Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-07-02 / 53. szám

XXVI. évfolyam. B.-Csaba, 1899. Vasárnap julius hó 2-án szam. mm BEKESMEGYE KÖZLÖNY Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. l'OUTIKAi es VEÖYKSTARTALMÜ LAP. Megjelenik hetenkint kétszer; vasárnap és csütörtökön ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Kél évre 3 forint. — Negyed é-vre . . j ír t-a vsa szam ri S *r. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni b&rmikuj ieiet, évnegyeden belill is. Hirdetéseket lakunk szfemára elfogad bármely jónevü fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 bz. (Zailinszky-féle háj hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő ,Nyllttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Forrongás három országban. Belgiumban, Spanyolországban és Kínában forrongás van. Okai különbözők. Legerősebb a kedélyek lázongása Belgiumban, ahol az ostromállapot két nap óta kisért és polgárvér folyt az utczán. Oka mindennek a választó reform, mely a legnagyobb izgatottságot kelti a munkások között. Ez a reform min den jogot elvesz a klenkálisellenes pártoktól, a socialistáktól és a liberalistáktól. 1900 ban kell uj válasz tásnak lennie, a mikor is mindezek a pártok Brüsszelben tizennyolcz helyen győztek volna és a vidéken is annyi helyen, hogy mindenesetre megszüntették volna a klerikális uralmat. Hogy a klerikális uralmat biztosítsa, nagy dologra határozta el magát a Van der Peereboom minisztérium: választó reformot készített, melynek főbb pontjai a következők: Az ország hét legnagyobb választókerületében úgynevezett mérsékelten proporcionált képviseletet teremt. Eddig a 152 képviselőt és 76 szenátort a mérsékelt általános választó-joggal 41 választó kerületben választották meg Ha nincs absolut többség, pótválasztás dönt. A reform hét választó-kerület részére alkotmányellenesen külön rendszert teremt. A 34 kisebb választókerületben. ahol a klerikálisok az urak, minden a régiben marad, de a hét nagy választókerületben, ahol az antiklerikálisok szövetsége a legközelebbi választásnál tönkre tette volna a klerikálisokat, a reform változást tesz a klerikálisok érdekében. Ez erőszak ellen föllázad most az egész ország. A kamara többsége kétségtelenül elfogadná a törvényjavaslatot és ezért a nép a parlamenten kivül akarja jogait megvédeni. Julius 4 ére van kitűzve a törvényjavaslat tárgyalása és semmi kétség, hogy addig, ha ugyan vissza nem vonják a törvényjavaslatot, nap-nap után megujul a zavargás. A király, hir szerint, minisztereivel együtt elhatározta, hogy nem vonja vissza a törvényjavaslatot, de a kormány némi koncessiót fog tenni. Majd elválik, beéri-e ennyivel Belgium népe ? A belgiumi forradalom egész komoly és ott már eresen köztársasági hangulat szállta meg a kedélyeket, ha a király nem szakit az eddigi irányzattal és a socialistáknak kedvezményeket nem ad, akkor a forradalmi hangulatban, melyben a katonaság loyalis érzülete is problematikus, félő, hogy a korona esik áldozatul. Spanyolországban a kedélyek forrongásának más oka van. Ott uj adókat akarnak rárakni az adózó nép vallaira, mert igaza van Montecuculinak, hogy a háborúhoz három dolog: pénz, pénz és pénz szükséges. Tegyük ehhez, hogy még a vesztett háborúhoz is. Itt Madridban öszpontosittatik a gyújtóanyag s főleg aszszonyok, meg sihederek vesznek részt a tüntetésben. A nép, a mely mélyen meg van indulva, hogy oly balsiker érte a csatasikon a spanyol-zászlót, főleg azok ellen indul, a kiket a csatavesztés okozóinak tart: a katonai kaszinók ellen valóságos rohamot intézett, de gyűlölettel fordul a jezsuita kolostorok felé is. A forrongás tehetetlenné akarja tenni, — hogy a terhes uj adókat a kortez megszavazza Viszont Spanyolország, mint a kártyavár dől össze, ha nem sikerül az uj pénzügyi operáczió. Kínában pedig a gyorsan és erélylyel elfojtott kicsi háborúságot a kínaiaknak gyűlölete okozta, melylyel az európaiak iránt viseltetnek. Jóllehet a nemzeteknek egyezmény biztosította a menyei birodalom egy részében való békés átvonulást, a khinaiak megtámadták a németeket, mire azok akként feleltek, hogy a khinai erősséget Kaumét elfoglalták. Most aztán már a khinaiak nem szegülnek az ellen, hogy az európaiak lerakhassák a Kiaó-Csou és Veihe között épülő vasutakat. Szóval háború nélkül nem lehetünk. Lám a békekonferenczia is azzal a szándékkal hivatott Hágába, hogy háborút üzennek a háborúnak és máris kiderül, hogy a népeket pusztító háború nem szűnhet meg soha. Hogy az örökbéke egy — utópia. A bókésmegyei orvosszövetség Ab'kósmegyei orvos-szö veteóg Zöldy János dr. megyei főorvos elnöklete alatt közgyűlést tartott, a melyen fontos közegészségügyi ós kari kerdóleket vetettek föl. I?y a nyugdíj egyesülwt kérdését, az egészségügy álla mositását, különösen figyelmet érdemel P á n d y Kálmán dr. indítványa, hogy a borbélyok az érvágástól elfiltassaDak. Az ülésről a következő tudósítást adjuk : Elnök megnyitván az ülést, üdvözli az orvos-szövetség tagjait, fölkéri a nyugdíj ügyében kiküldött bizottságot, hogy tegyen jelentést. Keleti Ignácz dr. előadó ismerteti az orvos szövetség által véleményezés végett megküldött orvosi nyugdijszabályzati tervezetet. A H a j n a 1 István dr. elnökletevei kiküldött bizottság ugyanis ezt a tervezetet a magas díjtételek miatt elfogadhatatlannak jelenti ki. A közgyűlés elfogadta a kiküldött bizottság javaslatát és elnök, valamint Deák Lajos hozzászólása után fölkéri a bizottságot, hogy e fontos testületi ügyet továbbra is az eddigi szeretettel gondozzák. jLzután ugyancsak Keleti Ignácz dr. terjeszti elő tanulmányát, mely 500 orvos részvételével évi 80 frt befizetéssel tervezne egy nyugdíjazó magántársulatot. Ez esetben öt esztendő után 220 000 frt alaptőke gyűlnék egybe ós 10 év múlva a tagok Vs-e már kaphatna 400 forint nyugdijat. A javaslathoz többen szólottak, végül kimondották, hogy a tanulmányt alpul elfogadva, egy nagyobb bizottságot küldenek ki. Erre Hajnal István dr. elnöklete alatt Keleti Ignácz dr., Révész Fülöp dr., Kovács Károly dr., Reisz Miksa dr., Deák Lajos dr., Steiner Zsigmond drt. kiküldöttek ós a bizottságot fölhívták, hogy záros határidő alatt terjessie be javas'atátt. Az ügyet véglegesen egy összehívandó közgyűlésen fogják majd tárgyalni. P á n d y Kálmán dr. indítványt mutat be, hogy a borbélyok a vérbocsátástól (érvágástól) végleg eltiltassanak. Teljesen felesleges, hogy a borbélyok az érvágást végezzék, mert az orvosok ezt rendszeresen tanulják. Annál kevésbé lehet ezt a borbélyok kezében hagyni, mert a vérelbocsájtás teljesen ellenőriz-^ hetlen. Praxiséból mondhatja, minő veszedelem származik a borbély „műtéte" )l ívei Kö^ionvt^TTáifl" Levél egy boldog asszonyhoz. Kedves asszonyom I Azzal a szeren Cí é vwl diCf ekedhetném, ha szokásom volna ez az tmberi hiúság, hogy sikerült a kegyed szép lelkébe egy szerény kérdőjelet írnom. Ha ezt akkor észreveszem, bizonyara megfelelek reá. Pontot is tettem volna a feleletem után s ezzel vége lett volna a dolognak. Látja, minek zárta ugy el a lelkét előlem, hogy bele nem lathattam, mikor t gyüit voltuuk ? Most már levélnek kell következni a kérdőjel ulán s lehet, hogy e levellel meg felkiáltó jeleket irok a lelkébe. Kegyed, asszonyom, egyszerűen csalódolt bennem A rosez hirum megelőzte érkezésemet s az ön tisztelt férje hüvö sen fogadott. Talán ha semleges területen találkozunk, künn a nyilt síkon, mint jó barátok állunk egymás mellett; de igy, hogy en — higyje el, minden rossz szándék nélkül — saját várában kerestem föl a Tündér Lonájat őrző em béri sárkányt, bizony lelki szemeim előtt most is ugy tűnik fel, hogy ez a sárkány mérgesen vicsorította rám a — lelki fogait. A férjek kiilönben elég okosan te szik, ha vigyáznak az asszonyokra; de vebm szemben ez fölösleges volt. Nem támadó szándékkal mentem az önök szép városába. Pihenni akartam De lett volna bármi a szándékom, higyje meg — ós ezt elmondhatja ked ves férje urának — bűnös szándók nem maradt volna lelkemben attól a percztől kezdve, hogy az önök családi életébe bepillantouatn. Mert ez a családi élet imponált nekem, imponálta boldogságával. Lxija, megvallom őszintén, nem vagyok bibliai erkölcsű ember. Megvallom azt is, hogy sokszor ugy érzem, mintha nekem talán nem is volna lelkiismeretem. Már elkövettem némely dolgokat, amik ísszeütköznek a tízparancsolat egyes tialmsiyal; de eddig még nem bántam meg. Egy dolog azonban van, a mit so hasem tudnék megsérteni ós ez a boldogság. Ea a nagyon ritka kincs, ami után mindnyájan törekszünk, amit legtöbben soha meg nem találunk. Vannak éle tünknek perczeí, órái, napjai, mikor azt hisszük, hogy boldogak vagyunk; de csakhamar átlátjuk, hogy tévedtünk. Lehetett kéj, gyönyör, élvezet, ami szivünket eltöltó, de nem volt boldogság, mert elmúlt. A boldogság csak akkor boldogság, amíg van; ha elmúlt, akkor nem is volt sohasem. Egy a múltban gyökerező, lombos ágaival a jövőbe átnyúló fa a boldogság, melynek illatos, hűvös árnyá ban a jelen édes pillanatait élvezzük. Ezt a boldogságot pedig csakis a szerelem nyújthatja az embernek. Es ón éppen azért, mert ugy szeretem a szerelmet, nem szoktam sohasem zavarni a szerelmesek boldogságát, sőt segítségökre vagyok, amiben csak lehetek. Már most az önök véletlen szerencséjük, hogy éppen egymást szeretik, mint férj és feleség — és nagyon hitvány embernek tartanám magamat, ha ezt a boldogságot megza várnám. Unök azt mondják, hogy ezt meg azt hallották rólam, hogy ezzel az asz szonnyal itt, amazzal ott . . . stb. De, ugy-e, azt nem hallották, hogy én egy családi boldogságot földúltam volna ós higyjék meg, ezt nem is fogják rólam hallani. De nem igen halihatjak ezt más ról sem. Mert azok a családi boldogságok, melyeknek feldulásával minket fiatal embereket vádolnak, vagy egy perc'Jg sem léteztek vagy fel voltak már dúlva a házasságtörő csábítása előtt Hát képzelhetni-e boldog nőt, aki a férjét megcsalja egy idegen kedvéért, csak azért, mert ezzel annak az idegen urnák a kedvtelését kielégíti. Ha pedig nem boldog a nő, akkor nincs csalódó boldogság sem, tehát nem dulunk fel semmi olyat, amit fildulni vétek volna. Hja igen, van még egy szerényebb fogalom L: a családi béke. Hát bizony ezt is kár megbolygatni. De nem nagyobb kár, nem valóságos istelenség-e : szerelem nélkül, epedósben, sóvárgásban elpusztulni engedni egy szerelemre alkotott asszonyi szivet ? Lehet, hogy meg vagyok vesztegetve, de ugy tapasztaltam, hogy ezért a családi békéért mindig kínos keserves árt fizet az asszony s a férfi legtöbbször megtatalálja a boldogságot a családi béke fon tartása mellett a családon kivül is — vagy legalább keresi nagy igyekezettel ezt a boldogságot és ezt keresni már maga is félboldogság. így azután könnyű a családi békét föntartani. Az erkölcs fogalmával [ellenzik az egyenlőtlenség, amelynek előnyét a férj, hátrányát a nő érzi a házaséletben Bűnösök vagyunk-e mi akkor, midőn ez egyenlőtlenség hátrányait egy kis, emberi jog szerint tilos, de a természet örök törvényétől követelt gyönyörűséggel a szegény nőre nézve elviselhetőkkó teszszük. En nyugodtan mennék a megye; bíró ítélőszéke elé, ha hinnék is abban i — de égeti szivemet mindaz a keserű köny, amit szenvedő asszony arczárói csókjaim hevével föl nem szárítottam. Es lehet, hogy a férjek dühösek lesznek reám ezért, de én csak kimondom, hogy a családi boldogság hiányainak is a legtöbb esetben ők az okai. Oh, sokat tudnék erről irni, még többet beszélni. Az is igaz aztán, hogy a férjek sem okai mindig a családi élet boldogtalanságának. Életünk annyira eltávolodott a természet törvényeitől, hogy ezeknek parancsa ós társadalmi viszonyaink között nagyon sokszor kiegyenlíthetetlen az ellentét. Es a férfi, míg erejének javát elfecsórli ifjú éveiben, mentegeti magát a természet parancsával ; de mikor a házasságba beleviszi teste-lelke romjait s mikor e romokon a szegény nő, ki a házasságig ellenállt a természet parancsainak, — sehogysem tudja a boldogságot fölépíteni, • nővel szemben az erkölcs és jog parancsaira hivatkozik, melyeket éppen ő annyiszor megszegett és melyeket még ezután is egyre átlópked, mig szentségekről prédikál. Olyan szépen mondta nemzeti színházunk egyik művésznője a Párisi regényben, hogy: könnyű annak jónak lenni, a ki boldog. Igaz ugyan, hogy ezzel a legtöbb rossz embert mentegethetjük, hiszen a jóság éppen annak a lelkierőnek a gyakorlása, mely ellenáll a kísértéseknek. Csakhogy a boldogság meg épen az az állapot, melyben nincs kísértés, mert vágyaink teljesülnek. így azután nehéz a rosszra csábítani azt, aki boldog, De tisztázzuk a fogalmakat. Hiszen itt a „rossz" alatt ugyanazt értjük, amit máshol a „jó" alatt, mert szerelem az is, amit a férje iránt, az is, amit a szeretője iránt érez az asszony. Csakhogy az előbbi jó, mert az erkölcsi és jogi törvényekkel összhangban van, az utóbbi rossz, mert a törvényekkel ellenkezik. De hát hogy lehet az, hogy ugyanaz a dolog: a szerelem, egyszer jó, máskor