Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-03-02 / 18. szám

bikák tenyószkópessóge érdekében ad be javaslatot. Tetszik látni, ez a kontraszt. É* átlag szerencse, ha a pesti sajtó tudomásul nem veszi, mert akkor el nem kerülhetjük — ós nagyban igazság is lesz benne — a megrovási kalandot. Lukács György dr. főispán éljenzés között elfoglalván helyét, általános figyelem és gyakori tetszésnyilvánítással kisért következő megnyitó beszédet mondotta : Mélyen tisztelt közgyűlés 1 Abból az alkalomból, hogy a mult év végén részben ujjá alakult törvény hatósági bizottság ezen uj alakulásában ma tartja első közgyűlését, üdvözlöm az igen tisztelt törvényhatósági bizottságot, üdvözlöm annak egyetemét, de különösen üdvözlöm azon tisztelt tagtársainkat, akik ezen ujjá alakulás folytán váltak vármegyénk közügyei intézésének részeseivé. Kívánom, hogy a törvényhatósági bizottság tanácskozásai ez uton is a hazafias érzületnek, a meggondoltságnak, a higgadt mérsékletnek és tartalmasságnak ugya»azon méltó színvonalán, amely színvonal eddig is oly előnyösen jellemezte Bókósvármegyónek a közjó érdekétől áthatott köztanácskozásait. És ismételten megragadom az alkal mat, hogy jól eső öntudattal emeljem ki, miszerint büszkévé tesz az, hogy ennek a hazafias testületnek tanácskozásait vezethetem. (Lelkes tetszés, éljenzés.) Tisztelt közgyűlés 1 Minden hazafi hónapok óta aggódó érzülettel szemléli, fájó szívvel látja, hogy alkotmányunk szemefénye, kormányrend szerünk alapintézménye, a nemzet akaratának törvényekben való kifejezésére hivatott közjogi orgánum, a magyar parlament súlyos betegségben sinlődik, mely azt minden alkotásra képtelenné teszi. Már-már megingott a hitünk az intézményben magában, abban, hogy egyáltalában alkalmas-e ez az intézmény a nemzeti akarat kiképzésére ? Annál súlyosabban nehezedett ez a helyzet reánk, mert a válság, melylyel parlamentünk hónapokon keresztül küz dött, épen abban az időben tört ki, midőn a monarchia másik államával gazdasági viszonyainkat rendezni kellett volna. Hitelünk megingott, közgazdaságunk válságba jutott, a legkisebb magángazdaság is erősen megérezte a parlamenti anarchia sújtó hatását. Ily nehéz viszonyok után igaz örömmel konstatálom Békésvármegye bazafia»közön«ége előtt, hogy urunk királyunk bölcsesége, vezető államférfiaink higgadtsága, ós az országyülési pártok körében végre bekövetkezett mórsékletes magatartás immár véget vetette a bajnak, a veszedelem, mely parlamentünket létalapjaiban fenyegette, elmúlt és ismét rendezett állapotok vonulbak be a magyar közélet csarnokaiba. Minden jel arra mutat, hogy munkáp, dolgos, produktív időszak következik reánk. Annyira közérdekű, a vármegyei életviszonyokba is oly mólyen belevág és ennek a hazának minden egyes polHanem ez a lex TisZa már mégis boszant. Mert biz én nem tudom miből áll. Uram Isteni bárom sirün teleirt hasáb! Ke'ptelen lennék elolvasni. Hisz a regényeket is előbb átlapozom, s ha sok benne a párbeszéd, csak akkor fogok hozzá. Tisza István fogja e megemlegetni a klotőrt. Már p«dig én mint nő és fe leség nem pártolhatok olyan embert, ki a szólásszabadsagot akarja korlátozni — Lássuk tovább . . . — Édes mama, kérlek varrd fel a gombomat, szólit egyik fiam. — Ejnye ördög adta rosz gyermeke ! isten bizony mindennap egy fel tuczat gombot varrok föl neki . . . Mit csinálsz gombjaiddal, bizonyosan pitykózel vele ? — De édes mama . . . — Hallgass most, itt a ruhád, ós máskor ne háborgás, ha kávézom. Csak azt csodálom, hogy ezek a gombkereskedök nem lesznek milliomosok ; ha le ányom lesz, azt okvetlenül gomkereske dőhöz adom. A mint, látom nagy Apponyi be szólt. Határozottén a legérdekesebb ember az egész parlamentben, szép magas alak, kifejező szemekkel ... Vájjon hogy ól a feleségével ? — Naccsága kérem, haza hozta a mosónó a ruhát. Itt van ni! Es ne legyen az ember ideges. Pedig éppen itt latom : Botrány a bolgár szobranjeban. Szerettem volna látni, hogy tudják-e utánunk csinálni ? De most már félre teszem az uj ságot ós folytatom délután; a fekete ká vénái az ura ti mindig derűit hangulatban van, akkor megmagyaráztatok magamnak egyet-mást. Es meg akarom tudni, habár későn is. hogy mi is hát tulajdonképen ez a 1 Tisza ? gárát oly közvetlenül érinti a beállott kedvező fordulat, hogy nem mulaszthattam el, hogy ezen összejövetelünk alkalmával örvendő szívvel reá ne mutassak a kibontakozás várva-várt eredményére. Megvagyok róla győződve, mélyen tisztelt uraim, hogy a beállott nyugodtabb viszonyok vármegyénkben is minden téren fogják érvényesíteni kedvező hatásukat és alapul fognak szolgálnak arra, hogy üdvös kezdeményezések induljanak meg, üdvös alkatások^lótesüljenek. Egyébként vármegyénk társadalma az utóbbi időben is éber ós tevékeny volt. Positiv eredmények azok, melyeket a legutóbbi időben, főleg gazdasági és az ezzel kapcsolatos szocziális téren elértünk. Egy társadalmi faktor vármegyeszerte szervezte a népkönyvtárak intézményét, melytől népünk felfogásá nak józan, okos ós hazafias irányban való fejlesztése tekintetében jelentékeny eredményt várunk. ' A mint továbbá tudni méltóztatnak, Békés* község határába egy kender beváltó ós kender kikészítő telepnek még a folyó évben való lé tasitóse és ezzel összefüggésbeu a kendertermelésnek vármegyénkben nagyobb arányokban való fellendülése teljesen biztosítva van. Köztudomásu az is, hogy ipari téren is élénk mozgalom nyilvánul vármegyénkben, serény társadalmi tevékenység indul meg, mely a folyó t v április havában Orosházán iparkiállitás rendezése által fog minden várakozásunk szerint az Alföldnek becsületére váló eredményt felmutatni. Csak az igazságnak hódolok akkor, midőn megemlítem, hogy minden nagyfontosságú létesítések körül a kir. kormány jelentékeny támogatásában részesülünk. Örvendetes az is, hogy a Békés Csabán tervezett szövetgyár létesítésének ügye mindinkább előre halad ós alapos a remény arra, hogy mihelyst a kereskedelemügyi minisztérium a veze tőjének személyében beállott változáson átesik, eí a kórdós is a közvetlen meg valósulás stádiumába lép. Ezek az eredmények, kapcsolatban a közgazdasági ós kulturális élet egyóbb terein is jelentkező üdvös mozgalmakkal tanúságot tesznek arról, hogy vármegyénk társadalma nemcsak tudatában van erejének, haúem egyaránt rendelkezik a kivitel akaratával és a tevékenység szívósságával. Ha erő, akarat ós kitartás szövekezik, a siker nem maradhat el. Mélyen tisztelt közgyűlés 1 Békésvármegye közönsége nemcsak el nem feledi kiváló férfiainak érdemeit, hanem nemes bálával azoknak emlékét az utódok buzdítására ^szemléltető alakban örökili meg. Ily kegyeletes ténye lesz ma .közönségünknek, oly korán el hunyt jelesünk, Terényi Lajos arczkó pének leleplezése. Mielőtt azonban kegyeletünknek ün nepélyes kifejezf'st