Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-05-11 / 38. szám

dflkfchelők közé betoborzani a dalárda ahol nemes, jó szórakozás, kedély és a mpben való gjönjőrködés müvelik a lelket. Ezután kezdetét vette a táncz, 8 mely oly kedélyesen és fesztelenül tar lott a kora hajnali órákig, a hogyan csak a dalárdai mulatságban lehet, vi gadni, a hol háromszor annyi a tánczos, mint a tónczosnő. de az is igaz, hogy nem egyhamar felejtik el az estén részt vettek ezt a mulatságot. Különösen le van kötelezve az egyesület a konfetti és képes levelezőlapok árusainak, a kiknek ós pedig: Boskó Erzsike Cservenák Emilia. Filipinyi Lonka, Gyebrovszky Emilia, Kollár Emma, L°hot ky T r z Michnay Mariska, Nyemetz Linka, Rókay Juczika, Pavelka Etelka. Sztraka Ma­riska, Szekerka Juczika, Tajber Bella, Uhrin Emilia, Valentinyi Gizella. Volen­1 ik Piroska, Zelenák R/za, egyenként meleg köszönetet tolmácsolja az egyesü­let. A mulatságról az egylet a következő számadást leszi közzé: öszszes bevétel volt 208 frt 33 kr kiadás 124 frt 71 kr, tiszta maradvany 84 frt 62 kr. F^ülfi­zettek: Be) czey G^zánó 4 frt 80 kr, Boskó János 1 frt 20 kr, dr. Urszinyi Jxnos, Uhrin György, Francsek Ltván, Michnay István 1—1 frt, Kolpaszky László 60 kr, Petrányi Gyula 40 kr, N. N-, Kiiment János 20—20 kr. fogadják ugy anemeszivü közreműködő hölgyek, mint a felülfizetők ez uton is daloskö­rünk hálás köszönetét. — Tornaegylet Gyulán. Gyulán a torna egylet 80 működő taggal megalakult. A tiszlujitás a következő eredménynyel járt: Elnök lett: dr. Lukács György főis­6 án ; alelnök : O 1 á h György ; igazgató : offmann Béla; pénztáros: Dobay Ferencz ; orvosok : dr. Berkes Sándor és dr. Pándy Kálmán, ügyész: Schrőder Kornél, jegyző ; Varga Lajos. — Választ mányi tagok lettek: Berthóty István, Csillag László, Deimel Lajos dr. Fábry Sándor, Gallacz János, dr. Kóhn Mór, Kozányi szazados, Nagy Jenő, Szántó Henrik, Szekér Andor, Weisz Mór, dr. Zöldy János. Számvizsgáló bizottság : dr. Daimel Sándor elnök, Dubányi Imre és ifj. Schmidt Gyula tagok. — A közgyü les u án Oláh György elnöklete alatt Deimel Lajos ós Hoffmann Béla tagok­ból álló hármas bizottságot küldött ki oly czóibó), hogy az minden irányban tárgyalásokat folytatva, első sorban és főleg azon körülményt tegye tanulmány trágyává, mily módon lenne keresztülvi­hető egy alkalmas tornacsarnok épitó­tével az egyleti működés sikerének és a tornászati ügy felvirágzásának biztosí­tása. — A tárcsái botránkoztatok. J ó 1 j á.r t Geizsonné és 3 társa a nevének megfe­lelően jóljárt, mert o tábla is felmentette őket a vallás elleni vétség vádja ós kö vetkezmónyei terhe alól, mert nem latta beigazolva, hogy lármáztak ós protestál­tak volna Körös-Tarcsán a templomban a lelkész ellen — Vizbefult ember. Csabán szerdán délelőtt 11 órakor Kvasz János 55 éves földmives ittas ailapotban hazafelé ballagott s midőn a Körörcsatorna part­jára ért, a vashid mellett belefordult a csatornaba, mely most vizzel teit, és belefúlt. Holttestét a rendőrök húzták ki a£vizből és beszállították a kórházba. — Lelkészi vizsga. B r ö s z t e 1 Lajos jeles kép;ettsógü gyulai róm. kath. se gédlelkész, a napokban „com laude" tette le a lelkészi vizsgát Nagy-Váradon. — Malomból gyár. A békés szent-an­drási takarékpenztar leégett szarvasi mal­mát el akarja adni olysn vállalkozónak, a ki ott gyárat épitene a megmaradt falak fólhasznalt sával. — Majális. A mező-berényi iparos ifjak önképző egylete a népkert melletti mezőn népünepélylyel ós hanversenynyel egybekötött majálist rendez világpostá­val, confetti ós szerpentin dobálással. Lesz délután nagy diszbanderium, virág­kocsi