Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-02-23 / 16. szám

igazgató véleményét kérte ki, ennek alap­ján Máté György, csabai gazda birtokán lenne a mintagazdaság felállítandó. xx mi­niszter azonban a végleges elhatározás előtt óhajtja a gazdasági egyesület szak­véleményét is meghallgatni. Az igazgató­választmnny Sailer Gyula, Kovács L. Mihály, Kocziszky Mihály és Zlinszky István egyleti titkárt küldi ki a Máté­féle tanyabirtok megtekintésére, A m. kir. jövedék a termelők érde­kében a Köztelken ankettet hiván egybe, az egylet Zsilinszky Endre dr., S'.alay József és Beliczey Géza tagokat küldi ki. A földmivelósügyi miniszter tudatja, hogy a spanyol kormány a közel jövő ben engedélyt fog adni az érdekelt ma­lomtulajdonosoknak, hogy külföldi búzát ideiglenesen vámmentesen vihessenek be ; ajánlja tehát, hogy a gazdaközönsóg fi­gyelme erre a körülményre felhivassék, hogy a ke vezőnek Ígérkező helyzetet kihasználhassák. a földmivelósi miniszter az egylet egy előbb kelt feliratára tudtul adja, hogy ez időszerint nincs módjában lópat­koló tanfolyamot felállítani, de október ben, ha az egylet e kérelmet megújítja, szívesen fog e kérelemnek lehetőleg ele • get tenni. Beliczey Rezsőnó urnő köszönetét nyilvánítja a gazdasági egyletnek 100 frtos adományáért, melyet az Erzsébet szeretetházra az egylet mint alapítványt ajánlott, A szép köszönő sorok tudomá sul szolgáltak. Zlinszky István titkár ezután felöl vassa Krafft Viktornak általunk már is­mertetett indítványát, mslyben Darányi földmivelósügyi ministernek köszönetet kér szavazni, a borhamisítók ellen való határozott eljárásáért. Az igazgató vá lasztmány egyhanguiag helyesli az in ditványt s azt lelkesen elfogadja, egyben fölkéri a ministert, hogy a borhamisítók szigorúbb büntetéssel sújtassanak. Ez ügygyei kapcsolatban dr. Zsi­linszky Endre még azt indítványozza, hogy a hamis borok beözönlése szigo­rúbban ellenőriztessék s ez ügyben meg­keresni kívánja a vármegye alispánját, hogy alantas közegeit szigorúan utasí­tani méltóztassék, hogy a hamin borok kimérését szigorúbban ellenőrizzék, AZ indítvány elfogadtatott. A szarvasi járás mezőgazdasági bi­zottsága segélyt kér az egy'ettől. Az egy­let fél az erők szótforgácsolásától, kije­lenti azonban, hogy kész lenne nagyobb áldozatra is, ha a szarvasi járás egy ál­talános szarvasmarha kiállítás rendezé­eere a gazdasági egyletet megkeresné. Lukács György dr. főispán kéri a gazdasági egyletet, hogy Orosházán ván dor közgyűlést tartson az ott rendezendő húsvéti iparkiállitás alkalmából. A gaz­dasági egylet kész ölömmel felel meg a felhívásnak s az elnökséget a közgyűlés programmjánakösszeállításával megbízza. Kimondotta a választmány, hogy sze­gedi mezőgazdaságikiállitás céljaira azegy let nem hajlandó titzte.e dijakat kitűzni.. A gazdasági egylet véleményadásra hivatván föl, szükséges e Füzesgyarma­ton marhasó-áruda, oda nyilatkozik, hogy a gazdaközönségnek lehetőleg meg kell könnyíteni a olcsó maihasóhoz való ju­tást, az árulási hely felállítását véle­ményezi. S o h á r Kálmán pénztárnok tesz ezután jelentést a pénztári állapotról. A gazdasági kert jövedelme az elmúlt év­ben 2630 frt, ebből a kiadások 2357 frtot tettek ki. a gazdasági egyletnek mind össze 272 frt maradt, legfőképen azért, mert a kertész jutaléka 1497 frtot tett ki. Azt hiszi, a gazdasági egylet kertje nem arra való, hogy majdnem öszszes jöve­delmét a kertész tegye zsebre. — Ai igazgató választmány egész jelentősége szerint belátván pénztárnok jelentésének helyességót ós szanálni akarván a visz­szás dolgot, a kertészeti szakosztályt ez ügyben jelentéstételre hivja föl. Az ülésen jelen voltak: dr. Zsilinszky Endre, Beliczey István, Beliczey Rezső, Fejér Béla, Sailer Gyula, Urszinyi Dezső, Sztraka György, Krafft Viktor, Sohár Kálmán, Such Kálmán, Sza­lay József, Kovács L. Mihály, Korossy László, Reisz Simon, Kocziszky Mihály, Vidovszky Ká­roly, Badics Elek, Morvay Mihály igazgató vá­lasztmányi tagok és Zlinszky István e. titkár. A b.csabai takarékpénztár­egyesület közgyűlése, Nem csak Csaba, de vármegyénk ösz­szes pénzintézetei között az első sorban álló csabai takarékpénztár vasárnap dél­után tartotta közgyűlését. A mult évet, a nyereményt tekintve, az igazgatóság az intézetre nézve a leg jobbak közzé számithatja ; ámde tekintve a pénzszükséget, Európaszerte a kamat­láb magas voltát, a részvényesek uagyon kis töredékének van fogalma arról, hogy egy ily nagyforgalmu intézet igazgatósa gának mily gondot, fáradsagot okoz, hogy a hiteligényeket kielégítse s a részvé­nyesek érdekeit is ugy megvédje, mint ez tényleg megtörtént­Különben a közgyűlés lefolyása gyors volt: V a r s á g h Béla nyitotta meg, az igazgatóság megbízásából a közgyűlést és jelentette, hogy azon 35 részvenyes, 852 darab részvónynyel jelent meg Egy­ben a jegyzőkönyv hitelesítésére K o c z i 8 z k y Mihály és Rosenthal Ignácz részvényeseket kerte fel. Az igazgatóság jelentéséből kiemel­jük, hogy a kihelyezett kölcsön 3 millió frtot meghaladó álladéka, illetve a köl­c^önállomány az 1897. évihez k<>p ust 300,000 frtnál nagyobb emelkedese okozta főleg, hogy viszleszámitolási hitelét az intézet a szokottnál nagyobb mérvek­ben vette igénybe, kiváló gondoskodás tárgyát képezi azonban az igazgatóság­nem lehet elaltatni a szerelmet, moso­lyogni tud, ha egy harmadik, mondjuk: Pethő Gazsi, neki kurizál. Abból áll az egész élveztt, hogy az ő haját dicséri és hosszasan csókolja a kezét, ha jön, ha megy. Semmi más. De ez a kicsi tüzet éleszt. A férj a fejéhez kap lés csodálatos, milyen őrült gondolat jarja át a Beregi Kálmán agyát: hogy ő megbosszulja az asszonyt! Félti a szerelmét és most már ő kfcczag ke­serűn ; egyben azért, mert irigyli Gazsi­nak a boldogságát, mert önző, mert azt hiszi, hogy az aszszonynak csak az ő jéghideg szivét kell szeretni, másrészt azért, mert világ előtt az ő lelkét, mint színaranyt akar bemutatni: hogy ő nem bűnös, hogy az ő keserű boldogtalansá gának csak az asszony az oka . . . És rájuk nyitja az ajtót, mikor Pethő Gazsi magát odadobja szenvedélyének, mikor az asszonynak esküszik, szerelmet igér. Ökölbe szorul a tenyere és ordit oly vadul, miként az ember azt hinné, hogy abban a szakgatott szavakban az egész világ átka benne van. — Aszszony 1 Átkot fogamzik . . . az én véres szemem, mely kitépi szive met . . . hogy odadobjam ... a . . . kicsi fiad orczájára ! Ha-ha ha 1 Keserű ugy-e? Ha-ha-ha 1 Nekem még keserűbb Asszony ! Lelket fagyaszt a te pokoli szived, melynek letiprott áldozatja én vagyok! . . . — És te férfi! A mily pokoli a te szemed kaczagása, a mily nemtelen az, olyan nemes az en boszszum, te ször­nyeteg ! És ekkor már az igazi ördög em­ber, késsel vigyorog feléjük, csak a kis fia ijedt arcza tántorítja meg. Mint aki­nek igaz a szerelme, a szőnyegre veti magát és ott zokog magában. A mily rémitő ott a csend, a milyen ijedten fojt­ják el a lélekzet vételüket, az valami! Mintha mindegyik arra gondolna, most már feltétlenül ott kell az asszonynak hagynia az urát. Megindul a válóper. Ezt csak az a boldog, vagy boldogtalan tudja, hogy az ilyen per meddig tart, akinek ilyesmiben része volt. Addig Misiké megnő ós már értelmes modatokat tud beszélni. Ilyenkor kedves a gyerek. Nagyobb lelki gyönyört, mint egy négy éves, be­szédes gyermeket, képzelni sem mdok. Mikor az ő picii szájával olyan felséges, mégis gyer;neki gondolatokat dob oda a szülői szívnek, nagy gyönyör az. Hogyne fajna hát Beregi Kálmánnak a szive, hisz az ördögi embernek is van néha nemes gondolata. Ellopta az anyjától, mikor az mun káaan volt. De a gyerek nem érzi jól magát, haza kívánkozik az anyjához, akit úgyis majd megöl az őrület érte. A gyerek olyan szépen kéri. Viszi tehát haza. Útközben tele be­széli a piczi fejét. Belépnek. Akkor is kaczag a fajda­lom hangján, akkor is zokog as asszony fiáért. — Ne sírj mama. Haza jött apa. Az asszony csókkal zárja le a piczi száját, hogy ne beszéljen. De az csak beszél — Te azt mondtad anyám, hogy nincs apám nékem. Nézd itt van, ő mo?t már szeret minket. Az apa sem tudja elfojtani zoko­gását. — Iaren, szeretlek nagvon . . . — No hallod, mama ! Gyere már, no I És olyan szépen kéri az a gyerek, hogy már engedi az asszony, hogy az a durva kéz ölelje. Ulyan jól van már, hogy, csókolóznak is. A gyereknek nyilván tetszik, mertő is csettent egyet azok után . . . Verner Jenő. nak, hogy ezen már is apadóban levő viszleszámitolási tartozásokat a normális keretek közzé leszállítsa, mit a jelzálog­tárczában levő több százezer frt értékre rugó jelzálogos kölcsönök alkalmas idő­beni átruházása által bizton megvalósít­tatnak. Az intézet aradi házainál 4037 frt 72 krt leírtak ós alapos remény van arra, hogy ezen ingatlanokat rövidesen elfogja adhatni. A pénztárforgalom emelkedett a mult évben 7,646 684 frt 90 krral. A kihelyezett kölcsönök álladéka 306 789 frt 30 krral emelkedett, A tartalék alap mai állása 68 641 frt 38 kr. ós külön tartalékalap czimen 929 frt 95 kr állíttatott be a mérlegbe. A nyugdijalap állása 12,568 frt 73 krajczár. Daczára annak, hogy leírások ós a deczember végén esedékes volt tőkeka­matadó teher elkülönítése 10,000 frtnál nagyobb összeget igényeltek. 36,034 frt 38 kr. tiszta nyereséget (az 1897. évinél 5815 frt 57 krral többet) bocsáthatott a közgvülés rendelkezésére. Eonek falosztására vonatkozólag a következő javaslatot terjesstette elő az igazgatóság: Fordittassék az alapszabályok 73 ik § a alapján 10 százalék a tartalék­alap gyarapítására. . 3603 frt 44 kr. 2 százalék a nyugdíj alap gyarapítására . . 720 „ 68 „ 12 százalék az igazgató­ság ós felügyelő bi­zottság jutalékára . . 4324 „ 13 „ 3 százalék tisztségi ju­talékokra 1081 „ 03 „ Ügyészi tiszteletdíjban . 200 „ — „ Adassék a Rudolf-gym­nasiumi alapítványra 200 „ — „ Csaba varosának culturá­lis czólokra .... 300 „ — „ E^yéb jótékony célokra 200 „ — „ Osztalékul 2400 darab szelvényre 10 írtjával 24.000 „ — „ Vitessék át az 1899 ik óv nyeremény számlá­jára 1.405 „ 10 „ A közgyűlés az egyéb jótékonysági czélokra felvett 200 forintból 100 forintot a Rudoifg) mnasium alumneumának, 100 frtot pedig az Erzsébet szeretetház alap jára adományozott. Az évi jelentés kapcsán Seiler Elek kérdést intezett az igazgatósághoz, hogy az intézet ingatlanainak órtéke miért nincs a mérlegben részletezve, miért lett 3446 frt 85 kr betét kamatadó teherként a mérlegbe beállítva s c-»k 26 925 fri 53 kr átmeneti kamat feltüntetve, holott az előző években ez sokkal nagyobb volt. Végül, hogy az intézet tulajdonát kép ző gyulai földbérlet ügye hogyan áll ? A ví zértitkár adta meg a közgyűlés helyeslése mellett a kért felvilágosításo­kat. Az ingatlanok éppen reális értekét biztosítandó, irt le az aradi házak érté­kt bői 4037 frt 72 krt s igy remény van, hogy azokat az igazgatóság most már eladhatja; a betét kamatadót mindig a következő év fizette eddig, most az igaz gátóság c ak helyesen cselekedett, ha ezen az uvuson változtatott; bogy az át­meneti k/!mat keve ebb, az pedig onnan van, mert a betétek utáni kamatok ezen­túl mindig junius 31-ig és dec/ember 31 ig az illető betevőknek elő lesznek írva s igy azok ezentúl nem szenvednek két heti kamatveszteséget, A gyulai kény­ezerü bérletnél nem nyert, de nem is vesztett az intézet s remény van, hogy az egyesület ezen ügyletét is veszteség nélkül lebonyoli'hatja. A felvilágoitasokat Seiler Etek és a közgyűlés is teljes megnyugvással fogadta és ludomásul vette. Sajnálattal fogadta a közgyűlés Vidovszky János 26 éven át volt vezérigazgató lemondását ; a 630 forint nyugdíjon felül szemelyéhez kötve még 570 frt kegydijat szavazott meg, arczkepót pedig az intézet részére rregfesteti, ered mónydus szolgálatai, munkásságának ez­zel állandó emléket szentelvén. Meg az alapszabály néhány szakasza módosíttatott s ezzel a közgyűlés befeje­zést nyert. Széli Kálmán eddig az igazságügyi tái­czát Matuska Péternek, a kereskedel­mit pedig Hegedűs Sándornak aján lotta fel. A francziák köszö ete. Budapest, február 22. (Saj. tud. táv.) Turenne, franczia konzul ma megkö szönte Madarásznak a magyar parlament­nek Faure köztársasági elnök elhunyta alkalmából nyilvánított részvétét. á „Eékésmegyei Közlöny" táviratai. A békeconferencziáról. Budapest,február 22. (Saját tud. táv.) A parlamenti béke helyreállítására ala ku't ellenzéki párt conferenczián ma megjelent s kabinet alakítással megbízott Széli Kálmánt minden oldalról üdvö­zöltek ós ováczióban részesítették. Uj miniszterek* Budapest, február 22. (Saját tud. táv,) A kormányválság óta számtalan minisz­terlista lett gyártva, merő combináczión. Mikor legjobb házasodni? — Szerkesztői üzenet. — K. Irma k. a.-nak, Csaba. Kegyed azt a nagy kérdést intézzi hozzánk: mikor, az év me­lyik hónapjában legjobb házasodni? Kérdésére a tőlünk kitelhető szakszerűséggel felelünk : A házasság dolgában tudvalevőleg két pártra szakadnak az emberek. S az egyik párt, mely szent Pál elveit vallja, e fölvetett kérdésre egy­szerűen azzal felel, hogy házasodni egy hónap­ban sem jő ; a másik párt pedig, — amelyikbe a poetikusabb szivü fiatalemberek és az asszo­nyok tartoznak, kivétel nélkül — nagy mohón azt válaszolja, hogy mindegy, akármelyikben, de legjobb mégis a folyó hóban megházasodni . . Azonban erre a kérdésre csak látszólag lehet ilyen egyenesen felelni. Legalább egy amerikai lapban most hosszú értekezést olvasunk e két­ségkívül széles köröket érdeklő témáról. Ennek a czikknek a szerzője mindenek előtt konstatálja, hogy a házasság hangulat dolga, a hangulat pe­dig okvetlen legerősebb a szivünkben a házasság első heteiben : mindenáron arra kell tehát töre­kednünk, hogy szivünkben