Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-02-12 / 13. szám

Gyilkosság egy követségen. Budapest, febr. 11. (Saját lud. táv.) Párisból sűrgönyzik, hogy a khinai kö­vetség egyik attashója a követség titká rát ag3 ODlőtte, aztán pedig önönmagát Szarvasi levél. — Szarvasi különlegességek — „Minek a tanító, ha oan iskolai be­rendezés /" A muít hónapban Szarvason tartott városi közgyűlésen hangzott el a fön­tebbi bölcs mondás egy városatya bölcs ajkairól, midőn arról volt szó, hogy at újonnan felállított községi iskolák tansze­rekkel látassanak el. Nevettünk rajta jó­k-it, da közelebbről nem bántott senkit. Hisz tudjuk mindnyájan, hogy olyan em­bertől erednek ez in szavak, aki vajmi keveset köszönhet akár is kólának, akár tanítónak, minthogy sem az egyikkel sem a másikkal közelebb érintkezésben soha sem volt. Ugyancsak a mult hónapban hang­zott el nálunk egy másik, nen kevésbé bölcs mondás 1 ennek teljes czime : „Minek az iskolai berendezés, ha van tanító /" Ezt ugyan nsm városatya, hanem olyan ember mondta, a ki ugyan város­atya akart lenni ; de, hála az iskolák éber geniusának, sserenc-sésin elbuko't. Nem is olyan pásztorember féle ez az ujabb ellensége iskolának ás tanítónak ; hanem olyan, a ki a 1 >grr.aga«abb isko­lákat, tán a kelleténél íj hosszabb időn at látogatta ós ki sok, sok évi fáradó zásának gyümölcsét, az úgynevezett ku­tyabört is elnyerte. Hit ei az uri ember — ál'itólag — több mint száz frtot Ajánlott, fel és — ismét csak állítólag — meí is ad>a egy bizonyos jótékony czélra; d3 azon hatá­rozott kikötéssel, hogy a helybeli két zsidó iskola egv mulatság jövedelméből egy krnyi segélyt ne nyerjen. Ugyanis a mult hónapban hat elő­kelő izr. hölgy mulatságot rendezett „jót. kony czólra " Nem volt uzyan m g­ha ;ározva a czél; de a rendező hölgyek, c«»k ugy tnokcan, mindmkinek meg­súgták, ho^y a jövt delem felét iskolai felszerelésekre fogják adni. — M g:ud ván ezt Pa»talozzi legújabb ellenlábasa, meglette a fent említett ajánlatot ó» a höljjyek elragad atva a nagylelkű ember nagylelkű ajánlatától, a 200 frtnyi jöve dslemből az iskoláknak c-akugyan nem adtak semmit. Már most ama alázatos kéréssel for­du'unk a nagy közönséghez, mondják meg nekünk : ugytn mi külöubség van ama városatya, a volt juhász és cmebi zonyos fiatal doktor úr között ? P-s Békésmegye közfogyasztása. — A mult 1898-ik évben. — Érdekes ada'okhoz jutunk H e k s Mik>-a megyei állatorvos «ziv. «s<>géből Tanulságos összeá'litásban, a hivatalos adatokból megtudjuk néme'y fontos kői fogyasztási cikkü: k mult évi forgslmát és elhasználását. így Békésmegye községeiben, a já­rásokat egybevetbe, közfogyasztásra le­vágatott: Gyula városában 1101 tehén. 228 növendék, 1016 borjú, 1228 juh, 853 bárány, 1585 sertés. A gyulai járásban 72 ebén, 83 növendék, 65 borjú, 589 juh, 64 bár- ny, 45 sertés. (Itt a köz­vagóhidi forgalom vétetik tekintetbe.) Csabai járás : 329 ökör, 334 tehén 264 növendék, 449 borjú, 103 bivaly, 1348 juh, 2331 sertés. Békési járás: 45 ökör, 347 tehén. 884 növendék, 395 borjú, 3061 juh, 251 báiácy, 803 sertés. Gyomai j irás : 25 ökör. 350 tehén, 330 borjú, 1174 juh, 27 bárány, 38/ sertés. Szarvasi járás: 471 tehén, 372 nö­vendek, 454 borjú, 2220 juh, 240 bárány, 874 sertés. Oro hfzi: járás 860 tehén, 247 nö­vendék, 1412 borjú, 4292 juh, 597 bárány, 1837 sertés. Szeghalmi járás: 563 tehén, 3067 növendék 2153 borjú, 14879 juh, 2235 bárány, 8246 sertés. Átlag legnagyobb, még arányosan elo&ztva a dolgot, a húsfogyasztás a Sár róttn, ahol csakugyan elértük Nagy Fri­gyes népboldogító álmát: mert ha va eáraap nem is tyúk, de bárány és juh­paprikás minden polgárnak sül a fa zekában. A vármegje állatállománya folytonos emelkedéséről is rendkívül tanulságos összeállítást nyerünk : A lovak száma járásonként a követ kező : Gjula varos: 3237, gyulai járás: 2212 c^abti 9159, bek' si 9886, gyomai 4397, szarvasi 9777, oro hm 9365. szeg­halmi 4555, a lovak ösuzes száma 52688, A szarvasmarhák létszáma pedig a következő képet tárja föl : Gyula város 2360, gyulai járás 2514, csabai 10267, békési 7456, gyomai 3234, szarvasi 11374 oroshá7Í 12824, szeghalmi 5525, összesen a szarvasmarhák száma 55554. Végül áttekintő képben összegezzük a haszonállatok többi faját a követke zőkben : Gyula városban juh 2930, sertés 4957, gyulai járásban juh 6650, sertés 3222. a csabaiban juh 2414 sertés 10496, a bíkésiben juh 4858, sertés 10710, a gyomaiban juh 20087, sertés 4209, a szarvasiban juh 7057. sertés 11435, as orosháziban juh 26186, sertés 19464, a szeghalmiban juh 22714, sertés 10469 összesen juh 92896, serté3 74962. Szükségesnek találjuk azonban meg­jegyezni, hogy szemben az 1895 évi me­zőgazdasági statisztika adataival, — ez a kimutatás eltérést mutat, mert a me­zőgazdasági statisztikában a lóáilomány 56.251 drbbal volt fölvéve, az eltéris te hat 3563 drbbal kevese bbet, míg a szarvasmarhalétszámnál meg pláne 19.351 szám eltérés van, mely nyilvánvaló lé védés ós bizonyosan onnan ered, hogy a növendék marhát nem számítja, Hiszen állatállományunk fejlődésében viszsza­esésnek nem szabad feltÜDni, ezt a ter­mészetes ós mindenki által látható fej lődés is nap nap mellett biaonyitja. Vasárnap. Nem kesergott a pipogya lelkii Marius annyit Carthago romjain, mint egy némely hahitue a bezárt ajtaján Tháliának, melyből a Pappek, Egerek, Gyurkovícs lányok, Édesek ki­vonultak. Ez a folt, a mely tisztit. Őrült, vagy szent, a ki megérti, hogy miért volt oly nagy disznóban Halmay Csabán, ahol elkezdve Szacs­vay és Tukovai Lóránttól, még Jászai Mari is ásító padoknak adta be az ő Medeáját, a hol Za­jonghy legfelső c-je és Rakodczay legihlettebb schakespeari ábrázolása a szabadjegyesek műél­vezetét elégítette ki. Hát oly kiváló társulat ez a Halmayé, hogy tagjai különbek, mint Jáezay Mari, Szacsvay, a ki jött, ment, látott, de nem játszott. Elborult lélekkel és Csabát megátkozva, Gyulát dicsőítve, fogvicsorgatva hagyta el e ri­deg helyet, hol az ő, a szűkebb és tágabb hazá­banismert menydörgő hangját nem méltányolják. De hogy voltak külömbek, dehogy 1 A tra­gikáról az utolsó este, az utólérhetlen Peppában kitűnt, hogy művészi társalgó és a Muzsátó^ (fájdalom, csak attól !) megcsókolt komika, a kis Tuboly költőnő, Gööz Aranka szenvedélyes vi ÚJDONSÁGOK. Rímes mókák. A javithatlanok. Két nap még, — s a bálteremből Kivonul vig Karnevál. Húshagyó keddel lezajlik Krünzchen, piknik és a bál. Hamut hintünk majd fejünkre, És szent fogadást teszünk, — Farsang bolondsága után Végre komolyak leszünk. — Csupán csak az országházban Vannak még farsangi lázban . . . „K a n k á n"-t jár a parlament! Scyllák és Charybdisek között. Alkotmányunk fáját Bősz vihar ingatja . . . Politikánknak hajóját Duló szél ringatja. — S bár e vad viharban Aggódunk és félünk, — Reméljük; még a jó S z é 11 -e 1 Talán révbe őrünk 1 — A politizáló megyegytílói. E hó 27-én, a mint most már véglegesen meg van állapítva, törvényhatósági közgyűlés le«z Békésmegyében. Ezt a közgyűlést méltán elnevezhetjük politizáló közgyűlésnek. Elkezdve Debreczen városnsk a kormány iránt való bizalomnyilvánitása kérdésétől, Hevesmegye híres átirata az ex-lex kár­hoztatása ügyében, egész csomó hasonló obstrukciós é« ex-lexes törvényhatósági átirat van. Mindazonáltal nem remélhető, hogy ezek a kérdések Aelus ,vihartrejtő tömlői legyenek, mert akkora a pártközi parlamenti bókeconferencia megdrótozza valahogyan a békét (legalább most már remélni lehet) ós a széllel-bélel megtől tött tömlő lepuffad arra a jelentéktelen­ségre, melylyel a 42 számú képviselő­testület ellen való felebbezósek a várme­gyén fogadtatnak. típus. A férfiai K. Marczi bankjának dozó-papjai és a tombolákban tombolnak. Hal­may Imre egyebet sem csinált, mint a pénzét olvasta. Meg is kérdezték tőle : — Nem fogja megvenni a kis-szent-mik­lósi, gerendási eladó birtokot ? Már erre muszáj a Kossuth szép szavát travesztálni: — Leborulunk Csaba müpártolása előtt 1 Szarvason történt : Alkotmánytan taní­tása alkalmával a megye kormányzatáról volt szó. A tanító egy figyelmetlen jövendő polgár­hoz — hirtelen e kérdést intézte : „Ki a vármegye első tisztviselője ?" A gyerek ijedten ugrik fel és zavarában ekként felelt: „Izél ízéi i— — ispán, de nem olyan mint a Bolza grófé. Egyik megyebeli piknikről kifolyólag vers­ben kapjuk a tudósítást. íme bekezdése: Jézus Isten, Szerkesztő Ur ! Hogy megsértett minket. Ilyen nagyon lecáfolni. A mi piknikünket . . . Nehogy az olvasók a verset czáfolják le : elég ebből ennyi is, Azt mondják. Azt mondják Gyovai János csabai müker­té»z azóta is olyan sok csokrot készít, mint «z előtt, mikor még a Halmay szintársulat prima és duo»donnái Csabán alakitottak és domborítottak. Azt mondják Aranyos Lacika hetek óta si­kerrel használja a soványító kúrát. Azt mondják, lesz nem sokára Csabán annyi villanyos Ívlámpa, a hany ivet fognak nyomtatnj és a mennyit szónokoltak már a villanyos világí­tás érdekében Csabán. Azt mondják, tekintettel a csabai habitu ékra, a csaba-orosházi vasúti személyforgalom az utóbbi napokban fellendült. Azt mondják, Zichy Jenő csabai felolva­sására egy pár Ő6hazai hölgy társaságában fog érkezni. Azt mondják hogy a Sárréten nem szoktak boros poharakat egymás fejéhez vágni. Azt mondják, az orosházi kiállítási bizott­ság nevében Pollák Marci fogja a minisztert fo­gadni. Azt mondják, hogy KecEktmétby nagy­tiszteletű ur ,az összes tisztviselő t fizetésének megkettőztetése érdekében röpiratot adott ki. Azt mondják, h^gy a csabai zsurokon a mult napokban csak színművészeti kéidésekről beszéltek . . . Egyébként is a közgyűlés nem igér nagyobb emócziókat. Ez^n a közgyűlésen rággyüjtőnő, Lévay Sárika meg határozott Gx^.^ezik, le Terónyi Lajosnak, Stetka mes­kovics típus. A férfiai K. Marczi bankjának áT-T teri íCae tj e al ól kikerült képét és néhány községi ügy kerül szóba ; többek között a vésztő-békési vasút is, — ámde ebben csak bizottsági jelentés, nem érdemleges intézkedés. Hiszen ettől még messze va gyünk. — A földmives iskolai bizottság február hó 6-án B.-Csaba község házán dr. F á b ry Sándor elnöklete alatt ülést tartott melyen a bizottság az intézeti pótépit kezésekre vonatkozó végleszámolást me gejtvén, a vállalkozók követelését ós az építésvezető mérnök tiszteletdiját kiutal­vanyozta. Az iskola 1898. évi számadásai 9925 frt 85 kr bevétellel, 7617 frt. 94 kr kiadással s igy 2307 ffct 91 kr. marad ványnyal helyesnek .találtalván, a fel­mentvény Kállay Ödön igazgató rt­szére kiadatott. Egy, a tanítótestület áltai az intézetből való eltávolításra ítélt nö vend k fegyelmi ügyében a bizottság az enyhítő körülmények figyelembevételével a tanulónak az intézetben való megma radását engedélyezte. Végül intézkedett a bizottság, hogy az intézet ingatlanai után esedékes köztartozások az iskolai pénztárból kifizettessenek. — Kinevezés A gyulai törvényszék egyik hangyaszorgalmú derék aljegyző jét Deák Lajost a király a székely ud varhelyi járásbírósághoz albiróvá nevez­te ki. — Közgyűlés. A csabai iparosok se­gély és hiteiszövetkezete, mely két évi fennállás után, heti 10 kros befizetések­kel oly tekintélyes tőkét gyűjtött és mely biztató lépésekkel halad, hogy jö vendőben egyik tekintélyes pénzintézete lehessen Csabának, — ma tartja köz­gyűlését a városháza .nagytermében. Az intézet mérlege közismert, a 125 ezer forint jegyzett alaptőkéből közel 60.000 forint van már bt fizetve, tehát több, mint nénely takarékpénztárnak.. A mérleg ta­núságot tett arról a szeretetről és oda­adásról, melylyel a szövetkezeti alapon megindult intézményt nagy részben S a i­1 e r Vilmos vezérigazgató és Rosenthal Ignácz igazgató elnök, de maga az igaz gatóság is, — szolgálták A mai közgyű­lésen két igazgatót is válasitanak és mint halljuk Lepény Pált és Wágner Jó­zsefet választják az igazgatóságba. — A vörös kereszt egylet csabai fiókja Ugnap Beliczey Istvánné elnöklete alstt tartott ülésén 1000 koronát szava­zott meg a csabai Erzsébet szeretetházra. Az Erzsébet szeretetház ujabban a csa­bai róm. kaiból, hilközség 100 koronás a apiivéryával is gyarapodott. A megyei lésére V a r s á g h Béla, R e i « z Mi ka drt es Z 11 n s s z k y Istvánt küldötte ki a közgyűlés. ' tt"7m A ki si enőie k Gyula ellen. Az Arad es Vidéke reven tudjuk meg, hogy a gvu lai országos .értés vásárt lehetőleg Kis jenőre tegyek, mert ez a vidék képed évtizedek ota az állattenyésztés gócpont­ját. A napokban értekezlet is volt e tárgy ban Kisjenőn, az ármentesitő társulat termeben, hol az egész környék birto kossaga megj 9lent. Csukay Gyula főszol­gabíró ismertette az ügyet az értekez­leten, mely aztán harminc tagú bizottsá­got valasztott ez eszme keresztülvitelóra A bizottságba beválasztották Kqka^ Jó­zsefet, kisjenői uradalom felügyelőjét, laganyi Istvánt, a gróf Wenckheim-fele urada om, br. Bors-uradalom és seprősi uradalom képviselőit, Urbán Iván, Pai kort Henrik, Czárán Márton, Czárán Gó za, rejer József, Török Géza földbirto­kosokat, a kereskedelmi körökből Mes­ser Lipótot, Hollánder Sámuelt, A lun­kasagi vidék községi jegyzőivel ós bírái­val van a bizottságban képviselve. Nem tudjuk, miként/akarják a kisjenőiek czól­jukat elérni ? Egy vidék vásárát a kőz forgalom iranyitja, nem órdekkeltségi ós natosagi határozatok. A kisjenői mozga­lom nem fogja elérni a gyulai vásár megszüntetését, de elérheti a kisjenői sertés vaaar élénkítését, ha az csakugyan közszüksóg. A gyu'ai vásár nem egyedül a Lunkasság, de Biharmegye igényli, arról nem is szóval hogy a jogokat kon­fiskálni érdekeltségi targyalésokkal nem lehet. — Az ex-lex ós egy nagy uradalom. Egyik orosházi járásbeli grófi uradalom birtokosa utasítást küldött inspektorához, hogy addig mig az ex-lex állapot tart, semmi adót ne fizessen. — A csabai takarékpénztár egyesület, ez a huszonhat év óta folyton izmosodó pénzintézet most bocsájtotta ki mult évi zárszámadásait, mely hatalmas fejlődést mutat föl az intézet széles körű pónzüí­leteiben. Jóllehet az intézetnek három millió frtot meghaladó álladéka van köl­csön, ez évben a hitelszükséglet a visz­leszámitolást jobban mint bármely előző évben, szükségessé tette. Az intezet pénz­tári forgalma az előző évihez képest 7 647.684 frttal emelkedett és igy az 28 645,677 frt volt. A betétek dacára a rossz gazdasági évnek 61.286 frttal emel­kedtek, ós ma már közel van a két mil­lióhoz. A tartalékalap 68.641 frtra. a kü­lön tartalékalap 12.568 frtra szökött, da­cára a tőkekamat-adó az intézet terhére való elkülönítésétől, — mégis nagyobb a tiszta nyereség tízezer frtnál, eb­ből gazdagon dotálják a tartalékalapot, a nyugdijalapot, nagyobb összegeket for­dít jótékony adományokra. A Rudolf­gymnasiumi alapítványba 200, Csaba vá­rosának ku tur célokra 300, egyéb jótó­konyoélokra 200 frtot fordít óa mpgis osz­talékul 2400 részvény szelvényre 10 frt esik. A jelentés a legmélyebb t-ajnálko­zágsal em iti meg Vidovszky János vezér­igazgatónak megrongált egészsége miatt való lemondását s a közgyűlés bizonnyal megtisztelő es érdemes mídon fogja Ho­norálni Vidov.-zky János érdemeit. Az igazgatóéi javaslat valóban méltó is Vidovs'/.kyh'jz ós azt a kö gyűlés osztat­lan helyeslese fogja kísérni. Vidovszky utódját a február 19-ón mutatják be Havas M6r személyében, kinek az igaz­gatóság jelentése szerint a „pónüü^yi ói gyakorlati téren szerzett tapaaztalatai, jellembeli megbízhatósága ósmunkakedve tekintetében be<zerzett tájékozódásunk ós személyes tapasztalataink egyaránt remélnünk engedik, hogy egyesületünk benne, annak előhaladását szilárd és biz­tos alapokon minden téren előmozdítani törekvő hivatott munkaerőt nyert". — A megyei közigazgatási bizottság holuap tanj* rendes havi közgyűlését. Ez alkalomból fo^ja tárgyalni a féléves je­lentést, melyben a következő kormány feliratok ós javaslatok foglaltatnak. A je­lentésnek tervezete a fennálló törvények és szabályzatok módosításával szüksé­gesnek mondja az egyesülési és gyüle­kezési jog törvényhozás utján való sza­bályozását, a cselédtörvény módosítását, az egyenes adó törvények gyökeres re formját a progressio adó behozatával, a sociáiis bajok orvoslását ós e czólból kü­lönösen munkásvédő törvények hozását és a cseléd ós munkásbiztositás ügyének állami szervezését. — Egy csabai művészről Aradon fe­bruár 8-an, az 1848 ik utczai harze év­fordulója alkalmából ünnepély volt, este pedig nagysikerű hangverseny. E hang versenyen Purcsi János, az aradi ze ntde tanara, a csabai első zenekar prí­másának fia szintén közreműködők. Hang­verseny számáról egyik aradi lap igyir: „Egyik legjelesebb — és egyszersmind legszerényebb — zeneművészünk: Pur­csi János tanár igazán nagy gyönyörű­séget szerzett a közönségnek cimbalom­játékával. „Bánk bán" operából adta öiös kereszt fgyltl holntpi alakulógyü-l elő a legszebb részletet, a magyar zene-

Next

/
Oldalképek
Tartalom