ós a szokásos népünnepélyi ver­senyek. Este 6 órakor hangverseny és szinelőadas. Műsor : Dalra barátim. In duló, - énekli az ifjúsági énekkar. A kápolna. (Kreutzertől,) énekli a vegyes kar. „KtCíke a káposztásban" irta Bu­dai A ajos, előadják műkedvelők. Ma gyar Dalegyveleg, énekli a vegyes kar. Falu vegén kurta korcsma, énekli az ifjúsági énekkar. Este 8 órakor táncz kivilágos kivirradtig. Belépti-dij: a nép­ünnepélyre 10 kr, a hangversenyre és tánczmulatsagra 50 kr. — A békési baptisták Kancdában. A közigazgatási bizottsághoz intézett havi jelentés érdekes körülményről számol be. Ugyanis Békésről egy-két év élőit el­származott egy baptista hivő Cancdába­Á Békésről elszakadt atyafi sűrűn iro. gat haza es oly szines szavakkal festi a kanodai állapotokat és csabitja kiván­dorlásra sorsosait, hogy ennek már már foganaija lett. Ekkor a vármegye alis­pánja vette a kezébe az ügyet és igye kezelt ezt a lélrevezetet jóhiszemű né­pet fölvilágosítani, hogy milyen kalan dos vállalkozásba akarnak kezdeni. Erre a majdnem útra kerekedett baptisták le­szerelődtek és most már nem fogadják o'yan föltétlen hittel a baptís a sorsosuk kivándorlásra biztató leveleit. — Zsebtolvaj a vasúton Vakmerő tol vaj'ás történt vasárnap az Aradról Bu­dapest felé dó'i 12 órakor induló személy­vonaton. Egy Fuchs n jvü bée^i utazó Aradon felszá lott a másodosztályú ko­C"iszakaszokba s kissé elszenderült. ­Csabán kiszállt, a Nádorban megebedelt s c«ak midőn fizetni akart, rémülve vette észre, hogy 750 forinttal terhelt pénz lárczáját a vonaton kilopták a zsebéből. Rögtön értesítette a csabai rendőrséget, a mely Budapestre táviratozott, hogy a vonat utasait tartsák szemmel Fuchsnak egy fiatal emberre van gyanúja, ki vele Aradon egy szakaszba ült s feltűnő mó­don viselkedett. — Az orvadász és az orvhalász Egyik megyebeli községben lönént. A napok­ban a holt Körös mélyebb víznek part­ján a felnőtt gaz között egy czigánygye­rek leselkedett a halakra, s ugyanekkor egy fiatal paraszt ember onnan nem messze készbe vett puskával válta a ru c, a húzását. Mindegyik orozva űzte eze ket a passziókat. Egyszer az orvvadász mozgást vévén észre a gaz között, ru­czának vélte s rálőtt. Siker reményében örömmel fut oda a keresett rucza vélt helyére s egy cigánygyereket lát ott el­terülve. A meglőtt orvhalász önerején tudott bemenni az orvoshoz, a ki 17 apró golyót szedett ki a füle tövéből s 4—5 nap alatt begyógyul Az orvvadász any nyira megijedt a baleseten, hogy öngyil kosságot akart e.követni, ha a „barna gyereknek" valami komolyabb baja lesz. Morál : ugy orvvadászni, mint orvha­lászni, — nem jár minden veszély nélkül — Az ex lex, meg egy Schwarc, a ki schwarcz. Említettük már, hogy Schwarc gyomai kereskedő vagyona mily külö nös módon mállott szét. Ez sz elpusz tult kereskedő igazán mindenit elvesz tette és a végrehajtónak maga mondta akasztófa humorral, midőn az megkérdezte — Ön igazán schwarc ? — De még mennyire schwarc I Schwarc:nak tetemes adóhátraléka volt, melynek biztosítására a község el­vitte összes bol'i áruit ós fölszerelésé', így most Gyoma községe abban a sze­rencsében leledzik, hogy van a városhá­zán egy kis szatócs kereskedése. A köz ség azt adja okul az önjogu végsőkielé­gittetésnek, mert félt, hogy Schwarc a lefoglalt árukon éppen ugy túlad, mint az előbb lefoglalt lovakon. — Hja, uram, szólott Schwarc, a mi közjog, az közjog. Elismerem, hogy a t. elöljáróság ez óv januárban lefoglalta a lovakat. De mi volt januárban? — Hideg, — mondotta mosolyodva az egyik esküdt. — Nem csak hideg. Ex-lex volt ak­kor. És én tudom mi az ex lex. Akkor a mit lefoglaltak adóban, az nem volt gilt. Azt ellehetett adni. Azért adtam ón el a lovakat. Az üzleti tönkre jutott kereskedő különben nem kért csődöt maga ellen, csak végképpen fölszámolt a hitelezőivel, mint mondja. — A vármegye oltó orvosai. A várme­gye alispánja oltó orvosokul kinevezte: Bánfalva : dr. Wellner Aron ; Békés : dr. Henszelmann Elek ; B. Csaba (I ker.) : Ku'pin Dániel: B.