Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-06-18 / 49. szám

Beliczey István szerint legjobb lenne bevárni, még a világítást Gyulán létesitik. Ha nem is várjuk mig a lám­pák fölgyujtását, nebány hónapig várna, a meddig a bizottság beterjesztheti jelen tósét. Fábry Károly és S z a 1 a y József Beliczey Rezső indítványát pirtolván, a közgyűlés meg a kérdés feltóteléhez is sűrűn használván szólási jogát, végre 23 szavazattal 10 szavazat ellenében kimon­dotta a közgyűlés, hogy bevárja a bizot­eág véleményes javaslatát és ebben az ügyben akkor fog határozni. Szavazásnál az a mulatságos epizód történt, hogy a szavazatok összeadásánál Koro;sy László megkérdezte Kristóffy Károlyt.; — Ülni, vagy állani tetszik ? Kristóffy indtgnációval felelt vissza, a mi viharos derültséget keltett: — Állni tetszem. Povázsay Máté 24 évig működ­vén mint végrehajtó., részére 300 fit vég kielégítés megszavaztatott. A Rudolf-gymnasiumnak 4375 frt államsegélyt, amint kéretett, megadják. Adorján Béla fővégrrhajtó lemondása elfogadtatott. fíizel az ülés véget ért. A vésztői gabona-uzsora. — A holnapi végtárgyalás bünanyaga. — Holnap veszi kezdetét az a bonyo­dalmas bünügy vegtárgyalasa, melyről már ismételten adtunk hirt. Alább átte­kintjük a vád alapját ós méreteit. A vég­targyaias főleg azért érdek.i a jogász­világot ós a kereskedő osztályt, mert a gabona uzsora vá sige miatt támasztott bűnpörökben, például a délvidékén a tör­vényszék és a felsőbb bíróságok határ­idő ügyletnek gerálták a terménykeres kedők gabonára adott előlegeit és föl­mentették a vádlottakat. A gyulai Íté­letié annál kíváncsibb a nagy közönség, mert ebben a támasztott bűnügyben, ha a végtárgyalás más világításba nem he­lyezi az ügyet, jeilegze esebben kidom­borodik az a szándék, hogy egyszerű, tanulatlan gazdálkodó emberekkel oly hataridőre szóló kötleveleket írattak ala, melynek jogi jelentőségéről az illetőket nem tanítottak ki és ugyancsak kihasz­nálták a panaszosok szorult helyzetét, a mint az blatlabb közlöttekbői kiviláglik. A vádhatarozat anyagából közöljük a következ.o reszteteket: A horribilis pör ben tizeunegy vésztői kereskedő ellene ben támasztott a kir. ügyész vádat es pedig : Rosanöerg Marton ellen 20, Grósi Lajos eiien 16, Kohn Ignácz 9, Roseti Jonas 7, Weiute d Bernát 4, Spiuer nucz 2, Grósz Sámuel 2, Steiner Károly 2, Moiuar István 1, Uh.mmn Siado* i, íáchw rcz Lipót 1 rendbeli uzsora vtt3eg miatt. iEzbnkivül Benjámin Dávid, Heis ler Vilmos ós Sándort, utóbbit Kohn Ig­nácz uzsoravai ternelt vadlottai együtt csalas miatt idéztókgmeg vádlottakként a holnapi vógtargyalásra. A bűnügy aiapjat az képeli, hogy terheltek teihasznalva a károsok, mint egysze:ü észjárású falusi földmivelők szorult heiyzetat ós tapasztalatlanságát, 1897. ev tavaszán kisebb nagyobb össze geket kölcsönöztek, az uzsora előnyeit t.palástoló, olynemü árubeszerzési köt levelek alcipjan, hogy kötelesek a káró tok az e.őre kiköiöu gabonat 1897. óv szeptember havaban terheltetnek át . adut s mivel rossz termés volt, károsok kötelezettségüket teljesíteni nem tudták ; a ekkor a vadlottak a karosoktól az idő­közben fűiszököit gabonaarakat követel­tek, nifely eljárásuk nagyon is alkalmas arra. hogy a íö.dmiveiők romlását elő­segítse. A vúsgalat kiderítette a kővet­kezőket : Rosenbeig Marton 1896 decz. 23-au aduit P e t n e s Janosnak tizen­ket métermázsa rozs lekötése mellett 48 frtot, majd 10 mm. buza lekötésé mel­lett 50 frtot, továbbá 1897. julius 5 ón 3U frtot ts bar káro3 128 frtot fizetett, Rosenbtrg móg 234 fr ot követelt tóle, vagyis a búzáért 113 frtot, a rozsért mó­teimazsankint 7 frtot. Összesen húszan tettek ellene ha.