Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-02-26 / 17. szám

XXVI. évfolyam. B-Csaba, 1899. Vásárnap, február hó 26-án. 17- szám. BEKESMEGY EOZLONY POLITJKAÍ es VEGYESTAKTALMU LAP. Szerkesztőség': Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. í gyes szan; á -a 8 Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor Jehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára flfogad bármely jónevü fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizeteai „Nyilttér^-ben egy sor közlési dija 25 kr. Az uj kormány bemutatkozása előtt. Széli Kálmánt tegnap fogadta ü Felsége s mire e sorok megjelennek, a kormány kineveztetése is napvilá­got lát a hivatalos lapban. Kedden este mutatkozik be az uj kabinet a szabadelviipártban, melynek tagjai so­rából alakult meg tisztán a kormáuy, szemben a többször fölmerült elleu­tetes hirek daczára. Szerdáu márczius elsején nevezetes napja lesz a kép­viselőháznak. (Aranyért sem lehet már kapni s karzatra jegyet) Ekkor mutatkozik be Széli Kálmán mi­niszterelnök és az uj kormány tag­jaival s fogja elmondani programúját. A programmbeszéd a béke jegyében született és meg fog több kijelenté­sénél történni, hogy minden párt lel­kesülni, éljenezni fog Mikor esett ez meg ? Soha. Csoda lesz, ha megtör­teik. Le lát Sséii Kálltán ezer­mester. Beszélik, hogy ámbár iljen nép­szerűséggel kezdi meg Széli formá­nja működését, — minisztersége nem lesz tartós, mert csakhamar átfogja tigedni helyét a óissidens és nem­zetipártiak közüs kormányának, mi­után a fúzió n eglesz. Hú zen be­szélni sokat beszéltek, mikor Bál ffy koimáiiyt alakított, nem három hó­napot jósoltak-e Ltki ? S négis négy évig tartotta magát. Most kiindulnak abból, 1 ogy miután Lukács távozni akar, miután az igazságüg) miniszter­ségre strohmaun kerül, a belügymi­niszteri tárczát pedig be sem töltik, — ez a három miniszteri szék föl volna tartva Apponyi, Horáuszky és Andrássy Gyulának. De ki indulna meg politikai kávénénikék sejtelmein és ártatlan kombináczióiu ? A fúzió­ról szó van, az bizonyos, de még nem jutottunk oda, hogy a nemzetipárt tagjai egyenesen felmondják Brázay­nak, a függetlenségi képviselőnek, a hol otthont találtak, a szállást. A fú­zió nem is úgy lesz meg, liogy egy­szerre belépnek a szabadelvüpárt közzé a kilépettek meg a nemzeti párt, hanem szórványosan, lassanként tör­ténnek meg a belépések. Ezek egyike lesz az eJsök kőiül való, Szilágyi Dezsőé, a mi annál feltűnőbb, mert tudvalevőleg Szilágyi meg Széli Kál­mán nem nagyon rokonszenveznek egymással. A dissidensek java még szerdáu este újra bi lép a párt tagjai közzé, azonnal, mihelyt Széli programmját elmoiidotta. Csütörtökön már az el­nökválasztás haláridejét is kitűzik szombatra s közbeesőiig az oly sok keseiüséget okozó indemnitást, meg­adják. Most már nem is kell négy hónapi, mert a képviselőház még márcziusban a költségvetési törvény­ja\aslatot veszi tárgyalás alá és a békepontozatok szerint, ennek is sima áteresztése biztosítva van. Nem lesz­nek tehát nagy budget beszédek, a mint ebben az évbiu a Treuga Dei szelleme fogja a tanácskozásokat jel­lemezni. Könnyű dolga lesz Perczel Dezső képviselőházi elnöknek ! Sze­rencsére azonban ide oda letelőben lesz az öt esztendő. S ellenzéki hon­atyáinknak nem szabad elpetyhüdni, mert mit szólnának odahaza hozzá, ha a képviselő ur szája befagyna és legalább reggelire egy-egy minisztert ba nem írüstökölne. A képviselőház közelebbi munka­rendje lesz: elnökválasztás közben megszavazzák az indemnitást, vagyis véget vetnek az ex-lexuek és a kor­mány törvényes felhatalmazást kap arra, hogy adókat szedjen és a tavalyi arányban a kiadásokat folyósíthassa. A végrehajtók tehát hat nap múlva ismét munkába kezdhetnek. Az állam mindössze elveszti a feb­ruár 15-től eső késedelmi kamatokat, mert az ex-lex miatt törvényes adó­fizetési kötelezettségünk márczius 4-ig (előreláthatólag eddig) nem volt, kö­vetkezésképpen az első negyedévi adót jogunk lesz az adófizetés kötelezettsé­gének publikálásakor kamat nélkül fizetni. Ez az államnak százezer forin­tos tréía, de ki veszi azt most komo­lyan, mikor az obslrukczió milliókra menő kárt okozott az országnak. Még a jö'ső héttn letárgyalják az egyéves kiegyezési provizóriumról való javas­latot és a két njonezozási javaslatot, az elmaradt sorozás márczius lő tol bizonnyal elrendeltetik, igy a mércze alá áillitandó legfölebb azt nyerte, hegy gyöngéd szemek keserű könnye 15 nappal később pörög le, hogy ő reájuk az assentáló bizottság kimon­dotta a „tauglich"-ot. Nagyobb törvényalkotások : a kúriai bíráskodás, a végleges 1904-ig való kiegyezés, a vicinális és incom palililitás kérdései, a házszabály re­vízió. Ltsz tehát munka és a vig far­sangolás után hiszszük, hogy magukba térnek a parlament kerékkötői, min­den komoly munkának eddig köröm­szakadtig akadályozói. Gyáripar Békésmegyében, — Levél a szerkesztőhöz, — T. Szerkesztő ur 1 Szót kérek a „Bé­kósmegyei Közlöny" ma egy hete meg­jelent vezércikkéhez. Egészében osztom azt a fölfogását a czikkirónak, ha ná­lunk a mezőgazdasággal rokon mező­gazdasági gyáriparnak kellene kifejlesz­tetnie, hogy a munkások azon panaszán, melyben muDkahi?Bjról beszéljek, (a mely különben is ntm mindég elfogad­ható) segiítünk. Természetes I Ez van közelfekvőleg kéznél. De sajna, ha bir­tokos osztályunk ezért jobban nem buz gólkodik. Termesztési szövetkezettel le­helne ezukorgyárt vállalatilag is bizto­sítani, ntm kellene a termelőknek ma­guknak pénzüket befektetni. Ha ők ten­nék, persze kettős volna a haszon is, de evezzünk csak át a világocieánokon, mig az t meiikaí teimelő lypusaira aka­dunk, a ki mkíbb kereskedő, mint ter­me.ő. Ná.unk az agrárok hetyke fö­lénnyé! beszélnek a merkantil erdekek­ről, kö! gbzdütági közvéleménynek lenne az a Eígy \ilégfordulása, ha a termelőt ktreskidt'mi (rsék vezetné nálunk is oly ttititikbtn, nint Amerikában. De ezl vaini egy férfiútól és az ő becsvágyát ír < gmozgalni oly térre, mely tisztán a gazdfosztálynak speczialis dolga és a sikere csakis magánk ez osztály­nak negnoítíulásábói várható : kissé sok 1 Hiszen lehet kidveímenjezőleg e le'ren is fellépni ; de végre mégis vala melyes hajlardótágrak gazdaosztály nnk­ból kellene kiindulnia. Arra pedig so­káig várhatunk. Ellenben mi van szemünk előtt. Tes­*ék elolvadni az arsdi kamara jelentését, melyben mily megható helyzetet tár föl „BekésfflegjeiKözlőny'tárcája. A milieu. — Apróság. — A napi életben sokszor használjuk a szót. A nélkül, hogy alaposan tud­nak róla Jó lesz bát e sorokat elol­vasni. Eztu jelenleg annyira használatos kifejezés alatt, az embert körnjeíő kül­világot érijük, melyből összes benyomá­sait meríti, a melyek szerint egész lé­nyege idomul. A benyomások egész soro­?átan kivül az uralkodó eszmék, néze tek, tzokusok nevelés s a társadalom azon tényezők, mely«k által az ember je i"gzetes alakot ölt s ezek adják egy­szersmind minden c?elekveséie, gondo lat viligára, szellemi életére nazve az indiió okokat Egyszóval, az ember mi­lieu jenek a produktuma. Eien nézettel megközelítjük azon potitjt, mely a val­lasban mint praede>ti íaiio, a bölc<ószet­ben mint az okszerűség elve szerepel s melyeknek a modern socziulogu* a mi­lieu befolyását allitja szembe Ha ezeil nézetet a mai olaszországi viszonyokra alhalmazy.uk, ugy érthetővé válik előt­tünk, hogy az évtizedek óta roppant njomorbin sinylőd'l, butasagra kárhoz­tatott, s a p-llagra aital lelki élet-b n megrendül olasz n<p, a j-lenlegi an-tr cbistiLus etzmekkel leit szociális milieu je folytan miért tereniii e műveletlen nep erőszakos természetének megfe.előleg, az anaichtstikus propaganda embereit oly íjhgy szamban. A minden napi élei nyilvánulásainál is léptenny ouion találkozunk a milieu ezeu fent leirt befolyásává', a mennyiben a tai-adaom minden retege hiven tük­rözi viszsza a környezethez s a külvilági benyomásokhoz ilkalmazkodott egyéni­ségeket, kü.önösen észlelhejük ezt a nyers tömegnél ós az átlagos embernél, ki mindenben a milieu ezen ktnyszer­hatásanak vau alávetve. Ezen néiet azonban nagy megszo­rítást s-zenved, ha ezt a lángeszű ember­re alkalmazzuk. A genialitás főlényege abban áll, hogy inspiratonkus jellegé­uel fogva átérzi milieu-jónek hiányait, rzt ují átalakítani törekszik s egy uj milieu alkotárával a jövendő nemzedék­nek uj utat nyit. Látjuk az emberiség történetebői, hogy minden haladás egy uj milieu teremtésével jár. A vállási tó ren Christus a zsidóság merev mono­theismu-át a szeretet útjára tereli s az általa alkotott, milieu t ismét Luther a Kierarchia ós feudalismus kötelékei alól felszabadítja s az akkori viszonyoknak megfelelőleg étalakitja. Tekintélyes poli­tikai egyéniségek egy c-sjpással változ­tatnak meg szazadon alkotásokat pl. Bis­marck, Kossuth, mások ismét ugyan azt teszik az irodalmi, művészi vagy tudo­mányos terén. A genialitás kimagasló alakja leginkább szembetűnik az altal, hogy egész századok szerintök s az ál talok alkotott milieu szerint neveztettek el. A 17-dik század Newton százada vagy a felvirágzó természettudományoké, a 18-dik század Voltaireé vagy a felvi lágosultságé, a 19 ik század a találmá nyok ós a tudomány százada vagy is Stephen.-on ós leginkább Daiwiné, ki a biologianak tudományos alapkövét meg­vetve, különö ;en az antropo centrikus iiány megdöntésével egy uj világnézet alkotójává lőn. És végül vétsünk egy pillantást a 20dik század nilieujébel A jelenkor tudósai oly kicsegtető prognózissal ál­lanak elő, hogy ezt már előre is a ki békülés századanak nevezik el, mert tőle várják a vailási, társadalmi stb. ellenté tek megszüntetését és a humanismus és emlerb^rati szeretetteljes felkarolásával az ös«zes emberiség boldogulását; egy­szóval Hutteni Ulrich a reformatio baj­nalpirjánál mondott szavainak betelje­sülését: „juvat vivere". —tr. Sipulusz történetei. Elbeszélte : Sipulusz. A kitűnő humorista, Sipulusz, arról nevezetes, hogy még jobb izüen tudja elmondani a történeteit, mint a hogy azokat megírja. — a mivel pedig nagyon sok van mondva. Mikor a minap Nagy váradon járt : akkor is sok pompás tör ténetet mondott el, a melyeket még nem irt meg sehol. Nos hát, mi megelőzzük Magyarország legjobb kedvű Íróját ós megírjuk az ő történetkóit, a hogy tőle hallotluk íme, Sipulusz jövendő humoreszkjei dióhéjban. I. Faure Félix és a szerecsen. Ezt a történetkét Párisban hallottam a köztársaság elnökéről, a kit kegyetle­nül satirizáltak a franczia lapok. De hát a tréfaban is van valami igazság; hát még a satyrában ? Faure Felixnél nagy fogadás van. Az elnök nemcsak franczia és európai, de exotikus "előkelőségeket is fogadott. Többek közt bemutattak neki egy fekete óriást: egy algiri sergeant-t, aki talán a Viktória Nyanza tó meilől cseppent a franczia gyarmat hadseregébe. Az elnök ur zavarban volt, mit is lehetne be^zelgetni az Elysée palota ritka vendégével ? Azt. nem akarta tőle meg­kérdezni. hogy milyen volt a termés — erre a téidésre monopoliumuk van az európai uralkodóknak. Utoljára is ezt kérdezte tőle: — Uraságod már régóta szerecsen ? Az algiri kissé zavarba jött. Még az is az eszébe jutott, hogy tán nem is volt ő mindig szerecsen, ha az elnök ur ko­molyan kérdi ? — Születésem óta az vagyok, felelte végre tiszteletteljesen. Faure Félix vállára veregetett ke­gyesen : — Jól van, barátom, csak folytassa ! Mondá és tovább ment, oly leeresz­kedő mosolylyal, ami egy szuverénnek is becsületére vált volna. II. Jl Sipulusz foglalkozása. Eít a történetkót pedig a kis lányom beszélte el nekem. Vele törtónt az isko­lában. Nevezetes látogatója érkezett az osz­tálynak. íj. tanitó figyelmessé tette őt a kis lányomra. A vendég előszólította a kicsit. — Mond meg nekem, kis lányom, kicsoda a te éde9 apád ? — Rákosi Viktor! — Szép, szép. Hát aztán, azt meg tudnád-e mondani, hogy micsoda az édes apád? A kis lány nem felelt. — Nos, hogy mi a foglalkozás 1 Erre a kicsi rögtön kész volt a fe­lelettel :

Next

/
Oldalképek
Tartalom