Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-02-26 / 17. szám

a kisiparosok szomorú helyzetéről. Iparos osztályunk általában szegény. Iparunk pang. Az iparos családok socialis állapota ellen való az az öt gyári kezdeményezés, mely nem a mezőgazdaságtól a munkáskezeket akarja elvonni. Hogyan? fogja kérdezni sz olvasóHát ipart gyáriparral segitünk ? Hát nem a gyáripar tette tönkre a kisipart ? E'urcsa orvosság I Ez is okos érvelés. Különösnek tetszik, különösen az első szemvil lanatra, hogy mi az iparosokat gyárakkal akarjuk boldogítani. Azzal, a mi őket eddigtönkre tette. Pedig még sincs különben. A szövő-, gomb-, szalmafonó gyáripari telepek néma szakmányos iparosnak fognak munkát adni, hanem — családjának. Az iparos talán nagyobb kedvvel és sikerrel fogja űzni a jövendőben iparát, ha tudja, hogy nem a két keze munkája napi keresményéből kell eltartania nagyszámú családját; sőt jövő ben családja tagjai rendes heti keresményükkel esetleg az ő ipari forgalmát is emelhetik. Csak nyitott szemmel keli nézni a társadalmat. A helyzet az, hogy egy panasztalan női proletariátus segélyezése válik socialis feladatul, ennek az osztály nak mind jobban szaporodó tömege, mely ma kertset hián csak a családfönntartó nak ad gondot, igényli gondoskodó sunkat. Csabán, Gyulán, Szarva s o n sok ipaios ember boldogulásának lesz, ha nem is közvetlenül, de közvetve tényezőjévé a létesítendő gyár és szem ben azon közforgalomba adott összegek kel, melyeket gyárak nyújtanak, mily hatalmasén szolgálnák sz egész népréteg boldogulását. Mindenképpen fontos, nagy horderejű vállalkozás az, melyet avarmegye alispánja kezdeményez és óhajtandó is, hogy a községeket ne vezesse az a félelem, mintha a gyári létesítmények a mezőgazdasági munkát dragitanák. Ezek a gyárak a munkásanyagot nem a mezei munkásokból rekvirálják, hanem oly osztályból, mely most munka hián, fájdalom, sokszor elzüllik, vagy általában nyomorog. Echó. Iparunk hanyatlása. — Az iparkamarai jelentésből. — Az aradi iparkamara, melyhez Békésmegye is tartozik, nagyon szomorú kó pet rajzol kisiparunk helyzetéről. Az a fonák állapot — mondja a jelentés, — hogy iparunk sorsa egészen a mezőgazdáság esélyeihez van füzvp, tavaly is kiáltóan szökött szembe ós a fokról-fokra rosszabbodó helyzetet móg súlyosabbá, szinte elvi elhetlenné tette. — S i p u 1 u s z 1 Az illustris'vendég ezzel a felelettel nem volt megelégedve: — Azt akarom tudni, kicsikém, hogy micsoda a te édes apád ? A lányom gondolkozott, egyszerre fölragyogó szett mel, ölömmel vagta ki: — Hires emberi — Szép, szép, simogatta meg a kis lány fejét a notabilitás. Hit aztan kitől tudod te azt ? A kicsi azt is megmondta: — Apától . . . III. Jl József városi káplánok. Ez a történet is az én családom intim történetéből való, de ha már bonne vagy unka gyerekhistóriában, hát elmondom. Kis fiam született. Elmentem a Józsefvárosi plébániára, amely arról neve zetes, hogy ott minden káplán tót. Ugy látszik, az már ott tradiczio A plébános urat tehát megkértem, hogy küldjön a lakásomra egy káplánt, aki a keresztelóst elvégzi. — De valami magyar fiu; küldjön, kötöttem a plébános ur lelkére különösen A keresztelő napja felvirradt. Minden el volt készítve. A vendégek együtt voltak. Várluk a ptpot. Végre kopognak. Belép a várvavárt