-ouló panaszfeljelentóst, köztük (J.rjak István, a ki bosszúból merényletei ts követett ellene, a meny­nyiben orozva rálőtt es megsabcZie. En nek 9 mmaza buzsórt, jóllehet Carják 45 Irtot fizetett, a mit teuyleg kö.csön kapott, meg 103 írtért perelte, melyet a szeghalmi járásbíróság vádlotton be is najtott. Átlagosan 100 frtra tehető, a unt a kölcsönök után járó jogos kama ion tul egyenkint követelt. Grósz Lajos, ki ellen testvéröcs­cse, Grosz Jenő is telt uzsora miatt pa­naszt, c=ak Csoti Józsefet 1258 frt ar külömbözetert perli, jóllehet C.oti az el­adott 100 mm. buzai,, es 50 mm. rozsot bzalliioiti Grósznak. Ocsc=e, Grósz Jenő a mnut tett panaszt, hogy bátyja 20 m, mázsa buza szállítása fejében 100 frtot adott és midőn bátyja egy vaggon rozs árát tőle a kialkudott 720 frtban átvette, a 100 frt kölcsön után kamat fejében 92 frt 50 krt vont le. Kriza Mihálynak, a kinek kót gyermeke elhalván, c jak ugy adott 9 frt 60 kr kölcsönt a teme­tésre, hogy ez 2 mm búzát kötött le ós mivel azt szállítani nem tudta, 19 forint 53 krig perelte, a melyban csak az aka­dályozta meg, mert az kriminális u ra tereltetett. Végig tekinthetnénk ezen monstre bűnügyön, de a hasonló esetek ismótló sét, melyben c-sak az idő, a mennyiség és a nyújtott kölcsön összeg tér el egy­mástól, — elkerülni akarjuk. Vadlottak egyezőieg tagadják, ho*y ők bűnösek volnának, meit terményke­reskedőknek joguk van határidőre szóló áruszerzési kötéseket űzni s joguk van, ha kötelezettek kötéseiknek eleget nem tesznek, a folyó egységi árat követe ni. Terhellek ezen állítása, illetőleg vé­dekezése általábau jogos és teljesen he­lyes. Azonban a vádba tett esetekben nem állhat meg, mert panss'.osok, akik egy­szerű ószjárá-u földmivelő emberek, n.im határidőre szóló énnzerződéseket kötöt­tek — mondja a vadhatározat — habár tényleg ilyen kötéseket írtak is alá. Őí kölcsönt kértek, kölcsönért folyamodtak nyomasztó helyzetükben a terheltnkhz akiknek aaott pénzeit tényleg kölcsönök nek is tekintették, amint a pinaszosok egyező vallomásaiból ki ünik. Ők volta­képpen azt sem tudták, mit írnak alá, mia denesetre nem ismerve a bonyodílmis hitelügyletet, a kereskedői él ílmessiget. nem tudták, hogy aláirtuknak miféle következmenyük lehetnek. De ha még megállhna is terheltek azon állítása, hogy nem kölcsönt kötö'.tek, hanem határidőre szóló ügyletet, még az esetben is kitü nik az, hogy panaszosok jóhiszeműséget, szoruitságát felhasználták, mert az eset­ben, ha a beszállításkor a gabonának árfolyam jegyzék szerinti értekét veszik is alapul s annak megfelelő összegét kö­vetelik, akkor már az eladáskor is a. árfolyam-jegyzik szerinti értéket kelle tett volna alapul venni. Az ecettel kombinált csalás vndja ez: Pethes Andrást Benjámin Dtvid Heisler Vilmos ós Sándor, Molnár Mihály házahoz eihiviák, ott megkérdeztek tő e, nem lenne-e tár.