Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-03-16 / 22. szám

anaszkodnak munkahiány miatt; az ara­isi szerződések kötése mindenütt folya­íatban van. Zöldy János dr. főorvos jelentése Kerint habár a járványos bajok még 30st is igen nagy számban vannak, a etegedések a kanyarónál Ví-ére szálltak 3 februárban. A betegedós 312-vel ke­esebb ; száma 20"2°/o; difterilisz 10 köz­egben 23 megbetegedés, 9 halálozással, örheny 17 községben 131 megbetegedés, ík közül elhalt 25. Kanyaró szintén 17, özségben 109 megbetegedés közül meg­lalt 23, trachoma: 153. A jelentós tudo­aásul szolgált. R e z e y Sylviusz kir. tanfelügyelő letegsége miatt meg nem jelenthetvén, lelyette Bodoky Zoltán dr. főjegyző a :övetkezőket jelenti: Meglátogattott hét antermet. Betegsége három hét óta ágyba löntötte s igy több iskolát meg nem lá­ogathatott. Koncsek József gyomai ipariskolai anitónak a korpótlókot megszavazták és gy a községnek a korpótlókot fizetnie teli. Szarvas község folyamodik, hogy a ;anyákon eszközlött iskolai és ovodai lövendékek összeírását fogadják el. A íőzigazgatási bizottság 9 kérelemnek ki tételesen a vörheny járvány miatt helyett adott, s uj pótösszeirás alól a községet fölmentette. Az endrődi izr. iskola államosítása ügyében a miniszter leirt; állami iskolát fölnem állit, de miután 21 izr. ós 27 evang. tanuló jár a róm. kath iskolába, ha a róm. kath. felekezet ezeket a gyermeke­ket nem fogadná be az iskolába, a köz ség haladéktalanul községi iskola fölállí­tására hívandó föl. Csaba községe nem készítette el az iskolába köteles növendékek lajstromát a kellő időre, halasztást kér. A királyi tanfelügyelő halasztást nem adna, hanem utasítaná Csaba köz ségét a rendeletnek haladéktalan végre­hajtására. Varságh Béla a csabai késedelmes összeírást végző közegeket nem akarja menteni, de tényleg forognak fönn mentő okok. Csabán hónapok óta járvány van, mely miatt az összeírás sem eszközölhető, kéri a kórelemnek teljesítését. Bodoky Zoltán dr. czélszerüségi te­kintetben az ügy javára inkább végle­gesen fölmentené az újbóli összeírás alól a községet, mert május hóban az össze­írás úgyis újra elrendeltetik. Zsilinszky Endre dr. szintén Bodoky Zoltán dr. főjegyző indítványát kéri elfogadni. Most már tanügyi szem­pontból az összeírásnak jelentősége nincs. És ha a pótösszeirástól az elöljáróság megkíméltetik, legalább a jövő összeírás pontos lesz. A bizottság ily órtelemhen határozott. R e i s n e r Emánuel gyulai lakos vizimüvet létesített, a tárgyalást Duttkay Béla vezette s a városi szabályrendelet szerint napidijat számított föl; ezt Reis ner megfelebbezte. Az előadó javaslatot tesz, hogy a Eapidij megadandó, ellenben Horváth Károly a mellett érvel, hogy mivel az — Igen, szeretem ezt a szép asszonyt. — Átkozott fajzat 1 . . . Különben én becsületes ember va gyok, becstelen asszonycyal nem ludha­tok boldogságot keresni. Az tsííory szeínébtn megállott a köny. Csak tkkor folyt le a Kajsza Péter eicárf, mikor Pali eliántorgott tőlük. , Csak akkor állott meg a falu 6záj8, mikor Tofccsényi Pali lehunyta a szemét, örökre. A pletyka szünetelt, nem mond tak rosszat az asszonyra, a mig a halolt feküdt a ravatalon. Csak Gajló Mari nézte rossz szemmel az egészet, a kinek szeme ugyancsak megíkadt a Kajsza Péter alakján. Ugy szeretle, mint a tizen hét éves lányok szoktak szeretni