-Csaba (II. ker.) Burger Lipót; Doboz - dr, Godán Ferencz ; End rőd: dr. Kovács Péter; Füzes Gvarmat és Bucsa-telep: dr. Schwartz Vilmos; Gyoma: dr. Nagy Ernő; Gyula : dr. Ko vács Károly ; Gyula-Vári: dr. Hódy Já nos; Kétegyháza: dr. Dták Z,igmond; Kigvcs: dr. Divis István; ÓKigyós: dr Hajnal Albert; Kondoros: dr. Zsiv­kovits Aladár, akadalyoztatása esetén dr. Déri Henrik ; Köröf-Li,dány : dr. Kis Károly: K.-Tarcsa: dr. Ováry Pal; M Berény: dr. .Mármorst-in Károly h. köz­ségi orvos ; Öcsöd: dr. Kis Dezső ; Oros­háza : dr. Kunoss István ; Puszta-Földvár: dr.Glaser Károly; Puszta-Szt.-Tornya : dr. Steiner Zsigmond ; Sámson : dr. Fitchoff Samu ; Szabad-Szt.-Tornya : dr. Steiner Zsigmond; Szarvas: dr. Bellopotoczky György; Szeghalom: dr. C<ák István: N.-Szénas : dr. Láng Jenő; S/.t.-András dr. Sinkovich György ; Tót Komlós: dr. Nagy Sándor; Vés/tő: Csakiy Jáno*. Az első oltást május juniusban be kell fejezni. A községek szerzik be az oltó­anyagot ós gondoskodnak, hogy az ol­tásról vezetett lajstromok készítésére szük­séges segéderő rendelkezésre álljon. — A guszba kötött Don Jüan. Irtuk leg­utóbb, hogy Békésen mily erélyesen állt bosszút egy előkelő b kési gazda lakos társán, a kit úlosban talált, az esetre újólag azért terjeszkedünk ki, mert a közleménynek azon részét akarjuk helyre igazítani, hogy K. J. volt a megbántott férj, a ki mig katonáskodott, addig ve tett B—s A—s szemet a szép békési asz szonyra. K. J. maga fegyverezte le el­lenfelét és kötötte guszba. A gúzsba kö­tött felesége oldotta föl kötelékeit ós két rendőrrel kisértette haza. Mindenki tö­kéletesnek találja a bosszút, annál in k?bb, mert a guszba kötött Don Jüan eddig sem volt népszerű ember. — Békósvármegye központi választmánya május 1 én tartotta ülését, amelyen jelen voltak: dr. Fábry Sándor alispán el­nöklet* alatt C^ák György, Jantsovits Emil, Oláh György, Szenásy József, Kel­ler Imre, Schrőder Kornél és Daimel Sándor, ez utóbbi mint jegyző. Elnöklő alispán a központi választmány megje­lent tagjait üdvözölvén, a vm központi választmányt megalakultnak jelenti ki. — A központi választmány jegyzőjévé dr. Daimel Sándort választják meg. Szé­nássy és Csák György uj központi vá­lasztmányi tagok az 1874 évi XXXIII. t-c. 21. § ában előirt esküt letették. Targvaltattak a belügyminister rendeletei az 1900. évre órvénynyel birandó ország­gyűlési képviselő választói névjegyzékek kiigazítása czéljából szükséges intézke­dések megtétele tárgyában. Azon előbbi intézkedés, mely szerint a vármegyeikét választó kerületének mindegyike 3 össse­irási alkerületre lett beosztva, továbbra is fenntartatik, s az összeíró küldöttségek a következőkép alakittatnak meg: I. A gyomai választói kerületben a) a gyoma­endrőd-kondorosi alkerületre. Elnök Kon­csek Gy. József gyomai, tagok Timár M. Lajos endrődi és Szabó János gyomai lakosok ; b) a Szeghalom körösladány­íüzesgyarmat vésztő alkerületre. Elnök Mittner László tagok ifj. Mező Sándor és Nagy Zsigmond szeghalmi lakosok, c) A mezőberóny körö<tarc<a-dobozi al­kerületre: Elnök ifj Kollár János mező berényi, tagok Batizy Ferencz köröstar­csai, Kárnyáczky Mihály dobod akosok. II. As orosházi választ) kerületben a) az orosháza—tót-komlós—csorvás—bán­falva—puszta-szt.-tornya—szabad-szi.-tor­nya—nagy-szénás—sámson—puszta-föld vári a kerületre Elnök Fejér Béla, tagok Fabó Emánuel ós Molnár B. L jjos öc ödi lako jok. c) Ké •'gvháza—gyulavári—uj­kigt ó-i alkerületre Elnök dr. Ladic-i László gyulai, tagok S'.ero Miklós kétegyházi, Szikes György gyulavári lakosok. Az ek­ként megalakított küldöttségek elnökei es tagjai felhivatnak, hogy 1874. évi XXXIII, t.-cz 21. § ában előirt eskü letetele czéljából, a lakhelyük szerint illetékes járási főszolgabiró előtt jelent­kezzenek ; a járási főszolgabirák 'felhi vatvan, hogy az esküt az illetőktől ve­gyék ki, s a vonatkozatos jegyzőkönyvet 8 illetve jelentésüket a folyó évi junius 5 ig a központi választmányhoz beter­jesszék. Amennyiben bármely tagja az összeíró küldöttségnek a megbízatást el nem fogadná, az uj tag kinevezése, illetve a megürült helynek ülésen kivül leendő betöltésére a központi választmány el nöke megbizatik Az összeíró küldöttsé­gek elnökei felhivatnak, hogy az össze­írás határnapját, az 1874. évi XXXIII. t.-cz 32 § a értelmében legalább is nyolc nappal megelőzőleg tegyék közhírré. — Tüz Füzesgyarmaton. A gyermeki vigyázatlanság a tűzzel való játszás is­mét majdnem veszedelmes tűzvésznek volt előidézője. Füzesgyarmaton K o­vács Ferencz ós Eles Ferencz fütes gyarmati lakosok kárára takarmányaik egtek el s az egyik ház kerítése a kár nem jelentékeny. Szerencse, hogy a sze­les időben a nagy tüzet sikerült lokali zálni. Tanügy. Tanitók gyűlése. A „szarvasi helyi tanitó-egyesület" a mult vasárnap, május hó 7-én, délután 3 órakor, az ipariskola III ik oszt. tan termében, tagjainak élénk érdeklődése mellett rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés Molnár János elnök rövid megnyitójával vette kezdetét, a ki látva a nagy számban megjelent tagok érdek­lődései, arra kérte kartársait, hogy ne lohadjon náluk soha az egyesületi élet iránti kedv és a kitartás, mert — ugy mond — az iskolában és a társadalom­ban teljesített egjóbb munkásságaink mellett az egyesületben kifejtett íevé­kensóg a legalkalmasabb tényező ,a ta­nítói állás becsülésének fentartására és magának a társanalomnak a tanügy ós a tanitók érdekei iránti felébresztésére s azok szolgálatába való bevonására. Tart sunk ös»ze, becsüljük meg egymást és becsülni fog a társadalom is, megtisztel támogatásával és áldozatkészségével. Megnyitás után L a u k ó Mátyás egyesületi tag, a közgyűlés osztatlan örö­mére, mindenkit meglepő érdeklődéssel és lelkesedéssel ismertette a „Tanitók háza" ügyét. Előadásának minden egyes mondata, minden egyes szava jótékony hatással volt az érdeklődés felébreszté­sére 8 az ügy iránti tevékenység biztosí­tására. Hát van-e tanitó, — ugy mond — kit az eszme meg ne kapna, n<e le'k^s' tene, áldozatra ne késztetne? Van-e szen­tebb ügy. a mely megérdemelné, hogy vállat vállhoz vetvp, egyesült erővei a megvalósulásra emeltessek, mint ez? Kép zelhető-e szebb, magasztosabb érzés, mint az az öröm, ha a mi hangya-szorgalom ­mai összi hordott fillnreinkb íl felnőni lát­juk a tanítóság gyermekeinek otthonát Budapesten. Lelkes éljenzóssel fogadta az egye­sület az nlőadónak ez ügyre vonatkozó javaslatait s oly érdeklődést, keltettek, hogy a közgyü'és minden egyes tagja nak volt valami javasolni valója az ügy előbbre vitelének érdekében s ez volt az, oka azután annak, hogy az idő előhala dása mia't a közgyűlésnek szintén fon­tos tárgya „a tanitók egyesületi életének fejlesztése" a legközelebb tartandó gyű­lésre hagyatott. Molnár János elnöknek azon jetentóse után, hogy a „Tanitók háza" érdekében általa kibocsátott gyűjtő iven eddigelé 140 frt Íratott alá s a be­fizetett összeg a szarvasi takarékpénz­tárba helyeztetett el gyümölcsözés czél­jából, nemkülönben R i d e g b Jánosnak azon előterjesztésére, hogy a „Tani'ók háza" javára rendezendő hangversenyre az előkészületek már serényen folynak, a közgyűlés határozüilag kimondta, hogy öt év alatti lefizetési kötelezettségével egyelőre 500 (ötszáz) frtot gyűjt, e pénz­ből készpénz fizetéssel 20 (hus-) darab részes-jegyet szerez be, azután pedig to vább folytatja a gyűjtést, fizetett mind­addig, a mig minden egyesületi tagra eg.v egy 25 frtos részes-jegyet nem sze rezhet be. A „Szarvasi takarékpénztár" 50 ko­ronás milleniumi jutalomdijára a köz­gyűlés titkos szavazás utján L a u k ó Mátyás, Sinkovits Pál és B e n­c z u r Mihály tagokat ajánlta ez évre. Az elnöknek azon jelentésére, hogy az általa kibocsátott felhívás folytán az egyesületi könyvtár gy arapitására-eddig­elé 166 darab könyv és füzet lett kezei­hez küldve, a közgyűlés határozatilag ki mondá, hogy az adományozók mindeni­kének köszönetét nyilvánítja ós ezt az illetőknek jegyzőkönyvi kivonattal tudo másába hozza. Örvendetesen vétetett tudomásul még a pénztárra vonatkozó jelentes is ameny nyíben a kötelezettségek ez időre ren­dezve lóvén, a tagsági dijak a pénztár gyarapítására szolgálnak ezúttal. Sípos Lipótnak azon indítványa, bogy a „szarvasi helyi tanitó-egyesület" Írassa meg Szarvas város ós Békésmegye földrajzát, olyképen, hogy az s szarvasi elemi iskolák III. osztályában tankönyv­nek használható legyen, egyhangulag el­fogadtatott, felhivattak a tagok e tekin­tetbeni munkássságra ós a kéziratnak 1899. évi augusztus hó 31-ig az egyesü­let elnökéhez való benyújtásra Tárgyaltatott ugyancsak, Sípos Li­pótnak azon indítványa is, hogy kérje fel az egyesület a kir. tanfelügyelőt az iránt, járjon közbe, hogy a miként más megyék, ugy megyénk törvényhatósága is hozzon szabályrendeletet az iskola és a tanitó védelme tárgyában. A gyűlés ezután az elnök által be­rekesztetett, azon kijelentéssel, hogy a népiskolai vizsgák után újból lesz al­kalma a tagokat összehívni, a mikor az addig bejelentendő ügyek is fegnak tár­gyaltatni. — „Tanitók (Tanítónők) jogai és kö­telességei" czimü mű harmadik kiadása jelent meg a napokban dr. Szabó Mihály, Álsó Fehermegye kii. tanfelügyelőjének a tollából. A tanügygyei foglalkozók kö­telességeit, de egyúttal azoknak jogait is összefűzve, egybekapcsolva tárgyalja s e nagy hiányon lett segítve akkor, a midőn néhány évvel ezelőtt a szerző mü­vének első kiadását sajtó alá rendezte. Az 1868. 38. t-czik megalkotása óta az is­kolai közigazgatás részint törvényhozási, részint rendeleti uton annyira kitágult, hogy azon nem csak az ifjabb nemzedék, de a tanügy terén huzamos időn át mű­ködő egyének is vezérfonal nélkül eliga­zodni csaknem képtelenek. A „Tanitók (tanítónők) jogai ós kötelességei" vezér­fonalul való használatra igen alkalmas mű, mert az eddig megalkotott törvé­nyeket s a mai napig a polgári s a nép­iskolákra vonatkozó mintegy 1500 ren­deletet, utasítást, döntvényt tartalmazza, a melyeknek szó szerinti szövegezése után azoknak kelte és száma is talalható. Tárgyalva van benne nem csak az a mi a tanítói hivatallal összefügg, de az is­kola közigazgatása is, a miért e könyv nemcsak a polgári ós népiskolai tanitók, tanítónők, de a községi ós a felekezeit elöljáróknak s iskolaszéki tagoknak s nélkülözhetetlen kézikönyve. A „Tanitók jogai kötelességei" második kiadásának megjelenése óta kibocsátott mintegy 300 körrendelet a tanügyi közigazgatást any nyira átalakitotia, hogy az első és a má­sodik kiadások hasznavehetetlenekké let-

Next

/
Oldalképek
Tartalom