-uk egy zsadányban ópi tandő malomnál ? Hitan lennének hozzá, egyenkent 1000 frttal. Pethe-i András, a kinek fii 21 éves volt, azzal biztatiák, hogy kitanittatjak szakértő gépé zmk * alkalmazzak a malomba. Pethes belement az ajánlatba, aláirta a 65ü0 fr o j ma lom-berendezési kötvényt, maga 500 t'o rintos váltót adott, de e malomból csak nem akart lenni semmi. Erre azután már Pethes váltig kiakart menni a kötelez )tt­segből, Benjámin 150 frt provízió melle t valialkozott, hogy Pelhest az obluótól megmerni. Időközben ingatlanara 6500 írtig zálogjog kebeleztetett. Végre is 668 forintot fizetett a társa aagnak, hogy az obligóból kiengedik. Benjáminoa pedig az adott 130 írtos proviziós váltót p r utján megvették, igy 704 frtig károsodott. Ekként az ügyben tizenhet vád.oti és 72 panaszos és három tanú van meg idézve. A tárgyalóterem tehát magukk u a perbeli érdekeltekkel meg fog holn p telni. A bíróság így alakult meg : E nök : SzakmáryV. Arisztid, szavazó birak : Hubay, Lehoczky ; ügyész : dr Tóth Ferencz. A vádlottakat védi: Schvarcz Lipótot Salí Károly szeg­halmi ügy ved, tiz vádlottat Berényi Ármin, Ladics Liszló dr., Pethes András panaszost képviseli A tárgyalés előreláthatólag négy napra fog terjedni.-. szólt a gazdának, bogy várjon egy pirinkót, mig felhúzza a selyem papucsot, azzal aztán a sötét szobán át kitipegett kaput nyitni. Gazduram pedig bekötvén a csikókat az is tálóban, betörtetett a szobába; lecsapta lucskos kalapját a fiókos komótra s ahogy meggyújtotta a gyertyát, nagy volt az ő csudálkozása, hogy o tJ egy másik kalap is volt, amilyet ö nem szo­kott viselni. — Te Boris ! Kié itt ez a másik kaLap ? Boris meghökkent, de hirtelen helyie állt­nála az egyensúly és csipőjére vágva kövér ka­csóit, katonásan oda állt az ura elé: — Hát kié volna he, mint a magáé ? ! Gazduram csakugyan gondolkozóba esett. — Persze, hogy persze. Oak azt nem tudom már most, melyiket cseréltem ki Berénybe, melyi­ket a tanyán . . . ? Beleegyezett. Gyönyörű barna kis menyecske állított be a héten Vésztőről a szeghalmi szolgabírói hivatalba és oda nyújtotta az „Írását" az ihiok urnák. Fe­kete haja ugy gyűrűzött a homlokán, mint a karika ; barna szeme ragyogott, mint a kar­bunkulus, piczi szája mosolygott, mint a piros cseresnye. — Nem is tudom hogy jó helyen járok-e ? Itt adják s cselédkönyvet. ? Az írnok ur a porzótartóba mártotta kalmu­sát, mert odatapadt tekintete az aszszonyka piros kót arczára. — Hát aztán hova megy szolgálni V — Csabára. — Hm . . . kár. De minek megy Csabára? — Hát . . . mer az messzebb van. — Ej-ej . . . özvegy maga ? — Nem én. — Aztán, az ura elereszti és nem félti ? — Eleinte nem akart biz' a, de aztán móg is csak kiegyeztünk. — Hogy-hogy ? — Hát begyütt már a ^tekintetes főszolga­bíró úrhoz és ezt mondotta neki — én tudom: „Tekintetes főbiró ur, beszüntetem az asz­s z o n y t". — Hát az mi r A menyecske szégyenlősen fogta fel a köténye sarkát. — Válakozunk kérem. Ki erre, ki arra. Tör­vény szerint. Igy szüntetik be minálunk az asz­szonyt, ha — ráuntak. ÚJDONSÁGOK. — A csabai községi árvaszék önálló Ltpu ík mult számában irtuk, hogy egy felmerült kórdós alkalmából a köz­igazgatási bizottság fölírást határozott a balügy miniszterhez, melyben kéri, hogy » c-abai köiségi árvaszék határozatai ellen igény be vehető forumok ugyanazok legyenek, mint a megyék és városok árva z'fkekei. Eügyben dr. Lukacs György fői-pán, a mint a bizottsági ülé­sen niegigerte, — interveniált a belügy­mhii-zter illetékes köreinél, ahol—mint hiteles forrásból értesülünk — kijelen­tették a vármegye fői-pánjmak ez ügy­ben adott iűformáciiója u'án, hogy a belügyminisztérium elfogadja a közigaz­ga'á i bizottság állá»pon'ját és ahhoz kép '«t a bizottság felterjesztésére adandó | vilaszában hozzá fog járulni ahhoz, hogy második fórum a közigazgatás) buoit­s-ág gyámügyi felébbviteli küldöttsége, frlsft fórum pedig a belügyminiszter le en. Örülünk a kórdós ilyetén kedvező ás gj ors megoldásán. — Gyulai küldöttség a minisztereknél. Erdélyi Sándor díszpolgári okleveletek atadá^a alkalmából Wiessits Gyula köz oktatásügyi miniszternél is tisztelgett a negyven tagu gyulai kü döttség egy Gyulán létesitendő gimnázium érdekében Lukacs György Bókésvármegye fői.-páti­jának a lendületes betzéd utan. m ilyben a;énk színekkel ecsetelte az alföldi n a gyar varosok kulturmissióját Bar ha Mik­lös gyulai országgyü esi képviselő mint közérdeket, mint országos ügyet ajanlja i gyulai gymnázium ügyét a minisz er ügyeimébe s erre vonatkozólag ajánlja 3yula varos kéivenyót. Wlassits a kul­uszbudget alkalmából tartott beszédére hivatkozik, most is ismétli, hogy noha i,'gimnáziumok számi abszolúte véve aagy, ez nem azt jelenti, hogy egyál alan ne szaporítsuk a gymnaziumokat, iülönösen magyar ajKu vidékeken, me­yek mint ilyenek a középiskolák terű etét illetőleg az országban csak a har­nadjk helyet foglalják el. ISI am csak neki i nézete, hanem mar a minisztertanács s kimondotta, hogy a megyei székhe yek mindenike latassék el gimnázium­nál. Reméli, hogy a középiskolai tanár­liány is enyhülni, sőt pár óv alatt tel­esen meg fog szűnni. A mi ezek után jyula varosa jogos vágyát ille i, kija­en i, hogy ő — noha nem Ígérheti meg, íogy mar a jövő évi országos költeóg­rjte^ben megteszi az előirányzatot rá — le nyomban tárgyalásokat indít meg a gymnázium ügyében és Gyula városának felajánlott áldozatkészsége mellett ígéri, hogy a gymnasiumot létesíteni fogja Á küldöttség Zsilinszky Mihály ál lamtitkárnál is hasonlóul kérte a főgym­na-ium létesítését. Zsilinszky szin­tén biztató választ adott, kijelentve hogy pünkösdkor ez ügyben Csabáról Gyuiára atwkart rándulni, de a rossz idő ós béké.-i uja gátolta. I^éri, hogy ha a tárgyalásokat a helyi tényezők siettetik akkor az á lamsególy első részletét talán már a jövő évi költségvetésbe is be fog­ják állítani. A küldöttség megéljenezte az államtitkár válaszát. A gyu'ai kül döttség azután b. Fejórvárv honvé­delmi miniszternél tisztekéit a Gyu áról Nagyváradra helyezett husz'rság helyett megígért honvéd gyalogzászlóalj mielőbbi áthelyezését kérve A miniszter Lukács György főispánnak, mint küldöttsógi szó­noknak a gyulai lakáspangast kiemelő beszéde után megígérte, hogy mihelyt törvényhozási intézkedések a tervezett reformokat lehetővé teszik, már tett ós ezúttal is határozoltan ismételt ígéretét be fogja váltani. — Pusztaszentornyát nem oszljtk föl Orosházi levelezőnk arról értesít, hogy P o n g r á c z Jenő tiszttartó, aki P u s z­t aszenttornya önálló községi jel legéért nagy tevókensóget fejtett ki, — tegnap Budapestről magán uton, de az illetékes körökből táviratot vett. E sze­rint a község sorsát már eldöntötték a belügyminisztériumban. Visszavonva az előző belügyminiszternek a község fel­oszlatására vonatkozó határozatit, — Ja státus quo fentartását határozta el Széli Kálmán belügyminiszter. Ez a hir ma még magerősitésre szorul. — Ministeri köszönet az alispánnak A belügyminiszter meleg hangú leiratban elismerését fejezte ki a vármegyei alis pánnak, hogy a kórház ós elmegyógyin­tezet építéseknek ügyét tekintélyes ösz­szegü adományok gyűjtésével előmozdi tani törekedett. — Esküvök. Áchim Lász'ó előnyö sen i.