Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-03-19 / 23. szám

Burkus házat a mellette levő két másik házzal kisajátítaná a város. Visszaadni kéri >. javaslatot. Korén Pal hozzájárul ahhoz az indítványhoz, mely vis'za kívánja adni az ügyet uj javaslat megtevése érdekében. S i m k ó István a piacztér rendezése kérdése alkalmával fölveti azt az abnormis állapotot, hogy a kofák elszedege'ik az eladóiól a baromfit sa vevő kénvtelen a koíától má-odkózből venni. Valami fix határidőhöz kötné, a meddig a baromfi kereskedőnek venni nem szabad, hogy a fogyasztó közönségnek érdekei megvó dessenek. Beliczey István az indi'.ványt, ha az határozattá emeltetnék, ugy igazság talannak tartja. A miért a tekintetes, a nagyságos és a méltóságos asszonyok sokáig sieretnek aludni, azért a szegény embor elessék attól, hogy drágábban eladhassa baromfiát. Tessék a tekintetes, nagyságos, sőt a méltóságos asszonyoknak korábban fölkelni és vehetnek közvetlen a termelőtől (felkiáltások : a kofa megveszi a városon kivül is.) Hasonió keppen vegye föl a versenyt a term -lő is. Varságh Bela ismerteti, hogy ebben az ügyien miciszterileg történt már döntés, a szabsdkereskede em elveivel áij eilentetbeu Snnkó indítványa s azért kéri, hogy az ne fogadiassék el, mert ugy is hiábavaló. Korosy László szerint csak anynyiban van a v.ro

cnak. mint ht'óságnak megszorító joga, ha idegen illetőségű bsromfikereskedők jeieu keznuk vásárlásra. Idegen, itt nem adózó keres kfdőknek igen is nem szabad kilencz óra előtt a baromfit összevásárolni; de a ki Csabán adót fizet,az a kisfogyasztókkal együtt ugyan olyan előnyöket él vez, melytől megvonni nem szabad. A vasut-utczai fak. Beliczey Ltván. A városi ker tészi állás betöltése kérdésénél szót emelt s kifogaso.ja, hogy a Vasut-utczán egyszerre. a közgyűlés megkérdezése nélkül, kivágják a fákat. Ha nem a közgyűlés batarozta ezt el, hanem a tanács, akkor ezt túlkapásnak tartja. A fak kivágásával valósaggal ele ufitottak a főuíczál, méltán vandalisn usnak lehet nevezni ezt a kiirtást, mert a fak árnyékot aduk s lakásainkban is árnjékot tartottak. Másrészt fejtegeti, hogy az utczákon a lakossag altat' ültetett fak a luiujdjuosokei, m ri nem a maguk jóvoltából, hanem a laiiacs ösztönzésére ültették és gondoztak a fakat. Kijelenti, hogy magas törzsű fák ültetését tartja helyesnek. Korosy László azt fejtegeti, hogy o'y jelentéktelen adminisztracionalis ügy ntk közgyűlés elé vitelét, milyen a fa kivágás, nem tartja helyesnek; ezt sem törvény, sem szabályrendelet nem ki vanja. Jövőben szívesen közgyűlés elibe hoizaaz ügyet; báicsak még több ügyet levenne a közgyűlés a tanács vallá,rói és Aóllalrá értük a felelősséget. Beliczey Rezső nem tartja helyes dolognak az iniezkedést. Nem gyakoriéi centiméterrel hosszabb lett E bajon ideiglenesen segítendő, vőlegény jelöltünk — szokaea ellenere — nadrág ar tóval tett kísérletet, de nem találvan ezeket elég kényelmeseknek, ismét leboCsátja s magasabb sarkú czipőt nuz; s midőn uj öltözékét, a mennyire zsebbel) tükrebői meggyőződül képes vol", — megfelelőnek talá ta, magára dobja a hideg ellen őt oltalmazni hivatott köpenyei, s roham léptekkel siet menyasszonya iakasara, hol mar az egész vendégsereg összegyűlve türelmetlenül várakozott reá. Bekptekor altalános kaczagással fogadjak Minden szem lestének azon része fele irányul, mely az egesz müveit vilagban — hogy igazságtalanul vagy nem? ezt hagyjuk eldöntetlen — örök lenézesre van karhoztatva. Hősünk zavarba jön, nem képes magának ez altalános derültség okat megmagyarázni. A sietőstől ugy is kipirult arcza már már a bazsarózsát kész versenyre kihívni, midőn véletlenül egy vele szemben álló üköibe pillant, a mely ben egy f keléle ö.tözölt, magahoz teljesen hi-onló ferfii lat, de oh ég 1 — bokáig lectüngő ket nadrágtartóval. A vége az volt, hogy a kézfogó üu nepelyt a vőlegény uéikül kellett meg tartani, és a nadrágtartó ellenségeinek s z a u a a legelkeseredettebbek egyikével szaporodott Euő. az időtől fogva nevét mindenütt a „szerencsetlen flótás" jelzővel kapcsolaiban említették. Soká nem hallottam azután felőle semmit sem. Mar holtnak is hittem, míg a napokban nagy meglepetésemre olvasom a Budspesli Közlönyben, hogy az X. . . . i. m. k. pénzügyiga>ga.ósag a mar nem eppen fiatal hősünket a Y. . . i k. adóhivata hoz számfeletti gyakornok jelöhnek nevezte ki, tiszteletbeli minő tégben. Kohanyi Rabért. lati már azért sem, mert a fákat ősszel kellott volna kivágni, és nem tavasszal, mert akkor értékesebbek azok. Legalább arra kíváncsi, hogy a régi helyre ületik-e az uj fákat? Sailer G>ula elmondhaija, hogy a közvélemény nyomása alatt tett pro poziciót a fák kivágására. Ha valaki, ugy ő nem akarta a fák kivágását ; nyugod. lélekkel mondhatja, hogy beszélt a közgyűlés több tagjával és azok mindegyike a kivágás mellett kardoskodott. Beliczey Rezsőnek azt válaszolja, hogy a faknak tavasszal való kivágása nem a gyakorlati érzék hianya miatt történt, mert nem az volt az elv, hogy drágább, értékesebb legyen a faanyag, hanem az, hogy télre ne hagyjunk gödröket a legjártabb ulcán, a hol sokan lábukat törték volna. Miért proponál alacsony lombú fákat, azt is elmondja. Mert a villanyvilágítás miatt magas sudaru fakat ültetni nem lehet, sőt a vasututezán egységes fásítás alig lehetsézeR, mert a közlekedássel törni fogják a fákat, s lesz majd egyenlőtlen fásítás. Kéri az intézkedés tudomá ul vételét. Zsilinszky Endre dr. véleménye is az, hogy ő tanácsra tartozik az intéz kedé* ; egy egy kiszáradt fa kivágásától való jeleatós kisszerű ; ezt a ügyet a ta nács belátására méltán lehet bizni. KoczÍ8zky Mihály azt fejtegeti, hogy a tu ajdonjog azoké, a kik a fakat ültették, gondozták, legalább ott, a hol a jakossagot az üitetesre ösztönözték, H a a n Bela a kérdés jogi részét fejtegeti. A községnek van egyéni ós köztulajdona. Az egyéni tulajdonnal azt esi nálja, a mit akar, a varos köztulajdona pedig mindenkié, mint a levegő, mert a fak árnyékát élvezheti mindenki, tehát ez köztulajdon. A köztulajdon addig áll érvényben, míg a fa helyén áll. A ma gántuiajdon az utczára nem azért ültet fát, hogy azt termelje, hanem azért, hogy az utczat szépítse. Beliczey István attól fél, hogy ha ilyen elveket hangoztatunk, akkor a fásítás ügyét iöükre tesszük. Nem fog ültetni es fát gondozni senki. Kéri az ügjetjol meggondolni. Varságh Béla megokolja azon ál Iá: pockát, mely őt a tiszti ügyész véleményenek elfogadására birja. Most mar a kérdés feltevésére került a sor, de újra kikanyarodott a vita.Jmég pedig takarosan, mert Beliczey István azt kívánta, hogy határozzon a közgyűlés abban, hogy minden elvi kérdés a közgyűlés e;ó tartozik. A vitában Haan Bela lejtette ki általános figyelem és helyeslés mellett, hogy minden ügy a közgyűlés elé tartozik. De miután magán ember sem győzi a maga dolgait s azokat másra utalja, akként a képviselet is az