Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-01-12 / 4. szám

gáltatni. Az ünnepély napjául vagy folyó hó 8, vagy 15 ét óhajtja, minélfogva fölkéri az egyletet, hogy a jelzett napok valamelyikére a jutalmazandókat az ünnepélyes átadásra hivja meg. Végre méltányosnak találja, hogy az illetők szegények lóvén, uti költségeiket az egylet fedezni szíveskedjék. Az egylet készséggel teljesiti a főispán óhajtását és az okleveleket, valamint jutalmakat e hó 15-én osztja ki. Az egylet .végül azon óhajtásának ad kifejezést, hogy jövőben kisebb dijak is adassanak és a kiosztás községekként, a helybeli gazdák és egyleti tagok jelenlétében történjék, mert így mindenesetre lehetséges lesz ama czólnak elérése, mely kontempláltatott. Hagy az erő takarmányok lO'/o szállítási kedvezményt élveznek a vasúton, a választmány tudomásul vette. A „Hangya" fogyasztási szövetkezet arra kéri az egyletet, lépjen be a fo gyasztási szövetkezetbe ós arra a gasdá kat buzdítsa. Az elnökség javaslattétellel és azzal bízatott meg, miként lehetne a szövetkezet fiókját az egyletnek is fölállítani. A Hangya közgyűlésére pedig kiküldettek : Zsilinszky Endre, Léderer Rudolf, Pfeiffer Antal, Beliczey Géza ós Zlinszky István. Végül igazgató-elnök veti föl az eszmét, nem helyesebb Jenne-e a szokott évkönyv helyett az egyesületnek havi kiadványt adni, melyben a hivatalos közlemények mellett, egy-két hasznos gazdasági czikk is foglaltatnék? Az ügyben vita folyt, melynek eredménye, hogy az egylet időhöz nem kötött folyóiratot ad ki a szokásos évkönyv helyett Az ülésen jelenvoltak Zsilinszky Endre dr. elnöklete alatt : Beliczey Istváa, Léderer Rudolf, Bajcsy János, Kis László, Yidovszky László, Reisz Simon, Beliczey Rezs5, Urszinyi Dezső, Bakucz Tivadar, Sztraka György, Zlinszky István titkár. Elöljáróság választása Csabán, Csabán hétfőn délelőtt nagy és az egész választóközönséget felrázó érdeklő déssel folyt la a biróválasztás, valamint töltettek be a többi állások is. A választási aktust Sztraka György főszolgabíró ritka tapintattal ós mindenki elismerésével vezette. Három jelöltje volt: Zsíros András, Áchim F. Tamás és K i t k a György, mind hárman a gazdatársadalom tevékeny, értelmes, Csaba ha ladásáért érdeklődő férfiak, kiknek bármelyike kerüi vala a bírói székbe, Csaba városa nyer vele A többséget egy hossza névszerinti szavazással Z s i r o s András, a városnak három éven át gazdája nyerte, a kinek azután ugy a polgárokhoz intézett köszönő szavai, valamint formális birói programmbeszéde, melyet a képviselőtestületben elmondott, — azt igazolja, hogy benne sz igazság, szeretet, és a közügy iránti lelkesedés lángja ég. Legyen birói hivatalában sok sikernek részese és kisérje működésében a polgárok elismerése. A választás eredménye a következő: Reggel 9 órakor mintegy ezer ember volt együtt a városháza udvarán, foiyo sóján, s midőn Sztraka főszolgabíró a képviselőtestület bizalmi férfiaival meg jelent s a három biró jelölt nevét hangoztatta, óriási éljen zúgott Z s r o s K András és Kit ka G örgyj mellett. A többséget kousztalálni lehetetlen volt, igy névszerinti szavazás rendelt el két küldöttség előtt, mely fél 12 óráig tar tott. Z s i r o s András 453, K i t k a György 305, Áchim P. Tamás 46 szavazatot nyert. Mig a négyes fogat a küldöttséggel a bíróért ment, a főszolgabíró megejtette az elöljáróság választását s mindegyik állást közfelkiáltással töltötték be. Albiró lett ismét Tadanai K. János, gazda : Z a h o r á n János, főpónztáros: Fejér Béla, közgyám: Németh Lajos. Esküdtek : KrÍ3tófíy Károiy iskolai, Pilipinyi Lajos vásári, Pilipinyi Soma katonai, Laszkó János árvaügyi. Az el-ő kerület első tizedben esküdt Di'ienyovszky András, második tized Gálik János ; második kerületben Bo yánszky Jáno«, Szaszák András ; harmadik kerület Petrovszky Pál, Áchim F. András, negyedik kerület LukoviCiky János ós Lukoviczky B. János, ó-szőlő Btsukó J

;nos. Jaminai albiró lett: Gajdács B. Pál, esküdt Nóvák János. A választás megejtóse után az uj biró Z s i r o s András, az albiró T a d a nai K. János intéztek a választókhoz •ikerült beszédet, megköszönve a biza'mat s teljes igyekezettel ugy a város, mint a lakosság érdekében fognak működni. Az elöljárói választás megejtetvén, a képviselőtestület közgyűlést tartott, melyen a megválasztott Z s i r o s András biró és T a d a n a y K. Jinos albiró, kik előbb a nepnek is t-zólottak, — a főszolgabíró kezeibe letették a hivatali esküt. Az eskü után Sztraka György főszolgabíró intézett a megválasztottakhoz szép beszédet, a mit esek megköszöntek ós bárcsak néhány vonással, de kidomborították programmjukat, ennek foglalatját, mindent Csaba város előhiladásáért, semmit ellene. Mindenben az igazságot szolgálják és sohasem a hamisságot és igazságot osztanak, ha s'egény ember áll a gazdaggal és hatalmassal gzemben, mert birói tisztük függetlenséget biztosit nekik ós csak lelkiismeretükre hallgatnak. A mi mindazonaltal jól fog nekik esni és számítanak is rá, hogy a képviselőtestület támogatását tőlük meg nem vonja. Szép beszédükre mindenki éljenzett, a volt bírót Maczák Györgyöt pedig könnyezésre bírta. Aztán sokan szívből szorongatták a bírók és esküd'ek kezeit és kivántak nekik szerencsét A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kibontakozás felé. Budapest, január 11. (Saját tud. táv.) A király óhajának megfelelőleg, az or szággjülési pártok vezetőférfiai között az ex lex állapotnak megszüntetésére folynak a béketárgyalások. A nemzeti párt már megállapította békepontjait. Hajlandó megadni a kormánynak hat havi provizóriumot, ha az alatt az alko'mányos Ausztriával a kiegyezés msg nem köthető, az önálló vámterület alapjára lépünk. 1903-ig a 14-ik paragrafus alapján szerződünk, a külföldi szerződésekben az önállóság kü lön kiemeltetik. Azontúl következik az önálló vámterület. Követeli a kúriai bíráskodásról szóló törvényt, a választási törvény revízióját, a czenzus egységesítését, az incompatibilitás megszorítását. A függetlenségi pírt óhaja a b^ke megkötésére, hogy a belügyi tárcza egyik diszidens képviselőnek adassék, az elnökségről ós a házszabályok módosításáról nem szól. Lesz-e béke ? Budapest, jan. 11. (Saját tud. táv.) A képviselőházban ma is csak névszerinti szavazás volt. Nagyon élénk volt a ház folyosója. Széli, Hegedűs gratuláltak S a i 1 á gyinak a Csákynak bóketanácskozás körül szerzett érdemeiért, utóbbiak pe dig ü.pponyinak, ki azt mondta: — Igazán, a függetlenségiek oly előzékenységet tanúsítottak, hogy a