káplán. Csupa széles mosoly az arcza : — Alaszolgaja, szólott hozám udvariasan és bemulatta magát ragj ogó arczCzal,— gyiltem keresztelőre. A plébános ur mondota, nem kel tót. Hat azírt gyitem én . . . A kézmű-iparnak a régi bajai uralkodtak ez évben is. A házalás, mintákkal való megrendelések gyűjtése ós az Ausztriából behozott portékák özöne tette most is küzdelmessé a megélhetést. Szá zával mentek el a kisebb városok mesteremberei, hogy mint munkások ke ressók meg a mindennapi kenyeret s az iparosok hullámzása igen nagy mérvet öltött, mert a kísérletezők csakhamar elbuktak ama viszonyok hatása alatt, ma lyekkel megküzdeni nem elég erősek és igazán szánalmas nézni, mint pusztulnak el nagy számban a derék, jóravaló exis tenciák akkor, a mikor nem lehet tagadni, hogy a kézmű iparban komoly haladási törekvések mutatkoznak és a versenykepessóg felé irányuló igyekezet szembe szőkő és mikor sz a szívósság, mely a magyar kisiparos osztályt mindenkor jellemezte, még a nehéz viszonyok között is keresztül segítené a kisipar', ha attól nem szedné el a piaczait a túlsó birodalomfél iparának nálunk szerteü'.ött szabadossága s mi nem volnánk kénytelenek tétlenül hallgatni a siralmaka', me lyeknek alaposságai ós indokoltságát lép ten-nyomon elénk tárja az élet. Az ipari munkásviszonyok annyiban javultak ez évben, hogy az úgynevezett szakegyletekben ápolt szoeialisztikus törekvések nem jutottak intensivebben kife jezésre. Az ipartestületi intézmény terén kü lönösebb mozzanat nem merült fel. Azon uj ipartestület, melyek alakítási előmunkálatai még 1897-ben megejtettek, a nagylaki ez évben se alakulhatott meg, mert állítólag az összeirási névsorok híányo sak voltak. Az illető járási iparhatóság tó), mely nem igen érdeklődik az ipar testület létesítése iránt, nem voltunk képesek megtudni, miért húzódik az ügy oly sokáig, holott a nsgylaki iparosok többsége már rég vágyik a társulás elő nyei után és félő, hogy a huza vona az ipartestületet ellenző kissebbsóg malmára hajtja a vizet. Kerületünkben husz ipartestület áll fenn, melyek legnagyobb része szűkös anyagi viszonyokkal küzd, az iparosság pénzhiányát móg a nagyobb, vagvono sabb ipartestületek is megérezték Ujabb akczió, nagyobbszabásu tevénenység egy testület köréből se indult ki, de azért egyes ipartestületek, az art.di, a makói, a b.-csabai, a békési, a mezőhegyei és a dévai dicsérendű törekvéssel igyekeztek a kebelükbe tartozó iparosság és munkásszemélyzet helyzetét enyhíteni. Az ipartestületek viszonyainak fel tüntelósóre ezúttal csak a főbb adatokat soroljuk fel: a 20 ipartestületbe be volt kebelezve 6931 képesítéséhez kötött mes térségét űző iparos, (leg öbb Aradon : 1051, azután b.-csabán 794 és Mnkón 705) az jp irtestüle'nk b-vitelei 31454 frt 20 kr., kiadasai 29 498 írt 73 krt- leitek, a testületi vagyon pedig 83 770 frt 74 krra rug mi az 1897. évi vagyon alladeknal 7856 frttal több. Az ipartes tületek az átruházott hatósági jogkörben 1697 tanoi czszerződést és 1114 tanonczbizonyitványt állítottak ki és békéltető bizottságaik által 277 esetben intézték el a felmerült vitás kaidéseket és munka viszonyból eredő panaszokat. Az ipartásu atok a legtöbb helyen már megszűnnek, az a nehany ipartár iulat, a mely még fennáll, tavaly sem fejteti ki semmiféle működést; felada tuRul alig is tekintenek mást, mint az elhalt tarsu'ati tagok temetési költségeinek fedezését s a temetésen való megjelenést. A szövetkezeti eszme nem hódított. Ipari raktárszövetkezet tavaly is csak kettő, ipari hitelszövetkezet szintén csak kettő állott fenn a kerületben Az aradi ipartestület kebelében té'.ettek kisietek azirant, hogy a szabók ós az asztalosok számira egy-egy raktárszövetkeze;, a ciipészek részére pedig termelő szövetkezet alakittassék, a kamara legutóbbi köz remunkálásával létre is jött, dé működé' sét eddig nem kezdette meg, az előzőleg emiitett ket szövetkezet pádig kellő ér eeklődés hiányában meg sem alakul hatott. Es bizony szomorúi Békémegye vetésforgója— Vargha Gyula mezőgazdasági statisztikája nyomán. — Már a nyomásos ga :dálkodás háttérbe szorulása mutatja, hogy a régi hármas vetósfogó Béké.-megyében nagyobbára kiment a divatból ; de a negativ eredmé nyen kivül positiv adataink is vannak. A szokásos vetésforgók a mezőgazdasági staüsztiKai összeírás alkalmával járásonként tudakoltattik, külön az 500 holdon felüli, külön a 100--500, külön a 100 ho don aluli s kü;ön a 10 holdnál is kisebb gazdaságokban. A járási összeiró bizottságok a következő adatokat kö zöltek az egyes járásokról : A békési járásban a 10 holdon aluli gazdaságokban a kettős vetésforgó divik: őszi és kapás. A 10 holdnál na gyobb gazdaságokban hármas vetésforgó az uralkodó : őszi, tavaszi és kapás. A békéscsabai járásban az 500 holdon felüli g izdaságokban váltó gazdaság folyik, hatos, nyolczas vetésforgóval, kivételesen szabad gazdálkodás. —Á 100—500 holdasokban szintén előfordul a hatos, nyo'czas vetésforgó is, de tulnyomólag a hármas vetésforgó uralkodik. Ez a szabály a 10—100 holdas gazdaságokban is, de erősen váltakozva sza< bad gazdálkodással. A 10 holdon a!uli kisgazdaságokban sztbadgazdálkodás, a fö'.d lehető kihasználásával ; de a kisgazda az erősen igénybe vett talajt mondhatni óvenkinti trágyázássá! erő siti, buza. tengeri, zab, répa, árpa. A 100—500 és a 10—100 holdas gazdaságokban : tengeri, buza, árpa; a tiz holdon aluli gazdasá gokban pidig: tengeri, bu'.a. Az orosházi járásban a 100—500 ós az 500 holdon fiiüli gazdaságok vetésforgója vág össze: trágyás zöld ugir, őszi kalászo

5, tavaszi kalászos, kap is. őszi kalászos. A 10-100 holdas gazdaságokban a következő hármas forgó: trágyás tengeri, őszi kalászos, tavaszi kalászos; a 10 hoidaál kisebb gazdaságokban pedig trágyás tanári, őszi kalászos. Á szarvasi járá<bin a vetésforgók nagy valtozatossigát li'juk. A? 500 boldou felüli gazdas ígoko:i nem kevesebb, mint hatféle vetésforgót ismertet a kimutatás: 1. tengeri, buza, takarm íny (fél trágyába), buza; 2. tengeri, buza, tava szi (egész trágyába), buza. Főleg ez a két vetésforgó használatos, da előfordu'nak még a következők is: 3. tengeri (trágyába), buza, vörösherj, buza. tavaszi; 4. tengeri (tragvában) buza, czukorrópa, tavas i, bu:a; 5 tengeri (trágyába), buzi luczerna, stb. buza, végre szikes tilajo kon: 6. ugar (trágyázva), bu'-a, ta/aszi. A 100—500 holdas gazda tágokban ugyanezek a vetésforgók használtatnak. A 10—100 holdas gazdaságokban leggyakrabban tengeri (trágyázva) buza, buza, tavaszi; ritkábban tengeri, buza, tengeri vagy csalamadé, bu'.a. Szikes talajokon pedig: ugar, buza, buza, bu'.a. A tanya környékén forgón kivül luczerna Vegre a 10 holdon aluli gazdaságokban: fél trágyába tengeri, utana buz*, buza. A tanya környékén forgón kivül tisztán luczerna, mjiy a kis- ós nagygazdaságok elsőrentő takarmánynövénye s rendesen forgón kivül vettetik. A szeghalmi járás jelentése csak nagy általánosságban jellemzi a vetésforgókat. E szarint az 500 holdon felüti gazdaságokban hatos vetésforgót alkalmaznak, a 100—500 holdas gazdaságokon szabad gazdálkodás folyik ugar nélkül. A 100 sőt a 10 holdon aluli gazdaságok közül a tagositott birtokon szintén szabad gazdáikodas ugar nélkül, tagositatlai h itaroüban hármas vetésforgó. Gyula város határaban az 500 holdnál nagyobb gazdaságokon a következő ötös vetésforgó dívik : 1. mesterséges takarmány. 2. buza, 3. árpa és dohány, 4. tengeri, 5. egyeb termények, vetemények. A 100—500 holdas gazdaságokban négyes vetésforgó; a kisebb gazdaságokban a hármas vetésforgó van a.kalmázásban : buza, árpa, tengeri. Az úgynevezett belterjes gazdaság lói tehát ezzel hihetőleg még messze vagyunk. A „Eékesmegyei Közlöny" táviratai. Széli Kálmán a királynál. Budapest,február 25. (Saját tud. táv.) A király Széli üálnánt, mint Bécsből telefonálják, tiz órától tizenkettőig tartott kihallgatáson fogadta és előterjesztését jóháhagyta. Az uj kormány eskütétele. Budapest, február 25. (Saját tud. táv,) Az uj kabinet tagjai hélfőn teszik le ő Felsege előtt az esküt, s ekkor jelenik meg külön kiadásban a kinevezés is a hivatalos lapban. Az ellenzék lakomája. Budapest, február 25. (Saj. tud. táv.) Az ellenzéki pírtok ma este abból az alkalomból, hogy az obstrukcziót sikerre alkalmazták, lakomára gyűlnek egybe s azon Jjpponyi Albert gróf po'itikai beszó let mond. Purimról és egyebekről. — Levél a szerkesztőhöz. — Már kamaszkoromban szerettem az újságba irni és a megb. jó Yisit, mindnyájunknak atyamesterét az ujságcsinálásban, sokszor boldogítottam szellemi prodikczlóimmal. — Tudja meg öcsém — mondá nekem egyszer a jó Visi — csak arról irjon az újságban, a mi legalább is száz embert érdekel. Es én megjegyeztem magamnak a jó Visinek eme aranymondását és — irok neked a Purimról és a purimi édességekről, mert hidd el nekem kedves szerkesztő barátom, hogy a Purim nemcsak száz, hanem lapod olvasói közül is nagyon sokat érdekel. A purim nem egyébb, mint izraelita polgártársaink „eszem iszom" ünnepe. Kitűnő, szép és okos ünnep az a purim s onnan datálódik másfélezer évvel ezelőtről, mikor Hámán Achasverus perzsa király, fő fő mindenegyebe Perzsiában és Médiában, meg százhúsz tartományban kiakarta irtani az izraelitákat, mivel a zsidó Mordechaj nem hajtott neki térdet. Pedig a kemény nyak ős a hajlongni nem tudó derék most is — másfélezer évvel később — hány embernek okoz bajt. Lám, a történelem ismétlődik Hámánok és Mordecheiek is ismétlődnek. De hadd térjek vissza Purimhoz. Igaz, ha Hámán nem teszi vala akkor azt a stiklit, ugy nem volna most Purim, és a jó asszonyok nem sütnék azt a sok Ínycsiklandozó édességeket. Purimi sütemények üdvözöllek beneteket ! Ajzik a szám, és méla sóvárgás fogja el ajkaimat, ha hogy eszembe jutsz te Fluden és te Kindl. Csak hogy betűkkel írhattak le benneteket, akár Caserok neveit. Hogy mi az a Fluden és az a Kindl ? Hát ugyan defináld nekem s szerelmet, ha tudod, ugy ón definálom neked a Fiudent és a Kindlt. Csak tündér ujjak készíthették az Jelső fiudent és Kindlit. És én szentül meg vagyok győződve, hogy az első fiudent is kindlit, maga Eszter, a Perzsák ós Médek hatalma* királynéja készítette s ő tanította meg hitsorsnőit annak készítésére. Hogy halvány fogalmad legyen róluk, elmondom, hogy mik legyenek eme sütemények. Vedd a „leves-''nek foszlósságát, a bélesnek édességét, a rétesnek tekervényes voltát, tedd hozzá a borkorcsolyának a zsirosságát ós a csörögének minden izét, mind ezeket keverd mazsolával és mézzel, lekvárral és hecsepecscsel, ne hagyd ki a mandolát és reszeltczitrom héját, vaníliát és czukrot és előtted a fluden és Kindl sütemény — már most edd meg! De mit szól» jak még a diós mézesről, a borsos pereczről és az iskolás gyermeknyi nagyságú foszlós kalácsról, a mely spékelve van harcsaszemnagyságu mazsolával ? És most egészítsük ki a menüt egy sült pulykával, melyet purim előtt 4 héttel dióval tömtek, az édes lében párolgott potykát és paprikás vizben főtt csukát tegyük hczzá, állítsunk mindezek mellé egy tuczat hosszú nyakú Ermellékivel telt üveg bort is kész — a purimi lakoma. Nos, hát nem érdekel az 100 embert ? Nyugodt lehetsz jó Visi, nem tévesztettem el tanításodat! De van a purimnak még igen szép ethikai oldala is. Ugyanis a Mordechaj, a kire Hámán ugy haragudott, akár Polónyi és Horánszky Bánffy Dezsőre, megparancsolta volt hitsorsainak, hogy purimkor emlékezzenek meg a gazdagok a szegényekről és küldjenek neki ajándékot. És izraelita polgártársáink meg is tartják azt. Szép hófehér szalvétával leborított mindenfeléket küldözgetnek ilyenkor egymásnakés a szegényeknek. És biztosra veszem, hogy még a Dovidl Brauu is, a kinek apja rongyszedő, hogy még az sem ennék purimkor kenyeret, a világ összes kincsért sem, mert jut neki ilyenkor barchesz és édesség quantumszátisz. De izraelita polgártársaink megemlékeznek ilyenkor hitközségi alkalmazottjaikról, és a sok sütemény közt, miket küldözgetnek nekik, ittott meghúzódik egy pár forint is. És eme Purim ajándék oly biztos — quás fix jövedelmi forrást képez a hitk. alkalmazottaknál, hogy pl. a Gedalje Grünblatt egyházfinak az adóexecu'ióját maga a m. kir. adóhihatal is felfüggesztette Purim utáni napig, tudomást vevén Gedalje Grünblatt purimi jövedelméről. Sőt a bélyeges adóvégrehajtó jav»slatba hozta, hogy a purimi ajándékokat, mint a hitk. alkalmazottak jövedelmi forrását adóztassa meg a kincstár — Igy jár a fény mellett az árnyék is. Kuthi Zsigmond. ÚJDONSÁGOK. — A politizátó megyegyülés. Ha ujy nem fordulnak a dolgok, a hogy fordul tak, ha Széli Kálmán ki uem neveztetik miniszterelnökké, ha móg most is a meddő bóketanácskozások folynának országgyűlés I. számú termében és ha a nagy teremben arról szavaznak-e nóvszeriut, megengedi-e Tibád Antalnak az amerikai szeme és ködhártj atakár dolgában napirend előtt felszólalni, szóval ha annyi i eu lenne, a mennyi van és ha főleg Szeli Kálmán oly m?sterileg el rem oszlatja a müháborgást : akkor meleg napokat jeleztünk volna mára. Az ember a jövőbe nem lát, de óhatatlan, hogy Jancsovits Emil, Beró r ó n y i Ármin, Veres József, B e 1 iczey Rezső ugy Hevesmegyének az ex-lexet kárhoztató átiratánál ós kót tör vényhatóságnak oly értelmű megkereséseinél, hogy a Bánffy kormánynak óia