ő szuveren jogaiból áthárít törvényes felelőssegü szervere, a tanácsra. Itt az az eset áll vagy tudomásul vesszük az intézkedést vagy fegyelmi vizsgálatot követelünk a tanács ellen. Beliczey István elfogadja az érvelést. De az elvi jelentőségű kérdés, hogy egy uicán a fak kivágassanak e, a vég rehajtás igen is a tanacsó; elvi jelentőségű a tulajdonjog kérdése, a melyhez ragaszkodnia kell az ü^y érdekében ál láspontjához. Hiszen, ha kimondjuk a város tulajdonjogát, senki sem fog a haz előtt fat ültetni. (Helyeslés). Sailer Gyula is az előtt az alternatíva előtt áll, hog;y a tulajdonjogot azoknak hagyná, a kik a fat ültették ós gondozták Mert ültetni könnyű a fát, de gondozni is kell azt. Azért a város tuisj donjogi igenyeket ne támasszon. Mégis az egységes fásítás érdekében adassék meg neki a jog a rendelkezésre, hogy a fák valamely utcán egyszerre vágattassa mk ki es az egységes eljárás érdekében a varos ültesse a fákat, a gondozásért nyerné aztán annak idején a gazda a faanyagot. (Helyeslés). Ezzel a vasút utcai fák ügye végleg lekerült a napirendről. A kivágatást a közgyűlés u'ólag tudomásul vette. * Ezután a központi választmány három tagja tette le az esküt és pedig Z i linszky Endre dr., Ursziayi János, dr. Fay Samu. A sörház korcsma bérletére Tevan Jakab és két társa tett legelőnyösebb ajánlatot Tevánnak a közgyűlés a sörházi korcsmát kiadta. Csernay Páltól a szabályozási pánztár terhére megveszik házát 350 frtert. A katonai barakk a nagy sziken fog felállíttatni. A barakkok felállítási költsége 16.500 frt. Az építésre 10.000 frt a katonai pénztárból <8 6500 frt a szegény alapból vétetik föl. Az epitósi tőkék megszavazásához hozzá járul a közgyűlés. Villany világítás. A vasúti forgalmi részvénytársaság részéről küldött választ tárgyalta ezulan a képviselőtestületi közgyűlés. A tarsaBdg ragaszkodik a*.on álláspontjához, hogy a villanyvilágítás bevezetésére kü lön részvénytársaságot szerezhessen, ki jolenti, hogy az összes részvényeket hajlandó vállalni, a külön részvénytársasági szervezet a társulat alapszabályaiban van stipuálva. Korosy László ismerteti, hogy a képviselőtestület által megállapított szerződési tervezetet, a vállalkozó két pontban változtatta. Az eltérés nem lényeges s elfogadása nem okozhat nehézséget. Beliczey István kérdést nuéz, hogy a vállalkozóban meglehet-e bizni? Elég kuláns-e, mert ha az nem nyújt teljes biztosítékot, az általa létesített vállalatoknak sinc3 garancziája. K o r o s s y László felvilágosításul megjegyzi, hogy a társaság négy millió forint alaptőkével bír, teljesen megbíz ható ós nagy emporiumok közvilágítását vezette be. Varságh Béla szintén azt fejtegeti, hogy a szerződós el nem fogadása nincs indokolva. Ha a társaságban meg van a garanczia, akkor az általa alapítandó részvénytársaság is, melynek papírjait átveszi ós az alaptőkét adja, — megnyugtat. Elfogadni kéri a feltételeket ós a törvényhatóság jóváhagyása alá ter jeszteni azokat. Beliczey Rezső : Nagy megnyugtatás keltene, ha a forgalmi részvénytársaság maga egy évig föntartaná az üzemet. Mert a tarsaságban, mely az egész országban a közvilágítást berendezi, meg lehet az a garanczia, hogy a villanyvilágítás bevezetése a legjobb lesz Haan Bélanak nincsen aggálya az átruhazásra nézve, mert ez csak finan szirozási tervezet. Ha van társaság, mely 150.000 frt alaptőkével berendezkedik a villanyvilágításra, akkor ez a rendelkezésre álló alaptőke a