-mert csabai építész-vállalkozó csü­törtökön délután vezette oltárhoí a csabai ev. templomban Gajdács András bir tokos leányát, Judit kisasszonyt. — Fischer Mór csabai szállodás szép és művelt lelkű leányát, Róza kisasszonyt kedden délután fél 5 órakor vezeti ol­tárhoz az izr. templomban Spitzer Adolf, szentesi kereskedő. — A gyulaiak a díszpolgárnál. Miat la­punkban jeleztük, a gyulai deputációt, mely a díszpolgári oklevelet volt atnyuj­tandó, szerdán deli tizenkét órakor fo gadta Erdélyi Sándor volt igazságügy­miniszter Etkal-uíczai 11 számú lakásán. A küldöttséget Lukács G< örüy dr. fő ispán vezette, a díszpolgári oklevelet pa­dig szép beszéd kíséretében Dutkay Béla polgármester nyujtot'a át. Az ok­levél gyönyörű muukája a Morzsányi c?égEek. Nagy téglányalaku p»r2:ampnt a baini'-zőbe.i a g^ul i uj iga/sigü.'vi • püleite] kő -p'D G)U avaro-t szép cí­mere : az szűz Mária, szövege ó-némat t etükkel, i azdag inic:alokkal, melyről » viros pecsetje lóg, mint a r'gi pápá ibrévíkr;ek. E d:lyi Stridor megható vá laszt adott. A legnagyobb kitüntetés, a mi őt í rhatta. Ötömmel építtette az iga ­sagszolgáltatas h-izit Qyuian a városjó­voltja es a megye b; kéje erd kében, meiy­lyel immár örök időre a székhely kerdes fölötti vitát tárgytalanua teit<\ Erdélyi kifejezést adott annak, hogy Gyuiára leg­közelebb látogatóba lejön es nam lehe­tetlen, hogy itt is telepszik le végkép- , pen. Ezután csaladját inu atta bo, a kik lekötelező szivólyessóggel beszélgettek a varosabeli polgárokká 1. Dó után 2 órakoi Erdélyi lakomát adott a Dr-chsal eme- ­leti termében gyulai vendégeinek. A menü ez volt: Eltetö leves. Lazac. Burgundi sódoí. Ruca roston: Scherry a szörp és piskóta. Dessert. Borok. Magyarádi, fehér, ménesi vörös. Pezsgő. Az elt,ő falkösz intőt, igen szépet Lu kács György dr. főispán mondotta Er dólyi Sándorrá. Erdélyi a gyulai polgar­tarsai egeszségeért ürítette poharat. Be­széltek még: Dutkay, Keller, Kóhn Di­vid, Zöldy János dr. ós Záldy Gaza Er­délyit, majd családját ehetvén. Ifj. Er­délyi Sándor, a legfrissebb gyulai polgár a gyulaiakra mondott áldomást, Reisner Emánuel Lukács főispánt s Sall Jószef az iparosok nevében Erdélyit eltette. A bankét Vá 7-kor ért vege'* — Nemzeti Szövetség. A nemzeti szö vétség csabai választmánya ma délután tartja a városházán közgyüiésát, melyr) a tagok ez uton is meghívatunk. — Változás a közkórház építésénél. Az elmegyógyintézetnél bevezetendő gőzfü tési tervek szerint a gőzfűtés kazánjai Apróságok. — Megyei esetek. — Országos eső járta végig a mult napokban Békésmegyét. Boris asszonykünn volt a Pária kül­városban Bíkísen és hazamenet olyan lett, mint az elázott „pongyola pitypáug." Tetszi; tudni, ez egy virág a természet* rajzban, amiről azt a magyarázatot adta tavaly egy szaktanár, hogy azért pongyola, mert pity» páng és azért pitypáng, mert pongyola. No most már teljesen értem. Tehát, szakadt az eső s mert a virágot nem esernyővel,hanempillangóval egyszerre teremtette az isten, csakhamar ő hozzá is hozzálépett egy asztfallpille és kiterjesztette fölötte paropli-szár­nyát. Ámint haza ért a|fehér függönyöd, módis ablakok mögé, egészen megfeletkezett árról, hogy ő tulajdonképpen pitypáng volna, mert csábítóan kedves pongyola lett. Gazduram ezalatt Berényből igyekezett ha­za Békésre a heti vásárról, de a zuhogó zápor útközben beszorította egy idegen tanyára. Sötét este volt, mikor bucsut vehetett a kénytelen ko» vártélytól és siettében a tanyás rosz kalapját csapta a feje búbjára ; azzal közzé csördített a csikóknak, — gyi sárga! Csakhamar be is zörgetett ithon az ablakon! — Nyisd ki hé, BorisI Boris kinyitotta eJögzör a módis ablakot, ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom