Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-03-05 / 19. szám

pyeniul C9ak annak kipuhatolására szorítkozik, hogy az illető beteg, vagy ennek a törvényben megjelölt verrokonai fizetőképesek e ? Belátható ebből, hogy az idézett t.czíkk megszüntetve a nyilvános betegápolás eddigi viszásságait, a'.t a szegény nép érdekének teljesen megfelelően szabályozta. E'ég nagy csapás az már magában véve is a szegény népre, ha egészségét elveszti, mert ezzel együtt munka- ós keresetképessóge is egy időre oda van. Nem volt szükség eddig sem, hogy elhagyatott helyzetét könyörtelen eljárással sulyosbitsuk Most ez már — hála a törvényhozás bölcsességének — egyszer mindenkorra megszűnt ós a betegség súlya alatt roskadozó szegény ember a kórház falain belül a keresett enyhülést bizton megtalálja. A mostani törvény különban az előd jétől abban is eltér, hogy a fizetésre kötelezett rokonok ágazatát föl és lefelé egy fokkal kibővíti. Eddig ugyanis a szülők gyermekeikért ós viszont a gyermekek szülőikért voltak felelősek a gyógyköltség megtérítésére nézve ; a jelenlegi törvény szerint a fizetési kötelezettségbe a nagyszülők ós unokák is bele vonattak s egymásért ezek is, valamint a házai társak is tartoznak fizetni, amennyiben t, i. fizetőképesek. A törvény azonban e tekintetben sem tul szigorú, mert a fizetést nem azonnal kívánja, hanem a fél kérelmére a rész letes törlesztést is megengedi, sőt méltánylást érdemlő esetekben a közigazgatási hatóság véleményezésére a kormány a fizetési kötelezettséget teljesei meg is szünteti. Rendkívül jótékony intézkedése a törvénynek azi , hogy a hatóságilag iga zolt szegényeket ingyenes gyógyszerrel latja el és szintén az országos betegápolási alap számlájára. A városunk területén lakó szegények, akik saját lakásukon ápoltattak, eddig is kaptak utalványt ingyen gyógyszerekre, de mivel az ebből származó kö tsógeket eddig a városi pénztár fedezte természetes, hogy az ingye nes gyógyszerekkel való segélyezés, — nem iehehetett olyan mérvű, mint lehet most az uj törvény életbe lépte óta. A fődolog az, hogy az orvosi rendelvényt hatósagi orvo-, vagy az e czélra a kor mány altal külön felhatalmazott orvos irja ée a szegenységet a hatóság igazolja. A törvény tehát a legszélesebb ala pot nyújtja arra nézve, hogy a szegény nép betegség esetében ne kénytelenites sék kuruzsolókhoz fordulni, vagy a gyógykezeltetest mellőzni amiatt, mert nincs pénze orvosra és patikára. Óhajtandó volna, ha a törvénynek ezen üdvös intézkedéseiről a vagyontalan szegény osztály is, melynek erdekében ez a törvény hozatott, minél szélesebb körben tudomást szerezne, hogy mindenben ahhoz tartván magát, ennek következtében az országos közegészsógi ügy ismét közölebb jutna azon fokhoü, amelyen mi látni szeretnők. Egy csabai dr. — Veszett a keresztanyád I — kotródj innen, aztán füts nekik 1 — De kérem olyan ordítást, vonyitást visznek azok végbe, hogy szörnyűség .. . — Bizonyosan szomjasok . . Vigyél nekik cognacotI — Nem merek ón közzójük menni, még megmarnak. Erre már a patyikus is feltápászkodott s bgy álmában megzavart „másnepos" ember hangulatával támolygott az udvarranyiló Cíigánytanya felé. Meghökkenve állt meg az ajtó előtt. A szobából pokoli zsivaj hallatszot . . . Nyö zörgés, jajgatás, dörömbölés s a me dicinis üvegek csörömpölése közzé, mint vészmadár sigongása, vegyült a nagybőgős panaszos jajkiáltása: — Oh mro devla ! murdarelasz I .. . Magyarul pedig ez a drámai kitörés annyit tesz : — Oh Istem ! megdöglünk ! . . . A pa yikus ugyan azon melegiben nem értette meg az: „Oh mro devla 1 murdarelasz" tragikai jelentőségét, de a laborans-gyerek aggály át már ő is indokoltnak látta. Az egyre tomboló czigányok közé benyitni ő sem mert, csak az ajtón keresztül kiáltott be nekik teljes erővel: — Mi a fészkes istennyila lelt morék ? 1 Pillanatra elcsendesült a velőtrázó zsivaj, de a másik szempillantásban tiz torok oiditotta egyszerre : — Szencsiges apatyikárius ur I — mentsen meg, mingyájan megdeglünk I E közben a spalet-táblákat őrült öklözéssel döngették. — Mi bajotok ? — harsogta be újra a patyikus. A békésmegyei nagybirtokok, — A mezőgazdasági statisztikából. — Békósmegyében 46 van olyan birtokos, vagy bérlő, a ki 500 holdon felül gazdálkodik. Ezer holdon felül 66 gazdálkodik. A 100 holdnál nagyobb gaz daságok tulajdonosainak túlnyomó része, főfoglalkozása, vagyis élethivatása szerint is földmivelóssel foglalkozik ; ezekre az összes számnak 86.4% a esik. Második helyen az értelmiségi keresetűek állnak, kik 6 6% kai rósze-ülnek, a jogi személyekre 2.8% esik, a'- ipirosokra és kereskedőkre ugyanannyi. E két utóbbi foglalkozási ágat főleg a haszonbéres ós a vegyes jellegű gazdaságoknál látjuk szerepelni. A gazdaságokban alkalmazott tiszti személyzetről ós cselédségről a következő kis kimutatás nyújt tájékoztatást: Gazdatiszt van Békésben 138. Ebből felső gazd. tanintézetet végzett 83. Alsóbb tanintézetet végzett 14 Nem vég zett szakiskolát 51. A tekintélyes terű létből gazdasági egyletünknek mindössze 47 tagja van a gazdatisztek sorából. Hát a többi? Ezeknek a gazdasági egyletben való hely nem foglalása érthetlen közöny. Felügyelő személyzet van 303, a kikből 7 végzett szakiskolát. Gazdasági béres van 4175, nő 62. Kisebb korú cseléd 128. 0 szesen 4336 Az uradalmakban 204 iparos kap kenyeret. A 100—500 holdas gazdaságokban volt alkalmazva, ezek közül kilencz egyáltalán nem végzett ghzdasági taninté zetet, négy alsóbb tanintézetet s csak három, vagyis az összes számnak nem egészen ötödrésze végzett felső taninté zetet. Kedvezőbb az arány, bár kedve zőnek még mindig nem mondható, az 1000 holdon felüli gazdaságoknál Ezek nél a gazditiszteknek 60 százaléka felsőbb tanintézetet végzett, de 10 százaléka csak alsóbba', 30 százaléka pedig egyáltalán semmiféle gazdasági tanintézetet vagy szakiskolát nem végzett. A felügyelő személyzetnél még sok kai rosszabb az arány. Főldmives-isko Iáink derék működésének még vajmi csekély nyoma mutatkozik Békésvármegyében. 363-ból (ennyi volt r felügyelő személyzet összes száma) csak 8 végzett gazdasági szakiskolát. Az alkalmazottak számát a gazda ságok területével ha-onlitva össze : tiszti és> felügyelő szemelyzettel, valamint iparosokkal 1000 holdon felüli gazdaságok vannak legjobban ellátja, ellenben cselédséggel a 100—200 hoidas gazdaságok 8 nyomban ezek után következnek a 200—500 holdasok. Aránytalanul kevés az 500—1000 holdas gazdaságok személy zete. Megyei pénzintézeteink. Ismét alkalmunk van egy-két megyei takarékpénztári és szövetkezeti int-zmónyrőlezek legutóbbi zármérlegei alapján szót ejteni. Kétségkívül a megye legizmosabb pénzintézete, az orosházi takarékpénz— Gyehennába pokolba, az erdegek tüzes kemenczéibe vagyunk 1 . . . Sza baditsanak ki, meri vagy megvesünk, vagy megégünk ! Erre már a patyikus elszántan nyitotta fel az ajttt. S ha ideje korán odább nem lép, szentül hanyat vágja a szobá ból kitóduló pokoli — hőség! A laborans-gyerek ugyani* annyira gondjaiba vette a reggel didergő czigányokat, hogy szinte >gyon fűtötte. Hat órán keresztül fával, szénnel, egyre fűtötte nekik a kemenczét ... Az „E sö csabai cserép kályha gyár" dicsérettre válik, hogy a kemencze széjjel nem repedt. Pedig minden pirulás nélkül meg tehette volnc, mert hát a cziganytanya áthmosférája is közeleob járt 40 Celsius fokhoz, mint a 30-hoz, A czigányokkal pedig az a bolond eset történt, hogy a besötétített szobában sehogy sem találták meg az ajtót. S mikor már a nagybőgőről is csorgott a veríték s a morék szeme düliedazett a hőségtől, mindenáron a spilat táblákon keresztül akartak menekülni. A sötétben tapogatva azt vélték ajtónak. S mig annak nyitját keresgélték, elképzelhető pusztítást vittek véghez a — medicinás üvegekben. Egyéb baj nem is történt, Pasteur intézetbe egyik sem került. Este pe dig már igazi tűzzel húzták talp ala a szilaj csárdást, bebizonyítván, ha már a czigány nem hal a vizben, a melegben sem vetz meg 1 Két—ess. tár, melynek közgyűlésé éppen ma tartatik. Az intézet a mult évben is a fokozatos fejlődés utján előbbre halad. A betéti-k 18655 frt 87 krra nőttek, a betét állomány tanussgául a bizalomnak. 58969 frttal növekedett. E? évben 50000 frttal vett részt a takarékpénztár a békési uj pénzintézet megalapításában. A tiszta nyereség 49381 frt, egy részvényre 45 frtot fizetnek. A tartalékalapot oly gazdagon találták, hogy külön tartalékalapjuk 50000 frtra, nyugdijalapjuk 31000 frtra ós így részvény- és tartaléktőkéjük összesen 481000 fr'ra növekednek, mi részvényenként 601 frtuak (1202 korona) felel meg. De nem is lehet kapni ma az orosházi takarékpénztár rószvénypapirjait 850 frton alul. Az intézet összforgalma az 54 milliót jóval meghaladta. JI hékésmegyei takarékpénztár márezius 16 án tarija közgyűlését. Az intézetnek 34(08 frt üzleti nyeresége volt, melyekből az alapszabalyok szerinti ju talókok után 29587 frt kerül feloszlatásra. 1000 db. részv. után oszt. á 20 frt 20000 frt. Tartalékalap gyarapítására . . 5000 „ Kétesek tartaléka gyarapítására 2000 „ Nyugdíjalapra 1000 „ Tisztviselők jutalmazására . . 1000 „ özv. Hencz Lajosnó ós gyermekeinek nyugdíjpótlék . . . 100 „ Jótékony ezólra 500 „ A betétek 73286 frttal szaporodtak Ez a mult év végén 2 506.000 frt volt. A tótkomlósi takarékpénztár e hó 19-ón tartja közgyűlését, melyen egy igazgatósági tagot is megválaszt, miután egy tag, M a c h a n Györey meghalt. Az intézet szépen fejlődik, 18.030 frt üzleti hasznot produkált, dotáljak a tartalékalapot, egy rószvvényre 12 frtot fizetnek ki. A tartaléktőke a 32 000 frtot meg haladja. JI gyomai gazdák és iparosok hitelszövetkezete most bocsájtoita ki második évi zárszámadását. A forgalom 120,000 frtról 800,000 frtra szaporodott. A tagok száma 529. A takarékbetét 13,000 frtról 64,000 frtra nőtt meg. A szövetkezetnek mindössze 21 Irt 09 kr tiszta jövedelme volt, mert mindenkor ós mindenütt a tagok érdekeit tartották szem előtt. A derék szövetkezetnek igazgató-elnöke : Debrecze ni Endre. JI gyomai takarék és önsegélyző szövetkezetnek 254 tagja 1839 25 frtos r szjegyet jegyzett, a növekedés folytán volt a szövetkezetnek 383 tagja 2204 üzletrószszel. A kis szövetkezet 884 frt üzleti nyereménnyel zárja le mérlegét. Ez a szövetkezet márezius 6-án tartja évi közgyűlését. , Az országos nemzeti szövetség zászlóbontásaNagyszabású ünnepélyességekkel lesz egybekötve az országos nemzeti szövetségnek jövő vasárnap Csabán való megalakulása. A szervező bizottság állandó permanencziában van, hogy az ünnepély minél impo á ísabban bizoovitsa Csiba város haz»fiis érzését. A C abán lévő hatóságokat, testületeket és társasköröket meghívták, a nagyközönséget pedig lelkes felhívás utján gyűjti egyb \ A rend föntartása érdekében a randezőbi zottság annyi jegyet, ós azoknak, a kik elsőbb jelentkeznek fog kiosztani a Vigadó előtt. Jegyekkel lehet tehát bejutni az ünnep ly helyére, a vigadóba, a melynek részletes programmját alább egész terjedelmében közöljük. Este az ipiro-'ok kipróbált rendezőgárdija nagyszám színielőadást randaz, a „Tót leány" pompás népszínművet, melynek betanítását Ur a z i n y i János dr. vállalta el. E,t követi a kaszinób in lefolyó társasvacsora, melyre az iveket a napokban teszik le a társas körökbe. A? idegen vendégeket külön meghívók hívják egybe. A részletes program n a kövtke ő :J Az Orsz. N m eti Szövetség, maly nemes feladatául tűzte ki a nemzetiságekk >1 való békés egyetértés, a munkásbajok orvoslása ós a rang ós fajkülönbségre nem tekintő társadalmi egység megvalósításán közremunkálni, áldásdus működését ki óhajtja terjeszteni édes hazánk minden vidékére. E törekvését Békés Csiba min den rendű lelkes polgársága is előaegi teni kivánja, a midőn a bék^s csabai nemzeti szövetség ünnepélyes alakuló közgyü'ését vasárnap, márc ius hó 12 en, délut'n 3 órakor a vigadó nagytermében fogja megtartani. Esen alakuló gyűlésre a nagyközönséget hazafias tisztelettel meghívja a szervező bizottság. Az ünnepély sorrendje : márezius hó 12-én délelőtt 10 óra 44 perczkor a vendégek fogadása a vasúti állomásnál és elszállásolása. Délután 3 órakor alkuló közgyűlés a vigadó dísztermében. Este 7 órakor az iparos olvasókör műkedvelő társasága áltat a színházban előadás, felerészben a főgymnasium tápintézete, felerészben a csabai nemzeti szövetség pénz tára javára. E'őadatik a „Tót leány" énekes népszínmű. H lyárak Páholy 5 írt, páholyülés, körszék 1 frt 20 kr., zártszék 1 frt, földszinti álló 40 kr. erkely I. sor 50, II. sor 40, erkély álló 30 kr karzi i ülő 30, karzati álló '20 kr. Felülfizetesek köszönettel fogadtatnak. Jegyek élőn válthitnk G e n c <? í Jízsaf ur üzletében. Az alakuló gyűlés tárgysoroz ui : 1 Kölcsey Hy nausza, énekli as iparos daloskör. 2. Elnöki megnyitó ós „Országo Nemzeti Szövetség

1' képviselőinek üdvözlése. Elmondja Varsagh Béla, szervező bizottsági elnök. 3. Egyesületek, testületek kiküldöttségeinek bejelentése. 4 Dr. He rezeg Mihály, az „Országos Nemzeti Szövetség" ejnökenek beszéde. 5. A megalakulás elhatározá-a és a tiszt viselők, Uiyszinte az igazgató választmány megválasztása. 6. Zárszó. 7 Szózat, énekli az iparos daloskör. —Színielőadás után a casinó helyi-égében a vendégek tiszteletere társasvacsora, melyen a hőlgy-bozottmány tagjai is részt vesznek 8 a szervező bizottság Csaba haza fias hölgyei rószvételere szintén számit. ÚJDONSÁGOK. Iparkamarai tagok választása. Kereskedőink és iparosaink legközelebb választani fognak Bókésmegyében. Azon hat egyént választják majd meg, ki őket és az ő érdekaiket fogjak kép viselni az aradi ipar- és kereskedelmi kamarában. • Az ipar- ós kereskedelmi kamirák jelentősége voltaképea csak az utóbbi időben kezd nyilvánvalóvá lenni, illetve a« utóbbi időben nyitnak számukra tágasabb teret, hogy érvényesülhessenek s valódi czóljoknak még is felelhessenek. Ma már ott vagyunk, hogy ipar ós kereskedelem terén mag a jelentektelenebb dolgokban is meghallgatj ik az intézők eme kamarák véleményét s azt rendesen irányodónak is tekintik a határoza oknál. Már ez is na>y hív ;tás, mert még ha olyan szakreferensek is teszik fel a minisztériumokban a határo zatokat, azok tökéletességéhez okvetlen megkivántatatik a helyi körülmények figyelembevétele, mely helyi körülményekről uggyaccsak szakszerű megvilágítás mellett ezen kamarák tájékoztatják ala posan az illető hatóságot. Da a magasabb hivatása a kamaráknak az önálló kezdeményezés, indítványozás és javaslat, melyekkel szokszor hatalmas lendüetet adnak oly sokáig hátramaradt iparunknak ós kereskedelmünknek. I yen irányú működése a kamarának nem oly régi még, hogy mindenki tisztán láthatná azoknak rendkívül fontos hivatásán igy nem csoda, ha a közeleboi vála-ztás nem is vet nagyobb hullámokat. Pedig hat hat tagot választunk Bikés megyében, a kiknek szavuk lesz m>jd a kamarában s a kiknek módjukb .n lesz majd nem c-sak általános kérdésekhez boz?á szólan', de a mi külön értekeinknek is illetékes helyen szószólója lenni. A legközelebb megválasztandó kamarai tagok e feladatn&k sikeresen persze csak ugy felelhetnek mag, ha meg van hozzá a kellő szakismeretük ós a — hajlandóságuk. Igen, mart a hajlandóságot<is számításba kell venni. Ha olyan tagok it választunk, a kik a kamara ülésein meg nem jelennek, azok lehetnek akármilyen szakértők, mi annak semmi hasznát nem látjuk. Kívánatos tehát, hogy mind az ipa rosok, mind a kereskedők olyan jelöl tekre adják szavazatukat a választásnál, a kikben meg van hozzá a kellő kép >sség s meg van a hajlandóság is, hogy olykor olykor (ha nem minden ülésre is a mi ugyan kívánatos lenne) be mennek Aradra rósztvenni a kamara ü ó én. A kamarai tagokra a jelölést igy ejtették m-g. Tagok Gyuláról Czinc ár Adolf, Sall József. Csabáról Rosenthal Ignácot. Áchim Jánost, Décsey Józsefet és Porjesz Miksát. Csanádmegyében a választás már megejtetett. Nálunk a választás határideje >>p íli-i havára tüzetett ki. Ugy tudjuk, hogv illetékes helyről fel- z ' it ás tör.eut a karnaráho?, hogy a nagyöbű emporiumok, mint Oro-híz , Szarvas. G, o na. S'.ejh ílomról a kam ír i legalább levelező tagokkal képvisaltesse magat. Szarvason a kereskedők szakérdekeik megvédésére egyesületet leteSitanek s nem akarnak klubbot, hanem rendszeres testületi szellemmel kifajlesz teni a kari érdekek szolgálatát. Helyesen teszik ]