garanczia. Erre a szerződési tervezetet elfogadták. Közben még Beliczey István az indítványozta, hogy a mennyiben a tár saság részvénytársaságot szervez, a város ezen részvénytársaság alapításában elsőbbségi jogot biztosítson, mert reméli, hogy a villany világítással esetleg a városnak n8gy jövedelme lehet. Haan Béla ezt a jogot nem kívánja kikötni, mert a megváltási tervezetben a város előjogai biztosítva vannak. Erre a közgyűlés a szerződés meg kötésével Zsiros András elnöklete alatt K( rosy László, Haán Béls, Rosenthal Ignácz, Áchim Gusztáv, Fabry Károly tagokat bizta meg. Több apróbb ügy tárgyalása után a közgyűlés, mely egész napig tartott véget ért. Márczius 15, — A megyei ünnepélyek. — A márcziusi ünnepélyekről a következő tudósítást vesszük: Csabán. Mint minden évben, ugy ebben az évben is igen szépen ünnepelték meg Csabán a nemzeti ébredés napját. A polgari-kör, a hazafiúi érzelmek már a múltban sok érdemeket szerzett letéteményese rendezett szép ünnepélyt, melyen 150-en vettek részt, köztük testületileg az iparos ifjak öcképző egylete is. A dalárda ha zafias dalokkal emelte a hangulatot. A lakoma során Fábry Károly elnök a márcziusi eszmékre, a szabadság, egyenlőség, és testvériségre ürítette poharát, Pándy István pedig Kossuth Lajos eszményi győzelmeért ivott, Könyves Kálmán a 48-as honvédekre mondott lelkes köszöntőt, Sztraka György azok nak kultuszáért, a kik a vérüket ontották ós a kik vértanú halált haltak, mondott szárnyaló, szép beszédet; szóltak még Rosenthal Ignácz, Kabós Bálint, Majoros József, valamennyi a márciusi eszmékből kiindulva azon vonatkozásokkal, melyeket a generációknak elfoglalni kell. Az Iparos-Olvasókörben Z v a r a t k ó Pál elnök alkalmi megnyitó beszéde után U r s z i n y i János tartott szép felolvasást a nemzeti vívmányok ós az ünnep jelentőségéről és V e r ti fi r Líszló olvasta fel Abráuyi Emil szép alkalmi költeményét A lakoma során Zvaralkó Pal, Roíienthal Ijjnácz, Wngner József és Verner László beszéltek, valamennyi lelkes tet zóst keltve. Ünnepe't még az ácsos kőmives ifjak önképző köre, a hol ismét számos pohárköszöntő hangzott föl. Szeghalmon. A „Sárrét fővárosában" ritka szépen és hazafias lelkesedéssel ünnepelték meg a szabadság fölviradásának ötvenegy éves fordulatát. A virágzó polgári körben volt ünrepély, a melyen Kovács ós Kő rös Zsigmond fejtegették az'ünnep jelentőségét ós ismertették az 51 évvel tőrtént dolgokat. Nagy László és Arató Lajos hazafias költeményeket szavaltak ; közreműködött igen szépen a dalárda is. A lakomán 150-en vettek részt és számos felköszöntő hangzott el. Thurócz Endre a márcziusi eszmék győzelmét mondott szép pohárköszöntőt, Sárrét Jáno

a, Csák Zsigmond és Horvát Síndor mondottak még igen szép beszé deket. A polgári körben a nagy korna cselekvő hacczosai, a 48-as honvédé vendégekül voltak meghiva. Vésztőn. Vésztőn négy helyen is ünnepeltek a kaszinóban, a népkörben, az iparosol ós kereskedők egyesületében, továbbá i munkáskörben ünnepeltek. Délután is tentisztelet volt, melyen Kun Béla ref lelkész mondott nagyhatású imát. A ka szinóban Torday Lajos, C s á k y János Nuszbaum Károly. A népkörben K i s B Mihály biró mondott nagyha tásu beszédet. Az iparosok és kereske dők egyletében Szveties Ernő mondott beszédet és Kucsera János sza valta el hatással a ,,Talpra magyart ! Orosházán. Orosházán délelőtt a kópviselőtes tület díszközgyűlést tartott, melyen a ünnepi beszédet Nagy Lajos ós B r ó s ; János tartották. A cseléd jutalmakat ki osztották. A polgári iskolában nagyszeri ünnepség volt, melyen P á 1 Ernő tanái mondott beszédet, a növendékek szaval tak. Szép ünnepély folyt le a kaszinó' ban, a hol H o r v á t h Károly beszélt, f polgári körben pedig Szalay Józsel tb. főszolgabíró, B r ó s z János ós Fürszt István mondottak lelkes felköszöntőket. Gyomán. Mint minden évben, ugy mo.