megállapodás nem volt nehéz Pulszky többeknek pedig azt mondá: És ti hiszitek, hogy a béke létre jön? KÖZSÉGI ÜGYEK — Az orozházi képviselőtestület alakú lása. Orosházán most alakult meg az uj képviselőtestület A megjelenteket Jankó György biró szivelyesen üdvözölvén, a gyűlést megnyitottnak jelentijki s felkéri az elöljáróság összes tagjait, hogy az esküdt 'egyék le, a mi megtörténvén, még a felett határozott a gyűlés, hogy a község pénzei mely takarékpénztárban h-lyeztessenek el. A gyűlés egyhangú határozattal kimondotta, hogy az árva pénzek a nagy takarókpénzttrban. asze gónyp -tutir pjnze az általános takarékpánzarban s a község egyóbb pénzei a keresztyén nópbankbin helyeztessenek el ez évben is. — Gjulaváros képviselőtestülete Du t kay Bela polgármester elnök ete alatt f. hó 4-én délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, me ynek egyedüli tárgya az esküdtbirósagokról szóló törvény óletbeléptetesi rendé e e és az esküdtbirósógi tagok összeíró bizottságnak magvalasztá <a volt. — Az esküdtbirósági törvény élet beléptetési rendelelét a közgyűlésen Hofi'nann Ferenc- II jfgt-'ző ismertette és a tanács javasiatanak elfogadásával az összeíró bizottságba a polgármester elnöklete meljett Kohn Dmd városi képviselő és birtok nyilvántartó és Hoff nana Ferenc jegyző vá'a- tato t meg. — Nehéz a kölcsönt visszafizetni. Orosházáról irjík: 1895-ben - tudvalevőleg — sok szegény ember kölcsönre szorult s a községi pénztárból az inségge' küldők 1450 frtot vettek kölc ön, a mely összegből az 1896 ik óvDen is igen c-e kely összeget törlesztettek s az 1897 ik évben is csak 28 frt 3 krt, a múltévben pedig már csak 2 (két) frtot fizettek viasza. — No de ezért megteszik a köl csönt élvező polgárok a kötelessfgüket más téren, ugyanis ők választanak a községnek — előljáróka'. ÚJDONSÁGOK. Beszélgetés Karnevállal. — Szavalja a vigalmi bizottság egyik tagja. — — Jó napot, tisztelt Karnevál ur ! Adj Isten drága herczegem ! Örvendek, hogy szerény körünkben Önt újra üdvözölhetem ! De mondja csak, mi történt önnel ? Hogy arcza olyan savanyu — TBlán szerelmes és a szivét Öli a bánat és a bú ? . . Hol régi hangos, játszi kedve, Ajkáról hol van a mosjly ? Herczegem, félek, hogy a-tűzre Rossz fát tehetett valahol, Mert máskülönben érthetetlen, Miért kesereg annyira ? Ő súgja meg hát Karnevál ur, Hol és miben van a hiba ? — S a farsang feldúlt ábrázattal Nagy szemeket meresztve rám, S megindult a keservek árja A bus herczegnek ajakán : — Mi a bajom ? Miért vagyok bus ? Hs te még ezt kérdezheted I Hisz birodalmam bomlófélben S még kivánod hogy vig legyek ? Mond csak, hány bál lesz Bé-Csabán Csak kettő, három, ugy-e bár? . . Hol annyi édes, szép leány van, •Hát ezt érdemli Karnevál ? Megálljatok csak hűtlen népek, Megérzitek ti haragom, Nem lészeu több bál Bé'Csabán, Nem is lesz farsang azután. — De herczegem, az égre kérem, Bálát hiába rendezünk, Nem jöenek, az asszonyok, lányok . . . S a deficzit marad nekünkl! — Mit ? lányok nem mennek a bálba ? — 8 a herczeg arcza csupa láng — No hisz majd rendre is tanitok Minden makranczos kis leányt.* Parancsba adom ime mostan, S jaj annak, aki megszegi, Minden lány menjen minden bálba S ha nem megy, százszor jaj neki 1 Mert aki ne-n fog bálba menni,J Ne is számítson férjre többé ! Megbüntetem szörnyen, kegyetlen • Vén leány marad mindörökké. Papp Já,nos. Mikor lesznek a sorozások? A 101. erred hadkiegészítő-kerületi parancsnoksága az 1899. évben tartandó fősorozás napjait már megállapította s az ezn d kerületében márczius 1-től április 30-ig lart. B C s a b á n márczius 13, 14, 15 ón lesz a sorozás. Felhivatik az I korosztályból 456, II ból 186, III ból 167, ösz szesen 809 Gyulai járáfban márcziu' 17 én. Felhivatik az I. korosztályból 105, II ból 41, III-ból 44, összesen 190 hadköteles. Gyulán márczius 18., 20-án. Felhiva'ik az I. koiosztalyból 172, II-ból 99, III-ból 80, összeseu 351 hadköteles. Békésen márczius 22.. 23., 24., 27., 28., 29 en. Felhivatik az I. korosztályból 462, II-ból 222 III-ból 195, öszszesen 879 hadköteles. G y o m á n április 6. és 7-én lesz a sorozás. Felhivatik az I ső korosztályból 222, II-ból 123, III-ból 77, összesen 422 hadköteles. Szarvason április 10., 11., 12., 13., 14 en. Felhivatik az I-ső korosztályból 307, » II ból 206, a III-ból 182, öszszesen 695 hadköteles. Orosházán április 17.. 18 , 19 , 20., 21., 22-ón lesz a sorozás. Felhivatik az I-ső koiotztályból 566 a II-ból 261, a III ból 200, összesen 1027 hadköteles. — Gazdasági cselédek kitüntetése. Sz p ünnepély fog lefoly ni most vasárnap Csabán. Ugyanis Darányi földmivelésügyi miniszter tkenhat mezei munkás ós gazdasági cselédnek 50 frt jutalmat és oklevelet ad éidtmük kitüntetéséül. Azok a munkások, kik e jutalomra magukat érdemessé tették, a következők : Barna Józef (Gyula), Góz Imre (Gyula), Nagy István (Doboz), Lovász Gábor (Gyulavári), Zsják Ingzikám Adám (C;aba), Hrabovszky Mihály (Csaba), Kabai János (Békés), Tekecs Szűcs János (Békét), Kondács János (Csorvás), Gulyás György (Orosházi). Sándel Mihály (Szt.-Andráf) Klimaj Pal (Szarvas), Szilágyi János (Füzes Gyarmat), Kiss István (Vésztő), Papp Dániel (Gyoma), Pohorelecz Pál (Endrőd). Az ünnepély a gazdasági egylet iga'gató-választmánya előtt fog lefolyni, a derék munkások e czelból a gazdasági egylet költségén Csabára jön nek, a hol a vármegye főispánjának kezéből veszik át a szép kitüntetést. A jutalom nagysága ós a kitüntetés ritka ünnepies alkalma, bizonynyal annak a belátására fogják vezetni munkásainkat, hogy velők az állimhitalom törődik és semmi magja nincs az izgatók ama beszédének, hogy a társadalom, ha a mu íkás igaz érdemeiről lenne szó, — elzár kózik az elismeréstől. A mit pedig az á lamkormánvzat e ttren kezdeményezőleg tesz, — az minden dicséretre méltó. — Alispánunk, mint delegált biró Az aradvarmegyei armentesiiő ós belvizszabályozó tar-u'at műszaki ártórfejlesztó sének ügyében az ötös bizottság mag állapodaeai ellen beadott felszólalasok elbírálásával a földmivelósügyi minister, miután aradvármetye alispánjának ezen tárgyban hozott határozatot feloldotta, dr. F á b r y Sándort, Bókósvármegye alispánját bizta meg, aki már meg is kezdte a fontos ügyre vonatkozó nagyszámú iratok tanulmányozását. mértékben ex-lex azonban, maga ez a neve, egy ennel, a magyar nemzedéknél ismeretlen nyavalyának. Se nem egyszerű, se nem összetett szó s ha még az lenne, az öszszetétel módja semmiféle nyelv törvényének meg nem felel. Tán azért olyan nehéz felfogni az értelmét és tán aztrt bará kőzik mpg vele olyan könnyen a magyar. Mikor az első kalkulust kaptam az iskolában, örvendezvo dicsekedtem el véle, hogy Il-od osztályt kaptam, — akkor a szekundát igy nevezték — mert imponált a Il-od osztály s voltakép mit jelent, nem értettem. Igy járunk az ex lex-elis, imponál, mert olyan barbár név ós nem ismerjük. Egy szóval bajos evvel a szóval vjóg e z n i, de adná az isten, hogy ne legyen bajos kivégezni. Hanem ha már a kivégzésénél tartunk, mégis csak jó volna tudni, hogy kerül a tárcza czime az ex-lex hez ; mert utóvégre az a sajátsága, hogy egyetlen erényével sem bir egy jó lárczának, nem is olyan ex-lex allapot már manapság. De nem igy van a dolog, — az a becsület és virtus, meg az az ex-lex nagyon is közel atyafiságban vannak. Mert érteni kell ám ezt a két szót. Nem azt tartom én becsületletnek, a mit szükség esetén egy pár Komjáthy-pisz toly durranásaival megfódani lehet, ha nem az erkölcsi cselekves igénytelen, önzés hiján való nemes megnyilatkozását. Jókai Mór egy regényeben jóDimokos Tamással azt mondatja, mikor harc közben meglátja a hórihorgas, óriás erejű, talpig vasba öltözött tatár mursát: „Hej becsület, becsület ha le nem volnál, nem kellene ma Damokos Tamásnak meghalni." — És avval neki rúgtatta a mursának a paripájat és ugy vágta fejbe a tatár mursát, vason, páncélon keresztül, hogy ez egyik fél murza jobbról, a másik fél murza balról esett le a lóról. íme ez a böcsület. Jó Damokos Tamás, tudta, hogy veszedelembe megy, hogy a hórihorgas murza erősebb nála hiszen azt a murzát más is levághatja, — de ő kötelességet, az alkudni, me^ hajolni nem tudó kötelességet átérezte ós — bizony kettévágta a murzát. Evvel a magyar böcsüleitel vi-r;ék a törököt és verették magokat 300 esztendő folyamán, ez a böcsület termett Szondiakaí Zrinyieket,Kossuihókat,Deákokat. Sokan, különösen régente, a böesü lettel összetévesztették a viriut, — p?dig dehogy termett ez a kettő egy fan. A virtus az nem lelki erő, csak makacs-ág, az nem igénytelen nyiiatko á-a a hajthatatlan lelkierőnek, hanem épp n dicsekvő mutogatása ez egyéni tehet 'leégnek, nem önzetlen ténye a kötelessógerzetnek, hanem az egyéniség győzelme az események fölölt. Jó Damokos Tamis ténye — böcsület. a gezetleni korie3 vezér ténye, ki egymaga szélyalverte az ellentábort, a: osak — virtus. A parasztlegóny, ki pus ta kézzel megy a tele korc--ma du'Qíj le gényei közé, hogy ott kapjon ki magának fegyvert egy másiknak a kezéből, az csak virtus, de nem böcsület. íme ekkép jutunk az ex'exhez. Mikor 1368-ban a rákosi rendek megválasztot ták Róbert Károlyt és hozzátették hogy azért választják meg, mert ők akarják, de nem azért, mert a p pának ugy tet szik, akkor a vitézlő rendek csak virtuskodtak, de mikor Kossuth Lijossza vára minden p írt fe'á lott és lelkesedve kiálltotta a hires „Megadjak" szó', vonatkozván ez 200.000 katonara ós a ho z ivaló aprópénzre.— akkor a mngyar oöcsület nyilatkozott meg. Mikor egy uagy többség azt mondja, de csak azért sem engedünk, ha ex'ex lesz is belőle, — akkor megint csak a magyar virtuskodás nyilatkozott meg, — h* meg befejezem ezt a taiczát, az meg böcsilet lesz az 6a részemről Lám milyen txlex kapcsolatban áll a böcsület, meg a virtus. Magyar Körösztely.