adván, meg kell em lékeznem arról az ujabb gyászról, mely felséges uralkodó hazunkat Mária Imacula főherczegasszony ő felsége elhuny tával érte. Indítványozom, hogy a varvármegye közönsége részvétét fejezze ki ós annak legmagasabb helyre juttatása iránt a kir. kormányt feliratban keresse meg (Helyesles). További indítványom az, mólyen tí z telt közgyűlés, hogy miután ő felsége az uj királyi kormányt már kinevezte ós a kinevezés az állam hivatalos lapjának mai számában már közzé van téve, Békésvármegye közönsége a kinevezett uj kir. kormányt ősi szokás szerint faliratban üdvözölje. (Lelkes tetszés, éljenzés). A felhangzó helyeslések alapján kijelentem, hogy mindkét indítványom határozattá emeltetett. Ezek után a közgyűlést megnyitom és napirend előtt felkérem a vármegye főjegyzőjót, hogy boldogult Terényi Lajosról emlekbeszédót megtartani szíveskedjék. (Éljenzés). Ezután mondotta el B o d o k y Zoltán dr főjegyző szép beszédét. Ezt a beszédet egész terjedelmében lapunkban más helyen taiálja meg az olvasó, itt csak azt emiitjük meg, hogy a beszédet nagy szónoki keszsóggel, köz vetlenül adta elő a vármegye főjegyzője és nagy hatás közben fejezte be, végül sokan gratuláltak szónoknak. Ezután tért a közgyűlés a napirendre ; ennek sorában elsőül felolvastatott a z alispáni jelentós, melyből a kö vetkezőket közöljük : A közegészségügy állapota kedvezőtlen volt, 158-an haltak meg hevenyfertőző betegségben, 10 % a halalozási arány. Kanyaróban 3560-an betegedtek meg a mult évben. Tüz Í6 esetben volt. Az a i.páni jeleutós végül beszámol azon intézkedésekről, Melyeket a közigazgatásijavitása ériekében tettek. Tudomásul vétetett. Hasonlóképpen a azáxr. nkórő szék jelímtese a tisztikar kivá

1 > és kifogástalan munkálkodásáról, I nemkülönben a téléves jelentés is tudóin át ul íiolfcifít. Ezután olvastatott föl Kecskem é t h y Ferenc \ ref. lelkésznek a párbaj üldözéséről szóló indítványa, melyet az indítványozó hosszabb beszédben szóval is megokol. Kényszeritette őt indítványa megtételére az a sűrűn megismétlődő párbaj mánia, melyek eseteinél a rendőrség töobnyire előre tudomást vett s az utóbbi politikai párbajoknál jóformán statisztáskodott. Azért teszi ő meg az indítványt, mert mint lelkész, legkevésbé van feszélyezve. Mivel okolj ík meg a párbajt? Azzal, hogy a párbaj a féfi becsületén ejtett foltot tisztítja. Pisztoly, kard becsületet n^m tisztithat. Az is érv, hogy a törvények mai vonatkozásai mellett a becsület sokszor sértve van és a törvény nyel meg nem reperálható. Ez nem elfő gadtató erv. Mert ha a törvények hóza gosak, tessék a törvényeket helyesbíteni. A vitézi bátorsággal okolj ík meg egyesek a párbajt. Hit a lelkészek, hát a közpolgárok százezrei, a kik nem párbajoznak, gyávák? Amerikai es angol államférfiak nyilatkozatai ismertetése u'án elfogadni kéri indítványát. Az állandó választmány javaslata az, hogy miutáu Békósvármegye már fölirt egy ízben a pírbajok ellen, tekintettel az országgyűlés tulhalmozott teendőire, — az indítvány fölött a közgyűlés napirendre tér. Az állandó választmány ja vaslata elfogadtatott. QerleinReinchartnak indítványa, hogy nyugoti fajú tenyészállatok is használ hatók legyenek, — kiadatik a gazdasági egyletnek véleményezés végett. A megyei pénztárak vizsgálatával V a r s á g h Béla, Szénássy József és Vidovszky Károly bízattak meg. A vármegyei közgazdasági bizottság szervezése jóváhagyatott. A közgazdasági felügyelői áilást a törvényhatóság később tölti be. Torontálmegye, Heves ós Debreczen ismert politikai atiratai, a változott politikai helyzetre tekintettel, egyszerűen tudomásul vétettek. A községek az ellenőri állások szer vezése alól fölmentettek. Kiss Liszió jegyző Mezőberény községének kérelmét a II ik gyógyszertár felállítására, melyet az állandó vá lasztmány javasol, — terjeszti elő. (E fogadjuk, elfogadjuk) Keller Imre (ismételt fölkiáltás: elfogadjuk.) A ki akarja, ám fogadja el De ő neki joga van felszólalni és ő ól jogával. Mióta itt gyógyszertári ügyek tárgya!tatt.ak, soha itt közszükségként nem hangoztatott a patikakérés. Köz szűkség sohasem volt a patikák szeporitasa, hanem igen is magánérdek aiok i részéről, a kik patikát akarnak. Mire vezet a gyógyszertárak szaporítása ? Arra, hogy a gyógyszertárak minden csodadolgot árulnák. 100 arany egy fog fájásért és más szörny dolgok. A berenyi esetnél -meg különösen hangsúlyozza, hogy a körülmények semmi esetre sem fejlődtek akként, hogy olt indokolt lenne a gyógyszertár fölállítása. A közgyűlés a batarozati javaslatot elfogadta. A varmegyei középületeknek 2286 frt költséggel való tatarozása (elfogadtatott. — A békés vésztői vasút kiépítése érdekében az előmunkálatok végzésére 2000 frt a köíúti alapból kiutalvpnyoztatott. . A békési kosárfonó iskolához a törvényhatóság a maga részéről a felügyelőbizottságba Popovics Sylveszter főszol gabirót valasztotta. A vármegyei közművelődési egyesület a vármegye törvényhatóságától segélyt kér. A törvényhatóság átutalja a vármegye közművelődési alapot, azonban fönntartja azon jogát, hogy a jutalmakat az egyesület csak a megjelölt czólra : tanítók jutalmazására fordíthatja A szegedi mezőgazdasági kiallitásra a törvényhatóság alap hiányaban segélyt meg nem szavazhaiott. A békési kenderkikószitő telepnek kövezetvámmentesség a varmegyei utakon teljesíttetik 10 évre. Puskás Istvannak Dobo/.on községi gazdává történt megválasztása, a be adott felebbezés elutasításával, fcelybenhagyatott. Békés község elhatározta, hogy köz pénzeit felerészbt n az uj takarékpénztárban helyezi el. Ezt a ha'ározatot Szegedi Kálmán megfelebbezte, de a felebbezés elutasitiatott. K. Horváth Mihály p.-szt. tornyai lakos megfelebbezte a községi tisztviselői vá'a^ztást, mert a határidő nem lett kellőleg kihirdetve, de a beszerzett ad ttok az ellenkezőt bizonyítják, miért is a fe•ebbezés eluta*i tátott. Csaba községének a mérnöki dijakra törtónt megállapítása feloldatott és C<aba községe uj határozathozatalra utasíttatott Bürna János meíőberónyi pénztári ellenőr megfelebbezi a községi ellenőri választást; őt élethossziglan választották s igy szerzett jogait vonta el a válasz tás. De a felebbezés elutasittatott. A füzesgyarmati községi elöljárói választást Kóli János megfelebbezte. A feltbbezés elutasittatott. Konkoly Jenő indítványt tett Békés község képviselőtestületében, hogy az első jegyző ellen fegyelmi vizsgálat indittassék, mert a község cselédeivel osztatott ki politikai röpiratokat A közgyűlés nem adott helyet az indítványnak. Ezt a határozatot Konkokf Jenő megfelebbezte, de a törvényhaí^áóg közgyűlése a felebbezést elutasította.; A többi ügyek, melyek felemlitóst alig igényelhetnek, gyorsan, mind n felszólalás nélkül intéztettek el. A „Eékésmegyei Közlöny" táviratai. A kormány bemutatkozása. Budapest, márcz. 1. (Saját tud. táv.) Az országgyűlés mai ülésén mu a között be a kabinet. Csáyossy B la elén a kabinet összes tagjai fölvonultak. Az országgyűlés „E:jen a király !" loyalis ós lelkes felkiáltással fogadta Erre felolvastatott a királyi kézirat s Széli Kálmán általános, lelkesen hallgatott kijelentéseket tett, felhiván az 1867-es alapon álló képviselőket, támogassak a kormányt. Horánszky Nándor a nemzeti párt nevében tesz nyilatkozatot. Széli Kálmán elveit helyesli ós ugy maga, mint pártja részéről támogatja. Ezután Kossuth Ferencz, Molnár János, Polónyi Géza pártjuk nevében nyilatkoztak, hogy a bókét helyeslik ós aláírják. A főrendiházban a bemutatkozás egy órakor volt. Az elnökválasztás. Budapest, márcz- 1. (Saját tud. táv.) Az elnökválasztást oly sok baj ós viszály után megejtik. Elnökké Perciel Dezsőt, alelnökké Dániel Gábort és Tallián B3lát választják meg. Terényi Lajos emlékezete. — Békésvármegye törvényhat<5»ági közgyűlésén elmondotta : Dr. Bodoky Zoltán. — Nagy férfiak elhunyta felett való megemlékezés, nagy tettekre való emlékezés s igy a lelkesedés érzelmét kelti fel. De ha az a férfiú körünkből emel kedett ki ós kisebb küzdelmeinknek is vezérlő harezosa volt, a lelkesedés tűzét a fájdalom érzete nemesiti meg ! Néhány hó, mikor tiz éve lesz — s tíz óv még egy emberi életben sem hoszszu idő — hogy a főispáni beiktatáskor e lerem falai az eljenzós és lelkesedés zugó zaját hangoztatták vissza s ma már arra szolgálnak, hogy helyet adjanak azon férfiú arczképének, a kit a lelkesedés tüze ós az éljenzés tömjéné üdvözölt s a ki e teremben érte el mind azt, a mi hazafiúnak és férfinak egyaránt disze : polgártársának őszinte nagyrabecsülését ós igaz szeretetét. E terem falai néma tanúi s a mi búsongó szivünk élő tanúbizonyságai ama mérhetetlen fájdalomnak, mely betölti keblünket ma: midőn az ünneplés es és lelkesedós helyett a kegyeletnek és az elösmerósnek áldozzunk; a kegyeletnek, melyet Békésvármogye hazafias közönsége soha sem tagadott meg az arra érdemestől s az elösmerósnek, mely acélozza szivünket s izmosakká teszi karjainkat, hogy küzdve küzdjünk amaz azerénvségében legókesabb elösmerós elnyeréseért : a hazának és a vármegyének hü fia oolt! S kiről mondhatnank ez

f el méltóbban, miut Terényi Lajosról, kinek emlékét megörökíteni öss e jött ma Bjkósmegye törvényhatósági, hogy a kegyelet és hála gyógyító balzsamát csepegtesse a SHjgó szivek fájdalmára melyek a kiváló férfiún kivül a falejthetlen c aládfő ós nemesle'kü jó barát oly korai elvesztét siratják. Élete nyitott könyv volt, minden tettét a tiszta becsületesség s a pontosság iránt érzett szeretet jellemezték s ha a tanulmányai óa lapaszta'atai megerősítették is azon tüzében és meggyőződésében, hogy tettei csak igy lehetnek helyesek, születése mintegy predesztinálta erre. 1854-ben született Gyulán, akkor, midőn édes atyja, mint a nemzet egyik martyrja fogságban volt fogságában erte az örömhír, hogy fia született s bizonynyara a fiu előtt mindig ott lebegett az atya szelleme s hazája iránti kötelességeire mindig figyelmeztette az az emlék, hogy az, ki neki életet adott, tudott a hazáért szenvedni is. Bölcsője e vármegyében ringott, a legédesebb gyermekkort itt töltötte, tanulmányait fenkölt szellemű nagybátyja Ipolya Arnold felügyelete alatt Egerben és Nagyváradon elvégezvén, az ügyvédi 1 oklevele megszerzése után 1878-ban vár-