*t is Gyoma község lakossága több helyiség ben társas vacsorával ülte meg márczius 15-ikét. A jelen évben 7 helyen, 6 kaeinc avagy olvasójtegyesület — és az ipartestület helységeiben tartottak társas esté iyeket, melyeken számosan vettek részi es a mulatság a legtöbb helyen csak reggel ért véget. Beszédeket tartottak a nagy kaszinóban: dr. Bácsi Lajos, dr. Kiss István és Németh Lukács, - a kis kaszinóban : Pétermann József, Zöld Gergely és Kató Gábor, — a központi olva sókörben : Pap Zsigmond. — a felsőrészi olvasókörben : Vincze Dániel, — a kisróti olvasókörben: Koncsek Gy. József,— az egyetértési körben : F a z e k a s Zzigmond, — az ipartestületben: Kovács László és Diószegi Lajos. A kaszinó és egyéb egyesületi tagok ismét hallották tehát az 1848. márczius 15-iki na^y események móltatását, de nem hallotta azt a nép, a nagy közön ség, h8gy ha igen ugy akkor is, csak némely városban, pedig épen annak volna rá a legnagyobb szüksége, a kinek anyagi ereje nem engedi meg, hogy kaszinói tag legyen, vagy újságot olvashasson. Márczius 15-íkének megünneplését e hazában általánosan nyilvánosabbá kell tenni az által, hogy nem csak társas-estélyen a négy fal között, hanem azon kivül a nagy közönség előtt is tartassanak hazafias szónoklatok Szarvason. Szarvas hazafias lakossága mint máskor, ugy az idén is nagy lelkesedéssel ünnepelte meg márczius 15-nek évfordulóját. Kora reggel Jengő nemzeti lobogók hirdették a nemzetes nap felvirradását, a fiatalság s különösen a főgym. tanuló ifjúsága nemzetiszínű kokádákkal, kar — ós válszalagokkal ékesítve járt fel-alá az utczákon, a népiskolák tantermeiből ha zafias dalok éneklése hangzott szerte széjjel s a tanuló sereg áhítattal hallgatta tanítóinak ajkáról a nagy nap eseménye inek elbeszélését. Mindenütt ünnepies ós lelkes hangulat. Délután 3 órakor a főgym önképző „Vajda-kör" nyilvános díszülést tartott a főgym. dísztermében, a mely teljesen megtelt az érdeklődő hallgató közönséggel. Este a különféle körökben vacsorával egybekötött társas öszszejövetelek voltak, ímindenütt lelkesítő beszédek tartattak s hazafias dalokQónekeltettek A „szabadelvű polgári kar" nagyszámban megjelent tagjaihoz dr. S a 1 a c z Oszkár ügyvéd, L i s k a János és F e r t i g Alajos főgym. tanárok szóltak nagy lelkesedéssel. Különösen kiváló hatást keltett a főgym. jeles tanárának Mocskónyi Józsefnek „Márczius idusán" czimü lendületes hazafias költeménye, a melyet a szerző nagy lelkesedéssel maga szavalta s a halgatóság élénk ól jenzóssel ós tapssal nyilvánította tetszó sót ós köizönetót. A „48-as függetlenségi körben" dr. Havi ár Gyula, Moravosik József, Zvarinyi János, Pau enda János, Dankó Soma, Ridegh János, Teleki Adolf voltak a szónokok. A„Nepkör"-ben Dancs Szilárd joggyakornok mondott talpraesett tósztot, megemlékezvén az 1848—49-ik év nagyjairól. „Az iparos ifjúság önképző-köróben" Ridegh János tanító fel olvasást tartott, ifj. S a 1 a c z Ferencz szolgabíró a királyt éltette,T e 1 e k i Adolf az ifjúság önművelődésének szükséges-