Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-02-16 / 14. szám

munkásságáról a jelentés a következőket mondja : A szarvasi mezőgazdasági bizottság eddig legtöbb életjelt adott magáról 8 különösen az állattenyésztés érdekében működik dicséretesen. Az ő buzgólkodásának köszönhető a tájfajta tenyésztése mintegy 300 darab anya-lóval. Továbbá a mezőgazdaság actualis kér dóseiről és az állattenyésztésről gyakran tartanak népszerű előadásokat a kisgazdáknak s e téren előljárnak ifj. Dérczy Péter nagy bérlő, V. Balla Sándor uradalmi tiszttartó ós többen. A vallás és közoktatásügyi tárczára vonatkozó rósz szerint megyénkben meg nem felelő iskolák vannak. Bánfalván (1), Orosházán (1), Szeghalmon (3), Vésztőn (1), Gyulán (1) iskolában. Ezek mind ev. ref. felekezeti jellegűek. Uj iskolák szükségesek : Bánfalván Csorváson Dobozon Endrődön 3 iskola, 3 tanitóval. 2 1 5 F.-Gyarmaton 3 Kondoroson K.-Tarc án P.-Földváron Szt-Tornyán Szeghalmon Szt-Andráson T.-Komlóson Gyulaváriban Kótegyházáu Újkígyóson Békésen 3 2 1 5 3 1 2 1 2 4 2 3 2 1 2 3 döntés nem törtónt. Viszont a „Neues Wiener Tagblatt" szerint aki rálya legerólyesebblépósek tótelérefölhatalmaztaBánffy Dezső bárót. Mindezek alapján eligazodni nem lehet, mert Bécsből politikai körökhöz abszolúte nem érkezett hir a koronatanácskoz^s eredményéről. A megyében 11 tanképesittetlen tanító van. A betegségek szomorú statisztikája ez : hevenyfertőző betegség 2338 volt az előző 1897. ós 6254 a mult 1898. évben. A betegségek százaléka ll'4°/o volt. Tisztviselők ellen 46 fegyelmi ügy helyeztetett folyamatba. Vármegyei utak építésére 1.000,000 frt, vicinális vasutakra 840,000 frt, állami transversalis ut építésére 153,684 forint, 1897-ben a törvényhatósági útépítésre 200,000 frt s elmegyógyintézet építésére 300,000 forint kölcsön vetetett fel. A jelentésnek több passzusánál volt érdekes vita, a gyógyszerészet államosítása kérdésénél V a r e á g h Béla előbb való álkmi rendeztet lát szükségesnek, mig Fábry Sándor dr. alispán nem a gyógyszerészet közhivatali szabályozását, de a demokrata közszellemhez méltóan, annak szabad iparrá tételét látja szükségesnek. Több paszszusához szólt a jelentésnek Hajnal István dr., H a v i á r Dániel, Zsilinszky Endre dr., így különösen figyelmet igénylő azon általános panaszból kifolyó indítványa, hogy a csabai postán a nagyfokú összetorlódás miatt a személyzet szaporítását kérte, melyet Keller Imre a gyulai postával szemben is kiakar terjeszteni; szintén elfogadtatott A jelentés tervezete egész ben véve jól summázza össze a mult év eredményeit s apró, módosító, helyesbítő részek javítása mellett felküldetik a belügyminiszterhez. Csak a benne rejlő sok óhajt megszívlelnék 1 A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Minis*terek a király előtt. Budapest, február 15. (Saj. tud. táv.) A Bécsben időző kormány tagjai reggel Széchenyi Mánó grófnál tanácskoztak, majd Kállay Béni közös pónzügyminis térnél értekeztek. Kilencz és fél órakor a király elsőül Fejérváry honvédelmi minisztert egy óráig fogadta. Aztán Széli Kálmán szintén egy óráig időzött a kkirálynál. Tizenkét órakor fogadta ő felsége Bánffy Dezső bárót. Mindezen kihallgatások a helyzet sanálása érdekében történtek és a megjelentek mindegyike leplezetlenül elmondotta a béketárgyalás eddigi vajmi kevés eredményét. A minisztérium lemondása. Budapest, február 15. (Saj.it tud. táv.) Az Esti Újság bécsi külön tudósítója telefonon jelenti, hogy a király Bánffy Dezső br. lemondását elfogadta. Egy ben Fejérváry Gézát bizta meg a kormány alakításával. Ellentétes hirek. Budapest, február 15. (Saját tud. táv.) A kormány lemondásáról való értesülést, szemben a tekintélyes bécsi lapok ellentétes híreivel, 1 aitóí kcdásssl kell fogidni A Neue Freie Presse szerint délig A villamos világítás. A „Békés" 6 .ós7-ik számaiban egész terjedelmében közli a „Villanyvilágítás" czim alatt Straub Sándor tanár szakvéleményét, a melyet bevezetéssel ellátva, fentartja magának a jogot, hogg a szakvélemény folytáu előálló uj helyzetre s a további leendőkre nézve nézetét n yilvánithassa. ügy tudom, hogy a „Békés" ezen jogát eddig is, habár nem minden elfogultság nélkül, korlátlanul gyakorolta, a mennyiben a „Magyar villanyossági rószvény-társaság"-nak hasonlithatlanul kedvezőtleneb ajánlatával szemben, mégis a „Magyar vasúti forgalmi részvény-társasaga ajanlata ellen foglalt állást, holott csakis ezen ajánlatnak köszönhető, hogy mindezideig, kivéve, a hol vizerő áll rendelkezesre, egy város sem kötött oly előnyös szerződést, mint Gyula városa. Áttérve szakvélemenyre, mindenekelőtt megjegyzem, hogy Straub tanár ur nyiivan nem ismeri a helyzetet és ez ok ból Gyulát olyannak képzeli, a hol tiz ezrekre menő lámpák berendezésére van kilátás, legalabb erre lehet következtetni a tanar ur azon aggodalomteljes kérdése folytán, hogy Gyula városa nem-e csupán a villamos energia előállítására adott engedélyt ? Pedig a szerződós egész világosan mondja, hogy az engedély tartama alatt akar csövekben, akar sodronyokon vagy más módon vezethető világításra engedely nem adható, a mi nagyon természetes is, mert nem lehet oly balek vál lalkozót képzelni, a ki százezreket fog invesztálni egy vállalatba, anélkül, hogy biztosítékot nyerne az iránt, hogy pl. 5 év múlva, midőn a vállalat az e.ső évek deficzitjeiböl valahogy kivergődött, valaki gazvilágitást ne létesíthessen. Ezen biztosítékot képezi a város kizárólagos engedélye, amelyet nem ingyen adott, mert kap erte : 1. Közvilágítást rendkívül olcsón. 2. Az engedély lejárta után egy akkor legalabb 200.000 frtot megérő vagyont. Valószínű, hogy az első években, ha Csabát is megnyerjük, a két várost egy közös áramfejlesztő telepből fogjuk viiagitani, mert csakis azon esetben lehetne a szerződés 2. §-aban kikötött fogyasztási minimumtól eltérőleg is létesi teni a vállalatot; ez aí ónban csak ideiglenes állapot lehet; mert a nagyobb fogyasztás beálltával elkerülhetetlenné válik az áramfejlesztés elkülönítése. Az pedig az illető város érdekeit semmiben sem károsíthatja, ha nem most, hanem 5—10 óv múlva kap egy akkori fogyasz tasnak megfelelő külön áramfejlesztő te lepet. Complikácziók pedig ezen közös áramfejlesztésből már azért sem keletkezhetnek, mert akar megváltás esetén, akar pedig az engedely lejárta után mindegyili városnak úgyis külön kell egy-egy telepet atadni. Hátrány tehát ezen viszonyból nem keletkezhetik, ellenben következő előnyei volnának : 1. Ha a két város hosszadalmas tárgyalásokkal meg nem akadályozza, még ez évben kapjak a villamos világítást okvetlenül. 2. A közös telep lehetővé tenné nem csak a világítás berendezését, hanem a nappali áramszolgáltatást is erő átveteli czeiokra, a mi a két város iparát fejlesztené, A magánfogyasztóktól várható jövedelmet a szakvélemény „tájékoztatás czéljából" 21.000 írtban állapítja meg, habar megjegyzi, hogy egy-egy lámpa nak átlagos í 00 órán át való egése ma gánosoknál nem, legfeljebb kávéházak oan lehetséges. Eltekintve attól, hogy Gyulán tényleg nem várható az első években 1200 drb atiag 350 hwiott fogyasztó magan lámpa ós igy tehát a jövedelem sem lehet annyi; ezen számítás nagyon élénken emlékeztet egy csabai város atyának hasonló számitásara, a ki még azt is kiszámította, hogy 50 óv alatt mennyi jövedelme lesz a vállalatnak. Ha az illető városatyát azonban oly számítással akarnák nagyobb jövedelemvallomásra birni, misieiint van pl. 1000 hold földje s egy hold töldön terem 10 mázsa buz8, a melynek értéke 70 frt, évi jövedelme tehát 70,000 frt: — vajjun nem hozakodnék-e elő azokkal az ellenvetésekkel, hogy ez csak bruttojövedelem, a melyből a tekintélyes beruházási ós művelési költségek mindenesetre levonandók ? Minthogy pedig a villamossá elő állítása is költségeket okoz, a jövedelmet csakúgy számithatjuk ki pontosan, ha azokat levonjuk. Feltéve, hogy Gyula városában külön áramfejlesztő telepet kellene létesíteni és hogy az 1200 drb átlag 700 órán át égő lámpa összehozatnók, akkor volna : A) Jövedelem. Magánfogy. 1200 lámpa után 21*000 frt Közvilágítás . 4.500 „ 25.500 „ B) Kiadások: 1200 magánlámpa á 700 óra 840,000 óra 300 utcai lámpa á 1800 „ 540,000 „ 4 ívlámpa megfelel 40 izzólámpának . . . . . 72,000 „ 1452,000 „ Minden 10 égési órához egy lóerő 8zükógeltetik ós minthogy egy lóerő előállítása körülbelül 4 krba kerül, akkor 145.200 X 4 = fűtőanyag . . 5808 frt. Személyzet: 1 üzemvezető, 1 főgépósz, 1 segédgépész, 2 fütő, 4 napszámos

v 2 szerelő . . . 8000 „ 4 iviampához szénpálczák . . 150 „ Izzólámpák kicserelóse . . . 300 „ Javítások, újítások, tisztító és kenőszerek 3500 „ Adó ós biztosítás 1500 „ 150,000 frt tőke 50 évi törlesztése mivel 50 óv múlva a vállalat a város tulajdonába megy át 7500 „ összes kiadasok 26,658 frt. vagyis még azon esetben is, ha a kivánt mennyiségű lámpa össíehozatnék, legalább 1258 frt defficitre számithat a vállalat. Ily körülmények közt természetes, hogy ai egységár leszállításáról szó sem lehet, de még akkor sem szállítanék le, ha a vállalat már most is hasznot produkálna ós pedig a következő okoknál fogva: Általánosan elismert tény az, hogy a villamos energia előállítása oly tökélyre jutott, hogy ezen a téren haladasnak alig van helye, mert a villamos energiában majdnem ugyanazt az erőt találjuk meg, a mit annak e őállitására fordítottunk s a külömbözet csak néhány szazalók. Ennélfogva az .energia előállitásB mindig annyiba fog kerülni, mint most. A villamos erő felhasználása körül azonban még igen sok találmánynak van helye, nevezetesen a világító testek te kintetében. A mostani világító testek csak mintegy 7°/

0 át használjak fel az energiának, mig a többi 93% kárba vész és igy jogosan feltehető, hogy előbb-utóbb mégis feltalálnak oly világító testeket, a me lyek ezen 93% nak részét megmentik ; már most is kísérleteznek oly lámpákkal, melyek az energia mintegy 20% át adják és ennél fogva az ezekkel való világítás 66%-al iesz olcsóbb, mint a mostaniakkal. Minthogy a világító testeket a közönség szerzi be, nyilvánvaló, hogy az esetleges találmányok előnyeit nem a vállalat, hanem a közönség fogja élvezni, mert akkor is csak száz wattért fog 50 krt űzetni, a melyet jelenleg 2 óra alatt, jövőben pedig előreláthatólag csak 6 óra alatt fogyaszt el. A szakvélemény bevallja, hogy Budapesten is 5 kr. pr. hectowattaz alapár, pedig itt az engedelyórt a város semmit sem kötött ki magának, hivatkozik a? on ban egyes vidéki városokra, a melyekben 4'8 krt fizetnek a magánfogyasztók. Erre csupán azt jegyzem meg, hogy pl. Kaposvárt tényleg 4'8 az alapár, ámde a város 300 drb izzó ós 4 drb ivlámpáórt 6000 frt évi atallányt fizet, mig Gyula ugyanannyiért csak 4500 frtot fizet 1 Könnyű valamire azt mondani, hogy drága,denehéz bebizonyítani,hogy másutt ugyanazon tárgy olcsóbban megszerez hető-e ? Hiszen volt alkalma Gyula városának is meggyőződni, mit kértek tőle a közvilágításért más vállalkozók és ha nem annyival előnyösebb lett volna ezen ajánlat, bizonyára szóba sem állt volna annak benyújtójával. Eí ez okból remélhető, hogy Gyula városa nem fog ragaszkodni a szakvóle mény által ajánlott összes módosításokhoz, a melyek a vállalat létesítését egyszerűen lehetetlenné tennék. Tevan Adolf. között részvény szelvényenként 25 frtot osztanak ki. Hogy az intézet összforgalma közel kilenczven millió volt, hogy a tiszta jövedelme 81.044 frt, ez az intézet lapunkban részletesen közölt mérlegből kitűnik. Megemlékezik a jelentés a mult év aug. 15 én megnyilt közraktárról, melynek forgalma és raktárállománya statisztikai kimutatások szerint az országban létező ily vállalatok közt, máris egyike a legjelentékenyebbeknek, a mi életképességének és jövedelmezósének örvendetes bizonyítékául szolgál. B.-csabai fiókintózetünk, — mondja az igazgatóság — folytonos fejlődósben van s annak vezetésére hivatott igazgatótanács czóltudatos buzgó tevékenysége folytán napról-napra nagyobb tért hódit magának. A fiókintózet jövedelme, mely a mult évinél nagyobb, minden tekintetben kielégítő ós alapos reményünk van, hogy ezentúl is annak fokozatos gyarapodásáról lesz szerencsénk beszámolhatni. Keresztes Gyula indítványára Böhm Adolf vezérigazgatónak, Varjassy József elnöknek, az igazgatóságnak, a felügyelőbizottságnak, a csabai fiók vezérképviselőségének ós n«gyválasztmányának, valamint ae aradi és csabai derék tisztviselői karnak buzgó, lelkiismeretes mun kájáért lelkesen szavaztak jegyzőkönyvi köszönetet. —• A mezöberónyi takarékpénztár részvénytársaság szintén kibocsájtotta mult évi zárómórlegét. Az intézet pénztári forgalma 2 122 056 frt volt. Betétei 260 255 írtra nőttek. Az intézet ez évi nyereménye 8374 frt. Az intézet közgyűlése, melyen a nyeremény felosztási tervezetet is megállapítják, márczius 5-én lesz. — A körös-tarcsai takarékpénztár részvénytársaság ez évi közgyűlését 12 én tartja. Az intézet forgalma 1.201,534 frt volt. Az intézet nyereménye 6906 korona. Az intézet 10% kai növeli tartalékalapját. Részvény osztalékra 2400 koronát használ föl — A gyulavárosi takarókpénztár huszonhatodik üzletóvónek mérlegét most teszi közzé. Az intézet tiszta nyeresége 17,589 frt volt. Váltó-tátoája egy millió 167,326 frt, A részvényesek között 10.000 frt osztatik szét. A tartaléktőkét 10°/o-al növelik. Az intézet február másodikán (ártott közgyűlésén Dutkay Béla alelnök és Kovács Károly helyére alelnöknek G r o ó Ferencz, igazgatósági tagnak pedig K o h 1 m a n n Ferencz választatott. Pénzintézeteink. — Az aradi ipar és népbank, melynek Csabán virágzó fiiókiutózet van, vasárnap tartotta Aradon évi közgyűlését. A közgyűlés lelkes hangulatban folyt le, mert az intézet az általános gazdasagi súlyos viszonjok között azt jelenthette, hogy az intézet semmiféle veszteséget nem szenvedett, sőt az intézet minden ágában fejlődést mutat. A részvényesek ÚJDONSÁGOK. — Kinevezések. A kereskedelemügyi m. kir. minister a békési kosárfonó iskola felügyelő bizottságának elnökévé Hajnal István dr. m. tb. főorvost nevezte ki. — Ifj. N u s z b e k Sándor a vármegye főispánja a szarvasi járás főszolgabirája mellé közigazgatási joggyakornokká nevezte ki. — A csabai takarékpénztár-egyesület zármórlegének kibocsájtása alkalmából néhány szót ejtettünk lapunk mult számában ezen folytonosan fejlődő, virágzó pénzintézetről. A számok felcserélése következtében azonban a köjlemény több helyen értelmetlenné lett ós bár ugyanezen lapszám hirdetményi részében közzétett zármórleg felderíthette a tévedéseket, mindazonáltal az esetleges félreértések eloszlatására a múltkori téves adatokat a következőkben helyesbitjük: A pénztári forgalom, szemben az 1897. évivel 7,646.684 írttal emelkedett; a kölcsönüzletek emelkedése 306 789 frt. A betétek álladéka könyvecskékre és folyószámla 1,801.934 frt. A tartalékalap ez évi ráeső hányaddal (10%) együtt ma 68.641 frt. Külön tartalékalap czimón is 929 frtot állítottak be a mérlegbe, A tisztviselők nyugdijalapja az ez évi nyereség ráeső hányadával (2o/o) 12.568 frt. Az intézet évi tiszta nyeresége 36.034 frt, • mult évinél 5815 írttal több. — Érdekes indítvány. Bókósvármegye gazdasági egyesületének legközelebbi ig. választmánya érdekes indítványt fog tárgyalni. Ugyanis K r a f f t Viktor választmányi tag mutat be határozati javaslatott, melyben fölhívja a gazdasági egyletet, foglaljon állást a borhamisító sindikátus ellen és egyben szavazzon elismerést Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternek, a miért oly erélyesen lépett föl a műbőrgyártók ellen. — Erdöhivatal Békésmegyét a kereskedelmi miniszter a XVI-ik eidőhivatalhoz osztotta. E hivatalnak kerülete kiterjed: Békésvármegye egész területére, továbbá Bihsrvármegye némily já rásaira. Személyzete: Egy m. kir. erdőmester, egy m. kir. főerdész ós m. kir, erdészjelölt.