a hangulatot lehető­leg tartóssá tegyük, hogy legalább emléke egésx életünkön át kisérjen. Milyen milioube helyezzük tehát a házasságunkat, hogy hangulata legjobban hatalmába kerítsen ? A virág fakadás vagy a gólyatávozás idejébe, nyárba vagy pedig télbe ? A tavasz mellett kétségkívül sok érv szól . a aziv akkor harmóniába olvad a íöltámadását ünneplő természettel • együtt ujong vele. De viszont lehetnek kedélyek, akikre sajátos varázs­zsal bir az őgz, amikor köröskörül hervadást látnak s édes gyönyörrel tölti el őket az a vi. gasztaló tudat, hogy szivükben azért élet van, a virulás Akik vidéken laknak, jól teszi'f, ha a virág­záskorában házasodnak: a városi embernek el­lenben édeskevés köze van a természet életéhez • halálához, tehát reá nem bírhat olyan döntő befolyással ez a körülmény. A tél mellett az az érr szól ékesen, hogy ez az évszak, ax amely legjobban meg tanítja az embert a családi tűz­hely megbecsülésére. A novellákban elcsépelt kandallónak azckkal a bizonyos pattogó hasábokkal, büvöe hatása mindig uj és nagy marad, — főképp ha mellette egy édes, fiatal nőcske is vár reánk. A nászuttal is kombinálva van a házaiság terminusának kérdése, mert nyáron tudvalevőleg a Tátra vagy Salzkammergut kies vidékére kell mennünk, télen pedig a Riviéra s Velence csáb­jai csalogatnak. Uralkodó Hézet az, hogy a nászút számára csak egyetlen hely van a világon ; a Canale Grandé és a Piázza san Marco városa ; de sokan arra ee­küsznek, hogy a velenozei gondolázásnál sokkal poétikusabb a bajos Königsee mísztikuian sötét hullámai fölött ringatódzni. Aki tehát a Flórián kivíháiban akarja reggelijét eltölteni xsenge menyecskéjével, az télen kössön frigyet ; aki pedig egy nyári üdülő helyre akar röpülni ezive párjával: az a holt szezonban élvezze az élet leg­nagyobb gyönyörűségét. Rátérve az egyes hónapokra, a január ellen a házasság ellenségei azt mondják, hogy az ak kor kötött házaseág rosx ómen az egésx eszten­dőre ; ugyané szempontból a házasság hivei a január mellett kardoskodnak ; áprilist kifogásol, ják, mert az a bolondok hónapja; május mellett a rajongók egész tábora szól, juniust, juliust, augusztust nagyon forrónak tartják ; szeptembert októbert, novembert a darutávozás és halottak ünnepének hónapját igen melankolikusnak. Sokan arra esküsznek, hogy házesodni leg­jobb ama hónapokban, amikor rákot enni is leg­jobb, vagyis az r nélküli hónabokban, mert hiez akkor rákot is lehet enni külön szobában, a mi egyik legfőbb delicia. Az amerikai tudós aztán még higiénikus szempontbői is tárgyalja a kérdést, hogy az egész­ségre és az utódokra nézve mikor legczólszerübb a házaság s e tekintetben határozottan a télnek­ád elsőséget. Láthatjuk ebből a szempontból, hogy a probléma igen bonyolult s azt még az agyafúrt tudós sem tudta teljesen megfejteni és igy e kér­désre egyelőre a felelet a régi maradt : Házasodni legjobb akkor, amikor annak dá­tumát két egymásért lángoló ember fia, körül­ményeihez képest, kölcsönös édes megegyezéssel! kitűzi . . . Lányok, akik már^sok tavasz nyílását látták, sok farsangi éjszakát átbáloztak, igy felelnek e kérdésre, hogy mikor is legjobb házasodni: — Minél hamarább . . , Flott. ÚJDONSÁGOK. — Az országos vörös-kereszt egylet gyulai fiókja műit vasárnap délután tar­totta dr. Lukács György főispán el­nöklete alatt választmányi és közgyüló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom