Ezen muzeumnak a főgymnáziumban való elhelyezése nagyon áldásos lesz, a mennyiben a tanitas sikeres eszközéül szolgálhat, másrészt tanulóinkban felkölti az érdeklődést és a kedvet gyarapítása iránt. Ugyancsak a földszinten van a földrajzi és történeti szertár, az ezen tantárgyak szemléltető tanításánál használt eszközökkel és képekkel. A bejárattól egyenesen menve, a tornaterem "Báljaira szolgáló öltöző ós mosdó-szobába jutunk, a hol a tanulók torna órák alatt ruhajokat helyezik el. A tornaterem a főgymnázium legtágasabb terme s nagysága miatt legalkalmasabb iskolai ünnepélyek rendezésére már azért is, mivel karzata is számos hallgató befogadasara képes. Az I. és II. emeleten is ugyanannyi 8 éppen oly nagy termek vannak, mint a földszinten — a következő beosztással. Az I. emeleten van a természetrajzi előadő-terem, a hová a tanulók az osztály termekből előadásokra fognak menni olyankor, a mikor a tanítás szemJélteiő kiserletekkol van összekötve; e teremmel összefügg a természetrajzi szertar, melyben az állat-, növény- és ásvány gyűjtemény kap helyet. A szomszédos II. osztály terme után következik az ifjúsági könyvtar szobaja, melyben három könyvtár van elhelyezve : a 8zegény~faíiUÍóknak tankönyvekkel való ellátására szolgáló segélyktoyvtár, az algymnáziumi es fölgymnáziumi tanulók könyvtarai. Ennek szomszédságában van három tanterem s ezek után a nagy tanács terem, melyben a tanári kar gyül össze s tartózkodik, tartja értekezleteit; itt fogja tartani gyűléseit.a főgymnáziumot kormányzó bizottság is. A tanács-teremből a főgymnáziumi könyvtárba juthatunk, mely főleg az ujabb irodalom termékeivel elég gazdagon, van ellátva ; de hogy egy ilyen nagy tanintézet, vagy pedig ily nagy város tudományos igényeinek megfeleljen, bővülésre van szüksége h ebben az évenkint gyarapítására fordítható pénzösszegen kívül egyes Maecenasok hozzájárulása is remélhető. A második emeleten van a fizikai előadó-terem, mellette a fizikai szertár, mely azonban — mint a muzeumok ós szertárak általában — még hiányos, miután csak a VII. és. VIII. osztályoknak van rea főkép szüksége. A fizikai szartar gyarapitása nagy áldozatot követel évenkint az intézettől; igy a közeledő tanévre az összes könyvtarak, szertarak és muzeumok fölszerelésére szánt 1500 forintból 800 frtot fizikai eszközök beszerzésére fognak fordítani. Néhány tan termen kivül ezen emeleten vanaPhilologiai Muzeum, mely az ókori (görög ós római) népek életére vonatkozó dolgokat, képeket, szobrokat fogja tartalmazni, mint a humánus tantárgyak és a töténelem üélkűlözhetlen eszközeit. Végül itt van a rajzszertár ós a rajzterem, a hova minden osztály tanulói rajzórákra fognak eljarnij Minden terem s a folyosók diszeson vannak kifestve; ezenkívül, hogy a szemléltetés elve a tanításban eleggó érvényesüljön, a termeket a történelem egyes eseményeit ós hőseit ábrázoló képek fogják ékesíteni; a tanintézet diszót képezik a Rómában vásárolt, igen szép ós értékes képek, — mintegy 80 darib — melyeket a folyosók falain fognak elhelyezni mint alkalmasakat arra, hogy a s-,eai félők művészeti ízlését fejlesszék és a classicus világ jeleneteit bemu'assak. Minden szertár, muzeun és könyvtár egy-egy szaktanárra vau bízva, akiknél; gondja és törekvése, hogy nzokat a modern paedagógia minden igényének megfelelően fölszereljék; igaz, hogy ez nagy pénzáldozatot követel, kivált aiost a fejlődós állapotában, a mikor egy^s szertárakat, mint a Philologiai nuzeumot ós rajzszertárt egészen újonnan kellett meg-