édesen, szivében bossíu\a), mely Roíira zudult egész tartalmával. Mikor a Pali temetésén Kajsza ve­zette az özvegy menyecskét, oda akart ugratni az asszonyhoz, hogy oda tapassza arcára a hamis hazug könyeket. De nem tette. Remény volt szivében : hogy Kajsza Péter az övé lesz . . . Kérte, könyörögte a Péter szerelmét, az vissza dobta. Kijátszotta az utolsó . kártyát, följelentéssel fenyegette, nem használt. És akkor, mikor a virrasztón tett jövendölések beteljesedtek, mikor Péter elvette az asszonyt, Gajló Mari, Pétert is, Rózsit is feljelentette a törvé­nyen, hogy ők ölték meg Tobcsányi Pálit. Es volt igazsága, mert a törvény Kajsza Pétert, Rozijával életfogytig tartó fegyházra ítélte. * Mari megásta a sírját. Mert a börtön falai elzárják tőle Petert, a ki eddig, legalább neki is szánt egy-egy mosolyt. Verner Jenő. alispán helyettese volt, nem jár nek\ napidij. F á b r y Sándor dr. az órvelest nem fogadhatja el, mert a napidij azon tény leges költségek rekompenzációjaként ada­tik, melyek felmerültek. Ha tehát a pol gármester az alispán képviseletében el­jár, a napidij az ebédet fizető polgár­mesternek adatik, nem az alispánnak. Az ügyben érdemileg nem nyilatkozik, mert elsőfokú Ítéletének felebbezéséről van szó. A bizottság hat szóval öt ellenében a Reisner felebbezósónek helyt adott. Egy másik gyulai ügy követte nyom ban, a V ó g h Gábor építkezési ügye, melynsk lényegót e tudósítás elején ösz­szefoglaltuk. Az ügyhöz F á b r y Sán dor dr. alispán, L a d i c s György ^ H 0 r­v á t h Károly, H a v i á r Lajos szólót tak. A felszólalók mindegyike konsta­tálta, hogy mivel Gyulaváros szabályo zási térképe 1874-ben készült, végre is legalább a Komló-utezában uj vonatozá­sát kívánták, mely id?ig a Vógh Gábor építkezési ügye függőben hagyatott. Tizenegy órakor az ülés is véget ért. Jelenvoltak dr. Lukács György főispán el« nöklete alatt : dr. Fábry Sándor alispán, Bodoky Zoltán dr. főjegyző, Csák pénzügyigazgató, dr, Zöldy János főorvos, Oláh t. főügyész, Liszykir. ügyész, Haviár főmérnök, Kis tb. főszámvevő, Zsilinszky Endre, Varságh Béla, Hajnal István Ladics György, Horváth Károly, Almásy Dénes gróf biz. tagok, Zlinszky közg. előadó. Nemzeti Szövetség Csabán. — A megalakulás. — Egy ujabb ós nagy czólokra híva tott egyesület alakult vasárnap Csabán. Hisszük, hogy czóljai érdekében sikra száll ós dolgozni fog. A megalakulás nagy sikerrel, minden részében a legszebben folyt le. Bővebben az alábbiakban tu­dósítunk : Az első vendégek az aradiak voltak, honnét az elnök Institóris Kálmán ós Sztojka Géza titkár jöttek át. A buda pesti gyorsvonattal jöttek : Herczeg Mi hály elnök, Barabás Béla orsz. képviselő, Balassa, Gyulai hírlapírók, az egyetemi polgárok kiküldötte képviseletében Wolf­ner Pál. A tevékenyjügyvezető Kricsácsy Géza Temesvárról jött, a hol szövetségi ügyben járt. Gyuláról Lukács György dr. fő, Fábry Sándor dr. alispán, Band hauer György főpénztárnok, Thold biró és Bródy Ernő voltak jelen, a szarvasi szövetség küldöttje a társelnök Benka Orosházáról Horváth Karoly vezetése alatt Gyula volt, Szalay József tb. fő biró, Nagy Lajos, Pál Ernő ós Kis Mór érkeztek, Mezőberónyből dr. Mázor Ele­mór volt jelen. A budapesti vendégek elé kivonult a szervezőbizottság és nagy közönség, az érkezőket Varségh Béla üdvö;ölte lel­kesen : Mólyen tisztelt szövetségi elnök ur ! Mélyen tisztelt küidöttségek 1 ^A midőn önök mint az országos nemzeti szövet­ség nemes ügyének lelkes alőharczosai lankadatlan kitartással folytatott térfog­laló békés hadjáratukban eljutottak ide mihozzánk, hogy ezen a hazaszeretet és társadalmi együttérzés nevében meghó­dított területen birtokukba vegyék a nem­zeti szövetség legújabb őrállonu sát, meg­nyitjuk önök előtt ennek kapuit, meg­nyílnak sziveink és az e szivekben la­kozó tisztelet és nagyrabecsülés érzel­meivel eltelve üdvözöljük önöket aszal az igaz szívből fakadt msgyar mondással: Isten bozta minálunk 1 Az üdvözlésre Herczegh Mihály fe­lelt s a város elöljárói nevében még Ko­rossy László főjegyző mondott beszédet. Diszes kocsisor robogott Csaba ut­czáin s vendégeink szállássikra mentek. Deiben egy órakor V a r s á g h Béla látta asztalánál a vendégeket, AZ ebéd folyamán számos igen elmés pohárkö szöntő haDgzott. Varságh Béla vendé­geire Lukacs György dr. főispán Her czegh Miha)yr8, Herczegh Mihály a há zigazdara, Krivácsy Géza Lukács főis­pánra, Fábry Sándor nagy derültséget keltő pohárköszöntőt mondott Aradme­gyére, a kiket szívből igazán szeret, mert levették Békésmegyéről a legcorumpál tabb epithetont, — Institóris tiltakozva derültseg közben, hogy nem aradme gyei, Csaba városát köszönti föl, Bara­bás Béla dr. pedig többszörös derültség közben a vármegye alispánját köszönti fel. Balassa lapunk szerkesztőjét,Gyulai Hugó pedig a nemzeti szövetség czéljai­ban állókat, Krivácsy az orosháziakat éltette. Még a vendéglátó asztalnál a po hárköszöniők javában folytak, a midőn sürün hullámzott a nép. Jegyekért való ségos esengés folyt. Bárcm órakor szí­nültig megtelt a Vigadó nagy terme. Az ünnepély. A vendégeket riadó, lelkes óljenzás­sel fogadta a közönség s a zaj akkor ült le, midőn az iparos daloskör a hymnust intonálta Gally János karmester veze tése alatt, a közönség állva hallgatta a nemzeti imádságot dalban, melyet szin­tén egy bókósmegyei ihletett dalköltőnek köszön a magyar Ekkor állott a pódiumra Varságh Béla, hogy nagysikerű es éljenzésekkel sürün megszakított beszó ét elmondja. Ez a szép, gondolatokban nemes ós for­mában szabatos beszéd a következő : Igen tisztelt hölgyeim ós uraim 1 Tisztelt ünneplő gyülekezet! A mikor az országos nemzeti szö­vetség mólyen tisztelt elnöksége, Békés­vármegyének minden nemes ós jó ügyet lelkesen felkaroló és támogató, osztat lan nagyrabecsülósüokben ós ragaszko dásunkban részes főispánja szives köz benjárása mellett, azzal a megtisztelő felhívással fordult hozzám, hogy a csa bai nemzeti szövetség szervezkedésének előmunkálataira vállalkozzam, könnyen érthető habozás fogott el, valljon elfo­gadhatom-e ezen előlegezett bizalmat ós a velejáró felelősséget. S-m egyszerű polgárimivoltom, sem tehetségemnek átérzett gyengesége jog cnmet ebhez egyáltalán nem szolgáltat­tak és ha mégis vállalkoztam, erre ösz­tönzést abból merítettem, mert at levén hatva a nemzeti szövetség magasztos hi vatásától, ilyen ügyet szolgálni hazafiúi kötelességnek tartom, hitem volt abban is, hogy e munkában a jobbjaink támo­gatása el nem maradhat, mert hiszen ebben a hazafias érzelmű, democratikus jellegű megyében és városban egy fél emberöltőn át mindég azt tapasztaltam, hogy az olyan hivó szó, mely azon esz­mék és törekvések támogatására és elő­mozdítására szólít, a melyek a nemzeti szövetség kibontott zászlajának jeligéit képezi, visszarezgett a szivekben és meg­hallgattatott. Es íme a már kezdetben a szövet­ség kötelékébe eddig belépettek száma, ennek a teremnek a társadalom minden rétegéből egybegyülekezett ünneplő kö­zönsége egyaránt tanúbizonyság tétel a mellett hogy e hit, e feltevés jogosult volt. Fogadják együvótartozóságunk ezen megnyilatkozásáért, a jó ügynek eme lelkes felkarolásáért a szervező bizotteág nevében, igent, hölgyeim ós uraim, mó lyen átérzett hálás köszönetünket, És most mólyen tisztelt közönség, a midőn az országos nemzeti szövetségnek, a melynek tagjai között koronás kirá lyunk mellett a magyar haza legfénye sebb neveit látjuk tündökölni, a mikor ezen szövetségnek nagynevű kiküldötteit, részben alapitóit és állandó vezetőit van szerencsénk körünkben tisztelhetni, üd vözöljük őket hazaüui érzéseink teljes melegségével, fejezzük ki irányukban mély hálánkat ós elismeresünket, azért a fáradságot nem ismerő buzgóságért a melylyel a nemes ügyet szolgálják, kér­jük őfcet, hogy hivatott szavukkal tölt sék be sziveinket hazaszeretettel, jelöljék meg az utat, melyen haladnunk kell, vi­szont mi is ígérjük meg, hogy elvállalt kö­telezettségeinket iparkodni fogunk tehet­ségünk mértéke szerint teljes odaadással beváltani és kérjük Istent, hogy közös munkánkra adja örök áldását Ezután Herczegh Mihály mon­dott másfélóráíg tartó beszédet a szövet­ség czéljairól. A beszédet egész terje­delmében nem adhatjuk. Csak eszmeme­netét követjük ezzel a hevenyészett vá­zolással. Mindenekelőtt ismerteti a szövetség eddigi terjeszkedését. A szövetség 36 he­lyen alakult meg, 41 helyen már csak az időt várják, midőn a központ vezető­sége megjelenik. 120 helyen pedig a szer­vezés folyik. A nemzeü szövetség a társa* dalmi egység jellegét tűzte ki. A hety­keléssel föl kell hagynunk. A nemzeti szövetség a béke, a szelídség és a sze­retet evangéliomával halad. Részletesen foglalkozik az egyes szakosztályok mun­kásságával. Három szakosztálya van az egyesületnek. A nemzetiségi, mely nem kulturfeladatokkal törödik. A Nemzeti Szövetség nem kultúregyesület. A kultur­egyesületek reakciót támasztanak, pedig mi békében akarurk haladni ós hirdet­jük a nemzetiségek egyenjogositását. Másik szakosztálya a társadalmi, mert hiszen az egyesület a társadalmi egység elérésére törekszik, harmadik siakosz­tálya a munkásügyi, mely az embersze retet eszközeivel óhajtja a munkások sorsát javítani; becsüljük meg a mun­kást ós a munkás is becsülje meg a be csületes kenyeret adó hazai földet ós tör­vényeket. A lelkes csabaiak éltetésével végzi fejtegetését. A közönség tapsokkal, éljenzéssel adózott a szónoknak. Ezt követte a jelenvaló nagy és dí­szes közönséghez szóló fölhívás, hogy kívánják-e a szövetséget megalakítani? A közönség lelkesen hangoztatta: „kí­vánjuk", mire a közgyűlés a tisztikar választásához fogha'ott. Elnökké tapsok és többszörösen rneg­ujuló lelkes tetszés közben Varságh Bélát egyhangúlag lnlkesedéssel megvá­lasztották, mire ünnepélyesen fogadal­mat tett, hogy a szövetseg coljait híven fogja szolgálni s a választíst megkö­szönte. Társelnökökké lettek: Beliczey Géza és Rosenthal Ignácz. Alelnökök: Haan Béla, Nemes­key Andor, dr Reisz Miksa. Titkárok: Maros György, M a r­gócsy Miklós, Verner László Pénztárnok: L á n g József, ellenőr: P a v i k József. Felügyelő bizottság : K 0 r 0 s s y László elnök, tagok: Németh Lajos, Ró t hy Béla. Igazgató választmány: Achiin Gusz táv, Áchim Jáno°, Áchim F. Tamás, Babó Andor, Balogh József, Babich Jó­zsef, Bakos Mátyás, Bidik Dezső, Be­lenka Mihály, Bartay Oszkár, Bukovszky János, Caucig Nándor, Donner Lajos, Décsey Józ-ief, Fejér Béla, Gencsy Jó­zsef, Jenev Endre, Havran Pal, Haraszti Sándor, Hücke Lajo?, Hrabovszky Já­nos, Horváth Mihály, Kerényi Soma, Ka­bos Bálint, Kocziszky Mihály, Korén Pál, Kovács L Mihály. Klein Gusztáv, Majoros József, Mázán János, Porjesz Miksa, Seuer Vilmos, Seiler Dezső, Sinkó István, Szihelszky Józef, Such Dezső, Sztraka György, Tímár Endre, Tyehlár Károly, Uhrin Károly, Vágner József, Vidovszky Károly, Wallerstein Somu, WallfLch Ferencz. Zsilinszky Endre, Zsi­ros András. A megalakulás után Krivácsy Géza ügyvezető-igaigató tett indítványt, hogy a megalakult szövetség első ténye loyalis hódolatnyilvánitás legyen a ki­rály, a szövetség első alapitója iránt. S indítványba hozta a következő sürgöny elküldését: O Felségéhez : A Békés-Csabai Nemzeti Szövetség ós Hölgybizottsága a legmélyebb alatt­valói hódolattal üdvözli első alapitóját, felséges királyunkat; kérjük Éxcellen­tiádat, hogy tántorithatian hűségünket a trón zsámolyánál tolmácsolni méltóz­tassék. József főherczeghez: A Békés Csabai Nemzeti Szövetség és Hölgybizottsága a legmélyebb tiszte­lettet üdvözli Fenségedet, mint a szö­vetség alapító tagját ós a kérjük ma­gyarok Istenét, éltesse Fenségedet so káig imádoitmagyar hazánk javára. Jóísef főherczeg a következő távirati választ küldötte vissza Fiuméből: Fogadják legbensőbb hálámat szives üdvözletéért. Isten legdúsabb áldása kí­sérje működésüket. József, kir. főherczeg. Ezután üdvözlések következtek : In­stitorisz Kálmán az aradi szövetség ne­vében szól, Arad nevében, mely ólenken figyeli a szomszéd város kulturáját. Benka Gyula Rückertet szólaltatja meg, ki halálos „ágyán igy szólott: adjatok egy eszmét a nemzetnek, .hogy megérje második ezerjót s ez eszmét Herczegh Mihály megadta: kövessük. Föl a két megyebeli szövetségnek versenyre, azé legyen a pálms, ki ez eszmékért legtöb­bet tesz. Horváth Károly az orosháziak üdvözletét hozza el, akik tanulni jöttek és a legszebb eszmékkel mennek haza. Verner László oivasta föl az üdvözlő sürgönyöket, többek között a közokta­tásügyi államtitkárét, Zsilinszky Mihály Csaba országgyűlési képviselőjéét, ki a következőket telegrafálta: Ő Felsége képviseletében elfoglaltan, nem mehettem le a mai ünnepélyre; üdvözlöm a szövetség lelkes tagjait, ha­zafias működésükre Istennek áldását kéri Zsilinszky Mihály. Végül Barabás Béla mondott nagy hatású beszédet, melyet sürün akasztót tak meg a tetszésnyilvánítások ós min­denki szívből gratulált a kiváló szó noknak. Varságh Béla elnöknek a közönség­hez intézett köszönő záróbeszéde és a dalárda szép éneke után az alakulás véget ért. A szini előadás. Este a színházban a „Tót leányt" mutatta be az iparos olvasókör müked velő társasága. Az előadás igen sikerült vo't. Erről az előadásról már elmondot­tuk annak az első bemutatásakor dicsé­retünket, ezt kellene újra ismételnünk. Kollár Juliska szépen énekelt ós jól ját­szott. Saguly Endre a Podlupka Misót jellemzetesen, igen otthonosan játszotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom